Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-17 / 57. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955. július 11. fiMärnap. HÍREK NAPTÁR: július 18. 1936-ban kezdődött meg a spa­nyol nép szabadságharca a fa­siszta katonai klikk ellen. Július 20. 1514-ben végezték ki Dózsa Györgyöt Temesváron. 1755-ben, 200 évvel ezelőtt született Martinovics Ignác, az európai haladó szellem magyar úttörője. Július 21. 1954-ben, egy éve írták alá a vietnami fegyverszüneti egyez­ményt. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT szervezésében 11-én egésznapos munkás-paraszt találkozót rendeznek a M á t - ravidéki Fémművek­ben. A Fémművek dolgo­zóit a környékbeli termelő­szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok küldöttsé­gei látogatják meg. — BÉKETALÂLKOZÔT rendeztek július 10-én a Mát- ravidéki Erőműben. A kör­nyék termelőszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból és az üzemekből több mint 1200 eirfber gyűlt össze. A kultúr­műsor után tábortüzet gyúj­tottak, és táncot rendeztek. — SÁLYI JÁNOS, a Heves megyei békebizottság titkára július 30-án a Mátravidéki Erőműben a Helsinki útjáról tart ismertetést. Az üzem vendége lesz Csohány Gab­riella költőnő is. 45 ezer látogató Eger múzeumaiban Az elmúlt bét hónapban Eger műemlékeit és múzeumait mintegy 45 ezer látogató te­kintette meg, köztük sok kül­földi vendég, nyugati túristák és a népi demokráciák több múzeumi szakembere. 3Vépművészeti ajándék, pav ilon nyílik Egerben Városunk az elmúlt héten új színfolttal gazdagodott. A színház mellett ízléses népi fa­ragással díszített előregyártott elemekből pavilon épült, melyben népművészeink által készített hímzéseket, térítő­két. fafaragásokat és egyéb ajándéktárgyakat vásárolhat­nak a kirándulók és az egriek. A népművészeti ajándék pavi­lon hamarosan megnyílik; Cikkünk nyomán... A Heves megyei Népújság július 3-i számában foglalko­zott a Gyöngyösi Gépjavító KTSZ-nél lévő szabálytalansá­gokkal. A szövetkezetnél, ahol vizsgálatot tartottunk, meg­állapítottuk, hogy több súlyos szabálytalanság, bizonylati ha­misítás történt, amelyért első­sorban a KTSZ anyagbeszer­zője, Barta József budapesti lakos felelős, aki sorozatosan bizonylatokat hamisított. Át­adtuk az ügyészségnek, a KTSZ-t pedig utasítottuk a fe­gyelmi lefolytatására és az anyagbeszerző elbocsátására. Az ügyészség vizsgálatai alapján ahol szükséges, meg­tesszük a további intézkedé­seket is. Polgár Miklós KISZÖV-elnök bírósági hírek — Nyéki Lajos, a hatvani föld­mü vessző vetkezet cukrászdájának volt vezetője (aki különböző bűn­cselekményekért mór három íz­ben volt büntetve) 1954 második felétől. 1955. március 4-ig 44 431 forintot sikkasztott. Az elsikkasz­tott pénzt arra használta fel. hogy nöismerősévei Budapestre utazott, akinek ott különféle dolgokat vá­sárolt. Bűncselekményéért a hat­vani járási bíróság négy évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Soltész Mátyás és Fodor Jó­zsef vlsznekl lakosok, Deme Dezső viszneki lakostól borjút vásárol­tak A borjút levágták és húsát fekete áron értékesítették. A bí­róság Soltész Mátyást 10 hónapi. Fodor Józsefet pedig hat hónapi börtönbüntetésre Ítélte. A népi muzsika művészei Fájdalmasan, panaszos han­gon sír fel a hegedű, majd átviharzik forró, tüzes táncba, hogy zúgva, dübörögve törjön a fortissimo felé. Liszt II. rap­szódiáját játszák a zenészek. A kivilágított teraszon elhalkul a beszéd, félig telve az asztalon maradnak a poharak, csak a fénytől részeg éjjeli pillék ke­ringenek surrogva a lámpák körül. A szemek feszülten szeg- ződnek a hegedűs boszorká­nyos ujjaira. Suha Balogh Pál játszik. Szeme félig lehunyva, csak a ze­nében él. S estéről estére feltör a taps, amely a hegedűsnek, a zenésznek, az embernek szól. Egész Eger jól ismeri a Su- ha-zenekart. hamar szívébe zárta őket, de Suha Balogh Pál ak­kor nőtt igazán a szívükhöz, mikor a népi zenekar élére állva 25 emberből művészt faragott, a népi muzsika művészeit. Nehéz volt az útja. Tíz gye­rek nevelődött a mezőkövesdi kis házban és tíz gyerek közül öt fiú, mint tehetséges zenész vált ki. Még hatéves sem volt a kis Pali. mikor szívét meg­markolta a zene szépsége és áhitata. Ahogy nőtt, értelme­sedéit, úgy határozta el, nem lesz akármilyen zenész, tanul­ni fog. Mennyi megalázás, le­becsülés kísérte az útját, s mennyi fájdalom érte, hogy nem tekintik teljes embernek. Erős akarattal törte le az út­jába kerülő nehézségeket, s így került — ami a múlt rend­szerben szinte lehetetlennek tűnt — a debreceni Zeneaka­démiára. Ott sem volt sima az útja, s csak a zene iránti mér­hetetlen szeretete vezette elő­re: egyre több zenei ismeretet szerezni, s elérni a művészet technikáját. Ez volt a célja. Nem akart az akkori népi ze­nészek sorsára kerülni, nem akart esténkint a botfülű, du­hajkodó debreceni gazdászok és a sörtől pocakos cívisek előtt hajlongani. De egy egész világnak kel­lett megrendülnie, egy rotha­dó hamis világnak kellett ösz- szedűlnie, hogy ezt elérje és megbecsült emberré váljon. A felszabadulás után a deb­receni zeneakadémiához új igazgató került. Olyan ember, aki csak zenei tudás szerint tett különbséget tanítványai között. Ez az igazgató alkotta meg először az országban a népi zenészek szimfonikus ze­nekarát. Ide került Suha Ba­logh Pál koncertmesternek, s ez volt sikereinek első nagy állomása. Ekkor határozta el, hogy a tanulás, gyakorlás mel­lett tanítani fogja azokat a népi zenészeket, akik nem is­merik a kottát, hogy azok is eljussanak Mozartig, Beetho­venig, Lisztig. öt Suha-testvér játszott már ekkor különböző hangszereken. Az egyik Debrecenben maradt, de a többiek zenekart alakí­tottak, csatlakozott egy fiatal zenetanár, tehetséges zongoris­ta, Cserniczky Dénes, s elin­dultak. Debrecen, Gyöngyös, Veszprém, Eger dolgozói is­merték meg őket s zené­jüket. Egyaránt tehetsége­sek voltak, s egyaránt ér­tettek a klasszikus zenéhez, táncszámokhoz, népi muzsiká­hoz is. Egerben Suha Balogh Pál, a megyei tanács népmű­velési osztályának segítségé­vel, népi zenekart szervezett. Esténkint táncszámokat ját­szott, délelőtt klasszikus dara­bokat gyakorolt — hiszen szíve ehhez húzta legjobban —, dél­után pedig a népi zenekar tag­jait szervezte, tanította, lelke­sítette. Hogy miért kellett lel­kesíteni 25 népi zenészt? Fá­radtak voltak, szerződés nél­kül. nehéz anyagi gondok kö­zött tengtek-léngtek. Mikor Suha Balogh Pál arra hívta fel figyelmüket, hogy szakmai­lag képezzék magukat, köny- nyebben kapnak szerződést, csak legyintettek. — Nem ér­demes. — De Suha Pál bebi­zonyította azt, hogy nagyon is érdemes. Testvérével. Kálmán­nal együtt foglalkozott a nép­zenészekkel. kottára tanította azokat, akik eddig mint „beté­rők” muzsikáltak egyik vagy másik kocsmában. Első bemu­tatkozásuk nagy sikert aratott, s most már a hitetlenkedők is belátták, érdemes volt. és ér­demes tanulni, zeneileg sokkal többet kell fejlődni, mint ed­dig. Ma már a népi zenekar minden tagja szerződésben' van, s talán vissza sem emlé­keznek azokra a régi időkre, mikor alázatosan, emberi mél­tóságuktól megfosztva kellett tányérozniuk, hogy eltartsák családjukat. Csiki Gusztáv és Danyi József, akik 40 éve ját­szanak, sok-sok régi keserűség­ről tudnának beszélni. És ma sok-sok örömről, dicsőségéről, elismeréséről. Nincs Egerben olyan nagy ünnep, mikor a közönség — amely igazán szívébe zárta őket — ne ün­nepelné játékukat. De a legforróbb siker talán az volt, mikor az énekkarral együtt Kodály Kállai kettő­sét játszották. Ekkor bizonyították be, hogy művészek a hegedű. cimbalom, brácsa, s klarinét, művészei. A fegyelmezetlen zenészekből pontos, fegyelme­zett, képzett zenészeket fara­gott a tehetséges karmester, Suha Balogh Pál. Olyan zené­szeket,' akikre felfigyelt az or­szág, akiknek játékát a Rádió már hetedszer sugározta. S el­ismerte az ország a karmestert is, akit a napokban tüntettek ki a „Szocialista kultúra” ki­tüntető jelvénnyel. De talán még nagyob elismerésben ré­szesült akkor, mikor közölték vele, hogy mint a vállalat ki­váló dolgozóját, felveszik a pártba tagjelöltnek. Az elisme­rés. a dicsőség azonban nem tette szerénytelenné, önteltté. Most is éppen úgy fáradozik, hogy zenekarának kitűnő szak­mai képzést adjon, mint eddig. Azon fáradozik, hogy meg­valósíthassák szép terveiket. A Hunyadi László nyitányát ta­nulják, Dózsa Görgy operá­ból részleteket, s az énekkar­ral, tánckarral együtt Vaszy Viktor „Kis kondás” című me­sejátékára készülődnek. Estéről estére tapsol Eger kö­zönsége Suha Pálnak és hall­gatja önfeledten vonója nyo­mán felcsendülő dallamokat, de tapsol a zenekar minden más tagiának is. akik ma mint megbecsült emberek dolgoz­nak. élnek, nevelik családju­kat. s lassan talán elfelejtik, hogy valamikor menny:re meg­alázták őket. apjukat. nagy­apjukat, csak azért, mert ci­gánynak születtek... Törös Károlyné „Fazola Henrik és Lénárd egri vasművesek" /I fenti címen írt tanul­" mányt Soós Imre egri ál­lami főlevéltáros a Művészet- történeti Értesítő folyó évi első számában. Szakfolyóiratban je­lent meg a tanulmány, mivel szakmai szempontból egy sző­kébb kör érdeklődésére tarthat számot, de tárgyánál fogva megyénk dolgozóit teljes egé­szében érdekelheti. A XVIII. század Egerben a nagy építkezések kora, mivel a nagy jövedelmekkel rendel­kező püspökség és káptalan igyekszik a céljainak megfele­lő épületek sorozatát létrehoz­ni. Építő szándékuk és művészi igényeik következtében igye­keznek a legjobb mestereket meghívni építkezéseikhez. így a különféle művészetek kép­viselőinek egy kvalitásos cso­portja jött létre. Ezen csoport egyik tagja volt Fazola Henrik, a megyei tanács épületében lévő csodálatos két vaskapu és betétrács megalkotója. Eleinte (1758-tól) csupán Fa­zola Henrik készít művészi ki­vitelű vasmunkákat Egerben, de egy évtized múlva már itt dolgozik öccse. Lénárd is. Kö­zel fél évszázadon keresztül a Fazola-műhelyből kerültek ki a város és jórészt a megye területére a művészi és kiváló mesteri vasmunkák. Fazola Henrik csupán né­hány évig dolgozik mesterségé­ben. de ezalatt végzett mun­kája teljesen meggyőz nagy­szerű művészi és mesterségbeli képességeiről. Egyre többet gondol a vasgyártásra és a vas­ércbányászatra. Hatalmas ál­dozatok árán kutat vasérc után a Mátrában és Bükkben. míg végre talál, aminek következ­tében megkezdheti működését a massai huta és így alapítója lesz a későbbi diósgyőri vas­gyárnak. C azola Lénárd művészi ké­■ pességek terén elmaradt bátyja mögött, de a mesterség­beli képességekben nem. Bizo­nyítja ezt ,— mást nem említ­ve — a főiskolai csillagászto­rony forgókupolájának elké­szítése. Igaz az is, hogy meg­rendelője (Esterházy püspök) nem kívánta a cifraságokkal teli munkát, sőt a felesleges anyagfelhasználást elutasítot­ta. Egy-két esetben (a Népker t Klapka utca felőli kapuja, Fő­iskola erkélyrácsa stb.) végez­hetett csak művészi munkát. A megrendelések olyan töme­gével halmozták el hogy csu­pán a mesterségbeli munkák elvégzésére kellett minden ideiét fordítania nyolc-tíz le­gényével együtt. A Fazola név a maga teljes értékében még egészen fiatal. 1929-ben jelent meg Ober- schall Magda tanulmánya az egri vaskapukról úgy. hogy ké­szítőjének neve ismeretlen. Szmrecsányi Miklós érdeme, hogy felfedezte a megyei régi számadások alapján a kapuk készítőjének nevét. Soós Imr > most megjelent tanulmány " teljessé tette a képet a két Fa? zola-testvérről. akikről eddit homályos és helytelen foga’ maink voltak. Hatalmas leve túri anyag áttanulmányozé tette lehetővé ennek a tan,? mánynak a megírását. U elvesen vezeti be a ss *' ző a tanulmányát ei általános képpel, mely lehe vé teszi, hogv az olvasó ke' képpen értékelhesse a két E zola-testvér. különösen Henr munkásságát. Továbbiakban rátér ténykedésük ismertetésé­re. mely annak sokoldalúsága következtében igen bőséges. A tanulmány olvasója szemére vethetné a szerzőnek, hogy műve „száraz", de álljon itt a szerző megjegyzése, hogy en­nek a tanulmánynak „célja nem & két Fazola vasműves al­kotásainak leírása vagy az iparművészet szempontjából való értékelése. hanem mű­veiknek lehetőleg teljes szám­bavétele a rendelkezésre álló levéltári forrásanyag részletes feltárása által“. A mű a kitű­zött célt valóban el is éri. A legjelentősebb műveket igen helyesen, röviden értékeli és közli az adatokat a két test­vér működéséről. Helyes mér­téktartással csak saját fel­adatkörében dolgozott és ép­pen ezzel igen sokat segített azoknak, akiknek feladata a Fazola-alkotások „iparművé­szet szempontjából való érté­kelése". Olyan segítséget adott, mely lehetővé teszi az eddigi helytele" ismeretek kijavítá­sát és a két Fazola munkássá­gáról alkotandó teljes kép megrajzolását. • Cfllni Bátrak csapata r Uj, magyarul beszélő olasz filmet mutat be az egri Vörös Csillag Filmszínház 21—24-ig: a Bátrak csapata címmel. A film női főszerep­lője a már jól ismert Gina Lollobrigida. A film, az olasz Partizánok egy kis csoportjá­ról szól, 'amelyik a Genova környéki hegyekből vonul a város felé, hogy fegyvereket szerezzen csapatának. A vá­ros és a környék tele van né­metekkel. A partizánok rej­tekhelyükről jól látják, ami­kor a németek egyik társukat kivégzik. A bátor csapat elha­tározza, hogy megtámadja a németeket. Izgalmas jelenetek közt folyik le a németek és a kis partizáncsoport viadala. A mese szűkszavú leírása nem árulja el, miben tesz túl ez a film elődjein. A bátrak csa­pata nem egyszerűen bátrak­ból, hanem vakmerőkből, me- legszívűekből. hősökből áll. Ez magyarázza azt, hogy a film éppen úgy szól a múltnak, je­lennek mint a jövőnek. Mozik műsora Egri Vörös Csillag Filmszínház: Július 17—20-1g: Papa, mama, ö meg én (francia). 21—24-ig: Bátrak csapata (olasz). Július 17-én, vasárnap délelőtt matiné: Gyapottündérke (szovjet). Eqri Dózsa Filmszínház: Július 17—19-ig: Fel a fejjel (magyar). 21 — 24-ig: Nagy kísértés. Július 17-én, vasárnap délelőtt matiné: Kémek a vonaton (cseh). Gyöngyösi Szabadsáq: Július 17-én: Bécsi komédiá­sok (osztrák). 13—20-ig: Egy nyáron át tán­colt (svéd). Július 17-én délelőtt matiné: Szibériai rapszódia (szovjet). Gyönqyösi Puskin: Július 17—20-ig: Papa. mama. ő meg én (francia). 22—27-ig: Tigrisszelíditő (szov­jet). Július 17-én délelőtt matiné: Bizalmas levél. Hatvan: Július 17—18-ig: Eladott kísér­tet (angol). ’ 19—20-ig: Császár pékje (cseh­szlovák). Július 17-én délelőtt matiné: Flotta hőse (szovjet). Füzesabony: Július 18—20-ig: Kaland Ma* I rienstadtban (lengyel). Eqrj Béke Mozgó: Július 23—24-én: Valahol már találkoztunk (szovjet). Ami az asszonyokat érdekli Olcsóbb lett a flokon. A különféle mintás anyagok ára 20 százalékkal csökkent, így 32,40 forintról 25,90, 38- ról 30,40 és 30 forintról, 24 fo­rint lett. Az Egri Állami Áru­házban egyre növekszik a ke­reslet a flokon-anyagok iránt. Július 11-én és 12-én az eddigieknek 200 százalékára növekedett a forgalom a ked­velt női ruhaanyagokból. Át­lagosan egy nap alatt 200 mé­tert adtak el. A flokon-anyagot főként női ruhákra, részben fürdőru­hákra és szoknyákra vásárol­ják. Leginkább a nagy rózsás mintákat kedvelik, amelyekből csinos, húzott, rakott aljú ru­hákat lehet készíteni. * 40 százalékkal olcsóbb a gyümölcs, mint tavaly, így hát nem gond háziasszonyaink­nak a befőzés sem. Míg tavaly a cseresznye 5—6 forint volt, az idén 2,50—3 forint. A ba­rack tavaly 8 forint, az idén 4 forint. A ribizli 12 forintos ára az idén 5 forintra csök­kent. A legszebb befőzni való Pándi-meggyet, amelyet ta­valy alig lehetett kapni, az idén nagy mennyiségben 5 forintért kaphatjuk. Előre láthatólag a többi gyümölcs- is nagy felhozatal, s olcsó ' I várhatók. * passzírozó-gépek köny- '.k a befőzés munkáját. >lgozó nőknek nagy köny- bséget jelent a vas- és yboltokban kapható pasz- Jzó-gép, amellyel pillana- alatt elkészíthetjük a be- sre váró gyümölcsöt, az sem olyan drága. 90 forint, emesak a befőzésnél, hanem áztartás mindennapi mun- iban is használhatjuk: Az idén már augusztusban megvásárolhatják az édes­anyák gyerekeik tankönyvét, tanszereit. A torlódások elke­rülése végett már augusztus­ban rendelkezésre bocsátják a szükséges tanszereket az író­szerboltoknak. ¥ Készítsünk rumosmeggyet. A jól megmosott, hibátlan, érett, megtisztított meggyet rakjuk üvegbe. Tetejére réte­genként szórjunk egy-egy evőkanál cukrot. Mikor az üveg közepére érünk, öntsünk egy deci rumot a meggy közé. Ezután folytassuk a rétegezést, s mikor az üveg megtelt, ismét egy deci rumot töltsünk a meggyre, rá egy kanálka sali- cilt, kössük le, s körülbelül egy hétig hagyjuk érni. (Két deci rum kétliteres üveghez szükséges. Lehetőleg erős ru­mot használjunk, mert így tar- tósabb, e keményebb lesz a meggy.) Nyuqdíjasok, járadékosok, figyelem! A nyugdíjasok és járadékosok a betegségi biztosítási 'igényjogo­sultságukat csak „Iqényjoqosult- sáqi igazolvány” és a legutolsó havi ellátás folyósítását igazoló csekkszelvény együttes felmutatá­sával igazolhatják. Az „Igényjo- gosultságl igazolvány” törzsszá­mának egyezni kell a csekkszel­vényen feltüntetett törzszámmat. Akinek nincs „Igényjogosultsági igazolvány’ -a. vagy a meglévő igazolványának a törzsszáma nem egyezik a csekkszelvényen feltüntetett törzsszámmal, az a nyugdíjas saját érdekében kér­jen új „Igényjogosultsági igazol­vány”-! a•/. Országos Nyugdíjinté­zettől. (Címe: Budapest, V„ C :szev u. 10 — 12.) Az előbb közö’1 Iga­zolások nélkül nem kaphat az SZTK terhére a nyugdíjas orvosi kezelést, gyógyszert, készpénz- segélyt. útiköltséget, gyógyászati segédeszközt (szemüveget, lúd­talpbetétet. stb.). fürdőjegyet, kórházi ápolást. SZTK Heves megyei Alközpontja >

Next

/
Oldalképek
Tartalom