Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-11 / 64. szám

Pilas paoletàrjal egyesüljetek! AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM. Ára 50 fillér 1955. AUGUSZTUS 11. CSÜTÖRTÖK, ———————————wmii t Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének első tit­kára, mint a XXI. kerület országgyűlési kép­viselője hétfőn délután beszámolót tartott választói előtt a csepeli Sportcsarnokban. A feldíszített Sportcsarnok hatalmas termét zsúfolásig megtöltötték a csepeli dolgozók, több ezren az épület előtti térségen hangszó­róikon hallgatták a beszédet. A gyűlést Gazda Géza Kossuth-díjas, a Ha­zafias Népfront XXI. kerületi bizottságának elnöke nyitotta meg. A kerület lakossága ne­vében üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, akit a gyűlés részvevői meleg szeretettel, vi­haros tapssal, hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtak , Minden erőt meg keit mozgatnunk az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére ! Rákosi Mátyás elvtárs be­számolója első részében rész­letesen elemezte a nemzetközi helyzetet. Ismertette a Szov­jetunió erőfeszítéseit, ame­lyeket a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tárgyalá­saihoz vezettek. Hangsúlyoz­ta, hogy az értekezlettel az államok közötti viszonyban új korszak köszöntött be. Ez min­denekelőtt annak köszönhető, hogy egyre inkább tért hódít a Szovjetunió által kezdemé­nyezett politika; a vitás kér­déseknek a baráti együttmű­ködés és a tárgyalások útján történő megoldása, Ezután Rákosi Mátyás elv- társ így folytatta beszédét: . A genfi értekezlet eredmé­nyei ékesszólóan igazolják a Szovjetunió külpolitikájának helyességét, és azt mutatják, hogy ez az értekezlet pozitív eredményekkel járt, mindnyá­junk közös nagy ügye, a béke szempontjából. (Nagy taps.) — Mi valamennyien, a ma­gyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztársa­ságunk kormánya, a legna­gyobb örömmel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és eredményeiről. Mi mindany- nyian teljes erővel támogatjuk azokat a törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet határozatai az egye­temes béke és biztonság érde­kében valóra is váljanak. És ebben a szándékunkban egyek velünk a földkerekség sok százmilliós békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés és ez az elhatározás tölti el világszerte a népeket, melyek örömmel látják, hogy széle­sebbre nyíltak a béke kapui, s a népek közötti hidegháború nehéz esztendei után új, bé­kés kapcsolatok szövődhetnek, és erősödik az országok között a békés együttélés tudata. — A genfi értekezlet óta el­telt rövid idő alatt egy sor olyan esemény történt, amely mutatja, hogy az értekezlet szelleme erőteljesen érezteti hatását. Bulganyin és Hrus­csov elvtársakat az angol kor­mány meghívta Angliába. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína képviselői közös tárgyaló asztalhoz ültek, Csou En-laj elvtárs nyilatkozata a taivani kérdés rendezéséről, a távol­keleti békeegyezmény megkö­téséről, melyben az Amerikai Egyesült Államok is résztven­nének, valamint a 11 amerikai kém szabadonbocsátása, olyan lépések voltak, melyek kétség­kívül hozzájárulnak Távol- Keleten a nemzetközi feszült­ség enyhüléséihez. A Szovjet­unió meghívta a francia mi­niszterelnököt és külügymi­nisztert, hogy látogassanak el a Szovjetunióba és a francia államférfiak készséggel fogad­ták el ezt a meghívást. Végül, de nem utolsósorban a Szov­jetunió elhatározta, hogy az Ausztriában lévő szovjet csa­patokat hazaszállítja és lét­számukkal csökkenti hadsere­gét. Reméljük, hogy ez a Szov­jetuniónak a békés légkör ki­alakítására irányuló komoly hozzájárulása utánzásra talál azoknál a hatalmaknál is, melyeknek csapatai Ausztria területén vannak. Lehetőre vált a magyar—jugoszláv viszony megjavulása — Nem kell mondani elv- társak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró érzetével töl­tik el, elsősorban felszabadí­tónk, a Szovjetunió iránt, mely­nek következetes, szilárd és elhatározott békepolitikája kezdi meghozni gyümölcseit. Bennünket külön örömmel és megelégedéssel tölt el a szom­szédi Jugoszláviával való vi­szony normalizálása és megja­vulása, melynek továbbfejlesz­tésére és elmélyítésére minden erőfeszítést meg akarunk ten­ni. Számunkra nagy jelentősé­ge van a Szovjetunió és Jugo­szlávia viszonyában létre­jött kedvező fordulatnak, melynek folyamányaként . le­hetővé vált, hogy a magyar— jugoszláv viszony is megja­vuljon és barátivá váljék. Amint már mondottam, a ma­gyar dolgozók a szovjet nép­pel, a népi demokratikus or­szágok dolgozóival és a test­véri kommunista és munkás­pártokkal együtt egyhangúlag, őszinte örömmel és melegen üdvözölték a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti együttmű­ködését. Mindannyian tudatá­ban vagyunk annak, hogy ez az együttműködés a világbéke javára válik és világszerte megfelel a dolgozók érdekei­nek, a nemzetközi munkás­mozgalom érdekeinek. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, népköztár­saságunk kormánya ezért örömmel és megelégedéssel üdvözölte, helyeselte és támo­gatta a Szovjetunió és Jugo­szlávia között megvalósult ba­ráti együttműködést és ebben az örömben osztozott az egész magyar dolgozó nép. És ugyan­csak az egész dolgozó nép, el­sősorban a magyar kommunis­ták egységes véleményét és akaratát tolmácsolta Központi Vezetőségünk határozata, ami­kor leszögezte: „A Magyar Dolgozók Pártja e. maga részéről minden mó­don teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének továb­bi measzilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmé­lyüljön a szívélyes, egészséges baráti viszony a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, va­lamint népeik között.” (Taps.) — Ma már mindannyiunk számára világos, hogy azok a súrlódások, rendellenességek, vádaskodások, amelyek 1948 után a magyar—jugoszláv jó viszonyt megrontották, csak a béke, a szocializmus ellensé­geinek használtak, s mindkét ország alapvető, közös érde­keinek csak ártottak. Ennek az áldatlan helyzetnek a ki­alakulásában — a magyar— jugoszláv viszony megromlá­sában — jelentékeny szerepet játszott Péter Gábornak, az államvédelem volt vezetőjé­nek és bandájának ellenséges, provokációs tevékenysége, mellyel megtévesztett bennün­ket, megrágalmazta a jugo­szláv nép vezetőit és ezzel sú­lyos károkat okozott mindkét országnak. Péter Gábort és cinkosait gaztetteikért a magyar bíróság már felelősségre vonta és el­ítélte. Most. amikor előttünk mindez világos, mindent meg­teszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kö­zött a viszony megjavuljon és barátivá váljék. Több ered­A békemozgalom különböző megnyilvánulásainál, a béke­ívek aláírásánál és egyebütt hányszor hallottuk azt az el­lenvetést, hogy az ilyen kíván­ságok és óhajok nem hatnak azokra, akik a harmadik vi­lágháborút szeretnék előkészí­teni és hogy az egyszerű kis­ember minden jó szándéka da­cára tehetetlen velük szem­ben. A genfi értekezlet egyik tanulsága, hogy a százmilliók békeóhaja és békekövetelése hatalmas erő, amely reális té­nyezőként hat a világoolitiká- ban. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszámolójá­ban kiemelte, hogy a népek békeakarata „nagy nyomás­ként’“ érvényesült annak érde­kében. hoffv Genfben „építő jellegű előrehaladást érjünk is már ebben az irányban, melynek kedvező hatása máris jelentkezik. De országaink kö­zös érdeke parancsolóan meg. követeli. hogy fokozzuk e té­ren erőfeszítéseinket, létrehoz­zuk és meggyorsítsuk az egész­séges. őszinte, baráti együtt* működést minden területen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elv- társak és Tito elvtárs is nyu­godtak lehetnek afelől, hogy a mi részünkről minden meg fog történni az olyan kölcsö­nös, egészséges, őszinte baráti viszony helyreállítására, ami­lyen Magyarország és Jugo­szlávia népei között 1948-ig megvolt és ezzel is hozzájáru­lunk a béke, a szocializmus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps.) — Nyugati szomszédunk. Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezésének, újra visz- szanyerte függetlenségét és önrendelkezési jogát. Népi demokratikus államunk veze­tői az egész magyar nép ér­zelmeit fejezték ki. amikor melegen üdvözölték az oszt­rák népet függetlenségének és önállóságának visszanyerése alkalmából. Meg vagyunk győződve róla. hogy Magyaror­szág és az új szabad, semleges Ausztria viszonya a jövőben el." Minél erősebb a békemoz­galom, annál nagyobb lesz a befolyása. A békemozgalom minden hű katonája legyen büszke arra, hogy harcos tag­ja ennek a hatalmas, az embe­riség jövőjét biztosító moz­galomnak és kis. apró munká­jával hozzájárul a béke meg­védéséhez! (Taps.) Szólnom kell elvtársak né­hány szót arról a csalódásról is. amelyet a gdnfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi re­akció köreiben okozott. Példá­ul Nyugat-Németország milita­rista köreiben el volt terjedve az a meggyőződés, hogy a genfi értekezlet azt fogja eredmé­nyezni, bogy a Német Demok­ratikus Köztársaság valami, lyen formában beleolvad az újra felfegyverzett Nyugat­szomszédi viszony lesz és mi a magunk részéről ezen teljes erővel fogunk munkálkodni. — Szólnom kell . még a jú­nius végén Helsinkiben össze­ült béke világtalálkozóról. Akik Helsinkiben jelen voltak, szinte egyhangúlag megállapí­tották, hogy ez a béketalálko­zó szélesebb tömegeket átfo­gó. minden rétegre kiterjedő és jelentősebb volt, mint min­den megelőző. Rajta keresz­tül az egész világ közvéle­ménye szólalt meg és kifejez­te a földkerekség minden jó- szándékú emberének az aka­ratát, azt az eltökéltséget, mely szembeszáll az erőszak módszereivel, elutasítja a há­borús uszítást, a katonai töm­bök, a fegyverkezési hajsza, az atomháború politikáját. Ezt fejezte ki a béketalálkozó fel­hívása, amikor azt hangoztat­ta Genf felé: „Százmilliók te­kintete kíséri majd figyelem­mel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból meg akarja hiúsítani a tárgya­lásokat. azt a földkerekség minden népe elítéli.“’ A népek békekövetelése, mint láthatatlan, de állandó tényező jelen volt és hozzá­járult a genfi tárgyalások sike­reihez. Németországba. E körök szá­mára váratlan meglepetés volt az. hogy bár a kormányfők ál­láspontjai eltértek egymástól. mégis mindannyian arra töre­kedtek, hogy a kölcsönös meg­egyezés szellemében olyan el­fogadható megoldást találja­nak, mely mindegyik fél érde­keit tekintetbe veszi. Ez tör­tént a német egység kérdésé­ben is. melyet, mint Hruscsov elvtárs mondotta: „... sem a németek közreműködése nél­kül, sem a Német Demokrati­kus Köztársaság rovására nem lehet megoldani.“' — Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egy­aránt abban yeménykedtek. hogy a genfi értekezlet meg­vitatja — és természetesen az ő javukra vitatja meg — a ké­ményéé kölcsönös lépés történt egészséges, gyümölcsöző, jó­A százmilliók békekövetelése fiatal inas erő leteurópai népi demokratikus országok helyzetét, valamint „a nemzetközi kommunizmus”, kérdését. A Szovjetunió hatá­rozott és meggyőző érveinek hatása alatt az értekezlet ettől minden további nélkül eltekin­tett. mert nem kívánt Kelet- Európa szabad népei bel- ügyeibe beleavatkozni. Azok a reakciós körök, amelyek ná­lunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána „megfordul a vi­lág”, most nagy elégedetlenség­gel és keserűséggel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyan, amilyet ók reméltek. És ha már ennél a kérdésnél tartunk, ne veszítsük szem elől Bulganyin elvtárs megál­lapításét : „Tudjuk, hogy a genfi érte­kezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz mun­kának. melynek célja az álla­mok közti igazi bizalom meg­teremtése és a béke megszi­lárdítása. Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy vannak olyan erők. melyek kísérletet tesznek e cél elérésének meg­akadályozására. Ez állhatatos­ságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban." A genfi értekezlet és a kül­ügyminisztereknek adott irányelvek új ösztönzést je­lentenek a népek fcékeharcá- ban s arra serkentik őket. hogy fokozzák erőfeszítéseiket, éberen és kitartóan küzdjenek azért, hogy a Genfben kitű­zött feladatok az egyetemes béke és a népek biztonsága ér­A magyar né] gazdaság — Áttérek most, kedves elv­társak. a magyar népi demok­rácia gazdasági helyzetére. Az elvtársak ismerik q Központi Vezetőség ez évi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobboldali hibákat, melyeket elsősorban Nagy Imre képvi­selt. E jobboldali hibák követ­keztében az ipari termelés a múlt évben alapjában' véve egyhelyben topogott. — Az elmúlt fél esztendő alatt — hála azoknak a rend­szabályoknak. melyeket a párt és a kormány foganatosítottak — minden téren javulás ta­pasztalható. A dolgozók jobb. teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat. A javulás az ipar terén abban mutatkozik, hogy 1955 első félévében a szo­cialista ipar termelése 9,5 szá­zalékkal. a minisztériumi iparé pedig 7.7 százalékkal volt na­gyobb. mint 1954 első felében. Ezek a számok azt mu­tatják. hogy az előző év­hez képest iparunk fejlő­dése 1955 első felében elég kedvezően alakult. A miniszté­! riumi ipar első félévi termelési tervét 104.2 százalékra teljesí­tette. Ebben a túlteljesítésben szerepet látszik az is. hogy. a tervezés kissé óvatos volt és alacsony vqlt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő. most valamennyi minisztérium teljesítette terme­lési előirányzatát és terven felül több szenet, villamos­dekében minél előbb meg 1« valósuljanak. A békemozgalomnak új szár­nyat, új lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta leszünk, hogy a magyar nép, mint eddig, a jövőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harc első soraiban! (Taps.) A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szov­jetunióval. a nagy Kínai Nép- köztársasággal és a baráti népi demokráciák országaival váll­vetve, együtt munkálkodik a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése céljából; A magyar országgyűlés a béke hatékonyabb védelmére iktat­ta törvénybe a Varsóban meg­kötött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést. A magyar kül­politika, csakúgy, mint a töb­bi népi demokráciák országaié, minden alkalmat megragadott, hogy hozzájáruljon a béke megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s c téren értünk is el eredménye­ket. Csak egyet említek közü­lük: a parlamentek képviselői­nek meghívását — függetlenül az illető államok politikai és társadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet után. mikor, hála a Szovjetunió fáradha­tatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lélegzik, a magyar népi demokrácia álla­mának külpolitikája még kö­vetkezetesebben és fokozottab­ban munkálkodik azon. hogy a béke és a népek közötti egyetértés nagy ügyének sike­réhez a maga részéről a lehető legtöbbel hozzájáruljon. i! demokrácia helyzete energiát. bauxitot, kőolajat, hengerelt acélt, alumíniumot, benzint, égetett téglát, fogatos ekét, varrógépet, rádióvevő- készüléket. textilipari terméke­ket, bőrlábbelil. sört. szalonna, féléket stb. adott ß? országnak, 1955 első félévében a szocialis­ta ipar termelékenységi ie-vét 5,3 százalékkal, az előző év el­ső felének termelékenységét 6.8 százalékkal haladta túl. A minisztériumi iparban a ter­melékenység 7,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. — Bármily kedvezőek első látásra ezek a számok, hozzá kell tennünk, hogy az idei ter­melékenységi színvonal a múlt évi csökkenés következtében csak kis mértékben haladta meg az 1953 első félévi ter­melékenységet. Magyarán mondva: egy munkás ma alig termel valamivel. többet, mint 1953 első felében, pedig köz­ben sok milliárd forintnyi be­ruházás történt: új géneket ál­lítottak be. ú.i üzemek lőttek létre. Ezek a számok azt mu­tatják. how bár a javulás két- séri'olen. de mén lassú és amit e téren elértünk, az csak kez­det. Egy percre sem szabad elernyedni azoknak a törekvé­seknek, amelvek a terme’é- kenyséa emelésére, az önkölt­ség csökkentésére irányulnak, ha azt akarjuk, hogy a nép­gazdaság a tavalyi visszaesés mán újra erőteljes feilődést (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom