Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-11 / 64. szám

Pilas paoletàrjal egyesüljetek!

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

IX. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM. Ára 50 fillér 1955. AUGUSZTUS 11. CSÜTÖRTÖK,

———————————wmii t

Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolója

Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, mint a XXI. kerület országgyűlési képviselője hétfőn délután beszámolót tartott választói előtt a csepeli Sportcsarnokban. A feldíszített Sportcsarnok hatalmas termét zsúfolásig megtöltötték a csepeli dolgozók, több ezren az épület előtti térségen hangszóróikon hallgatták a beszédet.

A gyűlést Gazda Géza Kossuth-díjas, a Hazafias Népfront XXI. kerületi bizottságának elnöke nyitotta meg. A kerület lakossága nevében üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, akit a gyűlés részvevői meleg szeretettel, viharos tapssal, hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtak ,

Minden erőt meg keit mozgatnunk az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére

! Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója első részében részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet. Ismertette a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyeket a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tárgyalásaihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az értekezlettel az államok közötti viszonyban új korszak köszöntött be. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egyre inkább tért hódít a Szovjetunió által kezdeményezett politika; a vitás kérdéseknek a baráti együttműködés és a tárgyalások útján történő megoldása,

Ezután Rákosi Mátyás elv- társ így folytatta beszédét:

. A genfi értekezlet eredményei ékesszólóan igazolják a Szovjetunió külpolitikájának helyességét, és azt mutatják, hogy ez az értekezlet pozitív eredményekkel járt, mindnyájunk közös nagy ügye, a béke szempontjából. (Nagy taps.)

— Mi valamennyien, a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaságunk kormánya, a legnagyobb örömmel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és eredményeiről. Mi mindany- nyian teljes erővel támogatjuk azokat a törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet határozatai az egyetemes béke és biztonság érdekében valóra is váljanak. És ebben a szándékunkban egyek velünk a földkerekség sok százmilliós békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés

és ez az elhatározás tölti el világszerte a népeket, melyek örömmel látják, hogy szélesebbre nyíltak a béke kapui, s a népek közötti hidegháború nehéz esztendei után új, békés kapcsolatok szövődhetnek, és erősödik az országok között a békés együttélés tudata.

— A genfi értekezlet óta eltelt rövid idő alatt egy sor olyan esemény történt, amely mutatja, hogy az értekezlet szelleme erőteljesen érezteti hatását. Bulganyin és Hruscsov elvtársakat az angol kormány meghívta Angliába. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína képviselői közös tárgyaló asztalhoz ültek, Csou En-laj elvtárs nyilatkozata a taivani kérdés rendezéséről, a távolkeleti békeegyezmény megkötéséről, melyben az Amerikai Egyesült Államok is résztvennének, valamint a 11 amerikai kém szabadonbocsátása, olyan lépések voltak, melyek kétségkívül hozzájárulnak Távol- Keleten a nemzetközi feszültség enyhüléséihez. A Szovjetunió meghívta a francia miniszterelnököt és külügyminisztert, hogy látogassanak el a Szovjetunióba és a francia államférfiak készséggel fogadták el ezt a meghívást. Végül, de nem utolsósorban a Szovjetunió elhatározta, hogy az Ausztriában lévő szovjet csapatokat hazaszállítja és létszámukkal csökkenti hadseregét. Reméljük, hogy ez a Szovjetuniónak a békés légkör kialakítására irányuló komoly hozzájárulása utánzásra talál azoknál a hatalmaknál is, melyeknek csapatai Ausztria területén vannak.

Lehetőre vált a magyar—jugoszláv viszony megjavulása

— Nem kell mondani elv- társak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró érzetével töltik el, elsősorban felszabadítónk, a Szovjetunió iránt, melynek következetes, szilárd és elhatározott békepolitikája kezdi meghozni gyümölcseit. Bennünket külön örömmel és megelégedéssel tölt el a szomszédi Jugoszláviával való viszony normalizálása és megjavulása, melynek továbbfejlesztésére és elmélyítésére minden erőfeszítést meg akarunk tenni.

Számunkra nagy jelentősége van a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában létrejött kedvező fordulatnak, melynek folyamányaként . lehetővé vált, hogy a magyar— jugoszláv viszony is megjavuljon és barátivá váljék. Amint már mondottam, a magyar dolgozók a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dolgozóival és a testvéri kommunista és munkáspártokkal együtt egyhangúlag, őszinte örömmel és melegen üdvözölték a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti együttműködését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy ez az együttműködés a világbéke javára válik és világszerte megfelel a dolgozók érdekeinek, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, népköztársaságunk kormánya ezért örömmel és megelégedéssel üdvözölte, helyeselte és támogatta a Szovjetunió és Jugoszlávia között megvalósult baráti együttműködést és ebben az örömben osztozott az egész magyar dolgozó nép. És ugyancsak az egész dolgozó nép, elsősorban a magyar kommunisták egységes véleményét és akaratát tolmácsolta Központi Vezetőségünk határozata, amikor leszögezte:

„A Magyar Dolgozók Pártja e. maga részéről minden módon teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének további measzilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges

baráti viszony a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között.” (Taps.)

— Ma már mindannyiunk számára világos, hogy azok a súrlódások, rendellenességek, vádaskodások, amelyek 1948 után a magyar—jugoszláv jó viszonyt megrontották, csak a béke, a szocializmus ellenségeinek használtak, s mindkét ország alapvető, közös érdekeinek csak ártottak. Ennek az áldatlan helyzetnek a kialakulásában — a magyar— jugoszláv viszony megromlásában — jelentékeny szerepet játszott Péter Gábornak, az államvédelem volt vezetőjének és bandájának ellenséges, provokációs tevékenysége, mellyel megtévesztett bennünket, megrágalmazta a jugoszláv nép vezetőit és ezzel súlyos károkat okozott mindkét országnak.

Péter Gábort és cinkosait gaztetteikért a magyar bíróság már felelősségre vonta és elítélte. Most. amikor előttünk mindez világos, mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a viszony megjavuljon és barátivá váljék. Több eredA békemozgalom különböző megnyilvánulásainál, a békeívek aláírásánál és egyebütt hányszor hallottuk azt az ellenvetést, hogy az ilyen kívánságok és óhajok nem hatnak azokra, akik a harmadik világháborút szeretnék előkészíteni és hogy az egyszerű kisember minden jó szándéka dacára tehetetlen velük szemben. A genfi értekezlet egyik tanulsága, hogy a százmilliók békeóhaja és békekövetelése hatalmas erő, amely reális tényezőként hat a világoolitiká- ban. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a népek békeakarata „nagy nyomásként’“ érvényesült annak érdekében. hoffv Genfben „építő jellegű előrehaladást érjünk

is már ebben az irányban, melynek kedvező hatása máris jelentkezik. De országaink közös érdeke parancsolóan meg. követeli. hogy fokozzuk e téren erőfeszítéseinket, létrehozzuk és meggyorsítsuk az egészséges. őszinte, baráti együtt* működést minden területen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elv- társak és Tito elvtárs is nyugodtak lehetnek afelől, hogy a mi részünkről minden meg fog történni az olyan kölcsönös, egészséges, őszinte baráti viszony helyreállítására, amilyen Magyarország és Jugoszlávia népei között 1948-ig megvolt és ezzel is hozzájárulunk a béke, a szocializmus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps.)

— Nyugati szomszédunk. Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezésének, újra visz- szanyerte függetlenségét és önrendelkezési jogát. Népi demokratikus államunk vezetői az egész magyar nép érzelmeit fejezték ki. amikor melegen üdvözölték az osztrák népet függetlenségének és önállóságának visszanyerése alkalmából. Meg vagyunk győződve róla. hogy Magyarország és az új szabad, semleges Ausztria viszonya a jövőben

el." Minél erősebb a békemozgalom, annál nagyobb lesz a befolyása. A békemozgalom minden hű katonája legyen büszke arra, hogy harcos tagja ennek a hatalmas, az emberiség jövőjét biztosító mozgalomnak és kis. apró munkájával hozzájárul a béke megvédéséhez! (Taps.)

Szólnom kell elvtársak néhány szót arról a csalódásról is. amelyet a gdnfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben okozott. Például Nyugat-Németország militarista köreiben el volt terjedve az a meggyőződés, hogy a genfi értekezlet azt fogja eredményezni, bogy a Német Demokratikus Köztársaság valami, lyen formában beleolvad az újra felfegyverzett Nyugatszomszédi viszony lesz és mi a magunk részéről ezen teljes erővel fogunk munkálkodni.

— Szólnom kell . még a június végén Helsinkiben összeült béke világtalálkozóról. Akik Helsinkiben jelen voltak, szinte egyhangúlag megállapították, hogy ez a béketalálkozó szélesebb tömegeket átfogó. minden rétegre kiterjedő és jelentősebb volt, mint minden megelőző. Rajta keresztül az egész világ közvéleménye szólalt meg és kifejezte a földkerekség minden jó- szándékú emberének az akaratát, azt az eltökéltséget, mely szembeszáll az erőszak módszereivel, elutasítja a háborús uszítást, a katonai tömbök, a fegyverkezési hajsza, az atomháború politikáját. Ezt fejezte ki a béketalálkozó felhívása, amikor azt hangoztatta Genf felé: „Százmilliók tekintete kíséri majd figyelemmel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból meg akarja hiúsítani a tárgyalásokat. azt a földkerekség minden népe elítéli.“’

A népek békekövetelése, mint láthatatlan, de állandó tényező jelen volt és hozzájárult a genfi tárgyalások sikereihez.

Németországba. E körök számára váratlan meglepetés volt az. hogy bár a kormányfők álláspontjai eltértek egymástól. mégis mindannyian arra törekedtek, hogy a kölcsönös megegyezés szellemében olyan elfogadható megoldást találjanak, mely mindegyik fél érdekeit tekintetbe veszi. Ez történt a német egység kérdésében is. melyet, mint Hruscsov elvtárs mondotta: „... sem a németek közreműködése nélkül, sem a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani.“'

— Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egyaránt abban yeménykedtek. hogy a genfi értekezlet megvitatja — és természetesen az ő javukra vitatja meg — a kéményéé kölcsönös lépés történt

egészséges, gyümölcsöző, jóA százmilliók békekövetelése fiatal inas erő

leteurópai népi demokratikus országok helyzetét, valamint „a nemzetközi kommunizmus”, kérdését. A Szovjetunió határozott és meggyőző érveinek hatása alatt az értekezlet ettől minden további nélkül eltekintett. mert nem kívánt Kelet- Európa szabad népei bel- ügyeibe beleavatkozni. Azok a reakciós körök, amelyek nálunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána „megfordul a világ”, most nagy elégedetlenséggel és keserűséggel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyan, amilyet ók reméltek.

És ha már ennél a kérdésnél tartunk, ne veszítsük szem elől Bulganyin elvtárs megállapításét :

„Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz munkának. melynek célja az államok közti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan erők. melyek kísérletet tesznek e cél elérésének megakadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban."

A genfi értekezlet és a külügyminisztereknek adott

irányelvek új ösztönzést jelentenek a népek fcékeharcá- ban s arra serkentik őket. hogy fokozzák erőfeszítéseiket, éberen és kitartóan küzdjenek azért, hogy a Genfben kitűzött feladatok az egyetemes béke és a népek biztonsága érA magyar né] gazdaság

— Áttérek most, kedves elvtársak. a magyar népi demokrácia gazdasági helyzetére. Az elvtársak ismerik q Központi Vezetőség ez évi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobboldali hibákat, melyeket elsősorban Nagy Imre képviselt. E jobboldali hibák következtében az ipari termelés a múlt évben alapjában' véve egyhelyben topogott.

— Az elmúlt fél esztendő alatt — hála azoknak a rendszabályoknak. melyeket a párt és a kormány foganatosítottak — minden téren javulás tapasztalható. A dolgozók jobb. teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat. A javulás az ipar terén abban mutatkozik, hogy 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9,5 százalékkal. a minisztériumi iparé pedig 7.7 százalékkal volt nagyobb. mint 1954 első felében. Ezek a számok azt mutatják. hogy az előző évhez képest iparunk fejlődése 1955 első felében elég kedvezően alakult. A miniszté! riumi ipar első félévi termelési tervét 104.2 százalékra teljesítette. Ebben a túlteljesítésben szerepet látszik az is. hogy. a tervezés kissé óvatos volt és alacsony vqlt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő. most valamennyi minisztérium teljesítette termelési előirányzatát és terven felül több szenet, villamosdekében minél előbb meg 1« valósuljanak.

A békemozgalomnak új szárnyat, új lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta leszünk, hogy a magyar nép, mint eddig, a jövőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harc első soraiban! (Taps.)

A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szovjetunióval. a nagy Kínai Nép- köztársasággal és a baráti népi demokráciák országaival vállvetve, együtt munkálkodik a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése céljából; A magyar országgyűlés a béke hatékonyabb védelmére iktatta törvénybe a Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A magyar külpolitika, csakúgy, mint a többi népi demokráciák országaié, minden alkalmat megragadott, hogy hozzájáruljon a béke megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s c téren értünk is el eredményeket. Csak egyet említek közülük: a parlamentek képviselőinek meghívását — függetlenül az illető államok politikai és társadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet után. mikor, hála a Szovjetunió fáradhatatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lélegzik, a magyar népi demokrácia államának külpolitikája még következetesebben és fokozottabban munkálkodik azon. hogy a béke és a népek közötti egyetértés nagy ügyének sikeréhez a maga részéről a lehető legtöbbel hozzájáruljon.

i! demokrácia helyzete

energiát. bauxitot, kőolajat, hengerelt acélt, alumíniumot, benzint, égetett téglát, fogatos ekét, varrógépet, rádióvevő- készüléket. textilipari termékeket, bőrlábbelil. sört. szalonna, féléket stb. adott ß? országnak, 1955 első félévében a szocialista ipar termelékenységi ie-vét 5,3 százalékkal, az előző év első felének termelékenységét 6.8 százalékkal haladta túl. A minisztériumi iparban a termelékenység 7,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

— Bármily kedvezőek első látásra ezek a számok, hozzá kell tennünk, hogy az idei termelékenységi színvonal a múlt évi csökkenés következtében csak kis mértékben haladta meg az 1953 első félévi termelékenységet. Magyarán mondva: egy munkás ma alig termel valamivel. többet, mint 1953 első felében, pedig közben sok milliárd forintnyi beruházás történt: új géneket állítottak be. ú.i üzemek lőttek létre. Ezek a számok azt mutatják. how bár a javulás két- séri'olen. de mén lassú és amit e téren elértünk, az csak kezdet. Egy percre sem szabad elernyedni azoknak a törekvéseknek, amelvek a terme’é- kenyséa emelésére, az önköltség csökkentésére irányulnak, ha azt akarjuk, hogy a népgazdaság a tavalyi visszaesés mán újra erőteljes feilődést

(Folytatás a 2. oldalon)