Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-29 / 43. szám

1955. májas 29, vasárnap nIpujsäg 5 evés területe van hazánk­nak. amely műemlékek­ben olyan gazdag lenne, mint megyénk. Középkori történel­münk emlékei között legbeszé­desebbek a régi várak — ma már nagyobbrészt romok. Már a XI. században meg­épült — a mai Mátrafüreden — „Bene vára“. amelyből igen kevés részlet maradt meg. A hozzáfűződő hagyomány igen gazdag: legendás történetekkel népesíti be, megpróbálja nevét magyarázni, amely eredetileg magyar vezér neve lenne. A várépítkezés országszerte a XIII. században vesz hatal­mas lendületet. IV. Béla király a tatárjárás tapasztalataiból okulva megengedi a főuraknak, hogy várakat építsenek. sőt birtokadományozással segíti őket. Lambert egri püspök is kap várépítési engedélyt 1248- ban. Nem tudjuk, hogy mikor és hol élt ezzel az engedély­ijei az egri püspökség. Ennek köszönheti létét Eger vagy Szarvaskő vára. Szarvaskő egyike megyénk legkorábban épült várainak. 1295-ben már említi egy oklevél. Eger várá­val együtt a XVI. században török kézre kerül, s vele együtt szabadul fel; akkor még épen állott, ma már csak néhány falmaradvány jelzi az egykor erős várat. A XIII. századi ok­levelek Hevesen is várról be­szélnek: „castrum Heves“ (castrum : vár). Az ellenség elleni védekezés csak egyik célja volt a várak­nak. A középkor folyamán fon­tos feladata volt az is, hogy biztosítsa az elnyomott jobbá­gyok íékentartását. A kisebb földbirtokok csak a legegysze­rűbb védművek megépítését tették lehetővé. Számos földes­úr csak lakótornyot épít, ISMERD MEG MEGYEDET Amiről a régi romok mesélnek... amelynek alsóbb részét ő és családja lakta, a felső szinte­ken pedig fegyveresei helyez­kedtek el. Ilyen tornyot nem ismerünk megyénk területén. Az egész országban csak há­rom maradt meg: Visegrádon, Sárospatakon és Nagyvázsony-, ban, nehánynak azonban írás­beli feljegyzés őrzi emlékét. A központi hatalom gyengü­lésével a várak sok esetben a központi királyi hatalommal szembeszálló hatalmas főurak fészkei voltak, mint Sirok is a XIV. században. A földbirtokok növekedése és a vele növekvő fegyveres kí­séret lehetővé, sőt szükségessé tették nagyobb méretű lovag­várak építését. Legékesebb pél­dája az ilyen váraknak a Hu­nyadi-család vajdahunyadi vá­ra. Leginkább ilyenszerű lehe­tett a kisnánai vár. de -sokkal szerényebb méretekben. A családi háborúk és az év­tizedekig tartó birtokperek tár­gyai voltak ezek a várak; ro­kon rokon ellen harcolt, részt követelvén a birtokból, pl. a kisnánai várnál a Kompolthy és az Országh család vagy a si- roki várnál az Országh család tagjai. A markazi vár XIV. szá- zadban épült, amelynek tulajdonosa eredetileg a me­gye egyik leghatalmasabb föld- birtokos családja, a Kompolthy- család volt. A „legjobb“ álla­potban a kisnánai vár maradt fent. Két tornya áll, az egyik a vár ún. öregtornya, a másik pedig a kaputorony. Az öreg­torony a várbeliek végső me­nedéke volt. amely a vár közép­részén helyezkedett el, legerő­sebbnek építették. A kaputo­rony a bejárat fokozottabb vé­delmére épült. A várat a Kom- polthyak építették a XV. szá­zad elején. Rettegett rablóvár volt ez, urai ki-kicsaptak a környékre, fosztogatásaik miatt rémei voltak a környék lakos­ságának. Ezek a várak nagyobb részt kőépítkezések voltak, amelyek­nek építése nagy összegeket emésztett fel. Találunk föld- és faépítkezésre is példát. Gyön­gyöspatán ma is látható a föld­vár maradványa, amelyet a XV. században a husziták ge­rendavárrá építenek ki. Ezt Mátyás király elfoglalja és fel­gyújtana a gerenda-építményt. Létkérdéssé váltak ezek a várak a XVI. században. A bu­dai vár eleste után a végvár­vonal nyugaton és északon hú­zódik. Megindul a régi várak hevenyészett megerősítése, kor­szerűsítése. Szükségessé vált két nagyobb távolságra lévő vár között kisebb erődök eme­lése. Ilyen szerepet tölthetett be a Mátraderecskén lévő, leg­inkább őrtoronynak tekinthető épület (Kanázsvár), amelyből szintén csak kevés falmarad­vány hirdeti a XVI. századi gyors építkezést. A XVI. szá­zadi korszerű várépítő munkát, a földalatti rendszerek kiépíté­sét mutatja Eger vára, amely­nek különös értéke az, hogy (ha nem is a legtökéletesebb volt a maga korában, a győri és nagyváradi vár mellett), az egyetlen, amelyben hazánk te­rületén a legjobban tanulmá­nyozhatók a XVI. századi vár­építkezések részletei. Nagy sze­repe volt ebben az időkben Hatvan várának. Egy régi, XVI. századi metszet palánképítke- zést mutat, vízzel telt árokkal körülvéve. Ez jellegzetes meg­erősítési formája volt ennek a kornak, gyakoribb, mint a kő­építkezés: olcsó volt. gyorsan elkészült, és bizonyos szem­pontból tartós is volt, habár nem sokáig. A nagy harcok ide­jén Hatvant mind a magyarok, mind a törökök fontosnak tar­tották, mindent elkövettek megszerzéséért, illetve megtar­tásáért. Tt efej ezésül még egy példá- ról kell megemlékezni. II. József császár idejében, 1733-ban az egész országról tér­kép készült. Ez a felvétel Al- debrőn „Alte Schlosset jelez (régi vár). — Tudjuk, hogy ez a terület a középkorban egy hatalmas birtokos család, a Debrői-esalád tulajdona volt. Lehetséges, hogy övék volt ez a jelzett vár is. A feldolgozó munka nagy ré­sze még hátra van. Az eddigi feldolgozások jobbára csak a birtokosok listáit állították ösz- sze. a birtokpereket tárgyalták. A feladat elsősorban terepbe­járás alapján eldönteni, hol érdemes ásatást indítani. Az ásatással egyidejűleg fel kell dolgozni az okleveles anyagot, az egykorú történeti irodalmat, Sok esetben csak a múlt szá­zadi feldolgozásokra támasz­kodhatunk, mivel akkor még jobb állapotban voltak a vá­rak. Nem könnyű munka, de megyénk története sok fontos és érdekes részlettel bővülhet. Galván Károlyné • régész-művészettörténész n TATÁRJÁRÁS" - EGERBEN A Bálapálíalri Mésimswk tófljálsiéinak előadásáréi A Bélapátfalvi Cement- és Mészművek színjátszó cso­portja május 22-én mutatta be Egerben Kálmán Imre: Tatár­járás című operettjét. Az eg­ri bemutató nem hozott olyan sikert, amelyet a csoport a belefektetett munka után megérdemelt volna. Ennek oka az és erre már előző be­mutatott operettjüknél, a Három a kislány-nál is fel­hívták a csoport vezetőinek fi­gyelmét, hogy kevés a jóhan­gú szereplő, gyenge a zene­kar. A szereplők közül csak a Riza bárónőt alakító Cser­háti Ilona tudta jól elénekel­ni dalait, a többiek a nagy hangterjedelmű számokat ne­hezen, erőlködve adták elő és ezzel sokat rontottak az egyébként jó alakításokon. A legészrevehetőbb ez Ko­vács Antalnál volt. aki Wal­lenstein tartalékos hadna­gyot alakította. A prózai ré­szeknél sok derűvel, ügye­sen játszotta szerepét, de az énekes részeket már nem bír­ta. Ugyanez áll a I.őrentei fő­hadnagyot alakító Veres Mik­lósra is. Vitatható lenne az a hivatásos színháznak utánzása is, hogy Mogyorósi önkéntes szerepét egy lánynak adták, aki bár ügyesen játszotta ezt a szerepet, de nem tudta ala­kítani a fiút és ez különösen az udvarlási jelenetekben za­vart. A darab legsikerültebb, jólfelfogott alakítása Kristóf Ferenc Lohonyai altábornagya volt. A közönség hangos ne­vetéssel és tapssal kísérte minden mondatát, különösen az ügyesen megrendezett ki­hallgatási jelenetet. Dicséri a rendező munkáját a takarodó­jelenet is, ahol a szereplők hangulatosan alakították a fá­radt katonákat, akik szívesen hallgatják egyik társuk jóízű meséjét, amig el nem nyomja őket az álom. Igaz, hogy köny- nyebb volt a feladatuk, mert itt nem grófokat és bárókat, hanem egyszerű embereket kellett alakítani. Összegezve: a bemutató azért nem sikerült jól, mert a csoport erején felüli feladat­ra vállalkozott. A Tatárjárás különben sem a legsikerültebb Kálmán-operett. Éppen ezért a felszabadulás óta nem is újították fel. De túl a zenén, a tartalmi mondanivalója is sekélyes, és giccsszerű. A ré­gi K. u. k.-hadsereg nem ilyen volt. Igaz, hogy tisztjeik egyet­len gondja a mulatozás és ud­varlás és ezt az operett meg­felelő módon gúnyolja, egyéb­ként azonban hamis képet fest a régi hadseregről. Itt a tisztek mind becsületes, ked­ves emberek és még az altá­bornagy is bevallja, hogy ő csak azért kiabál, mert ez a reglama. Egv üzemi színjátszó-cso­portnak műsoraiban segíteni kellene az üzem és a falu éle­tét, nevelni a közönséget. »MB KÖNYVESPOLC Az ünnepi könyvhéten jelenik meg Szabd Pál: Tavaszi szél című könyve A regény első kiadását agyonhallgatták, pedig a könyv a „Harangoznak“, az „ószi 'vetés" és a „Gőz-triló­gia" mellett Szabó Pál egyik legjobban megszerkesztett re­génye. A cselekmény 1945. ta- vaszán és nyarán játszódik, a földosztás után. A könyv fő­szereplője, Forrás István egyé­ni gazdálkodó számára a ló­tartás a világ központi prob­lémája. Mihelyt egy lovat szerzett, égetővé válik a kér­dés, hogy hogyan szerezzen melléje egy másikat, más há­ziállatot, stb..,. Mikor a ló elpusztul, úgy látszik. Forrás István maga köré épített kis világa összeomlik. Az iró azt bizonyítja be, hogy az egyéni gazdálkodás útja esalk ideiff- óráig járható út, csak átme­neti állapot, de a végső meg­oldást csakis a társas gazdál­kodás adhatja meg. Az iró a kisparaszti gazdálkodás előbb-utóbb bekövetkezendő csődjét mutatja be s bebizo­nyítja, hogy nincs más kiút, mint amit a józan megfonto­lás szab meg. Szabó Pál írói kvalitásai kö­zül bűbájos humora érvénye­sül leginkább ebben a mű­ben. A legkétségbeejtőbb hely­zeteket, a legkomolyabb for­dulatokat is humorral oldja meg. A könyv méltó helyet foglal el Szabó Pál életmű­vében. TUDOD-E PAJTAS, HOGY... 1. Melyik város Baranya megye székhelye? 2. Hogy hívjak többszörös tórvivó olimpiai és világbajnoknőnket? 3. Minek a feltalálója volt Bell? 4. Melyik évszakunk a legesősebb? 5. Ki írta az „Ifjú gárdát”? 6. Ki volt a qyufa feltalálója? 7. Mi a neve, az egyik legnagyobb ma is élő operaénekesünk­nek? 8. Hogyan nevezik az egyik legszebb koratavaszl virágunkat? 9. Melyik császár gyújtatta fel Rómát? 10. Ki volt az 1514-es parasztforradalom vezetője? 11. Melyik szovjet kikötőváros terül el a Krím félszigeten? 12. Mi j> neve Németország legnagyobb folyójának? Ha helyes feletek k.--dóbe tűit öss< olvassátok, nagy magyar költő nevét kapjátok meg. Kiét? A legjobb megfejtők könyvjutalmat kapnak. A megfejtés beküldésének határideje: iun. 4-e. * Lapunk május 19.-Í számában közölt rejtvény meqfejtése: Ne­felejcs. A megfejtők között 3 könyvet sorsoltunk ki. Könyvet nyertek: Varga Zoltán Andor- naktálya, Salomvári László Gyön­gyös, Szabadság tér 1. és Sallós Katalin Eger Sztálin u 4. Helye­sen fejtették meg a rejtvényeket Méhes Györqy Kompolt, Faragó Mária Eger, I. sz. gyakorló, Rusznyák Katalin Eger, Május 1. u. Medvecz Ferenc Eger Szécsé- nyi u, 76. ifj. Jakab József Eger Vadász u 8. HOL SZÓRAKOZZUNK? EGERBEN a népkertlvn tart­ják meg az építők napját és a gyermeknapot, melynek kereté­ben egész napos kultúrműsor és este ruhabemutatő szórakoz­tatja a részvevőket. A gyerme­kek részére bábszínházát és vi­dám gyermekjátékokat, zsákba- futást. lepényevést, rendeznek. Reggel nyolckor kezdődik az egri tanítóképző tornatermében a lőrinci Vasas — Egri Bástya megyei asztalitenisz mérkőzés. Ugyancsak 8 órátől tartják a te­niszpályán a megyei egyént és páros teniszverseny második fordulóját. Féltfzkor kezdődik a Vasas pályán a Debreceni Törek­vés, s az Egri Válogatott kézilab­da mérkőzése. Az egri Dózsa filmszínházban 10,30-kor az Eq- rj Vasas —Salgótarjáni Vasas ökölvívó mérkőzést tartják. Az Egri Bástya — Rózsaszentmárton megyei bajnoki labdarúgó mér­kőzést 4 órakor tartják az egri stadionban. A Vörös tsillaq mozi délután a tanácsköztársaság a diadalmas harcairól szóló „Harag napja” című új magyar filmet mutatja be Matinén» az „Ellenség keze ’ cfmű izgalmhs német fil­met játsszák. A Dózsa moziban a Latabár fiimhét keretében a „Dalolva szép az élet” című filmvígjátékon nevethet az egri közönség. Matinén az „Örs a he­gyekben” című izgalmas szovjet filmet vetítik. Este a járási kul­túrházban rendezett bálon szó­rakozhatnak a fiatalok. GYÖNGYÖSÖN délután 5 óra­kor az Egercsehl — Gyöngyösi Bányász megyei labdarúgó-mér­kőzésen szurkolhatnak a sport- kedvelők. A járási kultúrházban délelőtt 10 órakor a gyermek­nap alkalmából bábszínházát rendeznek. Az Ifjúsági Cirkusz előadásaik délután 4-kor és es­te 8-kor kezdődnek a Batthyány téren. Szabadsáq mozi matiné a „Boldogság madara” című szov­jet mesefilmet, délután Fernan- delnek a közkedvelt francia ko­mikusnak filmjén az „Első számú közellenség”-en nevethet a gyön­gyösi közönség. A Puskin mozi­ban délelőtt az „Utolsó padban” című Ifjúsági filmet, délután az „Öten a Barska utcából” című lengyel filmet vetitik. HATVANBAN. Délután 5 órakor a Hatvani Törekvés a Hatvani Kinizsivel mérkőzik. A moziban Dumas- világhírű regényének filmváltozatát a „Karnéliás hölgy” című francia filmet ve­títik. A MÁV. kultúrotthon tánc­cal egybekötött kerthelyiség ava­tó ünnepélyt rendez. A járási kul­túrházban este nagyszabású bál lesz. A nap legnagyobb érdeklődés­re számítható programja a rádió­ban este 6 órakor kezdődő Ma- qyarorszáq—Skócia labdarúgó­mérkőzés közvetítése lesz. Ötszáz érettségizett fiatalt várnak megyénk könnyűipari üzemei Az idén sem lesz probléma a Heves megyei fiatalok elhelyez­kedése. Csupán a könnyűipari üzemek több, mint 500 érettsé­gizett fiatalra számítanak eb­ben az évben. Az egri Finom- mechanikai és Vasipari Válla­latnál. a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatinál különbö­ző műszerész szakmát tanul­hatnak a fiatalok. A Kisipari Szövetkezetek is minél több fiatalt várnak. Az egri iparita- nuló-iskolában 24 érettségizett fiatal tanulhat esztergályos és villanyszerelő szakmát. A megye üzemei, kisipari szövetkezetei mindenütt gon­dosan készülnek az olyan érett­ségiző fiatalok fogadására, akik az iskola befejezésével a termelőmunkában akarnak el­helyezkedni, A gyöngyösi Puskin mozi VI. hó 3—6-ig mutatja be a szov­jet filmgyártás Zsurbin-család című színes, magyarul beszélő filmjét, mely a cannes-i film- fesztiválon a színészek nagy diját nyerte. A film egy sok­rétű család életét mutatja be, melynek tagjai között van ha­jóépítő, mérnök, asztalos, sze­gecselő, hegesztőmunkás és diszpécser. A film az apró moz­zanatokban mutatja be a hajó­gyár fejlődését, elsősorban a Zsurbin-család sorsának alaku­lását, egyszerű problémáikat ábrázolja. Alexej és Katja sze­relme, akit aztonban egy lelki- ismeretlen férfi elcsábít, Lida és Viktor válása teszik élet- ízűvé a sok családi problémát megoldó filmet. A Zsurbin-családot a szovjet sajtó úgy értékeli, mint a szo­cialista-realizmus útján hala­dó filmgyártás legújabb sikerét és jelentős állomását. A film az élet hiteles ábrázolását nyújtja, amelyet az emberi jel­lemek nagyszerűségével és a drámai helyzetek életszerűsé­gével ér el. Dicsérik a lapok a művészegyüttes szerencsés ki­válogatását és a színészek, fő­leg Lukjanov és Dobronravova alakítását. Egri Vörös Cslllaq Filmszínház: május 29—június 2-ig: Harag napja (magyar) Egri Dózsa Filmszínház május 29-én: Dalolva szép az élet (magyar) 30- án: Allamt Aruház (magyar) 31- én: Civil a pályán (magyar) június 2—5-ig: öten a Barska utcából (lengyel) Gyöngyösi Puskin: május 29—31-ig: öten a Bars­ka utcából (lengyel) június 3—4-ig: Zsurbin család (szovjet) Gyöngyösi Szabadság: május 29—június 1-ig: Első számú közellenség (francia) Hatvan: május 29—31-ig: Karnéliás hölgy (francia) június 2—6-ig Díszelőadás (magyar) Füzesabony: május 29—31-ig: Díszelőadás (magyar) június 1—2-ig: Kaland a Vö­rös tengeren (osztrák) Egri Béke Mozgó: május 29-én vasárnap: Hin­tónjáró szerelem (magyar) Filmhírek — Bemutatták Moszkvában a Nyugtalan ifjúság című új szovjet filmet. A filmet, mely a polgárháború utáni szovjet fiatalság életét ábrázolja, több szovjet újság kritikájában len­dületes, bensőséges érzéseket árasztó alkotásnak jellemzi, amely romantikus formában hitelesen ábrázolja a Komszo- mol hős fiataljait. — A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg nagy­sikerű falusi filmfesztiválokat rendeznek. — A kínai filmgyártás szá­mos filmet forgat történelmi eposzokból és klasszikus ope­rákból. — Mint a l’Humanité közli, Roger Vailland és Louis Da- quin filmre írták Victor Hugo „1793” című híres regényét. A film forgatását a francia film­gyártás hamarosan megkezdi. A TUDÓS MACSKA (Azerbajdzsán népmese) 'Vit egyszer régen egy gaz- J~á dog kereskedő. Egy szép napon elhatározta, hogy el­megy messzi országokba és el­adja a portékáját. Sok szép holmit, vásárolt, elbúcsúzott feleségétől és útnak indult. Országról országra járt, végül megpihent egy nagy város ka­ravánszállásán. Abban az országban az volt a szokás, hogy minden külor- szági kereskedőnek meg kel­lett ajándékozni a sahot. (ural­kodó). A sah elfogadta az ajándékot, aztán vendégül látta a kereskedőt és nardát, (kockajátékot) játszott vele. A mi keres- kedőnk is meg- rakott hát egy tálcát szebb- $'{’ nél szebb, drá- 1 ga kelmékkel ás elvitte a sahnak. A sah kockajátékra , hívta a keres- Jr keáőt és el­mondta neki, hogy van egy macskája, amely a farkán hét mécsest tud estétől reggelig megtartani. A kocka­játékot egy feltételhez kötötte a sah: ha a macska estétől reggelig nem ejti le a farká­ról a mécsest, a sahé lesz a kereskedő minden portékája és pénze, a kereskedőt pedig tömlőébe vetteti. Ha pedig a macska nem állja ki a próbát, a kereskedő zárathatja tömlőé­be a sahot és elviheti minden kincsét. A kereskedő mit tehe­tett mást, el fogadta a ráerő­szakolt ajánlatot. A macska a sah egyetlen szavára a szobában ter­mett és farkcsóválva a lábuk elé telepedett. A sah rárakta a macska farkára a hét mé­csest. Három nap és három éj­jel játszottak, de a macska ez­alatt meg sem moccant. A ke­reskedő végül kimerültén fel­állt és elismerte, hogy vesztett. A kapzsi és kegyetlen sah ösz­szekötöztette a kezét és töm­lőébe csukatta, portékáját és pénzét pedig palotájába vitet­te. Amikor a kereskedő egyik szolgája megtudta, milyen baj érte gazdáját, visszasietett ha­zájába, hogy megvigye a hírt a kereskedő feleségének. Az asszony nyomban összefoga­tott egy sereg egeret, és egy l&dikába csukatta őket. Sok aranyat-ezüstöt vett magához, kereskedőnek öltözött és egy karavánnal útnak indult. Hosszú út után megérkezett abba a városba, ahol a férje tömlőében sínylődött. Megra­kott egy tálcát drága ajándé­kokkal, s mielőtt a sah elé ment volna, megparancsolta szol­gáinak, hogy eresszenek be néhány egeret a szobába amelyben majd kockát játsszik a sahhal. A sah tisztelettel fogadta a kereskedő feleségét, kocka­játszmára hívta ugyanazzal a, feltétellel, mint amit férjének szabott. Az asszony beleegye­zett. A sah behívta a macskát. Az nyomban beszaladt és farkcsóválva elébük telepe­dett. Rárakták a fari-ára a hét mécsest és a sah leült az asz- szonnyal kockázni. A szolgák egy idő múlva beeresztettek néhány egeret a szobába. A macska amikor az ege- reket meglátta, utánuk akart iramodni, de a sah olyan fenyegetően nézett rá, hogy nem mert mozdulni. A szolgák nemsoká még több egeret en­gedtek be a szobába. A macs­ka nem tudta megállni, na­gyot ugrott, leejtette farkáról a hét mécsest és egymásután ragadta karmaiba az egereket. A megadott jelre az asszony szolgái beléptek a szobába, jól összekötözték a sah kezét és a tömlőébe vitték, a keres­kedőt pedig kiszabadították. így mentette meg a keres­kedőt a felesége és így szaba­dította meg az ország népét a kegyetlen sahtól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom