Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-26 / 42. szám

I 4 NÉPÚJSÁG 1955. május 26. csütörtök , ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1955 v MÆm-------------- —T., A lig pár nap választ el ben­nünket az évente megismétlő­dő ünnepi könyvhéttől. Az egész országban írók, könyvki­adók, könyvtárosok és könyv- kereskedői hálózatunk, de ve­lük az egész dolgozó nép várja és készül az irodalom ünne­pére. Mi az, ami ennyire közös üggyé, közös ünneppé tette szinte az egész ország népének számára ezt az eseményt? A felszabadulás! 10 éve, 1945. április 4-én ha- zánlcat nemcsak a hitleri fa­siszták megszállásától, hanem, Horthy és uraitól is felszabadí­tották a Szovjetunió katonái. Ettől az időtől kezdve munkás és paraszt, művész és tudós, megszabadult a kizsákmányo­lástól. A felszabadulással egyidőben C kommunista párt vezetésé­vel a munkás a gyárban, a bá­nyász a tárnákban, a paraszt a földön, az író a tollával hozzá­látott az ország újjáépítéséhez. Az újjátépités időszaka, a há­rom- és ötéves terv végrehaj­tásában végbement hatalmas sikerek és harcok eggyé for­rasztották Íróink legjavát az egész dolgozó néppel. Az első naptól kezdve Illés Béla. Déry Tibor, Illyés Gyula, Aczél Ta­más, Szabó Pál, Veres Péter, Kónya Lajos, Devecse'ri Gá­bor, Benjámin László, Kuczka Péter, de oldalszámra sorol­hatnánk azoknak az íróknak nevét, akik a szocializmust építő embert ábrázoló alkotá­sukkal segítették mindennapi munkánkat. A június 5—12-ig megrende­zésre kerülő könyvhét jelentő­ségét csak enteii az a tény, hogy az egy hétig tartó ese­mény könyvek és dokumen­táló anyagok gazdagságán ke­resztül mutatja be szocialista irodalmunk és könyvtárháló­zatunk 10 éves fejlődését. Egerben Kuczka Péter költő, Gyöngyösön Palotai Boris író­nő, Hatvanban Jobbágy Károly költő találkozik a város dolgo­zóival. Gyöngyösön és Hatvan­ban június 5-én a járási peda­gógusnap keretében nyitják meg az ünnepi könyvhetet. Heves, Füzesabony, Pétervá- sára és további 25 községben irodalmi előadások lesznek. A TTIT és a Megyi Könyvtár, 8 üzemben, állami gazdaságban és tsz-ben, — közte Mezőtár- kány és Tiszanána tsz-ei dolgo­zói részére — mezőgazdasági szakirodalmi ankétot rendez. Nem lesz a megyében olyan község, üzem, vagy gépállomás, állami gazdaság és tsz, ahol könyvárusítással, könyvkiálH- tássál, vagy egyéb irodalmi rendezvényen meg ne emlé­keznének az ünnepi könyvhét­ről. Hegedűs András megyei könyvtárvezető Divatékszer- és ajándéktárgy-kiállítás az egri SZMT- székházban Mint egy elvarázsolt kas­tély. olyan a SZOT-székház sakkterme. Az Állami Áruház itt tartja divatékszer és lakás- díszítő cikkeinek kiállítását. A kiállítást 22-én nyitották meg és azóta átlag naponként 2500 ember tekinti meg. 500 ezer Ft értékű ezüstárut, divatékszert, művészi ötvösmunkát és órát állítottak itt ki. A kiállítás legszebb darabba egy másfél- kilós ezüst zenélő díszdoboz, mely ha kinyitják, különböző ©perarészléteket játszik. Sokan csodálnak még egy hat kg ezüstből készült futballista- ezobrot. Nagy sikere van az olcsó divatékszereknek, me­lyekből már a kiállítás első napján is komoly mennyisé­get vásároltak. Sokan vásá­rolják a 90 Ft-os különböző színá pulykaláb öveket, olcsó gyöngyöket és ízléses bőrdísz­mű árukat. Gyönyörű ciga­retta-dobozok, étkészletek, író­asztal garnitúrák között válo­gathatnak a vásárlók. Nagy az érdeklődés p karórák után is. 220 Ft-tól 1300 Ft-os árban kaphatók a szebbnél-szebb di­vatkarórák. Külön érdekesség az 1300 Ft-os örökjáró karóra, amely felhúzás nélkül jár. A vásár május 29-ig tart nyitva. A Leányvásár 100. előadása Gyöngyösön (Tudósítónktól.) A gyöngyösi munkás minta színjátszó csoport 22-én tartot­ta meg 100. és egyben utolsó előadását. Jakobi Viktor: Leány vásár című operettjével. Az előadás előtt Egyed Antal, a Hazafias Népfront elnöke tartott ünnepi beszédet. Beszé­dében elmondotta, hogy a gyöngyösi színjátszó csoport a felszabadulás után tevékeny részese volt kultúrforradal- munknak. 1949 óta 8 három- felvonásos művet és 35 egy- íelvonásost mutatott be. Az el­telt időszak alatt mintegy 150 embert foglalkoztatott, kik a város különböző csoportjainak ma is aktív színjátszói. A cso­port minden kultúrversenyen részt vett, és a legutóbbi sereg­szemle keretében is jó ered­ményt ért el. Alcsoport leg­nagyobb eredménye Földes Mi­hály : Mélyszántás című darab­jának 40 előadása és a Leány­vásár 100 előadása. A Leány­vásárt 32 ezer dolgozó tapsolta végig 3 megye (Heves, Szolnok, Nógrád) területén. Gyöngyö­sön 31 előadásban mutatták be az operettet. „Munkájukat vé­gezzék további lelkesedéssel, legyenek élenjárók a művészeti munka mellett a termelő mun­kában is. Bizalommal és nagy várakozással tekintünk az együttes további fellépései elé“ — fejezte be beszédét Egyed elvtárs. Ezután a járási népművelés részéről Kerek elvtárs átadta Budai Ferencnek a csoport ren­dezőjének a felszabadulási kul­turális seregszemlén történt ki­váló szereplésükért nyert ver­senyzászlót. Ezután a csoport megtartot­ta a 100. előadást. Kulturális seregszemle egri bemutatójáról A május 17-én Egerben meg­tartott kulturális seregszemle körzeti bemutatóján a követ­kező csoportok értek el helye­zést. Énekkarok közül „kiváló“ lett az I. sz. Általános Iskola és a Tanítóképző. „Igen jó" a Vili. számú Általános Iskola és az Állami Áruház, „jó“ az V. számú Általános iskola kórusa lett. Tánccsoportok közül „kiváló“ az I. számú Általános Iskola és a Belügyminisztérium Főosz­tály. „Igen jó“ osztályzatot a VIII. számú Általános Iskola és a Közgazdasági Technikum tánccsoportja kapott. A verse­nyen egy színjátszó csoport in­dult, a Dohánygyár csoportja, amely „kiváló” osztályzatot kapott. A szólisták versenyé­ben sok tehetséges zeneszólis­ta tűnt fel, különösen a Ze­neiskola növendékei közül. Kiválóak lettek: Holló Marika, Déliéi József, Hortobágyi Má­ria, Déliéi Ágnes. Spányi Judit, zongoraszólói. Tari László fu­vola. Géni Rózsi, Moskovszki Csaba, Péró Erzsébet, Nagy László hegedűszólója. Igen jó eredményt ért el Balogh Ernő zongoraszólista a VIII. számú Általános Iskola növendéke. A szavalok közül Kovács Erzsé­bet és Morvái Magda kapott kiváló osztályzatot. Több/német és svéd turistacsoport érkezik Egerbe Egerben a jó idő beálltával egyre nő a kirándulók és város- látogatók száma. Az elmúlt hé­ten mintegy háromezer diák Budapestről, Pécsről, Veszp­rémből és Sztálin városból láto­gatta meg Eger nevezetességeit. A napokban egy nyugatnémet és egy svéd utazási iroda veze­tője járt a megyei tanács ide­genforgalmi hivatalánál és több német, svéd turistacsoport ér­kezését jelentették be. Ugyan­csak bejelentettek egy nagyszá­mú angol csoportot, amely Budapest után elsőnek Egerbe látogat el. Hétfőn egv 17 tagú francia kiránduló társaság ér­kezett városunkba. Az IBUSZ több különvonatot is mdit Egerbe és így a közel jövőben Salgótarjánból, Miskolcról Nyíregyházáról. Budapestről és Debrecenből érkeznek külön­vonatok. Egerből Miskolcra, Lillafüredre', Mátrafüredrc, Visegrádira és Budapestre indí­tanak különvonatókat. Június 2—7- ig mutatja be a Dózsa Film­színház a len­gyel filmgyár­tás film­drámáját az öten a Bar- ska utcából cí­mű művészi, színes lengyel filmet. amely az 1954. évi cannesi film- fesztiválon dí­jat nyert. Öt, háborúban lezüllött fiatalról szól a történet, akiket a bíróság kétévi javítóintézetre ítél lopásért, de az ítéletet egyévi pró­baidőre felfüggesztik. A fiúk mellé gyámul a kommu­nista kőművest rendelnek, aki igyekszik a fiúkat elhelyezni az építőmunkában. Az öt Barska utcai fiú egy ellenséges kém és terrorista befolyása alá kerül, aki őket i-omboló tevékeny­ségre akarja felhasználj. A kém terve azonban kudarcba fullad, mert a fiúk felismerik, hogy a becsületes munkáért az állam megbecsüli őket. Ez a felismerés és az egyik fiatal szerelme segíti őket abban, hogy szakítsanak a múlttal és felvegyék a harcot az ellenséges bandával. EGRI VÖRÖS CSILLAG FILM­SZÍNHÁZ: május 26-tól június 2-iq: Ha­rag napja (magyar) május 29-én vasárnap de. ma­tiné: Ellenség keze EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: május 26 — 27-én: Mágnás Mis­ka (magyar) 28-án: It'fú szívvel (magyar) 2S-én: Dalolva szép az élet (magyar) május 29-én vasárnap de. ma­tiné: őrs a hegyekben EGER BÉKE MOZGÓ: május 29-én: Hintónjáró sze­relem (magyar) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: május 26-tól június 1-ig: Első számú közellenség (francia) május 29-én vasárnap de. ma­tiné: Szerzője ismeretlen GYÖNGYÖSI PUSKIN: május 27 — 31-ig: öten a Bars­ka utcából (lengyel) május 29-én vasárnao de. ma­tiné: Az utolsó padban. HATVAN: május 26 —31-ig: Kaméliás hölgy (francia) május 29-én vasárnap de. ma­tiné: Aranycsillaq lovagja FÜZESABONY: május 26-án: Sztálingrád ost­roma I. II. 28 —31-ig: Díszelőadás (ma­gyar) MEGYÉNK HÍREI A hatvani járásban megkezd­ték a szilvásváradi ifjúsági tá­bor téglajegyeinek árusítását. A. járás lakossága, különösen az ifjúság, lelkesen fogadta a téglajegyeket. Petőíibányán 6000 forinton felül, a járási ta­nács dolgozói 500 forint érté­kű téglajegy vásárlásával já­rultak hozzá a tábor építéséhez. Az egri TÜZÊP vállalat má­jus 26-án. csütörtökön délután 4 órakor a szakszervezeti szék­ház kis tanácstermében „A csa­ládi ház építés időszerű kérdé­sei“ címmel előadást és meg­beszélést tart. Az előadó Pá­linkás Tivadar a Heves megyei Építőipari Vállalat főmérnöke. ,/l KÉPÚJSÁG, t. Nagy Mihály lőrinci lakos néhány napjai ezelőti panas­szal fordult hozzánk, hogy az Állami Kjrdélyos Vállalat miskolci kirendeltségétől 600 forint lakbért nem kapott meg: Közbenjárásunkra a vállalat a kérdéses összeget Nagy elvtárs­nak megküldte. ' Szép megyénk szép tájai Köteteket lőhetne írni szépségéről, gazdag­ságáról. A magas, meredeken felfelé törő he­gyek, lágyhajlatú szőlődombok, rohanó hegyi­patakok, haragoszöld erdők, sötét fenyvesek tarka csodálatos harmóniában összeolvadó színfoltjai olyanok, mintha egy szertelen mű­vész alkotta volna őket. Szeretném leírni, de nehéz; egymást váltják a képek és csak jelzők jutnak az eszembe: hatalmas, komor, fenséges, titokzatos, nagy, gyönyörű. Aztán arra gondo­lok, hogy akik nőm látták, a betűk mögött ne­hezen tudják elképzelni, milyen szép egy mát­rai napfelkelte, vagy szétnézni a Kékestetőröl, ahonnan tiszta időben kivehetők a Tátra tá­volban kéklö bércei, az „ország tetejéről“ látni a gyönyörű hegyet, ahol az sem ritka, hogy szikrázó napsütésből néznek a kékesi üdülök az alattuk gomolygó fellegekre és tud­ják, hogy lenn Gyöngyösön vagy Mátrafüre- den zuhog az eső. Akik pedig már látták a Mátrát, azoktól nem hallani egységes véle­ményt. Abban megegyeznek, hogy gyönyörű. De mindenkinek másképp nyeri el a tetszését. A romantikus lélek a mátrai erdők csodcílaLos magánhangversenyeinek hűséges hallgatója, a szerelmesek kedvenc helye a mohos patakpart, a turisták a meredek sziklák hívei, vannak, akik a magas csúcsokról nyíló kilátásban gyö­nyörködnek, de olyan beutaltak is akadnak, akik a mátrafüredi „Mátra" vagy a galyatetői turista éttermet tartják a legszebbnek. Egy szakkönyvben olvastam, hogy a Mátra földtörténeti korok szempontjából aránylag fiatal hegység, „mindössze” 15—20 millió évet számlál. Azelőtt itt nyugodt tengerfenék volt, míg egy hatalmas vulkán feltört lávájából ki­alakult a gyönyörű hegyvidék. Azóta itt áll bölcsen, mozdulatlanul magasra kiemelkedve a síkságból. Aztán, korához képest az utolsó években, megjelent az ember, aki félve nézett a hegyóriásra, amely felöl sötét felhők, ha­talmas viharok zúdultak rá. Majd favágók és juhászok költöztek ide, később felismerve szépségét, gyönyörű luxus­szállókat építettek rá. Évröl-évre gyárosok, földesurak jöttek idő, kipihenni egész évi sem­mittevésük fáradalmait. Tíz éve azonban ezek­be a pompás üdülőkbe már más emberek jár­nak. A régi megszokott figurák után becsüle­tes dolgozók pihenik itt ki magukat. Martiná­szok Sztálinvárosból, bányászok Komlóról, tsikósok Hvrtobágyról, traktorosok Hódmező­vásárhelyről, tudósok, művészek, mérnökök az ország minden tájáról. Az ország keresztmet­szete egy-egy ilyen üdülő. Mennyi fajta em­ber, hány jellem, hány foglalkozás és itt mégis egyek lesznek, elmerülnek a szép táj csodálatában, a gazdag programban. A Mátra legszebb üdülőjében, Galyatetőn lapozgattam a vendégkönyvben. Sok ezer név volt benne, két hetenként kétszázötven ember váltja itt egymást. Itt üdül Balog András füzesabo­nyi vasutas, Mihály Lajos ózdi hengerész, Mák Albert egri tisztviselő, és egy második emeleti szobában találom Nagy Lajosnét az Egri Do­hánygyár szivarkészítő munkásnőjét. Beko­pogtatok az ajtaján, kabátban jön ajtót nyit­ni, mert két társnőjével kirándulni készül. A szoba, amőlybe beléptem nagyon szép. Ké­nyelmes bútorok, külön fürdőszoba, beépített csc-npekáddal. A szoba erkélyéről pedig káp­rázatos a kilátás. Áradozva mesél örömeiről, nekem is meg kell dicsérni a művészi kerá­mia lámpát, az ízléses festményeket és a szép épületet. A Mátrától el vfkn ragadtatva. Meg­kérdezem, mit üzen az itthoniaknak, mit üzen a Dohánygyárba? Először is arra kért, írjam meg: köszöni, hogy lehetővé tették számára ezt a felejthetet­len két hőtet, aztán Német Pálné átvevőnek üzeni, hogy nagyon jól érzi magát, de azért sokat gondol a gyárra. Lemegyünk sétálni a kertbe. Hangjában egy kis büszkeség cseng, ahogy mutatja a park szép részeit, ötleteket ad, hogy mit fényképezzek. XJgy mutat az alat­ta elterülő tájra, mint gazda a sajátjára. Az­tán elbúcsúzunk motorra ülök és elindulok Mátraháza felé. Ez már népesebb vidék, egy egész kis üdülő város. A sűrű erdőben elszór­va a SZOT és a vállalatok üdülői, messze ki­magaslik a Sportszálló pagodaszerű teteje, vagy a Honvédüdülő gyönyörű tornya. Lejebb a szanatórium hatalmas vörös épülettömbje töri meg az erdő zöldjét, ahol évente sok ezer dolgozó kapja vissza egészségét. Az úton so­kan sétálgatnak az üdülőhelyekre jellemző di­vat szerint — melegítőben. Mint a balatoni üdülőkben a vonatok várása — itt is kedvelt szórakozás az érkező autóbuszok elé menni, megnézni a leszálló „újoncokat”. Ök viszont tisztelettel néznek a fesztelenül mozgó mele- gítős mátrai öslakóra, aki már egy hete itt üdül. Ebben a környezetben könnyen barát­koznak az emberek, sok idegen mint jó barát válik el egymástól, akiket talán egy életre összeköt az eltöltött két kellemes hét közös emléke. T\ e menjünk tovább, vad szerpentinen eresz­kedem lefelé, a fák ráhajolnak az útra, csak egy-egy élesebb kanyarban, ahol az út szakadék mellett halad, világosodik ki telje­sen. Nem csodálnám, ha egy-egy ilyen út- hanyarban minden motoros összetörné ma­gát, mert olyan szép a kilátás, hogy lehetet­len el nem bámészkodni. Na és a levegő! Ha létezik valahol tiszta, valósággal jóízű levegő, akkor itt igen. Teljesen pormentes, szinte or­vosság a dohányfüstös, városi. portói szennye­zett tüdőnknek. Ilyenkor sajnál az ember ciga­rettára gyújtani, Kár elrontani ezt a jó leve­gőt. Lassan Matrafüredre érek, az út mel­lett egyre sűrűbben tűnnek fel az üdülők. A röplabdapályán éppen a Belügyminiszté­rium és a SZOT üdülőjének válogatottja mérkőzik. A szurkolók nevetve buzdítják a SZOT csapatának legügyetlenebb tagját, akt szerencsétlenül mindig a labda mellé üt. De hát nem baj, senki sem haragszik ezért, hisz a másik csapatból se hívtak meg még sen­kit a magyar válogatóiba. Egyik gyönyörű épületen olvasom a táblát: Pedagógus-üdülő. Te)iát itt csupa pedagógust találok, — gondoltam. De csalódtam, mert van itt minden foglalkozású ember. Itt üdül Duhai Pál agronómus Bácsatmásról, Bi- letz Sándor lakatos Makóról, és Tóth József a Fölöskei Állami Gazdaság állatgondozója, Megkérdeztem Tóth Józsefet, hogy az Alföld után hogy tetszenek a hegyek. Meglepődést, csodálkozást vártam. De ö elmondta, hogy régi mátrai, már 1953-ban is üdült itt, úgy ismer mindent, mint a tenyerét. Bejárta a környező falvakat is és teljes biztonsággal állapítja meg, hogy a gyöngyössolymosi bor jobb, mint az abasári. Na és melyik tetszilá jobban, az alföld vagy a hegy? — 'kérdezem. — Tudja — felelte —, gyönyörű szép itt min­den. El sem lehet mondani, de hát azért csak az Alföld az én hazám. Azt szoktam meg, oda­húz a szivem. Bármilyen szép a Mátra, de csak más az otthon, az az igazi. Grácz Ferenc és Forralt Teréz autószere­lők Pécsről jöttek ide. Nekik is feltettem a kérdést, hogy melyik szebb, a Mecsek, vagy a Mátra és most már természetesnek vettem a feleletet: nagyon szép a Mátra, de a Mecsek még szebb, azon a helyen, ahol én egyik ámu­latból a másikba esem a táj szépségétől, ö lelkesen magyarázza otthoni érdekességeit. Abban azonban bizonyos vagyok, hogyha Bakos József mátrai favágónak a Mecsekben tennék fel ugyanezt a kérdést, gondolkodás nélkül kiállna Mátrája mellett, és azt hiszem, ez így is a helyes. fölindulok lefelé, visszanézek a felettem magasló hegyre, a szikrázóan kék égre, a pipishegyi repülőtérről egy vitorlázógép kúszik fel, nyugodtan kering a táj felett, mint egy hatalmas madár. Az utat itt már a híres gyöngyösi szőlők szegélyezik. Az út mellett most küszködik az emelkedővel a kis helyivasút, amely sok gyöngyösi kirándulót szállít Füredre. Az utasok fehér kendőiket lo­bogtatják a motorosoknak és gyalogosoknak^ Jó szórakozást, elvtársak, kellemes pihe* nést. Járjátok be az erdőket, napozzatokt igyatok a hideg forrásból, vegyétek birtokba az egész hegyet. Élvezzétek, szeressétek, hisz a tietek, Herbst Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom