Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-12 / 38. szám

I ■ VUA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Al MDP HEVESMEGYEI PARTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM. Ára 50 fillér 1935 MÁJUS 12. CSÜTÖRTÖK GÉPI MUNKÁ VAL A NÖVÉNYÁPOLÁS SIKERÉÉRT — A Népújság ankét ja nyomán — Egymásután érkeznek a jelentések, hogy termelő­szövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink megkezd­ték s gyors ütemben végzik a növényápolás igen fontos munkáját. Az elmúlt évek tapasztalatai, a párt helyes ta­nácsai világossá tették a falu dolgozói előtt: nemcsak a vetésen, a kapáláson is múlik, bő lesz-e a termés. Külö­nösen nagyjelentőségű a növényápolási munka gyors és eredményes elvégzése szempontjából, hogy egyre többen ismerik fel ezen a területen is a gépi munka felbecsülhe­tetlen segítő erejét, s előnyét. A Népújság szerkesztősége és a megyei tanács mező­gazdasági igazgatóságának közös ankétja is — melyen a megye számos termelőszövetkezetének elnöke, agronómu- sa. valamint a gépállomási dolgozók vettek részt — ezt a felismerést példázza. Az ankét részvevői maguk is el­mondották, hogy a gabonatermelés fokozása mellett nem kevésbé fontos a kapásnövények hozamának emelése. A burgonya és a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica legfontosabb népélelmezési cikkek, terméshozamuk átla­gai messzemenően befolyásolják dolgozó népünk életszín­vonal alakulását. A termelőszövetkezetek döntő többsége korszerű agrotechnikai módszerekkel végezte a kapások ültetését — ez azonban még csak az első lépés a jó ter­més biztosításához. Hogy tele lesznek-e a magtárak, hogy lesz-e bőven kukorica és burgonya — az a növényápolás­nál, a kapálásnál dől el. Egyszerű tények igazolják, hogy a kellő időben és számban végzett kapálás mázsákban kifejezhető termés­többletet eredményez. A cukorrépa minden egyes kapálása a mi viszonyaink között 15—20 mázsával emeli a termés­hozamot. a kukoricánál egy mázsa, vagy még több is le­het az emelkedés — s megfordítva: 30—10 százalékos terméscsökkenés következhet lie, különösen az első ka­pálás késedelmessége miatt. Hacsak 100 hold kukoricát veszünk alapul. 30 mázsás elérhető termésátlaggal, akkor ezen a példán mérve, a csökkenés elérheti az 1000 má­zsát is. Igen nagy szám ez, kétszáz sertést lehet szép gömbölyűre hizlalni ennyi kukoricával. A falu ilyenkor éjt nappallá téve dolgozik, hogy a sarabolást, kapálást, a szénabetakaritást, az aratásra való felkészülést mind-mind időre elvégezze. S az elmúlt évek példái azt icjazolják. hogy a kétségtelen nagy igyekezet eile—r;- nem mindenhol, s nem mindenkor teljes a siker. Ezért van rend kívül fontos szerepe a gépállomások­nak, elsősorban < melőszövetkezetek, de az egyénileg dolgozó parasztok növényápolási munkájának támogatá­sában is. Ferenc József, a mezötárkányi Szabadság Termelő- szövetkezet elnöke arról beszélt az értekezleten, hogy a termelőszövetkezetek egy részében is még korszerűtlenül úgy folyik a munka, mint ahogy ötven évvel ezelőtt is dolgoztak a mezőgazdaságban. A régi módszerek drágít­ják a termelést, csökkentik a szövetkezeti tagság jövedel­mét. A viszneki Béke Termelőszövetkezet elnöke, Csombók József, konkrét példákkal bizonyította be a gépi munka előnyét, azt, hogy a növényápolásban is segíthetnek a modem agrotechnika nehéz fegyverei. Zetor dolgozik a szövetkezet földjén, a növényvédő gépállomás végzett vegyszeres gyomirtást — s nemcsak gyorsabb, de sokkal olcsóbb is volt a munka. Elmondották a részvevők, hogy természetesen csak ott tud jó munkát végezni a gép, ahol megteremtették a gépi munkának a megfelelő körülményeket. A négyzetes vetés már most meghozza gyümölcseit, amikor keresztbe, hosszá­ba járhat benne a gép, kapálhatja a táblákat. Márpedig ilyenkor, amikor ha száz keze volna az embernek, az is kevés volna, — igen jó dolog, ha a gyors gépek végzik a szaporátlam. nehéz munkát. A traktor vontatta kultivá- tor egy nap alatt például nyolc holdat is megsarabol, kézi­kapával pedig több mint négy napja telik el egy ember­nek, míg végez egy holddal. S mivel a gépi munka sokkal olcsóbb — egy hold bére 22 forint — a háromszori kapá­lás tehát — keresztben, hosszában, a négyzetes ültetés­nél — mindössze 132 forint. Ugyanennyi munka kézierő­vel egy termelőszövetkezetben elvisz 12 munkaegységet is. s ha egy munkaegységre 30 forintot terveztek, könnyű ki­számolni, hogy 228 forinttal drágulna egy hold termény elő­állítási költsége. Világos, érthető példák ezek, az ankét részvevői több ízben aláhúzták a gépi munka jelentőségét a több és ol­csóbb termelésben, a mezőgazdasági munka kultúrája színvonalának emelésében. Az ankét lényegében azt a megyeszerte tapasztalható örvendetes hangulatot tükrözte, amely megelégedettséggel, őszinte örömmel fogadja a munkásosztály segítségét, egyre inkább elismeri a gépi munka fölényét. Erről beszéltek az agronómusok, erről a termelőszövetkezetek elnökei. Éppen ezért nagy és fe­lelősségteljes az a munka, amely gépállomásainkra hárul. Több kifogás hangzott el az ankéton a munkafegye­lem terén, és a munka minősége ellen, elsősorban a péíer- vásárai gépállomással szemben. A gépi munka nem csoda, a gép egymagában még nem jelent több termésl. Fegyelme­zett, jó munkára, a gépek megfelelő kihasználására, kar­bantartására, a szerződések betartására van szükség, mert csak ez öregbíti a gépi munka jó hírnevét, csak ez segíti a szövetkezeti mozgalom további erősítését. Arra van most szükség, hogy a nagy munkában ösz- szefogjanak a gépállomások és a szövetkezetek, hogy he­lyesen szervezzék meg feladataik elvégzését, hogy való­ban bőséges termést takarítsunk be ebben az esztendőben. Az ankét részvevői külön is hangsúlyozták, hogy a KV. márciusi határozata értelmében mindent elkövetnek a nö­vényápolási munka sikeres elvégzéséért. Segítsék ebben egymást kölcsönösen a szövetkezetek és a gépállomások, de segítsék ebben az egyénileg dolgozó parasztokat is. Sürgetős a munka, ilyen­kor szorgalmasan dolgoz­nak a tarnaszentmiklósi gépállomás tiszanánai bri­gádszállásán is a javító- brigád tagjai. A képen Széles Ferenc szerelő ekét javít. Z V-»•: ÜiiíimfZ . s, HÍRADÁS A FÖLDEKRŐL TARTSUNK NÖVÉNYÁPOLÁSI HETET A Népújság és a mezőgazdasági igazgatóság ankétja részvevőinek felhívása Heves megye dolgozó parasztjaihoz Mint lapunk más helyén már hírt adtunk, a Népújság szer­kesztősége és a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága az elmúlt hét szombatján ankétot tartott a növényápolás gépesí­tésével, s gyors elvégzésével kapcsolatban. Az ailkéton a megye számos termelőszövet­kezetének elnöke, agronómusa, gépállomási dolgozók vettek részt. A részvevők felhívással fordultak a megye minden ter­melőszövetkezetéhez. gépállo­másához, egyénileg dolgozó pa­rasztjaihoz, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata eredményes végrehajtásáért, az idei bő termés biztosításáért tartsanak május 16-tól május 23-ig „növényápolási hetet". A növényápolási héten dolgozza­nak úgy, hogy az első kapálást mindenütt befejezzék a megyé­ben. hogy Heves megye to­vábbra is megőrizze első helyét az országos mezőgazdasági ver­senyben. l/ Az ország első megyéjében az első járás: a füzesabonyi, az első két község: Kápolna és Boconád Megyénk dolgozó parasztjai a tavaszi munkák, a talajelő- készítés, a vetés gyors elvégzé­sével igyekeztek megteremteni a tavasziaknál is a bő termés alapját. A lelkes munka ered­ményeként a megye el tó lett az országos mezőgazdasági r cr- seny első szakaszában. A já­rások között a legjobb munkát a füzesabonyi végezte. Itt igen sok segítséget nyújtottak a ter­melőszövetkezeteknek, s az egyénileg dolgozó parasztoknak a községi és gépállomási agro­nómusok, Pocok Barnabás elv­társ járási főagronómus veze­tésével. A megye két legjobb községe Boconád és Kápolna, ahol a tsz-ek és egyénileg dol­gozó parasztok határidőre elvé­gezték a soronlévő munkát, jó eredményeket értek el a trá­gyázás! terv teljesítésénél, és az ősziek íejtrágyázásánál. A legjobb járás 1000, a két leg­jobb község 800—800 forint ju­talomban részesült. li I! Fontos munka az őszi kalászosok gyomtalanítása is. Ezért végzi olyan serényen a tiszanánai Szombati házaspár. Tapasztalatcsere a viszneki Béke TSZ-ben A gyöngyösi járás tsz-elnö- kei, szövetkezeti és községi agronómusai, élenjáró dolgozó parasztjai tapasztalatcserén vettek részt a viszneki Béke TSZ-ben. Fékete Zoltán egye­temi tanár A gyöngyösi járás jellegzetes talajtípusai címmel tartott előadást. A járás tala­jának sajátosságaival, a talaj- javítással, talajvédelemmel és a talajerő-gazdálkodással fog­lalkozott előadásában1. Ezt gya­korlati bemutató követte. Ka­csó András, a Növényvédő Ál­lomás igazgatója a vegyszeres gyomirtást, Bénák István tech­nikumi igazgató a négyzetes kukoricavetőgépet, míg Fekete professzor a talajminták vizs­gálatát mutatta be. Á jól sikerült tapasztalatcse­re részvevői azzal az elhatáro­zással tértek haza, hogy a hal­lottakat hasznosítják munkahe­lyükön. Ültetik a dinnyepalántákat a megyében Megyénkben, az ország egyik legismertebb dinnyeter­mő vidékén az idén 2000 hol­don termelik a legkiválóbb cu­kor. és görögdinnye fajtákat. Kál, Heves és Csány homokos talaján a kapásokkal egyidőben ültetik a melegág' ban nevelt dinnyepalántákat. A 2000 hol­das dinnyeterületnek csaknem háromnegyed részén már föld­be kerültek a palánták. A káli zöldségtermelő szakkörbe tö­mörült egyénileg dolgozó pa­rasztok is szorgalmasan dol­goznak: 388 hold paradicso­mon, 50 hold dohányon és 125 hold korai borsón kívül 126 holdas táblán dinnyét termel­nek. Szabó Mátyás középpa­raszt, a szakcsoport elnökének irányításával közel 40 holdon tették földbe a dinnyepalántát. A szakcsoport tagjai úgy ter­vezik, hogy hamarosan befe­jezik a palántázást. Egy-kát nap ás megkezdi a növényápolást az egri gépáiiomás Az egri gépállomás traktoro­sai derekasan dolgoztak a ta­vaszi mezőgazdasági munkák­ban. Tervüket határidő előtt húsz naDpal teljesítették. Több mint kétezer normálhold érté­kű talajmunkát végeztek a körzetükhöz tartozó termelő- szövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok földjén. Az ide­jében végzett munka és a ked­vező időjárás hatására roha­mos fejlődésnek indult a nö­vény a földeken. A gépállomás mezőgazdászai minden nap kint járnak a határban és fi­gyelik, hogy amint lehet, nyomban megkezdhessék a gé­pi növényápolást. Jól felkészül­tek arra a munkára is. A nö­vényápoló gépek javítását — melynek határideje májas 20. — még a hónap első napjaiban elvégezték. Két függő kultivá- tor, egy Zetor és a nemrégiben érkezett könnyű Lanz-Bulldog traktor áll készen. Az idén nö­vényápolásban is nagy segítsé­get nyújtanak a tsz-eknek és az egyéni gazdáknak. 265 hold sarabolásra és gépi kapálásra kötöttek szerződést. A gépállo­más traktorosai még a hátra­lévő néhány hold kukorica ve­tését végzik, de néhány napon, belül már hozzálátnak a cukor­répa sarabolásához is. A felszabadulási verseny végleges eredménye Április 30-val lezárult a felszabadulási verseny. A ver­seny négy hónapja alatt a gyöngyösi járás változatlanul meg­őrizte jó munkával az első helyet, és ez' -l az országos elsők köze került. A járások végleges sorrendje a következő: Járási VB elnök 1. Gyöngyösi járás Cseres János 2. Pétervásári járás Kelemen Ferenc 3. Hatvani járás Molnár Dezső 4. Egri járás Csirmaz Árpád 5. Hevesi járás Orosz Miklós 6. Füzesabonyi járás Kelemen János Begyűjtési Hivatni vezető. Polgári István Maruzs Vilmos Világosi Tibor Paparó József Papp Sándor Péterfalvi Tibor A községek versenyében a legjobb eredményt a következők érteik el: Gyöngyösoroszi Gyöngy össolymos Visonta Visznek Községi VB. elnök Molnár Antal Neményi János Berzsenyéi Béláné Tari József Begyűjtési megbízott Honavecz Lászlóné Molnár Lajos Özse Balázs' Szabó János A termelőszövetkezetek közül az atkári Micsurin, a mező- tárkányi Győzelem, a vámosgyörki Haladás, a viszneki Béke, a gyöngyösoroszi „Február 25.“ és a gyöngyösi Dózsa teljesítet­ték legjobban az első négy hónapban begyűjtési kötelezettsé­güket. Az átányi Petőfi TSZ-ben minden családtag dolgozik ncs Az elmúlt ősszel több tag kilépett az átányi Petőfi TSZ- ből, mert jogtalan követelései­ket nem teljesítette a vezető­ség. Ügy gondolták, nélkülük a tsz nem tudja majd elvégezni a növényápolási munkát. A bent maradt tagok azonban nem vesztették el fejüket, s en­nek is köszönhető, hogy már 17 taggal szaporodott a tagság lét­száma, Az évi termelési tervet alaposan megtárgyalta a tag­ság. és elhatározták, a növény- ápolásban is példát mutatnak az egyéni gazdáknak. A nö­vényápolás jó elvégzése érde­kében elhatározták, hogy be­vonják a családtagokat is a közös munkába, s ebben első­sorban a párttagok és a tsz- vezetőség mutattak példát. Ju­hász Károly elvtárs, a tsz-el- nök, elsőnek vállalta, hogy fe­lesége 200 négyszögöl cukorré­pa egész évi munkáját elvégzi. A lelkes asszonyok követték a példát, és sorra vállaltak évi művelésre kapás területeket. Baráth Cyörgyné, Kaja János- i né, Madarász Sándorné, s ve-1 lük együtt összesen 18 család­tag vállalása eredményeképp most már a tagokra fejenként csak 800 négyszögöl kukorica, 266 négyszögöl dohány, 264 cukor- és takarmányrépa, és 444 négyszögöl napraforgó meg­művelése jut. így lehetővé vá­lik, hogy a növényápolásban első legyen szövetkezetük a hevesi járásban. Kiszámolták a tagok azt is, hogy a terv alapján kire, mennyi munka­egység jut, s így mindenki tudja, milyen munkát kell el­végeznie. hogy a tervezett 44 forintos munkaegység értékét ne csak elérjék, hanem túl is teljesítsék. A termelőszövetke­zet a május 1-i versenyben második helyezést ért el. cu­korborsójukat meg is sara- bolták május 1-ig. A helyes vezetés, a család­tagok lelkes munká.: sí« ték a további fej r \ ,1» munkák jó elvégzés e. Kovác Hevesi Jár; ‘acS

Next

/
Oldalképek
Tartalom