Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-23 / 50. szám
P 2 NÉPÚJSÁG 1955. június 23, csütörtök KINEK VAN IGAZA? LEVEL A NÉPÚJSÁGHOZ Milyenek hát a rózsái fiatalok Egy szóval is válaszolhatnánk erre a kérdésre, de előbb hallgassuk meg, hogyan vélekedik erről egy frontmester, egy idős vájár, az aknabizottság titkára, s végül a legilletékesebbek: egy DISZ ifjú és egy DISZ-tag lány. Nagy Sándor frontján a dolgozók fele 28 éven aluli. Dicséri a fiatalokat. „Rendes emberek ... lehet velük dolgozni.“ Leszállás előtt beszélgetek egy öreg vájárral. így válaszol a kérdésre: „Jó soruk van ezeknek, nem úgy mint nekünk volt. Nem mind hálálja ezt meg.“ F éke te Ferenc elvtárs az aknabizottság titkára: „A fiatalokkal lehet dolgozni és dolgoztatni. -.. Megállják a helyüket.“ S végül az illetékesek. Gubis Mária DISZ-tag: „Nagyon kevés van köztük — így mondja köztük —, akik komolyan veszik a DISZ-t és az életet. ; ; a kultúrmunkába nehéz őket bevonni.. : a fiúk széltolók. :." és a lányok? — fcéredezem. — „Azok is! Nem mind, de általában. : ; Köny- nyelműek. Munkában nem any- nyira, mint a magánéletben. A fiúkat csak az ivás és a tánc érdekli.“ Ungi János DISZ-tit- kár véleménye: „Tekintélyt szereztek maguknak a fiatalok . ;. a munkában, a versenyben élen járnak . ; : A DISZ- tagok legtöbbje példát mutat.’’ Ez hát a vélemény. Ennek és a szerzett tapasztalatok alapján próbáljunk hát meg választ adni, milyenek a rózsái fiatalok. A rózsái IX-es aknán mintegy 230 huszonnyolc éven aluli fiatal dolgozik. Ezek közül 140 hord DISZ tagsági könyvet a zsebében. A bánya fiataljai a felszabadulási versenyben kitettek magukért: a X-es ifjúsági front több mint 4400 tonna szenet adott terven felül. Az ifjúsági frontok között — Mátravidéki Trösztnél — a harmadik helyen végeztek a versenyben. (Egyes fiatalok szerint nem jó az értékelés.) Sok olyan fiatal van a bányánál, akikre az idős vájárok is tisz- ■ telette!, megbecsüléssel néznek. Angyal István, Kiss József vájár 170 százalék körül teljesíti a tervét, Kós János ifivájár sem adja 160 százalékon alul. Sebők Lajos, Kiss Miklós még „újoncok“, alig egy hónapja dolgoznak a bányában, de már elérték a 100 százalékot. ...Dorner József villany- szerelő, Zelnik Imre szintén jól dolgozik. S azt mondhatjuk csaknem valamennyiről, amit Fekete elvtárs: Megállják helyüket a munkában. Elvétve akadt csak köztük igazolatlan mulasztó, fegyelmezetlen. Nézzük munka után. „Szesz- tilalmat csinálni, egyenlő az öngyilkossággal“ — mondja az egyik elvtárs. Túlzás ez. Igaz, a fiatalok megisszák a „fejadagukat“. Fizetéskor, vagy ha bál van, olyan is akad, aki jobban a pohár fenekére néz. De ha egy jó filmet játszanak és kapnak jegyet a szűk, zsúfolt moziba, inkább oda mennek. Esténként 30—40 fiatal keresi fel a DISZ-helyiséget, mely egy volt garázsban van. Dorner Sándor, Juhász József nem egyszer a feleségével együtt látogat el ide... Van- kultúr- csoportja is a DISZ-nek. Legutóbb a Pettyes-sei szórakoztatták a rózsaiakat. Sok sportoló is akad a fiatalok között. S hogy milyen a lányok és a fiúk viszonya, arra az anyakönyvvezető ad pontos választ. Gyakran van esküvő, házasodnak a fiatalok. Ami a férfi és a női viszonyt illeti (nem akarok pletykálni, de így hallottam): jobban megbecsülik magukat, mint az idősebbek. Angyal István DlSZ-titkárhelyet- tes nős, példás házáséletet él. Dorner József. Zelnik Imre még nem találta meg a párját, de rájuk — és még igen sok fiatalra — sem lehet semmi „rosszat“ mondani. Igaz, van a fiatalok között még nem egy olyan, akire nem mondhatjuk el a fentieket. De többségükben ilyenek. Egyesek többet akarnak tudni, mint a régi, tapasztalt bányászok, akik életük nagy részét már leélték, van tapasztalatuk az életről. A „mienk a jövő“ hangoztatásával lebecsülik az idősek munkáját. Kása László többször tiszteletlen volt az idősebbek^ \ MÉSZÖV kommunistái követelik az ellenség eltávolítását földművesszövctkezeteikből kel szemben, sokszor igazolatlanul mulasztott — a DISZ-ve- zetőség leváltotta ifjúgárdistai tisztségéről. Van a fiatalok között kötekedő, duhaj is — ezeket is igyekeznek leszoktatni, rossz szokásukról. Való igaz, többen húzódoznak a fiatalok közül a gyűlésektől, a társadalmi munkától, elég ritka még az olyan fiatal, mint Angyal István, Dorner József, akik a termelésben és a társadalmi munkában is példát mutatnak. Van köztük elégedetlenkedő, jogtalanul követelődző, s akad olyan is, aki lebecsüli a munkát. Milyenek hát a rózsái fiatalok? Ilyenek. Van köztük „jó“ is, „rossz“ is. De ha átlagot számolnánk, a munkában, helytállók. példás magánéletet élő fiatalok aránya lenne jóval nagyobb. S hogy mikor lesz valamennyi fiatal ilyen, nemcsak tőlük, hanem az idősektől is függ. Ha Rózsában is minden idős és fiatal törődik az ifjúság nevelésével, akkor valamennyien olyanok lesznek, mint amilyeneket mindnyájan szeretnénk. Papp János Kedves Elvtársak! A Népújság május 8-án megjelent. „Kulákok és egyéb ellenséges elemek garázdálkodnak megyénk földművesszövetke- zetelben’* című cikkében foglalkozott szövetségünk súlyos hibáival. Valóban szép számmal akadtak ellenséges elemek földművesszövetkezeteinkben, járási központjainkban, de még a MESZÖV-nél is. Ezért értettünk egyet mi kommunisták és becsületes dolgozók valamennyien a Népújság cikkével, mely a való helyzetet írta meg. Azóta töbh mint egy hónap telt el. De még mindig nem látjuk azt az eredményt, melyből arra lehetne következtetni, hogy megtisztulnak szövetkezeteink a nem kívánatos elemektől. Ez késztetett bennünket arra, hogy taggyűlésünkön foglalkozzunk ezzel az ü<--vel. A kommunisták élesen elítélték azt az eljárást, mely- lyel a MÉSZÖV vezetői továbbra is tűrik szövetkezeteinkben az ellenség befolyását. Ezért határozatban követeltük, hogy a szövetkezeti fegyelem megszilárdítása és annak politikai tisztasága érdekében haladéktalanul szüntessék meg ezt a huza-vonát és ezáltal is segítsenek bennünket abban, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatának szellemében végezhessük munkánkat. Azonnali intézkedést kérünk a SZÖVOSZ-tól és segítséget a párttól. Ezt a határozatot egységesen megszavaztuk, csupán Orosz elvtárs a MÉSZÖV elnöke tartózkodott a szavazástól. Mi ezek után úgy látjuk, hogy Orosz elvtárs még mindig egyetért az osztályidegen elemekkel és nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy ezektől az ellenséges elemektől megtisztítsa a szövetkezetek megyei központját és az alsóbb szövetkezeti szerveket. Arról beszél, hogy pótolhatatlan szakemberek, arra viszont nem gondol, hogy ezeknek az elemeknek további maradása felbecsülhetetlen anyagi és politikai kárt jelent szövetkezeteinknek, ahogy azt elmúlt két hónap tapasztalatai is bizonyították. A hibákat feltáró cikk megjelenése óta újabb 38 ezer forintos sikkasztást derítettek fel Gyöngyösön, s a gyenge kéz politikája miatt további ellenséges elemekkel szaporították a földművesszövetkezete t. Mi, a MÉSZÖV kommunistái egységesen követeljük, hogy távolítsák el szövetségünkből az osztályellenséget és cinkosaikat, hogy minél előbb egészségesen fejlődjenek megyénk földmüvesszövetkezetei. Ehhez kérjük az elvtársak segítségét. MÉSZÖV kommunistái nevében: Micsonai József párttitkár Szabó Zoltán pártvez. tag Süveges Benedek pártbizalmi Megyei aktíva-értekezlet tárgyalta meg a Központi Vezetőség június 8-i határozatát A Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei végrehajtó bizottsága kedden délelőtt aktívaértekezletet tartott Egerben, hogy a megye párt-, állami és tanácsszerveinek vezetőivel, legjobb aktivistáival megvitassa a Központi Vezetőség június 8-i határozatából adódó tennivalókat. Az értekezlet előadója Komócsin Mihály elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbi- zoítság első titkára volt. Az aktívaülés részletes ismertetésére visszatérünk. Gépi bemutató Atkáron 0 ^ ( Tudósítónktól.) Az Agrártudományi Egyesület gyöngyösi csoportja a növénytermesztési technikum atkán tangazdaságában gépi bemutatót tartott. A bemutatón több mint 60 mezőgazdasági szakember vett részt a termelőszövetkezetekből. községekből, gépállomásokból és állami gazdaságokból. A részvevők különösen a magyar ipar által nemrégen sorozat- gyártásban is elkészített függesztett kultivátor munkája iránt adóztak nagy elismeréssel. Erki János Uj termelőszövetkezetek alakultak a gyöngyösi járásban (Tudósítónktól.) A Központi Vezetőség június 8-i határozata nyomán Gyöngyössolymoson Űj Élet néven 10 családdal és 80 hold földdel III. típusú termelőszövetkezet alakult. A megalakult csoport iránt máris igen nagy az érdeklődés a község egyénileg dolgozó kis- és középparasztjai között. Gyöngyöspatán már régebben megalakult szőlőtermelő szakcsoport tagjai határozták el, hogy előbbre lépnek: Fel- szabadulás néven 70 családdal, 300 hold szántóval és 84 hold szőlővel I. típusú termelőszövetkezeti csoportot alakítottak. Az új csoport elnökének Tábi Alajos középparasatot választották meg. A földművesszővé tkezeíek a téli tüzelőellátásért A dolgozó parasztság téli tüzelőellátásának biztosítására megyénk földművesszövetkezetei nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot rendeltek. Tekintettel arra, hogy most minden földművesszövetkezet tüzelőtelep-helyén bőven áll a dolgozók rendelkezésére tüzelőanyag, helyes, ha a téli torlódás elkerülésére már most beszerzik a téli szükségletet. Azokban a községekben, ahol a földművesszövetkezetnek nincs tüzelőanyag-telepe, ott a dolgozók a szövetkezet irodájában megrendelhetik a tüzelőt és a szövetkezet gondoskodik mielőbbi leszállításáról, Hcltgesfoétcs (SZTK közli) A Népújság június 19-i számának ötödik oldalán „Államunk: gondoskodása Idős dolgozókrW cím alatti közlemény második bekezdésének utolsó mondatában tévesen az áll, hegy 560 forint a legkisebb nyugdíj összeg. Helyesen a nyugdíjminimum nem 560, hanem ötszáz forint. „A leghelyesebb most továbbjutni a belső tárgyalások időszakán, azonnal hozzálátni á munkához"- Megyei aktívaülés a szarvasm aiha-tenvésztés megjavítására — „... Nincs azonban megfelelő előrehaladás — sőt visszaesés tapasztalható — az állat- tenyésztés legfontosabb ágában, a szarvasmarhatenyésztésben. Különösen rossz a szarvasmarhaállományon belül a tehenek aránya..." — állapította meg Hegedűs elvtárs a Központi Vezetőség előtt megtartott előadói beszédében. S mi hozzátehetjük: Heves megyére különös súllyal érvényes ez a megállapítás, hisz egy esztendő alatt részben a nagyarányú kivágások miatt, másrészt mert nem foglalkoztunk kellően a tenyésztés ezirányú munkájával, 1953. hoz képest 15,8 százalékkal csökkent a tehénállomány, ugyanakkor, amikor például a sertések száma örvendetesen gyarapodott. Mint már ezt közöltük, Heves megye kommunistái, megyei aktívaértekezleten vitatták meg a szarvasmarhatenyésztés helyzetét és feladatait, Az értekezlet eredményes és előrevivő volt, 32 részvevő kért szót, hogy elmondhassa véleményét, javaslatát a feladatot illetően. Egyrészt a nagyfokú aktivitás, másrészt a beszámoló alapján kialakult éles bíráló légkör, a sok bizakodó hang, s nem utolsó sorban a vita konkrétsága igazolja ezt a megállapítást. A -megyei párt vb. beszámolója —1 melyet Such János elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság titkára mondott el részletesen elemezte a súlyos lemaradás helyzetét és okait s ugyanilyen részletesen szabta meg a megye párt- és állami szervei előtt álló feladatokat a tenyésztői munka megjavításához, a tartós eredmények biztosításához. Az aktívaülés a beszámoló és a hozzászólások alapján megállapította, hogy a jövedelmezőség, a dolgozó nép hússal, tejjel és tejtermékkel való ellátása, a trágyatermelés s ezen keresztül a mezőgazdaság terméshozama fokozásának szempontjából döntő jelentőséggel bír a szarvasmarhatenyésztés. A megyében ennek ellenére az emelkedés helyett rendkívül súlyos mértékben csökkent az állomány száma, van olyan termelőszövetkezetünk, ahol alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak tenyésztéssel, az állami gazdaságokban is visszaesett a jószágállomány hozama. A beszámoló, s számos hozzászóló — mint például Lend- vai Vilmos elvtárs, a Megyei Tanács végrehajtóbizottságának elnöke, Máté János, a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte és sokan mások — megállapította, hogy a csökkenés egyik oka a termelőszövetkezetekben ' nem kielégítő a szarvasmarhatenyésztés fejlődése. Igen sok jó, előremutató termelőszövetkezetünk van, mint például a füzesabonyi Petőfi, a tarnamérai Alkotmány TSZ, ahol felismerték a tenyésztésben rejlő hatalmas lehetőségeket, de még mindig sok azoknak a száma is, ahol nem becsülik eléggé az állattenyésztést. Kétségtelen, mint erről Szántó István, a kiskörei Dózsa TSZ elnöke, Papp Sándor, megyei főállat-, tenyésztő beszélt, hozzájárult ehhez a férőhely hiány s az, hogy a felsőbb szervek nem utalnak ki megfelelő mennyiségű építőanyagot a tsz-ek számára* Megállapította a beszámoló, hogy az ellenség hírverésének hatására az utóbbi években, döntően az egyéni dolgozó parasztok között, elterjedt az a nézet, hogy nem érdemes üszőt nevelni, mert az sokba kerül. Az effajta hamis nézetek — amelyekkel nem folyt következetes harc, meggyőző munka — visszaesést eredményeztek a tenyésztésben. Hozzájárultak ehhez az apaállatgondozás hiányai és az, hogy a füzesabonyi mesterséges megtermékenyítő állomás sem töltötte be maradéktalanul nagyjelentőségű feladatát. Számottevő mértékben csökkent, éppen azért, mert nem fordítottunk kellő gondot a takarmánybázis megteremtésére, így a pillangósok vetésterületére, szántóterületünk 8,6 százalékán termelünk csak, az országos 13,4 százalékkal szemben. Általános tapasztalat, hogy nem megfelelő a íakarmánytermelcs színvonala, hozama sem.. Pedig, mint Daróci Márton, a tódebrői Oj Élet TSZ elnöke is elmondotta, a tejtermelés fokozásában, ezen keresztül a tagság jövedelmének emelésében közvetlenül is megmutatkozik, ha a szövetkezet megfelelő takarmánymennyiséggel rendelkezik. Különösen a zöld siló etetése emelte meg szövetkezetükben az állomány tej hozamát. A beszámoló bírálta a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságát, mely az alacsony lucerna és herevetési tervek megállapításával, az alacsony hozamok elleni küzdelem elmulasztásával is hozzájárult a takarmánytermelésben tapasztalható elmaradáshoz. Eléggé általános jelenség — s erről majd minden hozzászóló beszélt — hogy elhanyagoltak. a legelők, melyeknek nyolc százalékán végeztek például csak trágyázást. Ugyanakkor nem fordítottunk elég gondot a nyári silózásra, amely pedig igen nagy jelentőségű az abraktakarmány helyes és takarékos felhasználása a hozamok fokozása szempontjából. Különös súllyal vetette fel a beszámoló — erről beszél töb- ,bek között Mánya Kristóf fő- ‘állatorvos, Gáspár Gábor főállattenyésztő — az állategészségügy terén tapasztalható hiányosságokat. A kétségtelen eredmények mellett tovább kell fokozni a brucellózis, a gümőkór és a meddőség elleni küzdelmet. „A szarvasmarhaállomány és tehénállomány több éven keresztül tartó csökkenése ellenére részint a felsőbb állami szervek, továbbá a mi hiányos munkánk következtében tervszerűtlen és ésszerűtlen volt a kivágás“ — állapította meg a beszámoló. S e megállapítás helyességét sok hozzászóló — mint Kelemen János elvtárs, a füzesabonyi járási tanács elnöke is — aláhúzta. A sertésbegyűjtési tervek teljesítése helyett a szarvasmarhatenyésztés terv túlteljesítésére törekedtünk. Emellett hozzájárult a kivágások számának növekedéséhez a spekuláns, ellenséges elemek tevékenysége is. Tamabod és Feldebrő községekben például egy-egy spekuláns banda kezén aránylag rövid idő alatt 50—60 szarvasmarha „fordult meg“. A beszámoló és a hozzászólók bírálták a belügyi, de különösen az ügyészségi és bírósági szervek munkáját, amelyek az utóbbi időkig nem léptek fel kellő eréllyel az üzérkedőkkel, az ellenséggel szemben. A szarvasmarhaállomány, elsősorban az egyéni gazdák állományának nagyarányú csökkenéséért — állapította meg a beszámoló, ismerte el önkritikusan Papp Sándor megyei főállattenyésztő s még több más hozzászóló — felelősség terheli a párt- és állami, valamint tömegszervezeteket is. A pártszervezetek nem foglalkoztak kellő súllyal az állat- tenyésztés, ezenbelül a szarvasmarhatenyésztés megjavításával, a DISZ, az MNDSZ sem tekintette feladatának ezt a munkát. A megyei szakigazgatási apparátus a tényleges helyzet ismeretének hiányában nem kellően megalapozott tájékoztatásokat adott a felsőbb szerveknek, nem ellenőrizte a tenyésztés alakulását, keveset foglalkozott a tenyésztői munka megjavításával. Felszólalt az értekezleten Komócsin Mihály elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára is, aki megállapította, hogyha a megyében nem esett volna vissza a szarvasmarhatenyésztés, akkor is helyes lett volna ennek a kérdésnek megbeszélésére széles aktívaértekezletet összehívni. Rámutatott arra, hogy a szarvasmarhatenyésztésből adódó jövedelem a legjelentősebb ilyen forrás a termelő szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó perasztok számára. Ezen túlmenően a terméshozamok ■ fokozásában a megfelelő mennyiségű trágyahozam biztosításában is fontos szerepet játszik a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. Éppen ezért aprólékos, sokrétű munkát kell végezni a kitűzött cél elérésére. Figyelmet kell arra is fordítani, hogy megfelelő súllyal kezeljük azokat a községeket, ahol « szarvasmarha- tenyésztésnek nagy múltja, tradíciói vannak, hisz az itteni problémák megoldása sokkal eredményesebben viszi elő- re a szarvasmarhatenyésztés fejlődését. A továbbiakban arról beszélt Komócsin elvtárs, hogy sokkal nagyobb határozottsággal kell fellépni a spekulációval, a feketevágásokkal szemben. Ehhez az kell, hogy sokrétűen alkalmazzuk az ellenőrzés módszereit, hogy ennek segítségével hétről hétre, napról napra figyelemmel tudjuk kísérni egyrészt a spekulánsok, kártevők munkáját, másrészt egy-egy terület szarvasmarhatényész- tési helyzetének állását. Az aktívaülés részvevői —* állapította meg Komócsin elvtárs — már tettek néhány intéskedést, de most, amint hazaérnek, rendkívül gyors mun- kára lesz szükség. Látni -kell, ho«v az év nagy része már elhaladt és eddig a szarvasmarhatenyésztés helyzete változatlan volt. tovább érvényesült a csökkenő tendencia. Ma még igen sokan vannak olyanok, akik nem törik a fejüket a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésén, emellett az ellenség is eléggé kiterjedt tevékenységet folytat — éppen ezért azonnali gyors intézkedéseket kell tenni. Végezetül arról beszélt, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének ügyét közüggyé, a megye összes dolgozó parasztjának, tsz-tagjának közös ügyévé kell tenni. Minden lehetőséget, minden szervezeti megnyilvánulást fel kell használni arra, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlődését elő- revigyük. Olyan szellemet, közhangulatot kell teremteni, amely csírájában meggátolja az ellenség tevékenységét!
