Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-24 / 33. szám

1955. április 24, vasárnap NÉPÚJSÁG 3 „Anyák, akik az életet adják, egyesüljenek az élet megmentéséért" Kétszáz édesanya gyűlt ösz- sze csütörtökön délelőtt a vá­rosi tanács nagytermébe az édesanyák megyei 'konferen­ciáján. Eljöttek a. megye min­den részéből, a mezőtárkányi parasztasszonyok, petőfibá- nyai bányász édesanyák, fele­ségek, gyöngyösi pedagógu­sok, hatvani munkásnők, hogy rendíthetetlen békeakaratuk ról hitet tegyenek. Eljöttek, hogy felidézzék a múlt szomo­rú emlékeit, a sok nélkülö­zést és nyomort, amelyben ré­szük volt, hogy elmondják a jelen, a jövő nagyszerű tet­teit, munkájuk eredményét. Minden édesanyának egy kí­vánsága volt: gátat vetni az új háború ki robbantásának, megvédeni azt az életet, ame­lyet ők adtak. Sütő Sándomé megnyitó szavai után Árvái Dezsőné, a megyei MNDSZ elnöknője mondta el ünnepi beszédét. Beszéde elején megemléke­zett azokról a szovjet édes­anyákról, akik fiaikat küldték el hazánkba, hogy gyerme­keinknek már jobb jövő jus­son. „Soha el nem múló sze­retettel üzenjük — mondotta Árvái elvtársnő — innen a szovjet édesanyáknak, hogy forró hálával gondolunk rá­juk, akik olyan hősöket ne­veltek, 'kik életüket áldozták hazánk szabadságáért. A ma­gyar édesanyák fiaikká fogad­ták az <5 gyermekeiket és év­ről évre, itt elesett fiaik sír­jára a megemlékezés és a hála virágait helyezik. Majd rá­tért beszédében megyénk szo­morú, nyomorúságos múltjá­ra. Munkásasszonyaink, ha el­jártak napszámba mosni, be­zárták gyerekeiket otthon. Sok keserű könnyet hullattak eb­ben az időben megyénkben az anyák, mert még kenyeret sem tudtak adni gyermekeik­nek. Tuza Pálné pélyi 8 gyer­mekes anya síró kisgyerme­két arccal lefelé fordította a bölcsőbe, hogy ne hallja ke­serves sírását, ha enni kért. Nem volt könnyű 1945-ben életet önteni az emberekbe, megindítani az ország vérke­ringését. De a párt, a Magyar Kommunisták Pártja, kézen- fogta a dolgozó népet és ki­vezette a sötétségből a fény­be. És a Szovjetunió példája nyomán, a lenini tanítás alap­ján, az ország vezetésébe be­vonták a nőket, az anyákat is. Beszédében rátért az anyák mai életére. Elmondotta, hogy ma már az anyáknak az a legnagyobb gondja, hogy mi­lyen pályára adják gyerekü­ket. A törvények, rendeletek, intézkedések sokasága segíti a magyar anyák életét. Me­gyénkben ma már 70 állandó óvodai napköziotthon, húsz ál­landó bölcsödé van. új szülő­Suli Józsefné, nagyfügedi pa­rasztasszony felszólalt a He­ves megyei édesanyák egri konferenciáján. otthonok létesültek. Törvény biztosítja a sokgyermekes édesanyák jutalmazását. Az elmúlt három év alatt me­gyénkben 1430 édesanyát tün­tettek ki és 331 anya kapott összesen 376 400 forint pénz­jutalmat. Az anyák életörö­mét, bizakodását bizonyítja az a tény, hogy megyénkben megszaporodtak a születések. Rendelet megjelenése óta 1800 ingyenes babakelengyét osztottak szét a megye terü­letén. De nehezen lehetne ösz- szegezni mindazt, amit az el­múlt 10 esztendőben az édes­anyák, a gyerekek kaptak. Ár­vái elvtársnő ezután vázolta a nemzetközi helyzetet és rá­tért az édesanyák legfonto­sabb feladatára: a béke meg­védésére. Az anyák program­ja — hangsúlyozta — az élet, a béke programja. Lehet-e más programja az anyáknak, akik fájdalommal és mégis oly nagy örömmel hozzák vi­lágra az új életet, akik isme­rik a világ legszebb muzsiká­ját, a gyerek első sírását. Egy óriási kórus hangja zengi a föld minden táján a béke sza­vát és ebből a kórusból mesz­sze csendül ki az anyák, az asszonyok szava. Az anyák nagy békeereje mutatkozik majd meg az anyáit világ- kongresszusán, amelyet június közepén tartanak meg. Itt a világ minden országának, ál­lamának különböző rétegű és bőrű asszonyai nyilvánítják ki békeakaratukat, s tiltakozásu­kat a német militarizmus új­jáélesztése ellen. Hazánkban is lelkesen készülnek az anyák világkongresszusára, melynek előkészítője a május 7—8-i bu­dapesti anyák konferenciája lesz, ahol megválasztják majd azokat a küldötteket, akik a magyar anyákat képviselik. Befejezésül elmondotta Ár­vái elvtársnő, hogy az édes­anyák akkor tehetnek legtöb­bet a békéért, ha a gyerekei­ket a haza iránti forró szere- tetre. a munka szeretetére, embertársaink megbecsülésé­re nevelik. Üzemekben dolgo­zó édesanyák sokat tehetnek a békéért azzal, ha terveiket túlteljesítik, erősítik munka- fegyelmüket. termelőszövetke­zeti asszonyaink segítsék munkájukkal a szövetkezeti vagyon növelését, értelmiségi nődolgozóink végezzék úgy munkájukat akár az iskolai katedrákon, akár a kórhá­zakban, hogy tudásuk, munká­juk legjavát adva segítsék mindnyájunk felemelkedését. Fogadjuk meg — kérte —, hogy teljes tudásunkkal, cse­lekedeteinkkel gvarapítjuk ha­zánk gazdagságát, védelmez­zük a békét, gyerekeink moso­lyát, életét. Az ünnepi beszéd után apró óvodások vonultak be és ked­ves szavalatuk után ibolya­csokrokat szórtak az édes­anyák sorai közé. Majd az út­törők köszöntötték az édes­anyákat, elmondották, hogy jótanulásukkal hálálják meg azt a sok-sok szeretetet, amit az édesanyáktól kaptak. Ez­után hozzászólások következ­tek, amelyben a megye asz- szonyai, édesanyái, hitet tet­tek a béke megvédése mellett a háborús gyújtogatok ellen. A hozzászólások után megvá­lasztották a küldötteket, akik az anyák ‘ május 7—8-i orszá­gos konferenciáján megyénket képviselik. Jegyzetek a kiskörei pártértekezletről A KISKÖREI kommunisták az elmúlt vasárnap választot­ták meg a községi pártbizott­ságot. A pártértekezleten a nyolc pártszervezet 228 tagja képviseletében 65 küldött ér­tékelte a pártszervezetek munkáját és szabta meg a falu kommunistái előtt álló feladatokat. ★ A pártértekezleten Oláh Mihály elvtárs — akit a köz­ség kommunistái hívtak visz- sza falujába — tartotta a be­számolót. Részletesen foglal­kozott a Központi Vezetőség márciusi határozatával, is­mertette, hogy mit jelent az iparosítás a falu dolgozóinak számára, a mezőgazdaság szocialista átszervezése számá­ra. Elmondotta, hogy közsé­gükben jelenleg hat termelő­szövetkezet a község szántó- területének 62 százalékán gazdálkodik és egyre több traktorra, mezőgazdasági gép­re van szükségük. Az elmúlt évben 700 hold riastelepet nem tudtak felszántani és ez kihatott a tsz-ek, az egyéni­leg gazdálkodók jövedelmére is. Megmutatta a beszámoló példákon keresztül, hpgy a gépi művelés nagyban segíti a magasabb terméshozamot. 1954-ben a tsz-ek búzatermés átlaga 7,6 mázsa volt, az egyénieké — akik nem gép­pel művelték földjüket — csak 6,5 mázsa. A gépi mun­ka eredményeként a Dózsa TSZ-ben a tagság átlagjöve­delme 16 ezer forint volt — Molnár Lászlóé 30 ezer forint — ugyanakkor Czank József 9,5 holdas dolgozó paraszt jö­vedelme, aki a feleségével dolgozza a földet, nem érte el a 10 ezer forintot. Ezért vá­lik egyre vonzóbbá az egyé­niek előtt a közös gépi mun­kán alapuló gazdálkodás, ezért lépett az elmúlt év ősze óta csaknem 200 dolgozó paraszt a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. A BESZÁMOLÓ a párt- politikai munkát értékelve megállapította, hogy az előző évekhez viszonyítva a község­ben lévő pártszervezetek mun­kája javult, eredményesebben dolgoztak a párthatározatok megvalósításáért, egy-egy fel­adat végrehajtására mozgósí­tották a párttagságot és a pártonkívüli dolgozókat. Nagy részük van a község kommu­nistáinak a tsz-ek megerősö­désében, fejlődésiben. Az eredmények mellett azonban voltak olyan hibák, amelyek gátolták a község előtt álló feladatok végrehajtását, me­zőgazdaságunk fokozottabb fejlesztését. Nem volt biztosítva a köz­ségi pártszervezet összefogása, a kommunisták egysége, a tsz-pártszervezetek magukba zárkóztak. Általában nem megfelelő a vezetés színvo­nala, nincs biztosítva a kol­lektív vezetés. A pártvezető­ségi ülések színvonala nem megfelelő. A hozott határoza­tok általánosak. Egyes párt­csoportok munkájában mu­tatkozik eredmény, de álta­lában nem kielégítő még a pártcsoportok munkája, külö­nösen a határozatok végre­hajtásában és ellenőrzésében. Néhány pártszervezetben — a Rákosi, a Petőfi, a Szabad­ság TSZ alapszervezetében — hónapokon keresztül nem tar­tanak taggyűlést, nem vitat­ják meg a felsőbb szervek határozatát, a bírálat önbírá­lat terén is van még tenni­való. A beszámoló részletesen foglalkozott a párttagság esz­mei és ideológiai nevelésével, a pártépítés fontosságával, a kommunisták példamutatásá­val. A község kommunistái közül 12 párttag hátralékos az első negyedévből. A tö­megszervezetek pártirányí­tásában szép eredményeket értek el, s ennek hatása, leg­inkább a DISZ munkájának javulásán mutatkozik meg. ★ A PARTÉRTEKEZLET meg­mutatta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek Kisköre kommunistái előtt állanak a párt politikájának megvaló­sításában. Virág Imre elv- társ, mezőgazdasági munkás hozzászólásában felhívta a fi­gyelmet, hogy szálljanak szembe azokkal a nézetekkel, amelyeket egyesek a nehéz­ipar további fejlesztése ellen hangoztatnak. Arra kérte a pártértekezletet, hogy követ­kezetesebben harcoljanak a kulákok és a klerikális reak­ció munkája ellen, mert az a dolgozók egységét igyekszik megbontani. Kovács József, az állami gazdaság dolgozója, a párttagság és a pártonkívüliek ideológiai és eszmei nevelé­sére hívta fel a pártértekez­let részvevőit. Kelemen Ká­roly elvtárs, tsz-tag, a mun­kásmozgalom régi harcosa, a kommunisták áldozatos mun­kájáról beszélt, melyet a fel- szabadulás előtt és az elmúlt 10 év alatt a nép érdekében végeznek. Hozzászólt a vitá­hoz Tóth Sándor elvtárs, a járási pártbizottság első tit­kára is, aki a Központi Ve­zetőség márciusi határozatá­val kapcsolatos néhány elmé_ leti kérdést tisztázott. Leg­főbb feladatként a KV már­ciusi határozatának megvaló­sításáért való harcot, a ter­méshozam emelését, az állam- polgári fegyelem teljesítését, a pártegység szilárdítását tűz­te a párttagság elé. * a pártbizottság meg­választása a pártdemokráciá teljes érvényesülése tisztelet­ben tartásával történt. Az értekezlet egyhangúlag válasz­totta meg a pártbizottság tagjait, s utána a pártbizott­ság megválasztotta a párt-vég­rehajtóbizottságot is. A pártértekezlet azt tük­rözte, hogy a kiskörei kom­munisták, akik eddig is sok szép eredményt értek el, még nagyobb eredmények elérésé­re képesek. Ehhez azonban az szükséges — amit többen hangoztattak és amire többen ígéretet tettek —, hogy a jö­vőben egységesen támogassák a most választott pártbizott­ság munkáját, hogy együttes erővel' küzdjenek a párthatá­rozatok megvalósításáért. Papp János 30QOCXX)OOOOOOCXXXXXXXX>OOOOCXXXXXXXXiOOOOOOOOGOOCX3ûOOOOOOGCOOCOOOOOOOÛ(XiGOOOQCJÛOOOO<KOOC30COÛOC e v)OOC XX300000000000C> XlOOOOOOOOOOOCOOOOCJOOOOOOOO Ml ÚJSÁG AI ORSZÁGBAN: L A BÉKE VÁROSA — Kazincbarcikai képek — OLYAN TANÁCSTALANUL állok most itt az állandóan születő, új város főterén, mint a falusi kislány Pesten, — fogalmam sincs, hogy ho­vá, merre induljak. Akár­csak az imént, amikor a még faluhoz méretezett, de már hangosbeszélővel korszerűsí­tett vasútállomás előtt felül­tem az autóbuszra. Hová, merre? „A Békébe kérek“ — mondták sorban mellettem, hát én is oda kértem jegyet. S most itt vagyok a „Bé­kében“, az új városban, vagy ahogy nem hivatalosan, nevezik itt a Béke városban. Rendkívül kifejező név ez, már az első benyomások, a fiatal s állandóan épülő vá­ros minden mozdulata vérbő tartalmat ad ennek a foga­lomnak. Nincs talán egy négyzetméternyi terület az új városban, ahol ne történtje valami: bérházat, vagy víz­vezetéket, cukrászdát, vagy virágoskertet, avagy éppen csak tánchelyet a május 1-i nagy vigalomra. Mint a fel­kavart hangyaboly olyan itt minden. Aki a nyugalmat, az altató csöndet szereti, annak nincs itt mit keresnie. Döm­perek, teherautók, betonkeve­rők, elevátorok, kábeldaruk, csigasorok, ásók, csákányok, lapátok, lovaskordék, és em­berek, dolgozó emberek min­denütt. Ezt a háromemeletes házat most festik, már régen benne laknak a lakók, Emezt vakolják, odább egy másik, legalább százlakásos bérházon még a kőművesek dolgoznak — de csak az egyik szár­nyon. A másikon már ben­ne laknak a lakók. A város végén „elölről kezdődik;“ min­den: új házak, kultúrotthon, mozi alapozását végzik a se­rény kezek. MINDEHHEZ vidám fütyü­lés. hangos kiabálás, nevetés, parancsszavak, gyermekek kia­bálása — igen sok gyerek van már a fiatal városban. — ezek az első benyomások a Béke városban. ★ A munkaügyi előadó szobá­jának ajtaja állandóan nyit­va. Minek is lenne zárva, amikor minden pillanatban jön valaki valamiféle elintéz­nivalóval, vagy éppen mun­kára jelentkeznek ebben a földszinti szobában. Heves megyeiek után érdeklődök — hadd adjak hírt az itthoni­aknak róluk. Meg vagyok győződve róla. hogy a mi me­gyénk nélkül egyszerűen el­képzelhetetlen egy ilyen vá­ros, a környező nagy ipari üzemek felépítése, mint ahogy ott voltak és vannak a He­ves megyeiek Sztálinváros- ban, Komlón, vagy éppen Ti- szalöknél is. Nagy keresés a kartonok között. Megnyugtatnak: tud­ják, hogy vannak itt heves­beliek, neveket is tudnak ad­ni, de legalább egy hétig kel­lene itt tartózkodnom, hogy megtaláljam őket. Kétkedőn mosolygok, pedig csak az új város nagy forgalma is intő példa lehetett volna számom­ra. A neveket keresgélő fia­tal barna nő megrántja a vál­lát, neki mindegy, s már mondogatja is a neveket, Horváth Lajos Mezőszemere, Boda László, Molnár Géza, Vas Sándor Mezőtárkány, — Köszönöm, ennyi is elég, majd elvezetnek ők a töb­biekhez — búcsúzom a mun­kaügyiektől. Még utánam szólnak, hogy vagy a Hőerőműnél, vagy a Vegyikombinátnál dolgoznak..: ★ JÓ HÜSZ PERCES gyalog­út az épülő Borsodi Vegyi­kombinátig. Közben hadd mondjak el néhány dolgot még Kazincbarcikáról. Három községből — Sajókazinc. Barcika, és Berente — meg az új városból jött létre az elmúlt esztendőben hazánk új szocialista városa, ipari centruma: a ma már 15 ezer lakosú Kazincbarcika. Ahol most az új város modern épü­letei emelkednek, jó tíz esz­tendővel ezelőtt az 1700 hol­das Lichtenstein birtokai hú­zódtak. Ahogy mondják, in­nen. Heves megyéből is jár­tak a bundapálinka főzéséből és méréséből, az ezernyi csa­lásból meggazdagodott nagy- birtokos földjeire summások, részesaratók. ; ; A vonatról már láttam, de így közelről még impozánsabb ez a hatalmas gyár, amelyen most végzik az utolsó simítá­sokat az építők. Nem véletle­nül mondogatják, hogy a Bor­sodi Vegyikombinát hazánk egyik legnagyobb építkezése. Itt Borsodban hozzászokik az ember a nagy méretekhez, de ez? — vagy mégsem szokott volna hozzá? HATALMAS elnyelető tor­nyok, mindegyike már magá­ban is óriási építmény, kazá­nok. az oxigénüzem, a víz­lágyítók. a gázgyár, homok­fogó. ülepítő, szivattyútelep, szintézisüzem. óriás kompresz- szorok, épületek, tornyok, ve­zetékek, traverzek bármerre néz az ember. A vegyikom­binát 28 üzemegységén folyik most a lendületes munka, sziszegnek a hegesztő piszto­lyok, csörögnek a daruk, is­mét teherautók és dömperek, kőművesek és betonozok, sze­relők és segédmunkások: itt majdnem minden négyzet- méterre jut egy ember. S a kombinát akkora területen terült el, mint Eger belvá­rosa. !.. Én meg keresem a He­ves megyeieket! Küldenek ide-oda, próbáljam meg an­nál a művezetőnél, vagy en­nél az előmunkásnál... Lenyűgöző ez a gyár, s még inkább az, ha azt is tud­juk, mit gyárt. Még ebben az évben 3300 vagon műtrá­gyát. Egy mázsa műtrágya a megyei tapasztalatok alapján átlagban másfélmázsás gabona terméstöbbletet eredményez. Ha az üzem teljes kapacitás­sal dolgozik annyi műtrágyát ad, hogyha azt mind a gaboná­ra használnánk fel, évente egymillió 600 ezer mázsa gabo­natöbbletet, 700 ezer ember évi kenyerét jelentené. Egész Heves megyét, majd két évig lehetne ellátni ennyi gabo­nával. S június második felében indul a kombinát, munkához látnak a Békeváros lakói — naponta 40 vagon műtrágyát termel majd az új gyár. :.. És a Heves megyeieket nem sikerült megtalálni... ★ MISKOLCTÓL Kazincbar­cikáig tulajdonképpen egyet­len hatalmas pályaudvar az egész vasútvonal. Kisebb-na- gyobb üzemek sora húzódik itt, ezek között azonban az egyik legnagyobb a Vegyi­kombinátot is árammal ellá­tó Borsodi Hőerőmű, a mel­lette húzódó Központi Szén­osztályozóval. Kis füzet van a kezemben, a kazincbarcikai pártbizottság népnevelő füze­te. Onnan olvasgatom, hogy ez a gyáróriás (bár kisebb, mint a mi Mátravidéki Erő­művünk) — amely arányos építkezésével, mint építészeti alkotás is megállja a helyét — mire is képes. A mi erőműnk­höz hasonlóan a legalacso­nyabb kalóriájú szénből ál­lítja elő az áramot. Teljes üzemmel — egyelőre még csak egy kazánnal dolgozik a hatból — annyi áramot ad majd, mint amennyit egész Horthy-Magyarország termelt 1937-ben. Egyetlen napi ter­melése egy évre volna ele­gendő a Borsodi Vegyikom­binátnak, pedig ott sem 25-ös égőkkel dolgoznak. A hatalmas üvegtáblákon szikrában törik meg a nap­fény. Távvezetékek, mint em­ber testében az erek, kúsz­nak messze-messze a távol­ban, felemelkednek a domb­tetőkre; eltűnnek a dél felé végtelenbe nyúló síkságon. Vi­szik az éltető áramot, a fényt, a kultúrát, az erőt szerte az országban. Ember alkotta ezt is. mégis én az ember, tör­pének érzem magam az em­ber alkotó erejének nagysá­ga előtt. Mennyi szépet és jót, s mégis milyen keveset írtam szűkebb hazámról: Heves megyéről. S milyen jó érzés, hogy egész hazámat írtam, hisz itt a kanyargó, gyors- vizű Sajó mentén is ugyan­olyan az élet, itt is ott­hon éreztem magam. Otthon, mert — itt is a jövőt munkál­ják. •k NEM TUDTAM megtalálni a megyebelieket. Igaz, ké­sőbb már nem is akartam. Nem mindegy, hogy Heves megyei, vagy szabolcsi, észak­magyarországi, vagy dunán­túli ember építi a béke váro­sát, a béke alkotásait? Mi építjük, mindnyájan, össze­fogva, szabadon, bizakodva. Mi, mezőszemereiek és egriek, kazincbarcikaiak és komlóiak: Mi. akik élni tudunk a sza­badsággal * Sípolva kanyarog a vonat hol elszaladva, hol közelke­rülve a szőkevízű Sajóhoz.- Kanyarog — hazafelé. Reg­gel az ismeretlenbe jöttem, most megkérdi tőlem valaki — honnan jövök? Barcikáról, — a Béke városából felelem vissza a világ legtermészete­sebb hangján, mintha hazul­ról jöttem volna, mert onnan jöttem . :. az enyéimek között voltam. Gyurkó Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom