Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-19 / 49. szám

1953. június 19. vasárnap. NfPUJSÄG 5 PÁRTÉLET Örömmel fogadtam a bizalmat... Egy propagandista levele Az újítómozgalom a termelékenység növekedésének egyik alapja- ezt igazolja a Mátravidéki Erőmű példája is A szihabni pártszervezet vezetősége az 1955/56-os pártok­tatási évre újból propagandistának jelölt és a taggyűlés egy­hangúan elfogadta a jelölést, örömmel fogadtam a taggyűlés megtisztelő bizalmát. Kitüntetés számomra, hogy már három éve — és a jövőben is — az SZKP történet 1. évfolyamán tai níthatom az elvtársakat. Az új oktatási év eredményessége nagy mértékben az elő­készítéstől függ. Éppen ezért én is kiveszem részemet az elő­készítő munkából, hogy már a hallgatók kiválogatásánál meg­ismerjem azokat, akikkel egy évig együtt tanulunk. Tagja va­gyok az előkészítő bizottságnak és két társammal égyütt sze­mélyesen látogatjuk meg munkahelyükön — a hivatalban, a mezőn — a hallgatókat. Előkészítő bizottságunk tervet készí­tett, hogy a két pártvezetőségi ÿlésen javasolt valamennyi elvtárssal és pártonkivülivel beszélhessünk. — Csoportomhoz — melynek propagandistája leszek —15 párttag és nyolc pártonkivüli tartozik. Már mindannyiukkal be­széltünk. Tervünk szerint június 6-ig valamennyi hallgatóval beszélnünk kellett. Ez megtörtént. De tudjuk, hogy ez nem elég. Ezért úgy határoztunk tervünk alapján, hogy június 10-től augusztus 20-ig és augusztus 20-tól szeptember 30-ig újból meglátogatjuk a hallgatókat. Egy-egy látogatás alkal­mával tájékoztatjuk őket a párt- és kormányhatározatok idő­szerű kérdéseiről, a legfontosabb külpolitikai eseményekről. Felhívjuk a figyelmüket azokra a szépirodalmi könyvek, sajtó­cikkek olvasására — és összegyűjtésére — amelyekre az oktatási év idéje alatt szükségük lesz. E látogatáson túl augusztus 20 és 30-a között megbeszé­lésre hívjuk össze a hallgatókat, kérdés-felelet formában esz­mecserét folytatunk. Az iskolai év beindullása elején újból összejövünk. Hogy ezeken felül is biztosítsuk a hallgatókkal való kapcsolatot, minden hallgatót pártmunkával, népnevelő­munkával bízunk meg. Jómagam is felkészülök az oktatási évre — egész nyáron át fokozatosan tanulok. Jelenleg az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Akadémia levelező hallgatója vagyok — jú­nius 20 25-e között vizsgázom — és mint egyetemi hallgató is tanulom a marxizmust. Ezentúl politikai tájékozottságom erdekeben rendszeresen olvasom a sajtót és megrendelem a Partepitést- és a Társadalmi Szemlét is. Könyvtáramban meg­vannak klasszikusaink könyvei, ebből is tanulgatok. De úgy is készülök az új oktatási évre, hogy már most megkezdtem az SZKP anyagának a feldolgozását összegyűj­tőm a korábbi évek alatt bevált módszerek ismertetőit össze­gezem a jó gyakorlati tapasztalatod. . .^Zt gondolom hogy ahol a p.opagandisták és a hallgatók ” jól es időben felkészülnek az új oktatási évre, ott eredmé­nyes lesz a munka. Bak Jenő propagandista Szihálom 195b ha Î5 ezer búidon termelünk hoteruzis kukoricát - Strumpf László megyei föagronómos nyilatkozata A ■ Központi Vezetőség jú- június 8-i határozata a mező- gazdaság fellendítésének ha­talmas lehetőségét tárja me­gyénk dolgozó parasztsága elé. Heves megye a sokrétű terme­lés hazája, így a mezőgazda­ság minden területén van ten­nivaló a határozat végrehaj­tásáért. Legfőbb feladatunk a kenyérgabonatermelés helyze­tének megjavítása, különösen a termésátlagok növelése. Szükséges, hogy megyénk ke­nyérgabona-területének leg­alább 30 százalékán — elsősor­ban. a tápanyagban szegény homok- és szikestalajon — hol­danként 100 mázsa istállótrá­gyát adjunk nyár végén. Növelni kell a műtrágya- használatot is. Már a követ­kező esztendőben 280 vagon­nal több nitrogén műtrágyát bocsátunk a termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére. Be. vezetjük a hevesi és hatvani homokháton a zöldtrágyázást, elsősorban a rozs és burgonya, valamint a dohány és a zöld­ségfélék termésátlagainak nö­velése érdekében. A kukoricatermelés megjaví­tásáért 1956-ban már 15 ezer ................. —— h oldon termeljük a 2—3 má­zsával nagyobb termésátlagot biztosító heterózis kukoricát. Ez jelentősen hozzásegíti a tsz-eket és az egyénileg dol­gozó parasztokat az állatte­nyésztés hozamának növelésé­hez. Ezt kívánjuk elősegíteni azzal is, hogy a pillangósok vetésterületének 50 százalékát meghagyjuk magfogásra, hogy a ^következő esztendőre elegen, dő mennyiségű pillangós vető­mag álljon rendelkezésünkre. Megyénk kiváló szőlőtermő szakembereinek és a dolgozó parasztok szaktudásának és szorgalmának segítségével visszaszerezzük az egri bika­vér hírnevét. Egerben és kör­nyékén a következő három év alatt csaknem 1000 holdon új vörösbor termő oltványszőlőt telepítünk. Ehhez megfelelő szaporító anyagot az országos hírű telepeinken termeljük. Igen sok feladat és szép le­hetőség vár a Központi Veze­tőség határozata nyomán me­gyénk tsz-eire, egyénileg dol­gozó parasztjaira és szakem­bereire egyaránt. Bízom ab­ban, hogy a feladatok végre­hajtásáért megyénk minden dolgozója teljes erejével küzd majd. EGERBEN vasárnap de. 10-től • látogatók megtekinthetik Eán Béía Munkácsy-díjas festőművész képkiállítását. A sportkedvelők délelőtt 9 órától látványos sport­műsort tekinthetnek meg a Va­sas-pályán a szakszervezeti sport- ünnepély keretében. Itt VIT jel­vényszerző versenyek lesznek. Ezen belül a város üzemeinek és hivatalainak sportkörei, atlétikai . számokkal szerepelnek, az egri Traktor Sportkör ökölvívó be­mutatót tart, míg az egri Vívó Szakkör női és férfi szakosztálya mutat be szép gyakorlatokat. Ezt követően az üzemek közötti lab- darúqó-mérkőzések zajlanak le. Filmszínházainkban délelőtt 11 órakor matiné van. A Vörös Csillagban a Flotta hőse című szovjet filmet, a Dózsa Filmszín­házban pedig a Fehér homály című filmet vetítik. Délután négy I crakcr a stadionban a Miskolci I Törekvés — Egri Vasas-Dózsa kom- 1 binált csapatai között lesz bajnoki labdarúgó-mérkőzés. A mozikban az Eladó kísértet c. angol (Vö­rös Csillag), míg a Dózsában Méq nem volt esküvő című fil­met láthatjuk. Este a járási kul- túrházban 8 órától össztánc. GYÖNGYÖSÖN délelőtt 9 óra­kor nyílik az Egészségügyi Mi­nisztérium és a városi tanács szervezésében ez egészségügyi kiállítás a Petőfi olvasókörben. A mozikban délelőtt 11 órai kez­dettel a Boldogság madara és Timur és csapata című filmeket láthatjuk, míg fél 2-kor a Gyön­gyösi Építők —Gyöngyösi Törek­vés közötti városi bajnoki mér­kőzést tekinthetjük meg a sport­pályán. Este fél 8 órakor a járási kultúrházban a'balettcsoport vizs- qaelőadása lesz. míg fél 9-kor közkívánatra a Puskin Moziban az MSZT, illetve járási kultúrott­hon csoportjai megismétlik Hogy voit című műsorukat. Este 8-tól a Petőfi gazdakörben tánc. Kis, rózsaszín füzetecske fek­szik a szerkesztőségi asztalon, a címe: „A Mátravidéki Erőmű Vállalat újítási feladatterve ... 1955 évre“. Igénytelennek lát­szó, tizenkét oldalas füzet ez, seniki sem gondolná, hogy olyan eredményes mozgalomnak a szerény kifejezője, amely az or­szág legjobb energiatermelő üzemei közé emelte a Mátra­vidéki Erőművet. Az újítómozgaiom, — ez se­gített és segíti a munkát, eb­ben a nagy, igen korszerű és rendkívül fontos feladattal megbízott üzemben is. Az itt dolgozók — a párt, a szakszer­vezet, a gazdaságvezetés együt­tes munkája, a példák nyomán — felismerteik, hogy az újítá­sok jelentik a lépcsőt, amelyen a teljesítmények, a termelé­kenység fokozásának, belátha­tatlan magasságaiba lehet el­jutni. Az újítóknak nem „szi­gorú“, nem „feszített“ a norma, sőt ez ösztönzi őket, mint ma­gasugrót a feljebb emelt mér­ce, hogy még jobban megis­merkedjen szakmája titkaival, hogy nem erőből, de ésszel, újí­tással szárnyalja túl azt a bi­zonyos „mércét“. Ha megnézzük az Erőmű újí­tóinak munkáját, könnyen le­mérhetjük, miért teljesítette jóval határidő előtt féléves ter­vét az Erőmű, miért teljesíti a dolgozók nagy többsége becsü­lettel tervelőirányzatát. Még január 18-án jelent meg a műszaki vezetőség által ösz­szeállított újítási feladatterv, s a megjelenés után a párt- szervezet népnevelői, a kom­munistáik, a szakszervezeti ak­tívák, széleskörű felvilágosító, mozgósító munkát végeztek a feladattervek megvalósításáért, az újítómozgalom fellendítésé­ért. A szervezett munka nem maradt eredménytelenül: má­jus végéig 137 újítást nyújtot­ták be a dolgozók, ebből 68-at elfogadtak és díjaztak is. A kö­zel másfélszéz újítás közül nem egy tetemes megtakarítást je­lent pénzben, anyagban, idő­ben az Erőmű, az egész nép­gazdaság számára. A 68 elfo­gadott újítás együttesen majd négymillió forinttal tette ol­csóbbá az energiatermelést. Hatalmas összeg ez, elektro­mos energiára átszámítva egy nyolcezer lakosú község egy évi átlagos energiafogyasztásá­nak felel meg. Az egyik legna­gyobb újítás, melyet egy hat­tagú brigád valósított meg, egymaga kétmillió forintot je­lent az Erőmű számára. A bri­gád tagjai számottevő módosí­tásokat hajtottak végre a por- szénkazán salakeltávolításán s ezzel nemcsak üzembiztosabb lett a munka, de igen nagy az áram- és az időmegtakarítás Is. A hattagú brigád 57 630 fo­rintot kapott újításáért. Juhász Illés és Máté az olaj felhasználására tett hasznos javaslatokat, melyeknek alkal­mazásával 26 000 forintos meg­takarítást ért el az Erőmű. A jó újítók közé tartozik Rada József és Papp Károly, vala­mint Gazdag János és még töb­ben mások. Az újítómozgaiom fellendítésében nagy segítséget adnak a műszakiak is, akikhez nyugodtan fordulhatnak és for­dulnak is a dolgozók újítási kivitelezési problémáikkal. A párt és a szakszervezet jó munkája, a műszakiak támoga­tása, az újítások nyilvántar­tása, s nem utolsó sorban az, hogy az elbírálás után 48 órá­val díjazzák az elfogadott újí­tásokat, — ezek tették lehető­vé, hogy az üzem dolgozóinak jó tíz százaléka már újított, s hogy egyre nagyobb tömege­ket állít csatasorba az újító­mozgalom. De szükség is van erre, mert probléma is akad még bőven. Az újítási feladat­terv több pontját sikerrel ol­dották már meg, de megoldás­ra vár még olyan probléma, mint például a salaktérben uralkodó helyzet, hogy az ide­hordott pernye egyrészt a dol­gozókat veszélyezteti, másrészt az egész környéket beborítja ez az égési melléktermék. Ez csak egy, a még sok megoldás­ra váró feladat közül. Éppen ezért arra van szükség, hogy a műszakiak, mint eddig, így ezután is adjanak meg minden segítséget az üzem újítóinak, hogy a kommunisták járjanak élen az üzem szűk keresztmet­szeteinek felszámolásában, az újítómozgalom továbbfejleszté­sében. Államunk gondoskodik az idős dolgozókról Tudod-e pajtás, hogy... E HETI REJTVÉNYÜNK: 1. A Földközi tenger öble, tengernek is beillik. 2. Most ünnepeljük születése 150, évfordulóját (híres költő). 3. Neves magyar matemati­kus. 4. Folyó Németországban. 5. A világ legmagasabb fenn­síkja. 6. Prémes, rágcsáló építésztu­dományáról is nevezetes. 7. Óramárka. 8. Mártírhalált halt kommu­nista ifjúmunkás. 9. Görög főisten. 10. Ennek felhasználásával, válik használhatóvá a nyersgumi. 11. Tamási Áron híres regé­nyének alakja. 12. Ebből készül a legdrágább illatszer. ★ A rejtvények helyes meg­fejtésének első betűi híres magyar feltaláló nevét adják. A rejtvény megfejtésének tel­jes szövegével együtt írjátok meg azt is, mit tudtok a híres feltalálóról. ★ Tudod-e pajtás, hogy . ; ; la­punk június 12-i számában kö­zölt rejtvény helyes megfejté­se a következő: Dánia, Irány­tű. Szombathely, Karthágó, Olt Károly, Napoleon, Rim&zkij- Korszakov, Gordiusi csomó, Edison. Sió, Sárgarigó, Zebra, Ulan-Bator, Solohoy. A helyes megfejtés: DISZ-kongresszus. Múlt heti rejtvényünket helyesen hét pajtás fejtette meg. Közülük három: Geibin- ger Mária, Eger, Beloiannisz út 54; Ifj. Garai János, Gyön­gyös, Fenyves út 14; és Drótos Klára, Petőfibánya, Felsőtelep 15. sz. épület — könyvjutalom­ban részesültek. A jutalom­könyveket címükre postán küldjük el. Egerben Kisasszony u. 18. sz. ház eladó. Érdeklődni Eger. Had­nagy u. 4 a. Jó karban levő 250-es Puch S 3-as motorkerékpár eladó. Cím: Gyöngyös. Dózsa György u. 16. szám. Megnyílt KUN ZOLTÁN NYOMBATECHNÎKUS KÖNYVKÖTÉSZETE EGERBEN Alkotmány u. 7. szám alatt, ahol gyors, pontos ízléses mun­kát kap. Telefon: 16—30. Pártunk vezetésével álla­munk számos intézkedést tett a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Ezek közé az intézkedések közé tartozik az 1954. év szeptembe­rében megjelent nagy jelentő­ségű nyugdíjtörvény, amely lehetőségeket ad az idős dol­gozók megélhetéséhez és nagy­ban megkönnyíti az idős dolgo­zóink anyagi helyzetét. Nem kell félni idős dolgozóinknak a másokra utaltságtól, nem fe­nyegeti őket a nyomor, a kol­dus botra jutás, mint ahogy a Horthy-korszakban fenyegette ez a dolgozók nagy tömegét. A Horthy-korszakban a dolgozók tömegeit veszélyeztette meg­élhetésüket a megrokkanásuk, vagy öregség esetén a nyo­mor, a nélkülözés. 1938-ban pl. a munkások öregségi nyugdija 12—20 pengő között volt. Az özvegyi járadék ennél jóval kevesebb volt. Ezek az össze­gek a munkásak szükségletei­nek csak kisebb felét fedezték, s ezeknek a terheknek a vise­lése is a többi munkásokat ter­helte, amely terheket a tőké­sek különböző címeken hárí­tottak át a dolgozókra. Pártunk kezdeményezésére a felszabadulás óta hazánkban 6 ízben, utoljára 1954. szeptem­berében emelte fel kormá­nyunk a nyugdíjakat. A leg­utóbb kiadott nyugdíjtörvény nagy jelentőségű az előző nyugdíjtörvényekkel szemben. Azért is. mert az eddigiekhez képest idős, vagy rokkant dol­gozóink gondtalan életének megteremtéséhez hatalmas lé­pést tettünk előre. Az új nyug. díjtörvény beiktatásával nem­csak az újonnan nyugdíjazásra kerülő dolgozókról való gon­doskodás van biztosítva, hanem azoknak a nyugdiját is feleme­lik 30 százalékkal, akik 1954. év július hó 1 óta váltak ki a munkából és biztosítja szá­mukra az 560 forintos legki­sebb nyugdíjra vonatkozó ked­vezményt. Az új nyugdíjtörvény meg­jelenése után nagy mértékben növekedett meg a nyugdíjba helyezését kérő dolgozóik szá­ma. Míg 1952-ben 208 dolgozó kapta meg a nyugdíjat, addig 1954-ben 810-re emelkedett azoknak a száma, akiknek a részére nyugdíjat vagy járadé­kot állapítottak meg. Az 1955. év első 5 hónapjában pedig már 420 kérelmező kapta meg a nyugdiját, az SZTK Heves megyei Alközpontja területén. Az SZTK van hivatva ezek­nek a nyugdíjkér elméknek az elbírálására, gyors elintézésére, a dolgozók megfelelő tájékozta­tására s mindig az az SZTK alközpont, vagy kirendeltség intézi el a dolgozó nyugdíj- igényét, amelyiknek a területén a dolgozónak az állandó lakó­helye van. Ahhoz, hogy a nyugdíj igé­nyeket az SZTK minél rövi- debb idő alatt elintézhesse, maguk a dolgozók, maguk a nyugdíj igénylők is saját érde­kükben segíthetnek. Sajnos, a dolgozók a legtöbb esetben nem fordulnak a megjelölt helyre és nem szerelik fel az igénybejelentésüket megfelelő iratokkal, okmányokkal. Leg­jobb mindjárt az igény bejelen­tésekor beküldeni a születési anyakönyvi kivonatot és az 1929 I. 1-től munkában töltött időkről a munkaviszony igazo­lásokat, munkakönyv éket az SZTK-hoz, hogy az megállapít­hassa az iratokból, hogy betöl- tötte-e a S0. évet a férfi igénylő és 55 évét a női igénylő és meg­van-e a 10 évi szolgálati ideje, mert ennek a két feltételnek együtt kell meglenni a nyugdíj jogosultsághoz, özvegyi és ár­vaellátás igényléskor a házas­sági anyakönyvi kivonatot, ha­lotti anyakönyvi kivonatot, a gyermekek anyakönyvi kivona­tát és az együttélésről, eltar­tásról, a tanácstól beszerzett igazolást kell beküldeni. Igénylőlapot kell kiállítani. Ilyent az SZTK ad, kérésére díjtalanul és ha munkaviszony­ban van az igénylő, akkor azt a vállalatnál állítják ki, ha nincs munkaviszonyban, akkor a községi tanácsnál. Az SZTK székhelyén lakó és munkavi­szonyban már nem lévő dolgo­zónak az SZTK állítja ki az igénybejelentést. Ha már min­den szükséges iratot beszer­zett és beadott az igénylő és minden feltétel is megvan, a rokkant nyugdíj-igénylőt az or­vosi bizottság is rokkantnak találta, akkor az SZTK meg­állapítja a nyugdíjat és a hatá­rozatot megküldi az igénylő­nek, valamint az Országos Nyugdíjintézetnek. A nyugdíj folyósítását az Országos Nyug­díjintézet végezi. Az SZTK a szakszervezet in­tézménye és mint ilyen a dol­gozók érdekeit szemmel tartva a törvényes keretek között azt a célt követi, hogy aki jogosult, Jaz megkapja a törvény sze- I rinti nyugellátását és csak azt utasítja el, aki a szükséges feltételekkel nem rendelkezik. Társadalom Biztosítási Bizottság műMGimrmm RENCOR^MllluM — újabb spekuláns és fekete- vágó kulákok kerültek rendőri es bírói kézre. .. Büntető eljárás indult Bota Ja nos volt hentes és mészáros ku- lák ostorosi lakos ellen, mer 1953-tól folyamatosan állatvasar- lással és eladással foglalkozott. Bota csaknem minden heten megjelent a mezőkövesdi, egri es füzesabonyi vásárokon, de ese­tenként még Hajdú-Bihar és Bor­sod megyébe is eljárt. Főként sertéseket vásárolt, melyeket 'endszerint azonnal értékesített. Ezzel a kupeckedéssel jelentős haszonra tett szert. Hogy cselek­ményét leplezze, a megvett ál.a- :ok járlatlevelcit nem íratta má­sok nevére, hanem előbb az os- .orosi tanácson saját tenyésztés­be szóló újabb járlatlevelet val­lott, s ezzel adta tovább a josza- jokat. Az iIv módon szerzett je* entős hasznot idegen állam va­utájára váltotta át, melyet laká­ján ásott el. Bóta eddig két eset­jen volt büntetve közeljátás ér­iekét veszélyeztető bűncselek- nény miatt. Kapzsisága nem is- nert határt. Ismeretsége révén Érintkezésbe lépett Bartók Kái­nén ostorosi lakossal, az egri 'öldművesszövetkezet szabad fel­vásárlójával, aki hajlandó volt — saját Jutalékának emelése érde­dben — segítséget nyújtani Bo­ának úgy, hogy a szövetkezet jénzéből több mint 10 ezer fo- •Intot előlegezett sertésvásárlár sokra. Az így vásárolt sertéseket ‘észben idegen nevekre kiállított vágási engedélyekkel, részben saját nevére szóló vágási enge­délyekkel levágta azt szalonná­nak, kolbásznak és egyéb füstölt­áruknak feldolgoztatta és a szö­vetkezet felé értékesítette. A jö­vedelem bezsebelése után a ka­pott 10 ezer forint előleggel el­Üzleti tevékenységét az állat­vásárlások melleit a terményekre is kibővítette. Mikor a rendőrség felfigyelt tevékenységére és mes­terkedésein rajtakapta, épp több mázsa kukoricát árusított az egri piacon, melyet az előző napon jóval olcsóbb áron Mezőkövesden szerzett. Tettenérés után a rend­őrség bűnjelként lefoglalta a nála és ismerőseinél tárolt terménye­ket és a házkutatás során meg­talált nagymennyiségű idegen va­lutát. A házkutatás során fény derült arra is, hogy Botéinak rengeteg járlatleveie van, azon­ban azok az állatok, melyekre ezek a járlatievelek szólnak, már nincsenek meg. Bótát cselekménye miatt őri­zetbe vették, rövidesen a bíró­ság előtt fog felelni üzelmeiért, mellyel népünket, népgazdaságun­kat megkárosította, — Büntető eljárás indult Nagy Gy. Lajos kulák, volt csépiőgé>p- tulájdonos, novaji lakos ellen is, aki nyereségvágyból Papp Alajos novaji napszámost felbérelve, borjúját levágatta és Egerben Farkas Kálmáné volt horthysta főjegyző feleségének lakására szállította. A vizsgálat során ki­derült, hogy Nagy Gy. Lajos ezt az üzletet jövedelmezőnek tartót, ta, mert nem állt meg ennél az egy esetnél, hanem Papp Lajos­sal szövetkezve, még négy borjút vásároltak, azokat hasonló mó­don levágták és húsát Farkasnén keresztül értékesítették Egerben. A szerzett hasznon hárman osz­tozkodtak. Fenti feketevágások miatt Nagy Gy. Lajos kulák és Farkas Kál­mánná volt horthysta főjegyzőné ellen őrizetbevétel mellett indult eljárás, míg Papp Alajost szabad, lábon hagyás mellett vonják fe­lelősségre. — A bíróság az elmúlt héten a következő ügyekben mondott íté­letet: özv. Dóka Sándorné jászdózsai lakos a gyöngyösi piacon őster­melői igazolvány nélkül előzőén összevásárolt tojásokat árusított. A bíróság árdrágító üzérkedés miatt 3 hónapi börtönre ítélte. — Gricqajda Ferencné gyön­gyösi lakos hónapokon át a pia­con nagyobb mennyiségű kuko- ricadarával árpadarával és ger­slivel kupeckedett. A bíróság 15 hónapi börtönre ítélte. Halászati hírek — Virágzik a Tisza, a kéré­szek sűrűn raj'zanak a szőke fo­lyó felett. Június 10-én véget ért az egyhónapos általános tilalom s a poroszlói halászok máris jelen­tős mennyiségű halat küldtek az egri piacra. Hétfőn már a tisza­fürediek első halszállítmánya is megérkezett. A rendszeres hal­ellátáshoz az Is szükséges, hogy a megye minden öntudatos pol­gára összefogjon az orvhalászok és a méreten aluli halakat kifogó lelkiismeretlen emberek ellen. Az ország halállományának védel­mében egész éven át tilos a 32 centiméternél kisebb ponty, a 30 centiméternél kisebb süllő, a 42 centiméternél kisebb harcsa, a 40 centiméternél kisebb kecsege és márna, a 30 centiméternél kisebb Ott, a 25 centiméternél kisebb pisztráng, valamint a 22 centi­méternél -kisebb sebes és szlvár- ványos pisztráng kifogása. — Példamutató és értékes se­gítséget nyújtott, a Recski Ércbá­nya a helybeli Kékesi Gyopár Termelőszövetkezetnek. Hozzájá­rult, hogy a mintegy hat holdas üzemi tavában a szövetkezet ha­lat tenyészthessen. A Kékesi Gyo­pár TSZ ponttyal és pisztránggal akarja a szép és táplálásra alkal­mas tavat benépesíteni. — Üjabb 20 ezer pisztráng ivadékkal gazdagodlak megyénk vizei. Ezt a hatalmas mennyiséget a gyöngyösi sporthorgász egye­sület helyezte ki június 10-én a Gyöngyös környéki pisztrángos vizekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom