Népújság, 1955. július (53-61. szám)
1955-07-07 / 54. szám
1955. július 7. csütörtök. népujsXg 5 A közös gazdálkodás útja vezet Zaránkon is a bőséghez Halad a munka a hatvani vasútállomás építkezésénél HÁROM ESZTENDŐVEL ezelőtt akartak először szövetkezetét alakítani Zaránkon. A kezdeményezés megtört a közönyösségen, az ellenség mesterkedésén. Jó három hónappal ezelőtt, nem sokkal a Központi Vezetőség márciusi határozata után a község két kommunistája Szanyi elvtárs, a párttitkár meg Major István ismét szóbahozták a csoport ügyét. S most mintha nem fogadták volna olyan idegenkedve. Kérdezgették őket, fontolgatták a hallottakat, aztán két hónappal ezelőtt a két kommunista, továbbá Fehér József, Juhász József és özv. Fehér Istvánné megalakították az előkészítő bizottságot. Ez volt az első komoly lépés Zaránkon a szövetkezeti gazdálkodás felé. Azóta ez az öt ember szerte a faluban arról beszél, mennyivel jobb és könnyebb lenne úgy az élet. És ezernyi kérdésre adnak feleletet:. hogy gondolják az öregekkel, mi lesz a betegekkel.. : De az előkészítő bizottság tagjai egymaguk még nem boldogultak, hiszen a szó, az csak szó, a zaránkíak kiváncsiakká lettek, milyen is közelről egy szövetkezet. Egy vasárnap reggel autóra ültek, s elmentek Mezőtárkányra tsz-látogatás- ra. Vagy hetvenen szorongtak a két autón, negyvenen meg fel sem fértek. Megnézték a mezőtárkányi tsz-ek gazdaságát, megtapogatták a jószágokat, meghallgatták a tsz-tagok magyarázatait, aztán hazamentek Zaránkra és gondolkoztak tovább. De nem, mégsem maradt minden a régi. Sokat beszéltek arról, amit láttak. Talán azért, hogy lássák, a másikra milyen hatással van. Mintha csak mások tétovázásából akarták volna kiolvasni, hogy lenne jobb. Ha három ember összejött, beszélgetésükben az időjárás után biztos a tsz került szóba. Sokszor úgy, hogy kissé keseregve mondogatták, nincs eső, aztán valamelyik belevágott; ott sem volt, mégis derékig ér a kukorica. Hiába, más az. géppel szántani, mint két lóval. Nem tették hozzá, mégis mindenki tudta, hogy Mező- tárkányt emlegetik. ADDIG BESZÉLTEK róla, míg újra csak kérték, hadd menjenek el még egyszer. Aki látta, azért, hogy még alaposabban megnézze, aki nem látta, azért, mert tudni akarta: mi az igazság. Besenyi Ká- rolynét egyenest azzal küldte az ura: „eredj, anyjuk, nézd meg, aztán ha úgy látod jónak .. El is ment Besenyi- né negyvened magával. A mezőtárkányi Ezüstkalász gazdaságát nézték meg, de megnézték a többi tsz földjét, összehasonlíthatták az egyéniekével. Szép-szép, nem is lehet rosz- szat mondani róluk — mondogatták — de igazán csak estefelé jött meg a szavuk, mikor körülnéztek a tagok házatáján. Megnézték a lakást, bementek a kamrába, felmentek a padlásra. — Még ezt is nézzék meg — unszolta Erki János is a látogatóit. Föld nélkül, semmi nélkül léptem be és látják mim van? Azt sem tudta a látogató, mit nézzen meg hirtelen. Az új bútort, a ruhákkal teli szekrényt, a nyolc mázsa búzát, a bontatlan zsák cukrot, vagy a hatalmas oldalszalonnákat? — így lenne maguknál is — mondogatták mindenütt a vendéglátók. — Ha nem láttam volna saját szememmel, sohsem hittem volna, hogy tényleg ilyen jó a tsz-ben — ezzel búcsúzott Kakuk István a vendéglátóktól. Késő délutánba hajlott az idő, mire hazafelé indultak a zaránkiak. Mindnyájan arról beszéltek, amit láttak, néhány an: Tóth Pál, Juhász Lajos, Kakuk István még arról is, hogy közelebb jutottak a tsz- hez. — Még én is meggondolom őszig — mondogatta Szabó István, hiszen nálunk a fél falunak nincs annyi búzája, mint itt 3—4 tagnak. Akármennyit dolgozunk, nekünk sohasem jut ennyi. : : De még juthat! Azt tartották régen, élő ember sohasem láthatja a jövőjét. Szabó Istvánék most megláthatták. Zaránkon is beköszönthet a Mezőtárká- nyon látott bőség, csak bátran neki kell vágni. A közös gazdálkodás útja vezet hozzá. DEÁK RÓZSI Januárban új korszerű állomás építését kezdték meg Hatvanban, megyénk, de hazánknak is egyik legnagyobb vasúti csomópontján. Az építést a miskolci MÁV igazgatóság vezeti. A munka megkezdésekor sok nehézséggel kellett megküzdeni a dolgozóknak, hiszen a rendkívüli hosszú és hideg tél nagyban befolyásolta a munkák menetét. Mindezek elA felszabadulás tizedik évfordulója tiszteletére indított begyűjtési versenyben a gyöngyösi járás országos első helyezést ért el a második kategóriába sorolt járások között. E szép eredmény elérésében, nem utolsó sorban a községi állandó bizottságok munkája is szerepet játszott. Felvilágosításuk, s tagjai példamutatálenére ma már láthatók a kiemelkedő vasbeton pillérek, téglafalak és boltozatok sokasága. Az épület közel 140 méter hosszú, két végén egy-egy emelet, a középső része kupolás megoldásban készül. Belső helyiségei, a megfelelő berendezésekkel az utazóközönség kényelmét szolgálják majd. Gyermekek és anyák részére korszerűen berendezett külön várótermet építenek, készülnek utasellátók kerti pihenőkkel. Az építkezéseken dolgozó brigádok egyre lendületesebb munkát végeznek, vállalásaikat túlteljesítik, hogy a befejezési határidőt megrövidítsék. Az állomásépület a szocialistarealista építőművészet alkotása lesz. Varga István, Miskolc, MÁV igazgatóság A gabonabegyűjtésre készülnek a gyöngyösi járás községeinek állandó bizottságai A tejfeldolgozóüzem jövedelméből osztottak előleget Kis falu — nagy problémák A Központi Vezetőség júniusi határozata javasolja a termelőszövetkezeteknek többek között azt is, hogy fejlesz- Ezék ki a tsz-gazdasággal szoros kapcsolatban álló melléküzemágakat. Hogy ez valóban milyen nagy jövedelmet jelent a tsz-nek, arra bizonyíték a detki Szabadság TSZ példája. A szövetkezet tehenészetében 16 tehenet fejnek. A tejet saját üzemükben dolgozzák fel. A tejfeldolgozó üzem hasznából havonta mintegy 300— 400 forint előleget osztanak tagonként, a munkaegységük arányában. Gyöngyösoroszi aránylag kicsi község, másfélezer lakosa jóformán csak szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik és természetesen annak jövedelméből él. Nem is lehet ez másként, ilyen hegyaljai kishatárú faluban. A fiatalja ugyan most már az ércbányába és az ezzel kapcsolatos építkezéseknél talál munkát és életlehetőséget, de a föld igazi szerelmeseinek csak a szőlő és a gyümölcs a mindene. Magától értetődik, ahol gyümölcstermeléssel foglalkoznak, ott azt le is szüretelik és eladják a felesleget. A község dolgozó parasztsága évtizedeken át nemesítette és kiváló minőségű exportáruvá fejlesztette például a germersdorfi cseresznyét, s ez olyan mennyiségben áll rendelkezésre, hogy erre komolyan lehetne, illetve lehetett volna számítani, az előző évek tapasztalatai alapján. Sajnos, ezt pont az illetékesek nem tették meg. Jelenleg ez a helyzet; a megszűnt MEZÖKER helyett a gyöngyösi földművesszövetkezet vásárolná fel a kiváló minőségű cseresznyét, de hogyan? A termelők már délelőtt letáboroznak az átvevőhely előtt és estére szabadulnak. A délután érkezők pedig éjfél után méretlenül bent hagyják az áruikat, hogy másnap az elsők között legyenek. Egyszer láda nincs, azért nem veszik át a gyümölcsöt, máskor a szállító-autó érkezett meg, azt pakolják, harmadszor egyszerűen bejelentik, hogy záróra, letelt a munkaidő. A helyiség szűk, kicsiny, egyfelé van bejárat és mérlegelés, a tömeg óráról órára nagyobb, s a kényszerű várakozás türelmetlenségbe csap át — csoda-e? — s csepü- lik a helytelen intézkedésekért azokat, akik ebben ludasak, valamint azok fel- és lemenő atyafiságát. Akárkin múlik ez a szervezetlenség, nem jól van ez így, Elképzelhetetlen, hogy jobb megoldás nem volna a cseresznye átvételére. Többszáz ember munkaideje vész kárba, a határ az eső után szinte kiált a dolgos kéz után, a gyümölcs is rakásra érik a jó, nevelő időben, mindenki sietne, iparkodna — csak az átvevő szerv kényelmes, ráérő. Pedig a cseresznye nem olyan gyümölcs, amit mindegy leszedni most, vagy két hét múlva. Itt az ideje, most kell értékesíteni, mert nem mindegy a fogyasztónak sem, hogy milyen árut kap. A szocialista kereskedelem nem azt jelenti, hogy sokkal rosszabbul bonyolítsuk le az árucserét, mint a régi kereskedelemben, hanem hogy a termelők és fogyasztók könnyebbségére legyen. Hogy a termés és munkaidő ne menjen veszendőbe, s jó. friss áruval láthassa el a dolgozó munkásságot a termelő parasztság. — Itt, nálunk pontosan fordított az irányzat. Sürgős intézkedést kérünk. Molnár Lajos Gyöngyösoroszi sa magával ragadta a dolgozó parasztságot. A termény betakarítása, begyűjtése, a jövő évi kenyér biztosítása területén szintén szép és nagy feladat vár rájuk. Pártunk Központi Vezetőségének június 18-i határozatát csak úgy tudjuk végrehajtani, ha az állandó bizottság segítségével biztosítjuk a begyűjtés tárgyi és személyi feltételeit. Ahol jól működik az állandó bizottság, ott jól halad a munka is. Karácsond község versenyfelhívása sem születhetett volna meg, ha az állandó bizottság tagjai nem támogatták volna lelkesen a hivatali apparátust. A felvilágosítás eredményességét példamutató teljesítéssel is biztosítják. Emellett idejében gondoskodtak a begyűjtés zavartalan lebonyolításának feltételeiről is. Hasonló módon e feladatok gazdájának érzik magukat a vá- mosgyörki, gyöngyössolymosi állandó bizottsági tagok is, ahol az ő segítségükkel biztosítottak magtárakat, s kitakarítva, fertőtlenítve várják a munka beindulását. Idejében gondoskodtak felvásárlóról és ellenőrizték a műszerek állapotát. Ludason a községben dolgozó két gép mellett a bizottság tagjait népnevelő munkára osztották be, s megszervezték az úttörők híradó szolgálatát. A Központi Vezetőség június 8-i határozatát kisgyű- léseken ismertették a község dolgozó parasztságával, s célul tűzték ki. hogy az alkotmány ünnepe tiszteletére indított versenyben az élre fognak kerülni. Megvan a lehetőség akkor, ha mindenki úgy fogja teljesíteni kötelességét, mint Veréb János, az állandó bizottság elnöke, vagy Fegecs Dezső és Kristóf Károly, akik egész évi beadási kötelezettségüknek — terményen kívül — már eleget tettek. Vannak azonban olyan községek is, ahol még nincs biztosítva minden feltétel. Például Atkáron csak szükségraktár van, s rossz a nedvesség- mérő is. Markazon, Szűcsiben és Gyöngyöspatán nincs felvásárló. E feladatok elvégzésében az állandó bizottság tagjai segítséget adhatnak. Persze csak abban az esetben sikerül lelkesíteni a dolgozó parasztságot, ha maguk a tanács- és állandó bizottsági tagok példát mutatnak, nem úgy mint Vécsen Kéri Márton, vagy Ludason Korpsog Zoltán, akik eddig nemigen jártak élen a kötelezettség teljesítésében. Néhány nap, és beindul az aratás, cséplés, megindulnak a szekerek a begyűjtőhelyek felé; A hátralévő időt fel kell használni, hogy az állandó bizottságok tagjai éljenek betekintési jogukkal a hiányosságok megszüntetése érdekében. Fokozzák tovább a felvilágosító munkát, ismertessék a Központi Vezetőség júniusi határozatát, az időbeni beadás után a szabadpiac lehetőségeit. így — az állami szervek és állandó bizottságok egymást támogató munkájával — sikerül elérni azt, hogy a gyöngyösi járás az új versenyszakaszban ismét az élre kerüljön. Közös állatállomány a gyöngyöspatai íl-es típusú Felszabadulás TSZCS-ben Egyes és kettes típusú termelőszövetkezeti csoportjainkban egyre többen beszélnek arról, hogy a magasabb fokú szövetkezeti gazdálkodás mennyivel nagyobb jövedelmet jelent a tagoknak, s nem egy helyen azt tervezik, hogy A VIT előtt Országszerte folynak már a VlT-tanfolyamok, amelyeken fiatalok tízezrei vesznek részt. Bács-Kiskun megyében 60 tanfolyam indul, Baján 14-et. Kunszentmiklóson 10-et szerveztek a diszisták. Vaskút községben 120 hallgatója van a? előadásoknak. Csongrád megyében a tanfolyamokon mozgalmi dalokat is tanulnak. A Heves megyei fiatalok vándorközös állatállományt létesítenek. A gyöngyöspatai Felszabadulás tszcs tagjai a tavaszon léptek át az egyes típusról kettes típusra. Most 200 darab juhból álló közös állomány létesítését tervezik. A szénát már közös munkával biztosították a jószágoknak. kiállítást készítenek a bukaresti VIT-ről. Nagy sikerrel árusítják a nemzetközi szolidaritási alap céljait szolgáló VIT-bélyegeket is. A hatvani járásban Lőrinci község fiataljai már minden bélyeget eladtak, ezenkívül két alkalommal bemutatták „A kőszívű ember fiai” című színdarabot is. amelynek bevételét ugyancsak a gyarmati fiatalok megsegítésére adják. A szarvasmarha állomány növeléséről tárgyalt Ludason a tanács végrehajtó bizottság Földön heverő milliós értékek A hosszúra nyúlt tél és a késlekedő nyári meleg megszaporította állattartó gazdáink gondját. Takarékosan kell bánni a takarmánnyal és alaposan fel kell készülni az állat- állomány átteleltetésére. A takarékosság azonban nemcsak a meglévő készletek célszerű beosztását jelenti, hanem arra is kötelez, hogy minden adottságot és lehetőséget felhasználjunk. Samos kevesen tudják, hogy amikor a mezőn, vagy a réten jártukban megroppan a lábuk alatt egy csiga háza, vagy a vízparton egy kagyló héja, értékes és állati fehérjében dús ta karmány anyag semmisült meg. A pénz a földön hever, csak le kell hajolni értei Millió és millió csiga mászkál a hajnali harmatos fűben rétjeinken és erdeinkben. már egy-egy kisebb eső után szintén gereblyével lehetne gyűjteni őket. Ezeknek mindegyike esy-egy kis mozgó takarmányraktár, telve a növekedésben lévő állat legértékesebb tápanyagával, az állati fehérjével. Külföldön egész csigafarmok szolgáltatják ezt a megbecsülhetetlen értékű tápanyagot a hizlalásra szánt disznónak és baromfinak, amely csak úgy habzsolja ezt a számára inyerne- falatot jelentő csemegét. De nemcsak szereti, de nő is tőle. Meg kell próbálni! A csigagyűjtése nem nehéz, gyerekek, idős emberek könnyűszerrel végezhetik — az eredmény várakozáson felüli lesz. Egerben keresett cikk a békacomb, könnyű, jól emészthető, magas tápértékű élelmicikk. Csakhogy a rengeteg békacombhoz, amely a piacra kerül, még béka is tartozik. Sajnos a „békázók“ útját száz és száz, combjaitól megfosztott és félrehajított békatetem jelzi, pedig a béka húsa éppen olyan fehérjedús állati táplálék, mint a csigáé. Borjú, disznó, baromfi szívesen eszi, a fiatal állati szervezet növekedéséhez fehérje kell, éppen úgy, mint az idősebb hízásához a keményítő. Kiváló és magas tápértékű takarmánynövény a csicsóka, amely sajnos nem örvend megyénkben olyan népszerűségnek, amelyet méltán megérdemelne. Állítólag kevés a vetőgumó. Fedig van belőle bőven, csak le kell hajolni érte. Az Eger patak mentén le egészen Füzesabonyig, a Zagyva mellett Selyptől le Hatvanig, csak úgy sárgállik a patak partja a csicsóka virágjától, melyet „elfajzott“ és „csökött“ napraforgónak tart még sok parasztember is. Csak egy maréknyi gumó kell ebből az igénytelen, minden talajon termő, szinte kipusztíthatatlanul burjánzó takarmánynövényből, melynek évelő gyökértörzsei szerteágaznak a föld alatt és rövidesen bő terméssel fizetik vissza a rájuk fordított kicsi gondoskodást. Gumói ehetők is, édeskés izük a sültkrumpliéhoz hasonló. Vizeinkben, főleg a Tisza mentén — sajnos — rengeteg a súlyom. Ez a hosszúszárú vízinövény, melyet halászaink sok helyen „halászátoknak“ is neveznek, túlságos elszaporodása szinte lehetetlenné teszi a hálóhúzást. Érdekes, tűhegyekben végződő fekete csillaggal van lehorgonyozva a termésével. Ez az, amit súlyomnak neveznek. Nyersen kiváló, ugyancsak fehérjedús takarmány, sütve vagy megfőzve vetekszik az íze a gesztenyével. Hosszú szára felaprózva, darával keverve szintén jó takarmányanyag. A pénz a földön fekszik, csak le kell hajolni érte! Meg kell látni és fel kell venni. Le kell hajolni a csigáért, békáért, kagylóért, a csicsókáért, és a súlyomért, mint ahogy egészen biztosan lehajolnánk egy földönfekvő cső kukoricáért. Pedig az értékük csaknem azonos. Váry Viktor, megyei tanács. Ludason a tanács VB július 1-i ülésén az állattenyésztés kérdésével foglalkozott. A beszámoló megállapította, hogy a szarvasmarha-állomány a múlt évihez viszonyítva kedvezőtlenül alakult. A fejőstehenek száma 105-ről csak 107-re nőtt, míg a tavalyi 56 üsző helyett az idén csak 21 darab van. Ennek oka részben a takarmányhiány, az átteleltetés nehézsége. másrészt a kulákság azon igyekezete, hogy megszabaduljon a jószágállománytól. A takarmányhelyzetre különösen súlyos hatással volt az, hogy az egér nagy károkat okozott a határban. A szarvasmarha-állomány növelése és a takarmánybázis biztosítása érdekében fontos határozatokat hoztak. Minden kuIákot köteleznek arra, hogy földje arányában megfelelő számú állatot állítson be ez év november 1-ig. A 130 holdas másodvetési tervüket 200 holdra emelik, a községből csak az adhat el szarvasmarhát, aki írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy egy héten belül jobb állatot szerez be. Javasolják a legeltetési bizottságnak, hogy egy bikát mindennap engedjenek ki a csordára. A marhalevél kezelését nagyon gondosan végzik, állandóan nyilvántartják a csökkenést, növekedést. Megbízzák a mezőőröket, kutassák fel az esetleg parlagon maradt területeket, hogy ezeket takarmánynövénnyel bevethessék. Ezekkel a rendszabályokkal és a dolgozó parasztság felé végzett felvilágosító munkával igyekeznek elérni azt, hagy 1956. március 1-ig a járás által kitűzött 138 darab helyett 142-re emeljék az állományt. Azonnali belépésre keresőnk autószakmában jártas számlázát ás anyagraktárost. Gépjavító KTSZ, Gyöngyös, Mátyás kir. u. 3. sz. Északhevesmeoyei Sütőipari V. sütőipari munkásokat keres. Jelentkezni: Eger, Bajcsy Zs. u. 17. sz.
