Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)
1955-08-04 / 62. szám
7 NÉPÚJSÁG 1955. augusztus 4. csütörtök Még mindig nem kielégítő a szarvasmarhatenyésztés helyzete a hevesi járásban DISZ-aktívaértekezletet tartottak Petőfibánya fiataljai Majd két hónappal ezelőtt Heves megye kommunistái, legjobb aktivistái megyei értekezleten vitatták meg a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét és feladatait. A megyei aktívaülés feltárta a tenyésztésben tapasztalható nagyfokú lemaradás okait, s megjelölte a tennivalókat is a munka gyors megjavítására. A nagy feladatok eredményes megoldására a megyei párt-végrehajtóbizott- ság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága közös tervet dolgozott ki. Azóta két hónap telt el, s a megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta: mit tettek a hevesi járásban az eltelt idő alatt a szarvasmarha-tenyésztés megjavítására. Megyénk déli járása, a hevesi, a legjelentősebb állattenyésztő járás. Nem közömbös tehát, hogy az itteni párt- és tanácsszervek munkája nyomán, hogyan javul a tenyésztői munka színvonala, hogyan emelkedik számszerűleg is, elsősorban a tehénállomány. A megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy értek el bizonyos eredményeiket ebben a járásban a szarvasmarha-tenyésztésben. A járási pártbizottság, s határozatai nyomán a járási aktívaülés megtárgyalta az e téren előttük álló feladatokat, a községekben nemcsak párttaggyűléseken, de a legjobb dolgozó parasztok bevonásával gyűléseken is megvitatták, mit kell tenniök, hogy számszerűleg is növekedjen a járás szarvasmarha állománya. A termelőszövetkezetekben •— a járás vezető szerveinek helyes intézkedése nyomán — 42 törzskönyvezett fejőstehenet vásároltak, s ezzel a törzskönyvezett tehenek száma az összállomány 4*,?' százalékára emelkedett. A megyei párt-végrehajtóbizottság azonban azt is megállapította, hogy ezek az eredmények nagyon kezdeti eredmények, hogy bizonyos politikai és szervezeti intézkedéseken túl alig jutottak ebben a járásban a szarvasmarha-tenyésztésben tapasztalható lemaradás felszámolásában. A járási tanács nem látja tisztán a járás helyzetét, nincs képe arról, milyen a tenyésztői munka a községekben és termelőszövetkezetekben. A szarvasmarhák nyilvántartása tűrhetetlenül rossz. Tiszanánán például majd 500 darabbal kevesebb szerepel a hivatalos nyilvántartásban, mint ameny- nyi a tényleges állomány. A járásban hozzávetőlegesen így mintegy 2000 szarvasmarha hiányzik a nyilvántartásból. Komoly hibák, bűnös mulasztások tapasztalhatók az apaállat gondozásában is. A járási tanács főállattenyésztője, a járás állattenyésztéssel foglalkozó szakemberei kevés gondot fordítanak az apaállatgondozás ellenőrzésére, s emiatt például Erdőtelken értékes apaállat pusztult el. Hasonló mulasztás tapasztalható a takarmánybázis biztosításában is. A termelőszövetkezetekben nem teljesítették a zöldsilózási tervet, nem biztosítottak még megfelelő meny- nyiségű szálastakarmányt sem a jószágok számára. Ennék ellenére a pélyi Rákosi és több más termelőszövetkezetben a háztáji tehenek részére szétosztották a közös állomány ellátásához szükséges szálastakarmány mennyiséget. A megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a járás állattenyésztői munkája egyhelyben topogásának főoka, hogy a kommunisták, a pártszervek megfeledkeztek a következetességről, nem lépnek fel keményen a mulasztókkal szemben, nem végeznek megfelelő politikai felvilágosítómunkát a szarvasmarha-tenyésztés megjavítása, a tehénállomány számszerű növelése érdekében. A párt-végrehajtóbizottság figyelmeztetésben részesítette a hevesi járási párt-végrehajtóbizottságot a járás tenyésztői munkájában tapasztalható komoly hibákért, s megfelelő alapossággal és körültekintéssel újból megszabta a járás kommunistáinak legsürgősebb tennivalóit a párthatározat eredményes végrehajtására. A hevesi járás péIdájából tanulnia kell többi járásainknak is. Kétségtelen, hogy nem mindenütt ez a helyzet, hogy több járásunkban sokkal számottevőbb eredményekről lehet beszámolni, hogy igen sok azoknak a termelőszövetkezetéknek a száma, ahol most már mindent elkövetnek a megfelelő takarmányalap biztosítására, a tehénállomány és annak hozamának növelésére. De még ezekben a járásokban is megtalálható nem egy helyen, hogy a közös állomány rovására próbálják „eltartani” a háztáji teheneket, hogy nem foglalkoznak megfelelően az állat- gondozókkal, s emiatt nem halad a nők bevonása sem ebbe a munkába, hogy bűnös hanyagsággal bánnak az értékes apaállatokkal. A megyei párt-végrehajtóbizottság a kommunisták egyik legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy következetes helytállással, felvilágosító szóval harcoljanak a szarvasmarha-tenyésztés munkájának to- vábbjavításáért. SZAKSZERŰ TÁROLÁS Nagy kincs ma a műtrágya minden mázsája, hiszen elengedhetetlen terméseredményeink növeléséhez. Mégis egyes földművesszövetkeze- tek hanyagod kezelik, s ezzel hatalmas károkat okozva népgazdaságunknak. A Heves megyei földművesszövetkezetben 10 mázsa linzisó (pétisónak megfelelő nitrogén tartalmú import műtrágya) volt a raktárban. A Tamaszentmiklós és környéke földművesszövetkezet ügyvezetője az egyik nap utasítást adott, hogy mivel ez a műtrágya véleménye szerint régi (?) hordják ki a szemétre. A hevesvezekényiek végre is hajtották az utasítást. A 10 mázsa linzisó értéke látszólag nem sok, de ha azt számítjuk, hogy ez mintegy 20 hold fejtrágyázására elegendő, s hatására a 20 holdon átlag két mázsával nagyobb termést lehet betakarítani, ez — szabadpiaci búzaárban számolva, 9600 forint — elvesztését jelenti. Pélyen a tárolással van hiba. A szövetkezet egyik raktárának eresze alatt 11 mázsa pétisó, egy mázsa kálisó és négy mázsa szemcsézett szuperfoszfátot „tárolnak“ összekeverve. Helyes volna, ha az illetékesek felelősségre vonnák azokat, akik így bánnak a nép vagyonával. HERNÁDI főjegyző úr öklével nagyot csapott az asztalra. — Még mit nem! Majd én megmutatom ezeknek a kódi- soknak, hogy amíg én itt vagyok, nem lesz házépítés Csárdatanyán. A csárdatanyai volt cselédek, az új földhözjuttatottak fejükbe csapták sapkájukat, s káromkodva elindultak hazafelé. — No, lehet itt demokrácia is, kutyából csak nem lesz szalonna — mondogatta Berényi István, Szén Antal, meg Hevér Mihály —, akik azért jártak a boconádi községházán, hogy az 1945-ben kiosztott házhelyre építési engedélyt kérjenek. Abban az időben történt ez, amikor ugyancsak kezdték visszaperelni a kiosztott földeket az urak. A Gosztonyi földbirtokosoknak is akadt jó támasza Boconádon, a kispa- rasztok elleni harcban. A párt azonban a kisemberek mellé állott. „Földet visz- sza nem adunk” — volt a jelszó, majd később alkotmányunk is védelmére kelt az új gazdáknak. Eldőlt a per. A föld maradt azoknak, ak*k évszázadokon át művelték: Hevér Mihály bácsié, Tari Jánosé és a többi földhözjutta- totté. A csárdatanyaiakból nem aludt ki a nagy vágyakozás, hogy saját házat építsenek, megszabaduljanak a több családdal közös konyhás, cseléd tömeglakástól, a tüdőbaj fészkétől. Éveken át táplálták ezt a gondolatot. Volt, aki serkentse őket, aki nem hagyta kialudni belőlük a jobb életbe vetett remény szikráját „A párt segíti magukat” — mondogatta sokszor Molnár József Munkaérdeméremmel kitüntetett tanító. Nem volt rest utazgatni, fáradozni a tanyaiak érdekében. S az eredmény? Aki ma Kál felől Hevesre utazik, furcsa dolgokat láthat. Látszólag érthetetlen dolgok történnek. Az emberek lebontják a nagy cselédházat, s az udvaron kis vályogvityilót csinálnak, abban húzódnak meg. De nézzük csak meg közelebbről, mi is történik a Gosztonyi báróék egykori cse* lédtanyáján. A RÉGI cselédlakásoknak már csak a kéményei jelzik az egykori nyomorúságot. A zsupszalmát — csakúgy mint néhány éve a bárókat — elhordja a szél. Az új élet vihara csikorgatja a nyomortanya ajtóit. Nincs már ember az egygerendás lyukakban, valamennyien új házat építenek maguknak. Az építkezés még nem kezdődött meg, mégis otthagyják már a sokszor elátkozott régit. Ideiglenes nyári otthonokat készítettek, míg egy részük a környékbeli tanyákon ismerősöknél húzódik meg arra a néhány hétre, míg a kijelölt helyen felépülnek az új házak. — Nagyon régen várunk mi már erre — mondja az öreg Hevér Miska bácsi, s ömlik belőle a panasz a múltról, a cselédsorban eltöltött öt évtized szenvedéseiről. „Apámék- kal és nyolc testvéremmel Ti- sza-Erken laktunk. Tíz holdas tanyánk, családiházunk volt. Még a községi térképen is szerepelt a Hevér-tanya. Tízen azonban nem tudtunk megélni belőle, s így egy részünk cselédnek szegődött a Gosztonyi- akhoz. Gyuri bátyám köny- nyebben akart élni, mesterséget tanult. Gépésznek készült. A könnyebb megélhetés reménye, vágya arra ösztökélte, hogy cséplőt vásároljon. A cséplőt el is hozta, de a boletta miatt kifizetni már nem tudta. Dobra került a 10 holdas tanya. Nem telt bele két hét, s házunkba Gutái János kulák helyezte be pereputtyát, aki csalással potom áron vásárolta meg az elárverezett birtokot. Nekünk 20 pengő jutott belőle. Csoda-e, ha ap%m, anyám után bátyám is csakhamar a földbe került. Mi pedig cselédesked- tünk, summáskodtunk tovább, hol a bárónál, hol a kuláknál, mikor, melyik hogy tudott becsapni bennünket. Kapaszkodtunk, éjjel-nappal, de mindig csak annyink volt, amit a sum- máskocsira felpakoltunk.” Most közös erővel pusztítják a régit, amelyhez annyi keserű fűződik, s építik az újat. Hevér bácsi is épít. Lebontotta már ő is a cselédház reáeső részét, de épít két veje és fia is. Jól keresnek. Az állami gazdaságból havi 2000 forintot is hazavisznek hónap elején, Miska bácsinak is széA petőfibányai kultúrotthon nagytermében vasárnap délelőtt aktívaértekezletet tartottak a Mátra vidéki Szén- bányászati Tröszt DlSZ-akti- vistái. Bajáik István, a Tröszt igazgatója, a megyei pártbizottság tagja tartotta a beszámolót. Megemlékezett az ifjú bányászok kongresszusi eredményeiről, majd megdicsérte a fiatalokat azért, mert a tröszt DISZ-brigádja megalakulásuk óta mintegy 25 ezer tonna szenet adtaik terven felül. Beszámolójában egyes bányaüzemek szakszervezeti bizottságait megbírálta, mert nem segítették kellően a DISZ-brigádok versenyét, és több bányaüzem műszaki vezetőjét, akik hasonlóan elhanyagolták a brigádok támogatását. Zwillinger elvtárs, a gyöngyösi XII. akna igazgatója például hosszabb ideje csak ígérgeti a DISZ- szervezetek segítését. Baják elvtárs foglalkozott a DISZ-szervezetek erősítésével is. Megemlítette, hogy az áltálán a kongresszusi készülődések idejében 170 fiatal lépett a DISZ-be. Ezáltal sokat e: ősödött szervezetük. Végezetül a DISZ-szervezetek előtt VIT műszak a Mát ravi déki Szénbányászati Trösztnél Vasárnap a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt ifjú bányászai megbeszélésre gyűltek össze Petőfibányán. Ezen a megbeszélésen elhatározták, hogy augusztus 1-től 20-ig VIT-műszakot tartanak. Ügy döntöttek, hogy ezidő alatt több mint kétezer tonna szénnel szárnyalják túl előirányzatukat. A mátravidéki szénmedence fiatal bányászainak nagy részük van abban is, hogy a tröszt bányásznapi vállalásából az elmúlt havi tervén felül 3160 tonna szenet küldött a Mátravidéki Erőmű táplálására. A hétfőn reggel megkezdődött VIT-műszak ideje alatt ismét be akarják bizonyítani, hogy a párt, az ország mindig számíthat rájuk, ígéretük valóraváltására hétfőn reggel mind a 14 DISZ frontbrigád párosversenyre lépett egymással. pen jut a juttatott hat hold föld jövedelméből. Építenek a többi volt cselédek is. Gyarmati Antal, Berényi István, Zsó- lya József, Hellyel Károly és még sokan, hisz vagy 30-an szerepelnek az új építkezők névsorában. ÉPÍTENEK. Maguknak lakást, az utódoknak otthont. Mert nem csupán házépítésről van itt szó. Uj község születik a pusztán. Hernádi főjegyzőnek tudatlanul is volt valami igaza. Csárdatanyán válóban nem épül új ház, mert itt a 30 új ház építői már egy új helység, „Alatka” község alapítói. Azé a községé, melynek építési tervrajza fölé — melyet az egész lakosság készített — es- ténkint a csárdatanyai iskolában sok napbarnított fej hajol. Szemükkel járják végig a tervrajz papírján a jövendő község utcáit. Itt lesz a tanácsháza, ide az iskolát építjük, — amott parkot létesítünk. — Odaépítjük a csecsemőotthont, itt lesz a posta, orvosi rendelő és sorolják még hosszan. Szobákéiul a közös gyümölcsös, park. s tervezgetnek, míg csak az álom ágyba nem szorítja őket. Nappal a kimért telkek között sétálnak, az új Alatka község jövendő utcáján — az Alkotmány utcán. Lehetne-e szebb utcanevet választani, mint azt a nevet, melynek ezt a szép új életet, a földet, az egészséges házakat, az épülő új községet köszönhetik — a hat éves a’kotmányét. így épül fel a tatárjárás alatt elpusztított ősi Alatka település helyén alkotmányunk hatodik évfordulójának évében a csárdatanyai dolgozó parasztok akarata s munkája nyomán megyénk 114-ik községe, így születik új község. Bódi János álló nagy felelősségteljes feladatokról beszélt: szervezzenek minden bányaüzemnél anyagmentő ifjúsági brigádokat, továbbra is erősítsék a frontbrigádok munkáját és a Petőfi-altárói szervezet példájára másutt is szervezzenek ifjúsági szállító brigádokat. Élénk vita követte a beszámolót. Banus István, a 36-os DlSZ-frontbrigád vezetője felszólalásában elmondotta, hogy a harmadik negyedévben 3000 tonna szenet adnak terven felül, amelyet a VIT tiszteletére vállaltak. Hozzászólt Vég Máté, a XII. akna DISZ-fiatalja is, aki a városi és a megyei bizottságot bírálta. A tapasztalat az, hogyha az elvtársak kijönnek a szervezetünkhöz, rendszerint gyengének találják a DISZ-munkát, de kevés segítséget adnak azok kijavításában — mondotta. Végül az értekezleten részvevő kiváló bányászfiatalok el- I határozták, hogy a harmadik * negyedévben még jobban megerősítik szervezetüket, új tagokat vesznek fel és közös erővel küzdenek a nagyobb szén- termelésért. Az év hátralévő részében még öt ízben lesz államkölcsön sorsolás. Szeptember 18-án Egerben, a IV. Békekölcsön harmadik húzása, október 20— 23-án Veszprémben a IL Békekölcsön hetedik húzására kerül sor. Novemberben kétszer lesz sorsolás: 13-án Budapesten, 26—29 között pedig Miskolcon, Végül december 30-án Székesfehérvárott rendezik meg a III- Békekölcsön ötödik húzását. Az öt sorsoláson egymillió kötvénytulajdonos kötvényét húzzák ki. s így az év végéig jóval kétmilliárd forint fölé emelkedik a visszafizetett összeg. A múlt évben jegyzett V; Békekölcsön-kötvények kiosztását augusztus 20-ig fejezik be. — A gyöngyösi Dózsa Termelőszövetkezet is befejeAe az aratást. Számítás szerint szép eredményt értek el gabonafélékből: 10,13 mázsás búza* 10,56 mázsás tavaszi árpa, s 10,54 mázsás őszi árpa holdanként átlaguk lett. Megjutalmazták a legjobb vasgyűjtőket A Heves Megyei Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ, július 16-án ünnepélyes keretek között 13 földművesszövetkezeti dolgozónak adta át a Könnyűipari Minisztérium által adományozott ,^kiváló fémgyűjtő“ jelvényt és a velejáró jutalmat. Győri László, igazgató ünnepi beszédében hangoztatta a melléktermék és hulladék- gyűjtés nagy fontosságát, és a kitüntetett dolgozókat a jövőben még jobb munkára kérte. A földművesszövetkezeteken keresztül 13 pedagógust is megjutalmaztak, akik a vasgyűjtéstoen jó munkát végeztek. A pedagógusoknak és az úttörőkm eddig mintegy 4000 forintot adtak át a földművesszövetkezetek. Kiváló munkát végzett a vasgyűjtő hónap alatt Zakár Zoltán, a megyei tanács VB oktatási osztály munkatársa, aki jelenleg az V. számú iskolánál dolgozik. Jó szervező és irányító munkával minden iskolánál biztosította megyénkben a hulladékgyűjtést. A vidéki pedagógusok közül Bertalan lm* re, bélapátfalvi pedagógus érdemel külön is dicséretet, aki mintegy 200 mázsa vasat és öt mázsa színes fémet gyűjtött össze. A föidművesszövetkezet 150 forint jutalmat adott át neki. Földművesszövetkezeteinknek továbbra is feladatuk a házaknál lévő elfekvő hulladékanyag felkutatása és ösz- szegyűjtése, amely népgazdaságunknak komoly nyersanyagot jelent. (Sí) írod a-fa kari fásból gyűlt össze 280 kiló papir A Csepeli Papírgyár dolgozóinak felhívására a Tisza Cipőgyár adminisztratív és műszaki dolgozói is irodaszekrény- és asztalfiók takarítást rendeztek. Az eredmény 280 kiló irodapapír összegyűjtése lett. Ebben a munkában részt vett a vállalat minden adminisztratív és műszaki dolgozója, közöttük Árvái Béláné, Bányai Sándomé, Kiss Irén, Tóth Imre elvtársak. A pénzügyi osztály kollektívája 53, a könyvelési osztály két brigádja pedig 36, a kereskedelmi csoport 41 és a beruházási osztály 35 kiló papírt adott át, a többi részlegek kisebb mennyiséggel járultak a gyűjtéshez. Helyes lenne, ha minden üzemben hasonló iroda-takarítást rendeznének, mert mindenütt van kiselejtezhető, elavult nyomtatvány, előjegyzési füzet, naptár stb. Ezek összegyűjtése — amint azt a Tisza Cipőgyár példája mutatja — szép eredményre vezethet, Aki saját-magát fejbeüti... Furcsa és szokatlan esemény történt a minap Gyöngyös környékén. Július 26-án este, a késő esti órákban egy földön mozdulatlanul fekvő emberre akadtak az árokban a Hort felé haladók. Felszedték az embert, s akkor vették csak észre, hogy az eszméletét vesztettet leütötték. A sérültet kórházba szállították, ahol gyógykezelés alá vették. A kórházba szállított ember Zsigmond Károly gyöngyösi lakos volt. Zsigmond Károly feljelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen személyek leütötték, s kirabolták a feljelentés szerint 3500 forintot loptak el tőle, s elvették karóráját, aranygyűrűjét, cigarettatárcáját. Az eseménynek csakhamar híre terjedt Gyöngyösön és a környéken. Különböző variációkban emlegették az emberek a gyilkos rablók által elkövetett gaztettet, s az esemény után napokig még nappal is zárva tartották a háziasszonyok az ajtót, hogy a betörőktől védekezzenek. I Hírek szálltak, hírek mentiek. A rendőrség pedig ezalatt végezte munkáját, nyomozott. IA nyomozás sikerrel járt, mely- jnek eredményét itt közöljük olvasóinkkal; Megállapítást nyert, hogy Zsigmond Károlyt nem ütötte le senki, s nem is rabolták ki; Ezt a históriát saját maga találta ki, hogy anyagi haszonra tegyen szert. Zsigmond, mint törzskönyvi felügyelő járta a környék községeit, s a gazdáktól kisebb-nagyobb összegeket vett fel, hogy azt befizesse illetékes csekkszámlára. Zsigmond ezt a pénzt akarta megszerezni magának, s úgy gon« dolta, eljátssza, mintha leütötték volna. így az ismeretlen tettesek ellen megindul majd eljárás, s a pénzt pedig nyugodtan felhasználhatja saját céljaira. A gondolatból tett lett. Megrendezte a rablással összefüggő helyszínt, s értéktárgyait és a 3500 forintot az esemény színhelyétől nem messze elásta. Majd saját bokszerével többször fejbeütötte magát, az orrából pedig elindította a vért. Eddig tart a Gyöngyös környéki rablótámadás eseménye — valósága. A rendőrség őrizetbe vétel mellett bűnvádi eljárást indított az önrabló tolvaj Zsigmond ellen, tanúságként pedig leszögezhetjük: még ilyen módon sem kifizető a dolgozó parasztok, az állam meglopása, Egerben lesz a IV. Békekölcsön harmadik húzása