Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-18 / 75. szám
7 NÉPÚJSÁG 1955. szeptember 18, vasárnap P ART E LET A TANÁCSOKBAN MŰKÖDŐ MDP-CSODORTOK MUNKÁJÁNAK TAPASZTALATAI Az elmúlt kapitalista rendszerben a dolgozó nép ki volt rekesztve az államhatalomból, nem szólhatott bele az államigazgatás munkájába. Ügyeit az ő megkérdezése nélkül, lélektelenül. bürokratikusán döntötték el. A felszabadulás után nagyot fordult a történelem kereke. A régi államapparátus legtöbb vezetője elmenekült a felszabadító szovjet csapatok elől. A dolgozó nép a párt útmutatására megértette, hogy most magának kell kézbevenni sorsa intézését. A dolgozó nép mindenütt ott volt. ahol az ország, a saját dolgát kellett intézni. A földosztó bizottságokban, nemzeti bizottságokban és a tanácsok megalakulásakor, a tanácsokban is, Az államigazgatás tevékeny részeseivé. az országépítés irányítóivá váltak. Tanácsaink az elmúlt öt esztendő alatt megerősödtek, s tár követtek el hibákat, jelentős eredményeket értek el. A III. kongresszuson módosított Szervezeti Szabályzat előírja, hogy a tanácsok vá- lasztószerveiben működő párttagok MDP-csoportókat alakítsanak. Ezért pártbizottságaink megyénk területén is — egykét község kivételével — létrehozták tanácsainkban az MDP-csoportokat. Az MDP- csoportok alakulásuk után nagy lelkesedéssel fogtak munkához és ahol a pártbizottságok rendszeresen foglalkoztak velük, javult^ a tanácsok munkája, erősödött a tanács és a, lakosság kapcsolata. Kommunista tanácstagjaink a tanácsülésen a párthatározatok szellemében szólnak hozzá és emellett foglalkoznak a párton- kívüli tanácstagokkal és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, nevelik, példamutatásra serkentőik őket. Ilyen például a sarudi községi tanácsban Gál Mihály elvtdrs MDP-csoporttag, aki mikor a Központi Vezetőség 1955. júniusi határozatát vitatták, példamutatóan nyolc hold földjével. gazdasági felszerelésével termelőszövetkezetbe lépett. Példamutatásával és felvilágosító szavával eddig 13 családot győzött meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Gál elvtárs rendszeresen megtartja g választókörzeti beszámolóit, több dolgozónak intézte el jogos problémáit, s a dolgozók bátran kérik segítségét, ügyesbajos dolgaik elintézésében. Megmutatkozott az MDPcsoportok eredményes munkája a községfejlesztési terv megtárgyalásakor. Az MDP- csoportok kommunistáinak jó munkáját bizonyítja, hogy a lakosság igen sok problémával fordul hozzájuk, Tamas- kó elvtárs, Kompolt község tanácselnöke úgy jellemzi az MDP-csoport munkáját, hegy mióta ez a csoport működik, a tanácsülésen is, de napközben is több problémát tárnak fel a dolgozók, akik úgy érzik. hogy sokkal aktívabban dolgozik a tanács, sokkal gyorsabban intézi el a felmerülő panaszokat. A kezdeti tapasztalatok, az eredmények mellett néhány veszélyre is felhívják a figyelmet. Egyik komoly hiba, hogy még sok funkcionárius nem ismeri a KV 1954. szeptember 6-i határozatát, amely az MDP-csoportofc feladatait határozza meg. Ezért vannak ma is különböző helytelen nézetek. Egercsehiben például úgy határozott a pártvezetőség, hogy a tanácstitkár ne legyen tagja az MDP-csoport- nak, mert sok elfoglaltsága van, A tanácsokon belül még az állandó bizottságokban, vagy a KTSZ-ben is létrehozták az MDP-csoportot, amit nem ír elő a KV határozata. Van olyan tapasztalat is, hogy több helyen létrehozásuk után sem a járási, sem a községi pártszervezetek nem segítettek az MDP-csoportok- rtak. be olyan községi tanács is van, ahol még nincs is létrehozva az MDP-csoport (például Szűcs). A tanácsok mellett több községben még a Hazafias Népfront-bizottságokban és termelési bizottságok ban sem alakították meg az MDP-csoportokat. Ennek oka, hogy pártszervezeteink és egyes pártbizottságaink egy- része sem ismerte még fel, hogy a csoportok nélkül nem lehet jól irányítani a tanácsokban és a tömegszervezetekben folyó munkát. Párt- szervezeteink még nem számoltatják be. igen ritkán hívják össze az MDP-csoportok vezetőit. Ebből adódik, hogy egyik-másik községben az MbP-csoportot a tanácselnök hívja össze, a pártbizottság helyett, s ez ellentétes a Központi Vezetőség határozatával. Vannak tanácsaink, ahol az MDP-csoportülésen töviről- 'hegyire mindent megbeszélnek. A megbeszélések után mereven állást foglalnak és úgy gondolják, hogy amit az MDP-csoport javasol, csak azt kell elfogadni. (Például a megyei tanácsnál.) Nem karolják fel eléggé a pártonkívüli tanácstagok helyes javaslatait. Világosan kell látni: a tanács tagjai tekintet nélkül arra, hogy párttagok-e, vagy sem. egyenjogúak. A pártonkívüliek jogait csorbítaná, ha az MDP- csoport kisajátítaná a javaslattételt. Semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy csak a kommunisták tehetnek jó javaslatokat. Volt már példa — és még lesz is —, hogy a pártonkívüliek tesznek olyan javaslatokat. amelyek valamely kommunista tanácstag javaslatánál helyesebb, jobban szolgálja a választók érdekeit, a párt célkitűzéseit. Ha a kommunista tanácstagok a párt politikájának szellemében akarnak dolgozni, akkor felismerik és felkarolják ezeket a helyes javaslatokat. Ez nem csökkenti, ellenkezőleg, emeli tekintélyüket A kommunista tanácstagok meggyőző, felvilágosító szava, a pártonkívüliek javaslatainak felkarolása, a párt politikája mellé állítja a pártonkívüli tanácstagokat. Hiszen ők is a dolgozó nép képviselői. Az MDP-csoport feladata: egységes, a párt politikájának megfelelő álláspont kialakítása. A párt azt kívánja, hogy az MDP-csoport legyen kezdeményező a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásában, a helyi községpolitikai kérdésekben, a helyi erők és lehetőségek feltárásában, hasznosításában. Az MDP-csoport küzdjön a kommunista tanácstagok példamutatásáért, nevelje tagjait, számoltassa be őket a választók között és a bizottságokban végzett munkájukról. Feladataikat azonban csak úgy képesek végrehajtani, ha pártbizottságaink jelentőségüknek megfelelően foglalkoznak velük. Az MDP-cso- portokkal való foglalkozás egyik fontos célja elérni, hogy világosan lássák feladataikat, megértetni velük, hogy sem a tanácsot, sem a végrehajtó bizottságot, sem pedig az állandó bizottságokat nem he’yet- tesíthetik, de erre nem is képesek. hogy nincsenek ezek fölé rendelve, de olyan sajátos és fontos tennivalóik vannak. amelyeket semmilyen más szerv nem végezhet el helyettük. Pártbizottságaink és községi pártszervezeteink tartsák mindig szem előtt, hogy jól működő MDP-csoportok nélkül nincs tevékeny, a nép, a párt célkitűzéseit szolgáló tanécç. Gulyás Sándor, megyei párt VB munkatársa Élenjáró tsz asszonyok értekezlete [gerben Az MNDSZ Heves megyei elnökségének rendezésében megyei értekezletre gyűltek össze pénteken élenjáró termelőszövetkezeteink asszonyai. Az értekezletet a városi tapács nagytanácstermében tartották meg, melyen Árvái Dezsőné, az MNDSZ megyei elnöke tartott beszámolót. A termelőszövetkezeti asszonyok értekezletének ismertetésére még visszatérünk. Mindannyian ott leszünk az ifjúsági találkozón Az egész megyében, de a szomszéd megyékben is nagy izgalommal készülnek a fiatalok az ifjúság nagy találkozójára. Bélapátfalváról kétszáz lelkes fiatal jön be a találkozóra. Az ifjúmunkások és ifjúmunkás lányok egy hatvanas csoportban, egységes öltözetben, az üzem kicsinyített másával vonulnak majd fel; Lelkesen készülnek a kultúr- csoport tagjai is, akik mintegy huszonötén színes, tarka ruhában vonulnak az eger- csehi tánccsoport tagjaival. Készülődésüket segíti az üzem pártbizottsága és igazgatósága is. Hatvan méter fehér anyagot vásároltak a fiataloknak, amelyből szép kendőket készítenek, a lányok nyakába, mindegyik fiúnak bélapátfalvi címert, amelyet mellükre tűznek a találkozón. Egercsehi bányatelepről több mint száz fiatal vesz majd részt a találkozón. Hatvan fiatal bányászruhában, egységesen vonlulnak majd fel a seregszemlén. Mintegy kétezer fiatal vesz majd részt Hatvanból és a hatvani járásból a találkozón; Nagy izgalommal készülnek a boldogi fiatalok és felnőttek egyaránt, akik a boldogi lakodalmassal szórakoztatják a találkozó részvevőit. Nagy az érdeklődés Kiskörén, Tiszanánán és Kömlőn is. A kömlői fiatalok négy teherautóval jönnek be a találkozóra. Ezekben a napokban szinte mindenütt gyűléseken tanács- kornak a diszísták, a fiatalok; Mindenütt arról folyik a vita, hogy szervezzék meg, hogy minél többen részt vehessenek, ki milyen ruhába, jelmezbe öltözzön, hogy minél szebb és felejthetetlenebb legyen megyénk ifjúsága legjobbjainak nagyszerű, szín- pompás felvonulása az ifjúsági találkozón. AHOL SZEPTEMBERBEN MÉG TAVASZ VAN Esett' az eső. Nem a nyári zápor heves cseppjei ezek, hanem a szitáló, csendes őszi eső. Hiába, szeptember van — állapítottam meg magamban, ahogy összébbhúzva a kabátot, beballagtam a sarudi tanácsházára. Régi szokásom, végigolvasgatni az ösz- szes utamba kerülő , táblát, hirdetést, most sem tudtam ellenállni. S alig akartam hinni a szememnek. Én tévesztettem el az időt, vagy a sarudi „illetékesek". A táblán ugyanis ez állt: Növény- ápolásban első... Az aratást elsőnek végezte el... Hát még tavasz, illetve kora nyár lenne, s ez a szemerkélő őszi eső, csak optikai csalódás? Nem. kiderült, hogy tévedtem, tényleg szeptembert írunk. Sarudon is szántanak, vetnek, már lassan zölddel is az új vetés, csak éppen elfelejtették letörölni a régi felírást. Vagy talán az őszi esőre vártak,. (deák) Termelőszövetkezeteink elnökei megyei értekezleten vitatták meg, milyen feladatokat ikell végrehajtani a következő hetekben, hónapokban a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, megszilárdításában. Az értekezleten Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese értékelte a szövetkezeti mozgalom fejlődésében elért eredményeket. — Most, amikor isimét bezárul egy gazdasági év — mondotta többek között — megállapíthatjuk, hogy megyénk termelőszövetkezetei tovább erő- södteik, egyre több az olyan termelőszövetkezet, amely A szövetkezeti mozgalom fejlesztésének feladatairól tárgyalt a termelőszövetkezetek elnökeinek megyei értekezlete vonzó például szolgál az egyéni parasztok számára. Ma már nemcsak egyes jól dolgozó termelőszövetkezetek termelnek többet, mint az egyéni parasztok, hanem megyénk szövetkezeteinek összesített eredménye is túlhaladja — kenyérgabonából másfél mázsával, takarmánygabonából közel két mázsával — az egyéni gazdaságok megyei átlagát. A jelek szerint nemcsak a kalászosoknál, hanem a kapásoknál is meghaladja a termelőszövelkezetek átlagtermése az egyéniekét. Az idén nemcsak a növénytermelésben, hanem az állat- tenyésztésben is komoly a fejlődés. Bár termelőszövetkezeteinkben az állatsűrűség nem éri még el az egyéni paraszt- gazdaságokét, de a hozamok már jóval meghaladják az egyéniek állattenyésztésének hozamát. Ezek az eredmények nem véletlenek, hanem a párt és a kormány segítségének, a tagok javuló munkafegyelmének, szorgalmának köszönhetnie — mutatott rá a továbbiakban a szövetkezeti gazdálkodásban elért eredmények okaira — A termésátlagok növekedésével együtt megnőtt a közös vagyon, a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is. Megyénk termelőszövetkezeti tagjainak többsége az idén már a középparasztok bevételét jóval meghaladó jövedelemre tesz szert jó munkája eredményeként. A továbbiakban aczal foglalkozott Szitás elvtárs, hogyan fordul az egyénileg dolgozó parasztok figyelme a termelőszövetkezetek felé. Vannak olyan termelőszövetkezetek. melyek csaknem megkétszerezték az idén taglétszámukat. A mezőtárkányi Szabadság TSZ-be 32, a poroszlói Béke TSZ-be 48, a tiszanánai Petőfi TSZ-be 50 család lépett be. Beszámolójában értékelte egyes járásoknak a termelő- szövetkezetek fejlesztéséért végzett munkáját. Elmondotta, hogy a lassú fejlődés okait elsősorban a tanácsok munkájában, a termelőszövetkezeti vezetők és tagok magatartásában kell keresni. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalma fejlesztésének egyik legfőbb akadálya — mondotta —, hogy a tsz-ek vezetői és tagjai nem értették meg eléggé a Központi Vezetőség júniusi határozatát. Ezt mutatja, hogy elzárkóznak az új tagok felvétele elől. A tarnaleleszi Petőfi TSZ-be Varea elvtárs, a tsiz elnöke elutasította a belépésre jelentkező dolgozó parasztokat,. Hason1 óan cselekedett a heves aranyosi tsz e’nöke. Cseh elvtárs és az ivádi Dózsa TSZ elnöke, Ivádi elvtárs; Ilyen jelenségek tapasztalhatók Tiszanánán, Kömlőn és Boccmádon is. A gyöngyösoro- szi Február 24 TSZ-ben évről évre jó eredményt énnek el, de évek óta nem vettek fel új tagot. Az egerfarmosi és me- zőszemerei termelőszövetkezetek elnökei szintén mereven elzárkóznak az új tagok felvételétől. Másik akadálya a fejlesztésnek — folytatta —, hogy sok termelőszövetkezeti vezető és tag úgy vélekedik, majd jönnek maguktól is az egyénileg dolgozó parasztok. Pedig ahhoz, hogy meggyőződjenek a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, türelmes szervező, felvilágosító munkára van szükség. Ahol azonban a termelőszövetkezeti vezetők és tagok elzárkóznak az agitá- ciós munkától, magukra hagyják az egyénileg dolgozó parasztokat, ott egyenesen elősegítik a kulák térnyerését. Bármilyen jó egy termelőszövetkezet eredménye, ha nem leplezik le a kulákok rémhíreit, akkor sole becsületes dolgozó paraszt távol marad ezek miatt a termelőszövetkezetektől. A dolgozó parasztok meggyőzéséhez, a jó termelőmunkán kívül az ellenséggel szembeni harcos kiállásra, a dolgozó parasztok közötti türelmes felvilágosító munkára van szükség. Rámutatott arra is többek között, hogy igen helytelen a középparaszfság elhanyagolása. A középparasztok beszervezéséről lemondani annyit jelent, mint lemondani a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Erről pedig nem lehet lemondani. Hangsúlyozta, hogy a középparasztok megnyeréséhez nem elég a tagok jövedelméről beszélni, hanem arról is, hogyan fejlesztik termelőSGÖ- vetkezeteink gazdaságukat, milyen az állattenyésztés, hogyan becsülik a közös vagyont. Részletesen foglalkozott az asszonyok bevonásával is. A fejlesztés eddigi tapasztalata azt mutatja — mondotta —, hogy az asszonyok, családtagok beszervezésében hiba van. Csak minden ötödik családfővel lépett be egy családtag. Nemigen agitálnak a tsz-asz- szonyok, pedig segítségük nélkül nem növekedik a belépő asszonyok száma. Az asszonyok belépése különös jelentőségű a mi megyénkben, mert a két lakiak problémáját csak így tudjuk megoldani. Bírálta azt a helytelen felfogást, ami megmutatkozik például az egerfarmosi Uj Barázda TSZ-nél is, hogy nem szívesen veszik vissza azokat, akik 1953-ban kiléptek, hogy egyes termelőszövetkezetben pedig félnek a sok tagtól, a sok földtől. Az ilyen korlátozások fékjei a fejlesztésnek. Nem lenne helyes — folytatta tovább —, ha a fejlesztésben mutatkozó lemaradás miatt csak a termelőszövetkezeteket okolnánk. Hibát követtek el e^vss tanácsaink is. A végrehajtó bizottságok sok helyen nem veszik ki részüket megfelelően a fejlesztés munkájából, nem foglalkoznak megfelelően a tanácstagokkal. Befejezésül újra felhívta a tsz-elnökök figyelmét arra, hogy nyissák meg a kapukat a belépni akaró dolgozó parasztok előtt, számolják fel azokat a hibákat, amelyek gátolják a szövetkezetek további fejlődését. A beszámoló után termelőszövetkezeti elnökeink hozzászólásaikban foglalkoztak a saját szövetkezetüknél felmerülő problémákkal. Virágh Gergely, az atlkári Micsurin TSZ elnöke arról számolt be, hogyan haladnak az őszi munkával, milyen jövedelem várható náluk. Nagy Bemáth, a tiszanánai Vörös Csillag TSZ elnöke elmondotta: jó eredményük titka, hogy a pártvezetőség rendszeresen segíti a tsz vezetőségét a problémák megoldásában. A hevesi gépállomás párttitkára arról beszélt. hogyan segítik a traktoristák a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetben a termésátlagok növelését. Felszólalt az értekezleten Komócsin Mihály elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára is. Hozzászólásában foglalkozott a termelőszövetkezetek eddig elért eredményeivel, a 7.7a 1. hogy termelőszövetkeze. teink ma már sokkal jobb feltételek mellett dolgozhatnak, mint az elmúlt esztendőkben. A tagok jobban ©sszeková- csolódtak, egyre szilárdabbak lettek, s jobban lehet rájuk építeni. Ma a feltételek azért is kedvezőbbek — hangsúlyozta, mert pártunk és kormányunk politikája vitathatatlanul nagyban elősegíti termelőszövetkezeteink fejlődését és megszilárdítását. Nagy hiba azonban, hogy egyes községi tanácsok vezetői nem a párt és a kormány politikájának megfelelően dolgoznak. Nem egy helyen — mondotta — maga az elnök akadályozza a fejlődést. Részletesen foglalkozott, hogy egyes tsz-elnökök azért félnek a szövetkezet fejlesztésétől, mert úgy érzik, nem tudnak megküzdeni a megnövekedett feladatokkal, nem tudják ellátni funkciójukat. Úgy vélik, hogy a szövetkezetbe belenő középparasztok esetleg bírálják a munkáját, s javas’atot tesznek leváltására. Fe'hívta a tsz-elnökök figyelmét arra, bátran hozzák be a több tudással rendelkező középparasztokat, mert ez elősegíti a jobb vezetést, az eredmények növelését. Félnek attól is, hogy az új belépők nevelése problémákat okoz. Azt mondják, megvan & mi kis közösségünk, minek vegyünk be kívülállókat. Rámutatott arra, milyen hiba ez, s felhívta a tsz-tagok figyelmét, forduljanak bátran az egyénileg dolgozó parasztok felé az eredmények ismertetésével, hiszen a szövetkezet üzemágainak fejlesztése azon múlik, mennyi tagja van a tsz-nek. Beszélt arról is: látni kell, milyen nehéz egy-két év alatt megváltoztatni az évszázados szokásokat. Ezért helyes, ha a tsz-tagok a kívülállók elé tárják a problémákat, sokoldalú agitációt folytatnak, megmutatják. honnan indultak, milyen eredményeket értek el. Csak így lehet meggyőzni a kívülállókat arról, hogy a közös gazdálkodás előnyösebb, jobb. Végezetül a szövetkezeti demokrácia fontosságával foglalkozott. Az értekezlet a hozzászólások után Vajda László elv* társnak, a mezőgazdasági igaz* gatóság vezetőjének zárszavával ért véget.
