Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-15 / 74. szám

V/LA6 PXÔLÎTARJAI EGYESÜLJETEK/ NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 74 SZÁM A r a hu t • 11e f 1955. SZEPTEMBER 15, CSÜTÖRTÖK A korszerű technika bevezetéséért — Tapaszfalatok a Salypi Cementgyárban Országunk, szocialista építésünk újabb nagy szaka­sza következik a második ötéves terv kezdetével. Ország- épitö nagy terveink megvalósítása nyomán új ipari és mezőgazdasági üzemek, lakóházak százai hirdetik majd egyre erősödő szocialista rendünk nagyszerűségét. Szo­cializmus. építés, építkezés — szorosan egybetartozó és elválaszthatatlan fogalmak. Nines is szükség bővebb magyarázkodásva ahhoz hogy megértsük, milyen jelentősége van az építő- cs építőanyag-iparunknak a második ötéves terv megva'ó- sitásában. E megnövekedett, nagyszerű feladatok termé­szetesen nagyobb követelményeket állítanak a Sclypi Ce­mentgyár elé is. Feladatuk: egyre több. jobb és olcsóbb cementtel ellátni az ország építkezéseit. A követelmények azonban csupán óhajok maradná­nak. ha a gyár dolgozói és műszaki vezetői nern igyekez­nének lépést tartani a fejlődéssel, ha nem törekednének arra. hogy az üzem elavult, régi berendezéseit, gépeit állandóan korszerűsítsék, fokozzák azok tél je ütőképessé gél. Bőven van tennivalójuk, hisz többek között még mindig elavult módszerrel történik a cement csomago­lása, -s a forgó kemencék meghajtása sem mondható kor­szerűnek. Az első félév néhány tapasztalata azt mutatja, hogy a cementgyáriak a haladás hívei. Ej gépjavítómüUelyt építettek, gépeik nagy része már egyedi meghajtással dolgozik, üzemképes állapotban működik a vagonbuktató. Régi gőzgépüket „nyugdíjba“ helyezték és minden gép már elektromos meghajtással működik. Érthető hát, hogy mindezek után hat százalékkal csökkent az önköltség és nőtt a termelékenység. A haladás, a fejlődés további lépcsőit a nemrég le­zajlott üzemi-, majd aktíva-értekezlet jelentette. Egyre- másra szaporodtak az értékes javaslatok. Nem csoda, hogy számuk meghaladja a százat, hiszen az üzem min­den kis része, berendezése számtalan lehetőséget kínál a tökéletesítésre. A javaslatok elhangzása után arra is fény derűit, hogy elsősorban a párttagok azok, akik szívü­kön viselik az üzem technikai fejlesztésének ügyét. Chi- kán Pál karbantartó lakatos, brigádvezető jól tudta, mit várnak* tőle az tizein dolgozói. Büszkéit javasolta hát, hogy brigádja saját erőből, jórészt heverő, fel haszna lattan anyagból lentezheugerlő gépet készít, A négytagú brigád két hétig tartó munkájával teljesítette Ígéretét. Molnár Ferenc főművezető a szénadagolás automa­tizálására dolgozott ki javaslatot. Megvalósítása emberi munkaerőt tesz feleslegessé. Farkas József lakatos a szénmalom. Vashegyi János pedig a kotoró' egyenletes nyersanyag adagolásának szabályozásán fáradozik. A klinker rakodást csúszda segítségével teszik könnyebbé, s így négy rakodó az eddigi nyolc óra helyett két óra alatt végzi el egy vagon klinker berakását. Több műszaki a nyersoidal keverőpadjának portalanítását igyekszik meg­oldani. Nagy fába vágták a fejszéjüket azok is, akik a klinkerégető kemencék zsugorító zónáinak tipizálását vég- Ï zik el. Nem kétséges, hagy sikerül is nekik, s egyenlete- i sehb lesz a kemencék termelése, szabványos lesz az ége- 1 tett klinker minősége is. Egy is mondhatnánk, hogy az üzem műszaki fejlesz- í tésének hőskora következik az elkövetkezendő idők ! müszinttervénck megvalósításával. Mindezek nagy része. < mintegy 60 százaléka a saját erőből történik. Mi adja ezt f a saját erőt? Jórészt- az üzem dolgozóinak szorgalma, ; ügyessége, aktivitása, mely a terv teljesítésére, a több Í termelésre serkenti őket. A műszaki dolgozók tudásukat, képzettségüket szíve­sen használják fel arra. hogy segítsék a fizikaiak munká­I ' ját. Például Tóth István kenős igen ésszerűnek találta egy szalag beépítését, mely a szárító alól a kalapácsos törőre viszi a követ. Elgondolását Bauer György tech­nikus műszaki tudása segítségével valósítja meg, s kö­zösen készítik a rajzokat, a terveket. A Selypi Cementgyár technikai fejlesztése előnyösen hat vissza a technika fejlesztőire, az üzem dolgozóira. Biztonságossá teszi az üzemeltetést-, tovább csökkenti az önköltséget, növeli a termelékenységet, s megkönnyíti a dolgozók nehéz munkáját. Fontos feladatuk, hogy a téli nagyjavítások alatt szakszerűéin végezzék el a köpenycseréket, a forgórészek javítását, s az új berendezések felszerelését. Lelkiisme­retes munkát követel ez, mert itt az apróságokon Is igen sok múlik. A hanyagul végzett munka hamar megbosz- szuija magát, gyakran üzemzavart okoz. A technikai fejlesztés nemcsak a műszaki dolgozók feladata, nemcsak műszaki ügy. Az üzem kommunistái, úgy mint eddig, mutassanak példát a javaslatok meg­valósításában, beszélgessenek a pátonkívüliekkel ezek je­lentőségéről. A szakszervezet pedig főleg az újitómozga- lomnak viselje gondját. Támogassa a lakatosok, hegesz­tők és villanyszerelők szakmai továbbképzését. Növelje a továbbképzésben részvevők létszámát, mert még min­dig igen kevesen, mindössze lfi-an vannak. Igen helyes lenne más üzemek példáját követve egy műszaki kör alakítása is, ahol a fizikai dolgozók műszaki képzettség­re tennének szert. A cementgyár híres kiinkerégetői, cementmolnárai, karbantartó lakatosai, kőbányászai már nem egyszer or­szágos hírnévre tettek szert. Tetteikkel bizonyítják most is, hogy nem maradnak tétlenek, amikor az üzem mű­szaki fejlesztéséről van szó. A műszaki és fizikai dolgo­zók összefogása, a politikai szervek támogatása most is eredményre fog vezetni. A régi üzem felújulva, megfia­talodva. meg jobb munkával segíti majd második ötéves tervünket. Molnár Géza zaránki egyéni gazda a kiállításon is nagy gonddal bánik „Elismerő ok­levelet" nyert, Szegfű nevű tehenével. , HÍREK MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Megyénk 161.6 százalékra teljesítette a szabadgabona-beadási terv ét A Megyei Begyűjtési Hiva­tal a napokban értékelte a ga­bonabegyűjtés eddigi ered­ményeit, A. szeptember 10 ál­lapot szerint a kötelező ga­bonabeadási terv teljesítésében a füzesabonyi járás (103.41. a keresi járás (102,3) és a hat- 'ránt járás (100,9 százalék» ve­zet. Lemaradt az egri járás, ahol még csak — 95,6. a péter- vásári járás 99,5 és a gyön­gyösi járás 9? 9 — százalék a gabonaterv teljesítése. A városok közül egyik sem érte el a gabon a be ad a stoán a 100 százalékot. Hatvan ‘ 99.6, Eger 99.2 és Gyöngyös 96,1 szá­zaléknál tart. Az államnak szabadfelvásárlás címén adott gabonatervet a megye 161,1 százalékra túlteljesítette. Leg­jobb volt ebben az egri járás eredménye 195 százalék, ha­sonlóan a pétervásári járásé is 195 százalék. A gyöngyösi já­rás a sereghajtó 61,8 százalék­ban. Kilencven—száz forintot ér a munkaegység a szihalmi Dózsa TSZ-ben tôle „hány tsz-tagé A szihalmi Dózsa TSZ tag­jai az idén eredményesebb munkát végeztek, mint az elő­ző években: Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint termésát­laguk és a munkaegység ér­téke. Búzából majdnem 12 mázsát, őszi árpából 13 és fél mázsát termeltek egy holdon a szorgalmas tagok. Bőven jutott ebből előleg a munka­egységekre: búzából hat kilói, árpából három kilót mértek minden munkaegységre. Boda Ferenc 19 mázsa bűzét és majdnem 10 mázsa árpát vitt haza. pedig nem neki van legtöbb munkaegysége. Kasza József január 1-től dolgozik csak a tsz-ben. mégis annyi terményt kapott, hogyr mikor hazafelé szállította, azt kér­dezték az?“ Nemcsak a búzánál és az árpánál értek el ilyen szép eredményt. Húsz hold heteró- zis kukoricájuk van, ez is megadja a 30 mázsát. Cukor­répájuk 200 mázsán felül fi­zet. Szép termést ígér a rizs is, A tagok a gazdag termést lát­ván, kiszámolták,' hogy év vé­gére egy-egy munkaegység értéke eléri a 90—100 forintot. Hogy jövőre még több le­gyen. máris hozzáláttak az őszi munkához. Az ősszel 60 holdon vetnek búzát, s a múlt hét végén 30 holdon már elő­készítették a talajt a vetés­hez. Igyekszenek, október 10- ig be akarják fejezni a ve­tést. Érik a rizs, jobb lesz a termés a tavalyinál Megyénk tiszamenti vidé­kén érik már a közel kétezer holdas rizsvetés. A rizstermelők véleménye sze­rint az idei termés jóval fö­lülmúlja a tavalyit. A legtöbb helyen 16—18 mázsás holdan­ként! termésátlagra számíta­nak, különösen szép eredmé­nyekkel biztatnak a termelő­szövetkezetek rizsföldjei. A kiskörei Dózsa Termelőszövet­kezet ISO holdas rizstáblája 20—22 mázsás átlagtermést Ígér. A rizstermelési brigád tagjai gondos munkával ala­pozták meg a jó termést. A nyár folyamán kétszer gyom- talanították a vetést, azonkí­vül eredményesen védekeztek a rizsbetegségek ellen. Az idén mintegy 3600 mázsa rizs­termésre számítanak, három­száz -mázsával többre, mint a* elmúlt esztendőbem A szép termésből a terv sze­rint közel másfél kilót oszta­nak egy munkaegységre. A szövetkezet tagjai gondosan készülnek az aratásra, melyet a hó végén megkezdenek. Úgy számítják, hogy a betakarítást jó munkaszervezéssel két hét alatt elvégzik. Rövidesen meg­kezdik az új rizstelepek épí­tését is. A terv szerint az ősz folyamán 70 holddal növelik a meglévő rizs telepüket; Gondosan készülnek a rizs aratására a tiszanánai és a sa- rudi termelőszövetkezetek is.- Az átlagtermés itt is igén biz­tató. Az eddigi számítások sze­rint az átlagtermés a tavalyi­nál legalább egy mázsával ma­gasabb lesz, Munkaérdemérmet kaptak megyénk legjobb búzatermelői Szombaton és vasárnap két­napos értekezletet tartottak Budapesten az ország legjobb gabonatermelői. Dobi István elvtárs. az Elnöki Tanács el­nöke ez alkalommal kormány- kitüntetéseket adott át az or­szág legjobb búzatermelőinek Megyénkből hatan kaptak ki­tüntetést. Virágh Gergely, az dtkéri Micsurin TSZ elnö­Az őszi betakarításra is mozgósít az abasári termelési bizottság Abasáron nagy elismeréssel beszélnek a termelési bizottság tagjairól. 1953 tavaszán hívták életre a termelési bizottságokat. Az el­múlt két év alatt számos ered­mény fűződik nevükhöz, A munkák idejében való elvégzé­sében, a beadás teljesítésében ők a zászlóvivők, de elsők a népnevelő-munkában is. Hónapok óta beteges Abasár község agronómusa. Két-három napot dolgozik, azután újból csak pihennie kell. Pedig ta­nácsaira mindig nagy szükség lenne. Ezt az elmaradt tanács­adást. a termelés szakirányítá­sát segített pótolni a tanács tá­mogatásával a 38 tagú terme­lési bizottság. Ök voltak azok, akik a múlt év őszén a gabona-vetésterv teljesítésében példát mutattak, a földet jól megtrágyázták. Szőlőjük hozta az első faka­dási. az első szemeket. Majd a gazdagyűléseken, a »ne! vekre a község népét is meghívták, ők hívták fel figyelmüket a tava­szi munkák mielőbbi elvégzé­sének fontosságára, a kukorica, napraforgó háromszori kapálá­sának jelentőségére, S abban is nagy részük van. hogy a gabo- nabeadást kötelességtudóan tel­jesítették és a tarlóban iá?, másodvetéssel sincs különösebb hiba. A termelési bizottság tagjai most az őszi nagy munkákra mozgósítanak. Ne menjen ve­szendőbe egyetlen fészek bur­gonya, vagy cső kukorica sem, ha már egész évben úgy meg­dolgoztak érte. És persze a szőlőről sem feledkeznek el. ez a község régi nevezetessége, özv. Varga Józsefnél, a terme­lési bizottság tagját naponta látják á mezőőrrel beszélgetni. A határról érdeklődik, gazos-e valahol a szőlő, szedik-e már mindenütt a burgonyát? A me- zőrőhöz csatlakozik és együtt néznék körül. Ahol aztán a szőlő a gazda hanyagságát mu­tatja. oda este ellátogat. S ha ez sem segít, a gazdagyűlésen foglalkozik vele. Felhívják a tanács figyelmét is. mert nem­csak a gazdának, hanem mind- annyiunknak érdekünk a ter­més rendes betakarítása. Szép terméssel biztat ez év­ben a kukorica, a napraforgó, bor is lesz bőven. A félkar hosszúságú kukoricacsövek sze­mei már sárgulnak, pirosod­nak. A szőlőfürtök is éretten csimpaszkodnak a tőkén, nem­sokára itt a szüret ideje. A be­adás teljesítése aligha húzódik el, mert jó termés van. Ifj Petrovics József, a termelési bizottság elnöke, az ellenőrző bizottság tagjaival úgy hatá­rozott, hogy vasár- és ünnep­napokon meglátogatják az ut­cákat és beadási versenyt in­dítanak. Majd elválik, kik a község legjobb gazdái! Abban Petrovics is biztos, hogy a bi­zottság tagjai. Szedmák József, Előházi István. Valiskó Joa­chim és a többiek, az elsők lesznek, hiszen eddig is így volt. De hogy ki marad utol­jára, azt már nehezebb eldön­teni a szorgalmas, iparkodó községben. Eger város kiváló adófizetői Eger város dolgozóinak nagy része évek óta pontosan telje­síti az állammal szembeni kö­telezettségét, idejében befizeti adóját. Tóth József (Újsor 57. szám alatti lakos) már egész évi adóját kifizette. A dolgozók bizalma nem hiába választotta a város tanácstagjai közé. Lo­sonci András tanácstag sem marad el a példamutatásban. Hosszabb ideje pontos adófize­tő, kötelezettségét mindig a megszabott idő előtt teljesíti: Jó] tudja, hogy sz államtól ka­pott sok támogatást, munkája megkönnyítését. így hálálhatja meg legjobban. Még augusztus elejére teljesítette évi járandó­ságát: Horváth Ferencné Ba-k- tai út 33. sz. alatti lakos. Jó termése volt az Idén, a kora- tavaszi jövedelméből igyeke­zett részben, később teljesen rendezni beadását és adóját. Dobi Antal megyei tanács-. ke. 104 holdon 14,4 mázsás át­lagtermést ért el. Takács Já­nos, a boconádi Petőfi TSZ növénytermesztési brigádveze­tője, 56 holdon 15 mázsás át­lagtermést takarított be. Jakab András nagyfügedi, Szabó Bé­la gyöngyösihalászi, Balázs László hevesi és Pá/ri Sándor tarnamérai egyénileg dolgozó parasztok egy-másfél holdon 16—18 mázsás termést értek el. Mind a hatan Munka Ér­demérmet kaptak. Jó! dolgozik a kerecsent!! Kossuth TSZ Serényen folyik a munka a kerecsendi Kossuth TSZ-ben. A kalászosok betakarítása után előleget kaptak a tagok. Ju­tott bőven a nyolc vagon ter­ményből. Alföldi Bertalan 26 mázsa. Sugár Sándor, aki csak május óta tag, 10 mázsa ter­ményt vitt haza. Készpénzben öt forint előleget osztottak ed­dig. A traktor már az őszi mély­szántást végzi. Épül a tsz hat­van férőhelyes modern juh- hodálya. Szerelik a villanyt is a tanyába. Jó termést ígér kukoricájuk is. s mivel a takarmány bizto­sítva van, az egész jószágállo- mány állandóan fejlődik. Négy szarvasmarhájuk volt nemrég, és most tizenöt van. Most ad­tak lé 25 szerződött bacon­sertést: 50 ezer forintot kaptak élte. Kell is a pénz, mert úgy tervezik, hogy zárszámadáskor legalább 20 forintot osztanak munkaegységenként; A jól dolgozó tsz-re fel is figyeltek a kerecsendiek. Ba- ráz Andrásné és Bugarszfki András szeptember elsején be is léptek a szövetkezetbe, és ősszel többen is követik őket: Kovácsik Lá-szlóné Kerecsend, Kossuth TSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom