Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-19 / 49. szám
1955. június 19. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Gyöngyöshalászon segítik a tsz-tagok az egyéni gazdákat s,A termelőszövetkezetek tartsanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, ismertessék velük szövetkezetük eredményeit...“ (Az MDP Központi Vezetőségének tsz-fejlesztési határozatából.) A gyöngyöshalászi Kossuth TSZ vezetősége a múlt év őszén a tanácsülésen felhívta az egyénileg dolgozók figyelmét: bármire van szükségük, csak szóljanak nekik és ha tudnak, készséggel segítenek. A termelőszövetkezet irodájában azután egyre többen fordultak meg olyanok, akik nem tagok, vagy abban az időben még nem voltak tagok — segítséget kérni. De ha kell, a gazdák is odaadják a fogatot, hengert, stb. a csoporttagoknak. A tavaszi hónapokban nehéz volt kifogni egy meleg napot, amikor az eső nem kergette az embereket fedél alá. Ha aztán mégis akadt egy, azt jól ki kellett használni, hogy mielőbb földben legyen a szem. Ács Ferenc is ezzel a gondolattal nyitott ajtót a tsz- ben és néhány napra elkérte a vetőgépet. Beszélgetés közben szóbakerült a termelőszövetkezet vetése is — Ezzel már megvolnánk, csak a hen- gerezéssel van hiba, kevés a henger — mondta az elnök. És Acs Ferenc nyomban kölcsönadta saját hengerét. Veres István, a legeltetési bizottság elnöke pedig a vetőmaggal volt* fennakadva. Ar- pavetésre tartogatta földje egyrészét, de nem tudott vetőmaghoz jutni. A Kossuth TSZ elnökéhez fordult és hamarosan nyélbeütötték a cserét. Veres István kukoricát adott, a csoport meg az értéknek megfelelően árpát. Az is előfordult. nem is olyan régen, hogy a csoport egyik fogata alatt összeroppant a kerék. Nagy baj volt ez, hisz a trá- gyakihordás dandárjában egy kocsi is sokat számít. Most a csoporttagok mentek segítségért, s Papp László az elsők között adta oda kocsiját. A termelőszövetkezet és az egyéniek barátságának, egymás támogatásának rendkívül navy jelentősége van. Erről a község lakói tudnak sokat mesélni. Mert ha bármikor termelőszövetkezeti taggal találkoznak, beszélgetésük soha nem fejeződik be néhány hasznos tanács vagy tapasztalat elmondása nélkül. Fati István, a sertésgondozó gyakran még be is hívja az ismerősöket, megmutatja az állatállományt, elmondja, hogyan tudta a sertéselhullást teljesen megszüntetni, mert a termelőszövetkezetben egy éve nincs ser- téselhullás. Ennek is köszönhető, hogy az eladó 150 malacot az egyéniek örömmel vásárolták meg. A csoport szép szarvasmarha állományát is jól ismerik. Huszonnégy család hordja innen naponta a tejet. Maguk is meggyőződhettek arról, hogy csak a pontos és jó takarmányozás, az állatok tisztántartása mellett válhat jövedelmezővé a szavasmarhatenyésztés. A gyöngyöshaJászi Kossuth TSZ ebben az évben is tervbe veszi az egyéniek meghívását. Főként a fiataloknak szeretA Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtóbizottsága rendezésében aktívaértekezleten tárgyalták meg Egerben Heves megye párt és állami szerveinek vezetői, szakemberei, a megye legjobb aktivistái a szarvasmarha tenyésztés helyzetét és feladatait. Az értekezlet résztvevői megvitatták a párt-végrehajtóbizott- ság és a megyei tanács közös tervét a szarvasmarha állomány fejlesztésére. A megyei aktíva előadója Such János A hevesvezekényi Béke TSZ- ben jól 'halad a növényápolás. A dohány-kapálásnak már a vége felé járunk és nemsokára befejezzük a napraforgó negyedik és a kukorica harmadik kapálását. Befejezéshez közeledik a cukorrépa második kapálása is. Mind ehhez igen sok segítséget adott a Hevesi lat új üzeme, ahol a jövő héten megkezdik a próbaüzemeltetést. A három millió forintos beruházással létesített új üzem naponta 20 ezer liter tejet dolgoz fel. öt mázsa vajat, nagymennyiségű túrót állít nék elmondani, hogyan fejlődik csoportjuk, hogyan élnek és dolgoznak, milyen eredményekre számítanak. S hogy szavaik még hatásosabbak legyenek, fogatukon kiviszik őket a határba is, megmutatják a répatáblákat és a szőlő- területüket, melyeket mindig példásan rendben tartanak. (Nem véletlen, hogy az egyéniek sokszor megállnak földjeik mellett és rajta felejtik szemüket.) Ha aztán a látogatók egyikmásika, felfedezve a közös élet szépségeit, a csoportba kívánkozik, örömmel fogadják maguk közé, hogy most már közös munkával még jobb, nagyobb eredményeket érhessenek el. elvtárs, a pártbizottság titkára volt. Felszólalt az értekezleten Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Mátyás elvtárs a Központi Vezetőség képviseletében, Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke, Aíáté János elvtárs, a Földművelés- ügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának helyettes vezetője és még sokan mások. A megyei aktíva anyagának ismertetésére még visszatérünk. Gépállomás. Most a széna-kaszálásban és betakarításban segítenek. A gépállomáson igen szép ünnepséget tartottak a traktoros napon, s a termelő- szövetkezetek is kifejezésre juttatták elismerésüket és megbecsülésüket a gépállomás dolgozói munkájáért. Tóth László Hevesvezekény elő. Jövő hónap középén a Tejipari Vállalat kezelésében megnyílik az első, mintegy 120 ezer forintos költséggel elkészült egri tejespresso, ahol kakaót, tejeskávét, tejesfagylaltokat, s egyéb tejkészítményeket árusítanak majd. (/ Megyei aktívaülés vitatta meg Egerben a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét és feladatait Befejeztük a napraforgó negyedik, a kukorica harmadik kapálását Húszezer liter tejet dolgoz fel naponta a Tejipari Vállalat új üzeme Elkészült a Tejipari Válla- * PÉLDAMUTATÓ FIATALOK Palkovics Júlia Kiss János Nagy Margit Helyesbítés Lapunk június 16-i, csütörtöki számában „Az MDP községi szervezetek munkájáról“ — című írásban, melyet Sal- lós Gyula elvtárs. a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője írt, a szerkesztőség egyik dolgozója és a nyomda hanyagságából elvi hiba került. A szöveg Sallós Gyula elvtárs által írt eredetiben helyesen így hangzik: A járási bizottságok még a falusi pártbizottságok hatáskörébe tartozó tsz pártszervezetekről sem vehetik le a kezüket. Hiba volna azt gondolni, hogy a falusi pártbizottságok létrehozásával a járási párt- bizottságok munkája már nem szükséges, nélkülözhető a tsz-ekben. A járási bizottság legfontosabb feladata most is a tsz-ek gazdaságának és pártszervezetének megerősítése. A hiba elkövetőjét a szerkesztőség figyelmeztetésben részesítette. s a nyomdában is megtette a kellő intézkedéseket. Szerkesztőbizottság „Az iparostanuló képzés tíz éve” kiállítás Gyöngyösön „Az iparostanulóképzés tíz éve1’- címmel az ifjúmunkások életét, az ifjúmunkásképzés tízesztendős fejlődését bemutató kiállítás nyílik Gyöngyösön. A kiállítás, mely június 22-től 26-ig tartja nyitva kapuját, nagv érdeklődésre tarthat számot az erősen iparosodó mátraqlji városban. Járási állat- és terménykiállítások Járási állat- és terménykiállítások lesznek Heves megyében július és augusztus hónapban. A kiállításon egy-egy járás állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyéni gazdái vesznek részt jószágaikkal, terményeikkel. A járási kiállítások legjobbjaiból válogatják ki az országos mezőgazdasági kiállításon bemutatásra kerülő, s a megye mezőgazdaságának fejlődését tükröző terményféleségeket, törzskönyvezett jószágokat. Visznek, a legjobb minőségi állattenyésztő község Több mint két. és félezer szarvasmarhát törzskönyveztek eddig Heves megyében. A legjobb, minőségi állattenyésztő község jelentse Visznek, ahol 130 gazdának törzskönyvezték jószágát. Úttörők a fémgyűjtésért Gyöngyösön igen jó eredménnyel zárult a vasgyűjtö hónap. Az üzemek között a Gyöngyö:—F.ger vidéki Borforgalmi Vállalat ás a Mátrái Ásványbánya dolgozói értek el jó eredményt. Igen jól dolgoztak az általános iskolák úttörői is. A III-as számú iskola úttörői Drégelyvári László „jelvényes fémgyűjtő” nevelő vezetésével 130 mázsa vasat és 182 kg színesfémet gyűjtöttek.- A II. sz. iskola tanulói 100 mázsa vas és 260 kg színes fém gyűjtésével második helyre kerültek az iskolák versenyében. Egyénileg dicséretet érdemelnek jó munkájukért: Nagy Róza, Zombori József, Lázár Katalin, Pampuk Ilona úttörők. WiWV*vxy»TrwyY^(xaOOOOOCXX)OOCOOtX)OfVXiOOClOC»OQ mXXXMOOOOOOOOOOOOOOOtXJOO» Y« XDOOOOtf l'ÍJn ÜLŐ A KŐ EY UK-TET Ő ÍV Távolítsák el a gazdaságokba befurakodott ellenséges, kártevő elemeket és álszakembereket Eger határában, Kőlyuk-te- tőn, a gépállomástól alig egy hajításnyira, szép fekvésű domboldalon, gyümölcsfákkal körülvett, vadszőlőindákkal befuttatott épület áll. Itt van az egri Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának központja. Valóságos kis üdülőtelep, távol a város zajától, forgalmától. A lakóépületek környékét szépen gondozott park‘és sportpálya teszi vonzóbbá. A tangazdaságnak fontos szerepe van a mezőgazdasági szakemberek nevelésében. Mezőgazdaságunknak 6okezer jól képzett agronómusra, technikusra van szüksége. A napról napra szaporodó termelő- szövetkezetek várják őket, de elkel a hasznos tanács az egyénieknél is. Hisz az eddigi tapasztalat azt mutatja, sok segítséget kapnak a gazdák a községi agronómusoktól. Ok a terjesztői a fejlett szovjet módszereknek is, s nekik köszönhető, hogy dolgozó parasztjaink ma már a fejtrágyázott gabona és a négyzetesed vetett kukoricaföldjeikről gyűjtik be a magasabb terméshozamot. Nem vitás tehát, hogy kellenek ezek a szakemberek, s minél nagyobb számban. Pártunk és államunk megtesz mindent, hogy dolgozó paraszt fiatalokból technikusok, agronómusok nevelődjenek. Az egri mezőgazdasági technikumban ezeknek a fiataloknak a tanulását segítik elő. Itt szerzik meg a megfelelő gyakorlatot, szakismeretet. Itt kísérleteznek ki egyegy jó módszert, s alkalmazzák a fejlett agrotechnikát. Dolgozó parasztjaink, de szövetkezeti tagjaink is állandóan figyelik, ellenőrzik, hogyan, milyen módszerrel és főként milyen eredménnyel gazdálkodnak állami gazdaságaink. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy a mező- gazdaság szocialista szektoraiban fejlettebbek a termelési módszerek. Sokan ennek a szemlélődésnek hatására döntenek a szövetkezetbe való belépésükről. Figyelik az állami gazdaságot, de a tangazdaságot talán még fokozottabb figyelemmel kísérik, hisz itt azok gazdálkodnak, akik néhány év múlva már nekik adják a helyes tanácsokat. Nem közömbös tehát, hogy milyen az a tangazdaság, ahol a jövő mezőgazdasági szakemberei tanulnak. Az egri tangazdaság ebben nem a legjobbak közé tartozik. Sok jel mutat arra, • hogy ez a gazdaság nem példamutató, de csak egy-kettőt említsünk ebből. Nem jó példa, hogy a tangazdasághoz tartozó területen május végén még a tavalyi kukoricaszár éktelenkedett, hogy sok gyümölcsfa alja még mindig nincs bekapálva, vagy éppen, hogy több mint 10 hold terület még ma is parlagon hever és a szőlőkapálást is késve végezték el. Nem érdemtelenül vannak hát Egerben a szocialista szektorok közötti versenyben az utolsó, a tangazdaságok között folyó országos versenyben pedig a 35. helyen: Államunk minden támogatást megad a tangazdaságnak, s az itt dolgozó 80 fizikai dolgozó is munkája legjavát adja, hogy előbbre vigye a gazdaság ügyét. A tanulók is lelkesek, de amikor ilyen fontos munkálatokban nagy a lemaradás, akkor elsősorban nem röplabdapályát kellene nekik készíteni. Arról, hogy ezt teszik. persze nem ők tehetnek; „A hiba ott van" — mondják a munkások, s fejükkel a vadszőlővel benőtt épület felé mutatnak. S valóban. Van ott mit keresgélni. Nem ártott volna már előbb szétnézni itt, kik is „üdülnek“ a nyaralónak is beillő szép helyen. A KV június 8-i határozata találóan vonatkozik erre a gazdaságra is, mikor megállapítja: „... az adminisztratív munkakörökbe osztályidegen ellenséges elemek, álszakemberek is furakodtak, de akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Hadd mutassunk be néhányat közülük. A folyosón sétálva, az egyik ajtón Semsei Ilona nevet viselő címke ragadja meg figyelmemet. Kissé elgondolko. dóm a név láttán. Honnan ismerem én ezt a nevet? Kutatok emlékezetemben, s csakhamar világossá válik előttem, hogy valahol olvastam a többezer holdas báró Semsei családról. Csak nem ezek közül került ide valamelyik? S bár valószínűtlennek hangzik, de tény, hogy e nemes bárói család sarja az itteni főkönyvelő. Később már nem is csodálkoztam azon, hogy a többi felelős beosztásban is hasonló elemek ülnek. A leírókönyvelő Gönczi Miklósné, Eger város legnagyobb volt bőrkeres, kedőjének felesége, míg a bérelszámolói beosztást Juhász Ferenc szerézte meg magának „Szakember“ az biztos, hisz az alispáni hivatal számvevője volt, s hogy érti a dolgát, azt az is igazolja, hogy abban az időben autót is „szerzett magának. De menjünk tovább Hídvégi Flóriánra, a horthysta hadsereg aktív tisztjére — kinek csendőrszázados fiát bűn- cselekmény miatt elítélték, a raktárt és a magtárt bízták, míg a gondnoki teendőket Cserta György gyöngyösi ku- lák veje, Mikéta Dénes. Horthy aktív tüzérszázadosa, a Sulyok-párt volt titkára látja el. Ö vezeti az üzemi konyhát is. Megvan elégedve, mert a konyhából „eléldegél“ a hizlalásra befogott két-három sertése is. Kár volna megfeledkezni a főgépészről, hisz még az 1936-ban kiadott Heves- vármegye című hivatalos könyv is fontosnak tartja megemlíteni, hogy Marosvölgyi Ignácz- nak Kiskörén malma és több cséplőgépgarnitúrája volt. Nagyjából ezek tartoznak a ..tisztikarhoz“. Ök „vezetik“ ezt a gazdaságot. Ök üdülnek Kőlyuk-tetőn. Csaknem valamennyien ott élnek kint, hogy ne zavarja őket a város zaja, de talán leginkább azért, hogy ne ismerjék fel őket a városban élő becsületes dolgozók. Meg kell hagyni, jó helyre mentek. Ahogy mondani szokás: „itt még a madár sem jár“. A városi, illetve megyei tanácshoz nem tartozik: közvetlen felügyeletet a Földművelésügyi Minisztérium gyakorol felette. Sajnos, azonban ott még nem figyeltek „a régi idők letűnt lovagjaira“. Joggal kérdezhetnék: hát, miért nem éber a pártszervezet? Sajnos, erre is egyszerű a válasz: nincs pártszervezet. Már a felvételnél gondoskodnak arról ezek az urak, hogy távoltartsák a párttagokat. Régen a technikummal közösen még volt pártszervezetük, de ma már Egerszólátra kell gyalogolni az öreg Pető Sándor bácsinak (ő az egyedüli párttag a gazdaságban), ha taggyűlésen vagy pártnapon akar résztvenni. Lehet-e csodálkozni ezek után azon, hogy a pártszervezet után törölték a DISZ-t is. Még a békemozgalom sem jutott el hozzájuk, hisz Balogh elvtárs, vontatós panaszolja, hogy „még a bé-> keív aláírásából is kimaradtunk“. A szakszervezet is kihalófélben van, mert a 16 taggal a tagdíjfizetésen kívül nemigen beszél senki a szak- szervezeti munkáról, a munkaversenyről, vagy éppen a dolgozók politikai neveléséről: Élő valóság tehát, hogy ahol nincsenek kommunisták, ott az ellenség garázdálkodik. Ezért volna hasznos, ha a Földművelésügyi Minisztérium Szakigazgatási Főigazgatósága is figyelne erre, s magáévá tenné Rákosi elvtárs 1949-ben elhangzott szavait: „Legyen éber pártunk minden szervezete, minden funkcionáriusa, minden tagja, és ezen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép, figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra, vagy tettrei A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét.“ De okulhat ebből a városi tanács és a városi pártbizottság is, mert — bár nem tartozik közvetlen felügyeletük alá — nem zörgettek a Földművelésügyi Minisztériumban azért, hogy megszűnjön az egri tangazdaságban az osztályellenség veekendezése, üdültetése. Bódi János Szabó Béla Hegedűs Erzsi Hartman István
