Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-05 / 36. szám

1955 május 5. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 T Szarvas Jánosné járási tanácstag begyűjtési versenyre hívja a inegye összes tanácstagjait... Szarvas Jánosné egyénileg dolgozó parasztasszonyt Fel­német dolgozói járási tanács­tagnak választották meg. Szarvasné munkájával bebizo­nyította, hogy méltó a biza­lomra. Elintézi a dolgozók jo­gos követeléseit, példát mutat az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésében. Sertés és vágómarha beadását már egész évre teljesítette, s ren­dezte tojás beadását. A napok­ban teljesíti a baromfibeadási kötelezettségét, példát mutat a mezőgazdasági munkák el­végzésében és az adófizetésben is. Példáját követik a válasz­tókerület dolgozó parasztjai. Szarvas Jánosné nem elégszik meg az eddig elért eredmé­nyekkel, hanem elhatározta, hogy kerületében teljesen rendbeteszi a begyűjtés és az adófizetés ügyét. Ennek érde­dében vállalta, hogy egész évi beadását augusztus 20-ra tel­jesíti és a választókerület la­kóival beszélgetve biztosítja, hogy azok is pontosan telje­sítsék a negyedévi terveket. Az esedékes negyedévi adót pontosan teljesíti és választó- kerülete lakóinak is megma­gyarázza az adófizetés jelentő­ségét, ezzel biztosítja, hogy azok is eleget tegyenek kötele­zettségüknek. Személyes példamutatással és felvilágosító munkával eléri azt is. hogy a dolgozók időben elvégezzenek minden soronlé- vő mezőgazdasági munkát. Versenyre hívja ezeknek a pontoknak alapján a me­gye valamennyi járási tanács­tagját, hogy a választókerület­ben rendbehozva a begyűjtés és az adófizetés ügyét, járul­janak hozzá ahhoz, hogy me­gyénk az országos versenyben az elsők közé kerüljön. 140 ezer mázsa dinnyetermésre számítanak tíinoyetermeíöink Megyénk termelőszövetkeze­tei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai az idén több mint két­ezer holdon termelik az or­szágszerte híres hevesi diny- nyét. A mintegy ötezer négy­zetméteres melegágyi kerté­szetben szépen fejlődnek, zöl­déinek a március végén el­ültetett magvak palántái. Csány határában — ahol évente 18—20 ezer mázsa dinnyét szednek le, — az idén több mint 600 holdon termelik a kiváló cukor- és görög­dinnye fajtákat A csányi dinnyetermelők tapasztalatai ezerint, a palántáról nevelt dinnye, nemcsak hamarabb hozza a termést, hanem jobb ízű, vékonyabb héjú, mint a magról vetett. Ezért jól bevált módszerrel melegházakban, gyepkockákban nevelik a pa­lántákat. A futóhomoknál alig valamivel kötöttebb talajt ké­szítettek a dinnyének, ősszel holdanként 100—120 mázsa istállótrágyát szántottak a földbe, tavasszal pedig fészek­MÊG CSAK készültek a nagy ünnepre, mikor kint jár­tam Kiskörén. Készültek mun­kával:, egyetlen nap hat szarvasmarhát, s kilenc sertést vittek a begyűjtőhelyre, már csak holdak hiányoztak, hogy végezzenek a 2000 hold rizs ve­tésével, közel járt a kukorica­ültetés befejezése. Sok ember­rel beszélgettem a múltról, a verőfényes jelenről, arról, hogy a szabad tíz esztendő gyökeresen megváltoztatta a falu életét. Lapozgatok a jegy­zetemben és próbálom lemér­ni, honnan indultak, hol tarta­nak ma. ★ Hajnalodott. A kelő nappal együtt feltámadt a szél is. Fel­kavarta a port, vitte a levele­ket, aztán bírókra kelt az úton haladó asszonnyal is. Molnár- né összébbhúzta vállán a vá­sott kendőt, féltve szorította magához a csöppnyi gyereket. Orvoshoz indult vele, gyalog, a szomszédos községbe, mert az intéző úr nem adott kocsit. Elhatározta, így is nekivág, s ha kell, megfizeti az orvost,. : de késő volt már. Néhány nap­ra rá meghalt a kicsi. A halál oka: bélhurut, de bátran írhat­ta volna az orvos azt is, hogy a hideg, egészségtelen cseléd­lakás, a szűkös kommenció, amiből még jóllakni sem le­het, az.embertelen robot, ami ellopja az anyatejet a cse­csemőktől. Néhány esztendő múlva be­költöztek a püspöki uradalom­ból a faluba. Úgy gondolták, ott talán könnyebb lesz. De nem volt jobb. Az ember na­pokig eljárt ingyenmunkára az intézőhöz, hogy nyáron arat­hasson. Mikor jó volt a termés, keresett egy nyáron 4—5 má­zsa búzát, 2—3 mázsa árpát. Ha sikerült géphez is elmenni, keresett még ehhez 5 mázsa trágyázásba ültetik az erős palántákat. A község dinnyetermelői úgy tervezik, hogy holdanként legalább 80—100 mázsa zama­tos dinnyét termelnek. Ezért amint a talaj kellően felmele­gedik — de legkésőbb május első napjaiban — kiültetik a palántákat a szabadba. Megyénk dínnyetermelő tsz-ei és egyénileg dolgozó paraszt­jai szakszerű munkával az idén körülbelül 100 ezer má­zsa görögdinnyét és közel 40 ezer mázsa cukordinnyét akar­nak termelni. félmillió forint forgalom ai fgri Vomiéglátóipari Vállalatnál a/ Umtepck alatt Az ünnepek alatt az Egri Vendéglátóipari Vállalat közel félmillió forintos forgalmat bo­nyolított le. Az egri üzemek­ben a két nap alatt elfogyasz­tottak 340 hektó sört, 285 hektó üdítőitalt, 36 hektó szódát és 60 hektó bort és egyéb szeszes­italt. gabonát. De mit jelentett ez egy öttagú családnak, ahol a kenyér volt a fő eledel. Ké­sőbb kubikmunkára kezdett járni. A bandagazda 30 fillért kapott egy köbméter föld után, nekik ebből 13 fillér jutott. Ha egy héten 10—12 pengőt kere­sett, akkor már tervezni is lehetett, hogy új kartonkendőt visz haza az asszonynak. így élt a falu lakóinak egyharmad része, föld nélkül, cselédsor­ban. És akinek földje volt? Kis­köre szántóinak majdnem a fele szik. Úgy telt el az egész életük, szakadatlan kemény harcban a szikkel, ami a leg­jobb esztendőkben is szűkmar- kúan fizetett. És hány olyan esztendő volt, amikor a belé vetett magot sem adta vissza. Patkó Jánosék nem egy ilyen esztendőre emlékeznek vissza. Kivirágzott a sziksó, a forró nyári napokon. Nem termett, pedig sok munkát öltek bele. A szik könyörtelen, s ha egy- egy rossz esztendő után nem tudtak fizetni a banknak, meg­perdült a dob a ház udvarán, s még ezt a mostoha földet is kihúzták a lábuk alól. Persze akadt egy-két ember, akinek jól ment. „Vitéz“ Nagy Lajos, Pécs István, meg Háger birto­ka a szegény emberek verej­tékéből őtt nagyra. Nem volt nehéz, hiszen, ha egy-egy mun­kás öt mázsa gabonát vitt haza a cséplés után, Hágernek, a géptulaj onosnak 120 mázsa jutott. ILYEN VOLT az élet Kis­körén tíz esztendővel ezelőtt, míg a felszabadító hadsereg el nem sodorta a nép nyaká­ról az élősködőket. 1945-öt ír­tak. Kora tavaszi nap volt. A kommunista párt helyiségében leírhatatlan boldogsággal néz­ték Kelemen Jánosék az újsá­— Istenmezei úttörők ápri­lis 24-én jól sikerült műsoros estet rendeztek a bánya kul­túrtermében. A műsor bevé­telét az úttörők nyári táboro­zására fordítják. — A pálosvörösmarti fiatalok a DISZ 11. kongresszusának tiszteletére elhatározták, hogy társadalmi munkával ifjúsági házat építenek. Idáig már 20 ezer forint értékű munkát vé­geztek el. — A pétervásári járásban befejeződtek a kulturális se­regszemle körzeti bemutatói. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak Párád népi tánc­csoportja, a Mátravidéki Fém­művek párostónea, Bátor köz­ség MNDSZ-énekkara, Heves­aranyos színjátszó csoportja, a mátraballai úttörő zene- és énekkar. — A Népművelési Miniszté­rium illetékes főosztálya fog­lalkozik az egri állandó szín­ház alakításával. A tervek szerint a 90 főből álló társu­lat augusztusban megkezdi munkáját. Az első bemutatót szeptember elejére tervezik. Ez a színház látja majd el He­ves megyét is műsorokkal. EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Kerékgyártó Károly, Murányi Rozália. Újhelyi Márton. Szabó Zoltán, Horváth István, i Megyeri Csaba. Tóth János, Mol- ; nár Erzsébet, Kocsis Ilona, Do; moszlai Mária, Tóth István. Házasságot kötöttek: Kuzman Oszkár—Tóth Anna. Fülöp La­jos— Orosz Róza, Tó'.h Sánctól— Kővári Irén, Puszter Lajos—Nagy Julianna. Meghaltak: Hart Antal, Hanus Sándor, Siller Rozália, Mata Ist- vánné. Lakatos Adolf, Kovács Jó­zsef.- ■ ■ O---------------------­K ilencvenöt féle külföldi folyóirat sport és faihp a hiílapszaküzletben Az egri hírlapszaküzletbe naponta érkeznek az új, külön­féle újságok, divatlapok. Min­denki megtalálhatja azt, ami legjobban érdekli. A l‘Huma- nité, Volksstimme, a 1‘Unitá legújabb számai, a sportkedve­lők a Sport in Bild, a Sport Miroirt, az asszonyok pedig a német és francia asszonyok lap­ját, s a legszebb, legváltozato­sabb divat- és kézimunkalapo­kat, közülük a Könnyűruhák német, a Szoknya és blúz ma­gyar, a Gyermekdivatlap fran­cia számait kaphatják. De ta­lálhatnak itt horgolást, kötést, szövést, mintalapokat is. Az öt hete létesült hírlap- szaküzlet eddig közel 4000 fo­rintot forgalmazott. Hibának találjuk azonban azt, hogy gyón kiesik a forgalomból. He­lyes lenne, ha a főutca elejére, az üresen álló Dénes sportiroda helyére költöztetnék a hírlap- szaküzletet. Az egri honvédség patronálja az egri járás termelőszövetkezeteit Tavaszi vasárnap Mezőtárkányban Mintegy 3000 úttörő és DISZ- fiatal gyűlt össze május 2-án Mezőtárkányon, hogy részt ve­gyenek a közös ifjúsági talál­kozón. Már a kora reggeli órák­ban egymás után érkeztek a környező községek fiataljai. Az ünnepség megnyitóján — melyet Sz. Kovács János elv­társ, a járási DISZ-bizottság titkára tartott — részt vettek a járási pártbizottság, a járási tanács és a megyei DISZ-bi- zottság küldöttei is. A meg­nyitó után szebbnél szebb kul­túrműsorokkal ének-, táncszá­mokkal szerepeltek a fiatal együttesek. Nagy sikert aratott a füzesabonyi és a mezőtár- kányi általános iskola ének- és tánccsoportja. A mezőszemerei községi kultúregyüttes lakodal­mas táncával érdemelte ki a közönség nagy tapsát. A sportpálya zöld gyepén egész nap gazdag sportműsor­ban gyönyörködhettek a rész­vevők. Röplabda, futballmérkő­zések és különböző atlétikai számok gazdagították a nap műsorát. A találkozó sikeréért dicsérd illeti elsősorban a lel­kes pedagógusokat és a kis út­törőket. A rendezvény legfőbb hibája az volt, hogy nem tud­ták eléggé mozgósítani a kör­nyékbeli DISZ-szervezeteket. A találkozó e hibája mellett is, szép és hasznos volt, jó szóra­kozást nyújtott a megjelent fia­talságnak és a mezőtárkányi dolgozóknak. Nyári prémiumot biztosít az Allatforgalmi Vállalat az augusztus végéig átadott sertések után Megyénkben a malac és süldő állomány az elmúlt hó­napokban örvendetesen meg­nőtt. Ezek értékesítése a nyári hónapokban szerződéssel biz­tosítható legelőnyösebben. A Heves megyei Állatforgalmi Vállalat július 31-ig köt a gaz­dákkal malacokra és süldőkre sertéshizlalási és bacon (hús­sertés) nevelési szerződést. A megye minden községében szép számmal kötöttek már szerződést. A jó átvételi ár mellett nyári prémiumot kap­nak a szerződők és legalább öt sertés lekötése esetén meny- nyiségi prémiumot is. Nagyobb tételre több gazda is társulhat. A mennyiségi prémium húsz darabig 80 fillér, ezen felül, 1 forint kilónkint. A leszerződött sertéseket legkésőbb szeptem­ber 30-ig kell átadni, nyári prémiumot azonban csak az augusztus végéig átadott ser­tések után kapnak a gazdák. mostet RENDÖBST — A B. M. Heves megyei fő­osztály rendőri szervei őrizetbe vétel mellett, bűnvádi eljárást indítottak Kovács Antal tarna- íeleszi, volt malomtulajdonos, kulák ellen, aki százötven ki­logramm nulláslisztet korpával kevert össze, s azt állataival etette fel. Ugyancsak őrizetbe vétel mellett Sike Ferenc felső- tárlrányi lakos ellen is eljárás indult, mert a Népboltban fel­vásárolt lisztet jószágaival etette fel. HÍVES MEGYE VIZET AZ ISKOLÁK TAKARÉKOSSÁG! MOZGALMÁBA! Ismét Heves megye szerezte meg az ország legjobb megyé­je címet az iskolai takarékos- sági mozgalomban. Tizenhárom fillérrel megelőzi a veszprémi iskolákat, s náluk találjuk az ország legeredményesebben ta­karékoskodó középiskoláját is, a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikumot, ahol 172.36 fo­rintja van egy-egy diáknak. A nagylétszámú iskolák kö­Az egri honvédség a járási pártaktíva-értekezleten vállal­ta el a maklártályai Kossuth TSZ patronálását. Az azótá él­teit idő alatt néphadseregünk egri alakulatai be is váltották vállalásukat. Megjavították a tsz tulajdonában lévő benzin­motort. és a tsz villanybeveze­téséhez szükséges póznákat Egerből Maklártályára szállí­tották. De nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is ko­moly segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetnek. A hon­védség kuitúrcsoportja színes műsort adott, melyre meghív­ták a község egyéni dólgOzó pa­rasztjait is. Honvédségünk nemcsak a maklártályai Kossuth TSZ-t, hanem ezenkívül a maklártá­lyai Szabadság, az andomaktá- lyai Petőfi és Lenin TSZ-t is patronálja. — Bűnvádi eljárás indul: Ju­hász Géza hatvani lakos ellen, mert 1955. január óta, a kerek­haraszti Béke TSZ-től, soroza­tosan 9800 forintot elsikkasz­tott. A nevezett szülei a felsza­badulás előtt 400 hold földön gazdálkodtak, azonban ezt a körülményt, mikor a tsz-be I könyvelőnek felvették, eltit- * kolta. zött az egercsehi bányásziskola vezet, itt már 53.54 forintja van egy-egy tanulónak. Eger- bocson az átlagbetét 50.30 fo­rmt. A Lőrinci Erőműnél is igen takarékosak a tanulók, félre tettek már fejenként 49 forintot. Vámosgyörk csak 31 fillérrel maradt le mögöttük. A 100 tanuló alatti létszámú iskolák között a szépfekvésű Bükkszentmárton pajtásai je­leskednek, nekik fejenként 58.57 forintjuk van. A rizs birodalmában got. Földreform! A párt telje­sítette sok millió paraszt régi­régi vágyát: azé lett a föld, aki megműveli. Még aznap ki­mentek a határba, s mérni kezdték a püspöki birtokot. Patkó Lajos, Bagi Béla segí­tettek leverni a mesgyekaró- kat. A fáradt, elnyűtt béresek földtulajdonosok lettek. Na­gyon nehéz volt az első tavasz. Sokszor ásó pótolta az ekét, mert iga nemigen akadt a fa­luban, de azért bevetettek minden talpalatnyi földet. Azon a nyáron arattak először maguknak a kiskörei nincste­lenek. És tudták, ezután már mindig övéké lesz a föld ter­mése, mert amikor az a 400 ezer pesti munkás „földet vissza nem adunk“ jelszóval harcra kelt, a kisköreiekért is har­colt. Telt-múlt a à idő. A cseléd élet fárasztó gondjait újak cse­rélték fel. A saját gazdaság gondjai. Nagyok voltak ezek, mert a szikkel továbbra is meg kellett küzdeni, s akik rászorultak azoknak a kulák nem adta olcsón az igát. MIT KELLENE tenni? Erről beszélgettek esténként, amikor összegyűltek, hol a pártszer­vezetbe, hol egyik másik ház­nál. Legtöbbször Kreskai elv­társ a párttitkár vitte a szót: Szolnok megyébe öntözik a sziket, s új növényt termel­nek. — magyarázta, s szavai nyomán szinte látni vélték maguk előtt a hatalmas tábla, zöldelő rizst. Öntözni kellene itt is, hiszen víz az lenne, de egyedül nem tudtak hozzáfog­ni. Nem maradtak magukra nagy gondjukkal. Segített a munkásosztály. 1949-ben a tél végén műszakiak jöttek ki, felmérték a terepet. Aztán az egyik nap nyolc fellobogózott traktor indult ki a határba. A munkások küldték, hogy fel­törjék a terméketlen sziket. Az első két kilométernyi csa­tornát Patkó Imre sokszáz kubikos társával együtt gép segítsége nélkül építette. Az ál­lam egy millió forintot fordí­tott a csatorna építésére. Háromszázhúsz holdat épí­tettek be rizstelepnek. Ki egy holdat adott le, ki felet, s ezen a területen alakult meg az állami gazdaság. Mikor ki­melegedett az idő megkezdték a vetést. Azután 1949 április 28-án megnyitották a zsilipe­ket. akkor öntözte először a sziket a Tisza. A falubeliek, ha csak idejük volt arra vet­ték útjukat, nézték, hogyan ütik fel a víztükör tetején fe­jüket a zöld levelek. Barát­koztak az új növénnyel a rizzsel, pedig akkor még ke­vesen gondolták, hogy ezé lesz a jövő itt a sziken. Ősszel 32 mázsás rizstermést arattak, ott ahol nemrégen még a leg­jobb esztendőben sem termett 3—4 mázsa búzánál több. Az eredmény elgondolkoz­tatta a kisköreieket. Egymagá­ban senki sem ment semmire a szikkel, s lám mit tett az összefogás. Lassan, lassan ér­lelődött a szövetkezeti gondo­lat. Őszre aztán Szántó István, Papp Béla, Horváth István és még néhányan, jórészt volt urasági cselédek nekivágtak az új útnak. Kizsarolt földe­ket. rossz felszerelést vittek magukkal — és óriási hitet, akaratot, hogy megváltoztassák a falu képét. Igv született meg a III. típusú Dózsa TSZ, A második esztendőben már ók is termeltek rizst, 7000 Ft jö­vedelmet hozott egy hold. * 1951-ben Tarnamiklóson meg­alakult a gépállomás. Attól kezdve a csoportban gép vé­gezte a munkák nagy részét, s az egyéni parasztok válláról is levette a gépállomás az igauzsora kegyetlen terhét. A gépi segítség, a tsz tagok na­gyobb jövedelme egyre több ember figyelmét fordította a közös gazdálkodás felé. 1952- ben öt új csoport alakult I. típuson ugyan, de már ez is lépést jelentett a közös gazdál­kodás felé. Úgy tartja a közmondás, evés közben jön meg az ét­vágy. Valahogy így voltak a kisköreiek a rizzsel. 1952-ben már kicsinek bizonyult a 2—3 kilométeres csatorna. Meg kel­lett hosszabbítani. Még azon a nyáron munkához láttak, de az már máshogy ment. Az izomszakasztó kubikmunkát gépek végezték. Földgyaluk egyenesítették a talajt, s ha­talmas Kund-ekék nyitottak utat a víznek. Az egykor ha­ragos folyó segítőtárs lett, hogy megszelídítsék, termővé tegyék a sziket. 1953-ban már 1200 holdon termeltek rizst a községben, s csak ebből több mint 7 millió forint jövedel­mük lett. És jórészt a rizster­melés eredménye, hogy tavaly a Dózsa TSZ-ben 70 forintot ért egy munkaegység. NŐTT A JÖVEDELEM, van miből vásárolni. Három éve történt, hogy a csoporttagok, ahogy megkapták a pénzt a zárszámadáson, siettek az üz­letbe, megvenni amit tervez­tek. Éjjel 1 óráig volt nyitva a bolt és másnap megint ki­nyitottak, pedig vasárnap volt. Mosolyogva mesélik ma már ezt a történetet. Most már nem félnek attól, hogy nem jut áru, tudja mindenki, a munkások termelnek annyit, hogy mindenkinek bőven jus­son. AZ EGYIK DÉLUTÁN Mol­nár elvtárséknál beszélgettünk a fiatalokról. Büszke dicsekvés­sel mutatott egy fényképet, mosolygós arcú, katonatiszt képét. A fiam — magyarázta. Most már nem a pénztől és nem a holdak számától függ, hogy ki mire viszi. Molnár elvtárs fiával együtt 12 kiskö­rei fiatal tagja néphadsere­günk tisztikarának. Mint cseppben a tenger, úgy tükrö­ződik ebben, hogy a kisköreiek is gazdái az országnak. Egy- egy nagy ünnep előtt nagy a postaforgalom. Tizenegy egye­temistának küldenek hazait. Sokan járnak középiskolába és néha messzi országból is hoz levelet a posta. Patkó Lóránd a Szovjetunióból üdvözli az ismerősöket. Ott tanul. ★ ELEVEN, PEZSGŐ az élet Kiskörén. Szántanak, vetnek, már készülnek a növényápo­lásra is, mert a borsó meg a cukorrépa, kel, nemsokára sa- rabolhatják. És mindenben a Dózsa TSZ tagjai mutatnak példát, nyugodtan igazodhat­nak utánuk a községbeliek. Mióta ott jártam nagy újság is van. Az I. típusú Oj Élet TSZCS tagjai III. típusra tér­tek át. Most ismerkednek az igazi közös gazdálkodással, de már tudják, így még jobb lesz. Hosszú utat tettek meg a kisköreiek, de ez még csak a kezdet, hiszen minden eszten­dő új eredményeket és jobb életet hoz, ha becsülettel meg» dolgoznak érte; Deák Rózsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom