Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-31 / 61. szám

1955. július 31. vasárnap. NEPUJSÄG 5 A HEVESI JÁRÁSBÓL JELENTJÜK: 12 vagon terményt csépelt el eddig a hevesi ifjúsági Hajdú-brigád Reggelenként egyszerre éb­red a brigád. Míg a munka tart mindannyian kint alsza­nak a gépnél, hogy reggel ne kelljen senkire se várni. Vi­dám tréfával telik az idő, s egyre azt lesik, mikor jelzi már Tuza András traktoros az indulást. Nem kell kétszer hívni senkit. A lányok seré­nyen kapják fel a törekrácso- kat, Nagy György, a kazal­mester két segítőjével a szal­mához, a 15 esztendős Hajdú Miklós a törekkazalhoz megy. Ö a törekkazlas, azt mond­ják olyan takaros kazlat rak, hogy egy felnőttnek is dicsé­retére válna. Mire jön az első fogat, a kévevágó, az etető és a zsá­kosok is a helyükön vannak. A kocsi tetején a markos le­gények kezében meglendül a kéve, villan a kés és a kö­vetkező pillanatban már zúg­va nyeli el a dob. Percenként hatvan kévét etetnek a dob­bal. A tekintet majdnem elfá­rad, amíg a kéve útját fi­gyeli, de a cséplőbrigád tag­jai úgy látszik fáradhatatla­nok. Reggeltől estig egyfor­ma lendülettel dolgoznak, s míg a reggeli vagy az ebéd­szünet tart, nem fogynak ki a vidám évődésből. Amíg a brigádtagok a munkaszüne­tekben kiegyengetik egy ki­csit a derekukat, a két Haj­dú — az etetők — meg a traktorista megnézik alapo­san a traktort, a cséplőgépet, meghúzzák a csavarokat, le­zsírozzák ahol kell, hogy pi­henés után ismét indulhasson a gép. Hajdú György cséplőbrigád­ja öt esztendővel ezelőtt dol­gozott először együtt, s az- * óta csak akkor jön új em­ber a brigádba, ha egy-egy fiú katona lesz, vagy egy-egy lány férjhez megy. De az is egy-kettő megszokja a munka ütemét, megtanulja, hogyan kell dolgozni annak, akire rá­bízták az ország kenyerét. Mielőtt hozzáfogtak volna az idén a munkához, elhatá­rozták, most sem maradnak le a legjobbak mögött. Váí- laltáik, hogy 50 vagon gabo­nát csépelnek el. A hevesi magtermeltető gazdaságban kezdték a munkát. Péntek délutántól szerda estig több mint 12 vagon gabonát csé­peltek eL Az első nap „csak" 131 mázsa volt az eredmény, mert délután láttak munká­hoz, és első nap még sok volt az igazítanivaló a gépen. Másnap már teljes erővel ment a munka. Szombaton 340 mázsát csépeltek, hétfőn 324-et. Kedden visszaesett a teljesítmény, 198 mázsa volt, mert nem biztosított a gaz­daság zsákokat. Szerdán ismét 200 mázsa fölött teljesítettek. Meg lesz a vállalás, sőt még több is. Már arról is be­szédek, hogyan lesz, amikor az egyénieknek csépelnek. Mert nemcsak azt ígérték, hogy 50 vagon terményt csé­pelnek, hanem azt is, hogy ahol ők dolgoznak, ott egye­nest a géptől viszik be a ga­bonát. Frank Béla elvtárs, a cséplőbrigád népnevelője, de nemcsak ő, hanem minden pihenőben lévő ember beszél­get majd a gazdákkal. Ügy gondolják Hajduék — és igen helyesen — nem elég csak gyorsan csépelni, a beadás sem késhet. Másról is esik szó a bri­gádban. Arról, hogy szép a teljesítmény, de még többre volnának képesek. A brigád Alkotmányunk ünnepének tiszteletére megyénk dolgozó népe begyűjtési versenyben áll. A cséplés megkezdésével egyre többen szállítják a be­gyűjtőhelyre a búzát és az ár­pát. mások a sertés, marha, a tojás és a baromfi kötelezett­Járás sertés Pétervásári 45.— Egri 49.8 Hatvani 44.8 Gyöngyösi 65.2 Hevesi 24.5 Füzesabonyi 21.3 tagjai szeretnének korábban munkához kezdeni, este pe­dig tovább dolgozni. Ügy gon­dolják cséplés idején nem le­het megszabott munkaidőt tartani, de a gazdaság nem engedélyez csak 12 órát. Nem biztosítják a folyama­tos munkát. A fogatok egye­nest a gépre hordanak, s este hatkor, ha abbahagyják a hordást, le kellene állni a gépnek is. A cséplőbrigád tag­jai most azt csinálják, ha több fogat jön egyszerre, az egyikről csépelnek, a másik­ról asztagra rakodnak, hogy legyen egy ki6 csépelnivaló estére. A géprehordás akadá­lyozza bevált módszerük al­kalmazását is, azt, hogy egy etető két kévevágóval dol­gozzon. Ha így csinálják két órán keresztül, utána vagy kettőt állhatnak, mert elfogy a csépelnivaló, nem győzik a fogatosok a hordást. Termé­szetesen így nem tudnak olyan eredményt elérni, ami­lyenre képesek volnának. Hajdú György cséplőbrigád­ja teljesíteni akarja vállalá­sát, igyekeznek a gazdaság terményének elcséplé6ével, hogy utána mehessen az egyéni parasztokhoz. Jó len­ne, ha a Magtermeltető gaz­daság nem gátolná, hanem segítené őket ebben. Deák Rózsi ségüknek tesznek eleget. Fon­tos, hogy mire a kalászosok beadására kerül a sor, a többi beadással már rendben legye­nek. A július 20-i értékelés sze­rint megyénk járásai a követ­kező eredményt érték eL marha területi tojás területi baromfi 30.1 103.9 21.— 26.7 75.1 20.7 19.8 49.7 14.3 16.9 68.7 19.— 26.8 42.7 18.5 23.2 40.7 16 6 mOMGimUiMUt BtHooptimilLuiÍÉ — Büntető eljárás indult őrizetbe vétel mellett Újvári Illés kulák, tarnaszentmiklósi i lakos ellen, termelőszövetkezet elleni izgatás bűntette miatt. Ugyancsak őrizetbe vétel mel­lett indult eljárás Babus La­jos gyöngyöstarjáni lakos el­len, mert a termelőszövetke­zetre rágalmazó, s becsmérlő kijelentést tett. — Nagyfejű Péter kulák, gyöngyösoroszi lakos ellen azért indult eljárás, mert több­szöri felszólítás ellenére sem végezte öt hold földjén a köte­lező másodvetést. — Az aratás késői elvégzése miatt indult büntető eljárás Hangácsi György egerszalóki kulák ellen, aki hanyagságával mintegy 20 százalékos szem­veszteséget okozott. — Domoszlai István kulák, volt országgyűlési képviselő, kápolnai lakos ellen büntető eljárás indult, mert július 26-án földjéről 20 kéve árpát és két kereszt búzát lakására szállított. Az árpát kézzel ki­csépelte, a búzát pedig zöld­füvei összekeverve az állatok etetésére használta fel. — A gyöngyösi járásbíróság Lukács Illés gyöngyösoroszi lakost 10 hónapi börtönbünte­tésre ítélte, mert egy darab borjút engedély nélkül levá­gott, A KÖBANYAI SÖR fis MALÄTAGYÄR gyöngyösi ki- rendeltségének adatai szerint Gyöngyösön júniusban 54 5 százalékkal, júliusban pedig 29,4 százalékkal több sört fo­gyasztottak, mint a tavalyi év hasonló hónapjaiban. A gabonabeadásban is példát mutatnak az állami gazdaságok Csütörtök estig megyénk ál­lami gazdaságai 80 vagon ke­nyérgabonát, 19 vagon árpát szállítottak be a Terményfor­galmi Vállalat telepeire. Ezen kívül 7,5 vagon minőségi őszi árpa vetőmagot is átadtak, hegy a jövő évi jobb termés biztosítását ezzel is elősegít­sék. Az állat és állati termékek begyűjtésében legjobb a pétervásári járás KÉTH'IR - KÉT VILÁG AZ EST. 1924. december 21. A rossz színházi konjunktúra nemcsak a fővárosba!» érezhető, hanem még sokkal fókozottabb mértékben vidé-* ken is. Kedden; december 16-án a következő „Színházi je­lentés” jelent meg Kalocsa utcáin: „Tisztelettel értesítjük Kalocsa város nagyérdemű kö­zönségét, hogy tekintettel a mostoha körülményekre, kény­telenek vagyunk előadásainkat e hónap 16-án és 17-én a Fakir és a Bátor Salamon című darabokkal befejezni. Ezúttal is mély tisztelettel fordulunk Kalocsa város­nak a kultúráért lelkesedő polgárságához, hogy e két elő­adáson minél nagyobb számban méltóztassanak résztvenni, hogy ezáltal is megkönnyítsék a nyomorba jutott színtár­sulat mmden egyes tagjáhak elutazását. Mi nagy lelke­sedéssel és ambícióval jöttünk Kalocsa érseki városba éa nem rajtunk múlott hogy nyomorba jutottunk...” NÉPÚJSÁG, 1955. július 28. Szeptember közepén játszik már az egri Gárdonyi Színház. Szeptember közepén Gárdonyi Géza Annuskt című drámájával nyitja kapuit az egri Gárdonyi Színház:* Ruttkay Ottó fiatal szinész, a budapesti Néphadsereg Szín-i ház pártszervezetének titliára, aki most az egri színház igazgatója lett, elmondja, hogy az év 400 előadásából 220-at Egerben, a többit Gyöngyösön, Hatvanban játsszák, de eU látogatnak megyénk valamennyi kultúr otthonnal rendeU kező falujába is.-nnnmy »m¥ffreo00f*Tywnftnnoeo0O00000000O0co0^^ Több mint kétezer holdon végeztek tarlóhántást eddig a hevesi járásban Az aratás elvégzése után sokan fogtak hozzá késede­lem nélkül a tarlóhántás el­végzéséhez a hevesi járásban is. A termelőszövetkezetek 2308 holdon végezték el a tarlóhántást és 462 holdon a másodvetést. Az egyénileg dolgozó parasztoknál már nem halad ilyen jól ez a munka. A búza vetésterületének alig több mint egynegyed részén* 4852 holdem végeztek tarló­hántást. Másodnövényt 2221 holdon vetettek. Termelőszö­vetkezeteinknél is, de főként az egyénileg dolgozó parasz­toknál jobban kell igyekezni* hogy már most megtegyük az első lépéóseket a jövő eszten­dei termésátlagok növelésére^ Tarlóhántásra szerződést kötnek a vámosgyörki tanácsházán Igen mozgalmas az élet a vásmosgyörki tanácsházán. Nagy számban jönnek a dol­gozó parasztok Nagy Katalin községi agronómushoz, hogy megkössék a tarlóhántási szer­ződést a gépállomással. Tudják jól, hogy az állatállomány za­vartalan átteleltetésének és a jövő évi még jobb termés biz­tosításának ez az alapfeltétele. Eddig 135 holdon végezték el a tarlóhántást és 98 hold a má­sodvetés területe. Az alkotmány tiszteletére in­dított begyűjtési versenyben is jó eredményt akarnak elérni, Eddig 114 egyéni gazda csatla­kozott a versenyhez, de szá­muk egyre nő, mert a népne­velők tovább folytatják a fel­világosítást. A Haladás TSZ 13 mázsás árpa beadás teljesítésével mu­tatott példát a község dolgozó I parasztságának. A Szabadságharcos Szövetséget tárcsáz­tam. Régi vágyam volt már a repülésről írni. s különösen akkor éreztem erre kedvet, amikor volt iskolatár­saim órákig meséltek pilótaélményeikről. az ejtőernyős ugrásról, ár­tól, hogy milyen jó is a felhők között szállni. Szóval döntöttem: meg­írom élményeiket, de előbb beszélek az ille­tékesekkel, hogy mit szólnak hozzá. — Szabadságharcos Szövetség? — Itt Dobai Margit beszél a Nép­újságtól — és gyorsan elmondtam a tervemet. A válasz meglehetősen szűkszavú, de meghök­kentő volt: — Maguk, ha az ara­tásról vagy a bányáról írnak, elmennek oda. Nos, ha a repülésről akar írni, jöjjön el re­pülni is. így kerültem a pipis- hegyi repülőtérre, hogy én is gépbe üljek, éle­temben először ! Micsoda izgalommal vártam, néztem, oda­érünk-e már. Soha nem tűnt ilyen hosszúnak az út Gyöngyösig, mint most. Végre fent vol­tunk a domb tetején. Olyan szél fújt, hogy lenge nyári ruhámban minden gép nélkül is könnyen elrepíthetett volna. A repülőtábor fiataljai előhozták a vitorlázókat, a szép fe­hér gépmadarakat. Ki­hozták a kétszemélyes Komát is és én gyor­san odaléptem mellé, ismerkedni. Kívülről elég barátságosnak lát­szott. megsimogattam a szárnyait, megnéztem E műszertáblákat és le­telepedtem mellé. A „2x2 néha 5“ jutott eszembe. Vajon, ha a levegőben megkérdik tőlem, hogy kétszer kettő mennyi, nem lesz e nekem is öt a nagy ijedelemtől? — gondoltam. Majd nagy­mama szavai jutottak az eszembe, aki egy pesti útja után ezt mondta: „Ültem re­pülőgépen is. Jaj fiam, de rettenetes volt. Az­alatt a félóra alatt, amíg Pest felett ke­ringtünk, annyit imád­koztam, hogy elég lesz egész életemre.“ Aka­ratlanul is elmosolyod­tam és kíváncsiságom egyre nőtt, milyen ér­zés is lehet ott fent. — Jöjjön, beszál­lunk! — szólt Fehér elvtárs, a repülősök oktatója. Beültem, két oldalról mellém álltak és lekötöztek, hogy alig tudtam mozdulni, éppen, mint február­ban, az operációm előtt. Most sem tud­nám megmondani, hogy hirtelen hová lett a bátorságom. Észre­vétlenül, de utolsó cseppjéig meglógott. És én szorongó érzéssel néztem a Komát. Most már szörnyetegnek tűnt, dehogy is jó ko­mának. Minek is kel­lett ez nekem, mi lesz, ha leesek, 21 éves kor­ban meghalni! Fe­hér elvtárs bátorító „búcsúbeszédet“ mon­dott, nekem, aki a ha­todik emeletnél még nem voltam magasab­ban és most a levegő meghódítására indulok. Nincs miért iz­gulnia, nyugodjon meg, nem maradunk fent örökre. Valahogy majd csak lejutunk. Meg­látja, legközelebb arra is lesz kedve, hogy ha­sonló körülmények kö­zött az ejtöenyősökről írjon. Mondhatom. meg­nyugtató volt hallani. Végre megérkezett a kötél, az „orrunkhoz“ kapcsolták, megindult a csörlő és húzott ben­nünket egy darabig a földön, azután meg... engedjék meg, hogy ezt ne folytassam. Félre­vezetni senkit sem akarok, az indulás per­ceire egy cseppet sem emlékszem, Csak azt tudom, hogy annak a fele, de még a negyede sem volt tréfa. Jobban megijedtem, mint a bányában, amikor más­félórás keserves, iz­zasztó kúszás után fel­érve a futószalagig, ahová leültem pihenni, szép csendesen, észre­vétlenül visszavitt a mélybe. Pedig az sem volt kis dolog. Ha visszagondolok, most is érzem: az egész belső részemet össze­markolta egy látha­tatlan kéz, de úgy, mintha a selejtbe akarná dobni. A má­sik kéz meg a szí­vemet tolta a torkomé­ba, amely jobban vert mint a toronyóra. Mo­solyogni próbáltam, de éreztem, hogy ez most nagyon erőltetett do­log. Jó lett volna hir­telen egy tükröt sze­rezni és belenézni, leg­alább addig nem kel­lett a földre tekin­teni. Ekkor már fent jár­tunk, nem is tudom hol. De azt sem tu­dom, hogy hová igye­keztünk. Az erdő he­lyén, valami sötétebb rétet láttam, az utat azt cérnaszálnak néz­tem, s Gyöngyös is úgy tűnt, mintha csak mese volna és a völgybe játékos gye­rekkezek építették vol­na a házakat. S a bá­torságom fokozatosan, bűnbánóan visszatért. Már a felhőkben jár­tunk, kedvem lett vol­na kihajolni a gépből és egy sárga virágot letépni a földről — ami valójában egy búzakereszt volt. A gép üvegtetején be­sütött a nap. Vezetőm félszemmel felém né­zett s ahogy látta ar­comon újból kigyúlni a pírt, vidáman szólt: nem fél már? — Mdr nem — válaszoltam visszanyerve teljes nyugalmamat. És aikkor történt a nagy dolog. Gépünk egyszercsak féloldalra fordulva zuhanni kez­dett. Eltakartam sze­meimet, ne lássam a közelgő szörnyű vé­get. Hát mégsem úsz- hatom meg szárazon! Ez meg mi? Újabb emelkedés, aztán süly- lyedés, fordulás, ke­ringés — biztos nem jutok ép bőrrel a földre — rettegtem. Szép-e a repülés? — hallom a kérdést. — De még mennyire — hebegtem, s közbe félve lefelé néztem. Egyre közeledtünk a földhöz, mind na­gyobbá tűnt a repülő­tér. Lent már össze- sereglett a társaság és első kérdésük az volt, ugye féltél? — Én?... A, hogy gondoltok ilyet, egy cseppet sem — felel­tem fölényesen és úgy fogtam a gép szárnyát, mintha örökre meg­szerettem volna. Pedig csak az egyensúlyomat erősítgettem. Í9V igaz. Aki nem hiszi, próbálja meg, akár együtt is repül­hetünk. Gyorsítsák meg a tarlóhántást, másodvetést az egri látásban Az egri járás területén be­fejezéshez közeledik az ara­tás. Itt-ott látni csak talpon álló gabonát. Ennek ellenére nem halad kellő mértékben a tarlóhántás és a másodvetés. Pedig mind a tsz-ek. mind az egyéni gazdák közt vannak, akiktől példát vehetnének a lemaradók. így a felsőtárká- nyi Dózsa TSZ 17 holdas má­sodvetési tervét túlteljesítette, 18,5 holdat vetett el. A felné­meti Petőfi TSZ 14 holdon 100 százalékig teljesítette tervét. Vegyenek tőlük példát a no- vaji Egyetértés és az ostorosi November 7 TSZ-ek, ahol bár végeztek az aratással, még nem gondoskodtak az állatállomá­nyuk átteleltetését biztosító másodvetésről. Persze, ha nem megy a tarlóhántás, nem me­het a másodvetés sem. Ostoro­son a 35 holdas tervezett te­rületből eddig mindössze 5 holdon végezték el ezt a fon­tos munkát. Az egyéni gazdák Maklár- tályán 365 holdas másodveté­si tervükből eddig 340 holdon végezték el ezt a munkát, míg Felsőtárkányban egyáltalán nincs másodvetés. Több száz levél érkezett eb­ben a hónapban is szerkesztő­ségünkhöz, melynek jelentős része az új kenyérért folyó harc eredményeivel, az ara­tással, betakarítással foglal­kozó. * KISS ILONA, a pétervásári járási tanács dolgozóinak se­gítségéről ír levelében. A he­vesaranyosi Vezér Csillag Ter­melőszövetkezetnél a tanács 10 tagú aratóbrigádja öt hold búzát takarított be. JUHÁSZ JÓZSEF Nagy- fügedről arról számolt be, hogy a helybeli Dózsa Termelőszö­vetkezet közel félszáz holdon végzett másodvetést, s példája nyomán igen sok egyéni gazda is — mint például Kovács Fe­renc 8 holdas — másodvetéssel gondoskodott jószágállománya megfelelő takarmányellátásá­ról. GERA JÓZSEF, a hevesi Petőfi Termelőszövetkezet üze­mi párttitkára az aratás ered­ményéről számolt be. Örömmel írta, hogy a tervezett 8 és fél mázsa helyett búzából 11 má­zsát takarítottak be, míg őszi árpából a 17 mázsát is eléri a holdanként! átlagtermés. A jó termésből elsők között igye­keztek teljesíteni beadási kö­telezettségüket, s az első csép- lésből 190 mázsa búzát, 30 má­zsa árpát adtak át a begyűjtő­helyen. TÓTH JANOSNÉ Makiár- tályáról kereste fel szerkesztő­ségünket soraival s büszkén írta, hogy a községben 560 hol­don végezték már el a tarló­hántást, s a 340 holdon elve­tett másodnövények jelentős része már zöldéi is. A helybeli Szabadság Termelőszövetkezet már a másodvetésű terménnyel eteti jószágait. A község dol­gozói most arra késszülnek* hogy a lehető leggyorsabban elvégezzék a cséplést és be­gyűjtést. PETRE JÁNOS a MÉSZÖV­EI arról ir, hogy a megyében jelenleg 28 földművesszövet- kezet foglalkozik sertéshizla­lással s ez év első felében ezek 300 sertést vágtak le, hogy biztosítani tudják a falusi la­kosság ellátását a nagy nyári mezőgazdasági munkák idejéní

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom