Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-23 / 50. szám

1955. Június 23, csütörtök

NÉPÚJSÁG

3

HÍREK

NAPTÁR

JCNIUS 24: öt évvel ezelőtt,

1950 június 24-én írták alá a gazdasági és kulturális együttműködési egyezményt a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között.

JÚNIUS 25: 1950 június 25-én

támadták meg a délkoreai bábkormány csapatai a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

Tegnap megnyitották Helsinkiben a Béke-Világtalálkozót.

KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁINKBAN vasárnap tartották a tanév záróünnepélyeit. A tanulók ezen a napon megkapták iskolai évvégi bizony »ványaikat. Kedden és szerdán az új tanévre a beiratások ás megtörténtek.

Bő felhozatal, olcsóbbodó árak ai egri piacon

Nap, mint nap több zöldségféle és új mezőgazdasági termék kerül az egri fogyasztóközönség elé. az egri piacon. Új burgonyából a napi felhozatal meghaladja az 50 mázsát, ára kg- ként 4,80, karalábéból Is bőséges a felhozatal és ma már a gyökér zöldségfélék is kielégítik a fogyasztókat és csomói», ként 1 —1,50 forintért kaphatják. Káposztából napi öt mázsa a felhozatal s kilogrammonként 4,20—5 forintért kaphatók. Kelkáposztából négy-öt mázsa a napi felhozatal, ára 4,20, cseresznye napi felhozatala meghaladja a napi 100 mázsát és kilogrammonként már 3,50—3,60 forintért kapható. Olcsóbbodott a meggy, borsó, uborka Is. A közeli napokban további olcsóbbodás várható.

A JÖVŐBEN minden héten csütörtökön délután 3 órakor egy forintos helyárral műsort ad az egri Vörös Csillag filmszínház, 23-án, csütörtökön a Kővirág című filmet vetítik.

MEGNYÍLT vasárnap a

gyöngyösi egészségügyi kiállítás. A Petőfi Gazdakör helyiségében mintegy 160-an jöttek össze a megnyitó ünnepélyre. Az érdeklődők kíváncsian szemlélték a kiállított anyagot. A kiállítás június 29-ig lesz nyitva.

AZ ÁLLAMI ZENEISKOLA hegedű-, zongora-, gordonka, fafúvó, rézfúvó tanszakainak növendékei június 25-én, szombaton délután 6 órakor az ének- és tánckar közreműködésével tanévzáró hangversenyt rendeznék a zeneiskola nagytermében.

EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBŐL

Születtek: Botond Péter, Sumi Matild, Csóka András, Kiss Aranka, Bartha Éva, Sebestyén László, Ficsor Ibolya. Fodor László, Zakar László, Abel Sándor.

Házasságot kötöttek; Kalmár Gábor—-Pálok Irén, Márkus János—Nagy Erzsébet, Barta Gyula-Szegedi Erzsébet, Berta László—Generál Margót, Kakuk Lajos—Balázs Olga, Gulyás Sándor— Brenner Erzsébet, Pogoilyi Imre—Vigh Erzsébet.

GYÖNGYÖS VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL

Születtek: Balogh Jenő, Juhász László, Öroszi Zoltán, Gréci Erzsébet, Kovács Béla, Bállá Má ria. Kerek Ferenc, Garai Ilona Szitner Judit, Kocsis Julia, Tren csényt László. Molnár Ágnes Czank Éva.

Házasságot kötöttek: Szaka

Ottó—Gréczj Irén, Kertész József—Tábi Magdolna, Bedross László—Bozsik Erzsébet, Berzé- ki István—Forgács Erzsébet, Gömbicz Géza—Csoszánszki Gizella. Bognár József—Holczreiter Ágnes, Vldák Sándor—Garasl Margit, Erki János—Bakos Viktória. Sulia Lajos—Németh Anna, Földi Imre—Barta Róza.

Amit egy névtábla takar..

amely serkent a szarvasmarhatenyésztésre. Ha jól nekigyűr- kőzünk, akkor meg is valósítjuk ezt a célkitűzést, megvalósítjuk a párt és a kormány által megjelölt feladatokat hazánk, dolgozó népünk javára, ezen belül a megye dolgozó parasztságának javára is — kemény kommunista munkával.

Az aktívaülés legfőbb pozitívuma az volt, hogy a hozzászólók s elsősorban a beszámoló a hibák feltárása után

konkrét javaslatokat adott a munka megjavítására.

Úgyszólván egyetlen felszólaló sem akadt, aki nem arról beszélt volna: mit kívánnak tenni a szarvasmarhatenyésztés megjavítására, aki ne tartotta volna reálisnak azokat a tervszámokat, amelyeket a megyei szervek juttattak el területére a számszerű fejlődés segítésére. Megállapította azt is az aktívaülés, hogy a legfontosabb most: továbbjutni a belső tárgyalások időszakán, azonnal hozzálátni a munkához.

Elsőrendű feladat a termelő- szövetkezetek tenyésztői munkájának megjavítása, a hozamok jelentős emelése. Segítsen ebben a legintenzívebben az egész állatorvosi kar — szögezte le az aktívaülés. Megfelelő és megbecsült állat- gondozókra van szükség, akiket nem lehet állandóan cserélgetni, akik képesek arra, hogy bevezessék és eredménynyél alkalmazzák a szocialista szektorokban az egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst, a háromszori fejest, stb. Tovább kell javítani az állategészségügy színvonalát. El kell érni, hogy a meddőség elleni küzdelemmel legalább 85 százalékos legyen a vemhesülés.

Fokozni kell az abraktakar- tnánytermelést, biztosítani kell e szálastakarmány időben történő és szakszerű betakarítá- lát, a silózási tervek teljesítését, hogy már ebben az évben

helyileg oldjuk meg a takarmányozási problémákat. Komoly változást kell elérni az apaállat ellátás és gondozás terén, a mesterséges megtermékenyítő állomás munkájának megjavításában. Fokozni kell a törzskönyvezést, s el kell érni, hogy a törzsikönyve- zett egyedek fele elérje a törzskönyvi osztály szintet.

^ pillangósok vetésterületét 1936-ra leqalább U százalékra kell emelni

Hangsúlyozta az aktívaülés, hoev ezért az agitáció minden eszközét fel kell használni. Hasonló sürgős tennivaló van a kukoricatermelés hozamának növelése terén, hogy az még ebben az évben éreztesse hatását. A takarmányellátás megjavítására gondosan fel kell készülni a másodvetési tervek teljesítésére, valamint a rét- és legelőgazdálkodás megjavítására. Rendkívül fontos az ellenség bűnös tevékenységének felszámolása.

A beszámoló és a hozzászólók egységesen szögezték le, hogy a szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó tervek végrehajtása nem mehet a begyűjtés, azonbelül is a húsbegyűjtési tervek teljesítésének rovására.

A Heves megyei aktivisták megyei értekezlete különös gonddal és megfelelő alapossággal vitatta tehát meg a

szarvasmarhatenyésztésben mutatkozó hibák okait s azok sürgős felszámolásának lehetőségeit. Most arra van szükség, hogy a megye párt-, állami és tanácsszervei, a szocialista szektorok, de minden dolgozó paraszt fontos köteleségének tartsa, hogy ezen a téren is megvalósítsa a Központi Vezetőség június 8-i határozatát. hogv eredményesen járuljon hozzá a mezőgazdasági termelés színvonala fokozásához, a dolgozók élelmiszer- ellátásának biztosításához;

Mátrafüred — Béke utca. Az egyik épület vaskerítésén zöld gallyal körülvett kis tábla húzódik meg szerényen: „Úttörő Áruház Üdülője“ — hirdeti a felirat. Sok hasonló tábla van még Mát- rafüreden a kerítéseken, az üdülők falán — de maradjunk csak ennél, hisz ennek külön megvan a maga kis története.

Mátrafüreden két ötszobás villája, Gyöngyösön a Zöldfa utcában bérbe adott háza, Jászárokszálláson családi háza van Bárány Géza mátra- füredi lakosnak. Érthető tehát, ha izgalomban volt, mikor az 1952-es bérház államosítási rendelet megjelent. Sokat töprengett, hogyan Is lehetne átmenteni ezeket a villákat, házakat, feltűnés nélkül. Nos a szerencse kedvére játszott. Ismerettségét felhasználva, becsempészte magát az államosítási bizottságba. így aztán sikerült megtartani a négy „kis házacskát“. De ez még csak fél munka volt. Érezte, hogy így nem lehet sokáig feltűnés nélkül húzni az ügyet. Egyik villát átíratta hát felesége, míg a gyöngyösi, illetve jász- árolcszállási lakásokat gyermekei nevére.

Később mégjobb gondolata

támadt. Az ország minden részéből nagy az érdeklődés az üdülők után és számos vállalat, intézmény még a magánvillák egy-egy részét is bárbeveszi. Ebből fakadt Bárány elgondolása, melyet meg is valósított.

Az egyik villát évi 7000 forintért Papp Kálmánnénak adta ki, aki azt 10 ezerért a Szőrmeipari Egyesülésnek adta át. A másik villát hasonló összegért az Úttörő Állami Áruháznak adta bérbe. Kikötötték a szerződésben, hogy Bárányt, mint gondnokot alkalmazzák saját üdülőjében, s a fizetésen kívül ingyenes ellátást is biztosítsanak számára. A szerződés persze tartalmaz sok más pontot is, melyben az Úttörő Áruház kötelezi magát, hogy a bérleményen kívül az épületen sokezer forint értékű javítási munkát is elvégeztet.

így, munka nélkül — csupán egy kis lakás üzérkedéssel — 30—35 ezer forintos évi jövedelemre tesz szert. Hát így került az Úttörő Áruház Üdülőjét jelző kis tábla a zöldgallyas vaskerítésre, álcázva, egy spekuláns üzérkedését. Ideje, hogy az illetékesek a tábla mögé is nézzenek.

VIDÁM NAPOK

A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE

A PÁRIZSI VENDÉG u

A Déryné Színház zenés víg játéka három felvonásban

Az egri III, sz. iskola pajtásai kedves mesejátékot mutattak be a napokban a szakszervezeti székház Rákosi termében. A város kispajtásai a szép előadást osztatlan örömmel fogadták.

Hatvan a DISZ rendezésében „Vidám vasárnappal” tette emlékezetessé az iskola év befejezését a kis úttörők számára. Ezen a vidám vasárnapon dőlt el a város lepényevö bajnoksága is.

Kedves darabot mutat be a miskolci Déryné Színház hétfő óta Egerben. A darabot eredetileg Szigligeti Ede, az első magyar klasszikus vígjátékíró írta a „Bajusz" címmel. Ez adta az alapötletet, ezt az anyagot dolgozta fel Tabi László bővérű humorral és ezt tűzdelte meg pompás, mulattató zeneszámokkal Vincze Ottó. A darab a XVIII. század második felében, Mária Terézia korában játszódik és a szokásaiban, viseletében, néphez ragaszkodó magyar nemes alakját állítja szembe a franciákat majmoló rangkóros bécsi arisztokratákkal.

Koltay bihari alispán, hogy osztrák származású felesége kívánságának eleget tegyen, néhány hónapra Bécsbe költözik. Még meg sem melegedhettek új otthonukban, amikor váratlan vendég érkezik: megjön Párizsból Thusnelda grófnő, Koltayné nagynénje. A párizsi vendég egyszeribe fejetetejére állítja a házat. Azon a címen, hogy Koltayt grófi rangra emelteti, mindenbe beleszól és magához ragadja a család ügyeinek irányítását. Koltay felesége kedvéért mindent megtesz, de amikor Thusnelda grófnő és Hugolin gróf azzal állnak elő, hogy Koltay még a bajuszát is vágassa le a divat kedvéért, akkor kitör a perpatvar. Marad-e bajusz, vagy sem? — ez itt a kérdés és ekörül bonyolítja a szálakat a furfangos Bandi, Koltay leibhuszárja, Babettel, Thusnelda komornájával, akit a szerelem tesz végül Bandi szövetségesévé. Hiábavaló Thusnelda minden mesterkedése, hogy a ház lakóit kiforgassa vagyonából, belőlük bécsi divatfigurákat, elvtelen, hajporos, pojácákat csináljon. Hiába akarja a darab kedves szerelmeseit, Erzsikét és Vár- közy grófot intrikával szétválasztani — végül ő marad hoppon és válik ellenszenvessé.

A darab rövid tartalma körülbelül ez volna. De a mű mondanivalója — e meglehetősen egyszerű mese kereteiben is — jóval tovább megy, többet ad. A Habsburgok nemzeti elnyomása ellen íródott. A magyar uraknak nem tetszik a német viselet, szívesebben esznek osztriga helyett tokaszalonnát — mégis szinte észrevétlenül bontakozik ki Bandi, a leibhuszár figurája, aki a nép, a magyar paraszt természetes eszével, furfang- jával nyitja fel urai szemét is, teszi határozottabbá azok ellenállását, mindennel szembe, amj bécsi. A nézőben, anélkül, hogy erre gondolna lassan kialakul az a vélemény, hogy itt a romlott, elvtelen, a magyar ruhát és benne az embert bohócnak néző Thusnelda grófnő akar mindent irányítani, akar mindenkit saját érdekében felhasználni. S vele szemben igazán egy ellenfél áll, Bandi, aki a szagáról, szokásairól, beszédéből megérzi — ez a nő a magyarok ellensége, ösztönös benyomáTájékoztató jelent meg a családi lakóházépítés ", ' ' ”

Családi lakóház építkezésnél a szükséges feltételek, — telek, építési anyagok, stb. — biztosítása mellett komoly kérdésként merül fel, milyen is legyen az új lakóház, milyenre épitsék, hogy kívül-belül tetszetős legyen és kényelmes otthont nyújtson.

Ehhez nyújtanak segítséget a lakóházépítés céljára készült tí- pústervek. A tervek készítésénél — az épület csinos külső megjelenése mellett — fontos szempont volt a belső lakóhelyiségek

kényelmet nyújtó. ésszerű elhelyezése. Figyelembe vették a tervezés során a

haladó építészeti hagyományokat és azokat a növekvő igényeknek megfelelő alaprajzi megoldásokkal, korszerű szerkezeti elemekkel fejlesztették tovább. A típusterv további előnye, hogy könnyen és olcsón beszerezhető.

Hogy az építeni szándékozók a típusterveket megismerhessék, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 174 oldalas. 30 db különféle típustervet tartalmazó tájékoztatót adott ki változatos alaprajzi és homlokzati megoldásokkal. A tájékoztató megtekinthető valamennyi megyei, járási, városi, kerületi tanács vb.

vkg. szervénél és a községi mérnökkel rendelkező községi tanácsoknál.

A tájékoztatóban található kétszobás szabadon álló lakóház, valamint egy-egy szobás és két- két szobás ikerlakóházak terve, városias jellegű homlokzati megoldásokkal, közmüvek és közmű nélküli kivitelben. Rendelkezésre áll továbbá tízféle falusias jellegű egy és két szobás lakóház, amelyeknél a tervezők arra is gondoltak, hogy a házak a későbbiek folyamán bővíthetők legyenek.

A közmüvei ellátott épületekhez fürdőszobát terveztek. A közmű nélküli tervek — több falusias jellegű épületnél Is — úgynevezett mosdóhelyiséget tartalmaznak. amelyek berendezhetek fürdőszobának is.

A tájékoztatóban a típusterveknek megfelelő beépítési vázlatok is vannak, melyek megmutatják. hogyan helyezzük el az épületeket, hogy egészséges, napos szobákat kapjunk.

Ha az építtetők a tájékoztató segítségével kiválasztották a megfelelő típustervet, a teljes tervanyagot 20 forint befizetése ellenében megkaphatják a megyei tanács vb. város- és községgazdálkodási osztályán, a városi tanácsok vb. város- és községgazdálkodási osztályain. A 20 forint térítési díj csak a nyomdai és papírköltséget fedezi, a terv értéke ennek az összegnek sokszorosa.

A típusterv-csomagok tartalmazzák az összes részletrajzokat és adatokat, amelyek alapján az épületet teljesen fel lehet építeni. Pontos útmutatást nyújtanak mind az építtető, mind az építő Iparosok részére az épület szerkezeteire, anyagára és a munkaidő szükségletra vonatkozóan. részletezve, milyen és mennyi anyagra van szükség a kőműves-, szerelő-, vízvezeték- és csatornázási stb. munkához. A falusi jellegű lakóházak tervcsomagjai a melléképületek (árnyékszék. fásszín, baromfi-, sertésól stb.) terveit is tartalmazzák.

A típustervek alapján történő építkezéseknél az építési engedély iránti kérelemhez nem kell a tervet benyújtani, csupán a típusterv jelét kell megadni. Ezenkívül mellékelni këll az építési helyszínrajzot, valamint az igazolást, hogy milyen elmen jogosult a házhelyen építeni.

sait közli a grófnő komorná- jával is, s egy-két bizonyíték megszerzése után már tudatossá válik az iménti homályos érzése.

Mennyivel később döbben rá Koltay a valóságra, feleségéről nem is beszélve. Helyesen mutatja meg a darab Koltayban a magyar uralt, becsvágyát, a grófi rang, a királyi udvarba kerülés után. Ez teszi őt vakká, s ellenállása legfeljebb a titkos tokaszalonna evésben és a magyaros bajuszhoz való ragaszkodásban merül ki. Mennyi furfangra, mennyi kedves okoskodásra van szükség, míg végül Koltay szinte a huszárjától tanult humorral és módszerekkel téríti észre nagyravágyó feleségét is.

A rendező: Déri Éva és a színészkollektíva felfogását dicséri, hogy Várközy gróf figuráját nem túlozták el. A haladó, Béccsel, vagy legalább is Bécs szokásaival következetesen szembenálló magyar nemest képviseli, akj Párizsban is hűséges marad hazájához — és Erzsikéhez. Koltay -húgához. Bécsbe érkezvén, kisebb félreértések után átveszi a „harc” irányítását, de ezt győzelemre vinni, Thusnelda grófnőt, s a romlott bécsi udvart megtestesítő Hugolini grófot leleplezni, csak Bandival és Babettel szövetségben tudja.

A darab rendezőjét, a színészeket és a zenészeket, dicséret illeti. Ma már úgy érezzük, hogv ők egy kicsit egriek is, mieink is. Több éve már, hogy nyaranta eljönnek hozzánk és egy-két hónapig tehetséges, kedves játékukkal tolmácsolják a színpad nyelvén nagy magyar, vagy külföldi klasszikusok gondolatait, vagy éppen ma élő írók műveit. Tanúi vagyunk fejlődésüknek, s a miskolciakkal együtt örülünk, amikor egy- egy évad végén a magyar színjátszás ünnepi hetén jól szerepelnek, dicséretben, kitüntetésben részesítik őket. A Párizsi vendég előadását látva is úgy éreztük, megérdemlik a nép szeretetét, elismerését.

A Thusnelda grófnőt alakító Nádassy Anna kiforrott tehetségével. hitelesen alakította az önző, romlott, Párizst iS .megjárt“ nőt, akinek nincsenek gátlásai, ha pénzről vagy szerelemről van szó. Máthé Éva (Babett) és Tatár Endre (Bandi) kedvesek, egyszerűek voltak. Minden sallang és túlzás nélkül adták, amit adniuk kellett: önmagukat, a népet. Szövetségük, vagy ami ezt megelőzte: szerelmük is egyszerű volt és igaz. Ezzel éles kontrasztot állítva, még jobban aláhúzva a bécsi urak szövetségének is, azok szerelmének is az aljasságát. Dicséretet érdemel Némethy Ferenc is, aki Hugolini gróf szerepét alakította. A gróf figurája szinte önmagát kínálja és csábítja alakítóját túlzásokra. Némethy Ferenc jó ízlésére vall, helyes színészi felfogását dicséri, hogy nem tévedt erre a kitaposott útra. Ehelyett egyéni humorral, cinikus romlottsággal tárja fel a gróf életét, a nevetés maró gúnyfegyverét adja át a nézőknek, hogy ezzel végezzék ki az általa képviselt osztályt.

Fekete Alajos (Koltay) és Márffi Vera (Adelaid, a felesége) szintén tehetségük legjavát adták. Fekete Alajos komoly, szép férfihangjával, Márffi Vera intelligens, a karrier és becsület között vívódó asszony belső átélésével ért el nagy sikert. Pintér Ilona (Erzsi, Koltay húga) és Szűcs Sándor (Várközy gróf) szimpatikusak voltak. Szűcs Sándor igen jó énekes, s még sok jó alakítást várunk tőle. Pinter Ilona jó partnerének bizonyul, jól illeszkedett a darab légkörébe.

Dicséret illeti még: Déri

Évát, a rendezőt, helyes felfogásáért és Virág Elemér karnagyot, Vincze Ottó zenéjének tolmácsolásáért.

Suha Andor