Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-03 / 27. szám
1955 április 3. vasárnap 7 NÉPÚJSÁG r Uj csecsemőotthon, állatorvosi rendelő létesítése, utak, járdák, hidak építése szerepel Eger 1955. évi városgazdálkodási tervében — illést tartott Eger város tanácsa — Március 31-én tartotta rendes havi ülését Eger város tanácsa. A tanácsülésnek ünnepi hangulatot, színt kölcsönzött az a tudat, hogy pár nappal nagy nemzeti ünnepünk, fel- szabadulásunk 10. évfordulója előtt zajlott le s olyan napirendi pontok megtárgyalására került sor, melyek irányt szabnak a tanács további munkájához, s Eger dolgozóinak békés, alkotó életét teszik szebbé. Friedrich Sándorné elvtársnő megnyitója után Kocsmár János elvtárs, a városi tanács VB-elnöke ismertette az első napirendet. Beszámolt az előző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról, majd a felszabadulásról, a 10 évvel ezelőtti állapotokról emlékezett meg. „Tíz éve, hogy véget ért a szörnyű elnyomatás és az emberek a romok között kezdték meg újra az építő munkát, a pusztító tüzek még ki sem hűlt helyén." — mondotta beszédében Kocsmár elvtárs. A KV március 2—4-4 határozata szellemében, a városi és járási tanácselnökök országos értekezlete alapján ismertette milyen eredményekkel büszkélkedhet, milyen hibákat követett el a tanács 1953 júniusa után. A tsz-ek fejlesztéséről, megszilárdításáról szólva elmondotta, hogy Eger város tsz-ei gyengék, ami annak tudható be, hogy olyan hang terjedt el még a vezetők körében is, mely szerint a gyenge tsz-eket, a megerősítés helyett fel kell oszlatni. Lovat, adtak ezzel az ellenséges elemek alá. Pedig a dolgozó parasztság boldogulása, életének szebbé tétele csak egy úton, a lsz-be való tömörüléssel érhető el. A beszámoló Lenin elvtárs szavait idézve, a begyűjtés fontosságára is felhívta a figyelmet: „A gabonáért folyó harc, a szocializmusért folyó harccal egyenlő“. A jó beadás elősegíti a népgazdasági tervek megvalósítását és fontos az állami tartalékok növeléséhez is, továbbá a honvédelemben, a piaci árak letörésében is fontos szerepet játszik. Az osztályellenség begyűjtést gátló ténykedésére is rámutatott a beszámoló, majd az első negyedévi begyűjtési terv teljesítéséről beszélt. Az állam- polgári fegyelem betartására, a tanácstagok példamutatására is felhívta a figyelmet. Majd a tanácsvállalatok eredményeit, a tanács-apparátusban dolgozók munkáját ismertette a beszámoló. Második napirendi pontként az 1955. évi városfejlesztési tervezet megvitatására került sor. Montvai Béla elvtárs, a tervcsoport vezetője bevezetőben ismertette, hogy a tervezet a dolgozók széles bevonásával készült. A tanácstagok körzeteikben meghallgatták a dolgozók javaslatait, melyeket felhasználtak a tervezet kidolgozásához. 1955-ben a tanács 13 138 000 fórintot fordít a városgazdálkodási tervek megvalósítására. A mezőgazdaság fejlesztésére beruházott összeg 898 000 forint. A gépállomást — mely egy éve működik a városban, s ez idő alatt sok segítséget adott a dolgozó parasztság termeléséhez — 505 000 forintos költséggel tovább korszerűsítik. Állatorvosi rendelő, s vele orvosi lakás épül. Kitelepítik a város területéről a gyepmesteri telepet, a legelők, kutak tisztaságára, szérúskert bekerítésére, tűzvédelemre is gondoltak. A tanácsvállalatok fejlesztésére, korszerűsítésére 1 370 000 forintot terveztek. A Faipari Vállalat új berendezést, a Patyolat Vállalat új mosodát kap, bővítik a vágóhidat, a Húsfeldolgozó Üzemet is. A kereskedelemben: az őstermelők kérésére megszüntetik a piacon a földről való árusítást. piaci asztalokat készítenek. A húspiac helyén terménypiac épül, bekerítik a vásárteret. A Maklári úti lakók régi kívánsága teljesül, az új népbolt létesítésével, mely december 31-ig 120 ezer forintos beruházással épül fel. A város idegenforgalma megköveteli egy népbüfé létesítését. melynek építése már javában folyik a Bajcsy-Zsi- linszky utcában. Az SZMT- székházban április 30-ig új cukrászda nyílik, melyre 20 ezer forintot fordítanak. A strandon 428 ezer forintos költséggel új medence épül. A város szépítésére — parkosítás, pihenő padok készítése, utcák tisztántartása, locsolás, fásítás, játszóterek létrehozása, a meglévő népkerti játszótér bővítése — is sok-sok ezer forintot fordítanak. A meglévő lakásínség enyhítését is tervbevették. A volt minorita-épületben irodaház létrehozását tervezik s így 30 családot juttatnak lakáshoz.. A tanács segítő munkáját bizonyítja, hogy a vállalatok összeköltöztetésével ez évben már 27 család kapott megfelelő lakást." Az Ingatlankezelő Vállalat három millió forintot kap az állami házak tatarozására, felújítására. Utak, járdák, hidak építése, a vízhálózat bővítése, közfcu- tak tisztítása, új artézikút fúrása, a csatornahálózat megjavítása, mind-mind szerepel a városfejlesztési tervben. De nem feledkeztek meg az iskolák, óvodák, napköziotthonok bővítéséről, külső és belső tatarozásáról sem. Az egészségügyi intézmények számát is növelik. 1 263 000 forintos beruházással új csecsemőotthon épüL Üj körzeti orvosi rendelőt is kap a város. A tanácstagok örömmel fogadták a tervezet ismertetését. Elmondották, hogy a dolgozók munkájukkal szívesen segítik e szép tervek megvalósítását. S azt kérték a tanács végrehajtó bizottságától, hogy azokat a javaslatokat se Zárják asztalfiókba, melyeknek megvalósítására ez évben nem kerülhetett sor. Elmondották, a tervek a múltban 50 év alatt sem válhattak volna valóra, büszkén s örömmel ígérték, hogy maguk is példamutatóan kiveszik részüket a tervek megvalósításából. A tanácsülés dísztáviratot küldött hálája jeléül — a szovjet konzulátuson keresztül — a szovjet néphez, melynek hős fiai, nem egyszer életük árán is, elhozták nekünk a legdrágábbat. a szabadságot. Dísztáviratot küldtek Rákosi Mátyás elvtárshoz is, megköszönve segítségét, áldozatos munkáját. A tanácsülés ünnepi hangulatban ért véget. A felszabadulási műszak legjobbjai közül... Juhász Ferenc, 137 százalékot ért el kocsi- mozgatási tervében a hatvani vasútálla- máson Kiss Lajosnc a Hatvani Cukorgyár pek- tin üzemének egyik legjobb dolgozója •Szénás József, az MTIl iskola kiváló fiatalja, tanulásban, munkában egyaránt példát mutat. Szűcs László- né, a Hatvani Konzervgyár forrasztója, 122 százalékos átlagteljesítményt ért el Kirádi Sándor sztahanovista mozdonyvezető Hatvanban, 134 százalékra teljesítette széntakarékossági tervét Most nem a lázmérővel mérhető lázaikról akarok orvosi disszertációt írni, hanem a mérőműszerekről ki nem mutatható fellángolásokról. Az emberek ugyanis mindig hódolnak valami divatos szenvedélynek. Egy időben gyűjtési láz uralkodott, gyűjtöttek számolócédulákat, szarvasagancsot, vagy gépkocsirendszámot és egy csomó olyan dolgot, aminek az égvilágon semmi értelme nem volt. Ma ezeknek már nyomait sem találjuk. Később pénz gyűjtöttek az emberek. Ennek a szenvedélynek szórványosan még fellelhetők a nyomai. Később divatba jött a törpepapagály, annyira, hogy szegény kis madarak nem győztek szaporodni. Ma már viszont a kutyának sem kell. A törpepapagály ugyanis átadta; helyét az arisztokráciának. Nfe tessenek meglepődni, ez nem úgy értendő, hogy ezentúl kalitkában őrgrófot tartanak. Most a törpeoapagályláz helyett a „Luxemburg grófja", a „Lili bárónő", a „Bob herceg“ és a „Csárdáskirálynő“ a tömegláz tárgya. Ez olyan szenvedéllyé vált. hogy eljut a legkisebb tanyáig, ahol a helyi bélyeggyűjtőkör csasztuska brigádja is elhatározza, hogy betanulja a „Csárdáskirálynő“-t. A dolog úgy látszik, hogy csoportjaink akárhogy keresnek, mai életünkben, semmi problémát nem találnak és úgy képzelik, hogy a nagyérdemű közönséget más nem érdekli minthogy „Bob herceg“ mikor, hol, a „Lili bárónő“ kivel és a „Csárdáskirálynő“ hogyan csalja meg szerelmét. Az egyik csoport jól játssza ezeket az operetteket, a másik meg rosszabbul. Az a helyzet ugyanis, hogy ezekben a művekben nem az az érdekes, hogy például van egy Tom nevű fickó, aki egy fél kocsmát agyonver, miközben bejön egy nő a színpadra, direkt azért, hogy beleszeressen ebbe a fenegyerekbe. (Különben mi a csudát keresne egy finom kisasszony ebben a vadnyugati italboltban.) Mindenki tudja, hogy most az egész színjátszó csoport szövetkezik, hogy ők ne lehessenek egymásé, de ha megpukkadnak is ezek gazdagon összeházasodnak. Az, hogy gazdagon, azért fontos, mert egy ilyen operettben nem stílszerű, hogy a hősök dolgozni menjenek. Nem azért játszunk újra régi operettet, mert tartalmuk jó, hanem szép zenéjükért és sajnos, csoportjaikban nemigen nyüzsögnek a Petress Zsuzsák és Sárdv Jánosok. Gyakran a „primadonna“ nagy áriáját a harmadik sorban már nem hallani. (Igaz, talán jobb is), a három főből álló zenekar hallatára pedig a jobbhallású embereknek ökölbe szorul a talpuk. Ha igaz a babona, a zeEG Y KIS neszerző úgy forog a sírjában, mint egy ventilátor. Persze, azért ezeket az operetteket a közönség megnézi, volt olyan példa, hogy egyet százszor is kibírtak. Nem is beszélek aztán a hivatásos, úgynevezett .maszek brigádokról“ melyek egy kistaxiban elférő „monstre“ társulattal játsszák a „Ma- rica grófnőt“ és egy szereplő, azonkívül hogy három szerepet játszik, még a függöny mögött énekel, miközben egy kanállal egy széket ver, ami azt jelképezi, hogy kint dúl a csata. A háromfelvonás hatalmas díszleteit egy nylonszatyorban hozzák el, különös tekintettel a közönség növekvő kulturális igényére. Ez csak arról jútott eszembe, hogy a megyénkben 12 csoport játsza a „Csárdáskirálynőt“ és valljuk be, a csárdásból is, meg a királynőből is megárt a sok. Mindezek mellett tény, hogy az operett kell! Jó! Szórakoztató! De csak mértékkel! A következő a tótóláz, amely sokkal ragályosabb, mint a nátha és védekezni sem lehet ellene, mert egyszer úgyis mindenki megkapja. Két embertípus van: az LÁZ-TAN egyik, aki totózik, a másik, aki totózni fog. A totóláz tünetei a következők: aki megkapja, csak három számot tud, abból is az egyik X. Általában. álmodozó természetűek, akik szívesen ácsorognak a bútorüzletek kirakata előtt és építkezési vállalkozókkal tárgyalnak. házépítési terveket szövögetve, márcsak azért is, hogyha nyernek, ezzel már ne kelljen időt húzni. A to- tózók általában 100 ezrekben beszélnek és szemrebbenés nélkül veszik tudomásul, ha valaki például hatszázezer forintot nyert. Szerintük ugyanis ez csak időrendi kérdés és egyszer rájuk is sor kerül. Meg kell mondanom, ha valaki nagyobb összeget nyer, mindig lelkiismeretfurdalá- som van, mert csupán az én lustaságomon múlt, hogy nem én vagyok kénytelen felvenni a hatszázezer forintot, mert sajnáltam azt a 3,30-at A múltkor elhatároztam, hogy én is totózni fogok. E célból felvettem a kapcsolatot egy tudományos alapon möködő öreg totóssal, aki kívülről tudja a párizsi ebtenyésztő B válogatottjának névsorát, valamint a Kinizsi eredményeit tíz évre visszamenőleg, sőt azt is terjesztik róla, hogy egyszer futballmeccsen is járt. Két napon ke/&. A MM A Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat két megmunkáló részlegét még ez évben új helyen egyesíti. A vasöntöde negyedévi tervét teljesítette. Az öntöde legkiválóbb dolgozója Pethes József párttitkár, jelvényes sztahanovista, aki a fel- szabadulási versenyben állandóan 200 százalékot teljesít. Az üzem elvállalta a gyöngyöspatai Aranykalász Termelőszövetkezet patronálását. Mindennél többet ér a példamutatás Szövetkezeteink baromfifelvásárlói az utóbbi időben igyekeztek eleget tenni beadási kötelezettségeiknek. Január hónapban az értekezleten sokan megígérték, hogy személyesen is példát mutatnak a beadásban. ígéretüket legtöbben teljesítették. Egerfarmoson Nagy Kálmánné baromfi-felvásárló félévi tojásbeadását, Poroszlón Újvári Pirbska évi tojásbeadását teljesítette. Emellett több szövetkezeti és igazgatósági taggal is beszélgettek, akiket meggyőztek a beadás teljesítésének fontosságáról. Dudás Miklós 10 holdas, a szövetkezet igazgatósági tagja, majdnem egész évi tojás- és baromfi-kötelezettségének tett eleget. Példáját követte Kovács Gábor négyholdas, aki szintén elvetette a félévi tojás- és baromfibeadás gondját. Egerfarmos begyűjtése az első negyedéves tervhez viszonyítva március 22-ig tojásból 93,5, baromfiból 120 százalékot ért el. Jól halad a baromfifelvásárlás Verpelét községben is, itt meghaladta a 96 százalékot, Dormándon pedig március 24-ig a 300 kiló első negyedévi tojástervet 215 kilóra teljesítették. Pedig Csuhaj Erzsébet baromfi-felvásárló dor- mándi lakos eddig még semmit nem adott be. Nem lenne csoda, ha a községben mindenki így gondolkozna. Példamutató beadók vannak Abasáron is, például Valaskó Joachim és Előházi István. Esküdt Gyula Eger Az életbiztosítás a társadalombiztosítás célszerű kiegészítése Államunk védi, segíti a dolgozókat munkaképtelenségük, öreg. ségük esetén és gondoskodik az elhalt dolgozók hozzátartozóinak ellátásáról is, ha azok rászorulnak. Sokan megkérdik: van-e szükség ilyen körülmények között az életbiztosításra? Az elmúlt tíz év alatt államunk több. nagyjelentőségű törvényt hozott, amelyek az ország gazdasági erejéhez mérten egyre jobban elősegítik az öregek, betegek, özvegyek vagy árvák ellátását. Mindamellett a nyugdíj nem lehet egy olyan összeg, mint az, amilyet a dolgozó munkaereje teljében élvezett. A természet rendje szerint az emberek idővel megöregszenek és meghalnak. Ezért helyes, ha anyagi erejükhöz mérten maguk is gondoskodnak öregségükről. Az életbiztosítás a társadalombiztosítás célszerű kiegészítése. A biztosítási összegek kifizetését — akárcsak az államkölcsö- nöket, vagy a takarékbetétekét. — az állam szavatolja. Dolgozó népünknek a forintba vetett bizalma folytán az életbiztosítások száma állandóan emelkedik. A városi és vidéki dolgozók egyaránt igénybeveszik az életbiztosítást. Jelenleg több. mint 700 ezer dolgozónak van életbiztosítása. Népszerűek a havi öt forint díjú kis életbiztosítások, de a szerényebb összegűek mellett mind számosabbak a magasabb összeg, re kötött életbiztosítások Is. A tőkés világban a biztosító társaságokat a minél nagyobb haszon utáni hajsza jellemezte. A felszabadulás óta a blzto: Itás is állami feladat lett és nem a haszonszerzés, a biztosítottak kizsákmányolása, becsapása a cél. hanem az, hogy a dolgozók és családjuk életét gondtalanabbá tegyék. Az új életbiztosftások diját az Állami Biztosító január 1-töl kezdődően mintegy 20—40 százalékkal leszállította, s a szolgáltatásokat lényegesen kibővíte’te. Például külön díjfizetés kötelezettsége nélkül az életbiztosítást a rokkantság számos esetére is kiterjesztette. Az életbiztosításnak két fő fajtája van: haláleset! biztosítás, — itt a biztosítási összeget a bizto. sított bármikor bekövetkező halálakor fizeti ki az Állami Biztosító, — és a vegyes biztosítás. — amelynek lényege az, hogyha például egy 30 éves ember 20 évre szóló életbiztosítást köt, 50 éves korában kézhez kapja a teljes biztosított összeget, ha pedig Időközben elhalálozna, a biztosítási összeget a kötvény bemutatójánál; fizetik kiA biz'osítási díj-tételeket a nagyszámok törvénye alapján matematikusok számítják ki és az egyes biztosítások dija a biztosítási összegek nagyságától, a biztosítós Időtartamától és a biztosított életkorától függ. Egy 30 éves ember például kizárólag ha. Iá] esetére szóló tízezer forint összegű 20 éves díjfizetési tartamú életbiztosításért havi 20 forintot fizet. Ha ugyanazt a biztosítást nemcsak halál esetére, hanem arra is megköti, hogy a meghatározott időtartam lejárta után a biztosítási összeget ö maga vegye kézhez, a havi díj 38 forint. A díjhoz semmiféle pótdij. vagy illeték nem Járul és az életbiz o- sitás mentes az örökösödési illeték alól Is. resztül latolgattuk, hogy vajon a Kőbánya felső vagy Ta- ligaröcsöge győz-e a jövőheti vöröspacsi versenyen. Mindent megfontolva kitöltöttük a szelvényt, és felháborodtunk Bemáth barátomon, aki csak úgy félvállról, fittyet hányva a tudományos számításoknak, töltötte ki a szelvényét. Következő héten Bernáth felvette a kétezer forintot, én meg kölcsön kértem 80 fillért öt Harmóniára. Szóval engem még egyszer nem kerít hatalmába a totóláz. Legalább addig nem totózom, amíg 3,30-om nem lesz egy szelvényre. Szó lehet itt még a balettlázról, amely főleg a szülők közül szedi áldozatait. amit persze nem úgy kel? érteni, hogy az élte- sebb mamák felveszik a „hófehér balettcipőt" ... hanem, hogy gyermekeiket járatják balettre. A dolog egy kicsit költséges ugyan, mert időn- kint drága jelmezeket is kell csináltatni, na de a művészetért áldozni kell, s ha csak minden tízezredik gyerekből lesz Csinády Dóra, már a befektetés akkor is megérte, különösen a szóban- forgó gyerek szüleinek. Én nem tudom, ki hogy van vele. de ha nekem gyermekem lesz. inkább tornázni, úszni vagy síelni tanítom, az olcsóbb, s szerintem hasznosabb. Egy kivétel lehet csak, ha olyan tehetségesnek nem fogom találni, hogy születése után mindjárt spiccre áll és eltáncolja a „Diótörőt“. Ez nem túlzottan valószínű, igaz, hogy nem azért, mert az én gyerekem, de attól minden kitellik. Befejezésül itt van az exportláz! Ma minden valamire való ember exportcipcben, ruhában, exportingben és ex- portgalléi ban jár. — ez egy príma export áru. amit a bantunégerek nem vettek át — mutat az ötletes eladó a fogkefére. amelyen a vak is látja, hogy úgy hullik a nylonja, mint egy beteg kutya szőre. De az export, — az export! A vásárló minden további nélkül megveszi, s büszkén újságolja, hogy kis híján múlt, hogy fogkeféjével nem egy bantunéger mossa a fogait. Szóval, bármilyen rossz valami, ráfogják, hogy ex- oort, már meg is vették. Ek a név. hosy „ex- Dortcikk‘‘ márkává avat mindent. Ezért felhívom exportlázban szenvedő nyájas olvasóim' figyelmét, hogy mielőtt fenti Írásomról véleményt alkotnának, vegvék figyelembe, hogy ez tulajdonképpen egy „exportcikk“. Herbst Ferenc Pethes József sztahanovista kétszáz százalékra teljesítette tervét
