Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-12 / 47. szám

1955. június 12. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 x/A békéért ma is, mint 1917 októbere óta bármikor, a Szovjetunió harcol az élen Ünnepi gyűlések a Magyar—Szovjet Társaság fennállásának tíz éves évfordulója alkalmából A gépek állandó korszerűsítése nyomán elavultak a normák az Egri Lakatosárugyárban A Magyar—Szovjet Társaság fennállásának tizedik évfor­dulója alkalmából szerdán és csütörtökön ünnepi gyűléséket tartották megyénk városaiban, üzemeiben és községeiben. Egerben szerdán este 7 óra­kor a Dózsa Filmszínházban tartották meg az ünnepi gyű­lést. Az ünnepi gyűlés elnökségé­ben helyet foglaltak: dr. Néme. di Lajos, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, az MSZT elnöke, Sallós Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a végrehajtó bizottság tagja, Bittner János, az MSZT me­gyei titkára, Őszi Sándor, az MSZT országos központ osz­tályvezetője, Suha Andor, g Népújság szerkesztőbizottságá­nak vezetője, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, Va­dász József né, a DlSZ-bizott- ság városi titkára, Csirmaz Dezső, 19-es kommunista, Ár­vái Dezsőné, az MNDSZ me­gyei titkára, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja. Mé­száros József, az MSZT vá­rosi titkára, Polák Pál kis- ker. dolgozó. Mucsi Sándorné, dohánygyári munkás, Boros Györgyné, háztartásbeli, Kocs­mái' János, a városi tanács el­nöke, dr. Gyarmati Mihály or­vos. Darvas Andorné főiskolai tanár, Kovács Ferenc tanácsi funkcionárius, Furucz János SZMT elnöke, a párt-végrehaj­tóbizottság tagja, Szűcs György fordulóját ünnepli dolgozó né­pünk egyik legnagyobb tömeg- szervezete, a Magyar—Szovjet Társaság. Ezekben a napok­ban ünnepel az egész ország, ünnepel megyénk dolgozó né­pe is. Az MSZT .tizévé:» törté­nete, a magyar—szovjet barát­ság tíz éverek tükörképe. A barátság azonban nem tíz éves. Gyökerei visszanyúlnak a tör­ténelem messzeségeibe — mon­dotta bevezetőben, ezután meg­emlékezett arról, hogy az orosz és a magyar nép a történelem folyamán több alkalommal se­gítette egymást, nemzeti fel­szabadító harcaiban, vagy a keleti mongol horda elleni vé­dekezéseiben. De igazán nagy- gvá és erőssé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ková­csolta e barátságot. A 25 éves fasizmus alatt is számtalan mó­don mutatkozott meg a Szov­jetunió iránti barátság. Az 1848-as zászlók visszaadása, a Szovjetunió részvétele az 1941-es nemzetközi vásáron, néma tüntetéssé vált. A kommunista párt föld­alatti munkája során eljut­tatta a magyar néphez a Szovjetunió életéről, sike­reiről. győzelmeiről szóló híreket, Majakovszkij, Erenburg, Solohov, Glad­kov regényei a magyar nép jórészének kincsévé váltak. S bár Horthyék 25 évig szórták a piszkot, a szeny- nyet, hogy befeketítsék a Szovjetuniót, mégsem tud­tak teljes sikert elérni. Amikor 1945-ben a Szovjet­unió dicső hadserege kiűzte a német megszállókat és szét­zúzta a magyar fasizmust: a felszabadítás ténye, s a felsza­badítók jelenléte napvilágra hozta a Szovjetunió iránti ba­rátságot. is. Uj szakasz, a ma­gyar nép boldog, örömteli, perspektívákban gazdag élete kezdődött hazánk és a magyar —szovjet barátság történeté­ben. Ezután Suha elvtárs az el­telt tíz év eredményeiről szá­molt be, megmutatva ebben a Szovjetunió segítségét. Ki­hangsúlyozta, hogy a magyar nép ez alatt a tíz esztendő alatt pártjának vezetésével be­bizonyította, hogy nem volt méltatlan arra a bizalomra, melyet a Szovjetunió 1944-ben előlegezett számára. A kapott szabadság a magyar dolgozó nép kezén nem került az ebek harmincadjára, ellenkezőleg, hű sáfárai voltunk annak, majd így folytatta: — Amikor Petőfibányán a vállalati igazgató, Feliér Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szántó Im­re, a történelemtudomány kan­didátusa, Sályi János megyei béketitkár, Csuhaj Izolda DISZ cialista-reälista kultúránktól a helyes államvezetésig, korsze­rű hadseregünk megteremtésé­től béke politikánkig. Ebben, a segítség terjesztésé­ben, ismertetésében kapott gyűlés díszelnöksége nagy szerepet a Magyar—Szov­jet Társaság. S az MSZT az el­múlt tíz év során minden ren­delkezésére álló eszközzel igye­kezett feladatát megoldani. Ezután az MSZT munkájá­val foglalkozva, az elkövetke­zendő idők feladatait mutatta meg. A Magyar—Szovjet Tár­saságnak feltétlenül erősí­teni kell a békeharcban vitt szerepét. A békéért ma is. mint 1917. október óta bármikor, a Szovjetunió harcol az élen. A világtör­ténelemben egyedülálló, páratlan diplomáciai mű­vészettel, s előrelátással in­dított hatalmas békeoffen- zívát a háborús erők el­len, a népek békéjének ér­dekében. 1954. — Genf. Berlin. 1955. — Varsó. Bécs, Bandung, Belg­rad. Bukarest, s ez évben még ismét Genf, majd Helsinki. Csupán egy év, dátumok, vá­rosnevek, a békéért folytatott harc egy-egv állomásai. S a szovjet békepolitika, amely egybeesik a világ népeinek bé­keóhajával, eléri, hogy meg­kötik a koreai, majd a vietna­mi fegyverszünetet, aláírják az osztrák államszerződést, szer­ződési- kötnék Varsóban a népi demokratikus országok, együtt­működésre, s kölcsönös segély­A gyiingvösi Csütörtökön este 8 órai kez­dettel rendezték meg Gyöngyö­sön az MSZT, 10 éves fennállá­sának alkalmából az ünnepsé­get. Az ünnepség az MSZT- székház színházi érmében volt megrendezve. Az ünnepség előtt a vendégek megtekintet­ték a színjátszócsoport 10 éves munkáját bemutató képkiállí­tást. Az ünnepség megkezdése előtt a gyöngyösi helyőrség honvéd zenekara iszórakoztatta a közönséget, majd az elnök­ség' elfoglalta helyét és a ma­gyar és szovjet himnusz után Bognár Pál elvtárs, az MSZT járási titkára üdvözölte a meg. jelenteket és átadta a szót dr. Némedi Lajos elvtársnak, az Egri Pedagógiai Főiskola igaz­gatójának, az MSZT megyei elnökének, aki megtartotta ün­nepi beszédét. A lialvani Az ünnepi ülés megkezdése előtt a hatvani MSZT székha­zában fogadást tartottak, me­lyen részt vettek a párt, állam és tömegszervezetek képviselői, valamint az MSZT városi és járási kitüntetett aktívái. A fo­gadás után a járási kultúrház- ban kultúrműsorral egybekö­tött ünnepi gyűlést tartottak. Az ünnepi gyűlés előadója Csömör József elvtárs, a vá­rosi végrehajtó bizottság tit­kára volt. Az ünnepi beszéd után arany, ezüst és bronz koszorú­kat osztottak ki. Kiemelkedő nyújtásra — nyitva hagyva az ajtót más országok számára is. Harc az ENSZ-ben és minde­nütt a német egységért, az atomfegyverek eltiltásáért, a nagyhatalmak tárgyalásáért, a gnnrmati népek emberibb éle­téért, a jószomszédi viszony megteremtéséért, harc a béke oszthatatlanságáért. A harc. mint tudjuk, ered­ményekkel jár. De a harcot ne­künk tudatosítanunk kell. hogy dolgozó népünk ezek példáján lelkesedve harcoljon a békéért, s ezzel még nagyobb eredmé­nyeket elérve. Beszédét a következő gondo­lattal fejezte be: — Több mint 160 évvel ez­előtt, 1789-ben Batsányi János, a fiatal jakobinus költő így szólt az országhoz: „Jérték, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra ves­sétek.“ Ekkor, a polgári forradal­maktól terhes Európában Pá­rizs. a francia nép volt a ha­ladás fáklyavivője. De az eltelt több mint másfél évszázad alatt a történelem tovább fej­lődött, a Dolgári forradalmak időszakát a proletár forradal­mak időszaka váltotta fel. 38 évvel ezelőtt az*orosz munkás­osztály, szövetségben a pa­rasztsággal, megdöntötte a bur­zsoázia hatalmát, kezébe ra­gadta a haladás világító fák­lyáját, ezzel az egész világ né­pének megvilágítja a felemel­kedés útját. Mi sorsunkat most előre a Szovjetunióban láthatjuk, s ha ma élne Ba­tsányi, akkor arra biztatna bennünket, hogy vigyázó sze­münket Moszkva felé. irányít­suk. Az ünnepi beszéd elhangzása u i á n a Magyar—Szovjet Tár­saság kitüntetéseket és díszok- lc\ öleket adományozott leg­jobb aktíváinak. A Magyar— Szovjet Társaság aranykoszo­rús jelvényét kapták: Terrai Barnabás, dr. Némedi Lajos. Szőllősi Gyula; ezüstkoszorús jelvényt kaptak: Bolya István­ná, Kristóf Lászlóné és Hal­mos Gyula; bronzkoszorús jel­vényt kaptak: Németh József, Sándor Imre. Polák Pál, Boros G”örgyné, Bihari Klára. Az ünnepi ülés második ré­szében színvonalas, művészi műsort adtak a Heves megyei népi együttes, Suha—Cser- niszky művészegyüttes, üze­meink, vállalataink kultúrcso- portjai és az Operaház vendég­művészei. iiimrpség Az ünnepi beszéd után Né­medi elvtárs a megyei elnök­ség nevében ezüst- és bronz- koszorús MSZT-jelvényeket adott át az MSZT aktivisták­nak, majd Bognár elvtárs fel­olvasta az emléklappal kitün­tetett MSZT-aktívák neveit. Az ünnepségen úttörő, vala­mint MNDSZ-küldöttség kö­szöntötte az MSZT-szervezetet az évforduló alkalmából. Az ünnepség után kultúrmű­sor következett, melynek kere­tében a gyöngyösi színjátszó­csoport részleteket adott az ed­dig bemutatott műsoraiból. Föllépett a műsorban a járási kultúrház munkás színjátszó­csoportja is Nyekraszov: Pé- tervári uzsorás c. egyfelvoná- sos színdarabjával. A kultúr­műsort a megjelent közönség nagy tetszéssel fogadta. ünnepség esemény volt Hatvan város szervezetének az elmúlt 10 esztendő alatt végzett munká­idért átnyújtott aranykoszorús kitüntetés. Aranykoszorús ki­tüntetésben részesült Csömör József elvtárs. a városi párt­végrehajtóbizottság titkára, va­lamint a szovjet kultúra ápo­lása területén kiválóan dolgozó hatvani MSZT • színjátszó­csoportja. Ezenkívül jól dolgo­zó aktivistáknak 2 ezüst és 4 bronz koszorút adományoztak. Az ünnepi beszédet Hatvanban is színvonalat kultúrműsor követte; Mint az ország legtöbb kis­üzeme, működése első idejé­ben az Egri Lakatosárugyár is inkább hasonlított egy nagy műhelyhez, mint gyárhoz, ösz- szes gépezete három présgépből állt, ezek mellett dolgozott 45 munkás. Tűzhelyeket, külön­féle tűzheiyalkatrészeket ké­szítettek, tőlük került ki a sok állatkaparó, lópatkó síb. Ha­vonta mintegy 60—70 ezer pen­gő értékben. Kicsi volt az üzem kapacitása, mert hiszen kezdetlegesnek számított a be­rendezés is, alacsony volt a dolgozók keresete is. A felszabadulás után telje­sen megváltozott az üzem éle­te. Miután a lakatosárugyárat államosították, az üzembe kor­szerű gépeket hoztak, többek között két szovjet gyártmányú prést, kaptak egy jól felszerelt szerszámműhelyt is. Nem fe­ledkezett meg róluk államunk, de ők is megmutatták mire ké­pesek. Az üzemben dolgozók létszáma ebben az időben meg­haladta a 200-at. 1953-tól abba­hagyták a tűzhelyek készítését és munkájukkal országunk iparosítását segítették. Áttér­tek a munkavédelmi berende­zések gyártására, mint például a porelszívó készítésére. A Rá­kosi Mátyás Műveknél, Diós­győrben, s az ország minden részében így vált egyre ismer­tebbé az Egri Lakatosárugyár. Az itt készített berendezések után mindinkább tisztelettel és megbecsüléssel gondoltak dolgozóira. Az új gépek munkába állí­tásával tovább javult a laba- tosárugyár munkásainak kere­sete is. Szakemberek kerültek az üzembe, akik mindenkor szívesen segítették a fiatalo­kat, s az üzemvezetőségtől is sok támogatást kaptak. Közel fél éve újból korszerűsítették a gépeket: félmillió forint ér­tékben saját készítményű gé­peket állítottak a termelésbe. Ezáltal könnyebb és gyorsabb lett munkájuk, a szellőzőrész­legnél. a ventillátor készítés­nél. Gép végzi ma már a lemez egyengetését, és hamarosan a lemezek hajtogatását is. A berendezések ilyen-nagy­arányú fejlődése az üzem dol­gozóinak újításaival természe­tesen könnyebbé tette a mun­kát, de lazulnak a normák is. Az 1952. évi normarende­zés óta — amikor még tűzhe­lyeket készítettek —, sokat fejlődtek, üzemgépezetük szin­te teljesen megváltozott. Ma­guk a dolgozók és a pártbizott­ság vették ezt észre, ők fig3'el- tek fel arra, hogy egyes üzem­részeken könnyű munkával, alig pár óra alatt, teljesítik a napi tervet, elérik a 200—250 százalékot. Termelési értekez­leteken és röpgyűléseken sokat beszéltek erről, s a munkások kérték, hogy a vezetőség vizs­gálja felül és rendezze az üzemrészek normáit. A norma lazulását több munkafolyamat igazolta. A kc­Az éves terv teljesítése az iparban, a növényápo­lási munka, az aratásra való felkészülés nagy munkája a mezőgazdaság­ban igen sok olvasónk­nak, levelezőnknek ad tollat a kezébe. hogy la­punkon keresztül is be­számoljon munkájuk eredményéről. HALÄSZ ISTVÁNNÉ, a mezőtárkányi Ezüst Kalász Termelőszövetkezetből arról írt. hogy a szövetkezet tagjai már háromszor kapálták meg a cukorrépájukat, jól halad a többi kapásnövény ápolása is. Résztvesz a munkában min­den tag, de még a családta­gok is segítenek. ifj. BARNA SÁNDOR az átányi pedagógus napról írt, Sáfrány András az apci, a hatvani MÉH Vállalat dol­gozói pedig a hatvani dolgo­zók vasgyűjtési eredményedről számoltak be. zésnél dolgozik Buttingev László. Ebben a munkában egy folyóméter hegesztésére 22 perces normát állapítottak meg. De a tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy 16 perc is elegen­dő ennek a munkának az el­végzésére. Buttinger László szorgalmas, jó dolgozó ugyan — mégsem érhetne el 180—200 százalékot így, ha nem lenne laza a norma. Hiszen Gyer- gyák László igyekezetéhez és akarásához sem férhet semmi kétség. Ö az üzem egyik- leg­jobb hegesztője. Mégis a szel­lőző üzemrésznél elágazó he­gesztésében nehéz munkával sem tudja túlszárnyalni a 93— 95 százalékot. A lazulás termé­szetesen a fizetésben is meg­mutatkozik. Egyesek minden nagyobb erőfeszítés nélkül megkeresik az 1400—1500 fo­rintot. például Fazekas Gyula részlegében, míg mások négy­ötéves gyakorlat alapján sem érik el az 1000 forintos kere­setet. A tervteljesítésben sok rend­ellenességet tapasztaltak. Mir- kóczki Fér énen é például né­hány hónapja új munkahelyre került, a szellőzőbe a csőveze­ték összeállításához helyezték. S négy-öt nap múlva 100 szá­zalék lett a teljesítménye, most pedig már a 120 százalék felé tart. Vagy a porelszívó-fej he­gesztésénél, amelytől minden­ki húzódozott, Szabó Bernáth ifjúmunkás egy kis ésszerűsí­téssel könnyen megszerezte a 130 százalékot. Ha a vezetőség szemet hány­na a norma lazulásán, és nem tartaná fontos feladatnak mi­előbbi rendezését, a jövőben ez még jobban gátolná a ter­melést. De nem marad így, mert a dolgozók kérése való­ban jogos: szükség van arra, hogy a normákat igazságoson rendezzék. Ahol eddig nem do! go.-rak meg a kifi2.e'°'Jt bérért, ott szabályozzák az egy­ségidőt, ahol pedig edd g szoros voit, például Gyérgyák László munkahetén, ott is módosítsák. Numan György kiváló dolgozó, társai nevében is beszélt akkor, amikor el­mondotta, milyen nagy jelen­tőséget tulajdonít a lazaságok észrevételének és felszámolásá­nak. Gyertyák László és még többen, pedig megígérték a termelési értekezleten, hogy a munkaidő jobb kihasználásá­val, ésszerűbben dolgozva, ez­után is fontos feladatnak te­kintik a mennyiség növelése mellett a minőség betartását, és küzdenek is érte. Sok őszinte dicséret és meg­elégedés hangzott már el az Egri Lakatosárugyár dolgozói felé — jó munkájukért. Szép eredményeikkel vívták ki meg­becsülésüket, s mindazok hálá­ját és szeretetét, akiknek mun­kakörülményeit az általuk ké­szített gépek is segítették meg­javítani. A jövőben is mindig számítunk rájuk. Dohai Margit SZABO ISTVÁN a kömlöi Dózsa Termelőszövetkezetből küldött értesítést arról, hogy Vágó József és társa; milyen kimagasló eredményt értek el a _ növényápolásban. Tóth. László Hevesvezekényről a Bé­ke TSZ munkájáról ír, Bóta Ferenc pedig Gyöngyösről ke­resett fel bennünket levéllel, melyben beszámolt arról, hogy a gyöngyöstarjáni dolgozó pa­rasztok milyen lelkesen köt­nek szállítási szerződést sző­lőre és bonra. BRAVEK LÁSZLÓ, a Gyön­gyösi Téglagyár dolgozóinak eredményes . munkájáról ad hírt. Groszman Lajos pedig az egri cipészek éves vállalá­sát közli, amelyben a többi kisipari szövekezetet hívták ki versenyre az éves terv novem­ber 30-ra való teljesítésében. Licska Petemé, az Egri Do­hánygyárból keresett fel ben­nünket soraival, beszámolva a gyár fiat-Íjainak szorgos, lelkes munkájáról, Az itnm'pi beszéd Fennállásának tízéves év­Egerben, az ünnepi szerv, titkár, Kovák Emil kér. alkalmazott. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után dr. Né­medi Lajos, az MSZT elnöke nyitotta meg az ünnepi ülést, majd Suha Andor, a Népújság szerkesztőbizottságának veze­tője mondott ünnepi beszédet. gazda szemével végignézünk, s lemenve a bányába, látjuk a sok kilométer hosszú kaparó- és gumiszalagot, a villamosí­tást. az F—4-es * réselőgépet. beszélgetünk a mérnökökkel és vájárokkal a ciklusos fejtésről, bemegyünk, a diszpécseri szo­bába, vagy az olvasóba, für­dőbe, megnézzük a teljesít­ményt mutató százalékokat, s a fizetést, nos. mi akikor a Szovjetunióra gondolunk. De a visontai dolgozó paraszt se Amerikának hálás azért, mert eltűnt falujából a földesúr, s helyette ő lett a falu birtoko­sa, hogy eltűnt a szolgabíró, s helyette a magukból válasz­tott tanács intézi ügyes-bajos dolgaikat, hogy a csendőr ka­kastolla helyett, dúsantermő kalászaikat fújdogálja a mát­rai szél. Dehogv is Ameriká­nak ! Tudja a magyar dolgozó paraszt jól. hogy szabad­ságot, földet. nagyüzemi gazdálkodást, gépállomást, villanyt, új házat, mozit, autóbuszt csak úgy kapha­tott, hogy előbb felszabadí­tott bennünket a Szovjet­unió. s nem szűnt meg berniünket támogatni az­óta sem. És a magyar értelmiség? Ki­tárult előttük a világ. Széle­sebb lett horizontjuk, megej­tette őket is a nagy harc, a lázas országépítő munka. Kö­zelebb kerültek a néphez, s ezzel a Szovjetunióhoz. Két­ségtelenül nagy tudásukra megtermékenyítően hatott az előlük addig elzárt szovjet tu­domány. Uj módon terveznek, gyógyítanak, nevelnek, érzik: most érdemes igazán értelmi­séginek lenni. Elismerő szere­tettel gondolnak a Szovjetunió­ra. mert konkrétan is érzi-k ba­ráti segítségét. Dr. Katona László Pavlov elméletének se­gítségével gyógyítja a beteg tüdőket, dr. Páka László a szov­jet orvosok tapasztalatait al­kalmazza szívműtéteinél, dr. Varga Béla Filatov szovjet pro­fesszor módszereivel operálja a beteg szemeket, a főiskola tanári kara Makarenko. Krupszkája, Goncsarov peda­gógiai módszereit alkalmazza nevelő munkájában. Lelley Já­nos, a Komoolti Kísérleti Gaz­daság vezető kutatója Glucsen- kó akadémikus baráti taná­csaival jutott előbbre munká­jában. Megtalálható tehát a Szov­jetunió segítsége életünk leg­kisebb jelenségétől a legna- j gvobbig, a keresztsoros vetés- I tői a gyorsvágásig, fejlődő szó- ' nyökcső hegesztés és pereme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom