Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-12 / 47. szám
6 NÉPÚJSÁG 1955. június 12. vasárnap. (Folytatás az 5. oldalról) kel való megerősítését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mező- gazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. 1. A gépállomásokat új, nagyteljesítményű gépekkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) a gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás-vetés 85—90 százalékát, b) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65— 70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövények betakarításának gépesítését is. c) a növényápolási munkákat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 55—60 százalékban és az ezzel egyidöben jelentkező szálastakarmány- betakarítást 50 százalékban gépesítsék, d) lényegesen fokozzák a termelőszövetkezetekben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy. hogy a trágyahordás, terményszállítás 45— 50 százaléka gépekkel történ- jéls 2. A gépállomások vezetőit cs dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy kell dolgozniok, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelő- szövetkezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemű gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával lehet. 3. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek igauzsorával kizsákmányolják őket. 4. Véget kell vetni a gépállomásokon az anyaggal, s az anyagi- és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a ME- DOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesz- szék tovább a szocialista munkaversenyt. 5. A gépállomások vezetői a pártszervezetek, s a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkáskollektívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DISZ- szervezetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül leszerelésük után minél többen menjenek a gépállomásokra dolgozni. 6. A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni jó politikai képzettséggel és szervezőképességgel rendelkező, tapasztalt munkáskáderekkel, valamint megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955-ben 50, 1956-ban pedig további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gépállomásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy 1000 katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tanfolyamot. 7. A Központi Vezetőség felhívja a gépállomások vezetőit és dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok — kapálás, takarmány- és gabonabetakarítás — elvégzéséhez, terméseredményeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. 8. A mezőgazdasági gépek korszerűsítéséért és minőságéMezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelkedőbb. mindent megelőző feladata kenyérgabonatermelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből, zavartalanul biztosítsuk és gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal rendelt kezzünkj nek állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezcgépterve- ző Irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzrmi laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrész- ellátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben >-ende!- kezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkat- észéinek gyártásáról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni. I. Azért, hogy dolgozó népünk bőséges kenyérellátását még kedvezőtlenebb időjárás esetén .is biztosítani tudjuk, a kenyérgabona vetésterülete 1955—56-ban nem lehet kevesebb 3,3—3,4 millió katasztrá- tis holdnál. A kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséért személyükben felelősek a földművel ésü«vi miniszter és az állami gazdaságok minisztere, valamint a Y. Az állami gazdaságok munkájának megj a y í tá sárói Az elmúlt években az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemű gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az állami gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és a néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsületesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkakörökbe osztályidegen, ellenséges elemek, álszakemberek is furakodtak be. akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megiavításával. a termelési eredménvek növelésével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszteségmentes. jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké tegyék gazdaságukat. 1. A termésátlagok, az állat- tenyésztés hozamának növelésével tovább kell emelni az állami gazdaságok árutermelését, 1956-ban 3 millió mázsa kenyérgabonát, 500 000 mázsa húst és 130 millió liter tejet kell a városi dolgozók ellátására átadniok. 2. Az állami gazdaságok jó- teljesítménvű tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazdasági termelés fellendítését. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900 000 mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40 000 tenyész- sertést és 4000 kost adjanak. 3. Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek további növelése mellett, a kapásnövények termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak nagy gondot a legértékesebb takarmánynövény. a kukorica termesztésére, amelynek vetés- területét 1956-ban — 1955-höz képest — legalább 40 százalékkal emeljék. 4. Az állami gazdaságok minisztere tegyen intézkedéseket. hogy a gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 százalékkal haladja meg az 1954. évit, 1956-ban pedig további 5 százalékkal növekedjék. Az erőgépek teljesítő- képességeinek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. 5. Az állami gazdaságokban szigorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek maradéktalan teljesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük 25 százalékát a gazdaság terven felüli beruházásaira és 15 százalékát jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró Gazdaságok vezetőit 1956-tól sem prémiumban, sem jutalomban részesíteni nem szabad. 6. Gondosabban kell felhasználni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segítik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek kihasználásával (vályog, terméskő, mész. nád. szalma stb.) a saját rezsis építkezések bővítésével n’-sóbbá kell t 5 7. Az állami gazdaságokban az önköltség csökkentése, a veszteség megszüntetése érdekében szilárd munkafegyelmet kell biztosítani. Ebben a munkában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt- és MEDOSZ-szervezetekre, a gazdaságok kommunistáira és a becsületes pártonkívüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozni, amelyben tűrhetetlen a munkafegyelem megsértése, a bércsalás, a pazarlás és szégyen a veszteséges gazdálkodás. A gazdaságok vezetői' mindenütt kovácsolják ki az állandó munkáskollektívát. ' 8. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás- és parasztkáderek továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiatal szakemberek nevelésére és szakmai továbbképzésére. Munkájuk alapján bátran kell őket előléptetni. Azokat a régi szakembereket. akik az elmúlt években eredményes munkát végeztek, nagyobb megbecsülésben kell részesíteni, hogy érezzék munkájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kel] távolítani azonban a gazdasagokba befurakodott ellenséges, kártevő elemeket és álszakembereket. VI. A keuyérgabonaterinelés növeléséről megyei, járási, községi párt- és tanácsi szervek vezetői. A kenyérgabona termelése a tervben meghatározott területen kötelező. Az egyénileg gazdálkodók beadási könyvében a község vetéstervének megfelelően már 1955 őszén elő kell írni. hogy kenyérgabonából mennyit kell vetniök. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a községi tanácsnál bejelenteni. A községi tanács a bejelentés valódiságát ellenőrizze. Azoktól a termelőktől, akik az előírt vetésterületen nem teljesítik a vetést, meg kell vonni a kenyérgabona-beadás után járó korpajuttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb kedvezményeket. 2. Az előirányzott kenyér- gabona vetésterülettel is csak úgy (biztosíthatjuk az ország kenyérgabona ellátását, ha a mezőgazdaság szocialista szektorában, valamint az egj'éni parasztgazdaságokban gyorsan és számottevően növeljük a kenyérgabona holdankinti átlagtermését. Biztosítani kell, hogy a kenyérgabona átlagtermésének egy—másfél mázsás emelése — a decemberi határozat előírásainak megfelelően — 1956-ban megvalósuljon. 3. A termésátlagok növelése érdekében meg kell javítani a búzatermesztés agrotechnikáját. Ennek érdekében: Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a búza az adott körülmények között a legjobb elővetemények után kerüljön elvetésre. Gyorsan fejlődő műtrágya- gyártásunk kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyér- gabona alá már ez év őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamának növelése érdekében a gyenge homoktalajokon széleskörűen el kell terjeszteni a talaj — lehetőség szerint másodnövényként vetett — zöldtrágyával való megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan 'homokterületeit, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme 4 aranykoronánál kisebb, és ahol főterménynek vetett és zöldtrágyának alászántott csillagfürtöt, vagy somkórót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól. A mezőgazdasági tudomány legjobb szakemberei összpontosítsák erőfeszítéseiket bővebben termő, szárazságtűrő, nagy ellenállóképességű búzafajták kinemesítésére. 4. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabona-termelés gépesítését. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell ellátni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végére a kenyérgabona-termelés minden munka- folyamata gépesíthető legyen. 5. A párt- és állami szervek előtt álló ePvik legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési bizottságoknak teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabonatermésünk veszteségmentes betakarítását. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek", hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a betakarítás gondatlan megszervezése miatt évről évre veszendőbe megy. Ennek megszüntetése érdekében mindenekelőtt gondoskodni kell a rendelkezésre álló gépierő, főleg a kombájnok teljesítőképességének kihasználásáról és munkájuk megjavításáról. VII. A takarmány termelésről rica vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell. hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica vetőmag. 5. A legközvetlenebb feladat, hogy már ez évben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami gazdaságok, gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyéni! gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával az állami gazdaságok és a gépállomások univerzál-trak- torainak teljes kihasználásával — kukoricaföldjeiket legalább háromszor kapálják meg és végezzék el az aratás utáni gazoló kapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő takarmányalapját. 6. Növelni kell az évelő pillangósok, főként a lucerna vetésterületét. Az állami gazdaságok és gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangós takarmányok jó minőségben történő. gondos, veszteségmentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépierő — traktoros és fo- gatos fűkaszák, rendsodró gépek stb. — teljes kihasználásával. A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról. A Földművelésügyi Minisztérium még ez év júniusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal 5000 ka- tasztrális hold lucerna és 5000 katasztrális hold vöröshere, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal 30 000 katasztrális hold lucerna és 30 000 katasztrális hold vörösheremag fogására. A szerződés alapján minden 100 kiló 88 százalékos tisztaságú lucernamagért 2500 forintot, vörösheremagért 1500 forintot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondoskodjanak arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucernamagot a behor- dást követő 10 napon belül elcsépeljék. A Földművelésügyi Minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyersvetőmagját megfelelő arányban ólomzárolt vetőmagra cseréljék ki és a szerződésre termelt vetőmag ellenében is adjanak, — nyersmag áron — ólomzárolt vetőmagot. Y III. Szarvasmarhatenyésztés Az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takarmányalapot kell teremteni, amely még viszonylag kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítja a megfelelő takarmányellátást. Ezért az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdanként legnagyobb takarmányértéket adó növények — elsősorban a kukorica — vetésterületét. A rendelkezésre álló eszközökkel főként e növények hozamát kell növelni. 1. Sürgősen véget kell vetni a kukoricatermelés elmaradottságának a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani kell, hogy 1956-ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest országosan legalább 40 százalékkal növekedjék. Növelni kell a nagytömegű és magas tápértékű silókukorica vetésterületét is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg mindenütt kukoricát vessenek. 2. Kultúrnövényeink közül a kukorica hálálja meg legjobban a friss istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Ezért mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a rendelkezésükre álló istállótrágyát elsősorban a kukorica alá használják fel és végezzék el a kukorica ala az őszi mélyszántást. 3. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kukorica terméshozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését. Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdem a sorozatgyártást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének kivételével — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricater mêlés munkafolyamatainak teljes gépesítését. 4. A kukorica terméshozama növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukoAllattenyésztésünk egyes ágai — a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés — az 1953 decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek. A juhállomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953 decemberi határozat a fő figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre irányítót.a, mégis az állattenyésztésnek ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka, hogy a begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarha-begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére, a megengedettnél nagyobb számban vásárolnak lel levágás céljára teheneket és alacsony súlyú, főleg nőivarú növendék állatokat. A Központi Vezetőség ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fellendítése a következő 2—3 év legfontosabb feladata. I. A szarvasmarhatenyésztés általános fellendítésének fő kérdésévé a tehénállomány növelését és a tejhozam erőteljes fokozását kell tenni. Ennek elősegítésére: a) A tenyésztés fejlesztése érdekében 1955/56-ban 20 000, felerészben vemhes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelésére kell szerződést kötni. 12—18 hónapos nevelési időtartammal, nagyobbrészt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Az üszőket — a minőségtől függően — kilónkint 9—11 forintos áron kell átvenni. A felnevelés ideje alatt minden üsző után — három részletben — 1500 forint előleget kell adni. A héthónapos vemhes állapotban átadott üszők után az átadáskor 1000 forint vemhességi pótlékot kell fizetni. b) Az üszőnevelés elősegítésére minden, hathónapos korig 160 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény helyett 600 forintos adókedvezményben kell részesíteni. • 2. Különös gonddal kell fejleszteni a szarvasmarhatenyésztést a termelőszövetkezetek közös gazdaságában. Min- d.r.ekel'H - állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egykét éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi teihozama mindenütt meghaladja a 2000 litert. 3. Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az Élelmiszerioari Minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni kell a levágásra kerülő állatok átlagsúlyának növelésére és 1955—1956-ban legfeljebb 100 000—100 000 tehenet szabad levágni. Az Élelmiszeripari Minisztérium a lo-'órásra kerülő tehenek közül 50 000 feljavítására kössön szerződést; A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell ráhízlalni és a rá- hízlalt súlyért kilónként 14 forintos árat kell fizetni; Emellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell na- gvobb átlagsúlyú javított tinók és ökrök nagyobbszámú felvásárlására. Ki kel] szélesíteni a bíka- borjú-hízlalási szerződések kötését, s a jelenleg érvenyDen levő szerződési feltételek mellett, ez évben további 100 000 bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni. 4. A tehénállomány megfelelő utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a terfFolytatás a 7. oldalon)
