Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-04 / 62. szám

7 NÉPÚJSÁG 1955. augusztus 4. csütörtök Még mindig nem kielégítő a szarvasmarhatenyésztés helyzete a hevesi járásban DISZ-aktívaértekezletet tartottak Petőfibánya fiataljai Majd két hónappal ezelőtt Heves megye kommunistái, leg­jobb aktivistái megyei értekez­leten vitatták meg a szarvas­marha-tenyésztés helyzetét és feladatait. A megyei aktívaülés feltárta a tenyésztésben tapasz­talható nagyfokú lemaradás okait, s megjelölte a tenniva­lókat is a munka gyors meg­javítására. A nagy feladatok eredményes megoldására a megyei párt-végrehajtóbizott- ság és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága közös tervet dolgozott ki. Azóta két hónap telt el, s a megyei párt-végrehajtóbizott­ság megtárgyalta: mit tettek a hevesi járásban az eltelt idő alatt a szarvasmarha-tenyész­tés megjavítására. Megyénk déli járása, a he­vesi, a legjelentősebb állatte­nyésztő járás. Nem közömbös tehát, hogy az itteni párt- és tanácsszervek munkája nyo­mán, hogyan javul a tenyésztői munka színvonala, hogyan emelkedik számszerűleg is, el­sősorban a tehénállomány. A megyei párt-végrehajtóbizott­ság megállapította, hogy értek el bizonyos eredményeiket eb­ben a járásban a szarvasmar­ha-tenyésztésben. A járási pártbizottság, s határozatai nyomán a járási aktívaülés megtárgyalta az e téren előt­tük álló feladatokat, a közsé­gekben nemcsak párttaggyűlé­seken, de a legjobb dolgozó pa­rasztok bevonásával gyűlése­ken is megvitatták, mit kell tenniök, hogy számszerűleg is növekedjen a járás szarvas­marha állománya. A termelőszövetkezetekben •— a járás vezető szerveinek helyes intézkedése nyomán — 42 törzskönyvezett fejőstehenet vásároltak, s ezzel a törzs­könyvezett tehenek száma az összállomány 4*,?' százalékára emelkedett. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság azonban azt is megál­lapította, hogy ezek az eredmé­nyek nagyon kezdeti eredmé­nyek, hogy bizonyos politikai és szervezeti intézkedéseken túl alig jutottak ebben a járás­ban a szarvasmarha-tenyésztés­ben tapasztalható lemaradás felszámolásában. A járási tanács nem látja tisztán a járás helyzetét, nincs képe arról, milyen a tenyésztői munka a községekben és termelőszövetkezetekben. A szarvasmarhák nyilvántartása tűrhetetlenül rossz. Tiszanánán például majd 500 darabbal ke­vesebb szerepel a hivatalos nyilvántartásban, mint ameny- nyi a tényleges állomány. A járásban hozzávetőlegesen így mintegy 2000 szarvasmarha hiányzik a nyilvántartásból. Komoly hibák, bűnös mulasz­tások tapasztalhatók az apaál­lat gondozásában is. A járási tanács főállattenyésztője, a já­rás állattenyésztéssel foglalko­zó szakemberei kevés gondot fordítanak az apaállatgondozás ellenőrzésére, s emiatt például Erdőtelken értékes apaállat pusztult el. Hasonló mulasztás tapasztal­ható a takarmánybázis biztosí­tásában is. A termelőszövetke­zetekben nem teljesítették a zöldsilózási tervet, nem bizto­sítottak még megfelelő meny- nyiségű szálastakarmányt sem a jószágok számára. Ennék el­lenére a pélyi Rákosi és több más termelőszövetkezetben a háztáji tehenek részére szét­osztották a közös állomány el­látásához szükséges szálasta­karmány mennyiséget. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság megállapította, hogy a járás állattenyésztői munkája egyhelyben topogásának főoka, hogy a kommunisták, a párt­szervek megfeledkeztek a kö­vetkezetességről, nem lépnek fel keményen a mulasztókkal szemben, nem végeznek megfe­lelő politikai felvilágosítómun­kát a szarvasmarha-tenyésztés megjavítása, a tehénállomány számszerű növelése érdekében. A párt-végrehajtóbizottság figyelmeztetésben részesítette a hevesi járási párt-végrehajtó­bizottságot a járás tenyésztői munkájában tapasztalható ko­moly hibákért, s megfelelő ala­possággal és körültekintéssel újból megszabta a járás kom­munistáinak legsürgősebb ten­nivalóit a párthatározat ered­ményes végrehajtására. A hevesi járás péIdájából ta­nulnia kell többi járásainknak is. Kétségtelen, hogy nem min­denütt ez a helyzet, hogy több járásunkban sokkal számotte­vőbb eredményekről lehet be­számolni, hogy igen sok azok­nak a termelőszövetkezetéknek a száma, ahol most már min­dent elkövetnek a megfelelő takarmányalap biztosítására, a tehénállomány és annak hoza­mának növelésére. De még ezekben a járásokban is meg­található nem egy helyen, hogy a közös állomány rovására próbálják „eltartani” a háztáji teheneket, hogy nem foglal­koznak megfelelően az állat- gondozókkal, s emiatt nem ha­lad a nők bevonása sem ebbe a munkába, hogy bűnös ha­nyagsággal bánnak az értékes apaállatokkal. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság a kommunisták egyik legfontosabb feladatának je­lölte meg, hogy következetes helytállással, felvilágosító szó­val harcoljanak a szarvasmar­ha-tenyésztés munkájának to- vábbjavításáért. SZAKSZERŰ TÁROLÁS Nagy kincs ma a műtrágya minden mázsája, hiszen el­engedhetetlen terméseredmé­nyeink növeléséhez. Mégis egyes földművesszövetkeze- tek hanyagod kezelik, s ezzel hatalmas károkat okozva népgazdaságunknak. A He­ves megyei földművesszövet­kezetben 10 mázsa linzisó (pétisónak megfelelő nitro­gén tartalmú import mű­trágya) volt a raktárban. A Tamaszentmiklós és környé­ke földművesszövetkezet ügyvezetője az egyik nap uta­sítást adott, hogy mivel ez a műtrágya véleménye szerint régi (?) hordják ki a szemét­re. A hevesvezekényiek vég­re is hajtották az utasítást. A 10 mázsa linzisó értéke látszólag nem sok, de ha azt számítjuk, hogy ez mintegy 20 hold fejtrágyázására ele­gendő, s hatására a 20 hol­don átlag két mázsával na­gyobb termést lehet betaka­rítani, ez — szabadpiaci bú­zaárban számolva, 9600 forint — elvesztését jelenti. Pélyen a tárolással van hi­ba. A szövetkezet egyik rak­tárának eresze alatt 11 má­zsa pétisó, egy mázsa kálisó és négy mázsa szemcsézett szuperfoszfátot „tárolnak“ összekeverve. Helyes volna, ha az illeté­kesek felelősségre vonnák azokat, akik így bánnak a nép vagyonával. HERNÁDI főjegyző úr ök­lével nagyot csapott az asztal­ra. — Még mit nem! Majd én megmutatom ezeknek a kódi- soknak, hogy amíg én itt va­gyok, nem lesz házépítés Csárdatanyán. A csárdatanyai volt cselé­dek, az új földhözjuttatottak fejükbe csapták sapkájukat, s káromkodva elindultak haza­felé. — No, lehet itt demokrácia is, kutyából csak nem lesz sza­lonna — mondogatta Berényi István, Szén Antal, meg Hevér Mihály —, akik azért jártak a boconádi községházán, hogy az 1945-ben kiosztott házhelyre építési engedélyt kérjenek. Abban az időben történt ez, amikor ugyancsak kezdték visszaperelni a kiosztott föl­deket az urak. A Gosztonyi földbirtokosoknak is akadt jó támasza Boconádon, a kispa- rasztok elleni harcban. A párt azonban a kisembe­rek mellé állott. „Földet visz- sza nem adunk” — volt a jel­szó, majd később alkotmá­nyunk is védelmére kelt az új gazdáknak. Eldőlt a per. A föld maradt azoknak, ak*k évszázadokon át művelték: Hevér Mihály bácsié, Tari Já­nosé és a többi földhözjutta- totté. A csárdatanyaiakból nem aludt ki a nagy vágyakozás, hogy saját házat építsenek, megszabaduljanak a több csa­láddal közös konyhás, cseléd tömeglakástól, a tüdőbaj fész­kétől. Éveken át táplálták ezt a gondolatot. Volt, aki ser­kentse őket, aki nem hagyta kialudni belőlük a jobb életbe vetett remény szikráját „A párt segíti magukat” — mon­dogatta sokszor Molnár József Munkaérdeméremmel kitünte­tett tanító. Nem volt rest utaz­gatni, fáradozni a tanyaiak érdekében. S az eredmény? Aki ma Kál felől Hevesre utazik, furcsa dolgokat láthat. Látszólag érthetetlen dolgok történnek. Az emberek le­bontják a nagy cselédházat, s az udvaron kis vályogvityilót csinálnak, abban húzódnak meg. De nézzük csak meg kö­zelebbről, mi is történik a Gosztonyi báróék egykori cse* lédtanyáján. A RÉGI cselédlakásoknak már csak a kéményei jelzik az egykori nyomorúságot. A zsupszalmát — csakúgy mint néhány éve a bárókat — el­hordja a szél. Az új élet viha­ra csikorgatja a nyomortanya ajtóit. Nincs már ember az egygerendás lyukakban, vala­mennyien új házat építenek maguknak. Az építkezés még nem kezdődött meg, mégis otthagyják már a sokszor elát­kozott régit. Ideiglenes nyári otthonokat készítettek, míg egy részük a környékbeli ta­nyákon ismerősöknél húzódik meg arra a néhány hétre, míg a kijelölt helyen felépülnek az új házak. — Nagyon régen várunk mi már erre — mondja az öreg Hevér Miska bácsi, s ömlik belőle a panasz a múltról, a cselédsorban eltöltött öt évti­zed szenvedéseiről. „Apámék- kal és nyolc testvéremmel Ti- sza-Erken laktunk. Tíz holdas tanyánk, családiházunk volt. Még a községi térképen is sze­repelt a Hevér-tanya. Tízen azonban nem tudtunk megélni belőle, s így egy részünk cse­lédnek szegődött a Gosztonyi- akhoz. Gyuri bátyám köny- nyebben akart élni, mestersé­get tanult. Gépésznek készült. A könnyebb megélhetés remé­nye, vágya arra ösztökélte, hogy cséplőt vásároljon. A cséplőt el is hozta, de a boletta miatt kifizetni már nem tud­ta. Dobra került a 10 holdas tanya. Nem telt bele két hét, s házunkba Gutái János kulák helyezte be pereputtyát, aki csalással potom áron vásárolta meg az elárverezett birtokot. Nekünk 20 pengő jutott belőle. Csoda-e, ha ap%m, anyám után bátyám is csakhamar a földbe került. Mi pedig cselédesked- tünk, summáskodtunk tovább, hol a bárónál, hol a kuláknál, mikor, melyik hogy tudott be­csapni bennünket. Kapaszkod­tunk, éjjel-nappal, de mindig csak annyink volt, amit a sum- máskocsira felpakoltunk.” Most közös erővel pusztít­ják a régit, amelyhez annyi keserű fűződik, s építik az újat. Hevér bácsi is épít. Le­bontotta már ő is a cselédház reáeső részét, de épít két veje és fia is. Jól keresnek. Az ál­lami gazdaságból havi 2000 forintot is hazavisznek hónap elején, Miska bácsinak is szé­A petőfibányai kultúrotthon nagytermében vasárnap dél­előtt aktívaértekezletet tar­tottak a Mátra vidéki Szén- bányászati Tröszt DlSZ-akti- vistái. Bajáik István, a Tröszt igazgatója, a megyei pártbi­zottság tagja tartotta a beszá­molót. Megemlékezett az ifjú bányászok kongresszusi ered­ményeiről, majd megdicsérte a fiatalokat azért, mert a tröszt DISZ-brigádja megalakulásuk óta mintegy 25 ezer tonna sze­net adtaik terven felül. Be­számolójában egyes bányaüze­mek szakszervezeti bizottságait megbírálta, mert nem segítet­ték kellően a DISZ-brigádok versenyét, és több bányaüzem műszaki vezetőjét, akik ha­sonlóan elhanyagolták a brigá­dok támogatását. Zwillinger elvtárs, a gyöngyösi XII. akna igazgatója például hosszabb ideje csak ígérgeti a DISZ- szervezetek segítését. Baják elvtárs foglalkozott a DISZ-szervezetek erősítésével is. Megemlítette, hogy az ál­tálán a kongresszusi készülő­dések idejében 170 fiatal lé­pett a DISZ-be. Ezáltal sokat e: ősödött szervezetük. Végeze­tül a DISZ-szervezetek előtt VIT műszak a Mát ravi déki Szénbányászati Trösztnél Vasárnap a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt ifjú bányászai megbeszélésre gyűl­tek össze Petőfibányán. Ezen a megbeszélésen elhatározták, hogy augusztus 1-től 20-ig VIT-műszakot tartanak. Ügy döntöttek, hogy ezidő alatt több mint kétezer tonna szén­nel szárnyalják túl előirány­zatukat. A mátravidéki szénmedence fiatal bányászainak nagy ré­szük van abban is, hogy a tröszt bányásznapi vállalásá­ból az elmúlt havi tervén felül 3160 tonna szenet küldött a Mátravidéki Erőmű táplálá­sára. A hétfőn reggel meg­kezdődött VIT-műszak ideje alatt ismét be akarják bizo­nyítani, hogy a párt, az or­szág mindig számíthat rájuk, ígéretük valóraváltására hét­főn reggel mind a 14 DISZ frontbrigád párosversenyre lé­pett egymással. pen jut a juttatott hat hold föld jövedelméből. Építenek a többi volt cselédek is. Gyarma­ti Antal, Berényi István, Zsó- lya József, Hellyel Károly és még sokan, hisz vagy 30-an szerepelnek az új építkezők névsorában. ÉPÍTENEK. Maguknak la­kást, az utódoknak otthont. Mert nem csupán házépítésről van itt szó. Uj község születik a pusztán. Hernádi főjegyző­nek tudatlanul is volt valami igaza. Csárdatanyán válóban nem épül új ház, mert itt a 30 új ház építői már egy új hely­ség, „Alatka” község alapítói. Azé a községé, melynek építé­si tervrajza fölé — melyet az egész lakosság készített — es- ténkint a csárdatanyai iskolá­ban sok napbarnított fej hajol. Szemükkel járják végig a terv­rajz papírján a jövendő köz­ség utcáit. Itt lesz a tanácshá­za, ide az iskolát építjük, — amott parkot létesítünk. — Odaépítjük a csecsemőotthont, itt lesz a posta, orvosi rendelő és sorolják még hosszan. Szo­bákéiul a közös gyümölcsös, park. s tervezgetnek, míg csak az álom ágyba nem szorítja őket. Nappal a kimért telkek kö­zött sétálnak, az új Alatka község jövendő utcáján — az Alkotmány utcán. Lehetne-e szebb utcanevet választani, mint azt a nevet, melynek ezt a szép új életet, a földet, az egészséges házakat, az épü­lő új községet köszönhetik — a hat éves a’kotmányét. így épül fel a tatárjárás alatt el­pusztított ősi Alatka település helyén alkotmányunk hatodik évfordulójának évében a csár­datanyai dolgozó parasztok akarata s munkája nyomán megyénk 114-ik községe, így születik új község. Bódi János álló nagy felelősségteljes fel­adatokról beszélt: szervezze­nek minden bányaüzemnél anyagmentő ifjúsági brigádo­kat, továbbra is erősítsék a frontbrigádok munkáját és a Petőfi-altárói szervezet példá­jára másutt is szervezzenek ifjúsági szállító brigádokat. Élénk vita követte a beszá­molót. Banus István, a 36-os DlSZ-frontbrigád vezetője fel­szólalásában elmondotta, hogy a harmadik negyedévben 3000 tonna szenet adnak terven fe­lül, amelyet a VIT tiszteletére vállaltak. Hozzászólt Vég Máté, a XII. akna DISZ-fiatalja is, aki a városi és a megyei bi­zottságot bírálta. A tapaszta­lat az, hogyha az elvtársak ki­jönnek a szervezetünkhöz, rendszerint gyengének találják a DISZ-munkát, de kevés se­gítséget adnak azok kijavításá­ban — mondotta. Végül az értekezleten rész­vevő kiváló bányászfiatalok el- I határozták, hogy a harmadik * negyedévben még jobban meg­erősítik szervezetüket, új tago­kat vesznek fel és közös erő­vel küzdenek a nagyobb szén- termelésért. Az év hátralévő részében még öt ízben lesz államkölcsön sorsolás. Szeptember 18-án Egerben, a IV. Békekölcsön harmadik húzása, október 20— 23-án Veszprémben a IL Béke­kölcsön hetedik húzására ke­rül sor. Novemberben kétszer lesz sorsolás: 13-án Budapes­ten, 26—29 között pedig Mis­kolcon, Végül december 30-án Székesfehérvárott rendezik meg a III- Békekölcsön ötödik húzását. Az öt sorsoláson egy­millió kötvénytulajdonos köt­vényét húzzák ki. s így az év végéig jóval kétmilliárd forint fölé emelkedik a visszafize­tett összeg. A múlt évben jegyzett V; Békekölcsön-kötvények ki­osztását augusztus 20-ig feje­zik be. — A gyöngyösi Dózsa Ter­melőszövetkezet is befejeAe az aratást. Számítás szerint szép eredményt értek el gabonafé­lékből: 10,13 mázsás búza* 10,56 mázsás tavaszi árpa, s 10,54 mázsás őszi árpa holdan­ként átlaguk lett. Megjutalmazták a legjobb vasgyűjtőket A Heves Megyei Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ, július 16-án ünnepélyes keretek kö­zött 13 földművesszövetkezeti dolgozónak adta át a Könnyű­ipari Minisztérium által ado­mányozott ,^kiváló fémgyűjtő“ jelvényt és a velejáró jutal­mat. Győri László, igazgató ün­nepi beszédében hangoztatta a melléktermék és hulladék- gyűjtés nagy fontosságát, és a kitüntetett dolgozókat a jö­vőben még jobb munkára kér­te. A földművesszövetkezete­ken keresztül 13 pedagógust is megjutalmaztak, akik a vasgyűjtéstoen jó munkát vé­geztek. A pedagógusoknak és az úttörőkm eddig mintegy 4000 forintot adtak át a föld­művesszövetkezetek. Kiváló munkát végzett a vasgyűjtő hónap alatt Zakár Zoltán, a megyei tanács VB oktatási osztály munkatársa, aki jelen­leg az V. számú iskolánál dol­gozik. Jó szervező és irányító munkával minden iskolánál biztosította megyénkben a hulladékgyűjtést. A vidéki pe­dagógusok közül Bertalan lm* re, bélapátfalvi pedagógus ér­demel külön is dicséretet, aki mintegy 200 mázsa vasat és öt mázsa színes fémet gyűjtött össze. A föidművesszövetkezet 150 forint jutalmat adott át neki. Földművesszövetkezeteink­nek továbbra is feladatuk a házaknál lévő elfekvő hulla­dékanyag felkutatása és ösz- szegyűjtése, amely népgazda­ságunknak komoly nyersanya­got jelent. (Sí) írod a-fa kari fásból gyűlt össze 280 kiló papir A Csepeli Papírgyár dolgo­zóinak felhívására a Tisza Ci­pőgyár adminisztratív és mű­szaki dolgozói is irodaszek­rény- és asztalfiók takarítást rendeztek. Az eredmény 280 kiló irodapapír összegyűjtése lett. Ebben a munkában részt vett a vállalat minden admi­nisztratív és műszaki dolgo­zója, közöttük Árvái Béláné, Bányai Sándomé, Kiss Irén, Tóth Imre elvtársak. A pénz­ügyi osztály kollektívája 53, a könyvelési osztály két brigád­ja pedig 36, a kereskedelmi csoport 41 és a beruházási osz­tály 35 kiló papírt adott át, a többi részlegek kisebb mennyi­séggel járultak a gyűjtéshez. Helyes lenne, ha minden üzemben hasonló iroda-taka­rítást rendeznének, mert min­denütt van kiselejtezhető, el­avult nyomtatvány, előjegyzési füzet, naptár stb. Ezek össze­gyűjtése — amint azt a Tisza Cipőgyár példája mutatja — szép eredményre vezethet, Aki saját-magát fejbeüti... Furcsa és szokatlan esemény történt a minap Gyöngyös kör­nyékén. Július 26-án este, a késő esti órákban egy földön mozdulatlanul fekvő emberre akadtak az árokban a Hort felé haladók. Felszedték az embert, s akkor vették csak észre, hogy az eszméletét vesztettet leütöt­ték. A sérültet kórházba szál­lították, ahol gyógykezelés alá vették. A kórházba szállított ember Zsigmond Károly gyön­gyösi lakos volt. Zsigmond Károly feljelentést tett a rendőrségen, hogy isme­retlen személyek leütötték, s kirabolták a feljelentés szerint 3500 forintot loptak el tőle, s elvették karóráját, aranygyű­rűjét, cigarettatárcáját. Az eseménynek csakhamar híre terjedt Gyöngyösön és a környéken. Különböző variá­ciókban emlegették az embe­rek a gyilkos rablók által el­követett gaztettet, s az ese­mény után napokig még nap­pal is zárva tartották a házi­asszonyok az ajtót, hogy a be­törőktől védekezzenek. I Hírek szálltak, hírek men­tiek. A rendőrség pedig ezalatt végezte munkáját, nyomozott. IA nyomozás sikerrel járt, mely- jnek eredményét itt közöljük olvasóinkkal; Megállapítást nyert, hogy Zsigmond Károlyt nem ütötte le senki, s nem is rabolták ki; Ezt a históriát saját maga ta­lálta ki, hogy anyagi haszonra tegyen szert. Zsigmond, mint törzskönyvi felügyelő járta a környék községeit, s a gazdák­tól kisebb-nagyobb összegeket vett fel, hogy azt befizesse il­letékes csekkszámlára. Zsig­mond ezt a pénzt akarta meg­szerezni magának, s úgy gon« dolta, eljátssza, mintha leütöt­ték volna. így az ismeretlen tettesek ellen megindul majd eljárás, s a pénzt pedig nyu­godtan felhasználhatja saját céljaira. A gondolatból tett lett. Megrendezte a rablással összefüggő helyszínt, s érték­tárgyait és a 3500 forintot az esemény színhelyétől nem messze elásta. Majd saját bok­szerével többször fejbeütötte magát, az orrából pedig elindí­totta a vért. Eddig tart a Gyöngyös kör­nyéki rablótámadás eseménye — valósága. A rendőrség őri­zetbe vétel mellett bűnvádi el­járást indított az önrabló tol­vaj Zsigmond ellen, tanúság­ként pedig leszögezhetjük: még ilyen módon sem kifizető a dolgozó parasztok, az állam meglopása, Egerben lesz a IV. Békekölcsön harmadik húzása

Next

/
Oldalképek
Tartalom