Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-11 / 64. szám

1951?. augusztus II. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 A SZÜLETŐ ÚJ GYŐZELMÉÉRT — A millszekundumos robbantás egyéves tapasztalatai a Mátra vidéki Trösztnél — Minden ami új, harcok, ne­héz küzdelmek árán születik. Ezt bizonyítja tízéves fejlődé­sünk. kialakuló új életünk minden mozzanata, számtalan megnyilvánulása. Minden eredményünk, minden kis vív­mányunk harcok nehéz küz­delmek árán született. Harcot kell vívni a születő újnak az életéért, a létjogosultságáért a régivel szemben, amely igyek­szik korlátozni, gátolni fejlő­dését. érvényesülését. így van ez a természet, s a társadalom életében egyaránt, kezdve az új társadalmi rend megszüle­tésétől. egy-egy új műszaki el­járás, vagy technika alkalma­zásáig. Ilyen harc folyik immár több mint egy éve a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt üzemeiben egy új műszaki el­járás, a millszekundumos rob­bantás meghonosításáért. Egy­éves múltra tekint vissza ez a küzdelem, mely sajnos még a mai napig is alig mondható eredményesnek. A születő új jóformán még most is a ta­valyi bölcsőjében pihen. Igen nagy a régihez görcsösen ra­gaszkodók tábora, s még ma sem dőlt el véglegesen, hogy egyáltalán van-e „létjogosult­sága” a millszekundumos rob­bantásnak Petőfibányán. Melyik tábornak van hát igaza, 6 egyáltalán alkalmazható-e itt ez az új eljárás? A köny- nyebb megértés kedvéért pil­lantsunk vissza röviden a kí­sérletezés egyéves történetére. Az elmúlt nyár derekán — amikor már országszerte al­kalmazták ezt a módszert — érkeztek meg a 'tröszthöz az első villamos robbantó beren­dezések. Jó ideig csak nézeget­ték, tanulmányozták, hagyták egy kicsit a raktárban pihenni. Végre a kísérleti robbantá­sokra is sor került, a rózsái IX-es aknánál a frontfejtésen, • és. elővájásokon. Természete­sen ezt is, mint minden pró­bálkozást, gyermekbetegségek kísérték. Az újtól való idegen­kedés, a szakértelem hiánya — mind csak gátló körülmény­ként hatott. A kísérletezés kezdeti eredményeit elhallgat­ták, s a nehézségekből átrág- hatatlan kásahegyet építettek. „Rosszak a kőzetviszonyok, szétroncsolja az ácsolatúkat, igen drága mulatság ez ne­künk’’ — és így tovább... hangoztatták előszeretettel jól ismert kifogásaikat. Ide­genkedett tőle az üzemvezető­ség műszaki gárdája, s mag* a tröszt műszaki osztálya sem szorgalmazta. A hibát még csak tetőzte az. hogy az üzem pártszervezete is elfogadta az „úgysem lehet” álláspontot, s nem harcolt a születő új győzelméért, ügy gondolták, hogy az csupán a műszakiak feladata, hát bajlódjanak vele a műszakiak. így az új mód­szer elterjesztésének ügye mitsem haladt előre. Sietve abbahagyták hát a próbálko­zásokat. Pedig a legjobb műszaki ta­pasztalatok szerint a millsze­kundumos robbantásnak — ha a frontfejtéseken nem is — de az elővájásoknál jövője van Petőfibányán, ha azt valóban helyesen és szakszerűen alkal­mazzák. Miért nem jártak hát kellő sikerrel az eddigi kísér­letek az elővájásoknál? A kellő szakértelem hiányá­ban továbbra is kiréselték a lignitből a meddő beágyazáso­kat, pedig ennél az eljárás­nál ez teljesen felesleges. Nem fordítottak gondot a zavarta­lan szállításra, a levegő és fa­anyag ellátásra. Nem is csoda hát, hogy ilyen mostoha kö­rülmények között sok idő ve­szett kárba. Kevés volt a vá­gat előrehaladási sebessége, és így a termelés önköltségét igen felemelte az új robbantá­soknál felhasznált jóval drá­gább villamos gyutacs. Anyagi érdekek is gátolták az új mód­szer terjedését, mert a rob­bantóanyag többletfogyasztás jelentős prémiumtól fosztotta meg a műszakiakat. így néz ki az eltelt egy év története. Mégis, szerencsére nemcsak olyan emberek van­nak Petőfibányán, akik elve­tik az újat, s a megnyugvás langyos álláspontjára helyez­kednek. A tröszt műszaki osz­tályának vezetését nemrég vette át Ursicz József főmér­nök. Azóta ő az új módszer terjesztésének atyja, s szorgal­mazója. Segítőtársai Pilinyi István Petőfi-altáró igazgatója és Garam,hegyi mérnök a ró­zsái IX-es aknától. A kezde­ményezők kis csapata újra szervezkedett, s a IX-es akná­nál Hegyi András, a XI-esnél Demeter István, Petőfi-altárón pedig Pál Mihály lőmesterek közvetlen részvételével meg­kezdődtek a kísérletek. Most már valóban szakszerűen lát­tak munkához. Petőfi-altáró kísérleti szín­helyén augusztus 1-én hang­zott el az első ilyen robbanás, s most már réselés nélkül. Si­került is 1,10 méteres réteget leomlasztani. csak a szállítás­sal volt baj. Mindössze egy csille állt rendelkezésükre, s ez lassította a szállítás mene­tét. Mi hát a teendő? Kóta- féle felrakó gép segítségével gépesíteni fogják a szállítást, de addig is több csillét külde­nek a kísérlet színhelyére. A résslés mellőzésével mint­ái verseny értékelésének hiánya: a verseny halála Dicséretre méltó az a kez­deményezés és lelkesedés, amellyel a megye ipari üze­meinek dolgozói alkotmá­nyunk ünnepének méltó meg­ünneplésére, s a III. negyed­éves tervek teljesítésére ké­szülnek. Vállalásaival egyre több dolgozó vesz részt a kü­lönféle munkaversenyekben. Jelenleg dolgozóinknak 70 százaléka tett felajánlásokat. Idáig még egyetlen évben sem volt annyi versenyvál­lalás. mint az idén. A válla­lások zöme a termelési ter­vek teljesítésére, a minőség javítására, az önköltség csök­kentésére. a munkaidő jobb kihaszna1 ására. az anyagta- karékoesá»ra saz új normák túlszárnyalására irányul. Mindezek megvalósítása elő­segíti a TIT. negyedéves terv- teljesítés sikerét. Dolgozóink részéről tehát megvan a lelkesedés és a jó­indulat. A verseny sikere -«ónban nem csupán tőlük “•igg. Sok múlik a verseny szervezésével és értékelésével foglalkozó szakszervezeti üze­mi bizottságok munkáján is. Éppen ezért idejében kell. hogy szóljunk az üzemi bi­zottságokhoz. amelyek több helyen még mindig nem vál­tak a verseny igazi gazdáivá, s még mindig nem fordítanak kellő gondot a verseny érté­kelésére. s nyilvánosságára. Petőfibányán nemrég több dolgozó panaszolta, hogy so­hasem tudják, hol tartanak vállalásaik teljesítésében Hiába tesznek felajánlásokat, azok teljesítéséről, munkájuk eredményéről sohasem hal­lanak többet. Ezekután nem is lehet csodálkozni azon, hogy az ilyen hanyagság min­denkinek kedvét szegi, s nem tesznek újabb vállalásokat. A G vön giiösi Szerszám, és Készülékgyárban Tóth elv­társ felajánlási lapjára a kö­vetkezőket írta: „Versenyvál- lalást mindaddig nem teszek, amíg az előző vállalásomat nem értékelik“. Ez három hó­nappal ezelőtt volt és az üzemi bizottság erre a meg­jegyzésre még talán máig sem válaszolt. Levonható tanulságként ál­lapítható meg. szakszerveze­teink egyik legfontosabb fel­adata: fordítsanak fokozott gnndo+ a felajánlások teljesí­tésének értékelésére és tuda­tosítására. egy két óra időmegtakarítást nyertek Pál Mihályék. A szál­lítás gépesítése szintén nagy időmegtakarítást jelent, s így lehetővé válik, hogy egy mű­szak alatt kétszer is robbant­sanak. Mivel a harmadik mű­szakot csupán fenntartásra használják, így a két műszak alatt több mint négy métert tudnak előrehaladni. így már aztán nem haladja meg az ön­költséget a villamos robban­tás és érvényesülnek a gazda­ságosság követelményei. A millszekundumos robban­tás előnyeiről hallgassuk meg Ursicz főmérnök elvtárs véle­ményét: — A napi négyméteres elő- haladás több mint 30 százalé­kos teljesítmény növekedést jelent. Ezzel meggyorsul az elővájások elkészítése. növekszik a termelékenység Kevesebb munkást kell fog­lalkoztatnunk az elővájásokon és több jut a fejtésekhez. A gyorsabb munkamenet keve­sebb, s kevésbé költséges fenn­tartást igényel. Mindemellett a nagyobb teljesítményekkel emelkedik a dolgozók kerese- te is. A réselés mellőzésével pedig könnyebbé válik a bá­nyászok munkája. Milyenek a jövő kilátásai? — A kezdeti eredmények — még ha teljesen nem is pozití­vak —, de biztatók. Bízunk benne, hogy a helyes műszaki feltételek megteremtése, s a további kísérletezések után si­kerrel tudjuk alkalmazni az új módszert. A bátrak kis csapata tehát kivívta az új robbantási mód­szer létjogosultságát a Mátra- vidéki Trösztnél. Ez azonban még csak a kezdet, ahol nem szabad megállnunk. A továb­biakban feltétlenül szükséges, hogy a millszekundumos rob­bantással foglalkozó dolgozók lelkiismeretes, becsületes mun­kával bizonyítsák be az új módszer fölényét, s terjesszék el mindenhol. Támogassa őket az üzem vezetősége és műsza­ki gárdája azzal, hogy biztosít­ják számukra a kísérletezés műszaki feltételeit, a szállítást, a faanyag és a levegő ellátást. S utoljára, de nem utolsó­sorban a tröszt kommunistái­nak, s pártszervezeteinek fon­tos feladata, hogy minden ren­delkezésükre álló eszközzel se­gítsék a millszekundumos rob­bantás elterjesztését. Támogas­sák, népszerűsítsék, harcolja­nak a születő új győzelméért. Császár István Vasutas dolgozóink a gyors gabonaszállítások sikeréért Az ország dolgozóinak fi­gyelme a mostani napokban a gabonabegyűjtésre irányuk Mi, vasutas dolgozók is igen fon­tosnak tartjuk a gabonabe­gyűjtés zökkenőmentes végre­hajtását, s munkánkkal ezt igyekszünk elősegíteni. Fel­adatunk minden körülmények között tiszta, üzemképes vas­úti kocsit adni a gabonaszál­lítmányok rendelkezésére. A jelenlegi nagy forgalom mel­lett is elsősorban ... a gabona-, gyümölcs- és zöldség-küldemé­nyek elszállítására kell első­sorban kocsikat biztosítani. E feladatnak azonban csak akkor tudunk eleget tenni, ha a malmok és a terményforgal­mi vállalatok idejében, az elő­írt rakodási időn belül kirak­ják a szállítmányokat. Nem tűrhető meg az, ami a gyön­gyösi és eger-tihaméri állo­másokon történt. Itt ugyanis 24-től 48 óráig állt a búzával megrakott kocsi, mert nem volt elegendő munkás a ki­rakodásokhoz. Meg kell érteni, hogy a vasút csak abban az esetben tud üres kocsikat adni, ha a fuvaroztató vállalatok nem késlekednek a kirakással, hanem minden körülmények között a rakodási időn belül, éjjel vagy nappal, munka­szüneti napokon is kirakják a terményeket. Ezzel segítik elő a kocsifordulók meggyorsítá­sát. A gabonaküldemények za­vartalan szállítása céljából szocialista munkaversenyre léptünk a terményforgalmi vál­lalatokkal A verseny cél­ja, hogy egymást segítve, szo­cialista együttműködéssel biz­tosítsuk a gabona gyors szállí­tását. Mi, vasutas dolgozók azt akarjuk, hogy a gazdag aratás gyümölcse, a gabona, idejében kerüljün el a malmokba, köz­raktárakba, hogy semmi fenn­akadás ne legyen a város ke­nyérrel való ellátásában. Ehhez a munkánkhoz kérjük a tanácsok segítségét is. Bakó János, MÁV Igazgatóság, Miskolc A kommunisták taaiácslkcízáísai elé A megye városaiban, közsé­geiben lelkesen készülődnek augusztus 20, az alkotmány ün­nepének méltó megünneplésé­re. Az illetékes szervek elké­szítették már a naigy nap mű­sorát, s most már e műsor meg­valósításán dolgoznak. A járási székhelyeken munkás-paraszt találkozók, valamint járási mezőgazdasági kiállítások lesz­nek. A járási székhelyeken kí­vül a Mátravidéki Erőmű, a selypi medence üzemei, a Hat­vani Cukorgyár, a Bélapátfal­vi Cementgyár, az Egri Do­hánygyár, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár hívta meg a kör­nyező községek kiváló dolgozó parasztjait, termelőszövetkezeti taeiait. Mezőtárkány, Poroszló, Kisköre, Tiszanána és még több más községünk üzemi dolgozókat lát vendégül au­gusztus 20-án. Nagy találkozót rendeznek a fiatalok is ezen a napon. Gyön. gyösön. Hatvanban, Füzes­abonyban és Hevesen közel 300 munkás és paraszt fiatal tölti majd együtt a napot, s méri össze erejét sport-, és kultúr. versenyekben. A megyeszékhelyen augusz­tus 20-án délelőtt nvílik mes a több mint 30 millió forintos árukészlettel felszerelt kétna­pos vidám vásár. A megnyitó után a vidám vásár főterén ki­tüntetik a legjobb termelőszö­vetkezeti tagokat, a termelés­ben élenjáró egyéni gazdákat. Délután a népkerti szabadtéri színpadon megrendezendő kul­túrműsoron a város legjobb üzemi kultúrcsoportjai mellett fellép a Heves megyei népi együttes tánc-, ének- és zene­kara. Este hét órakor nagy aratási felvonulás, s utána haj­nalig tartó aratóbál zárja a nagy nap ünnepi műsorát. Augusztus 12 és 20 között taggyűléseken vitatják meg megyénk kommunistái: ho­gyan álltak helyt a nagy nyári munkák eddigi idő­szakában, milyen feladatok állnak előttük az elkövetke­zendő hetekben, hónapok­ban. A kommunisták tanács­kozása mindig nagy ese­mény egy-egy szerv, község, az egész ország életében, hisz azok tanácskoznak, akik elsők a munkában, áldozat- vállalásban, akiket egész dolgozó népünk követ a szo­cializmus építésének nagy munkájában. Egy-egy ilyen tanácskozás határkő: megmutatja mit tettünk meg, milyen „lépé­sek” állnak még előttünk, s ezeken a taggyűléseken ho­zott határozatok, a kommu­nisták munkája nyomán je­lentős változásokat hoznak egész munkánkban, életünk­ben. Nem kis feladatokat oldot­tunk meg az elmúlt hetek­ben: az elmúlt évnél gyor­sabb ütemben végeztük el az aratást, kimutatható lépé­seket tettünk előre a szarvasmarhatenyésztés meg­javításában, megyénk ipari üzemei 103.2 százalékban teljesítették második negyed­évi tervüket, 13 üzemünk nyerte el az élüzem címet, egyetlen hét alatt jóval több mint 200 új belépővel gyara­podtak termelőszövetkeze­teink. Büszkék lehetünk ezekre az eredményekre. S ezeknek az eredmények­nek kivívásában oroszlán részük volt és var: a kommu­nisták példamutatásának, helytállásának. A Központi Vezetőség márciusi határo­zata, s ennek alapján a me­gyei pártbizottság határoza­tai megértő fülekre ' és szí­vekre találtak párttagsá­gunk zöménél, nemcsak tu­domásul vették a párthatá­rozatokat, de becsülettel az élére is álltak e határozatok megvalósításáért folyó harc­nak. A karácsondi 143 új be­lépő, élenjáró traktoristáink, a legjobb állattenyésztőink, a Mátravidéki Erőmű kazán­fűtői között — mindenütt, ahol harc folyt az újért, a párthatározatok megvalósítá­sáért, ott voltak az elsők között — elsők voltak a kommunisták. Lesz tehát miről beszélni a taggyűlése­ken, ha a kommunisták helytállásáról, áldozatválla­lásáról lesz szó. De meg kell azt is monda­ni, hogy „van anyag” még az ellenkező oldalról is, amikor a pártszervek és pártszerve­zetek nem tesznek meg min­dent a párthatározatok vég­rehajtásáért, mikor nem ne­velik megfelelően helytállás* ra a területükhöz tartozó kommunistákat. Az Erdő* telki Tanács MDP-csoportjá- hoz tartozó kommunisták például nem harcolnak kö­vetkezetesen a tanács és a tömegek kapcsolatának el­mélyítéséért és nem hívja fel eres figyelmüket a köz­ségi pártszervezet sem. De nem állnak élére a szarvas- marhatínyésztes megjavítá­sáért folyó harcnak sem. A tanács orra előtt pusz­tult el a község értékes apa­állatja, de sem a tanácsban, sem a község egyéb terüle­tein dolgozó kommunisták nem léptek fel időben a bű­nös hanyagsággal szemben, Pedig a megyei pártbizott­ság határozata is egyik leg­fontosabb feladatuknak szab­ta meg ezt. Olyan jelentések is érkeztek, hogy kommunis­ták adósai a nép államának, azok szegik meg a törvényt, akiknek éppen a legfőbb őr­zőinek kellene lenniök. Fel­merül a kérdés: ha ezek az elvtársak a felsőbb pártszer­vek, a Központi Vezetőség határozatát sem tekintik tel­jes érvényűnek maguk szá­mára, hogyan tekinthetik annak, saját alapszervezetük határozatait. Pedig pártunk, a kommunisták pártja ezek­re a látszólag kis, „határo­zat-téglákra” épül fel. Saj­nos számos pártszervezetünk sem érte még ezt fel kellő súllyal, nem mindegyik igyekszik maradéktalanul érvényt szerezni a taggyűlé­sek határozatainak, beszá­moltatni a végzett munká­ról a tagságot, felelősségre vonni azokat, akik kibújtak e határozatok végrehajtása alól. Nagy munka áll előttünk: maradéktalanul megvalósí­tani a Központi Vezetőség márciusi határozatát. A me­zőgazdaságban: emelni a ter­melés színvonalát, s ezzel egyidőben eredményesen küzdeni a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáért. Az iparban: az új technika be­vezetése, a termelékenység állandó fokozása, az olcsóbb, jobb és több termelés bizto­sítása —, hogy summázva je­löljük meg a rendkívül sok­rétű és bonyolult, igen meg­feszített munkát igénylő tennivalókat. S hogy az eredmény ne maradjon el, sokkal inkább mint eddig arra van szükség, hogy helyt­álljanak a kommunisták, hogy következetesek legye­nek a párt határozatainak végrehajtásaiban, hogy ve­zérlő motorjai legyenek dol­gozó népünk szocializmust építő munkájának. Erről tárgyalnak a mos­tani taggyűléseken. *• Ünnepi műsorok teszik majd feledhetetlenné az alkotmány ünnepét Tizenhárom üzemünk nyerte e! a kitüntető „élüzem" címet Megyénk ipari üzemeinek II. negyedéves munkájának érté­kelése során számtalan pozitív tényt állapíthatunk meg. Üze­meink túlnyomó többsége a munkaerőhiány és egyéb ne­hézségek közepette is sikerrel teljesítette a népgazdaság ál­tal megszabott feladatait. A statisztikai hivatal jelentése alaoján a megye ipara a má­sodik negyedévben teljes ter­vét 103,2, befejezett tervét pe­dig 102 százalékra teljesítette. Kedvezően alakultak a terme­lékenység és az önköltségcsök­kentés mutatói is. A jó munka jutalmául me­gyénk több üzeme ismét el­Az ötödik vasutasnap előtt az egri vasútállomáson Az egri vasútállomás dolgo­zói méltóképpen készülnek al­kotmányunk és az ötödik vas- utasnap megünneplésére. Fel­ajánlásaik között szerepel ko- csimozdítási és kocsitartózko­dási tervük 110, kocsikihaszná­lási tervük 104 százalékos tel­jesítése. Rakodási idő tervüket a leadásnál 104, s a feladásnál pedig 106 százalékra teljesítik. A vasutas műszak ideje alatt a vállalások teljesítésében ki­magasló eredményeivel élenjár Nagy József forgalmi s:olgá- lattevő. Mester József tolatás- vezető és brigádja. Juhász Sán­dor tehervonat-vezető és bri­gádja 123 százalékra teljesí­tette a menetrendszerű közle­kedési tervét. A személyvonat vezetők közül Galambos János brigádja ért el 103 százalékos telj eseményt. Papp Imre állomásfőnök helyettes nyerte az élüzem kitüntetést. Élüzemek lettek: Bányáink kö­zül a Mátravidéki Tröszthöz tartozó Petőfi-altáró és a Recski Ércbánya nyerte el a megtisztelő kitüntetést. Élüzem címet kapott a Mátravidéki Erőmű, az Apcí Fémtermia Vállalat és a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat, Az építőanyagiparban a Selypi és a Bélapátfalvi Cement­gyárak, valamint az Ê. M. III, számú Kőbánya Vállalat tel­jesítette sikerrel az élüzem szint követelményeit. Az élel­miszeriparban az Egri Dohány­gyár, a Selypi Cukorgyár, a Selypi Zsófia Malom és a Gyöngyös Eger vidéki Borfor­galmi Vállalat. Helyiipari üze­meink közül a Heves megyei Nyomda Vállalat lett ismét — már harm ad íz L'en — él­üzem. 300 mázsa búza sgy nap alalt A hevesi iárás cséplőbrigád­jai versenyben dolgoznak egy­mással. Ennek a versenynek egyik legiobb eredményét el­érő csapata a hevesi Haidu- cséplőbrigád. Befelezték az ál­lami gazdaságban a munkát, s most már az egyénileg dolgozó narasztok gabonáiét csépelik. Itt is megmutatták, mire képe­sek. Bár igen sokszor kellett hűzatni. ismét 300 mázsa gabo­nát gépeltek el egy nap alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom