Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)
1955-08-18 / 66. szám
7 NÉPÚJSÁG Í95S, augusztus 18, &«fll5rl5S A hevesi járás MNDSZ-asszonyai segítik a termelőszövetkezeti mozgalmat Példamutatóan dolgozik a Gyöngyösi 34. sz. Közlekedési és Szállító Vállalat üzemi bizottsága ' PARTUNK Központi Vezetősége határozatot hozott a termelőszövetkezeteik fejlesztése, megszilárdítása érdekében. Ez a határozat megszabja nemcsak a pártszervezetek, hanem a tömegszervezetek — köztük az MNDSZ — feladatait is. A fő feladatot abban láttuk, hogy a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítására fokozottabban mozgósítsuk a családtagokat a közös munkában való részvételre. Értünk is el eredményeket. Különösen Kiskörén, Kömlön és Boconá- don derekasan kivették részüket az asszonyok a munkából. A Boconádi Petőfi TSZ-ben 70 asszony egyelte a répát, Tar- naszentmiklóson 50—60 asz- szony kapálta a kukoricát, gyomlálja most a riast. Az aratásban is derekasan kivették részüket a munkából az asszonyok, EZEK MELLETT fontosnak tartottuk, hogy a dolgozó parasztasszonyok megismerjék a szövetkezeti gazdálkodást. A járási tanács mezőgazdasági osztályával együtt úgy szervezzük a termelőszövetkezeti látogatásokat, hogy a látogatók között megfelelő számban nők js legyenek. Erkről, Zaránkról, több mint 40 asszonyt vittünk el látogatóba a mezőtárkányi Szabadság TSZ-be, 20 hevesi asszonyt a tiszanánai Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Megmutatták ezeken a helyeken az asszonyoknak a tsz gazdaságát, s alkalmat adtak nekik arra, hogy összehasonlítsák a szövetkezeti földeken termett növényeket az egyénieké, vei. Megmutatták azt is, menynyivel könnyítik meg a gépek a termelőszövetkezeti tagok munkáját. Szepesi Jánosné, egyénileg dolgozó parasztaszszony ki is számolta ott helyben, a széna betakarításnál, mikor a rendsodrógép munkáját nézték, hogy a fűkasza meg a rendsodró negyven ember munkáját végzi el naponta, s ez idő alatt a tsz-tagok más, hasznos munkát végezhetnek. Hogy a látogatásnak volt eredménye, azt bizonyítja az is, hogy Szepesiné hazatérve, a községi MNDSZ-elnöktől egy minta-alapszabályt kért azzal, hogy ő belépni szándékozik a csoportba, s a szomszédaival is beszélni fog a szövetkezeti gazdálkodásról. Hozzá hasonlóan, számos asszony gondolkozik, számol, beszélget arról, hogy érdemes szövetkezetbe lépni. TERMÉSZETESEN nem könnyű az elhatározás, a régi, a megszokott élet visszafelé húzza még őket. s jelen van az ellenség is, amely igyekszik a régi megszokásokra építve, visszatartani az asszonyokat a szövetkezettől. Termelőszövetkezeti asszonyainkon a sor most, hogy segítsenek az egyénileg dolgozóknak a döntésben. Hiszen senki sem győzheti meg jobban az asszonyokat a közös munka előnyéről, mint azok az asszonyok, akik már ott dolgoznak. Sok helyen segítenek is a tsz MNDSZ-asszonyai. Kiskörén 17, Körnlőn 12 asz- szony beszélget el az egyéniekkel. Szántóné, a kiskörei Dózsa TSZ tagja például Hajdú Andrásáéhoz jár el rendszeresen. Elmondta már neki, hogy ők most, az előleg-osztásnál 25— 30 mázsa búzát kapnak a szövetkezettől. összehasonlították Hajduék jövedelmét a tsz-csa- ládok jövedelmével. És Hajdu- né beszélgetése után azt mondta, hogy igyekszik a férjét is meggyőzni arról, hogy ők is belépjenek a szövetkezetbe. Szántónéhoz hasonlóan kell a többi termelőszövetkezeti asz. szonynak is okos szóval meggyőzni az ingadozókat. Cél az, hogy az asszonyok munkája nyomán még több legyen a jövedelem a termelő- szövetkezetekben és ezt látva, mind több asszony válassza családjával együtt a közös gazdálkodás útját. Azt akarjuk, hogy az asszonyok ne kerékkötői, hanem segítői legyenek a tsz-mozgalomnak. Bogár Lászlóné, az MNDSZ járási elnöke. A Központi Vezetőség márciusi határozata komoiv feladatokat szabott az Autóközlekedési és Szállító Vállalatokra is. Munkájuk sok segítséget adhat ipari üzemeink és vállalataink tervteljesítéséhez. A 34. sz. Közlekedési és Szállító Vállalatnak egyik feladata, hogy a gyöngyösi és a hatvani járás üzemi munkásait munkahelyükre szállítsa. Nem kétséges, hogy a munkafegyelem betartásában és a tervteljesítésben nagy szerepe van tehát ennek a közlekedési Olvasd, terjeszd a Népújságot! Deák László nagyrédei VB-elnök 20 előfizetőt, Padar János, a 34, számú Autóközlekedési Vállalat, Gyöngyös, dolgozója 30 előfizetőt gyűjtött lapunkra. Augusztus 20-án avatják fel a gyöngyösi új szabadtéri színpadot A gyöngyösi városi tanács és a DISZ-bizottság nemrégiben elhatározta, hogy szabadtéri színpadot létesít a város egyik legszebb helyén, a Dimitrov- kertben. A szabadtéri színpad építéséből nagy részt vállaltak a DISZ-fiatalok. Társadalmi munkában mintegy százan közel 300 munkaórát dolgoztak az új színpad elkészítésén. A lelkes munka eredményeként a kőből épült, korszerű, új szabadtéri színpad már elkészült és augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén gazdag kultúrműsorral avatják fel, melyen a város művészegyüttesein kívül résztvesznek a DlSZ-szer- vezetek kultúrcsoportjai is. vállalatnak, öt perces késés is sok kiesést okozhat. A gyöngyösi 34. sz. Autóközlekedési és Szállító Vállalatnál az utóbbi időben nagy fejlődés tapasztalható. Értékes segítséget adott a vállalat igazgatója Cserháti elvtárs és az üzemi bizottság. Az ÜB munkája ez év első felében sokat javult, amióta Héber elvtárs az elnök. Február hónapban került a vállalathoz, addig alig lehetett itt szakszervezeti életről beszélni. Nem vojtak reszortfelelősök. elhanyagolt volt a bizalmi hálózat, nem sokat foglalkoztak a munkaverseny szervezéssel. A vállalat dolgozóinak mindössze 28—30 százaléka volt szakszervezeti tag. Héber elvtárs. amikor az üzemi bizottság élére állt, a tagokkal megbeszélte a jövő feladatait. Kiépítették a bizalmihálózatot, s a bizottság tagjainak megjelölte a feladatokat. Felülvizsgálták a tagdíjfizetéseket, a dolgozók jogos panaszait meghallgatták, s ahol kellett, intézkedtek. Később a bizalmi csoportokon belül megindult a tagszerzési kampány. Amíg 1955. februárban a dolgozók által befizetett tagdíj 1200 forint volt, addig júniusban ez már 7123 forintra emelkedett. A szakszervezet tagjai — főként a bizalmiak — minden téren példát mutatnak. Társaik bármilyen kérdéssel fordulnak hozzájuk, igyekeznek minden esetben az üzemi bizottsággal megbeszélni és ha jogos a kérés. teliesítik is. Kiváló aktívák Molnár Valéria, Jakubo- vics András és felesége. Az üzemi bizottság munkaterv alapján dolgozik és tervében mindig azt és annyit vállal, amit meg is tud valósítani. A reszortfelelősöktől és a reszortbizottságoktól is megkői veteli, hogy vállalásuknak ele* get tegyenek. A dolgozók ért deklődése annyira megnövekeé dett az ÜB munkája iránta hogy taggyűléseken és termei lési értekezleteken, ha árrá szükség van, megbírálják a vezetőséget, de ésszerű javaslatokat is tesznek arra vonaté kozólag, hogy a hibákat ho-i gyan javítsák ki. Az üzemi bizottság és a vállalat igazgatója közötti kapcsolat jónak mondható. Az igazgató többnyire részt vesz az ÜB-üléseken, jó tanácsaival támogatja munkájukat. Az üzemi bizottság gondoskodik arról, hogy a dolgo-1 zók szépirodalmi és szakmai könyveket olvashassanak: jelenleg mintegy ezer kötet könyv képezi a könyvtárat. Nagy gondot fordítanak á dolgozók oktatására, különösen azokon a munkahelyeken, ahol legtöbb veszély fenyegeti a dolgozókat. Az első félévben mindössze két baleset fordult elő. Rozsnaki István Eger.» — Az ötéves tervben nyold új üzem létesült Heves megya második legnagyobb városában, Gyöngyösön, többek között olyan, mint az országos hírű Váltó- és Kitérőgyár, vagy a gyöngyösi XII-es akna. Az iparosodással párhuzamosan a kis mezőgazdasági jellegű város lélekszáma is jelentős fejlődésen ment keresztül. Az ötéves terv előtt alig 23 ezer lakója volt Gyöngyösnek, ma a lakosság száma meghaladja a 32 ezer főt. — Egymillió forintos befeka tetőssel korszerű, modern hea geszté részleg épül a Váltó- és Kitérőgyárban. Az üzem új részlege végzi majd az ország összes állomásai sínrendszerég nek javítását, hegesztését. Harminchat esztendeje annak, hogy a magyar proletariátus első hatalma négy és fél hónapos hősies harcok után, az imperialista túlerővel és a belső hazaárulókkal küzdve, 1919 augusztus elején elbukott. Becsületbeli kötelességünk, hogy a Magyar Kommünnek és hős vörös mártírjainak emlékét megyénkben is tovább ápoljuk és munkás- osztályunkat, ifjúságunkat, egész dolgozó népünket a. Magyar Tanácsköztársaság helm hagyományainak szellemében neveljük. Ennek érdekében — úgy gondoljuk — nem lesz érdektelen 1919 augusztusának helyi eseményeivel megismertetni olvasóinkat, E gerben július 30-án tér- s jedt el annak a híre, hogy a vörös hadsereg csapatai Egyek—Tiszafüred között vereséget szenvedtek az imperialista román seregektől. A tanácskormány lemondásának hírére az „ellenforradalom hajnalának remélői” levetették az álarcot. Az eddig meglapuló burzsoák sugárzó arccal jár- tak-keltek az utcákon, nem titkolva a proletárdiktatúra ösz- szeomlása miatt érzett örömüket Az egri kommunisták azonban nem estek pánikba. Midőn augusztus 1-én már Heves is elesett, s a román imperialist» csapatok elérték Besenyőtelket, Griffka Ferenc, a munkástanács elnöke, fegyverbe szólította a munkásokat. Jaekwerth Ede kormányzótanácsi biztos, a 60. pótzászlóalj politikai biztosával megjelent Hevesi Gusztáv katonai referensnél és követelte tőle a besorozottak azonnali bevonul tat ás át. Az augusztus lén lezajlott gyűlésen elszánt határozatot hoztak: fegyverrel állnak ellen a román inváziónak, s nemesek Egert védelmezik meg, hanem n füzesabonyi vonalat is biztosítják. Sajnos, már nem tehettek semmit! A románok gkkor már megszállták Füzesabonyt és Egerhez közeledtek. A visszavonuló vörös sereg utolsó csapatai is elhagyták a várost Már a. vasútállomáson lövöldöztek a románok, amikor az egri direktórium előtt Lájer Dezső öntudatosan jelentette ki: „Lesz még a proletárökölben erő. hogy lesújtson azokra, 'kik megvédel- mezm nem akarják,“ Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Heves megyében A román burzsoá csapatok augusztus 3-án bevonultak Egerbe. A visszavonuló vörös csapatok azonb-n ellenállást fejtettek ki, s így a románok ágyútűz alá vették a várost, melynek néhány emberélet is áldozatául esett, több ház pedig megrongálódott. A román megszálló csapatok parancsnoksága előtt a vármegye képviseletében Isaák Gyula alispán és helyettese jelent meg. ; : a megszállás keserű piruláját kénytelenek vagyunk lenyelni — vallotta be az alispán a vármegye közigazgatási bizottsága előtt —, mert csak ezen az áron sikerült a bolse- vizmust letörni”. Az Egert megszálló román királyi csapatok parancsnoka. Georgescu százados augusztus 4-én kelt rendeletében visszaállította az 1918. november elsejei állapotot. Elrendelte, hogy minden állami és magántisztviselő, aki a jelzett napon hivatali állást töltött be, állását azonnal foglalja el. A román megszálló csapatok parancsnokságának rendelkezése folytán a vármegyei munkás-, katona- és földművestanács intézőbizottságának és elnökségének működése megszűnt, s így Isaák Gyula, a vármegye alispánja, átvette a hivatal vezetését. De visszakerült hivatalába Egerben Jankovics Dezső polgár- mester, Trank Géza városi főjegyző és Fridi Gyula rendőr- kapitány is. A kormány Bo- bory György pétervásári járási h. főszolgabírót kinevezte Heves vánr.egve területére kormánybiztos helyettesé és « főispáni teendők ellátásával is megbízta. A várost plakátáradat öntötte el. Georgescu román százados augusztus 5-én elrendelte » magyarországi szocialista, kommunista országos párt egri csoportjának, pártvezetőségének, titkárságának és összes szervezeteinek feloszlatását. Feloszlatta továbbá a munkás-, katona- és paraszttanácsok megyei, járási, városi és községi intézőbizottságait, az ösz- szes szakszervezeteket, a vörösőrség összes alakulatait, valamint, minden szakszervezeti alapon létesített karhatalmi alakulatot. Erélyes hangon felszólította a munkásokat, hogy adják be fegyvereiket, ellenkező esetben halál- büntetés vár rájuk. Augusztus 5-én este aztán már megkezdték a kommunista vezetők ösz- szefogdosását. (Zf yöngyösön a vörös őrség távozása után a régi csendőrség vette át a „rend- fenntartást”. Több tiszt és vezető polgári személy elhatározta, hogy siettetni fogja a románok bevonulását. Mátyás alezredes és Szentimrey százados a város kocsiján lementek Vámosgyörkre, onnan pedig mozdonyon Kál-Kápolná- ra. hogy az oda már bevonult román lovashadosztálytól segítséget kérjenek a „vörösök” ellen. Az augusztus 5-én Gyöngyösre bevonuló román katonaság parancsnokát Kemény János polgármester arra kérte, hogy „akadályozza meg a kommunisták merényletét a polgárság ellen”. Georgescu román őrnagy ezt meg is ígérte és hangsúlyozta, hogy mint „félsz-baditó”, nem pedig mint megszálló ellenség vonult be Gyöngyösre. Majd arra kérte a polgármestert, adja át neki a főbb kommunisták névsorát. Szentimrey százados azonnal át is adta neki a mér előre elkészített névsort. Alig tette be a román megszálló katonaság a lábát Heves megye területére, a reakció azonnal szervezkedett. Pogrommra uszított a szocialisták, kommunisták ellen, véres megtorlást követelt. Az ellenforradalom söpredékéből megszervezték az un. „önkéntes karhatalmi, alakulatokat” a román megszállók árnyékában. Mindazokban a községekben, amelyekben ezelőtt csendőrőrs volt, azt ismét azonnal felállították. Ezek a hitvány alakok, spiclik, fogdmegek, akik egy személyben vészbírák is voltak. Gyöngyösön. Hatvanban, Tiszafüreden stb vésztörvényszékeket alakítottak, s ítéleteiket „a József főherceg kormányzásával és a magyar kormánnyal történt megállapodás értelmében a román katonai törvények alapián" hozták. A halálos ítéleteket a román katonai parancsnokságnak adták át végrehajtás végett. A román városparancsnokok mesyes2erte egész sereg embert lövettek főbe. Egerben Is megalakult a “ vésztörvényszék, amely augusztus 19-ére virradó éjjel kilenc egyént ítélt halálra, úgymint Griffka Ferencet, a munkás-, paraszt- és katona- tanács elnökét, Nagy Jánost, a forradalmi törvényszék vádbiztosát, Jaekwerth Ede kormányzótanácsi megyei biztost, Kolacskovszky Lajos volt vörös alispánt, a megyei ötös direktórium tagját, Burányi Gyulát, a 65. vörös dandár politikai megbízottját, Klein ka- tonaímokot. Petrenka András vörös nyomozót, Schiffer Miklós vörösőrt és Riha Erzsébet városházi gépírónőt. A nyilvános kivégzést augusztus 19-én du. 5 órára tűzték ki. A halálraítéltek a siralomháznak kinevezett fogházi ref. imaházban borzalmasan Összeverve, megbilincselve, nyugodt n várták sorsuk beteljesülését. A kivégzés azonban elmaradt, mivel a román fegyveres erő parancsnoka nem járult hozzá az ítélethez. Az „egyelőre életben hagyott” egri kommunistákat külön büntetőzárkába csukták. A hslálraszántakat csaknem két hétig kínozta sorsuk bizonytalansága. A nyomozó közegek állandóan mámoros fejjel jártak-keltek. Kedvelt vallató szerszámuk volt a lovaglőkorbács és a bi- kacsek. De vallattak sós vízben áztatott, hajlékony nyír- favesszőkke! is. Az áldozat ke- zét-lábát farkasgúzsba csavarták, úgy verték vesszővel » meztelen talpát. A nőket is bántalmazták; sírásuk, jajveszékelésük a nyitott ablakon keresztül messzire elhangzott az é.isz ka csendjében. Nem egyszer Indult büntető- expedíció a falvakba is A fehér különítménynek megérkezése után első dolga volt összeírni a községházán a zsidókat, a szocialista-kommunista gyanúsakat, általában a „destruktív elemeket”. Ezután következett a közhírré tétel, leginkább dobszóval, hogy ekkor és ekkor nyilvános böto2ás lesz a piacon vagy a templom előtt. A főgyűjtőhely Eger volt. Ide szállították kísebb- nagyobb csoportokban Gyöngyösről. Hatvanból, Pásztóró!, Hevesről, Tiszafüredről a letartóztatottakat. A törvényszéki fogház lakóinak a száma ok tóber 3-án már ,430 körül volt. Ezenkívül üzembe helyezték a még Mária Terézia korából való, félig rorobadőlt, sötét, nyirkos megyei börtönt is. A csak „gyanús” szocialistákat a Vár elhagyott, raktárhelyiségeiben és a török korból fennmaradt pincebörtönökben gyűjtötték össze. A zsúfoltság, a bűz leírhatatlan. Még a büntetőzárkákban is 10—15 ember szorongott egymás hegyén-há- tán. A Népszava az alábbiakban Írja le az egri börtönökben uralkodó siralmas állapotokat: ......Az első vármegyei f ogház piszkos, nedves és cement padlózatú celláiban rothadt szalmán 250 ember sínylődik. A siralmas odúk a férgek ezreivel vannak tele. A szerencsétlen foglyok nagy része a piszoktól bőrbajt és egyéb betegséget kapott. Az élelmezésük gyalázatos. Ha a Hozzátartozók nem élelmeznék őket, éhenhalnának, mert a fogházi koszt teljesen élvezhetetlen. A „nyújtó”-nak nevezett cellában vallatnák oólyom Petiék. A güzsbakötött embereket úgy helyezik el, hogy a talpukra és meztelen testükre 100—150 botütést veretnek bi- kacsökkel. Kínzás előtt a de? likvens fejére katonahátizsákot helyeznek, hogy jajkiáltásait felfogják és ne hallhasson ki «emmi”. Az egri klerikális sajtó mégis elégedetlenkedett. „A kormány nem lett volna igazságtalan akkor sem — olvassuk az Egri Népújság 1919. november 26-i számában —, ha egy rendeletében a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekményekre új, az eddiginél jóval súlyosabb büntetési ítéleteket állapított volna meg; ezt a rendkívüli viszonyok, sőt a kivételes hatalomról szőlő törvény is megengedték volna. Megengedték volna ezt a krisztusi elvek is, mert a bűnt szabad Üldözni, Krisztus is kiverte a seftelőket, a kuíárokat a templom pitvarából. A kormány azonban túl jó szívű a kommunistákkal szemben." A z ellenforradalom felül" kerekedése, a tőkés tulajdon helyreállítása együtt járt. a nép nagy tömegeinek életszínvonala ellen intézett brutális támadással. A munkabéreket leszorították, a közalkalmazottak fizetését leszállít tották. A Heves megyei alisJ pán a cseléd- és munkabéreket a Tanácsköztársaság bukása után 20—30 százalékkal csők-» kentette. Az infláció következő tében a széleskörű spekuláció, a „lánckereskedelem” szipo* lyozta a dolgozó népet. A la-» késkérdés főként Egerben és Gyöngyösön szinte vigasztalan volt. Az állomás pedig benépe-» sült a vasúti kocsikban lakó menekültekkel. Igen súlyos időket élt át különösen a vá« rosi lakosság, de még Inkább! a letartóztatott kommunisták: hozzátartozói, A társadalmi bojkott ugyanis rájuk is kitért jedt. Munkát nem kaptak, sze-s génysegélyezésben nem részei sültek. Az egri Várba internáltakat időnként kisebb-nagyobb cső» portokban dunántúli gyűjtőiéi borba szállították. Az egri ötös tanács két kommunistát ha-» Iáira ítélt. Az egyik Nemeea József volt, a gyöngyösi kart hatalmi parancsnok a Tanácsi köztársaság idején, a másító Nagy József, a Debrecenben alakult egyik munkászászlóalj parancsnoka. Mind a ketten a kommünt éltetve bátran hal-» tak meg, 1921-ben. Mindkét mártír díszsírhelyet kapott 1948. december 1-én az akkori megyei pártház előtt, a szocialista vértanúk emlékmű két oldalán. „Engem ne sajnáljatok, barátaim! -i búcsúzott az élettől Ne« mécz. — Fő az. hogy a Szov» .letuniő él és virágzik Ti még megéritek a világforradal-» mat!“ A fehér terror súlyos esai pást mért a Heves megyei munkásmozgalomra is, de * munkásság hamar felocsúdott kábultságából és harcbaszállt a tőkés támadással szemben. Á dolgozó nép többé nem felei-» tette el, hogy ha rövid időre is, de egyszer már képes volt lerázni masáról a kizsákmá-» nyolás igáját. i A Magyar Tanácsköztársai ság hős harcosainak és mártírt jainak emléke megyénkben is eleven erővel, hat jelenlegi küzdelmeinkben. Erőt meri-» tünk példá lukból és a Szovjet« unió felszabadító harcai ered-» ményeképpen megvalósítjuk 1919 kezdeményezését: a szocializmus felépítését. Szenvedésük, mártíromságuk a fehér terror idején nem volt hiába-» való. , Szántó íntra főisk. tanár J
