Népújság, 1955. július (53-61. szám)
1955-07-14 / 56. szám
1955. július 11. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 À TÉGLAÉGETŐK EXPORTRA TERMEL A MÁTRADERECSKEI TÉGLAGYÁR Virágzóvá tehetik községüket Jómódúvá válhat a Zagyvamente NÉHÁNY HÉTTEL ezelőtt ismeretlen emberek jártak a Mátraderecskei Téglagyárban. Idegen nyelven beszéltek, a gyár dolgozói nem tudták, mi járatban vannak. Csak gyanították, hogy a tégla érdekli őket, mert állandóan azt vizsgálták. Mint később megtudták, az idegenek a csehszlovák építőipar megbízottai voltak. Nem véletlen, hogy a csehszlovák építőipar innen rendelt nagy mennyiségű téglát. A Mátraderecskei Téglagyár dolgozói évek óta büszkék gyártmányaikra, Az új gyár felépülése óta még nem volt kifogás az itt készült tégla, vagy cserép minősége ellen. A szomszédos ország megrendelése ennek tudható, ez pedig csak fokozta a jó hírnevet. „Exportra termelünk“ — hangzik itt is, ott is a munkásoktól s mosolygó arccal mondják: „Na, elvtárs, ezt nézze meg! — olyan a csengése, mint az ezüsté.“ Bizonyításul egymáshoz is ütnek két téglát. Valóban, jó munkával, kiváló minőségi termeléssel elérték, hogy a fennállása óta először, Mátraderecske exportra termel. Nagy utat tett meg a gyár a Bell Miklós-féle roskadozó kemencéktől a mai korszerű, gépesített üzemig a körkemencéig. De nem kevesebb utat tettek meg az itt dolgozók a szakmai fejlődésben sem, akik a töredezett, gyenge minőségű téglakészítéstől a nagy szilárdságú 154/cm- minőségű téglák gyártásáig eljutottak. Sokat segítettek az új módszerek, legfőképpen a szovjet Duvanov égetési módszer, melyet eredményesen alkalmaznak az itteni égetők. Naponta mintegy 30 ezer darab nagyszilárdságú export tégla, 10 ezer darab elsőosztályú tégla és 16 ezer darab elsőosztályú cserép hagyja el a kemencét. Silány minőségű árut nem készítenek. A selejtet szégyennek tartanák az égetők. A jó minőség mellett tervüket is állandóan túlteljesítik. A második évnegyedet 145 százalékkal zárták, de azóta is napról napra megütik ezt a szintet. HOGY A GYÁR valameny- r.yi dolgozója helytálljon munkahelyén, elsősorban a kemencéken múlik, nem do!gozott-e hiába az agyagbányász, a préselő, vagy a szállító. Fokozott felelősség van az égetőkön, be- és kiihordókon. Hat égető dolgozik a gyárban, valamennyien jól képzett, a szakmát alaposan ismerő égetőmesterek. Kiss Sz. István élmunkás brigádvezető, már 26 éve dolgozik ebben a munkakörben, Kiss 1. Sándor 25 éve van a gyárban, de Kovács ník Imre bácsi sem ok nélkül jár Putnokra, Gyöngyösre, Egerbe, Görömbölyre, hogy a munka folyamán szerzett tapasztalatait átadja. Jogos hát büszkeségük, mikor mondják: „ide még nem jött idegen égető — de mi már sok gyárnak segítettünk“. Az ő munkájuk, a jó minőségért való harc már a kemencének szállítandó nyers tégla kiválasztásával kezdődik. A behordok is alaposan megnézik, melyik fal a legszikkadtabb, mégis le-lejönnek a kemencétől ellenőrizni, hogy a másfélmilliós nyers tégla közül a legszárazabbak kerülnek-e a tűz elé. Az így kiválasztott nyers tégla csilléken a meleg kemencekamrába kerül, s mire a tűz ide ér, még az a víztartalom is elpárolog, amely a sza badszárí tókoA megmaradt benne. Horváth c Sándor, Kapás Ferenc, Vas Mihály és a többi behordok hű segítőivé váltak az égetőknek, Tudják, az ő munkájukon is múlik, kiég-e rendesen az agyag. Ezért a lábazat után sarokról sarokra rakják a téglát, hogy tökéletesebb legyen az égést segítő huzatjárás. Két tűzelősor közé két sor cserepet raknak, így vegyesen ég ki a tégla, cserép és kúpcserép. AZ ÉGETŐK nem tétlenkednek berakáskor sem. A szárítónyílásokon át ellenőrzik, szabályosan képezték-e ki a ritkarakást, mely a szén szétszóródását segíti elő. Mikor mindez megvan, a berakott kamra ajtaját kétsorosán befalazzák. Fenn a kemence tetején a sok száz sipkaszerű szórólyuk között két kis fakereszt jelzi a tűz haladását. 18—20 sor van befogva égésre egyszerre, a haladás pedig 3—4 sor műszakonként. így a tűz két nap alatt éri el az új anyaggal megrakott kamrát. Tűz még nem ég a kamrában, de a nagy melegtől már izzik a nyers tégla. Mire eléri az 500 fokot, szenet szórnak rá. Ekkor kezdődik a tulajdonképpeni égés. Az égetők vigyáznak arra, hogy megfelelő, állandóan növekvő hőfokon tartsák a kemencét. 30 órán át 1050 fokra hevítik. Ekkor már szép, világos narancs színű a tégla. Ezután a huzatharang lezárul, az égés megszűnik. Mindezt „szemre“ csinálják, fokmérőt nem használnak. De nem is szükséges, mert a gyakorlott szakemberek annyira ismerik az égetés technikáját, hogy még csak véletlenül sem égetik túl, vagy hagyják nyersen a téglát. Az időjárás nagyban befolyásolja munkájukat. Egész más színt ad a tűz például borús időben, vagy éjjel — mint nappal. Azonban mint ők mondják: ..Azért dolgozunk már itt 25 éve, hogy ismerjük az égetés fortélyait“. ÉGÉS UTÁN. még két napig kemencében van a tégla, hogy a hülés fokozatos legyen. De ezt a folyamatot meggyorsítják. A befalazott kamra-ajtón egy kis szelelő rést ütnek, majd azt állandóan bővítik. Két nap múltán pedig a kihordók: Kovács barna Imre, Fazekas István és társaik, rakodóba szállítják a kiváló minőségű vöröses, sárga színű téglát. így válik a nyers agyagból — több emeletes lakóházak, gyárak építéséhez alkalmas — nagyszilárdságú égetett tégla, melynek nyomószilárdsága 154 kilogramm négyzetcentiméterenként. A behordás, égés és kihordás folyamata így leírva talán von- tatottnak látszik. A valóságban mindez állandóan folyamatban lévő gyors munka. A tégla szinte ömlik a kemencékből, hisz két tűzrendszerrel 18 kamrás kemencében dolgoznak. A jóminőségű tégla gyártásakor az égetők egy percre sem feledkeznek meg a takarékosságról. Úgy elégetik a szenet, hogy a salakban még nagyítóval sem lehetne találni éghető anyagot. Az eredmény három hóngp alatt 95 mázsa szén megtakarítás. Nem hiába nézik tehát boldogan a mátraderecskei égetők a Somoskőújfalui határállomásra irányított vagonokat. Az ő jó munkájuk dicsérete minden egyes szállítmány. BÓDI JÁNOS A Minisztertanács nagyjelentőségű határozatot hozott a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. A határozat értelmében az állam tízezer te- nyészérett és tízezer vemhes üsző felnevelésére köt szerződést a termelőkkel. A szerződéssel lekötött üszőkért darabonként három részletben 1500 forint előleget kap a tenyésztő. A törzskönyvezett tehéntől Kifizetődő az állattenyésztés — tartják a mátraderecskei dolgozó parasztok. S hogy ez így van. azt igazolják a számok is. Orosbarna Sándor középparaszt hat darab, Benkő István, ifjú Fodor Bertalan és Horváth g. Sándor öt-öt darab szarvas- marhát tartanak, s ennek nagy része növendékmarha. Horváth t. András, Orosz b. Imre, Kiss I. István és még sokan mások két borjút is nevelnek. Nem kevés azoknak a száma, akik szerződést kötnek borjúnevelésre. Kovács k. József például nemrég adott át kettő darab szerződött bikaborjút. „Nem fizettem rá — mondja —, mert az állam jól megfizetett érte.” Hogy amit mond, valóban így van, bizonyítja, hogy újra borjú van az istállójában. De a szerződéses borjúnevelés AMIKOR vonatunk az Erőmű mellett haladt, Kiss Marci bácsi odaszólt útitársának.. — Ládd-e, itt valamikor répaföldek voltak, most meg villamosáramot „terem" a föld! Marci bácsi az egyik alföldi faluból jött fiát meglátogatni Petőfibányára. Hajdan a cselédsors űzte, hajtotta erre a vidékre. Most pedig látogatóba utazik és megállapítja a nagy változásokat. Van is mit megcsodá’ni! Nemcsak az Erőmű jött létre, hanem maga a táj is megváltozott, de legfőképp mások az emberek. Hatvan környékén származó üszőért kilogrammonként 11—12 forintos, a nem törzskönyvezett tehéntől származó üszőért 9—11 forintos árat fizetnek. Ezen túlmenően a héthónapos vemhes üszőért még 1000 forint vemhességi pótlék is jár. Szerződést lehet kötni ezen kívül ötvenezer mustratehén feljavítására is. A ráhizlalt súlyért kilogrammonként 14 forintot fizet az állam a termelőnek. mellett gondoskodik Benkő András is, aki hat darab szarvasmarhát tart, s jelenleg két borjúra szerződött az állammal. A község gondosan foglalkozik az állattenyésztéssel, a marhalevél iktatóban ritkán akad eladás, annál többet hoznak a faluba a gazdák más községből. Az eredmény, hogy ma már jóval több a szarvasmarha-állomány, mint egy évvel ezelőtt. És ennek 40 százaléka növendék jószág. Most a legeltetési bizottság segítségével azon fáradoznak a gazdák, hogy az erdőgazdaságtól kiharcolják a mocsojási dűlő mintegy 100 hold fás területét legelőnek. hogy tovább növelhessék eredményüket. Nem vitás, jól gondolkodnak a mátrade- recskeiek. tés jelentőségére hívják fel figyelmüket, hiszen a takarmányhiány döntő oka annak, hogy ilyen kevés a szarvas- marha. A másodvetéshez szükséges vetőmagot, a tanács biztosítja. Szeptemberre szarvasmarhaállományukat 40 százalékkal akarják növelni. A vas- és fémgyűjtő hónap befejeződött. Megyénk földművesszövetkezetei 45 vagon vasat, 3,3 vagon színes fémet adták át a MÉH-telepeknek. A földművesszövetkezetek által begyűjtött vas- és fémhulladék 194 traktor előállítására elegendő, tehát jó munkájukkal hozzájárultak a mezőgazdaság gépesítéséhez. Megyénk a vasgyűjtési tervet globálisan 175.1 százalékra teljesítette. A Kohó -és Gépipari Minisztérium által indított versenyben országos viszonylatban a tódebrői földművesszövetkezet lett az első. Elnyerte a minisztérium serlegét az 550 mázsás vasgyűjtéssel. A földművesszövetkezetné) kiváló fémgyűjtő munkájáért dicséretet érdemel Stekkelpack Imre ügyvezető, s a földművesszövetkezet felvásárlója, Tarnavölgyi István. Megyénkben a járások között a füzesabonyi járás lett az első 218 százalékkal. Egyethatalmas gabonatáblák, zöl- delő kapások élénkítik a tájat, de a sok kincset már nem valami henye földesúr fogja elverni külföldön, hanem azok é'etét teszi szebbé, emberibbé, akik megdolgoznak érte. A Dózsa, Petőfi és a többi tsz szorgalmas népe itt a föld ura. Csak az a csodálatos, hogy még nem mindenki látja azt a sok-sok lehetőséget, amit ez a vidék nyújt. Valamikor például a Zagyvamentén virágzó kertészet folyt. A környék népe emlékszik Wampetich „úr” kertészetére, ami valóságos kincses bányának tűnt a szemükben. Megpróbálta néhány kisebb gazda is követni példáját, de meg sem közelíthették az eredményeit. Honnan is lenne egy pár holdból annyi anyagi erő, ami egy korszerű kertészet berendezéséhez szükséges. Ha egy pár hold nem is ad alapot hozzá, az utat már megmutatta Hatvan. A Dózsa TSZ például tízholdas kertészete révén már az iclín igen komoly bevételhez jutott. A korai növényeket betakarították, értékesítették. Az egyhoidas karalábé mintegy nyolcezer forintot hozott és a helyén már új növény virul. LŐRINCIBEN is vannak, akik felfigyeltek már erre a nagy lehetőségre. Néhányan a télen gondolkoztak azon, hogy ki kell zökkenteni a falu dolgozó parasztságát a régihez való görcsös ragaszkodásából. Amikor aztán látták azt. hogy nemcsak Hatvanban, hanem Mezőtárkányon is jó módot biztosít a közös gazdálkodás, még jobban megerősödtek elhatározásukban. Igen. a mezőtárkányi kirándulás nagy hatással volt. A kerekharaszti tsz-tagokkal utaztak együtt, akik elmondták, hogy nekik még hat zsák búzájuk áll a kamrában. Mezőtárkányon aztán saját szeA szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a kiváló minőségű, magas tejhozamú anyáktól származó, eredményesen termékenyítő, jó átörökítő képességű bikák használata. Államunk a szerződéses nevelésen keresztül egyre több olyan törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőktől származó bikát helyez ki köztenyésztésbe, amelyek 4000 kg, 4 százalékos zsírtartalmú tejet adó anyáktól származnak, s külemi pontszámúk 80 felett van. Tapasztalhatjuk, hogy községi tanácsaink és az újjászervezett legeltetési bizottságok több gondot fordítanak az értékes apaállatokra. Kápolnán, Ujlőrincfalván nemcsak az egész évi szénaszükségletet biztosították, hanem még tartalékot is. Tiszanánán a gépállomás fűkaszájával kaszállen községe sincs, amelyben 100 százalékon alul lenne a fémgyűjtés tervteljesítése. Kiváló munkát végzett a füzesabonyi földművesszövetkezetnél Fázold Károly ügyvezető és Antal József üzemágvezető. tervüket 324 százalékra teljesítették. A Kál és Vidéke Körzeti föld m ű vessző vet keze l 248 százalékkal járult hozzá a járás eredményéhez. Megyénkben 10 olyan földművesszövetkezet van, amelyik nem teljesítette tervét A leggyengébb eredmény a verpeléti földművesszövetkezet 55,9 százaléka. A gyöngyösi járásban a domoszlói földanű- veeszövetkezet került élre 283 százalékkal. A földművesszövetkezetek további feladata, hogy az elkövetkezendő időben is gyűjtsék a mellékterméket és hulladékot. továbbra is jó munkát végezzenek. Szalai Ferenc Eger műkkel is meggyőződtek arról, hogy a közös vagyon gyarapodásával párhuzamosan mennyire emelkedik az egyének jóléte is. Pedig igen vizsgáló szemmel néztek körül! A legkisebb hibát is észrevették, szóvá is tették. így például keveselték a jószágállományt. De bizony még a rossz szándék sem talált olyasmit, ami kedvet szegő lett volna. Idős Ludányi Mihály már a hazavezető úton megtervezte, hol mit fognak termeszteni; — A Zagyva mellett kertészet lesz, amit persze szakember vezet. Dinnyéseket is létesítünk, hiszen a dinnye termesztés is jó jövedelmet biztosít; Hát még ha az Erőmű meleg vizét is felhasználjuk és üvegházat létesítünk! Mások is hasonló gondolatokkal foglalkoztak. KOVÄCS MIHALT hazaérkezése után nem is sokat teketóriázott. Aláírta a belépési nyilatkozatot, rálépett az új útra. Most a többieken a sor. Lőrincit figyelik a kör* nvék lakói, megteszik-e az első lépést saját boldogabb jövője felé vezető úton? A feltételek adva vannak. A falu határában a Zagyva, ma még kihasználatlanul folyó vize, ami pedig életet adhatna sok milliónyi növénynek. Kiváló minőségű föld várja a magot, hogy bőséges terméssel jutalmazza meg a szorgos munkát; Az Erőmű meleg vizének hatalmas energiája, a parasztság munkáját könnyítő gépek várják hasznosításukat. A környék üzemi munkássága hatalmas felvásárló piacot jelent és így biztosítja a helyi értékesítés lehetőségét. És mindenekelőtt ott van Lőrinci szorgtl- mas népe, .akik ha összefognak. felhasználják az adottságokat, virágzóvá tehetik közlésüket. iámódúvá változtathatják a Zagyvamentét. Halasi László tatták le a szénát, s vontatóval hordták be. Sajnos. azonban vannak még olyan községek, ahol nem értékelik kellően az értékes apaállatokat. Abasá- ron például egy régi, sötét, hideg vízimalom belső részében tartják az apaállatokat, s azok napfényt, csak a fedeztetéskor látnak. Nagyfügeden szalmával etették a bikákat, mert a községi tanács nem gondoskodott elegendő takarmányról. A jövőben állat- tenyésztőinknek, állatorvosainknak, és agronómusaink- nak egyaránt sokkal több felelősséggel kell foglalkozniuk az apaállatok gondozásának ellenőrzésével. Községi tanácsaink, legeltetési bizottságaink használjanak ki minden lehetőséget, valósítsanak meg minden olyan javaslatot, amely előmozdítja községükben az állattenyésztés fejlesztését; Ahhoz, hogy eredményeinket fokozni tudjuk, a hibák kijavítása mellett komolyabb szakmai munkát kell kifejteni. Biztosítani kell, hogy az apaállatok sehol se legyenek túlterhelve. Készítsünk a gulyákon nyári szállásokat a bikáknak, úgy mint Tiszanánán, ahol a szakszerű gondozás és takarmányozás mellett biztosítják minden üsző vemhesítését; Gondosan kell összeállítani a nyári időszakban is a bikák takarmányát. Adjunk sokféle fűből álló, jóminőségű rétiszénát, s az adag megállapításánál ne a merev szabványt tartsuk szem előtt, hanem a bika kondícióját, életkorát, igénybe vételének mértékét; Biztosítani kell olyan takarmányokat, melyek a keményítő érték és fehérje mellett vitaminokat és sókat tartalmaznak. Igen fontos, hogy nyáron 10—15 kilogramm zöldet, télen ugyanennyi silót, vagy karóimban gazdag répafélét adjunk a bikáknak. Gondoskodjunk a megfelelő sószükség- •letről is. Igen fontos, hogy naponta 2—3 óra hosszat jártas« suk az apaállatokat. Lakos Ferenc megyei apaállat-gazdálkodási felügyelő ló munkát végeznek az egri Állami Áruház dolgozói Eredmény: kitüntetés, jutalom, prémium Az egri Állami Áruházban termelési értekezleten vitatták meg az áruház második negyedévi tervtelj esi tését. Má- csai elvtárs, az igazgató, elmondta, hogy az áruház forgalmi tervét 105,4 százalékban teljesítette. Az áruház 12,5 százalékkal csökkentette önköltségét, tíz százalékos kamat és fuvar, 50 százalékos útiköltség megtakarítást ért el. Az Állami Áruház ezzel a teljesítésével elérte a kiváló ^vállalat cím elnyeréséhez szükséges szintet. Ebből az alkalomból osztották ki Szemenyei Sándornak, Takács Lajosnak, Apostol Sándornak és Asztalos Teréznsk az élenjáró kereskedelmi dolgozó oklevelet és a velejáró jutalmat. Dombo- róczki Ignác a kei’eskedelem kiváló dolgozója címet kapta. Mácsai elvtárs elmondotta, hogy ma már a kereskedelmi dolgozók is megbecsült dolgozói a társadalomnak, melyet a kiosztott kitüntetéseken kívül bizonyít az is, hogy a második negyedévben a fizetésen kívül harmincezer forint prémiumban részesültek az áruház dolgozói. Felhívta a figyelmet, hogy a harmadik negyedéves terv 500 százalékkal magasabb lesz és ezt csak úgy tudják teljesíteni, ha fokozzák a munkaversenyt, megjavítják a vevő- szolgálatot. Ennek érdekében bevezették, hogy az áruház a vásárolt árukat a vevők kívánságára díjtalanul hazaszállítja. A szarvasmarbaállontányt szeptemberig 40 százalékkal akarják növelni Gyöngyösön A gyöngyösi városi tanács mezőgazdasági osztálya elhatározta, hogy megyénk dolgozóinak jobb húsellátása érdekében szorgalmazza a szarvasmarha-állomány számszerinti és minőségi gyarapítását. A város dolgozóinak most 65 darab tehene van. A gazdákkal gyakran tartanak megbeszéléseket, amelyeken a másodveEredményes volt a vas- és fémgyűjtés — A füzesabonyi járás minden községe teljesítette fémgyűjtést tervét — KÖZLEMÉNY Óvjuk a termést a tűzveszélytől Vasút mentén a mezőgazda- sági termények aratását az ingatlannak a vasúthoz közelebb eső részén kell elkezdeni A tarlót az aratás után azonnal fel kell gereblyézni, és a hulladéktól meg kell tisztítani. A learatott terményt vasútvonal mentén a sínektől minél távolabb. keresztet, boglyát legalább 60 m, asztagot. kazlat legalább 100 m távolságon túl kell összerakni. Az az állami gazdaság. termelőszövetkezet. illetve egyéni termelő, akinek földjén a termény ilyen távolságon túl a terület keskeny volta miatt nem helyezhető el. köteles terményét learat ás után azonnal behordani. Vasút mentén a kereszt-csoport vasúti töltés felé eső végétől 5—10 m .távolságban legalább négybarázda szélességű védő- szántást kel! létesíteni az aratással egyidejűleg. A szomszédos terményterületek védőszántásainak egymáshoz csatlakozni kell. A vasúttól 300 m távolságon belül elhelyezett ke-eszt-esopor- tokat, boglyákat, asztagokat, védőszántással körül kell szántani. amennyiben a tarlóhántás három napon belül nem nyer befejezést. BM Heves megyei főosztály Tűzrendészed Osztályparancs, nokság (I Minisztertanács határozata a szarvasmarhatenyésztés elősegítésére Növekszik a szarvasmarha állomány Mátraderecskén VITA \ SZARVASMMIAMfmíS HIADMIRÓi Az apaállat goiidozásrcil