Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-10 / 55. szám

1955. július 10, vasárnap NEPUJSÄG 3 VITA A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS FELADATAIRÓL A takarmánybásis és a férőhelyek biztosításáról Termelőszövetkezeteinkben a I szarvasmarha tenyésztésének fejlődését sok esetben a ta-1 karmánybázis biztosítása gá­tolja. A legelőik, rétek javítá­sára, létesítésére és a takar mány fűmagvak termesztésé­re eddig nem fordítottunk elég gondot. A szénatermelő terü­letek egy része gyakran be- takaríttatlan maradt, vagy a betakarítást gépek hiányában későn végezték. Ezeken ma már könnyen tudunk segíte­ni. Fűkaszákkal mi is komoly segítséget tudtunk adni az apci Béke, a boldogi Vörös Hajnal és a kerekharaszti Szabadság TSZ lucernájának lekaszálásához. A mi terüle­tünkön több gondot kellett volna fordítani egyik legfon­tosabb takarmánybázisunk a siló tároló helyének építésére. Tavaly nagy költséggel fel­építettek az apci Béke TSZ- ben egy 300 köbméteres silót. Ez ma is használhatatlan, mert egy—másfélméteres ta­lajvíz áll benne a helytelen, Ifelü'lietes építkezés miatt. A herédi Micsurin TSZ-ben ha­sonló a helyzet. A beruhá­zást végző hatóságoknak fi­gyelemmel kellene lenniök az építkezésre, hiszen a termelő- szövetkezet azokat nem pár hónapig, hanem évtizedekig akarja hasznosítani. Növelnünk kell az állatte­nyésztés érdekében pillangó­saink területét. Már az idén mindent megteszünk, hogy a lucernaterület 75 százalékát meghagyjuk magfogásra. En­nek magtermését időben csé­peljük el és vetjük el. Ahol alkalom és mód kínálkozik, öntözhető réteket és legelő­ket létesítünk, ilyen lehetősé­gek vannak Apc. Boldog. Zagyvaszántó. Lőrinci, Kerek- haraszt községekben. Az állatállomány fejleszté­sének egyik feltétele az is, hogy megfelelő egészséges fé­rőhelyeket biztosítsunk. Meg­lévő férőhelyeink, istállóink nem felelnek meg az egész­ségügyi követelményeknek. Nem alkalmasak arra, hogy magas tenyészértékű, törzs­könyvezett állományt tartsunk benne. A kerekharaszti Béke A Minisztertanács határozata a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről A Minisztertanács 1— az or­szág kenyérellátásának zavar­talan biztosítása érdekében — legutóbbi ülésén határozatot hozott a kenyérgabona álla­mi felvásárlásának rendszeré­ről. A határozat szerint az egyénileg gazdálkodó terme­lők, a teimelőszövetkezetí cso- potok tagjai, valamint a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek kenyérgabonafeleslegük­nek a községi (városi), illetve járási tanács végrehajtóbizott­sága által meghatározott ré­szét kötelesek az állam szá­mára, értékesítési szerződés alapján — számukra kedvez­ményes feltételek mellett — átadni. Az eladási kötelezett­ség címén előírt kenyérgabo­namennyiség tehát a község kötelező begyűjtési tervébe tartozik. Ezek szerint az a község kapja vissza a szabad­piaci értékesítés jogát, amely mind a beadás, mind a kötele­ző állami felvásárlás tervét hiánytalanul teljesítette. A határozat az általános rendelkezések után az eladási kötelezettség megállapításá­val foglalkozik, majd az el­adási kötelezettség címén elő­írt kenyérgabona átvételéről intézkedik, végül vegyes ren­delkezéseket tartalmaz. „Második félévi feladatainkat műszaki intézkedések segítségével akarjuk megoldani * — elmondotta Zsíros Lajos, az Egri Dohánygyár főmérnöke Vállalatunk első féléves ter­vét június 27-én befejezte és a féléves terv túlteljesítésével megvan a lehetőség az év má­sodik félévi tervének túlteljesí­tésére is. Munkánkat a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozatainak megvalósítására összpontosítottuk. Legfőbb cé­lunk az önköltség csökkentése, ennek érdekében elsősorban a termelékenység emelése volt. Az év első hónapjaiban terme­lékenységünk rosszabb volt, mint például 1954-ben, vagy 1952-ben. A második negyed­ben már túlhaladtuk a múlt évi termelékenységi szintet, jú­niusban 6 százalékkal maga­sabb volt, mint az 54-es átlag. A termelélcenység emelése mellett a dohánygyáraik minő­sági versenyében is a mi üze­münk, az Egri Dohánygyár áll az első helyen. A márciusi határozatok megvalósításáért az év második felében is komoly feladataink vannak, amelyeket elsősorban műszaki intézkedések segítsé­gével akarunk megvalósítani. A felülvizsgálat után megálla­pítottuk, hogy a normák ná­lunk is elavultak, ezért július 1-től új, műszakilag felülvizs­gált normákkal dolgozunk. Mozgalmat indítottunk a kézi­munka részbeni felszámolá­sáért. A dolgozók javaslatára kisgépekkel igyekszünk egyes munkahelyeken a technológiát fejleszteni. Ebben nagy segít­ségünkre lesz a fellendülő újí­tó mozgalmunk. Augusztus 31- ig megvalósítunk minden olyan újítást, amelyet 1952-től dol­gozóink benyújtottak és az fe­lülvizsgálás alapján hasznos­nak bizonyult. Az újítások gyors bevezetése céljából kivi­telező brigádot szerveztünk. Egyes üzemrészeinkben a sztahanovisták harcot indíta­nak a termelékenység emelé­séért, és kiszélesítik a munka- módszer átadást. Az önköltségcsökkentést se­gíti elő az is, hogy a szállítást olcsóbbá tettük. Júliusban egy háromtonnás teherautót állí­tunk üzembe, ezzel évenlkint 100 ezer forintot takarítunk meg. Augusztusban üzembe he­lyezzük korszerűsített kony­hánkat is, s megnyitjuk a fel- sőtárkányi víztelepünkön épü­lő gyermeknyaralónkat. A második félévben tervünk, hogy az élüzem címet továbbra is megtartjuk és a márciusi határozatok célkitűzéseinek megvalósítását segítjük mun­kánkkal. TSZ-ben már két éve húzó­dik az istálló építése, s ez azt vonta maga után, hogy a nö- vendékáillatok csököttek, hi­szen a tsz kénytelen egy ka­rikára három borjút kötni. Az apci Béke TSZ istállóján át­folyó szennyvíz nap mint nap áztatja az istálló falát, fertő­zi a levegőt. Ideje lenne már, hogy a hatóságok intézkedje­nek ezen a téren. A takarmánybázis megte­remtése, a megfelelő férőhely biztosítása lehetőséget ad ah­hoz, hogy termelőszövetkeze­teinknél megteremtsük a fej­lett állattenyésztést, hogy a gépállomási agronómusok se­gítségével növeljük a jószá­gok tejhozamát. Gara István a lőrinci gépállomás főagronómusa Kiss János az új normák mellett 140 százalék teljesítést vállal A Gyöngyösi MÄV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Válla­lat fiataljai felajánlásokkal készülnek a VIT. az augusz­tus 8-i vasutasnap és az alkot­mány ünnepére. Július 1-én röpgyűlésen beszélték meg fel­ajánlásaikat. Elsőként a 12 tagú Petőfi és 13 tagú Ráko­si DISZ-brigádok tettek vál­lalásokat, de követte őket a többi hat ifjúsági csoport is. A Petőfi DISZ-brigád. amely­nek tagjai a DISZ kongresz- szus tiszteletére vállalt 121 százalék helyett 145 százalék­kal dolgoztak, most is megígér­ték, hogy tervüket az új nor­mákkal is 110—120 százalékra teljesítik. Hasonló felajánlást tett a többi brigád is. Egyéni felajánlásokban kimagaslott Kiss János DISZ-tag 140 szá­zalékos vállalása. Szőke Tibor 1 115 százaléka, és Zombori Zol­tán 110 százalékos ígérete. Új belépők ü mezőtárkányi termelőszövetkezetekben Az elmúlt két nap alatt Mezőtárkányon 10 család 11 taggal, 49 hold földdel vá­lasztotta a közös utat. A be­lépők között van Bölkényi Ignác 19 holdas dolgozó pa­raszt és Polgár János 11 hol­das gazda feleségével és me­nyével együtt. Bölkényi Ig­nác az Április 4, Polgár Já­nos a Szabadság TSZ-be lé­pett, Patai Gáspár 6 holdas dolgozó paraszt nehezen dön­tötte el, hogy az öt jól dol­gozó mezőgazdasági tsz közül melyiket válassza. Előbb az Ezüst Kalászba gondolta, hogy belép, végülis a Szabadság TSZ mellett döntött. A Sza­badság TSZ tagsága az el­múlt héten két nap alatt öt fővél, területe 20 holddal nö­vekedett. A hevesi járás termelőszövetkezetei és egyéni gazdái készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A hevesi Petőfi és a pélyi Rákosi TSZ-ek öt-öt anyajuhot mutatnak be. Zaránkról hat növendékbikát visznek fel a kiállításra. Tarnabodról Pető Kristóf két tehenet, két nö­vendékbikát, Barta József pe­dig egy tehenet és két növen­dékbikát jelentett be a rendező szerveknek. Befejezéshez közeledik a harmadik kapálás Gyöngyösön Gyöngyösön is jól halad növényápolás. Sok helyen be­fejezték már a harmadik ka pálást és a termelőszövetke­zetekben pedig a negyedik kapálást is megkezdték. Nö­vényápolásban példát mutat a Dózsa Termelőszövetkezet, amelynek háromszor kapált nyolcholdas kukoricatábláját sokan megcsodálták már. Igen gondozott a két és félholdas öntözéses burgonyájuk is, amelyről 120 mázsa átlagot várnak. A növényápolásban a gyön­gyösi Dózsa csoportot verseny­re hívta a gyöngyösoroszi Február 24 Termelőszövetke­zet. A versenykihívást elfogad­ták, s most az aratási mun A pétervásári járás most is az első helyen áll a begyűjtésben Járásaink készülnek a nagy gabonabegyűjtésre. Számos községünkben, igen helyesen, igyekeznek teljesíteni a na­pokban az esedékes állat és állati termékbeadási terveket. hogy a cséplés megkezdésével minden erőt a terménybe­gyűjtésre fordíthassanak. A járások sorrendje a legutolsó értékelés szerint: Járási Tanács elnöke: Begy. Hív. veze.: 1. Pétervásári járás 2. Egri járás 3. Hatvani járás 4. Hevesi járás 5. Füzesabonyi járás 6. Gyöngyösi járás Kelemen Ferenc Csirmaz Árpád Molnár Dezső * Orosz Miklós Kelemen János Cseres János Maruzs Vilmos Paparó József Világosi Tibor Papp Sándor Péterfalvi Tibor Polgári István Sikerrel zárult a gyöngyüsi egészségügyi kiállítás A gyöngyösi egészségügyi kiállítás mindvégig nagy ér­deklődés mellett zajlott le. A kiállítást 11 600 személy te­kintette meg. Az egészség-na­pok alatt 37 egészségügyi elő­adást, s 100 filmvetítést tartot­tak. A városi tanács egészség- ügyi dolgozói fáradságot nem kíméltek, hogy a kiállítás si­keres legyen, de eredménye­sen működtek közre a vörös­keresztes aktívák is. Fuvarozási kedvezmény tsz-eknek Az autóközlekedési vállala­tok 50 százalékos kedvezmény­nyel bocsáthatják a tehergép­kocsikat a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére, ha a ter- ménybehordás elvégzésére a saját jármüvek, vagy a gépál­lomási fuvareszközök nem elégségesek. A kedvezményt kizárólag a terménybehordás céjaira vehetik igénybe. A kedvezmény nemcsak a fuvar­díjra, hanem a fuvarozással kapcsolatosan felmerült összes pótdíjakra is kiterjed. kákban már azon igyekeznek, hogy a versenyből győztesen kerüljenek ki. Megkezdődött az anyák világkongresszusa a svájci Lausanne-ban Csütörtökön délelőtt kezdő­dött meg Lausanne-ban az anyák világkongresszusa. A feldíszített Comptoir Suisse épületében hét nyelven ol­vashatjuk a magyar anyák ál­tal már olyan jól ismert jel­mondatot: Anyák, akik az éle­tet adjuk, egyesüljünk az élet megvédésére. A kongresszuson 1200 küldött jelent meg, 79 ország édesanyáinak képvise­letében. köztük 12 ma,gyár nő, így Vess Istvánná, az MNDSZ elnöke, Balogh Elememé két gyermek édesanyja, Bíró La­josáé, a Budapesti Harisnya gyár igazgatója, Gábor Miklós­áé, Ruttkay Éva színművész- nő. Hermann Kárőlyné a gyönki járás MNDSZ elnöke, öt gyermek édesanyja, Kalász Tiborné, a Nők Lapja mun­katársa, két gyermek édes­anyja, dr. Pátriász lstvánné, a Bp; Il-es 6zámú Gyermek­klinika tanársegéde. Ács Er- nőné, nyolcgyermekes édes­anya, Stozicski Ferencné, az MNDSZ Hajdú-Lihar megyei elnöke. Szemenyei Antalné, nyolc gyermek édesanyja és Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti elnöke. A külföldi küldöttségek vezetői között ott vannak Nina Popova. Ru- zsena Krászova lidicei asszony, egy édesanya Hirosimából, egy japán halász felesége, aki­nek a férje a hidrogénbomba- robbanás áldozata lett, egy 19 éves kongói négerasszony hat­hónapos kisgyermekével. A kongresszus ünnepélyes meg­nyitása után a svájci gyerme­kek egy csoportja köszöntötte az édesanyákat. Eugénie Cot­ton asszony, elnöki beszéde után a déli szünetben a ma­gyar küldöttség a szovjet asz- szonyobkal beszélgetett. Dél­után folytatódott a tanácsko­zás. A kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Sinone asszonynak — Oradour-sur-Glane francia vá­roska véletlenül életbenmaradt egyik lakosának — beszédét. (Oradour-sur-Glane francia vá­rost a hitleristák 1944 júniusá­ban eltörölték a föld színéről.) Alicja Musialousa, a lengyel szejm képviselője mondott ez­után nagy beszédet. Kijelen­tette, hogy a lengyel nők meg­ingathatatlan akarata: har­colni a békéért. „Nincs olyan probléma — hangsúlyozta Mu- sialowa —, amelyet ne lehetne békés úton, tárgyalások útján megoldani“. Az ezután felszólaló Irene Cervi assszony (Olaszország) családjának tragikus sorsáról beszélt. Férje és hét fivére, akik kiváló hazafiak voltak, elestek a fasizmus ellen viselt harcban. A háború alatt el­vesztette gyermekeit és min­den hozzátartozóját. Cervi asz- szony felhívta a kongresz- szust, hogy minden kormány­tól békepolitika folytatását kö­vetelje. „Anyák az egész vilá­gon! Vigyázzatok!“ — kiáltotta Cervi asszony. Délután az olasz delegá­ció zászlókat adott át az el­nökségnek. A zászlókra olasz városok asszonyai írták rá há­borúban elpusztult gyerme­keik nevét. Az esti órákban az anya- és gyermekvédelmi. a kulturális, nevelési, szociális és más bi­zottságok ülését folytatták. — AUGUSZTUS 19-ÉN me­zőgazdasági kiállítást megelő­ző bemutatót rendeznek Gyöngyösön. Ezen a bemuta­tón résztvesznek a járás ter­melőszövetkezetei és egyéni gazdái, a legjobb átlagot el­érő terményeikkel, s legszebb állataikkal. A bemutató leg­jobbjait felküldik az országos mezőgazdasági kiállításra. Antal Erzsébet és Torjai Éva a Gyöngyösi Baromfikeltető Vállalat „kiváló dolgozói *. Az egri helytörténetírás jelentős eredményei: a „Heves megyei füzetek" Irta : Szántó Imre, a történettudományok kandidátusa, a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának elnöke (Befejező közlemény.) Az 1. sz. füzet Szántó Imre „Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a 18. szá­zadban’’ c. dolgozatát tartal­mazza. Feladatálul tűzte ki maga elé, hogy Eger város úrbérj és felszabadulási perén keresztül bemutassa, hogyan gátolta, mennyire bénította az egyházi nagybirtok a város fejlődését. A püspök és a káptalan, mint a város földes­urai Eger pusztáinak elvéte­lével majd szántóinak és le­gelőinek megcsonkításával megbénították a polgárság mezőgazdaságának és állatte­nyésztésének fejlődését, ezen felül adókkal agyon terhelték a lakosságot. Ezután a földes­úr a gazdaságilag meggyen­gült városnak adott önkor­mányzati és. személyi jogok visszavonásához, megsemmisí­téséhez fogott. A szorongatott lakosság látta, hogy gazdasági ereje mindezen intézkedések nyomán fogy és hanyatlik, számára nincs más kiút, mint a földesúri hatalom alól való felszabadulás. II. József korá­ban már-már elérte a célt, amikor a király halála követ­keztében elbukott. Eger megmaradt püspö­ki és káptalani városnak. Gaz­dasági bajait még tetézte a Habsburg gyarmatosító hata­lom gazdaságpolitikája, amely letörte borkivitelét. Céhes ipara nem tudott eléggé dif­ferenciálódni, kereskedői kezén kevés tőke gyűlt össze, így maradt Eger egészen a felszabadulásig a „feudálkato- licizmus“ fellegvára, „urak és papok városa“. A Z. sz. füzet Nagy József munkáját tartalmazza: „Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztár­saság Heves megyében”. Szer­ző a magyar kommunista mozgalom becsületbeli tarto­zásából törleszt, amikor a He­ves megyei kommün emlékét igyekszik megszabadítani attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet az ellenforradalom oly szívósan szórt rá. Nagy József mindenütt kiemeli a munkás­osztály dicső harcai során he­lyi haladó 19-es hagyomá­nyainknak azokat az előremu­tató progresszív vonatkozásait, amelyek az egész emberiség ügyével, a népek sorsával ál­lanak összefüggésben. A 3. sz. füzet Soós Imre: „Heves megye benépesülése a török hódoltság után" címet viseli. Ebben a füzetben He­ves megye falutörténeti anya­gából a sorrendben első hely­re kívánkozó egyik legalap­vetőbb kérdésnek, a törökkori falupusztításnak és az ezt kö­vető benépesülésnek . tárgykö­réből eddig felkutatott levél­tári adatok kerültek közlésre. Ez a füzet különösen fontos megyénk helytörténettel fog­lalkozó pedagógusaink számá­ra, mert benne előbb anyagot kapnak a falupusztítások, job­bágyvándorlások, jobbágyszö­kés. szervezett földesúri tele­pítés stb. problémakörének szélesebb alapon — megyei síkon történő megmagyarázá­sára, majd megkapják egy- egy község részletadatait is. Ezt a füzetet abban a remény­ben adtuk a Heves megyei nevelők kezébe, hogy a benne foglalt sok apró levéltári adat­tal világosítsák meg a jobb életért harcoló népünk küz­delmes múltiát és ezen ke­resztül is fejlesszék, fokozzák tanítványaikban, de a felnőt­tekben is a hazánk iránti igaz hazafiúi szere tetet. 1 Eddig ez a három füzet je­lent meg, de máris sajtó alatt van a negyedik; Szántó Imre: „Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében 1790 —1795” című. A szerző ebben a tanulmányában emlékeztetni akarja megyénk dolgozó pa­rasztságát arra a keserves, göröngyös útra, kemény osz­tályharcra, amelyet elődei a 18. század végén megjártak. A parasztság csak a munkásosz­tály vezetésével veheti« bir­tokába a földet, amiért évszá­zadokon keresztül oly sokat küzdött és harcolt. Csak a munkásosztállyal való szoros szövetségben dolgozva, har­colva válhat a szegény- és a középparasztság az igazán sza­bad, jómódú, kultúrált élet részesévé — a szocialista fej­lődés útján. A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága, a Heves megyei tanács VB Népművelé­si Osztálya, a TTIT megyei szervezete, a megyei DIS2- bizottság és az MSZT közösen dolgozták ki a megjelenő „Heves megyei füzetek" tema­tikáját és azok folyamatos megjelentetését továbbra is biztosítani kívánják. A „He­ves megyei füzetek”-re vár többek között az a megtiszteld feladat, hogy a megye haladó hagyományainak megismerte­tésén, megszerettetésén keresz­tül neveljék az ifjúságot, a felnőtteket, dolgozó népünket helytállásra, hazafiságra, édes hazánk, szülőföldünk forró szeretetére. Fogadja tőlünk szeretettel megyénk dolgozó népe hősi múltjának megeie- venítőit és olvassa, tanulmá­nyozza: a „Heves megyei fü- zetek"-et!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom