Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-15 / 39. szám
1955 mátíis 15. vasárnap NÉPÚJSÁG IS Megrekedt Egerben a zenei élet fejlődése kyi< árpedig így van — sze1 1 gezem szembe azokkal, akik a fenti, kissé keserű megállapítás igazságát kétség- bevonják. Igaz, van már Egernek egy elég nívós zeneiskolája, sikerrel működik a Fógelné-féle vonósnégyes és a múlt évben megalakult a Heves megyei művészegyüttes. (Például a legutóbbi hangversenyünknek is komoly művészi és közönségsikere volt.) Intenzív zeneoktatás folyik még a Főiskolán és a Tanítóképzőben. És mégis... Az imént felsorolt pozitív eredmények nyomén mégsem indult meg egy lendületes fejlődés a zénei életben. Mert mit is nevezek én fejlődésnek a zenei élet területén? Ha a produktív zenészek nagyzenekari muzsikálása mellett a dolgozók soraiban itt a városban kifejlődik egu kb. 500 főnyi műértő és múélvezö közönség— ez mondható komoly eredménynek. ' Sajnos — bizonyos értelemben — sem az előbbi (zenekar), s«m pedig az utóbbi (műértő közönség) nincs meg, bár mindkét tényező megteremtéséhez megvannak a feltételek. Először nézzük meg a nagy- zenekar kérdését. Mit is jelent ez? Azt, hogy a cikk elején említett kisebb muzsikáló közösségek (zeneiskola, vonósnégyes stb.) egy nagyobb szervezetbe (Epri Szimfonikus Zenekar) tömörüljenek. Ugyanis, csak e nagyobb egyesülés képes komoly nagy zenei estek rendezésére, nagyobb közönség megmozgatására. Ami a műértő közönséget illeti, az Egerben igen vékony rétegű. (Csupán 150 fő.) Hogy miért ítélkezem ilygn biztosan a közönség nagyságát illetőleg? Mert az utóbbi három zenekari esten ennyien voltak összesen a színházban. (Azon már nem is kesergek, bogy éppen emiatt az elmúlt hét hónapban nem is volt Egerben zenekari hangverseny ) Azonban ha meg is állaM pítottuk az eleven zenei élet két tényezőjéről, (zenekar jés műértő közönség), hogy elég gyengén, vagy egyáltalán nem léteznek, illetőleg nem működnek, annyit biztatásul mégis meg kell jegyeznünk, hogy az élő, fejlődő zé- nei élet megteremtésének ma is megvannak a feltételei. Tudomásom szerint az alapítandó Gzimfónikus zenekar 40—50 főnyi derékhada máris készen áll arra, hogy akár holnap megkezdje a munkát. Az illetékesek dolga abban dönteni — méghozzá elég gyorsan —, hogy Husztby Zoltán, Sza- lay Lajos, Tary László, vagy Valentin Kálmán lesz-e a leendő zenekar karnagya. (Egyébként a megyei tanácsnál tervezett húsztagú kis- zenekar ötlete, nézetem szerint csak arra lesz jó, hogy az erőket szétforgácsolva, ezzel is megnehezítsük a szimfonikus nagyzenekar megalakulását!! Természetesen igazat adok annak, aki az új zenekar mellé műértő közönség nevelését és szervezését is megkívánja. Milyen útja-módja lenne ennek? Ezt a munkát elvégeznék a már említett kisebb muzsikáló egységek . (zeneiskola, vonósnégyes stb.) Nagy segítséget jelentenének a SZÖT- székházban és a Pedagógus Szakszervezetben rendezett magyarézatos-hanglemezes esték is. (Kár, hogy Geibinger Sándor nem folytatja a százas tömeget megmozgató zenei elemző estjeit. Milyen komoly művészi és közönségsikere volt pL a legutóbbi Verdi- estnek!) Itt, a közönség zenei neve1 lésének kérdésénél . kell egy igen fontos dologról megemlékeznünk. Nevezetesen: azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan állnak ebből a szempontból az általános- és középiskolás növendékek. Hogy a helyi énektanárok iskolai munkája kiváló, azt a legutóbbi ifjúsági énekkari hangverseny is bizonyította. Azonban fontos az is, hogy az ifjúságot a hangszeres muzsikához, a nagy szinifónikusokhoz is elvezessük. Ezzel kapcsolatban érdemes felemlíteni a következőket: az országban szinte páratlan (csak a Hajdúszoboszlói Pedagógus Szakszervezet szimfonikus zenekarának hasonló kezdeményezéséről tudok) zenei nevelési forma indult el Egerből 1952-ben. Pedagógiai Főiskola tanáraiból alakult zenekar Beethoven- és Haydn-mű- veket játszott rendszeresen az általános- és középiskolás növendékeknek. E zenés délelőt- tökön az egyes remekműveket mindig bő magyarázattal vezették be. Sajnos, ez az értékes kezdeményezés abbamaradt, hiszen a zenekar is felbomlott, pedig kitűnő módja volt ez az eljárás az ifjúság zenei nevelésének. (Nem annyira kitűnő viszont az a zenei vezetés, amelynek eredményeképpen az egyik egri iskola az Apu, hogy megy be ... című lemezt kapta ajándékba a Városi Tanácstól!!) Ha valaki azt mondja, hogy a nagyzenekar terve kivihetetlen, annak ez a válaszom: 1952-ben, a centenáris ünnepségekre összehoztak egy komoly zenekart. Működése akkor eredményes is volt. . Igaz, hogy nemsokára felbomlott. Viszont a tagok még mindig itt élnek Egerben, tehát a zenekar felújítása csupán szervezési kérdés. Reméljük, hogy nem lesz különösebb akadálya a zenekar újjászervezésének. A zenekar azonban kb. félévig, amíg nem lesz kellő repertoárja, nem léphet a közönség elé. Mi lesz addig? A népművelés helyi és me- ^ gyei szervei hozzák el a MÁV szimfonikusokat Egerbe, mondjuk havonta egyszer. Tudom, hogy kockázatos lépés ez az esetleges ráfizetés miatt. Azonban a jó közönségszervezés a minimálisra csökkentheti a kockázat veszélyét. Ha sikerül ez a megállapodás, akkor a leendő zenekari estek pedagógiai bevezetésével egy kicsit többet törődjünk. Nem elég a számok egyszerű bemondása, esetleg a zeneszerző életrajzi adatainak felemlége- tése, ehelyett sokkal többet ér az a megoldás, ha a hallgató formatani ismereteit bővítve, a zenedarab tartalmi vonatkozásait is elemezve vezetjük be az egyes zenekari művek előadását. Befejezésül: Jó munkát és sok sikert a zenekar leendő vezetőinek és tagjainak; nekünk, hallgatóknak pedig jó muzsikát. I>r. Almássy György Lapzárta után érkezett: Az országos begyűjtési versenyben első lett a gyöngyösi járás A felszabadulás 10. évfordulójára urduit országos begyűjtési versenyben a végleges értékelés alapján Heves megye a 7., a gyöngy ösi járás, a közepes járások között az első, a közepes határú községek között Visznek a 2., a kishatárú községek között Gyöngyösoroszi az első, Gyöngyössolymos a 3., a kisterületű termelőszövetkezetek között a Gyöngyösoroszi Február 24 TSZ a 3. helyet rovta ki magának. A környező tanyacsopcrtok lakóit szórakoztatják a kiskörei „Dózsa“ TSZ knltiircsopertjának tagjai Megyénk termelőszövetkezeteiben a tavaszi mezőgazdasági munkák idején sem szünetel a tanulás, a szórakozás. A ísz- tagok a napi fáradságos munka után is százával látogatják a kultúrotthont. Különösen nagy a forgalom a falusi könyvtárakban, ahonnét naponta mintegy ezer kötet könyvet kölcsönöznek ki a tsz-tagok. Számos termelőszövetkezetben önálló kultúrcsoportok szórakoztatják a tsz-tagokat. A hatvani Dózsa Termelőszövetkezet tánc- és színjátszo- csoportja hetenként tart előadást a szövetkezet tagjainak, amelyre rendszerint meghívják az egyénileg dolgozó parasztokat is. Mintegy húszán részt vesznek a kultúrotthonban működő rajzművészeti szakkör munkájában is. A fiatalok mellett szívesen tanulnak, szórakoznak a tsz idősebb dolgozói is. Kókai Miihályné hatvanéves kora ellenére is minden héten látogatja a rajzművészeti szakkör előadásait, ahol máris sok szép népi mintát sajátítottak ,el. A Ikiskörei Dózsa Termelő- szövetkezet kultúrcsoportjának tagjai, azon kívül, hogy a falusi kultúrotthonban is rendszeresen tartanak előadást, gyakran ellátogatnak a környező tanyacsoportokra is. Nívós színdarabokkal, táncszámaik sok örömet szereztek már a tanyai dolgozóknak. Elhatározták, hogy ebben az évben több űj műsorszámot tanulnak be, és mindig a legfrissebb, legaktuálisabb darabokkal szórakoztatják a falutól, a varostól távoleső tanyacsoportok lakóik Mezőszemerén jól halad (y a tojás- és a baromfibeadás Mezőszemerén az első negyedévben jól halad a tojás és baromfi begyűjtése. Január 1-től a szövetkezeti felvásárló 2438 kg „B“ tojást vásárolt fel, amely a félévi terv szerint értékelve 115,2 százalékot jelent. Baromfiból, ugyancsak január 1-től a felvásárlás 800 kg, ez által a község az első fél év baromfibegyűjtési tervét 85 százalékra teljesítette. Kötelezettségének teljesítésében élen járt Horváth József 3 holdas, Bukta Miklós és Bukta Bertalan 5 holdas. Kovács Boldizsár 8 holdas egyénileg termelő, akik már évi tojás- és baromfibeadásukat is rendezték. Vannak persze lemaradók is. Jakab János 7 holdas. Pap Rudolf 6 holdas és Kelemen Péter 9 holdas gazdák hanyagolják a beadást. Terpes községben a földművesszövetkezeti igazgatósági tagok mutatnak példát a beadásban. Horuczi István 7 holdas egészévi baromfi- és a három- negyedévi tojásbeadását rendezte. Ugyancsak élen jár Be- reznai Péterné és Horuczi János is. A községben a beadás jó teljesítői közé tartoznak: Antal János 8, Antal P. István 16 és Horuczi Andrásné is. Tőlük vehetne példát Mohácsi József, Brezvai Gábor, Zvara Károly, akik még évi tojás- és baromfibeadásukból semmit nem teljesítettek. Esküdt Gyula Eger A Minisztertanács a termelő- szövetkezetek 1954. évi zárszámadásai alapján megvizsgálta a termelőszövetkezetek helyzetét, és megállapította, hogy a termelôçzôyetkezetek számottevő része szervezetileg és gazdaságilag megerősödött. Mind nagyobb azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érvényesítik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, és hozzáértően használják fel a technika és a tudomány vívmányait a termésátlagok és a munka termelékenységének növelése érdekében. Megállapítja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek zöme példamutatóan eleget tesz az állam iránti kötelezettségének, jelentősen növeli a közös vagyont. Sok termelőszövetkezetben a jó termelési eredmények alapján a tagok részesedése már meghaladja a jól gazdálkodó, egyénileg dolgozó középparasztok jövedelmét. A határozat megállapítja továbbá, hogy a termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági fejlődése különféle hibák miatt nem egyenletes. Leszögezi a határozat, hogy ezek a súlyos hiányosságok azért fordulnak elő, mert az illetékes állami szervek nem hajtották végre maradéktalanul a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében hozott párt- és kormány- határozatokat, és magukra hagyták a gyenge termelőszövetkezeteket. A legnagyobb felelősség a Földművelésügyi Minisztériumot, a megyei és járási mezőgazdasági szerveket, valamint a gépállomásokat terheli. A Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztálya a fő figyelmet különböző juttatásokra, kedvezményekre és egyoldalú előnyök nyújtására fordította, s munkájában háttérbe szorult a termelőszövetkezetek belső megerősítése. A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási, növénytermelési és állattenyésztési főigazgatóságai, a megyei, járási főagronómusok és főállattenyésztők, a gépállomás igazgatói pedig még mindég nem teljesítik azt a legfontosabb feladatukat, hogy a növénytermelés és állattenyésztés hozama i a termelőszövetkezetekben évről évre növekedjenek, és mindenütt meghaladják a környékbeli egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terA Minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának legfontosabb feladatairól melési eredményeit. Az állat- tenyésztést irányító szervek eltűrték, hogy egyes termelő- szövetkezetekben a selejtezés ürügye alatt, vagy más módon csökkentsék a gyakran jelentős állami áldozatok árán létrehozott közös állatállományt. Megállapítja a határozat, hogy több termelőszö^Ntpzet- ben nem tartják be az alapvető állattenyésztési és állategészségügyi rendszabályokat, nem biztosítják a szilárd takarmányalapot, nem fordítanak elég figyelmet a közös állat- tenyésztés fejlesztésére. Mindezek miatt alacsony az állat- tenyésztés színvonala. A termelőszövetkezetekben előforduló visszásságokért súlyos. felelősség terheli a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságait is. Elhanyagolják a helyi mezőgazdasági szervek munkájának megjavítását és ellenőrzését. Nem tekintik központi'feladatuknak a termelőszövetkezetek fejlesztését és megszilárdítását. Nem segítik kellően a termelőszövetkezet fejlődését a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban álló. más minisztériumok és állami szervek, valamint a SZÖVOSZ sem. E hibák megszüntetésére a Minisztertanács határozata minden állami szerv kötelességévé teszi, hogy à mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, valamint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokat az eddiginél fokozottabb mértékben támogassák. A Minisztertanács utasítja a földművelésügyi minisztert, a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a járási mezőgazdasági osztályok vezetőit és a gépállomások igazgatóit, hogy területükön a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos, fent megjelölt hiányosságokat haladéktalanul számolták fel. Ugyanakkor kötelezi a termeié'^-/ő vetkezetek- kel ka pcsos than álló minisztériumokat. az Országos Tervhivatalt, és felkéri a SZÖ- VOSZ-t, hogy tevékenységük területén legyenek kezdeményezői olyan intézkedéseknek, amelyek elősegítik a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében sokoldalú, az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek között. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma — a tenyészállat és vetőmagellátás mellett — tegye feladatává az állami gazdaságok vezetőinek, hogy segítsék a szomszédságukban működő termelőszövetkezeteket a nagyüzemi termelés megszervezésében szaktanácsokkál. és a lehetőségek keretein belül gépekkel is. Ugyanilyen módon segítsék a termelőszövetkezeteket a kísérleti intézmények, a kísérleti és tangazdaságok. A Minisztertanács elítéli az olyan törekvéseket, amelyek a termelőszövetkezetek fejlesztését, az állami gazdaságok területének és gazdálkodásának rovására akarják megoldani. A Minisztertanács személy szerint 'teszi felelőssé a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit azért, hogy a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának elősegítését, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését a végrehajtó bizottság minden szakigazgatási szerve, s annak minden dolgozója állandó feladatának tekintse. A termelőszövetkezetek termelési színvonalának fejlődéséért különösen a járási tanács végrehajtó bizottsága a felelős, azonban a községi tanácsok végrehajtó bizottságai is kötelesek segítséget nyújtani a termelőszövetkezeteknek gazdasági és szervezeti megerősödésükhöz. A határozat kimondja, hogy a növényápolás során biztosítani kell a mezőgazdásági munkák szervezettebb és jobb minőségben való elvégzését. Jelentősen növelni kell a takarmánynövények, különösen a kukorica és a pillangós szálastakarmányok vetésterületét és terméshozamait. A termésátlagok növelése érdekében a növényvédelmi szolgálat első sorban a termelőszövetkezetekben szervezze meg a növényvédelmet. Véget kell vetni a termelőszövetkezetekben az állattenyésztés lebecsülésének, minden termelőszövetkezetben rövid időn belül meg kell teremteni a fejlett nagyüzemi állat- tenyésztés tj Ennek érdekében a határozat előírja, hogy a földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valamint az élelmiszeripari miniszter tenyészállat juttatással segítse a termelőszövetkezetek állatállományának számszerű és minőségi fejlesztését. Az állategészségügy megszervezésénél különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek közös állatállományára. A legélesebben szembe kell szállni azzal a káros irányzattal, mely selejtezés címén a közös állatállomány csökkentésére irányul. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben az állat- sűrűség — a háztáji állománynyal együtt — legalább a járás átlagos színvonalát elérje, különösen j a szarvasmarha- tenyésztésben. A gépállomások a gépi munkák jó minőségben való elvégzésével, a mezőgazdászok a termelést szervező tevékenységükkel biztosítsák a termelő- szövetkezetekben a növénytermelés és állattenyésztés hozamainak növelését. A tanácsok végrehajtó bizottságai és mezőgazdasági szervei pedig az eddiginél sokkal nagyobb gonddal foglalkozzanak a gépállomások munkájával. A földművelésügyi miniszter és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai vonják felelősségre szigorúan azokat az agronómusokat, akik nem ellenőrzik a munkák minőségét és eltűrik, hogy rossz és hanyag munkát a termelőszövetkezetek átvegyenek. Előírja a határozat, hogy gz Országos Tervhivatal elnöke, a földművelésügyi, az építésügyi, a város- és községgazdálkodási miniszterek biztosítsák, hogy a termelőszövetkezetek a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához évenként megtervezett beruházásaikat (istállók, dohány- pajták stb.) maradéktalanul megvalósíthassák. Biztosítsák a gazdasági .központok, majorok legszükségesebb közművekkel való fokozatos ellátását. Ki kell dolgozni a jelenleginél jobb és olcsóbb, a helyi adottságokat figyelembe vevő új típus-terveket és az építkezéseknél fokozottabb mértékben kell támaszkodni a termelőszövetkezetek saját erőforrásaira, A Minisztertanács határozata ezután a termelőszövetkezetek belső életével foglalkozik. Kimondja, hogy nagyobb gondot kell fordítani a brigádoknak a családtagokkal és új belépőkkel való megerősítésére. Biztosítani kell a brigádokon belül a munkacsapatok megszervezését. A termelőszövetkezetekben a részesművelést meg kell szüntetni, s alkalmazni kell minden termelőszövetkezetben a terv túlteljesítéséért járó természetbeni és pénzbeli premizálást. A Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, a földművelésügyi miniszter, a tanácsok végrehajtó bizottságai és a szakigazgatás szervei gondoskodjanak arról, hogy minden mezőgazda- sági termelőszövetkezetben és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportban az alapszabályt feltétlenül tartsák be. Azokat az állami és termelőszövetkezeti vezetőket, akik a különböző szabályellenes tevékenységet eltűrték, vagy elősegítették, felelősségre kell vonni. Fel kell lépni az alapszabálytól eltérő minden törekvés, de különösen a háztáji gazdaságok egészségtelen növelése ellen. A háztáji gazdaság keretét meghaladó, a belépéskor be nem adott igás- és haszonállatot a tagok utólag kötelesek bevinni a közös gazdálkodásba. Azokat a tagokat, akik állataikat, felszerelésüket a belépést közvetlenül megelőzően adták el, az alapszabálynak megfelelően kötelezni kell arra, hogy az eladott állat és felszerelés 1 értékének 20—35 százalékát egy éven belül a fel nem osztható szövetkezeti alapba befizessék. Attól a tagtól, akinek háztáji gazdasága a megengedett méreteket meghaladja, meg kell vonni a háztáji gazdaságot megillető adó és beadási kedvezményeket. A határozat ezután arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezetekben meg kell szilárdítani az állami fegyelmet, a közös vagyon megbecsülését és biztosítani kell a jövedelem igazságos, alapszabály szerinti elosztását. Az állami szerveknek az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtsniok az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportoknak, hogy az alapszabályban előírt közös munkákon túlmenően közös termelést alakítsanak ki. Biztosítani kell a termelőszövetkezeti könyvelők szakmai képzettségének megjavítását. A SZÖVOSZ tegye lehetővé, hogy a földművesszövetkezetek nyújtsanak hatékony segítséget a tsz-ek könyvelésének ellátásához. A kisebb termelőszövetkezetek könyvelésének ellátására a helyi tanítókat a tanácsi vagy vállalati dolgozókat is fel lehet kérni. A Minisztertanács felhívja az állami szerveket: mindent kövessenek el annak érdekében, hogy fejlődjék, erősödjék a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok baráti kapcsolata. Hívják meg a termelőszövetkezetek közgyűlésére a szövetkezés iránt érdeklődő dolgozó parasztokat. Szervezzenek látogatásokat a jól működő termelőszövetkezetekhez és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokhoz. A Népművelési Minisztérium biztosítsa, hogy az élenjáró termelőszövetkezetek eredményei már ez évben a propaganda- munka és egész kultúréletünk középpontjába kerüljenek. A Minisztertanács határozata végül kimondja, hogy az állami szervek az eddiginél határozottabban lépjenek fel az osztályellenség termelőszövetkezet-ellenes tevékenységével szemben, akadályozzák meg a kulákoknak és más osztályidegen elemeknek a termelő- szövetkezetekbe való beférkőzését. A termelőszövetkezetekbe befurakodott kulákokat és más osztályidegen elemeket pedig távolítsák el. A Minisztertanács megköveteli az állami szervektől és elvárja a termelőszövetkezetek vezetőitől, hogy a mezőgazda- sági termelés fellendítése érdekében hozott határozatokat maradéktalanul végrehajtsák és a termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése érdekében olyan munkát végezzenek, amelynek eredményeként a termelőszövetkezetek már 1955-ben jelentősen megerősödnek és számbelileg növekednek. (A határozatot teljes egészében a Magyar Közlöny május 10-i számában közölte.) I
