Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-22 / 41. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955 május 22. vasárnap, l/ A díjnyertes női fodrászok között Ha avatatlan férfi lép egy női fodrászüzletbe, első pilla­natban ijedten visszahőköl — jó helyen jár-e. Mintha a kö­zépkor kínzóeszközeit látná, pedig szelíd gépek ezek — a női szépség, csinosság segítői. Az a rettenetesen zúgó valami, a hajszárító búra, azokat a nagy, villannyal forrósított vasfogókat pedig koránt sem kínzásra, hanem a hajak tar­tósítására használják. Körü­löttük a „szépség mesterei“: a fodrászok sürgölődnek. Lépjünk be az egri 9-es szá­mú fodrászszövetkezetbe. Nem­rég alakították újjá. Szemnek jól eső neonfény világít, a sző­ke, barna és fekete hajakat dús szappanhab borítja. Nagy, csil­logó tükrök előtt ügyes, fürge kezek rakják a hajakat. Ki dauert kap. ki pedig csak víz- hullámot. Csattannak az ollók, lehullnak a dús hajfürtök — rövid haj a divat, és melyik nő nem akar csinos és divatos lenni? Állandóan nyílik az aj­tó, sokan várakoznak, hogy sorra kerüljenek. A sok kéztől elnyűtt, elrongyolódott újságo­kat, lapokat forgatják, kötöget- nek, vagy olvasnak, így hama­rabb múlik az idő. Mi Marikával — Török Kál- múnnéval. szeretnénk beszél­getni. Ügyes ujjai új hajvise­letet formálnak. Apró fürtök­re, csigákra bontja a hajat, majd kis hajtűkre tekeri. Köz­ben elmondja, hogy már tizen­hat éve dolgozik a szakmában, nagyon szereti mesterségét, — amit már inkább művészetnek lehet nevezni, hiszen képzelő­ereje nyomán új és új hajfor­mák, hajviseletek kerülnek ki. Sok a munkája, de fárad­hatatlan. mindig kedves, derűs, udvarias, ezért nagy a „köre“ — ahogy itt nevezik — a be­lépők leggyakrabban Mariká­hoz fordulnak. Nem rég tért vissza Pestről, ahol az orszá­gos vidéki fodrászversenyen az első díjat nyerte, ami jogos büszkeséggel tölti el, hiszen 87 legjobb vidéki fodrász közül az ő keze által készített nappali frizura volt a nyertes. — Nem is gondoltam arra, hogy első leszek — mondja —, de nagyon igyekeztem. Szeret­tem volna dicsőséget szerezni városunknak, az egri fodrász­szövetkezetnek. üzletünknek. Hiszen annyi segítséget kap­tam már tőlük munkámhoz. Rövid hajat mutattam be, nap­pali viseletét. Itt ugyan még nem divat, de mert nagyon praktikus, kellemes viselet, nyáron bizonyára sok ehhez hasonló frizurát kell majd csi­nálnunk. Elmondja még, hogy aranyo­zott babérkoszorút és 300 fo­rint pénzjutalmat kapott az el­ső díjért, és szerényen, kedve­sen tovább küld társához, hi­szen nemcsak ő nyert a verse­nyen. a második díjat is ebben az üzletben dolgozó Bádonyi Teri nyerte. Szőke haja maga is a fodrászművészet remeke, de úgy látszik, ő még nem hó­dolt az új divatnak, mert haja lágy hullámokban hullik vál­lára. Ő is jókedvű, nevetős, gyors, fürge mozgású. — Bizony nagy öröm volt az — meséli — a budapesti MÉMOSZ nagytermében folyt le a verseny. Fent a galérián 150, lent 87 fodrász között. Mi­kor Marika kész lett, olyan nagy taps fogadta frizuráját, hogy mindjárt gondoltuk, itt valamit nyerünk. Persze nem gondoltunk első. második díj­ra. Annál nagyobb volt az örö­münk. mikor a zsűri kihirdet­te az eredményt. Teri hét éve dolgozik, tehát „fiatal“ még a szakmában. Máskülönben színjátszó, az ..Egri csillagokban“ is szere­pelt, a legjobb egri női sak­kozók közé tartozik, és nagyon szereti a természetjárást. — Együtt járunk nagy túrákra az egész „szövivel“, nálunk min­denki szeret kirándulni. — Míg beszélgettünk vele, elkészült egy „fej“, már a hajhálót kö­tözi rá. Fekete István, a 9-es üzlet vezetője, nagyon büszke két társára, és jogosan, hiszen az ő munkáját, segítségét is di­cséri kettőjük győzelme. A 10-es számú szövetkezet szűkebb, kisebb a másiknál. Mégis ennek az üzletnek van az egyik legnagyobb forgalma Egerben. Naponta nyolcvanan- százan is megfordulnak itt, egy-egy nagyobb esemény bál, színházi előadás előtt még töb­ben is. Két műszakban dolgoz­nak. Gyors, szorgos munka fo­lyik itt Veres Imre üzletveze­tő irányításával. Mindjárt el is árulhatjuk, hogy Veres Im­re az országos versenyen a szín­házi frizurák második díját nyerte el, és ami a legmegle­pőbb — hiszen ebben a szak­mában ritka — május elsején lett sztahanovista. Természete­sen ezt a „minőségi” munká­jáért nyerte el. Megmutatja díját, amit a versenyen kapott. Ezüst babérkoszorú közt, ezüst fésű és olló. Szakmájának két legfontosabb eszköze, amellyel a női hajakat szépíti, divatossá teszi. 1937 óta dolgozik, mun­káját szeretik és dicsérik, az itt várakozók is. míg beszélge­tünk többször türelmetlenül szólítják. Keze alatt ég a mun­ka, egyik „fej“ a másik után készül el. Elmondja, hogy eb­ben az évben az egri női fod­rászszövetkezetet sok dicsőség érte. Elnyerték a megye ván­dorzászlaját, a „kiváló kisipari szövetkezet” címet, és a velejá­ró 12 000 forint pénzjutalmat, amelyet a legjobb dolgozók kö­zött osztanak el. A jó munka, jó szervezettség, jő kollektíva Ónodi Imre fodrászszövetkezeti elnököt dicséri. A 10-esben ket­ten szereztek dicsőséget. Fer- ber Ferencné — Stefi — ugyan­is a színházi frizurák hatodik díját nyerte. Mindnyájan igye­keztek a legszebben és legjob­ban végezni munkájukat, hi­szen a céljuk az, hogy a dolgo­zó nők csinosan, rendesen fé­sült hajjal mehessenek munka után szórakozni. Az egri nők nevében továb­bi jó munkát kívánunk a fod­rászszövetkezet dolgozóinak — ebben a jó kívánságban persze egy kis önzés is rejlik, hiszen a jó munka a mi érdekünk is. Törös Károlyné Űj menetrend Nyári vonat és autóbuszjáratok megyénkben Az IBUSZ-tól és az Autó­közlekedési Vállalattól nyert értesüléseink alapján közöljük a május 2-től érvényes Eger­ből Budapestre és vissza in­duló vdrlátbk, valamint az újonnan beállított autóbuszok menetrendjét. Egerből Buda­pestre naponta két gyorsvo­nat közlekedik, reggel 7.15- kor és este 18,55-kor. Az át­szállás nélkül Budapestre in­duló vonat 11,05-kor indul. Ennek a vonatnak Füzes­abonyban egy sebesvonat csatlakozása is van. Személy- vonat átszállással 23,35-kor indul Budapest felé. Buda­pestről a gyorsvonat 7,10-kor és 17,20-kor indul, személyvo­natok 8,00-kor, 13,05-kor, 22,20-kor és 2,25-kor indul­nak. Az egri közvetlen sze­mélyvonat 16,48-kor indul. Az Autóbuszközlekedési Vál­lalat a következő új buszjára­tokat indítja. Munkaszüneti' napokon Mezőkövesdre 7.00- kor, Bükkszékre 7,35-kor, Sík- főkútra 8,00-kor és 8,30-kor, Lillafüredre 9.30-kor Síkfökút- ra 14,00-kor, Özdra 18,35-kor, Hevesre 19,10-kor. A mező­kövesdi járat, csak fürdőzésre alkalmas idő esetén indul. Az új egri autóbusz-pályudvart az építővállalat május 25-én adja át az Autóközlekedési Vállalatnak, amelyet a közle­kedési miniszter, előrelátható­lag május 26-án, vagy 27-én ad át a forgalomnak. EGRI VÖRÖS CSILLAG FILM­SZÍNHÁZ: május 22 —24-iq: Isten hoz­ta Mr. Marshall (francia­spanyol) 25-én: Kaland a Vörös ten­geren (osztrák) EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: május 22: A hegyi tó titka (szovjet) 23 —24-ig: Forró szívek (olasz) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: ) május 22 —25-ig: Díszelő­adás (magyar) GYÖNGYÖSI PUSKIN: május 22—25-ig: A kis szö­kevény (amerikai) HATVAN: május 22—23-ig: Harc a sínekért (francia) 24 — 25: Egy katedra tör­ténete (német) FÜZESAEONY: május 22 —23-ig: A hűség próbája (szovjet) 24 —26-ig: Sztálingrádi csa­ta I. II. (szovjet) EGER BÉKE MOZGÓ: május 22-én vasárnap: Ezüstszínű por (szovjet) mosm RENDORS) — Széptelki József, a Gyön­gyösi Kőbánya Vállalat szál­lításvezetője házhelyet kapott, azon építkezett. Az ajtókat, ablakokat Tuza Ferenc válla­lati tervelőadóval történt is­meretsége révén, a vállalat költségén készíttették el, s ez­által több mint 3000 forint kárt okoztak a kőbányának. A bíróság Széptelki Józsefet négyhónapi, Tuza Ferencet í>edig hathónapi börtönre ítélte. — A rendőrség eljárást indí­tott Litkovics János tédebrői lakos és Zibiskő Vilmosáé be­senyőteleki lakos ellen, mert a személyi igazolványuk átvé­tele végett a személyi igazol­ványt kiosztó kirendeltségnél nem jelentkeztek. nvoman Lapunk május 12-i számában „AKINEK MAGA FELÉ HAJ­LIK A KEZE“ címmel foglal­koztunk az egri iakáshivatal vezetőjének, Hegy esi László­nak túlkapásaival. A városi ta­nács elnöke az üggyel kapcso­latban fegyelmit indított, s He­gyesi Lászlót a szocialista munkaerkölcs szabályait sér­tő cselekedete, valamint a munkafegyelmet, s a tervfe- gyeimet sértő viselkedése mi­att azonnali hatállyal fegyelmi úton elbocsátotta. Harag napja A tanácsköztársaság dicső napjaiban játszódik Sándor Kálmán Harag napja című filmje. A film kiváló művészi esz­közökkel ábrázolja a nép harcát, amellyel hazáját a külső és belső ellenséggel szemben védelmezte. A filmet Várkonyi Zol­tán rendezte, szereplői között a magyar színház és filmművé- szét számos kiválóságait találjuk. Hol szórakozzunk? EGERBEN: vasárnap, gazdag, egésznapos proqramot nyújt a p e* daqógiai főiskola kul- túrnapja, amely reqqel 8-kor kez­dődik a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzáséval. Fé! 10-kor nyitják a főiskola kiállítását, majd 11 órakor pedaqóqiai ankétot tartanak a főiskola 19.es termé­ben. Délután fél 4-kor a stadion­ban színes sportbemutatót tarta­nak, majd az ünnepi kultúrnapot a fél 8*kor kezdődő kultúrműsor­ral zárják, melyen fellép a fois, kola énekkara és tánccsoportja, valamint az eqyes számú és ket­tes számú gyakorlóiskola ének- kara és tánccsoportja. A SZOT- székházban a Bélapátfalvi Cementművek kultúrcsoportja be­mutatja Kálmán Imre: Tatárjárás című operettjét. Izgalmasnak ígérkező úszó, atlétika- és tor na verse nyék is lesznek a városban, melynek pon_ tos időpontját és helyét a sport­rovatban közöljük. A Vörös C s i I la q moziban délelőtt a Kiskrájcár című magyar filmet, délután az Isten hozta Mister Marshall című francia-spanyol filmszatírát, a Dózsában matinén a Re­pülés a holdba című szov­jet rajzfilmsorozatot, délután a Hegyi tó titka című ka­landos szovjet filmet vetítik. Este a járási kultúrházban naqysza. bású táncmulatságot rendeznek. GYÖNGYÖSÖN: délelőtt 10 óra­kor a járási kultúrházban a Gyöngyösi Vasas — Szol. noki Honvéd ökölvívó mér. kőzés lesz. Reggel 9-kor a csató- kerti pályán játsszák a Vörös Me. teor —Gyöngyössolymos és 14.30- kor az Adács II. — Gyöngyösi Hon. véd városi labdarúgómérkőzést. A megyei elsőosztályú labdarúgó­mérkőzése 5 órakor lesz a Gyön­gyösi Kinizsi és a Petőfibánya között. A Szabadság moziban délelőtt az Elefánt és ug­ró k ö t é I című ifjúsági filmet, délután a Díszelőadás cí­mű látványos magyar filmet, a Puskin moziban délelőtt az Utolsó puskalövés című csehszlovák filmet, este a Kis szökevény című amerikai filmet játsszák. Este 8-kor a Járási Kultúr ház. ban a munkás minta színjátszó csoport megtartja a Leány vé. sár 100. előadását. A HATVANI mozi a Harc a sínekért című francia fil­met vetíti. Az I. számú általános iskola a Városi Kultúrotthonban fél 5 és 8 órai kezdette! mutatja be Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényé­nek színpadi változatát. A MÁV kultúrotthonban a Mészá. ros Lázár úti óvoda 10 éves fenn­állásának alkalmából műsoros es­tet rendeznek, majd utána 8 órai kezdettel a Salgótarjáni Acélárugyár Kultúrcso­portja bemutatja az Egy marék boldogság című zenés vígjátékot. A FALUSZ'lNHÁZ MŰSORA Az Állami Faluszínház má­jus 24 — június 7-ig megyénk területén a „Szépasszony ma­dara” című 3 felvonásos ze­nés vígjátékot mutatja be. Május 24-én kedden Gyön­gyösön, 25-én szerdán Éger- csehiben, 26-én csütörtökön maze jen tartanak elő­adást. Mi ti/stiff na nrsantjbnn. \y A feltart íitUA mvztvmabatt-£*’ főváros szívében a Sztálin út hatalmas, hábo­rútól edzett fáitól takarva, klasszikus szépségű, de szerény ház húzódik meg a sugárút palotasora között. Ez a ház, helyesebben a ház termei, olyanok, mint Wells időgép«: egy pillanat alatt tízezer ki­lométer távolságra, s több­ezer évre visszarepül a láto­gató, Erről a házról, a Kelet- Ázsiai múzeumról, az itt fel­halmozott kincsekről szeret­nék most beszámolni. Megrövidült a világ. Más­fél évtizede százezreknek, s toiillióknak jóformán fogalmuk sem volt például Koreáról vagy Vietnámról, legfeljebb a mesékből ismerték meg a „ti­tokzatos“ Kelet életét. De a mese a gyermekkoré — mire felnőtt — a mesének is csak az emléke maradt meg. S ma úgy beszélünk ezekről a tá­jakról, mintha itt volnának valahol a szomszédban. Hogy ismerőseink, hogy testvéreink e távoli vidékek lakói, abban persze nagy szerepe van a gyarmatosítókkal vívott hősi harcaiknak. S itt álljunk meg egy pil­lanatra! Talán itt ringott az emberi­ség bölcsője. Itt, Távol-Kele­ten, messze megelőzve Nyu­gat, akkor még barbár népeit, emelték először magasra a művészet, a tudomány fák­lyáját. Az ünnepi petárdák sziporkázó fényeihez a lőpor adta az erőt, — lett belőle Európában halált osztó esz­köz.' Itt készült először drága üveg, s porcelán, mérhetetlen könnyűségű selyem — s nyo­mában gyarmattá vált ez a hatalmas, kincsekkel terhes terület. Évezredekkel ezelőtt talán a Cheops-piramissal egy- időben olyan városok épültek itt, mint a hatalmas Angkor- Thom, melynek templomcso­portja szinte a minden művé­szet egyesült megtestesítője. S erre a vidékre, melynek né­pei oly gazdag művészettel díszítették egész életüket, gaz­dagították az egyetemes em­beriséget — az imperialisták saját kultúrájuk modern iz­musokkal terhelt zászlajával törtek be s próbálnak még mélyebbre hatolni ma is. Kul­túrát akarnak hozni... ők .. ; ide: Kínába, Vietnámba, Ko­reába, amelynek nép>ei végre olyan szabadok, mint ahogy művészetükben már évezre­dek óta megálmodták vagy a többi tájakra, ahol a megál­modott szabadság kezd na­gyon is eleven valósággá válni: gyarmatosítók minden­kor, s mindenhol a kultúrára, a civilizációra hivatkozva nyújtották ki csápjaikat — mint teszik ezt napjainkban is. Az égtájak szerint osztják be a világot: ami Keletre van az barbár, ami a Nyugat, az a tökéletesség. Ez a múzeum, az itt kiállított kincsek is szét­rombolják, semmivé teszik az effajta „kulturális övezetek“ kiagyalt teóriáját. Talán har­minc évszázad, kilenc egymás­sal összefüggő, s mégis mély­ségesen egyéni kultúrterület magasfokú művészete hirdeti itt: minden nép hatalmas al­kotásokra képes, csak egy kü­lönbség van közöttük — már kivívták, vagy most vívják harcukat a szabadságért. S hogy jobban megismer­jük, még jobban szivünkbe zárjuk a koreai, kínai, a viet­nami, a malájföldi harcosokat, hogy így is megismerjük az itt élő népek jelenét, s hogy így is jósolni tudjuk jövőjüket — gyerünk vissza sok-sok év­századot. * A kiállítás anyaga Ázsia délnyugati részéből, Hátsó- Indiából, illetve a délre, s délkeletre fekvő nagy sziget- csoportokról, Indonéziából va­ló. Burma és Csampa (ez a mai Vietnam), Sziám és Jáva, Szumatra és Laosz kincseinek miniatűr, de töredékében is lenyűgöző értékei idevarázsol­ják az igazi Távol-Keletet a magyar nép fővárosának szí­vébe. A lehetetlenséggel határos a kiállítás egész anyagát megis­mertetni, mint ahogy lehetet­len egy kádba merni a végte­len óceánt. De néhány darab­ja is magábasűríti ennek a hatalmas területnek a törté­nelem előtti időkbe vissza­nyúló, magasfökú kultúráját. Az első terem plasztikai mű­veket sorakoztat fel Burmá­ból, Kambodzsából, Sziámból, Jávából és a Báli-szigetekről. A 8., illetőleg a 9. században több nagy város között is a legnagyobb volt Angkor Thom, a kambodzsai khmer nép fő­városa. A város egyik leg­szebb alkotása a 12. század­ban Vihsnu isten tiszteletére épült Angkor Watt templom- csoportja. Á kiállítás egyik dombormű részlege, a szinte realisztikus erővel megmintá­zott alakjainak tarka sokasá­gával, ha nem is teljes, de hozzávetőlegességben is nagy­szerű képet ad: milyen lehe­tett ez a templom, milyen magasfokú volt a művészete a templom építőinek. Odább, az utcára nyíló két ablak között egy szertartási bronzdob pihen. Kora: leg­alább 1600—1800 év, Vietnam­ból való. Nagyon finoman megmunkált díszítése a Na­pot és a körülötte az állatöv köreit ábrázolja, az állatövi jegyek jelképeivel. Ezek, a magasfokú művészi ábrázo­láson, a vésnöki munka fi­nom technikáján túl, azt is bi­zonyítják, hogy meglehetős tájékozottsággal bírtak a csil­lagászatban már tizenhat év­századdal ezelőtt is a mai Vietnamban, az egykori Csam­pa birodalomban. Jáva, a „titokzatos'' Jáva, ahogy a régi útleírások fan­táziát borzolóan jellemezték, Jáva is, melyről Multatulli azt írja, hogy „gazdag és éhezik“ feltárt titkaival, sajá­tos művészetével itt hirdeti népének lenyűgöző alkotóere­jét. A 8. század második felé­ben Buddha tiszteletére hatal­mas templomot, a Borodbodurt alkotta meg a javai nép dús fantáziája. A lépcsőzetesén egymás fö­lé emelkedő, arannyal, üveg­gel díszített teraszok körjá­ratait a domborművek végte­len sora kíséri — ha egymás mellé helyeznénk azokat, el­érnék az öt kilométer hosszú­ságot. A Buddha életét ábrá­zoló, mozgalmassággal, élettel teli domborművek igen maguk­kal ragadóak. E kor stílusá­ról tanúskodik az itt kiállított Raksasza (démon) szobor is, mely kapuőr volt, a templom bejáratánál. A fából készült, dúsan aranyozott, s festett szobor műértéke óriási, Álldogálok a terem köze­pén, az utcáról — jelenbe rángató valóság — belehallat- szik az autók kürtje, de körü­löttem mindenütt a távoli vi­dék, a távoli évszázadok le­vegője. Valósággal rosszul ér­zem magam európai ruhám­ban, a ruha egyszerűségében, hisz itt minden, de minden pompázóan káprázatos, arany­nyal, drága, megmunkált üve­gekkel. ékszerekkel terhes, a vonalak finomsága, s bizarr- sága szinte szédíti az embert, ugyanakkor csodálatba ejti az ősi művész alkotása iránt. K Lét terem van csak nyitva, két nagyobbacska szo­ba, s a folyosó — ennyi az egész, amit láttam. De órákig, hetekig lehetne itt barangolni: a századokon, az évezredeken keresztül. Itt nem titok, itt: feltárt titok a Távol-Kelet élete, művészete, a nép mű­vészete. A feltárt titkok mú­zeuma nemcsak egyszerűen élmény, tanulság is: ezért győ­zött a vietnami nép, ezért kell győznie Hátsóindia és Indoné­zia minden népének a rabság felett. Ez a kultúra nem a rab, a szabad nép kultúrája, s egyben nagyrahivatottságának bizonyítéka. Ez fegyver, le­győzhetetlen erejű fegyver az ellenség, ajándék, drága aján­dék a barát számára .. ; * Mikor kiléptem a múzeum­ból, nagyobbat léptem, mint a mesebeli óriáscsizmával. Nem hét mérföldet, legkevesebb hét évszázadot... Gyurkó Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom