Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-22 / 41. szám
1955 május 22. vasárnap. NÉPÚJSÁG A LAHOCA-HEGY alján, festőién szép tájon fekszik a Recski Ércbánya. Közel 400 ércbányász dolgozik itt. Ök hozzák felszínre nemzetgazdaságunknak annyira fontos ezüstöt, ként és rezet tartalmazó érckövek ezer és tízezer tonnáit. Az Ércbánya fejlett technikával, modem bányagépekkel dolgozó üzem, megyénk egyik büszkesége. Ez a jelen .. ; De tekintsünk vissza a bánya múltjára is. Az 1800-as évekből emlékezik meg először írásos feljegyzés, az „Orczy-táróról“, az első recski érclelőhelyről. Ez a feljegyzés bizonyítja, hogy ércbányászás gondolatával ezen a területen először Orczy báró foglalkozott. Akkor még a „bajpataki“ részen csákányozott néhány ember és csak 1851-ben indult meg a Lahóca-hegyi kutatás, a Parád-Mátrai Bányatársulat irányítása mellett. A feltárás a György-táró felhajtásával kezdődött, s 1853- ben a hegy északi oldalán már dús érc-ereket találtak. A vagyont hajhászók akkor közvetlen égetéssel igyekeztek kiszedni az érckőből a nemes fémet, de mint a régi írások igazolják, nem nagy haszonnal. Szinte félévenként váltakozott a hat-nyolc fővel dolgozó „aranybánya" gazdája. Egy év alatt ebben az időben a bánya összes kiadása 500 forint volt. A 80-as évek végén a Mátrai—Bányaegylet vásárolta meg az érclelőhelyet, s 12 800 részvény kibocsátásával látott munkához. Ebben az időiben tárták fel a Katalin-tárót, de csakhamar ez az „egylet” is megbukott, s a következő három évben már egy angol cég kutatott a Lahócahegy kincséért. Ezután is az állandó tulajdonos csere volt jellemzője a bányának, s emiatt a termelés évente csak 400 mázsa ércet tett ki. A MEGGAZDAGODÁS vágya 1922-ben új embereket vonzott Lahóca-hegy felé. Három mérnök, a Schmidt-testvérek tíz millió koronát adtak a hegyért, abban a reményben, hogy évenként fél mázsányi drága fémet sajtolhatnak majd ki belőle. A világpiaci árak ebben az időben rosszul alakultak a hegy sem adta ki ezeknek az uraknak, amit vártak tőle, mert néhány évvel később az ő vállalkozásuk is kátyúba jutott. Nem sikerült a kincs kiaknázása, mert valamennyiüket csak egy cél, a gyors meggazdagodás vágya hajtotta. A bányát nem tudták gazdaságosan kihasználni, beruházásokat pedig nem végeztek. így aztán a 30-as évek elején az állam tette rá a kezét az ércre. Ebben az időben ugyan történt néhány beruházás, épültek új üzemrészek, hajtottak fel új tárnákat, azonban nagy haszna nem volt belőle hazáimnak, . mert a hegybpi kibányászott nemes fémet ! Németországtía szállították, s így az akkor már 240 fővel dolgozó bánya nem is ért el komolyabb fejlődést A bánya érc vagyonának feltárása, az igazi ércbányászat csak felszabadulásunk után kezdődött Több hónapon át alapos feltárást végeztek a geológusok, s az eredmény: a hegy dúsan ajándékozza kincsét a népnek. Azóta új vágatokat állítottak munkába, s 350-re emelkedett a bányászok száma. Államunk pedig egész sor beruházást valósított meg. Korszerűsítették az előaprítási részleget, kicserélték a segédgépeket, változott a feldolgozási folyamat is. Üj adagolók, két vibrátor, hat gumiszalag, két nagy befogadású érctároló bunker biztosítja az ércelőkészítömű állandó munkáját. A két régi malom kapacitását felülmúló új golyósmalmot állítottak munkába, melynek kihasználását nagyteljesítményű szivattyú és tányéros adagoló biztosítja. Kicserélték a Rotációs cellákat is. De lehetne még sorolni a vacuum szivattyúból a dobszárítóig, s az új épületektől a Diesel mozdonyig a soksok új beruházást, mely megváltoztatta a bánya képét, s a termelést. Ma már csaknem kétszeresével több érc jön ki a hegyből, s több mint 50 százalékkal több színpor hagyja el a bányát, mint a felszabadulás előtt. Eredményes munkájukat igazolja, hogy nemrég érték el az élüzem címet is. Gál g János csillés nemrég még az eke szarvát fogta, s ma a szakma legjobb dolgozója, tizenkét havi átlaga meghaladja a 160 százalékot. Libor Lajos 147,5 százalékos teljesítménnyel dolgozik, már hat hónap óta. De megemlíthetjük Udvari István és Bocsi József vájárokat is, akik 154,7 százalékos teljesítménnyel dolgoznak. A RECSKI ÉRCBÁNYA fejlődése azonban még korántsem ért végett. Nagy költséggel korszerű portalanító berendezés épül majd az ércelőkészítőben, mely 60—70 százalékkal csökkenti a port, s ezzel a fokozottabban védi a dolgozók egészségét. De az itt dolgozók érdekeit szolgálja a hatalmas új étkezde, a jól berendezett orvosi rendelő építése, s nem utolsósorban a jó ívózíz ellátás biztosítása is. A meglévő bányatelep továbbfejlesztésével egyidőben tovább folyik az ércfeltárás is. Eredményesen végződtek a darnókömyéki kutatások, de máshelyütt is folyik a feltárás. Jelentős gépi beruházásokat irányoztak elő, s ereszke készül az aknai szállítás megköny- nyítésére. Nem kétséges, hogy a közeljövőben még magasabbra emelkedik a termelési grafikon. Bár hatalmas és lenyűgöző mindaz, melyet államunk a bánya korszerűsítésére fordított, azok az épületek, amelyek a bánya területén emelkednek, ennél mégis nagyobb, mégis szembetűnőbb az a változás, mely a dolgozók, a bányászok életében ment és ma is megy végbe. Régen 8—10 kilométerről Bakonyiból, — Szajláról, — Sírokból gyalog jártak ide kis karbidlámpáikkal dolgozni, s munka után a poros, piszkos munkaruhában mentek haza. Hónap végén borítékukban alig volt annyi, hogy családjuk eltartását biztosítsák. Ma JÓL BERENDEZETT legényszállásban ...laknak a környékbeliek, a'családosok át" pedig műszakok után autó szállítja haza. Olcsón, ízletes és bőséges ellátásban van részük, s védőétel őrzi egészségüket. A megbecsülésnek — melyben népünk részesíti őket — legjobb bizonyítéka a 45 kormány kitüntetés, a hét kiváló bányász jelvény, és az 53 sztahanovista jelvény, mely legjobb bányászok mellét díszíti. A bányának megváltozott, gazdagodó életét bizonyítja, hogy például csak Recsken az elmúlt öt-hat év alatt 34 új házat építettek. Kézzelfogható bizonyítékok ezek. Bizonyítják, hogy a Lahóca-hegy kincse ma már egész népünket gazdagítja. Bódi János. HÍREK KÉPEKBEN Biológiai óra az egri főiskolán. Készülnek az éwégi vizsgákra a főiskola hallgatói. — Nyári terasz épül a bélapátfalvai kul- túrház udvarán. Pelyhe Géza és Bocsi Róbert kőműves lábazati falat raknak. — Víztároló medencét építenek és kutat fúrnak a besenyőtelki állami gazdaságban. — Szorgalmasan gyűjtik az ócskavasat a bélapátfalvai úttörők. Növeljük a szarvasmarha-állományt _ Állattenyésztési nap Hatvanban — Nagy esemény színhelye volt május 15-én a hatvani Dózsa Termelőszövetkezet. A járási tanács mezőgazdasági osztálya és a füzesabonyi szarvasmarhatenyésztő törzs- álLomás állattenyésztési napot -endezett, melyre a megye különböző részeiből mintegy száz te’.-rnelöf.zövetkezeti tagot, kiváló állattenyésztőt hívtak meg. Az értekezlet részvevőit megérkezésükkor az általános iskola úttörői vidám dallal, és zenével köszöntötték, majd megkezdték a programot. Elsőnek a Dózsa TSZ mesterségesen füvesített 23 holdas legelőjét tekintették meg. Érdeklődéssel szemlélték az egy tagban lévő legelőt, melyet fűmaggal és holdanként 30 kiló árpával vetettek be. A jelenlévők tetszését különösen megnyerte az, hogy a legelők jobb hasznosításáért szakaszokra osztották a rétet, így biztosítják az állatállomány jó ta- karmányellátását A részvevők megtekintették a tsz jó erőben lévő állatállományát. Valamennyien elismerésüket fejezték ki a sertéstenyésztőknek, akik az elmúlt évben és az idén is 10—12-es fialási átlagot értek el. Sokak tetszését megnyerte a gondosan ápolt, jó kondícióban lévő szarvasmarhaállomány is. A látogatók ezután a városi kultúrotthonba vonultak, ahol több szakelőadást hallgattak meg. Kovács Istvánné, a Dózsa TSZ elnöke szövetkezetük állattenyésztésének fejlődését és távolabbi terveiket ismertette. Szövetkezeti vásárok a megyében A földművesszövetkezetek a tavaszi idényjellegű cikkek biztosítására több helyen szövetkezeti vásárokat rendeznek. így május 22-én Recsken, május 26-án Hevesen, június 5-én Apcon. A szövetkezetek több mint ötmillió forint értékű árut küldenek a vásárra. Többek közt aratónadrágot, munkaruhát, de ezenkívül ízléses tavaszi férfi és női ruhákat is. Igen sok zománcedényt, kerékpárt és sok mezőgazdasági jellegű cikket is árusítanak majd a vásárokom^^^^^^ „Vizsgázik a tanár ur" Május 24-én, a miskolci Déryné Színház Égerben is bemutatja a Miskolcon nagy sikerrel játszott „Vizsgázik a tanár úr“ című vígjátékot. A darab íróját az egri közönség személyesen is ismeri, mert a szellemes vígjátékot a színház tehetséges színésze, Vereczkey Zoltán írta. A darab cselekménye egv tanítástól visszavonult egyetemi tanár körül bonyolódik, aki kedves kalandok során ismerkedik meg Szabó Anna színésznővel. A magába zárkózott tanárral sikerül megszerettetni az életet, és a szigorú matematikaszakos tanár jól vizsgázik az életből és a szerelemből. A vizsgáztató Szabó Anna színésznő. A vígjáték bemutatójának külön érdekessége, hogy a tanár szerepét a szerző játssza, aki tökéletes megelevenítője az általa elképzelt alak jellemvonásainak. »winrintvanfloptyxaooooooooooooooooooooooooooooooQoocxxxxxxaoooooooooooooooocxjoc Az éliizem címmel kitüntetett Màtrâridéki Erőmű dolgozóinak levele Pély község dolgozó parasztságához KEDVES DOLGOZÓ PARASZT BARÁTAINK! Olvastuk a Népújságban, hogy lemaradtatok a begyűjtési versenyben: 61 mázsa sertéssel, 182 mázsa vágómarhával, 220 hektoliter tejjel, 8 mázsa baromfival és 10 mázsa tojással tartoztok államunknak. Csodálkozással vettük ezt tudomásul, mert az előző években sokszor olvastuk községetek nevét az élenjárók között és úgy tudjuk, volt idő, amikor a Minisztertanács vándorzászlaját és a megyei begyűjtési hivatal versenyzászlaját is elnyertétek. Lemaradástok nem kis dolog. Komoly zavart jelent szövetségesetek, az ipari munkásság ellátásában és nehezíti az ipar tervteljesítését is. Pedig munkátokhoz az ipar biztosítja a jő mezőgazdasági kis gépeket, a textil és egyéb ipari árut, mely bőségesen áll rendelkezésetekre. Mi, a számotokra is oly fontos fényt, kultúrát, egészséget jelentő villamosenergiát állítjuk elő és juttatjuk el hozzátok. Ebben a megyében 106 községnek biztosítjuk a zavartalan villamosenergia ellátást, közel 20 ezer újonnan bekapcsolt lakásba adunk áramot a lámpákhoz, rádióhoz, vasalókhoz és a mezőgazdasági kis gépek meghajtásához. Egész biztos felháborodnátok, ha utcáitokon, vágj’ házaitokban este, amikor a kapcsolók után nyúltok, nem gyúlna fel a villany, nem szólna a rádió, vagy nem indulna meg a villanyárammal meghajtott gép. Valóban, joggal várjátok el tőlünk, ipari munkásoktól, szövetségesetektől, hogy ez soha ne történjen meg. Mi, a Mátravidéki Erőműben több mint ezren azon fáradozunk, hogy ez ne történhessen meg. Első negyedévben végzett munkánk alapján elnyertük az élüzem címet. Ezzel is biztosítottuk a zavartalan áramellátást. Az I. negyedévi sikeres terv- teljesítés után sem pihentünk meg az elért eredményeken, hanem újabb harcot indítottunk a még több energia termeléséért és szénmegtakarításért. így érhettük el, hogy április hónapban is terven felül több. mint négymillió kilowattot termeltünk, amely a mostani fogyasztás alap- ' ján Pély község villamosenergia szükségletét több mint 30 évig biztosítaná. Ugyanakkor megtakarítottunk 4000 tonna szenet is, amelyből további majd 15 évi energiaszükségletét tudnánk biztostíani községeteknek. Erőművünk dolgozói továbbra is .harcolnak a jobb eredményért, nem mondanak le arról, hogy még több energiát biztosítsanak az ország falvainak, városainak. A húsz budapesti nagyüzem kezdeményezéséhez csatlakozva vállaltuk, hogy éves tervünket december 26-ra teljesítjük és terven felül a hátralévő hónapok alatt 12 millió kilowattóra energiát termelünk. Vállaltuk továbbá, hogy 8350 tonna szenet megtakarítunk — s hogy vállalásunknak eleget teszünk, arra megvan minden biztosítékunk. Vezetőink és dolgozóink a kommunisták példamutatásával, közös erővel harcolnak ezek valóraváltásáért. Már az azóta eltelt napok is bebizonyították erőművünk dolgozóinak nagy munkalendületét. Tervünket 116 százalékra teljesítettük és dolgozóink kiváló eredményeket érnek el. Kiss Gábor kommunista brigádvezető szénbuktató brigádja a 12 perces vagonkibuktatási időt hat percre szorította le. Fekete István párttag kazánfűtő a szén- megtakarításban jár élen, míg Máder Oszkár sztahanovista lakatos a javítási munkákban 160 százalék felett teljesít. A párttagok mögé szorosan felzárkóznak a DISZ- tagok és a pártonkívüliek egyaránt. így születnek napról napra a szép eredmények. Ezekkel az eredményekkel építjük mi drága hazánkat, védjük a békét, segítjük a ti munkátokat is. De a haza építése, a béke védelme nemcsak a mi feladatunk. Csak akkor tudunk nagy munkánknak eleget tenni, ha ti is teljesítitek szövetséges! kötelességeteket, teljesítitek a beadási terveket. Éppen ezért nemcsak kérünk benneteket, hanem joggal el is várjuk, hogy minél előbb behozzátok a begjTijtésben tapasztalható szégyenteljes lemaradásotokat. Közös, eredménj'es munkánk a munkás-paraszt szövetséget erősíti, növeli szeretett hazánk erejét, emeli egész népünk életszínvonalát. Szeretnénk, ha tettekkel is, de levélben is válaszolnátok nekünk. Az Erőmű dolgozói nevében: Zárai Géza Kallós József igazgató párttitkár Pólya Mihály Verle Győző DISZ-titkár főmérnök h. Tárnok József Szocialista Munkáért Érdeméremmel kitüntetett többszörös sztahanovista művezető Tari Ferenc ÜB-elnök Szabó Ferenc kétsz. sztahanovista munka érdemrendes diszpécser Morvái János Munka Érdeméremmel kitüntetett sztahanovista lakatos Többek között hangsúlyozta, hogy az idén fokozott gondot fordítanak az állatállomány, különösen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. A tehenek számát terv szerint ebben az évben 26-tal növelik. Eddig 12 továbbtenyésztésre kiválóan alkalmas tehenet vásároltak. Beszélt arról is, hogy a növekvő állatállomány részér« szántóterületüknek mintegy húsz százalékán termelnek évelő pillangós takarmányt» Közel 270 holdon abraktakarmányt, mintegy 250 holdon pedig szálastakarmányt termelnek. Különösen nagy területet vetettek be a két legfontosabb takarmánynövénynyel, lucernával és kukoricával, A kukoricát száz holdon négyzetesen tették a földbe, Jól előkészített 87 holdas táblán pedig lucernát termesztenek. A továbbiakban ismertette a juhtenyésztés és a baromfitenyésztés eredményeit, majd az állattenyésztés jövedelmezőségéről beszélt. Kovács Istvánné beszámolója után még két értékes szakelőadás hangzott el. Először Baskay Tóth Bertalan egyetemi docens, a legelőgazdálkodásról és a szántóföldi takar- ménytermelésről beszélt, majd ezt követően Dienes Károly egyetemi tanársegéd a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét ismertette a részvevőkkel. A beszámolók után a megye kiváló termelőszövetkezeti elnöke, állattenyésztője mondotta el véleményét a látottakróL Barta András, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a hatvani Dózsa TSZ állatállománya példaként állhat valamennyi tsz-ünk előtt Különösen az állatok jó kondíciója, tisztántartása, szakszerű takarmányozása nyerte meg tetszését. Helyeselte, hogy a tsz nagy gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére, s ezzel párhuzamosan tervszerűen növeli a takarmány termő területet Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Dózsa TSZ-nél tapasztaltakat hasznosítják a saját szövetkezetükben. Ezután több hozzászóló beszélt még arról, hogy az idén a hatvani Dózsa TSZ példája nyomán jelentős mértékben növelik állatállományukat, elsősorban a szarvasmarhaállományt, mely a közös gazdálkodás egyik jövedelmező forrása.
