Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-19 / 40. szám
Î955 május 19. csütörtök. nIpujsïg 3 Fegyelmezett munkával az „Élüzem" cím megtartásáért A „Szikra" kazánfűtő-brigád néhány módszeréről vMájus elseje kétszeresen ünnepnek számított a Mátravi- déki Erőmű dolgozóinak. A munkás ceztáiy hősi harcának, küzdelmeinek emlékezete mellett kifüggesztették üzemünkben az élüzem-jelvényt. Győzelmi jelentés volt ez, bizonyítéka annak, hogy fáradozásuk, lelkes versengésük nem volt hiába való. Az első negyedévben példásan megállták helyüket. Az erőmű dolgozóit e kitüntetés megtartása további küzdelmekre szólitja. Ahhoz, hogy egész évben náluk maradjon az élüzem-jelvény, biztosíta- niok kell a villamosenergia ellátás zavartalanságát, és pontos, fegyelmezett munkával, az olcsóbb áramtermelést. Versenylendületük május elseje után sem csökkent. Az első tíz nap 114,4 százalékos tervteljesítése mellett 2634 tonna szenet takarítottak meg. Az eredményhez sokban hozzájárult a Szikra kazánfűtő-brigád néhány héttel ezelőtt elindított versenye és nagyszerű teljesítményei. A kazánok belső életének ellenőrzése, a szén teljes kiégetése a kazánfűtők feladata. A terv mindenkori teljesítése mellett erre tett ígéretet a Szikra-brigád, és az önköltség csökkentéséért versenyre hívta a Tűz és az Acél kazánüzemi brigádokat. A brigád tagjai felismerték, hogy a vállalások teljesítése, a vezetés megszerzése mindenekelőtt a munkafegyelem pontos betartását követeli. Enélkül soha nem lehetnek a verseny győztesei. Hónapokkal ezelőtt a Szikrabrigádnál éppen a munkafegyelem lazasága okozott sok hibát. A brigád tagjai valamennyien a környék falvaiból és Hatvanból járnak be. Legtöbbjük a földművelésből került az üzembe. Amikor a tavaszi munkák elérkeztek, vagy eljött az aratás, cséplés ideje és a betakarítás, sok volt az igazolatlan hiányzás. Gyakran elkéstek a műszakból, félórákat, sőt órákat is mulasztottak. A nehezebb tavaszi munkák idején ha el is jöttek, félre- hűzódtak valamelyik sarokba vagy rejtettebb helyre és elr szundikáltak. Dehogy is tűri azt egy becsületesen, odaadóan dolgozó, hogy a brigád néhány tagja fegyelmezetlenségével hátráltassa a többiek munkáját! Hiába igyekeznek ők egész hónapban, ha egyik-másik csak a saját feje után megy és azt teszi, amit éppen akar. Az idősebb, tapasztaltabb brigádtagok — különösen a párttagok, akik e2t a legjobban helytelenítették — gyakran beszélgettek a fegyelmezetlenekkel. Termelési értekezleteken, röp- gyűléseken és mindenütt, ahol közösen vettek részt, szó volt arról, hogy milyen fontos a fegyelem betartása. Verle Győző osztályvezető és Nyíró Imre osztályvezető-helyettes elsősorban a fegyelmezetlenség következményének tekintették azt, ha a tervteljesítésben, vagy a széntakarékosságban lemaradtak. — Hogyan Is teljesíthetnék a tervet, amikor bejelentés és engedély nélkül elmaradoznak és nem tudunk helyettesről idejében gondoskodni. Amikor egyesek ünnep, vagy fizetés után ittasan járnak délutáni műszakba. Lehet-e az ilyen emberekre biztosan számítani? Mindent inkább elehet viselni, mint azt, hogy ember ne nézhessen emelt'fővel, tiszta lelkiismerettel társai szemébe. Mert nem állhatták azok tekintetét. Szégyenkez- niök kellett, restelkedni, mivel a faliújságon a hanyagok között volt a nevük; mert már a portától, de az üzemből biztos haza küldték őket, ha ittasan jöttek. És pirongatás nélkül a késést vagy a mulasztást se úszhatták meg. Ér az az egynapi hiányzás, vagy ivás ennyi szégyent, hogy mindenki erről ismerje meg őket? A Szikra-brigád tagjai ezután egyre jobban összeková- csolódtak, és nagyobb megbecsülést nyert náluk a munka- fegyelem. Nem a szégyen-, a dicsőségtáblán sorakoztak már neveik és joggal, mert a három kazánházi brigád között legtöbbször ők vezetnek. Minden felajánlásban — amit április 4, vagy május 1 tiszteletére tettek — szerepel a „fegyelmezettebb munkát végzünk”, vagy „az igazolatlan mulasztást a múlt havi 50 százalékára csökkentjük”. És nemcsak ígérték, hanem meg is valósították. Ma már nagyobb tisztelettel hallgatják és megfogadják az idősebbek tanácsait: hogy irányítsák a kazánok munkáját, hogy a salak a legjobban kiégjen; vagy milyen legyen a levegő adagolása. Bodor József művezető jó tanácsai sem maradnak el. Ha végig megy közöttük, ezernyi kérdése, mondanivalója van: nem volt valahol hiba? Pontosan jön a szén? Vagy buzdítja őket: ez a Cserényi Mihály bácsi még most is elhagy benneteket a 60 évével. Siessetek egy kicsit, nektek is így kell dolgozni, példát venni a párttagoktól. Hiba persze most is akad olykor a fegyelemnél. Valaki elalszik és csak késve jön, vagy semmiképpen sem tudja elkerülni a kocsmát. De igazolatlan hiányzó, az már ritkább náluk mint a fehér holló! És erre Kiss István, Papp József és a többiek mind nagyon büszkék. Érdemes volt türelemmel nevelni a brigádtagokat, a fiatalabb munkásakat. Nemsokára olyan brigád lesz a Szikra, hogy az országban is párját ritkítja. A húsz budapesti üzem felhívásához a Szikra-brigád is csatlakozott. Bíznak az éves terv sikerében. És abban, hogy az élüzern-cím a második, a harmadik negyedévben is ná- juk marad. Ha továbbra is ilyen fegyelmezetten dolgoznak és a többi brigádokat, az üzem minden dolgozóját bevonják versenyükbe, akkor csakis ők lehetnek a kitüntetés tulajdonosai. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. Dobai Margit Szorgalmas munkával jó termést takarít be Tuza János Nemsokára befejeződik a tavaszi vetés — s már megye- szerte megkezdték a növényápolási munkát. Ezen múlik most, hogy ősszel tele lesz-e a kamra, jut-e elég takarmány- féle a jószágnak. Tuza János maklártályai egyénileg dolgozó paraszt családja is hozzáfogott a kapáláshoz. A napraforgót kapálják. Igyekeznek, mert sok a munka, máris sarabolni kellene a cukorrépát, s mire annak végére járnak, ott lesz a kukorica. Jó gazdának ismerik a községben, az elmúlt évben is 15 mázsás búzát takarított be, amikor a községi átlag 7—8 mázsa volt. Akkor kapta a „Mintagazda'1 jelvényt. Az idén sem akar szégyenkezni termésével — és nem is fog. Idejében elvetett mindent, most kapálja a napraforgót először, úgy tervezi, háromszor kapálja meg. Ha befejezi a napraforgó első kapálását, a cukorrépa kerül sorra. Tavaly hétszáz négyszögölről hetven mázsa répát vitt haza. ez körülbelül 160 mázsás átlagtermésnek felel meg. Az idén 800 ■négyszögölön termel répát, s meg akarja kétszerezni a tavalyi eredményt. Meg is lesz rá a lehetőség, ahogy tervezi. Most az első sarabolás előtt csilisalétrom, kálisó, meg szuperfoszfát keverékét szórja ki fejtrágyának. Négyszer kapálja majd a répát és az időjárástól függően öntözi. Mire kész lesz a répa első sarabolásával, lassan a kukoricakapálást is meg kell kezdeni. Abból harminc mázsát akar termelni holdanként. Jól előkészítette a talajt, egy részét a területnek most. tavasz- szal istállótrágyázta, a másik része két éve lett trágyázva. Háromszor Itapál majd, függetlenül attól, milyen gyomos lesz a talaj, mert azt tartja, minden kapálás felér egy-egy kis vésővel. A jól végzett növényápolási munkának nemcsak az idén látja hasznát, hanem a jövőre is. Az elmúlt évben sem volt gyomos a kapások földje, s az idén alig volt gyom a búzában. A szorgalmas munka után megvan a jövedelem. Mindenből teljesítette az elmúlt évben is —- mint azelőtt is mindig — a beadását, kifizette rendesen az adóját s meglett már a teljes összeg is, hogy egy szoba-konyhás lakást építtessen tavasszal. A jövedelmét az is növeli, hogy sok állatot tart. Most adott el egy tinót — szerződést kötött rá — majdnem négyezer forintot kapott érte. 18 literes törzskönyvezett tehenét 7000 forintért adta el — de már gondoskodott utánpótlásról, vett egy vemhes -üszőt, amit idővel törzskönyveztet. Sertést is hizlal, lovat is tart. A 18 köbméter silóból, meg a termelt takarmánygabonából bőven megvan az egész évi ele- ség. Tuza Jánost becsülik a dolgozó parasztok, beválasztották a termelési bizottságba is. Példáját bizonyítja az egész falu előtt, hogy szorgalmas munka árán becsülettel meg lehet élni. \ hevesi háziipar sikere a helyiipari vásárén A nemrég bezárult helyiipari vásáron nagy sikert arattak a népművészeti és háziipari szövetkezetek bemutatói. Igen sok látogatója volt a Heves megyei szövetkezetek háziipari részlegének. amelyet nagyszámú vevő is bizonyít. Helyesnek tartanánk, ha népművészeti és háziipari boltot létesítenének Egerben is, ahol a nagy idegenforgalom biztosítaná az év áruforgalmát. Május 27-30-ig az tlső Békekölcsön nyolcadik sorsolása Rövidesen negyedszer perdülnek meg az idén a szerencsekerekek. Az Első Békeköl- tsön nyolcadik sorsolását május 27—30 között Nyíregyházán rendezik meg. Ezúttal 199100 kötvény tulajdonosa összesen 59 498 900 forint nyereményben, illetve törlesztésben részesül majd. Ebből 94 600 egész kötvényt, 38 703 900 forint nyereménnyel, 104 500 kötvényt pedig névértékben 20 795 000 forint törlesztéssel sorsolnak ki. Téglagyáraink az önköltség csökkentéséért * Jó munkát végeztek megyénkben a téglagyárak dolgozói. Az első negyedévben 40 családi ház felépítéséhez szükséges téglát gyártottak terven felül. Hétfő reggelig május havi esedékes tervükön felül újabb két családi ház felépítéséhez szükséges téglát és cserepet állítottak elő. A gyárak dolgozói versenyben állnak egymással, hogy maradéktalanul biztosítsák az építkezésekhez a cserepet és a téglát. A téglagyárak dolgozói nemcsak a többtermelést szorgalmazzák, arra törekszenek, hogy olcsóbban is termeljenek. Ebben az évben már 73 forinttal csökkentették az ezer tégla előállítására előírt önköltségi tervet. Aki a termelőszövetkezet jóvoltából kupeckedik Fontos dolog a dohánytermelés. A dohány termelési szerződéskötés tervének teljesítése épp olyan szerves része a mezőgazdaság tervteljesítésének, mint a cukorrépáé, vagy a kenderé. Sőt talán, ha a dohányosok véleményét vesszük figyelembe, első helyen áUna a dohánytermelés. Csoportjaink, meg az egyénileg dolgozók is szívesen szerződnek, hiszen jövedelmező dolog ez. A dohánybeváltó körzeti felügyelői pedig igyekeznek minden előnyről felvilágosítani a termelőket, hogy teljesítsék a tervet. Juhász József, a kápolnai dohánybeváltó körzeti fele- ' löse a verpeléti Dózsa TSZ tagjait „agitálta“ szerződés- kötésre. Eleinte húzódoztak tőle a csoportbeliek, azt mondták, tevés a tag, sok a munka, de a végén csak megkötötték 10 holdra a szerződést. Ezidáig rendben is lenne, de ami ezután következik, abban már van egy kis hiba. A leszerződött területet ugyanis a csoport kiadta felesbe Juhász Józsefnek, a körzeti felelősnek. Persze, senki se kívánhatja, hogy a munkája mellett még 10 hold dohányt megműveljen, meg nem is győzná ezt egy ember: úgy tervezte, hogy Kápolnán napszámosokat fogad majd, azok elvégzik a munkát. A munkabérre nem lesz gond, hiszen a csoportnak adott termelési előlegből majd kifizetik azt s ősszel, ha a csoport nevében átaa'ják a dohányt és leszámolnak, a jövedelmet megfelezik. Tehát a Dózsa TSZ ad ja a 10 hold földet, a napszámosoka munkát. Juhász pedig minden különösebb befektetés nélkül zsebre vágja u tiszta jövedelem felét. Valósággal hihetetlen, hogy Juhász mindezt csak azért teszi, hogy teljesítse a szerződéskötési tervet. Az iparosodó Gyöngyös A Központi Statisztikai Hivatal jelentés« beszámolt arról, hogy szocialista iparunk fejlesztése nyomán ma már olyan régebben elmaradott városok is fejlett Iparral rendelkeznek, mint például a mi megyénkben Gyöngyös. A megye második városának Jóformán semmiféle ipari üzeme nem volt. Az elmúlt öt esztendő alatt, évről évre újabb és újabb Ipari üzemek létesültek, mint a Gyöngyösi XH-es akna, a Gyöngyösi MÁV Váltó, és Kiiórőgyártó üzemi Vállalat, a Gyöngyös melletti ércelőkészítö- nvűves ércbánya, a mezőgazdaságnak dolgozó Szerszám és Készülékek Gyára. Ezek mellett egy sor régi, jóformán csak kézműipari üzemet korszerűsített államunk. 1/ AZ OSZTÁLYELLENSÉG BÚVÓH ELYE AZ EGRI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT Egerben a Finommechanikai és Vasipari Vállalat óra, töltőtoll, írógép, motor és autó stb. javításával foglalkozik — de nem közmegelégedéssel. Gyakori a panasz a vállalatra. Hónapokig húzódik egy-egy megrendelés elkészítése, nem egyszer a minőséget is kifogásolják, de a leggyakoribbak a magas árazás elleni tiltakozások. Ugyanis a vállalat borsos számlábat nyújt be a megrendelő vállalatoknak, s felszólaláskor legtöbb esetben be is igazolódik a „tévedés“. Az „apró“ hibák mellett azonban a legdöntőbb, hogy baj van a tervvel is. Az igaz, hogy a termelési tervet teljesítik, de hogyan? Talán így akarják behozni a magas önköltséget, mely az első negyed évben 9 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző évnegyedben? A magas önköltség nagy kihatással van a vállalat pénzügyi tervére, melynek teljesítésétől messze elmaradtak. A tervszerinti 184 000 forint helyett, mindössze 21 ezer forintos nyereséget tudtak felmutatni. Emiatt nincs igazgatói alap, nincs jutalom a jól dolgozóknak. De a termelés is egymillió-kettőszázezer forint értékkel kevesebb az előző negyedévnél. Találhatók itt azonban más hibák is. Egyik például a nagyarányú munkaerőhullámzás. Március 1-től április 13-ig 73 ember hagyta el a vállalatot. A másik súlyos hiba a fekete beruházás. Sok olyan tízezerforintos munkát végeztettek el a vállalatnál, mely nem szolgálja a termelést. Ezzel szemben egész sor beruházás nincs megvalósítva. melyet a terv előír, s melyek a vállalat jobb termelését, az anyagok megőrzését céloznák. Az új raktárban hónapok óta nincs ablak, ajtó, máshol a padlózat hiányzik, vagy éppen télen a melegítő kályhát „felejtették“ el megvenni. Mi ennek a sok hibának, zűrzavarnak az okozója — indítója? Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalatnál „nagy fáradsággal” 56-an végzik a 250 fizikai dolgozó irányítását, az anyagok beszerzését, a számlák összeállítását, egyszóval az adminisztrációt. Minden öt dolgozóra, bőven számolva is, jut egy irányító tisztviselő. Méghozzá tisztviselő a javából, hisz nem akármilyen emberek ezek. Ennél a vállalatnál az ellenséges elemek minden fajtáját meg lehetett, s meg lehet találni. Vegyük sorjában. A festőrészleg vezetője hosszú időn át az államellenes bűntett miatt nemrég letartóztatott Répási Miklós, a horthysta kémelhári- tó flhgy. volt. Hosszú ideig a központnál volt alkalmazásban Fáy Éva, Horthy Miklós feleségének unokahuga. Az egykori tiszafüredi vaskereskedő, Rad- ványi Sándor budapesti lakos, a vállalat anyagi beszerzője havonta 1500—1600 forintért — szabotálta az anyagellátást. A városi pártbizottság és a városi tanács érdeme, hogy ezek az elemek ma már nincsenek a vállalatnál. De munkájuk még nem teljes, még ma is sok az oda nem való ellenséges egyén a vállalatnál. Ezek semmi szakértelemmel nem rendelkeznek, teljesen érdemtelenül vannak felelős beosztásban. hacsak nem számítják nekik érdemnek osztályhelyzetü- ket, vagy a horthysta hadseregben eltöltött éveket. De hadd említsünk meg közülük egyet-kettőt. A munkaügyi előadó beosztást Lukács Sándor (régi neve Kezdi), a horthysta hadsereg volt aktív főhadnagya tölti be. Munkájához nem tudni, hol szerezte szakképzettségét, mert mint századparancsnok aligha foglalkozott ezzel. Mindenesetre beosztásában biztos alapon áll, mert hozzálátott már a rokonsága elhelyezéséhez is. Apósát, Lukács György, volt vármegyei főjegyzőt, már behelyeztette a vállalathoz, adminisztratív munkára. A központban dolgozik Szombati Kálmánná, a fegyverrejtegetésért elítélt kulák felesége is. Először kézbesítő volt, de csakhamar ,jkinőtte“ magát, s létesítettek számára egy kényelmesebb és jobban fizetett állást. Ma, nagy „szakértelemmel“, a vállalat tűzrendészeti előadója. De a jólelkű, megértő „kollégák“ biztosítottak állást a tiszafüredi, volt malomtulajdonos lányának, Velcseynének is. Az igaz. hogy az orvosi műszerjavító részleg nem működő, holt üzemrész, de mi akadálya annak (ha ismerősről van szó), hogy felvegyék oda, havi 1000 forintos fizetéssel, meó&nak. Nem ez az első eset, hogy állást kreáltak azok számára, akik közelállnak a központban lévőkhöz. A finommechanikai részlegnél mindig elég volt egy művezető, de most, mikor kevesebb lett a munka — hisz a gumi-, óra. és töltőtoll-részleg megszűnt — mégsem elég — bizonyítják a központi emberek. Kell egy segédművezető. Hogy miért? Mert ebben a beosztásban nyolcforintos órabérrel Szla- bóczki Sándor horthysta katonatisztet ültették be. De lehetne még sorolni tovább az olyan példákat, melyek azt igazolják. hogyan harcoltak a központi emberek azért, hogy a vállalathoz számukra megfelelő emberek kerüljenek be. S talán jellemzőként még egy adatot: az egész központi részlegnél egy párttag van: Ferenci Mihály igazgató. Egy alkalommal, mikor egy-két t*ammu- nista jelentkezett felvételre. Geiser, az akkori főkönyvelő felháborodva ment az igazgatóhoz: „Mi az! Kommunistákkal akarják megtömni a vállatot?“ Hogy mindez így lehetett, s lehet, hogy szabadon nyüzsöghetnek a vállalatnál az ellenséges elemek különböző fajtái, azért főként a vállalat igazgatója, Ferenci Mihály elvtárs a felelős. Ferenci elvtárs végzi a felvételeket. Neki kellene alaposan utánanézni egy-egy jelentkező, vagy már ott dolgozó múltjának. De ezt nem teszi Az önéletrajzot sem kéri be, s nincs tisztában (vagy nagyon is tisztában van), hogy kik veszik őt körül. Megelégszik azzal, hogy ő az egyedüli, párttag a központban, de az is lehet, így akarja, hogy ne legyen, aki megbírálja munkájában. Hisz volna miért. A rokoni kapcsolatok nála is elsődlegesek, s az egyéni érdeket .sem veti meg. Azoktól,’ akik körülötte dolgoznak, nem kell tartani, hisz kölcsönösen védik egymást. A korrupcióban jártas elemek nem átallották latbavetni tudásukat lapunknál is. hogy ennek a cikknek megjelenését befolyásolják. Hogy mindez fennállt, t fennáll a Finommechanikai és Vasipari Vállalatnál, abban nagy mértékben a pártszervezet is felelős, mely ebben a kérdésben a liberalizmus talaján állt. Helyes volna, ha a városi tanács és a megyei tanács alaposan átvizsgálná ezt a vállalatot, s megszabadítaná a becsületes dolgozókat ezektől az elemektől. Ügy gondoljuk, segítene a tervteljesítésben, kevesebb lenne a panasz a vállalattal szemben, s becsületes emberek kerülnének ezek helyére a köz* pontba, a népi demokráciánkhoz hű dolgozók látnák el a felelős beosztásokat. Bódi Jánrs
