Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-26 / 51. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. június 26, vasárnap Tegyük a megye minden egyes dolgozójának ügyévé a június 8-i határozat célkitűzését — A megyei pártaktíva megtárgyalta a KV határozatát — Mint már jelentettük, a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága kedden pártaktívaülésen vitatta meg a Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozatát. Az aktívaülésen megjelent és felszólalt Kristóf István elvtárs, az MDP Központi Revíziós Bizottságának elnöke. Az aktíva- ülést Such János elvtárs, a meayei pártbizottság titkára nyitotta meg. A megyei pártvégrehajtóbizottság beszámolóját Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára ismertette. Bevezetőjében a június 8-i határozat jelentőségét méltatta. A határozat kiegészíti, bizonyos vonatkozásokban tovább fejleszti a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozatának megállapításait, felméri e határozat végrehajtásának eredményeit és fogyatékosságait, a KV 1955. márciusi és áprilisi határozata alapján iránymutatást ad a mezőgazdaság területén található jobboldali nézetek és káros hatások megszüntetésére.1 A határozat lerögzíti a mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó kongresszusi határozat végrehajtásának konkrét tennivalóit. választ ad a mező- gazdaság legidőszerűbb kérdéseire. Éppen ezért — hangsúlyozta a beszámoló — a KV június 8-i határozatát az 1953. decemberi, a kongresszusi és az 1955. márciusi és áprilisi határozatokkal együtt, az elkövetkezendő években munkánk alapjául kell tekinteni a mezőgazdaság vonalán. A továbbiakban a határozatban lerögzített néhány fontos elvvel foglalkozott a beszámoló. A felszabadulás előtti Magyarország Európa egyik legelmaradottabb agrárországa, volt, ma pártunk helyes politikájának eredményeképpen fejlett szocialista iparral rendelkező ipari agrár országgá vált. Az elmúlt évek folyamán a mezőgazdaságunk is jelentős változáson ment keresztül, létrejött és megerősödött a mezőgazdaság szocialista szektora, az állami gazdaságok mellett nagy- ranöttek, megszilárdultak a termelőszövetkezeteik. A szocialista szektor erősödéséhez — egyben a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedéséhez — jelentős segítséget adnak a gépállomások. Mezőgazdaságunk, de főképp egész népgazdaságunk fejlődése következtében a felszabadulás előtti három millió koldus országában ma már teljesen megszűnt a mezőgazdasági munkanélküliség, a kizsákmányolás lehetősége is szűk térre korlátozódott. A szocialista szektorban tömörülő parasztság mellett jelentős mértékben megváltozott a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete is. A közel negyedmillió állami gazdasági és "épállomási dolgozó a munkásosztály széles falusi rétegét, s a tsz és a szegényparasztokkal együtt szilárd falusi támaszát képezik. Mindezek világos cáfolatát adják a mezőgazdaság területén oly súlyos károkat okozó jobboldali nézeteknek. A továbbiakban az 1953. decemberi határozat végrehajtásában elért eredményeket méltatta a beszámoló. A határozat végrehajtása során szép eredményeket értünk el egyes fontos területeken a párt, a kormány, a munkásosztály, a szocialista ipar politikai, termelési és műszaki segítségével. A decemberi határozat azonban nem minden területen és nem minden vonatkozásban éreztette megfelelően a hatását. Ennek legfőbb oka az, hogy a jobboldali nézetek káros hatása következtében a decemberi határozat számos intézkedését nem hajtottuk Végre. A mezőgazdaság termelési színvonala nem emelkedett kielégítően, meglazult az állampolgári fegyelem. Az egyéni parasztgazdaság lehetőségeinek túlbecsülése, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének lebecsülése és háttérbe szorítása akadályozta a termelőszövetkezetek fejlesztését. A szocialista iparosítás, a nehézipar fejlesztésének lebecsülése hátráltatta a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A munkás-paraszt szövetség eszményének eltorzítása, az osztályellenséggel szembeni éberség elaltatása a kulákok és ezvéb ellenséges elemek fokozódó aktivitását, kizsákmányolási és spekulációs tevékenységének növekedését eredményezte. A jobboldali nézetek tehát — húzta alá a beszámoló — gátolták az 1953. decemberi határozat végrehajtását, a mezőgazdaság gyors fejlesztését. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mért a jobboldali nézetekre. E határozatok új lendületet adtak a mezőgazdaság általános fejlesztéséért folyó harcnak, megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét, a párt és a kormány egységes állásfoglalását a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett. A Központi Vezetőség június 8-i határozata lerögzíti, hogy a mezőgazdaságban pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése és a mező- gazdasági termelés növelése, olcsóbbá, gazdaságosabbá tétele. A Június 8-i határozat megállapítja, hogy a második ötéves terv végére a mező- gazdaságon belül a szocialista szektornak kell túlsúlyban lenni A mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett, azzal összehangolva biztosítanunk kell a mezőgazdaság termelési színvonalának általános emelkedését, elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben. de az egyéni parasztgazdaságokban is. A párt és a kormány figye- Iembevéve. ho"v a mezógazdaCsafc ez évben június 15-ig 10 termelőszövetkezet alakult megyénkben. Emellett több alacsony típusú termelőszövetkezet fejlődött át magasabb típusúvá. Ez évben megyénk termelőszövetkezeteibe 873 család 1104 tagja 2528 kh földdel lépett be. Ezzel a megye szántóterületének 12,7 százaléka került szövetkezeti kezelésbe. Jelentősén fejlődött a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Termésátlaguk egyikét terményféleség kivételével meghaladja az egyénileg gazdálkodók termésátlagát. Jelenleg is — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a termelőszövetkezetek kalászosai szebben fejlődnek az egyéniekénél, mert a vetések 00 százalékát fejtrágyázták, elvégezték az acato- lást. Termelőszövetkezeteink közös vagyona 29 százalékkal, a tagok részesedése kétszeresére növekedett. Jelentős mértékben szilárdult a munkafegyelem is. a tagoknak 97—98 százaléka vesz részt a munkában. A figyelemreméltó eredmények ismertetése után a termelőszövetkezetek fejlődésének hibáival foglalkozott a beszámoló. Még mindig 10 olyan termelőszövetkezetünk van, amelv gyenge, taglétszáma minimális, 31 községben pedig még nincs termelőszövetkezet. A tsz-ek egy részében alacsony a termelési színvonal, lassan fejlődik az állatállománya. Sok termelőszövetkezetben súlyosan és sorozatosan megsértik az alapszabályt. Tizennégy tsz-ben a háztáji gazsági termelésben, a kis- és középparaszt gazdaságok még hosszú ideig jelentős szerepet töltenek be, támogatja az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének, különösen árutermelésének növelésében, továbbra is alkalmazza az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének fejlesztését előmozdító anyagi érdekeltség elvét. Komócsin elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság vonalán előttünk álló két fő feladatot együttesen kell megoldani. A feltételek ehhez megvannak. Támaszkodva fejlett szocialista nagyiparunkra, a mezőgazdaság szocialista szektorára, kiterjedt gépállomási hálózatunkra, na«vobb léptekkel mehetünk előre a két főfeladat végrehajtásában. A feladat végrehajtása megköveteli népi demokratikus államunk céltudatos, gazdasági szervező és irányító munkáját, megköveteli pártszervezeteink növekvő politikai aktivitását, a paraszti tömegek széleskörű politikai felvilágosítását, nevelését, mozgósítását. A feladatok megoldásának záloga a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése a lenini elvek alapján: támaszkodik. a szegényparasztságra, szövetségben a középparasztsággal, kíméletlenül harcolva a kulákok ellen. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében meg kell értetnünk az ipari munkássággal. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nélkül nincs életszítivonalemelkedés, nincs szocializmus. Az ipari munkásságnak elő kell segítenie a kettős feladat végrehajtását. Meg kell értetni a parasztsággal, hogy felemelkedését, jövőjét biztosító kettős feladat végrehajtását csak a szocializmus építésében tapasztalt ipari munkásság vezetésével, a szocialista ipar fejlesztésével tudjuk biztosítani. Ezután a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével foglalkozott a beszámoló. Megállapította. hogy das ág területe jóval nagyobb a megengedettnél. A fedémesi Üj Elet TSZ-ben például három, három és fél hold háztáji terület jut egy családra. Huszonhárom termelőszövetkezetünk — közte a hatvani járás majdnem minden termelő- szövetkezete — 504 hold földe1 adott ki részes művelésre. Sok példa mutatja a közös vagyon herdálását. Lemaradás mutatkozik a beruházások vonalán is. Akadályozzák termelőszövetkezeteink egészséges fejlődését a spekulációs törekvések is. Több termelőszövetkezetben elhanyagolják a gazdálkodást, és na«v erőfeszítéseket tesznek különböző, a gazdálkodáshoz sok esetben nem is kapcsolódó mellék üzemág kiépítésére, vagy spekulációs kereskedelemre. Gátolja a termelőszövetkezetek fejlődését a nagymértékű káderfluktuáció és számos helytelen nézet. Ilyen nézet az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek lebecsülése. A több év óta működő I-es. Il-es típusú termelőszövetkezetekkel párt- és tanácsszerveink nem foglalkoztak, tűrték az alapszabály megsértését. Számos szektái» nézet található, több régi tsz-nél. Elzárkóznak az új tagok felvétele vagy a kilépett tagok visz- szavétele elől. A herédi Micsurin és a nagykökényesi Táncsics alakulásuk óta alig vettek fel tagokat. A szek- tásság egy másik megnyilvánulása a földjáradék kifizetése elől való elzárkózás. Ezek a helytelen jelenségeik gátolják a termelőszövetkezetek fejlődését, elriasztják a belépéstől a középparasztokat. Több helytelen nézet található a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban is. Az előkészítő bizottságaink körében is van például téves nézet. Egyes tsz szervezésen dolgozó, vagy a tsz gondolatával szimpatizáló dolgozó parasztok úgy képzelik el, hogy minden újonnan alakult tsz-nek végig kell mennie ugyanazon nehézségeEzután azokkal a tennivalókkal foglalkozott a beszámoló, melyeket a termelőszövetkeztek megszilárdítása érdekében tenni kell, kihangsúlyozva, hogy az időszerű mezőgazdasági feladatok jó elvégzésével termelőszövetkezeteink gazdálkodásának javításával kell biztosítanunk termelőszövetkezeteink megszilárdítását. Felhívta a figyelmet a beszámoló, hogy erőnliet és figyelmünket most elsősorban a növényápolási munkák végzésére, a betakarítási munkák jó előkészítésére, a napi munkákra kell fordítani. Maximálisan igénybe kell venni a gépállomások gépparkját, minél több családtagot kell bevonni a .munkába, már most előkészületeket kell tenni a gabonafélék és kapások betakarítására. A tsz-ek' jövedelme fokozása érdekében már ez évben nagy gondot kell fordítani az egyoldalúság kiküszöbölésére, az állattenyésztés, a melléküzem- ágak kifejlesztésére. Változtatni kell azon a tűrhetetlen állapoton, hogy termelőszövetkezeteink egy részében nincs közös állomány. Ez év őszéig minden termelőszövetkeze- tiinkben létre kell hozni a to- vábbtenyésztéshez kiválóan alkalmas egyedekből álló törzs- állományt. Felhívta a figyelmet a beszámoló a beruházások gyors és takarékos elvégzésére, a belső rend megszilárdítására. az alapszabály betartására. Biztosítani kell. hogy a tsz-ek ne legyenek átjáróházak, a tsz-ekben olyan légkört teremtsünk, hogy onnan ne kívánkozzon el egyetlen becsületes tag sem. Fontos feladat a munkafegyelem további szilárdítása. Ts-z párt- szervezeteink és a tsz-ek vezetői a tagok 100 százalékát vonják a munkába. A határozatnak megfelelően erőfeszítéseket kell tenni az anyagi érdekeltség fokozására, a prémiumok alkalmazására, különösen az állattenyésztésben. Elsősorban meggyőzéssel teremtsenek rendet a háztáji gazdálkodás területén. Okos szóval és határozott fellépéssel meg kell szüntetni a tsz-ek fejlesztését. a középparasztok beléptetését gátló helytelen jelenségeket is, melyek a földjáradék kifizetésének elmulasztásában mutatkoznak. Fontos feladat termelőszövetkezeteink káderekkel való megerősítése. Minél több tsz- vezetőt, s tagot kell tovább képeznünk politikailag és szakmailag. Hívjuk vissza a tsz-ek- ból eltávozott megfelelő személyeket. A munkában bevált, a tagság bizalmát bíró agronómusokat tegyük meg tsz-elnöknek, ahol a jelenlegi nem megfelelő. A tsz-ek pat- ronálását úgy szervezzük meg, hogy az üzemekből, állami szervekből olyan megfelelő káderek járjanak ki a tsz segítésére, akik a későbbiek folyamán a termelőszövetkezetek nagyobb arányú fejlesztésénél is nagy segítséget adhatnak közvetlenül is a tsz erősítésére. Felhívta a figyelmet a beszámoló arra, hogy termelő- szövetkezeteink szilárd baráti kapcsolatot építsenek ki az egyénileg dolgozó parasztságken, küzdelmeken, mint amin végigmentek a már létező termelőszövetkezeteink. Holott ér'~an a működő termelőszövetkezeteink tapasztalatai alaDján a gyermekbetegségeket már az új tsz-ek elkerülhetik. Különösen, ha • a párt- és tanácsszerveink a szükséges intézkedéseket megteszik, ha jó orvos módjára a gyermekbetegségek ellen beoltják, okos egészségügyi tanácsokkal segítik az újszülötteket. gaL Szüntessük meg termelőszövetkezeteinknél » még megmutatkozó befelé fordulást, elzárkózást. Fel kell számolni azt a téves nézetet, hogy az eredmények magukért beszélnek. Minél többet beszéljünk az eredményekről, » tsz Ezért fokoznunk kell az ellenség leleplezését. Mozgósítsuk a falusi kommunistákat, használjuk fel a KV falusi pártpolitikai munka megjavítására vonatkozó határozatából adódott kedvező feltételeket. Agitációnkban minél nagyobb figyelmet kell fordítani olyanok megmutatására, mint a közös nagyüzemi szocialista mezőgazdaságból folyó lehetőségek, a nehéz fizikai munka kiküszöbölése, az öregekről való gondoskodás, az egyéni képességek jobb érvényesülése, a termelőszövetkezetek sokoldalú előnye, stb. A termelőszövetkezetek szervezésénél tartsuk be az önkéntesség elvét, kihangsúlyozva, hogy az önkéntes belépés azt is jelenti, hogy nemcsak a kedvezmények élvezését, hanem a tsz kezdeti működésével járó nehézségek leküzdését is vállalják a belépők. Ne mennybéli boldogság ígérgetésével, hanem a reális lehetőségek és a várható problémák, erőfeszítések megmutatásával szervezzük a tsz-be a dolgozó parasztokat. A továbbiakban arról beszélt Komócsin elvtárs, hogy az egyszerűbb társulások létrehozásával és tovább fejlesztésével a nagyobb termelőszövetkezetek szervezésével hogyan segíthetjük elő a termelőszövetkezetek fejlesztését. Ezután a gépállomások munkáját, helyzetét, majd az állami gazdaságok munkájában tapasztalható eredményeket és hiányosságokat ismertette a beszámoló, és felhívta a figyelmet, hogy már most napi munkájuk megjavításával, a termelés gazdaságosabbá tételével, a termelőszövetkezetek támogatásával segítsék elő a mezőgazdaság szocialista szervezését. A kenyérgabona termelés helyzetének megmutatása után azokkal a feladatokkal foglalEzután a párt. tanácss^er- vek, valamint tömegszerveze- tek feladatairól beszélt, s kijelentette: Minden párt, állami és tömegszervezeti — elsősorban a DISZ. és az MNDSZ — illetve tömegmozgalim szerv erejét összpontosítani kell a június 8-i határozatban megje'ent kettős feladat végrehajtására. Fokozni kell a politikai és szakmai propagandát, agitá- ciót. Káderátcsoportosítással és . fokozott segítő ellenőrzéssel tovább kell erősíteni az alsó párt, állami és gazdasági szerveket, s emelni munkájuk színvonalát. A Központi Vezetőség határozatát nyilvános taggyűléseken, szakvonali értekezleteken és egyéb módon kell ismertetni az alsóbb szervekkel, kommum unkájáról. perspektíva« járói. Az eredmények ismertetésére hívjanak meg minél több alkalommal egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A nagy nyári mezőgazdasági munkáknál építsék ki a kölcsönös segítségnyújtást. Törne "szervezeteink tegyék gyakoribbá a helyi tsz és egyénileg gazdálkodó parasztasszony és ifi találkozásokat. Termelőszövetkezeti tagjaink tekintsék a ma egyénileg gazdálkodókat jövőbeli tsz-tagoknak, munka« társuknak. A továbbiakban a termelő« szövetkezeti mozgalom növelő» seben előttünk álló főbb fel* adatokat ismertette Komócsin elvtárs. Felhívta a figyelmet, hogy a megyei pártbizottság a járási pártbizottságok és minden pártszervezetnek munkájában fokozni kell a tsz-pro* paganda és agitáció munkád kozott a beszámoló, amelyeket a kenyérgabona termelés növekedése érdekében tennünk kell. Az ez évben megtermett gabonát veszteségmentesen takarítsuk be. Az új gazdasági évben a kenyérgabona vetéstervét maradéktalanul teljesítsük. Az átlagtermés növelése érdekében számos intézkedést kell tennünk. Tervszerűen törekednünk kell a helyes vetésforgók alakítására, a talajerő növeléséért fokoznunk kell a szerves és műtrágya fel- használását, a jó talajmumkát, nagy figyelmet kell fordítani a vetőmag kiválasztására, előkészítésére. Részletesen szólt a beszámoló a takarmánytermelésről ét a szarvasmarhatenyésztésről, az elmúlt heti aktívaülés alapján, majd a zöldség-, burgonya-, gyümölcs- és szőlőtermelés feladatairól szólva, kihangsúlyozta a megfelelő szakoktatás. a kellő számú szakember bevonásának szükségességét, a zöldövezetek létesítésének jelentőségét. Egy hónapon belül el kell készíteni a megye szőlőtermelésének fejlesztésére vonatkozó tervet, különös tekintettel Eger környékére, meg kell tenni mindent a termelőszövetkezetekben a szőlő nagyüzemi termelésének ki- szélesítésére, ugyanakkor a nö« vényvédelmi szervezettség fokozásával is segíteni kell a termésátlagok növelését. A begyűjtés, felvásárlás, valamint a szabadpiaci forgalom feladatainak végrehajtásában szem előtt kell tartani azokat a fontos elveket, amelyeket a Központi Vezetőség határozata lerögzített, különösen azt, hogy a kötelező beadás nem ideiglenes rendszabály. hanem gazdasági rendszerünk állandó és jellemző vonása, amely a szocializmusban is fennmarad, nistákkal. A megyei, járásig városi és községi mezőgazdaságfejlesztési terveket a június 8-i határozat iránymutatásainak figyelembevételével kell átdolgozni. A falusi dolgozók ügyévé kell tenni a határozatban megjelölt célkitűzéseket, s minden szervezeti .ehetőséget fel kell használni a határozatban foglaltak részletes megmagyarázására. A június 8-i határozatban megjelölt kettős feladat végrehajtása nem könnyű — mondotta befejezésül Komócsin Mihály elvtárs >—, de minden feltétel megvan a végrehajtásához. Ez rajtunk, a mi munkánkon múlik. Tegyünk meg mindent, hogy maradéktalanul megvalósuljon megyénk• ben pártunk Központi Vezető9 ségének határozata. (A hozzászólások ismertetésára visszatérünk.) az elmúlt másfél év alatt országosan, ezen belül megyénkben is megszilárdultak a termelőszövetkezetek. Tennivalók a termelőszövetkezetek továbbszilárdítása érdekében A termelőszövetkezetek fejlesztése az éleződő osztályharc közben megy végbe. A párt, a tanáesszervek, a tömegszervezetek feladatai
