Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-03 / 53. szám

NÉPÚJSÁG 1955. július 3. vasárnap. Bródi Sándor színműve az egri Városi Színházban A TANÍTÓNŐ Drámai feszültség, elmélyedt művészi alakítás, sűrű, felcsat­tanó, nyíltszíni taps, forró si­ker ... E szavak jelzik A taní­tónő egri bemutatóját. Mi, egriek fokozott érdeklő­déssel fordultunk a miskolci színház szerda esti előadása fe­lé. A városunkból származó író darabját Budapesten és vidé­ken egyaránt sikerrel játsszák. Bár a drámában felvetett tár­sadalmi kérdések ma már meg­oldódtak, de mégis sodróerejű, lebilincselő e mű, mert a va­lóság igazi ismerete, az ember­ábrázolás művészi ereje szólal meg belőle. Már mindjárt az első felvo­nás légköre pattanásig feszült. A faluba érkezik Tóth Flóra, az új tanítónő, akinek sorsa a századeleji pedagógusok tipikus életét ábrázolja. Jövetelének el­ső perceiben már meglepik a falu hatalmasai: a szolgabíró, a káplán és az ifjú Nagy Ist­ván, a milliomos paraszt fia. Mindegyikük magának akarja megszerezni az új tanítónőt, mondván: „bízza csak nyugod­tan rám magát“. A fiatal, becsületes tanítónő ^azonban nem törik meg. Még az ifjú Nagy István közeledé­sét is elhárítja, bár felébred benne is a szerelem a fiatal­ember iránt. A második felvonás kirob­bantja a konfliktust. A tanító­nő tisztasága és igazi embersé­ge felbőszíti a falu hatalmas­ságait. A szemforgató úri tár­sadalom ki akarja magából vetni a haladó gondolkodású tanítónőt. Az iskolaszék (az éhesen maradt urak testületé) hamis vádak alapján marasz­talja el Tóth Flórát és emberi, női méltóságát sárba tiporja. Ez az iskolaszéki tárgyalás a dráma magja. A tanítónőnek és a falu uralkodó osztályának összecsapását visszafojtott lé­legzettel figyelte a zsúfolt né­zőtér és lelkes tapsvihar kö­szöntötte az erkölcsileg az is­kolaszék fölé nőtt tanítónőt. A szégy«niletes ülés után ifj. Nagy István elégtételt akar szerezni megalázott szerelme­sének. A drama legpoétikusabb része a tanteremben lefolyó nagy szerelmi jelenet: a fiata­lok úgy érzik, hogy egymás oldalán boldogok tudnának lenni. Azonban, a kibontako­zást nem a fiatalok tiszta vá­gya, hanem a társadalmi rend. az osztályhelyzet törvényei szabják meg. Flóra inkább le­mond szerelméről, semmint, hogy emberi méltóságának ál­landó sárbatiprását elviselje. „Maradjon meg csak minden­ki a maga pártján!” — mond­ja és erkölcsi győztesként tá­vozik el a faluból, maga mö­gött hagyva ez embertelen úri világot. A dráma címszerepét Var­gha Irén alakítja. A tanítónő egyéniségének lírai és drámai színét egyaránt jól hangsú­lyozta. Mind az iskolaszéki tárgyaláson, mind pedig a nagy zárójelenetben dinami­kus szerepformálásával ellen­felei, az úri rend fölé kereke­dett. Játékának ez a szakasza felszínre hozta a darab lelep­lező. ítéletmondó tendenciáját, kiemelte a társadalmi monda­nivalóját. E drámai motiválás mellett azonban nem sikkadt el alakításából a lírai elem sem. A szép, szomorú szerel­mét melegen, mélyen átélte és társadalmilag való megoldha­tatlanságát jól megéreztette. Ifjú Nagy Istvánt a gazdag paraszt fiát. György László vitte színpadra. Bővérű tem­peramentuma, robbanékonysá- ga és lendület jellemezte mű­vészi munkáját. Az író szán­dékát az ifjú Nagy jellembeli fejlődésnek bemutatását jól megoldotta. Kár, hogy kezdet­ben, különösen a kiélezett, drámai feszültségű helyzetben kereste a szavakat és akkor alakítása töredékessé vált. Nehéz feladatot oldott meg, mondhatjuk hogy teljes si­kerrel Szirtes Ádám is. A tu­dományos tervekről álmodozó, szögletes modorú másik tanító nemes egyéniségét művészi át- éltséggel ábrázolta. Az öreg Nagy-házaspárból Farkas Endre ragadott meg Jobban. Alakításában szinte megtestesülve láttam a cialista realista színjátszás hagy művészi igazságát: a szí­nész munkájában jelmeznél, mozgásánál többet jelent a megértett szerep . átérzett és átgondolt szavainak egyszerű, természetes kimondása. Kovács Terns a nagyasszony szerepé­ben kezdetben nem találta el a csúfondáros, cinikus hangot, de később különösen a Flórá­val való párbeszédben, jól be­leilleszkedett az együttesbe. A drámának és az előadás­nak is egyaránt megkapó alak­ja az öreg plébános. A szem­forgató káplán (nagy elhitető erővel ábrázolta Pagonyi Nán­dor) ellenszenves alakjával el­lentétben meleg emberség és megértés jellemezte Bánhidy József kitűnően megformált öreg papját. Az említetteken kívül Be- leznay István, Hacser Józsa és Simon Géza jó munkája tette teljessé az együttes produkció- iát. Az epizódszereplők közül Tatár Endre öreg postása friss, életteli alakítás volt. Ko­mor István, a darab fiatal, te­hetséges rendezője jól megra­gadta a darab lényegét. Nagy gonddal állította be az egyes jeleneteket és a színpadon drámai légkört teremtett. Ap­róbb megjegyzésként megem­lítem, hogy az iskolásgyerme­kek másodszori kivonulását vontatottabbá kellett volna tennie, hiszen a tanítónő szí­véhez odanőtt növendékek is sejtették, hogy mi készül az iskolában a tanítónő ellen. Nem kellett volna tehát olyan örömujjongással kirohanmiok a tanterembők Továbbá: nem valószínű, hogy az iskoláslá­nyok hurrá! hurrá! felkiáltás­sal adnak kifejezést örömük­nek. Mindent összegezve: Bródy Sándor „Tanítónő“-je közelebb került az egri dolgozókhoz és ez a miskolci színművészek színvonalas együttesének kö­szönhető. Kár, hogy több pró­zát mái’ nem játszanak a nyár folyamán. D«N Almásy György a TTÍT irodalmi és művészeti szakosztály titkára Kisa-féle forintos módszer — A fővára« népi zenekar ellátogat Egerbe július 13-án, a „Cserebogár” c. műsorával. A zenekart Kozák József ve­zeti. Közreműködnek Vörös Sári, Kis Manyi, Sárdy Já­nos, Bordy Bella és Máthé Jolán. A műsort a főiskola udvarán tartják) k « SZÍNHÁZ MŰSORA: Július 3—4-én: Tanítónő. Eger. (Városi Színház.) Mami wmmm műsora: Július 30-án: Furfangos szol­ga. Gyöngyös. (Tisztiklub.) Egri anyakönyvi hírek Születtek; Seres Katalin, Baj­zául Rafael, Kovács Tibor, Ger­gely Gabriella Nagy János, Csirke János, Balogh Irma, Ko- daj Zoltán, Gál Mária, Molnár Györgyi, Veres Lajos, László Attila Vincze Klára. Házasságot kötöttek: Oroszi László — Kótai Katalin. Meghaltak: Miskolci József. Bóta Gyula Tudod.e pajtás hogy... 1. Nagy német költő. 2. Két világrészt választ el. 3. Dunántúli népi hímzés. 4. A Nadir ellentéte. 5. Világító bogárka. 6. Magyar parasztforradal­már. 7* Verne híres regényének alakja. 8. Folyó Erdélyben. 9. „Dal az erdőről” szerzője. A rejtvény helyes megfejté­sének kezdőbetűi híres, a cseh nép történelmének kiemelke­dő alakjának nevét adják. írjátok meg mit tudtok róla. ★ Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Herman Ottó. Helyes megfejtést több pajtás küldött be, akik közül könyv­jutalomban az alábbiak része­sültek: Böjthe Éva, Eger, Zseb köz 3„ Balogh László, Eger, Bajcsy Zsilinszky u. 7.. Drótos Klára, Petőfibánya, Felsőtelep. 15. épület. A jutalomkönyvet postán küldjük el címükre) Minden ellenke­ző híreszteléssel szemben Kisa Lász­ló igen kiváló és okos ember. Egye­sek a tudomány va­lamely ágának mű­velésében bizonyit- jálk be kiválóságu­kat, másak a közéle­ti tbvêikenÿkedés- ben, ismét mások például pénzgazdál­kodás terén, sőt Ki­sa László esetében — s ez a legfőbb érv jelleme mellett — a pénz útjának és irányának helyes meghatározásában. Mert bárki bármit mond, nem könnyű dolog, terebélyes és raffinait gondolko­dás, valamint sok ■más egyéb szüksé­ges ahhoz, hogy agy egyszerű telep­vezető sok-sdk szer forint sorsa felett rendelkezzen, mi­ikor ő majdnem egyedül van, a fo- rintók pedig sokan. Ezután a rövid kis elmélkedés után mutassuk hát be kö­zelebbről is, mi­ben nyilvánul meg Kisa Lászlónak, a Gyöngyösi Jármű­javító Vállalat te­lepvezetőjének úgy­nevezett kiválósága és okossága. A vállalatnak is van Budapesten ... — minden olvasónk úgyis gondolja már, — anyagbeszerzője, ciki szerény kis magántőkéié bői előlegezi az anyag- beszerzés költségeit, s időnlkint számláz­za is a vállalatnak. S hogyan számláz­za? — ahogy éppen iól esik. 1953-ban 10 679, 1954 első felében 25 441 fo­rint értékű hamisí­tott számlát fizet­tek Iki a kedves és megbízható anyag- beszerzőnek. Mármint kedves és megbízható Ki­sa László számára, tudniillik éjszaká­kon az ő udvarában rakodik le a Buda­pestről jött teher­autó az anyagbe­szerzőtől beszerzett anyagúkkal. S mi­vel anyagnyilván­tartás úgyszólván nincs ennél a válla­latnál, reggelre, hogy-hogy nem, meg csappannak a hozott anyagok 'kö­tegel, — no persze nem örökre. Rö­vid idő múlva ugyanis jelentkezik a vállalatnál egy Jankovics Jenő ne­vezetű egyén, mond­ván, hogy altod né­hány felesleges al­katrésze, s ezeket — amelyek végze­tesen hasonlítanak azúkhoz, amelyéket a minap Budapest­ről küldtek — a vállalat szépen meg is veszi. Eddig vagy 60 ezer forintot fi­zetek ki Jankovics. helyesebben Kisa László kezeihez. Úgy hisszük, min­den olvasónk előtt érthető hát, milyen is a pénzfolyás iránymegszabásá­nak helyes módja, bogy úgy mondjuk: Kisa-féle módszere. Bevezetőben Ki­sa László kiváló­ságáról, s okossá­gáról ejtettünk né­hány szót. Enged­tessék meg ne­künk, hogy ezt a két jelzőt kicserél­jük, — mondjuk silklkasztóra és os­tobára. Nemcsak találóbb, de iga- zabb jelzők is ezek. (gyurkó) Naptár JULIUS 3. 125 évvel ezelőtt, 1830-ban született Schenek Ist­ván kémikus. 1941 július 3-án, 14 évvel ezelőtt vette kezdetét a jugo­szláv partizánharc, mely hoz­zájárult ahhoz, hogy Jugoszlá­via megtisztuljon a hitleri megszállóktól. JULIUS 4. Öt évvel ezelőtt, 1950. július 4-én jelent meg J. V. Sztálin ,,A nyelvtudo­mány néhány kérdéséhez“ cí­mű cikke. 37 évvel ezelőtt fogadta el az V. szovjet kongresszus az Oroszországi Szövetséges Szo­cialista Köztársaság alkotmá­nyát — az első szovjet alkot­mányt. ötven évvel ezelőtt kezdő­dött az 1905-ös pécsi nagy bá­nyászsztrájk. JULIUS 5. Ezen a napon szü­letett 75 évvel ezelőtt Jan Ku­belik cseh hegedűművész. JULIUS 6. Öt évvel ezelőtt írták alá a lengyel—német ha­tármegállapodási egyezményt. Pasteur 7 0 évvel ezelőtt hajtotta végre egy gyermékén az első veszettség elleni oltást. A Husziták nagy vezetője, Ja-n Húsz 540 évvel ezelőtt, 1415. július 6-án halt máglya- háláit. ■— Eger város tanácsa, jú­lius 3-án vasárnap délelőtt 9 órakor a tanács nagyter­mében tanácsülést tart. Napi­renden szerepel a város ter­melőszövetkezeti mozgalmá­nak kiszélesítése, a szarvas- mar hatenyésztés fejlesztése és az aratás, cséplés, tarló- hántás és begyűjtés végrehaj­tásának megszervezése. — VÁSÁRRAL. EGYBE­KÖTÖTT népművészeti kiál­lítás nyílik július 10-én Eger­ben, a járási kuUúrhásban. A kiállításon a hevesi háziipari szövetkezet a többi szőttes között bemutatja azt is, amellyel a budapesti helyi- ipari kiállításon részivett. A látogatók különféle népvise­letekkel ismerkedhetnek majd meg, közöttük több egri nép­viselettel a XVIII. századig visszamenőleg. A kiállítás egyik érdekességeként me­gyénk népművészeit munka- közben mutatják be, — Képkiállítás nyílik a Pedagógiai Főiskolán július 10-én, a XVIII. és XIX. szá­zadbeli külföldi és magyar mesterek alkotásaiból. A ki­állított anyag a volt lyceumi képtár gyűjteménye) Aki szereti a feleségét Kacagtató német vígjátékot mutat be az Egri Vörös Csil­lag Filmszínház július hó 8—10-ig, Aki szereti a feleségét. Egy üzemi értekezleten elhatározzák, hogy kirándulást szer­veznek, amelyre a házastársakat nem hívják meg. A bizott­ság elnöke, Willi Redlich, aki bizony odahaza felesége papu­csa alatt nyög. Mikor Susanne megtudja, hogy férjéék hozzátartozók nélkül akarnak szórakozni, ellenkirándulást szervez. Néhány asszonnyal együtt elhatározzák, ők is hajót bérelnek. Erőteljesen folyik mindkét fél részéről a készülődés, a különbség csak az, hogy az üzemieket a bűntudat fékezi, az ellenfeleket viszont a bosszúvágy fűti. Sok kedves epizód, s bonyodalom után végülis együtt szórakoznak, énekelnek, tán­colnak a vidám zene hangjai mellett. Megtudjuk a filmből, hogy csak hozzátartozókkal együtt szórakozik igazán jól az ember. Mozik műsora: Egri Vörös Csillag Filmszín­ház: Július 3—8-ig: Északi Ro- binzonok (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: Jú­lius 3—6-ig: Jelzőtűz (svéd-— német). Gyöngyösi Puskin: Július 3—6-ig: Kulrni ökör (német). Hatvan: Július 4—6-ig: Egy évezred Mexikóban (mexikói). Füzesabony: Július 3—5-ig: Senki nem tud semmit (cseh­szlovák). cfájőá Mmij&hk ótdéúko-xm Z EGERBEN az elmúlt vasárnapi gazdag sportműsorral szemben, ma talán kevésbe mozgalmas sportrendezvények várják az egri közönséget. Délelőtt 9 óra­kor az Erdőgazdaság pályáján egyéni nagygolyós tekebajnok­ság lesz, míg az uszodában ne­gyed 6 órakor a Vasas Izzó— Egri Dózsa OB II. vízilabda csa­patai mérik össze erejüket. Az Egri Bástya országos úszóverse­nyének megrendezésére fél 7 órakor kerül sor az egri uszo­dában. A mozit kedvelők délelőtt 11 órakor az egri Vörös Csillag­ban az Orsai csomópont című szovjet filmet láthatják, mely a Nagy Honvédő Háború egyik epi­zódját örökíti meg. Délután és este az Északi Robinzonok című szovjet film kerül bemutatásra. A Déryné Színház a Városi Szín­házban este 8 órai kezdettel Bródy: Tanítónő című színművét mutatja be Az új medencével II, Felsőtárkánylg maga az út cseppet sem emlékeztet hegy­vidékre, csaknem vízszintes terepen halad járművünk. A Tárkány-patak völgye elég helyet biztosít nemcsak a mű- út, hanem az iparvasűt kes­keny vágánya számára is. Csupán a kísérő dombok és hegyek mutatják, hogy itt már a Bükk kapuján túl já­runk. Annál is inkább érezzük a kapaszkodót a tavon túli út­szakaszon. Rövid búcsút veszünk pi­henőhelyünktől, elhagyjuk a meredek falak által határolt sziklaszorost és folytatjuk to­vább utunkat. Egy pillanatra megcsodáljuk az üzemen kí­vül helyezett kőbányát, ahol a természet erői már hozzáfog­tak az emberi kéz nyomainak eltüntetéséhez. Mint egy ha­talmas sziklakért a varjú- hájak és más csodálatos színű virág pázsitjaiban gyönyörkö­dik szemünk, amelyek a mo­hákkal együtt birtokokba vet­ték ezt a kopárságot. Itt-ott üde fűcsomók, kéklő harang­virágok teszik még tarkábbá az egyébként is színes tájat. Az út jobb oldalán, az ipar­vágány mentén fatörzsek he­vernek, várják elszállításukat, s a közelben a kis csemetés- kert jelzi, hogy nemcsak a mával törődünk, Sűrű sorok­Szép megyénk — szép tájain: Újra kerékpáron! ban növekedik a jövő erdeje, az apró bükk-, fenyő- és egyéb csemeték sokasága. Gon­dos kezek irtják soraik közül a gyomot és takargatják a tűző napfény elől. Közelről szemlélve a cseppnyi bükköt, el sem tudja képzelni az em­ber, milyen csodálatos módon válik belőle magasbatörő su­dár fa. A Barát-völgy most teljes színpompában virágzik. Ahol a kora tavasz virágait gyűj­töttük lombfakadás előtt, most a sűrű lombozat alatt sűrű aljnövényzet burjánzik. A hóvirágok, piroslóhunyör leveleit nehéz lenne kiválo­gatni a többi — akkor még szunnyadó — növény közül. Minden talpalatnyi helyért küzdelem folyik. A vizek be­népesedtek, a moszatok egyed­uralmát megdöntötték a fej­lett növények. Sás, káka sze­gélyezi a patak szélét, s a par­ton nyirkos talajt kedvelő páfrányok díszlenek. Az erdő humuszában, dús talajának növényeit szinte fel sem lehet sorolni. A meredek sziklafal legkopárabb részén is élet zajlik: aranysárga, s szürkés­zöld zuzmótelep, a mohapár­nából előbujó édesgyökerű páfrány használja ki az itteni — bár mostoha, de azért elég­séges — életfeltételeket. Az út egyre kanyargósabb, s egyre meredekebb lesz. Egy darabig még helycserésdit ját­szik a patakkal, azonban egy­szer csak elunja, s nekivág a hegyoldalnak. Itt már nem lehet mást tenni, mint le- szállni a kerékpárról és egyre nagyobb szuszogással... a ke­rékpárt tolni. Egyetlen vigasz­taló, hogy hazafelé ezen a he­lyen már csak fékezni kell. Egy éles hajtűkanyar után különösen nagy sóhaj szakad fel melemből. A kapaszkodás közben nem nagyon értem rá körülnézni, csupán a jobb­oldalon kísérő magaslatokat figyeltem, ezek látszólag egyre alacsonyabbak lettek. Itt azonban szemem elé tárult a túlsó oldal, s vele együtt a megtett út. Gondolatban meg­veregettem váltamat: Ez igen, ez a szép mulatság, férfi munka volt! — gondoltam. A korláton túl mélységes völgy, hátam mögött égnek nyúló hegyek, V-alakú nyílások közt távoli kéklőn a Várhegy és az Eged. Hosszban és magasban egyaránt becsületes utat tet­tünk meg. Ez bizonyos, már a Bükk belseje! Szinte úgy tet- szikj hogy a fensík csúcsai bővült egri strandfürdő vasár* nap egész nap nyitva tartja ka­puját. GYÖNGYÖSÖN délelőtt 11 óra­kor a Szabadság moziban az Alberg express című osztrák fil­met mutatják be, míg a Puskin moziban Kávéház a főúton című filmet vetítik. Este a Szabadság­ban a Jelzőtűz című német— svéd film, a Puskinban a Kulmi ökör című német filmvígjáték kerül bemutatásra. Mátrafüreden egésznapos sportrendezvényt tar­tanak, különböző sportszakosz­tályok felléptével, míg délután 3 órakor a szabadtéri színpadon Ingyenes kultúrműsor szórakoz­tatja az üdülőket és vendégeket. A járási kultúrházban délután 4 órakor és este, 8 órakor a Mát­rai Ásványbánya és a Gyöngyös- solymosi Tanács színjátszó cso­portja, a Csárdáskirálynő című operettet adja elő. A kultűrház teraszán 8 órakor tánc kezdődik. már csak kőhaj tásnyira sora­koznak. A Bélkő, Tarkó, Per­kő, s legközelebb az Istállókő oldalán szabad szemmel is látni: hol van erdő, hol ko- párság. Hamarosan utunk végcéljá­hoz érünk. Ha nem tudnánk is. a tábla jelzi: itt van „Tamás- kútja”. Mi tűrés-tagadás, el­fáradtunk az úton. Nagyon jól esik lepihenni, s jól esik az elemózsia Is. Kislányom is zsibbadt lábbal száll le párná­zott üléséről, s nyomban hoz­zálát. a kosztolásinak. Csaknem szégyenben maradt a bátyú, pedig minden falathoz egy ha- rapásnyi jutott ebből a jó ma­gaslati levegőből is. Nincs azonban az a fárad­ság, amit le ne győzne a kí­váncsiság, az új, az ismeretlen felderítésének a vágya. A pi­henés helyett mi is kutató- útra indultunk, eredménye egy szép, nagy virágcsokor lett. A hazavezető út már sokkal simább volt. Hajtás nélkül, ál­landóan fékezve gurultunk be Tárkányba, s bizony már a villanylámpák égtek, mire ha­zaértünk. Fáradtan, eltörődve, s mégis másnap sokkal jobb kedvvel fogtunk hozzá az új héthez, az új feladatokhoz) Hogyne, hiszen egy csodálato­san szép út élményeivel let­tünk gazdagabbak. Halasy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom