Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-24 / 33. szám

1955. április 24, vasárnap nÊpujsXg a május 1-i versenyről A gyöngyösi járás és Gyöngyös város végzett az első helyen a sajtó-terjesztési versenyben Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére a gyöngyösi járási párt-végrehaj­tóbizottság sajtóterjesztési versenyre hívta ki a megye já­rási pártbizottságait. A ver­senykihíváshoz valamennyi^ járási párt VB csatlakozott. A megyei pártbizottság agit-prop.; osztálya és a ..Népújság'1 ki- adóhivatala értékelte a ver­senyt, melynek állását az aláb­biakban közöljük: 1. a gyön­gyösi, mely a háromhónapos versenyben 803 új előfizetőt gyűjtött. 2. az egri 378 új elő­fizető szervezésével, 3. a heve­si, mely 287 példányra gyüj-, tőt előfizetőt, 4. a hatvani 256 példány emeléssel, 5. a füzes­abonyi 167 új előfizető szerve- zésével, 6. cl petervasari jcirssi párt-végrehajtóbizottság, _ ahol 131-gyel emelkedett a pártsaj­tó olvasóinak tábora. A járások eredményeiben a városok eredményei is benne szerepelnek. A városok között 1. Gyöngyös, ahol 271 példány az emelkedés, 2. Hatvan 180 új előfizetővel, 3. Eger 158 pél­dány terjesztéssel. Az eredmények alapján a megyei pártbizottság vándor- i zászlaját a gyöngyösi járási’ párt VB nyerte el- Az egri, a hatvani járási, a Gyöngyös, Hatvan városi párt VB könyv- jutalomban részesült. A verseny tapasztalatai azt bizonyítják, hogy rendszeres? szervező és felvilágosító mun­kával még jobb eredményt le­het elérni a pártsajtó terjesz­tésében. A továbbiakban az a feladat, hogy a Szabad Nép, Népújság, Szabad Föld terjesz­tése mellett nagy gondot for­dítsunk a „Tartós békéért, népi, demokráciáért" olvasótáboré-S nak kiszélesítésére is. Elsősor­ban a párt gazdasági, tömeg­szervezeti funkcionáriusokhoz, propagandistákhoz és a politi­kai iskolák hallgatóihoz kell eljuttatni a Tartós békét, mert ez nagyban elősegíti elméleti színvonaluk növelését. Tóth József, „Népújság" kiadóhivatal* vezetője Édesanyák — sztahanovisták ^ Az embereknek mennyi kedves percet, iz- Igalommal elegyített örömet, feszült várako­zást hoz a ruhavarratás. A szükséges pénz ősz- Iszegyűjtése, a szebbnél szebb anyagok közötti >válogatás, az ízlésünknek megfelelő fazon ki- : választása — mind-mind sok töprengéssel, ! tervezéssel eltöltött percet, órát okoz. Majd 'az első séta az új ruhában, a barátok, is­merősök dicsérő szava, felnőttben és gyer- 1 mekben, férfiben és nőben — senki sem kivé­tel ez alól — kimondhatatlan jó érzést kelt. Ilyenkor az új ruha gazdájának szivében a melegség, a megbecsülés érzése kel életre, a ruha megalkotója, a szabó vagy a varrónő I munkája iránt. De elindul az érdeklődések , sorozata is. Es különösen a nők körében röp­ködnek gyakorta ilyen kérdések: „Ki varrta a )ruhád?“ „Hol szoktál varratni?‘‘ „Mennyiért csinálták?“ „Vállalnak ott még munkát?“ „Kedves a varrónőd?“ „Mióta varratsz ott?“ S ki tudná felsorolni, mi mindenre kíváncsi még ilyenkor egy amúgy is mindent tudni akaró nő, aki szeret szépen és jól öltözni. Es az új megrendelők elárasztják munká­jukkal a megnevezett varrónőt. Így van ez­zel az egri Női Szabók Szövetkezete is, ahol 18 fürgeujjú, ügyeskezű asszony — nagy szak­mai jártassággal varázsol gyönyörű ruhákat, szoknyákat, blúzokat, kabátokat, kosztümö­ket, a bolti polcokon még szerényen meghú­zódó selymekből, szövetekből, vásznakból. Ahogy ott ültem az egymással versenyt kattogó, berregő varrógépek között és sze­mem követte a gyorsan tovaszáguldó ollók, a maguk után színes uszályt húzó tűk sza­bálytalan, mégis előre kimért útját, megérle­lődött bennem a gondolat: nem egyszerűen kenyérkereső munka ez, hanem valóságos mű­vészet. Igen. Cseh Istvánná, a részleg vezetője és Abonyi Béláné szabász munkája arról me­sél: alkotás ez, nielyhet épp úgy kell a hiva­tásszeretet, mint a mérnöki, a pedagógus vagy a mezőgazdasági pálya iránt. Es aki sze-y ■réti ezt a munkát, ők pedig igazán kedvelik,t az nem sajnálja a fáradságot. Ezért fordult elő, hogy sokszor még az esteli órákban is? fény árad a szövetkezet ablakaiból, bent pe-jj, dig gyorsan lendül a varrógép kereke, fárad­hatatlanul dolgozik a kéz. Mindketten régi mesterei a varrásnak, bár| Abonyi néni — megbocsát, kérése ellenére is? papírra vetem — a múltban az ipartestületi^ vizsgáztató bizottságától nem kapta meg at mesterlevelet. No, nem azért, mintha mun-î kaja nem lett volna tökéletes, időben isi hamarabb elkészült, mint a többi vizsgázó.§j Más játszott itt közre. „Szabálytalanul“ járt's el: nem előre elkészített minta szerint szabta^ ki a ruhát. Gyors képzelő ereje művészit al-2 kot ma is, ugyanazzal a módszerrel, melyre) egykor nem kapta meg a mesterlevelet. Sok-sok éve 35—36 esztendeje dolgoznak Mindketten 1930-tól Eger leghíresebb szabó­női közé tartoznak. Cseh néninek szalonjai volt, Abonyi néni előbb házi varrónő lett,® majd mikor férjhez ment, otthon vállalt mun­kát. Sok munkában átvirrasztott éjszakára| emlékezhet vissza. Hisz — miután férjétől el­vált — három gyermeket nevelt fel, nem isS akárhogy, két keze munkájával. Mindhárom| gyermeke — két fia és egy lánya van érettségizett, felelősségteljes munkakörben? dolgoznak. Nehéz élet, sok gyerek, s a koruké után is megérdemelnék már a pihenést, még-t sem akarják otthagyni a munkát, mely sólet, figyelmet, türelmet kíván, de megszámlálha-t tatlan boldog órát is ad. Mert aligha örült majd jobban Győri Erzsébet most készülő fe-S kete esküvői ruhájának, mint Cseh néni.| Keresztes hajosné szíve sem dobog maját gyorsabban, mint az Abonyi nénié, a jól ha-t ladó és szépen kivitelezett munka láttán. ^ De örülnek annak is, ha segíthetnek az ott) dolgozó varrónőknek. Oláhné arról beszél, mí-i lyen készségesen segítették őt, mikor több-a évi kiesés után a szövetkezethez került. A 60J éves Meiszler néni sem sértődik meg, ha Abo-f nyiné kedves szóval magyarázza, mit kell ki-) javítania. Es közösen, mint édesanyák, neve- r lik a három tanulót is, akik közöttük sajátít-c ják el a szabás-varrás műhelytitkait. ? Egy nagy családként élnek együtt. S a 18) családtag jól megfér egymással. Soha nincs| nézeteltérés, torzsalkodás közöttük. Mindenki) igyekszik becsülettel eleget tenni feladalá-j nak, s abban is egy véleményen vannakA hogy Cseh és Abonyi néninél keresve semí lehetne jobb vezetőt, jobb szabászt, figyel-i mesebb tanácsadót találni. De ezen a vélemé-l nyen van a szövetkezet vezetősége is. Erre\ bizonyságul szolgálhat az a tény, hogy április) 4-én elnyerték a sztahanovista címét. így lett} megérdemelten a szövetkezetnek két szíaha-t novista édesanyja. Szabó Zoltánná \ ' Május 1-re készül megyénk népe s ez új tartalmat adott a munkának. Üzemeink a má­sodik negyedév tervének túl­teljesítésével, az önköltség to­vábbi csökkentésével és se- lejtmentes munkával akarják köszönteni. Ügy dolgoznak, hogy e nagy napon kapujukra tűzhessék az élüzem-címet és legjobbjaik között kioszthas­sák a jó munka jutalmát, a kitüntetéseket. Kinn a földeken is a jobb munka gondolata fűti az em­bereket. Lesz kenyerünk, er­ről már gondoskodtak, de lesz kukoricánk, dohányunk is, er­ről napjainkban gondoskod­nak. Hogy valójában mit is tesznek, hogyan dolgoznak, azt mondják el ők leveleikben. A petőfibányai DlSZ-szer- vezet tagjai felszabadulási verseny után is nagyszerű eredményeket érnek el — írja régi levelezőnk, Klucsik László DlSZ-titkárhelyettes. Elismerés illeti a 23-as fronton dolgozó Szűcs Jánost, az osztályozó munkását, Miklós Évát és a gépműhely dolgozóját, Kuzis Ilonát. Ezek a DISZ-tagok nemcsak a munkában, hanem e fegyelemben is példát mu­tattak. Máté Margit nyolcadi­kos tanuló pedig még nem is DISZ-tag, mégis megígérte a DISZ második kongresszusá­nak tiszteletére, hogy a Dísz­be fiatalokat szervez be, s így erősíti a szövetséget. Magyar István, a hatvani já­rási tanács vb. elnökhelyette­se Rózsaszentmárton dolgozó parasztjainak áprilisi verseny­értékeléséről írt. A község dol­gozói évi begyűjtési tervüket március végére 33,5 százalék­ra teljesítették. Rendesen fi­zették az adót és a biztosítási díjat is. Most pedig május 1. tiszteletére egyik gazdagyűlé­sükön elhatározták, hogy az állat- és állatitermék beadá­sukat közel 50 százalékra tel­jesítik a jövő hónap elsejéig. Arra is ígéretüket adták, hogy a kukorica és egyéb hátra­lévő tavaszi vetéseket az elő­írt határidő előtt négy nap­pal elvégzik, s nagy gondot fordítanak a növényápolási munkálatokra. Csatlakoztak a 30 mázsás kukoricatermelés­hez is. Begyűjtésben, adófize­tésben és növényápolási mun­kákban versenyre hívják a hatvani járás valamennyi községét és párosversenyre Abasárt. Április 12-én sztahanovistá­kat avattak a Gyöngyösi Fa­tömegcikk KTSZ-nél. Jó mun­kájukkal öten értek el kiváló teljesítményt, amelyért meg­kapták a sztahanovista okle­velet. Sail György levelezőnk erről az ünnepélyről számol be. A szövetkezet dolgozóit ez a kitüntetés a jövőben még jobb munkára serkenti. És hogy nemcsak a tervteljesítés, Ina­nem az önköltség csökkentését és az olcsóbb munkát is szem előtt tartják, annak bizonyí­téka, hogy az Országos Kis­ipari Szövetkezet által hirde­tett újítási mozgalomban ná­luk 16 javaslat született egy hónap alatt. A javaslatok kö­zül 12 elfogadtak, ezek a jö­vőben elősegítik az anvagta- karékosságot, a termelékeny­ség fokozását. A Heves megyei Építőipari Vállalat gyöngyösi asztalos­részlegétől Hevesi Béla dol­gozó küldte el sorait. Arról ír, hogy sokszor még használható vas. és egyéb fémalkatrészek kerülnek a MÉH Vállalathoz, melyeket kis javítással még felhasználhatnának. Eddig részlegüknél a kiselejtezett zárakat és eltörött szerszámo­kat kis javítással többnyire használhatták, ötven darab ki­selejtezett ajtózárból 30 dara­bot javított meg. Ezzel az ön­költségüket jelentősen csök­kentette. Levele utolsó sorai­ban /valamennyi szakmabeli figyelmét felhívja az ilyen ta­karékosságra is. A felszabadulási verseny az /Egri Nyomda dolgozóinál is meghozta a várt eredményt. Első ne^’edéves tervüket már­cius 19-re teljesítették, önkölt­ségüket több mint 22 ezer fo­rint értékkel-csökkentették. A vállalat dolgozói hírt adtak arról, hogy vállalásaikat hány százalékra teljesítették Leg­jobb eredményt Czakó József szedő, Bárd József gépmester, Tápai Istvánné könyvkötő és Marosán József gépmester ér­tek Cl. Az április 4-i versenyt a kisipari termelőszövetkezetek­nél is az elmúlt napokban ér­tékelték. Polgár Miklós KI- SZÖV elnök a szerkesztősé­günkhöz küldött levelében a versenyeredményekről, terv- teljesítésről tudósít. A felsza­badulási verseny emlékplaket- jét az egri Cipész KTSZ nyer­te el, vándorzászlót pedig a a gyöngyösi Szabó KTSZ, egri Fodrász, füzesabonyi Vegyes, hevesi Ruházati, gyöngyösi Építőipari, füzesabonyi Cipész, az egri Vas és Fém és egri Asztalos KTSZ-ek kaptak. A kisipari termelőszövetkezetek dolgozói most, május 1. tiszte­letére versenyeznek. Az elmúlt hónapok munka­versenyében sikerült elér­nünk az élüzem szintet — ír­ja boldogan Bezzeg Lajos, a gyöngyösi vasútállomás dolgo­zója. Tervünket túlteljesítet­tük az elmúlt hónapban és re­méljük, hogy sikerül az ered­ményt ezután is tartani. Sze­retnénk az élüzem jelvényt megszerezni. Az elmúlt hó­napban legjobban Berkó Já­nos forgalmi szolgálattevő és brigádja. Fodor László és bri­gádja, dr. Pál János, Huszár László és/Éber Endre dolgoz­A hevesvezekényi Béke Ter­melőszövetkezetben a tava­szi kalászosok vetése után földbe tették a 15 hold cu­korrépát, s elültették a 15 holdra való dohánypalántákat is. Kerekes József agronómus erről a csoportról, a tagok munkájáról számolt be. Jó eredményeikhez az is hozzá­járult, hogy az idén 10 új tag lépett be s az új tagok nagy része igen lelkiismeretesen dolgozik. Nagy Margit és Ki­rály Mária naponta résztvesz- nek a tsz közös munkájában. Sokszor még a régi tsz-tagok is példát vehetnek róluk. A hevesvezekényi Béke TSZ tag­jai mindenben segítik az új belépőket. — Jobb minőségű lisztet a dolgozók részére — ezzel a jelszóval kezdték meg a má­jus 1. tiszteletére indított munkaversenyt a hatvani ma­lom dolgozói. Tóvári János levelezőnk a verseny legújabb eredményeiről írt levelében. Első negyedéves tervüket 158,3 százalékra teljesítették. Ki­váló munkát végzett Szécsi főmolnár, Kovács almolnár, Vizner lakatos és a Komondi száilítóbrigád. Termelőszövetkezeteink nem értik még meg minden esetben a szarvasmarhatenyésztés je­lentőségét a mezőgazdaság fej­lesztése szempontjából, még kevésbé értenek egyet azzal sok helyen, hogy ez igen jöve­delmező. Azt, hogy megma­radtunk a megye legjobb ter­melőszövetkezetei között, an­nak köszönhetjük, hogy fejlett a szarvasmarhatenyésztésünk. A múlt évi sok eső sok kárt okozott növénytermesztésünk­ben, az évi pénzbevétel több mint 60 százalékát az állatte­nyésztés hozta, öt bikát, 8 nö­vendéket és 37 ezer liter tejet adtunk el. Ha vannak is még hibák szövetkezetünkben az állattenyésztésnél, az egész tagsággal együtt közösen pró­báljuk kijavítani, mert ná­lunk megszerették ezt a jöve­delmező munkát. Csak a szer­ződött tej értékesítéséből ha­vonta 8—9 forint előleget biz­tosítunk munkaegységenként a tagoknak; KÖZLE3IÉNY _ A 32- es számú Autóközle­kedési Vállalat értesíti az utazó- közönséget. hogy Egerszólát—Eger Egerszalók—Eger Kerecsend—Demjén—Eger Novaj—Ostoros—Eger Noszvaj—Eger Eger—Bélapátfalva—Bekölce —Egeresein P étervására—Bükkszék—Recsk Egerszólát—Tarnaszentmária —Recsk Vécs—Feldebrő—Verpelét Recsk között közlekedő munkás­járaton is bevezette — az autó­buszközlekedés megjavítására — a polgári utasszállítást. A menetrend és díjszabással kapcsolatos mindennemű felvilá­gosítást a MAVAUT forgalmi- szolgálata és az útvonalon szol­gálatot teljesítő járati személy­zetünk készségesen ad. Más csoportnál is megnéz­hetjük, hogy mit jelent a szarvasmarhatenyésztés. A tar- nabodi Kossuth TSZ-nek nem nagy területhez 20 jóltáplált, szép szarvasmarhája van. Akármelyik tarnabodi közép­paraszt megnézheti a tehene­ket, van közöttük olyan is, mint a Neilon. amelyik 28 li­ter tejet ad. Miért jövedelme­ző a tarnabodiaknak az állat- tenyésztés? Lelkiismertes dol­gozók vannak a jószágok mel­lett, pontosan, időben etetnek, itatnak, fejnek. A takarmány összeállítására nagy gondot fordítanak és az abrakot tej­hozam szerint osztják szét. Megteremtették a megfelelő takarmánybázist, 30 hold lu­cernájuk és 20 hold vörösheré- jük szépen zöldéi. Az idén is még 30 holdon lucernát és vö­rösherét vetettek. Az időben történő egy ivarzás alatti két­szeri fedeztetéssel megszüntet­ték a meddőséget. Nincs ren­A mi üzemünk még fiatal, az ötéves terv szülötte. Én 1953 óta vagyok a vállalat dol­gozója. Amikor idejöttem, még sem nőbizottság, sem MNDSZ nem volt az üzemben. Nekem fájt, hogy a nők eny- nyire magukra vannak hagy­va. Ennek oka elsősorban az volt, hogy gyárunk, mint fia­tal üzem, nemrégen került Gyöngyösre, s a pártélet igen hiányos volt, s ez rányomta bélyegét a nők szervezeti éle­tére is. Szép megbízatást kaptam, s ezzel majdnem egyidőben jött az a párthatározat is, mely szerint, ahol 30 nődolgozónál több van, újra létre kell hozni az MNDSZ-t. detlehség az istállóban, példá­san gondozzák a teheneket. Teljesen másképp áll a hely­zet a tarnabodi Április 4 TSZ- nél. Bár hasonló lehetőségeik vannak, teljesen leromlott ál­lományt teleltettek át. Csak töreket, meg száraz répaszele­tet kaptak a jószágok, meg is látszik ez a tejhozamon. Az istállóátlag alig éri el a 2 li­tert. így aztán nem csoda, ha nem jövedelmező a tehéntar­tás és a tasok húzódoznak a szarvasmarhaállomány fejlesz­tésétől. Még azt is hozzá kell tenni a két tsz állattenyésztési munkájának összehasonlításá­hoz, hogy míg a Kossuth TSZ 7 db. szerződéses bikáért kö­zel hatezer forintot kap, ad­dig az Április 4 TSZ-nél ko­moly gondot okoz a munka­egységelőlegek biztosítása. De van még javítani való a tarnabodi Kossuth TSZ-nél is. A szép istálló mellett elhanya­golt a trágya, pedig az a leg­Nagyon örültem annak, hogy az üzem területén létre­jött az MNDSZ. Első dolgunk az volt, hogy beszélgettünk a női dolgozókkal. Már régebb­ről igen sokan ismerték az MNDSZ munkáját, így nem is volt nagyon nehéz a szervezés, hamarosan 100 tagot szervez­tünk. A tagokat azért tudtuk ilyen rövid idő alatt nagy lét­számmal bevonni, mert törőd­tünk a dolgozó nők problémái­val, ami meglátszik abból is, hogy nemcsak a nők, de még a férfiak is felkeresték az MNDSZ-szervezetet ügyes-ba­jos problémáikkal. Például Dé­nes Tibor kérte, hogy segítsük őket egy lakásnak a kiutalásá­hoz, az MNDSZ megnézte a nagyobb érték a növényter­mesztés szempontjából. A nö­vendékistállónál még rosszabb a helyzet, pedig ott is volna lehetőség a helyes trágyakeze­lésre. A tehenészek is megtud­nák ezt csinálni egy kis jóaka­rattal, ha a tsz biztosítaná az érte járó munkaegységet. Ja­vasolnánk azt is az elvtársak­nak, hogy vezessék be a napi háromszori fejést és a tőgy* masszást. Ne szoptassák, ha­nem itassák a borjakat, s bi­kaborjaknál ne sajnálják 5—6 hónapos korban sem a tejet, mert így lesz egyenletes, jó a fejlődés. Ha átvesszük egymás jó ta­pasztalatait, nagyobb gondot fordítunk az állattenyésztésre, hamarosan fel tudjuk lendíte­ni megyénkben a szarvasmar­hatenyésztést, s ez igen ko­moly jövedelmet jelent majd. Batha András, a füzesabonyi Petőfi TSZ elnöke. lakást és sikerült azt kiutalni.­Első feladatunk a különböző bizottságok létrehozása volt. A bizottságokat úgy aktivizál­tuk, hogy vezetőségi üléseken mindig más és más bizottságot számoltattunk be a végzett munkájáról. Igen szépen mű­ködött a Nők a terv ért-bizott­ság. A nemzetközi nőnapra, a felszabadulásunk tiszteletére tett felajánlások nagyban emelték vállalatunk tervtelje­sítését. Például Vörös Károly- né kiváló automata-beállítónő, MNDSZ-elnökhelyettes, átlag­százaléka 160, Korcsog Dezső- né esztergályosé 130, Szilágyi Sándornéé 130, Tóth Judit kö­szörűsé 151 volt. Női dolgozóink bebizonyítot­ták, megállják a helyüket; Hiba az, hogy nincs az üzem területén bölcsőde, s így női dolgozóink társadalmi munkát nemigen tudnak végezni. Legjobb női szakmunkásaink megválnak az üzemtől, mert nem tudják gyermekeiket jó helyen elhelyezni. Reméljük, ez a problémánk is hamarosan megoldódik. Takács Jánosné, Szerszám- és Készülékgyár MNDKZ-eioöke, Gyöngyös Menyei értekezleten vitatják meg feladataikat a kereskedelem dolgozói Az ország legjobb kereske­delmi dolgozói kétnapos or­szágos értekezleten vitatták meg a kereskedelem helyze­tét, a Központi Vezetőség már­ciusi határozatának végrehaj­tásából a kereskedelemre há­ruló feladatokat. A mesye ke­reskedelmi vezetői és legjobb dolgozói szerdán megyei érte­kezleten vitatják meg az or­szágos tanácskozás határoza­tait és * határozat végrehajtá­sának feladatait, A fejlett szarvasmarhatenyésztés nagyobb jövedelmet jelent Nyílt levél fsz-elnök társaimhoz / A nők bebizonyították : a termelőmunkában is megállják a helyüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom