Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-28 / 69. szám

NÉPÚJSÁG 1955 augusztus 28. vasárnap PARTELET Örömmel jöttem vissza a falumba Nem sok 0iyan ! ember van Nagy- ; fügédén, aki nem ! ismerné Sipos Ká- : rolyt, az új köz­li ségi párttitkárt, II pedig alig három hónapja került a községbe. És en­nek egyszerű a I magyarázata. Si­pos elvtárs itt született, itt élt és dolgozott 1952-ig, míg a párt magasabb funkcióba nem he­lyezte. Felszabadulás előtt mint summás és cseléd bejárta az egész országot. Felszabadulás után - földosztás megszüntette a barangolást, volt már salát föld, lehetett min dolgozni helyben is. Azonban Sipos Ká­roly és jó néhány új gazda még 49 őszén jobbnak látták a társas gazdálkodás útjára lép­ni. Megalakították 28 fővel a nagyfügedi Dózsa Termelőszö­vetkezetet. Persze a kezdeti ne­hézségek itt is megvoltak. A 280 katasztrális hold 180 da­rabban. Mindössze két lovuk volt csak. Befurakodott kulák és horthysta katonatiszt bőm lasztó munkája sem hiányzott. De a községi pártszervezet se­gítségével. melynek 1950 tava­szán Sipos elvtárs lett a titká­ra, a termelőszövetkezet tagsá­ga eredményesen küzdött a bajok ellen. 1950-ben a párt és a falu dolgozóinak bizalmából Sipos elvtárs lett a községi tanács elnöke. Nem csalódtak benne. A község mindig élenjárt a nö­vényápolásban, a beadásban is, és minden téren. Jó munkáját jutalmazta államunk, mikor 1952 áprilisában Népköztársa­sági Érdeméremmel tüntette ki. Az öthónapos közigazgatási iskola elvégzése után maga­sabb beosztásba került. Elő­ször a gyöngyösi, majd a he­vesi járási tanácsnál elnökhe­lyettes lett, s hogy itt is ered­ményes munkát végzett, bizo­nyítja az újabb Népköztársasá­gi Érdemérem kitüntetése. Szerettem a beosztásomat. Tudtam, hogy a párt, a dol­gozó nép bízik bennem, s ezért igyekeztem a legjobban végez­ni munkámat — mondja Sípos elvtárs beszélgetésünkkor; Esténként, mikor hazajáró-, gattam, egyik-másik ember is! elmesélte az- újságokat, ho-: gyan megy a munka a faluban, hogyan dolgozik a pártszerve-; zet. Az utóbbi időben egyre többet beszélgettünk a falu kommunistáival — arról, hogy gyenge a falusi pártszervezet, meg a párt felhívásáról, hogy aki csak teheti, menjen visz- sza a falujába dolgozni. Olyar, is volt, aki kereken kimond­ta. hogy gyere Károly haza. Sipos elvtárs erre azonban nem tudott válaszolni: úgy gondolkozott, hogy a párt he­lyezte a tanácshoz, előbb ezt is a pártbizottságai kell meg­beszélnie. A falu dolgozó: azonban megelőzték. Mielőtt beszélni tudott volna a JB- vel, az újságban megjelent a levél, hogy Nagyfüged dolgozói kérik, menjen vissza falujába. Visszakérésébe a pártbizottság is beleegyezett. Így került vissza Sipos Ká­roly elvtárs Nagyfügedre, párt­munkásnak. — Mivel a fám dolgozói hívták és a párt is helyeselte, örömmel jöttem vissza. Jó falu ez és nagyszerű, dolgos embe­rek laknak itt, akikkel lehet dolgozni. Megkönnyítette £ munkámat — mondja —, hogy ismerem a falut, de az is, hogy sok olyan módszert tanultam, amit itthon tudok hasznost'-; tani. Szükség is volt ezekre aj tapasztalatokra, mert bizony volt és még van is probléma a faluban. Két fő feladatot tűz­tem magam és a pártszervezet elé. Megjavítani a pártszerve­zet munkáját és a júniusi párt. határozat szellemében fejlesz­teni a falu termelőszövetkeze­tét és tszcs-it. A kettő szoro-j san összefügg, mert jó párt szervezet nélkül nem lehet a termelőszövetkezet fejleszté séért sem harcolni. Először r pártszervezet vezetőségéve' kellett foglalkozni. Erre szükség is volt, mert r Vezetőség tagjai kedvetlenek voltak, nem volt meg az ön­bizalmuk és ezért nemigen tö­rődtek a pártszervezet, a falu dolgával. Sipos elvtárs külön- külön és együttesen is mind­egyik vezetőségi taggal beszél­getett. Bizalmat öntött belé­jük és most már ha nincs is még minden rendben, de na­gyobb részt vállalnak a párt- munkából, nagyobb felelőssé­get éreznek a falu sorsáért, de nem utolsó sorban a pártszer­vezetért. — A termelőszövetkezet fej­lesztésében is tettünk már egyet, s mást — folytatta Si­pos elvtárs. — Amikor részt- vettem a Dózsa egyik közgyű­lésén, azt tapasztaltam, hogy túl erős a befeléfordulás, sőt olyan is volt, aki ki is mondta, hogy mi elegen vagyunk, nincs semmi bajunk, az új belépők­kel meg csak rontanánk a cso­portot. Ezt a tapasztalatot megbeszélték a szövetkezet párttitkárával és kommunis­táival, hogy magyarázzák meg ennek a nézetnek a helytelen­ségét, hogy erre a jobb és könnyebb útra, a társas gaz­dálkodás útjára kell vezetnünk a falu többi egyénileg dolgozó parasztjait is, mert nem elég, ha csak mi, egynéhányan ha­ladunk ezen az úton. Már pe­dig ezt legeredményesebben a csoporttagok személyes agitá- ciójával érhetjük eL Feldolgozták a Dózsa TSZ fejlődését, eredményeit kezdet­től. azt, hogy az első év ne­hézségeitől hogyan jutottak el a tavalyi 45 forintos munka­egységig és hogy az idén már 55 forintra számítanak mun­kaegységenként. így már a pártonkívüli csoporttagok sem látták olyan nehéz feladatnak az egyéni parasztok meggyő zését. A nagy munka eredmé­nyei — bár még kezdeti sza­kaszában van — máris mutat­koznak. Eddig négyen léptek a csoportba és a közeli időben újabb hat belépőre lehet szá­mítani. Mert már a belépés gondolatával barátkozik Esz­tergályos János, Fehér János, Gulyás Sándor és még egyné­hányan. Nem feledkezett meg Sipos elvtárs egy másik fontos fel­adatról sem, a pártoktatás jó előkészítéséről. A községben két szemináriumot, egyet a termelőszövetkezetben készí­tettek elő. Gondja volt a DISZ-fiatalok oktatására is és segítséget nyújtott a DISZ- vezetőségnek. hogy 16 fővei ők is el tudjanak indítani majd egy Petőfi iskolát. Az oktatás mellett egyéb téren is rendszeresen foglalkozik a fia­talok problémáival, nevelésé­vel. — Most még nem úgy megy a munka, ahogy szeretnénk, vannak hibáink, másoknak is. nekem is — mondja Sipos elvtárs. Nekem például az, hogy a vezetőség munkájából sokat vállalok magamra ahe­lyett. hogy nagyobb önállóság­ra nevelném az elvtársakat, az is hiba, hogy ezideig keve­set foglalkoztam a pártszerve­zet tagjaival, pedig együtt kö­zösen kell vezetni, irányítani a falu életét. Persze ezek csak a leg­fontosabbak. amit eddig Sipos elvtárs és vezetésével a párt- szervezet tett, s ez is még csak a munka kezdete. Azonban ez a kezdet biztató. Biztató ez az önbizalom, lelkesedés, az em­berekben való hit, ahogyan be­szélt új munkájáról. Biztató hogy meglátja mások hibái mellett a saját hibáit is és tud harcolni ellenük. Ezek a té­nyek azt bizonyítják, hogy Si­pos Károly jó titkára lesz a pártnak, szeretett embere a falunak. Sárközi Miklós Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most megjelent július—augusztusi kettős számának vezércikke a gabonabegyűjtéssel kapcsola­tos feladatokat tárgyalja. Szer­kesztőségi cikk foglalkozik a genfi négyhatalmi értekezlet eredményeivel. ..Genf — a bé­ketábor győzelme, a háborús uszítok veresége” címmel. A folyóirat e száma közli magyar nyelven először Lenin 1913. május—júniusában írt 14 kiadatlan cikkét. A Dolgozó Ifjúság Szövetsé ge mur.kája megjavításával kapcsolatos feladatokat tár­gyalja Köböl József cikke Kiss Árpád iparunk műszaki fejlesztésének problémáit elemzi. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezeti közös gazdaság belterjes és sokolda­lú fejlesztésével kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Cifka Péter írása a közönség és az új képzőművészet kapcsolatá­val foglalkozik. Vörös Gyula a szovjet politikai gazdaságtan tankönyv magyar nyelvű ki­adásának jelentőségét méltat­ja­A Szemle rovatban Faragó Jenő a tanácstagi beszámolók­ról, Sőtér István a helsinki béke-világtalálkozóról, Sándi Ottó a bolgár termelőszövet­kezeti mozgalomról, Komját Irén az olasz kormányválság­ról ir. A Folyóiratszemle a Termé­szet és Társadalom című folyó­irat munkáját értékeli (Ro mán—Keszi—Kovács). A Könyvismertetések róva tában Dobi István: „A pa rasztság jövője: a szövetkezet' című könyvét Kovács Mihály, B. Bahsijev: „Pártépítés Szovjetunióban” című könyvét Gondos Ernő ismerteti. Kétszázötvenhétezer forint iskolai szertárak fejlesztésére A felszabadulás előtt igen csekély értékű szertára volt egy-egy falusi iskolának. Szemléltető eszköz akkor akadt, ha a falusi pedagógus otthon, házilag elkészítette. Ma már minden iskolában jól felszerelt fizika-kémiai és bio­lógiai szertárt találunk. Átlag 30—50 ezer forint költséggel szerelték fel ezeket a szertára­kat. Az új iskola-évben to­vább bővítik a szemléltető esz­közök számát. A hevesi já­rásban ebben az évben 257 ezer forintot fordítanak szer­tárfejlesztésre. Az idén a já­rás minden iskolájában fel­szerelik a rádiót, a heves-új­telepi és a zaránki iskola pe­dig hangosfilm vetítésére al­Fiatalok! Készüljetek a nagy béketalálkozóra lyen a megye úttörői mellett 50 budapesti pajtás is részt vesz. Szeptember 24-én este tábortűz és tűzijáték lesz, más­nap a Népkertben díszszemle és koszorúzás. Különféle pom­pás népviseletekben gyönyör­ködhetünk. Az ünnepély ke­retén belül motorversennyel, ejtőernyősugrással, sport, tánc és kultúrműsorral szórakoztat­ja Eger az ifjúságot. Délután úszóverseny lesz, este béke­karnevál. Fiatalok! Szeretettel várunk benneteket. ★ — ÉLÉNK TERVEZGETÉSj készülődés folyik a hevesi já­rás DISZ-fiataljai között a me­gyei ifjúsági béketalálkozó előtt. A járási DlSZ-bizottsá- gon már készítik a terveket, milyen kultúr-, sport- és egyéb rendezvényeken képviseltetik magukat a járás diszistái. Az előzetes tervek szerint a he­vesi Háziipari Szövetkezet, s a Il-es számú általános iskola, valamint Tiszanána és Kömlő községek tánccsoportjai szere­pelnek majd táncbemutatójuk­kal. A II. Megyei Ifjúsági Béke­találkozót előkészítő bizottság augusztus 24-én megbeszélte és elfogadta a szeptember 25-én tartandó találkozó tervezetét Az egri hősök tiszteletét és az ifjúság barátságának elmélyí­tését szolgáló nagy eseményre örömmel készül a város, a me­gye fiatalsága. Egynapos út­törő találkozó előzi meg, ame­Befejeződött Egerben c Magyar Fizikusok IV. vándorgyűlése Csütörtökön délelőtt kezdő­dött meg Egerben az Eötvös Lóránd fizikai társulat idei vándorgyűlése. A háromna­pos vándorgyűlés alatt a ma­gyar fizikatudomány legkivá- lóbbjai az atomfizikában és a fizikai kutatások terén elért eredményekről több mint 70 előadásban számoltak be. Az első napon az egri tiszti­klub fehértermében, az ország mintegy 170 fizikusa gyűlt ösz- sze, A Központi Fizikai Inté­zet tudósai, a debreceni Kísér­leti Fizikai Intézet, a Központi Fizikai Kutatóintézet atomfi­zikai és több más tudományos kutatóintézet munkatársai, számos üzem vezető főmér­nöke, kísérleti fizikusa is meg­jelent. Többek között Gyulai Zoltán, az Eötvös Lóránd fizi­kai társulat elnöke. Kovács István Kossuth-díjas akadémi­kus, a Központi Fizikai Inté­zet igazgatója. Szalai Sándor Kossuth-díjas akadémikus, kalmas vetítőgépet kap. •^yOGOOQOpriipOOOOOOCOOtytftOQQOOQgaGOQQOQOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOWOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOgCTAJOOCKXyAXKXXX.: xXiCOQOGlOOOOOOOCXXXiOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXSOOOOOOOOOOOOOOO'’ Bányászélet : tegnap és ma A MELEG augusztusi napok­ban is frissen, elevenen pezs- dül a kis bányatelep, Egercse- hi mozgalmas, ezernyi gondtól és örömtől változatos élete. Szorgalmas munka folyik a föld felszínén, a lakóházakban, az üzemi irodákban s alattuk közel 300 méternyire, ahol a bányászok kettőzött igyekezet­tel fejtik a csillogó egercsehi gyémántot. A csillék is mintha elevenebben gördülnének a drótkötél pályán. Mi az oka ennek az igyekezetnek? Nem nehéz rá magyarázatot adni. Nemsokára Egercsehi bányá­szai is ünnepük az ötödik ma­gyar bányásznapot. E nagy naphoz méltón jobb munká­val. többtermeléssel készülnek az üzem dolgozói. * Egercsehi régi bányásztele­pülés. Éppen ezért nem árt, ha a bányásznapi készülődés közepette visszatekintünk az egercsehi bányászok múltjára. Szemléltetésképpen idézünk az akkori dolgozók panasszal teli kérelméből, amelyeket 1939-ben a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter Úrhoz ter­jesztettek fel. „A mi napi keresetünk a legszűkösebb igények és kö­rülmények mellett sem elégí­tik ki az emberi életmód és a család fenntartásának köve­telményeit. A munkások átlag- keresete alig haladja meg a napi 3,50 pengőt. Ingyenes természetbeni járandóságaink nincsenek. A lakásért fizetünk havonta 2 pengőt, a világítá­sért 1 pengőt. Dacára annak, hogy a föld gyomrából a sze­net mi termeljük ki, abból is csak havi négy mázsát ka­punk. Nyári hónapokban pe­dig csak két mázsát vehetünk. A bánya által adott szén ke­vés, mert nyirkos, nedves. A bányából való felszállás után feltétlenül szükség van jól fű­tött szobára, meleg mosdóvíz­re és a munkaruhák megszólí­tására. A SZERSZÁMKORASRA ha­vonta fizetésünk egy százalé­kát vonják le. A bányában felhasznált sínszegeket szin­tén meg kell fizetnünk, me­lyet a vállalat kilogrammon­ként 30 fillérért vásárol meg és nekünk 60 fillért kell érte fizetnünk. Nekünk kell megfi­zetni a rakodólapátok és a ra­kodólemezek árát is, amely 5—8 pengőt tesz ki. A bányá­nak fürdője, öltözője és ruha­szárítóhelyisége nincs, pedig ez a közegészség & tisztaság szempontjából feltétlen szük­séges lenne. így kénytelenek vagyunk nedves és sáros ru­hánkban — sokszor a legke­ményebb időjárás közepette is — hazamenni.“ Kis töredék ez Egercsehi múltjából. A teljesebb kép kedvéért érdemes lenne el­mondani azt is. miként tette tönkre Asztalos Gábor lábait az egészségtelen, vizes bánya S a hétvégi 30—40 kilométeres gyaloglás. Érdemes emlékezni arra is, hányszor számoltatták le és tették munkanélkülivé Farkas Antalt, amiért a töb­bieknél kicsit hangosabban merte követelni a dolgozók jo­gait. Számtalan hasonló példával lehetne illusztrálni az egercse­hi dolgozók megváltozott éle­tét. Bőven van hát mivel ér­velniük az üzem legjobb nép­nevelőinek, Nagy H. Sándor­nak, Biró Istvánnak s a töb­bieknek a bányásznap előtti napokban. Az üzem népneve­lői röpgyűléseken, beszélgeté­sek, utazások alkalmával s odalenn a munkahelyeken ér­velnek is ezekkel a tényekkel. A BOLDOG JELEN mellett érvel a kiosztásra kerülő több, mint egymillió forint hűségju­talom s azok a kormánykitün­tetések, melyeket a bányász­napon vesznek át az üzem leg­jobbjai. Agitációs érv az is, hogy je­lenleg 40 ezer forintos beruhá­zással javítják a bányatelep utait, hogy 200 ezer forintot fordítanak a lakóházak javítá­sára, tatarozására, hogy meg­kezdik két 16 lakásos épület építését. Még ebben az évben 370 ezer forintos befektetéssel elkészül az uszoda s az elmúlt napokban kapott a bányaüzem két új kaparófelszerelést. Az új legényszálló, 36 család új lakóháza, az új melegedő, mind-mind a bányászok meg­változott jobb élete mellett ta­núskodik. Amióta megváltozott az egercsehi bányászok élete, Asztalos Gábor jóformán min­den nyáron a hévízi gyógyfür­dőben tölti megérdemelt sza­badságát. gyógyítja fájós lá­bait. Farkas Antal, túlhaladta a 40-et. megbecsült munkása. Nemrég épített házat s a napokban kapja kézhez a 4967 forintos hűségjutalmát. Dorkó László 4200, Bráz József pedig 5300 forint jutalmat kap. Több ezer kötet könyv biro­dalmában, az üzemi könyvár­ban találjuk Starz bácsit, az üzemi könyvtárost. Készség­gel, örvendezve beszél arról, hogy könyveinek milyen nagy az olvasottsága. Ebben az év­ben már 23 ezer könyvet köl- aki már csönzött ki, hogy a bányatele- az üzem piek olvassanak. Fiatal, barna asszony nyitja be az ajtót. Jó szerencsét kö­szön, s valami jó olvasnivalót kér Starz bácsitól. A fiatal- asszony Csikós Alajosné szor­galmas olvasója a könyvtár­nak. Ebben az évben 48 köte­tet vitt már innen. Starz bá­csi kiválasztja számára az ol­vasnivalót. A könyv Balzac: Goriot apó-ja. Látszólag nem nagy dolog ami most itt lezaj­lott —, de mégis az. Az egy­szerű bányászasszony találko­zása ez a világirodalom egyik nagy alakjával, Balzac-al. * AZ ÜZEM MŰSZAKI veze­tősége új frontot állított mun­kába a vékony és a vastag te­lepen. Megvan tehát a lehető­ség arra, hogy a bányásznapi verseny lendületével az év vé­géig 950 tonna szenet adjanak terven felül. Biztosíték erre az itteni dolgozók helytállása, kommunisták, párttagok pél­damutatása. Bíró d Károly frontmester párvezetőségi tag értékes ja­vaslataival segíti a többterme­lést. Átszereltette frontját, s így csapata műszakonként megháromszorozta annak ter­melését. Bíró n. István 16 főből álló brigádjával 90, Nagy h. Sán­dor 193, Bíró b. János pedig 60 tonna szén túlteremlésével készül a bányásznapra. Ered ményesen dolgozik Matuha Mátyás háromtagú famentő­brigádja is. Munkájuk az ön­költség csökkentését segíti elő. Ma már büszkén emlegetik Egercsehiben, hogy havonként teljesítik tervüket, javult a munkafegyelem, 110 forintra csökkent egy tonna szén előál­lításának önköltsége s nőtt a dolgozók keresete. Egercsehi bányászai érzik és tudják, mit jelentett szá­mukra a múlt s mit ad a je­len. Érthető hát, az a lelkese­dés, az a jobb munka, mely- lyel az egercsehi bányászok az ötödik bányásznapra készül­nek. Császár István atomfizikus, a debreceni Kí­sérleti Intézet vezetője. Gyulai Zoltán megnyitója után Kovács István Kossuth- díjas akadémikus tartott be­számolót a Szovjetunióban ész­lelt tapasztalatairól. Kovács István résztvett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának júliusi ülésén. Előadásában részletesen ismertette a Szov­jetunióban folvó atomkutatás, az atomerők békés felhaszná­lásával kapcsolatban. Azután beszélt az atomnak' a gyógyá­szatban elért eredményeiről, végezetül pedig elmondotta, hogy a Szovjetuniónak az atomenergia békés felhaszná­lására folytatott eddigi kísér­letei világviszonylatban is pél- damutatóak. A beszámoló után Szalai Sándor Kossuth-díjas akadémikus beszélt a kísérleti atomba robbantások után a légkörben található rádióaktív hasadási termékekről. Az első napon 13 előadás, a másodikon és harmadikon 15—15 előadás hangzott el. Valamennyi elő­adás mo6t a legutóbbi időben leiért hazai atommag fizika ku- ! tatások eredményeiről számolt be. Az előadók között nagy számban szerepeltek fiatal atomkutatók is. A sok értékes hozzászólás nagyban segíti a fizikusok egymásközti tapasztalatcseré­jét. Ai MSZT barátsági köre és nyelvtanfolyama Gyöngyösön A Magyar—Szovjet Társa­ság Gyöngyös város és a já­rás területén megkezdte a ma­gyar—szovjet barátsági körök szervezését. A barátsági körö­kön havonta egy előadást tar­tanak abból a témakörből, melyet a hallgatók kiválaszta­nak. Különösen nagy az ér­deklődés az atomerő felhasz­nálásáról és a szovjet nép éle­téről szóló előadások iránt. ★ Október elsején indulnak be Gyöngyösön a kezdő és haladó orosz nyelvtanfolyamok. A tanfolyamokra a városi és já­rási MSZT-szervezeteknél és laz alapszervezeteknél lehet je­lentkezni, ahol a tanfolyam feltételeiről a jelentkezők részletes felvilágosítást kap­nak. Megjelent az „Anyag és Adat­szolgáltatás“ július—augusz­tus havi összevont száma, melynek tartalmából az aláb­bi cikkek emelkednek ki: C. Sztyepanyan: A szocialista társadalom fejlődésének el- éntmondásai és leküzdésük útja. V. Zolotarjev és B. Isza- jev: Az európai népi demok­ratikus országok harca a me- őgazdaság fellendítéséért; Sz. Meljuhin: Mit tanit a je- 'enkori fizika az anyag szer­kezetéről? N. Monteanu: A Szuceava tartományi pártbi­zottság tapasztalatai az elő- adásos propaganda szervezése terén. René Guiart: Hogyan élnek az amerikai munkások?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom