Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-24 / 33. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. április 24, vasárnap Lenin eszméi, Lenin művei élő, ma is ható erő, mely az egész világon erősíti és győzelemre vezeti a kommunistákat s velük együtt a dolgozók százmillióit Ünnepi ülés az egri Dózsa filmszínházban V. I. Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából Bevezetőben Lenin életét, fiatalkori munkásságát ismertette: Egész fiatalon került? a munkásmozgalomhoz, mert , látta az oroszországi gazdasá-j gi és politikai helyzetet, a < munkás és paraszt tömegek j szörnyű kizsákmányolását, az j országra nehezedő imperialis- ] ta nyomást. Ragyogó tehetsége J lehetővé tette, hogy egész fia- j tál korában tanulmányozza aj társadalom problémáit. így 1 vált élharcosává annak a tö-i rekvésnek, hogy egyesíteni ■ kell a proletáriátus gyakoris-1 ti, gazdasági és politikai har-j cát, a marxizmus elrpéletét ta- « nulmányozó tanulókörök munkájával. Lenin elméleti és gya- j korlati munkássága olyan mér- ■ tékben járult hozzá az emberiség életének átalakításához, j mint Marx és Engels tevékeny- ’ ségén kívül senki más előtte, ] sem utána. Minden ami Oroszországban 1905-ben vagy 1917- ben és utána történt, az Lenin ; elméletének kifejlesztése, s ezj) mélyen hatott az egész nem-ji zetközi munkásmozgalomra, új | kaput nyitott meg a fejlődés-i? ben. Ma már arról beszélhetünk; «— folytatta beszédében Jóború elvtársnő —, hogy a Szovjetunióban kommunizmus, a hatalmas Kínában és az európai népi demokráciákban szocializmus épül. Mindnyájunknak tudni kell, hogy ebben milyen hatalmas része volt Le- ; ninnek. És ha látjuk, hogy a ma még kapitalista elnyomás, imperialista kizsákmányolás alatt szenvedő népek forradalmi öntudatát egyre magasabbA világ népének nagy tanítója, Vlagyimir lljics Lenin születésének 85. évfordulóját ünnepelte csütörtökön este Eger dolgozó népe az egri Dózsa filmszínházban. A Magyar Dolgozzák Pártja megyei bizottsága, a megyei tanács és a Magyar— Szovjet Társaság rendezésében emlékezett meg a város az emberiség nagy tanítójáról. Az ünnepi alkalomra a Dózsa ságának vezetője, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai. Ott voltak az elnökségben: Pálok Ferenc Kossuth-díj ~s, kétszeres sztahanovista kőműves, dr, Némedi Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatója, Sinkó Antal, az egri járási pártbizottság első titkára, Csomó János, az SZMT funkcionáriusa, dr. Szántó Imre, főiskolai tanszékvezető tanár, Papp Iákok korlátozását, likvidálással cseréltük fel. Az elmúlt Esztendőben kezdett elhomályosodni a munkás-paraszt szövetségen belül a munkás- osztály vezető szerepe. Pedig ha megfeledkezünk a munkás- osztály vezető szerepéről, akkor arról feledkezünk meg, hogy ennek a szövetségnek célja a szocializmus felépítése; Jóború elvtársnő ezután arról beszélt, hogy a lenini tanítás szellemében lett országunk elmaradt agráripari országból fejlett nehéziparral rendelkező ország. Lenin, majd Sztálin — mondotta Jóború elvtársnő — nagy munkát végeztek falun és nagy harcot folytattak a szocialista iparosítás elveinek kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért. Így született meg a szocialista iparosítás elmélete, mely szerint a szocializmus felépítése a nehéziparnak, a termelési eszközöket gyártó iparágaknak gyorsabb ütemű fejlesztését követeli meg. Lenin tanításában — mondta — legfontosabb az ember jóléte, a dolgozó embereket minél gyorsabban, minél magasabb életszínvonalra emelni, ahhoz pedig az szükséges, hogy fejlesszük könnyűiparunkat, a termelési cikkeket gyártó ipar- ágakat. Ezt pedig csak a nehéziparnak fokozottabb ütemű fejlesztésével érhetjük eL Hazánkban 1953. júniusa után hibás opportunista nézetek kaptak lábra, melyek a szocialista iparosítás elvét háttérbe szorították. Ezzel súlyos kárt okoztak volna könnyűiparunk, mezőgazdaságunk, véra lobbantják a kommunista és munkáspártok, ismét arra kell gondolnunk, milyen nagy szerepe van ebben Lenin eszméinek. Sztálin, Lenin művének nagy folytatója azt mondta — hangsúlyozta Jóború elvtársnő —-, hogy a leninizmus az imperializmus korának marxizmusa. Hogy ezt megérthessük, vissza kell pillantanunk a munkás- mozgalom, a marxizmus elméleti fejlődésére. Jóború elvtársnő vázolta a XIX. század forradalmi mozgalmait, Marx és Engels munkásságát, akik elméleti formába öntötték azokat a törvényszerűségeket, melyeket az akkori társadalmi, gazdasági viszonyok, forradalmak tanulmányozásából szűrtek le. Beszélt azokról a viszonyokról, s időszakokról, mikor a munkásmozgalom vezetőinek egy része Marx és Engels tanításait eltorzították. Nincs szükség, mondották a marxizmus opportunista eltorzító!, a kapitalizmus forradalmi úton való megdöntésére, a kapitalizmus békésen is átnőhet a szocializmusba. Különösen nagy veszély volt ez akkor, amikor a századforduló végén egyre erősebben kiéleződtek az ellentétek a kizsákmányoltak és a kizsákmányolok között. Újabb forradalmi korszak köszöntött be, s ilyen körülmények között minden azon múlott, hogy a munkáspártok elméletileg hogyan voltak felvértezve. Lenin a századforduló oroszországi és nemzetközi viszonyait tanulmányozva eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy a kapitalizmus új fejlődéséhez érkezett. A kapitalizmusnak ez az utolsó szakasza az imperializmus. Tehát ez a korszak, mivel az ellentétek egyre jobban kiéleződnek, a proletárforradalmak korszaka. Lenin elméleti és gyakorlati munkásságának lényege az volt, hogy feltárja az osztályharc és a gazdasági fejlődés törvényszerűségét, az imperializmus viszonyai közt megszervezze a proletáriátus harcát. Ez a leninizmus az imperializmus korának marxizmusa. Ezután Jóború elvtársnő rátért a leninizmus több fontos kérdésére. Különösen hangsúlyozta a pártról szóló tanítás fontosságát. Lenin világosan felismerte — mondotta —, ahhoz, hogy a proletáriátus kezébe vegye a hatalmat és vég- rehajtsa történelmi feladatát forradalmi, elméleti párt szükséges. Lenin kidolgozta, milyennek kell lennie szervezetileg annak a pártnak, mely ezt a nagy programot végrehajtja: egységesnek, fegyelmezettnek, a munkásosztály élcsapatának kell lennie, mely képes a legnehezebb és áldozatokat kívánó feladatokat is végrehajtani. Leninnek ebben az időben nagy harcot kellett vívnia a nyugateurópai szociáldemokrata pártokban és az oroszországi szociáldemokrata pártban eluralkodott opportunista nézetek ellen, amelyek tagadták a párt szilárd, szervezeti egységét, tagadták, hogy a munkásságnak szüksége lenne a pártra és a párthoz tartozónak akartak tekinteni mindenkit, proletáriátus ügyét g> őzélemre vinni. Ilyen párt volt a Bolsevik Párt, amely győzelemre vitte a világtörténelem legnagyobb forradalmát, a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Ilyen párt a Kínai Kommunista Párt, mely a 600 milliós kínai népet vezette a szabadság útjára, s ilyen párt a népi demokratikus országok pártjai, köztük a mi pártunk is. Lenin halála után Sztálin és közvetlen munkatársai nem egyszer szálltak síkra a lenini szervezeti elvek megvédéséért. Saját pártunk életéből is tudjuk, hogy milyen éberen kell vigyázni az elvek tisztaságára, aki elfogadja annak programját. Lenin felvette a harcot ezekkel az opportunista nézetekkel szemben. Kifejtette, hogy ilyen szervezeti elvek mellett nem tételezhető fel, hogy kemény harcok idején fegyelmezetten hajtsák végre a párt utasítását. Kifejtette továbbá, hogy a proletáriátus nem fél a szervezkedéstől, a fegyelemtől. Ma a világ minden kommunista és munkás pártja lenini szervezeti elvek alapján áll. S ma már a történelmi események a nemzetközi munkás- mozgalom története bizonyítja, hogy csak a lenini szervezetekre épült pártok képesek a milyen veszélyekkel jár bármiféle eltorzulás. Itt említette Jóború elvtársnő a KV. 1953. júniusi és 1955. márciusi határozatában feltárt hibákat. Láthatjuk, tehát — mondotta —, hogy sokkal éberebben kell ügyelni a pártépítés lenini elvi tisztaságára, erősítésére. Elméletben és gyakorlatban kell küzdeni ezeknek az elveknek az eltorzítása ollen. Az osztályellenség jól tudja, milyen félelmetes erőt jelent a lenini egységre felépült párt, melyet ezer és ezer szál fűz össze a dolgozó tömegekkel. Ezért mindent megtesz, hogy eltérítse a pártot a helyes szervezeti működés útjáról. Nekünk most a KV márciusi határozata után elsősorban az a feladatunk, hogy a. párt élcsapat jellegét a tömegszervezetekben és a Hazafias Népfront mozgalomban biztosítsuk. Szilárdítsuk meg pártunk egységét és fegyelmét. Ezután rátért a munkásparaszt szövetség kérdésére. A századforduló Oroszországában egyre több jel mutatta, hogy érlelődik a forradalom. £s valóban 1905-ben a polgári demokratikus, majd 1917. októberében kitört a szocialista forradalom. Ilyen helyzetben létkérdéssé vált a proletáriátus számára, hogy vannak-e szövetségesei. Különösen fontos volt ez Oroszországban, melynek népessége ebben az időben elsősorban paraszti volt. Ezek a körülmények késztették Lenint a munkás-paraszt szövetség elméleti kérdéseinek kidolgozására és gyakor’ati megvalósítására. Lenin a mezőgazdaság szocialista átszervezését csak a dolgozó parasztsággal szövetségben, az önkéntesség szigorú figyelembevételével tartotta keresztülvihetőnek. Saját tapasztalatunk alapján is tudjuk, hogy igaz az a lenini megállapítás, hogy a szövetkezet a legjobb forma a parasztság egyéni érdekének és a szocialista építés érdekének társítására. Nálunk, Magyar- országon nem egyszer hibát követtünk el a munkás-paraszt szövetség megteremtéséért és megszilárdításáért folytatott munkánkban. Volt idő, amikor elhanyagoltuk a középparasztokkal való szövetség ápolását, volt idő, mikor kudelmi képességünk szempontjából. Jóború Magda elvtársnő ezután a szocialista kultúra megteremtéséről beszélt. Lenin a politikai és a gazdasági kérdések mellett — mondotta — a kultúra kérdésével is igen sokat foglalkozott. Általános műveltsége széles és mély volt, világosan látta, hogy a proletár forradalom győzelme szükségessé teszi a néptömegek műveltségi színvonalának nagyarányú emelését. t\ szocializmus győzelméhez nem elegendő a politikai hatalom, azt ki kell egészíteni a dolgozó tömegek általános kulturáltságával. A proletár forradalom megteremti a kultúr- forradalom lehetőségeit is. A munkásosztály megteremti saját értelmiségét, mely a régi értelmiség legjobbjaival együtt végzi a szocializmus építésének feladatait. A szovjet nép magas kultúrája, a lenini tanítások alapján, annak gyümölcseként jött létre. A mi hazánkban is, mint a többi népi demokráciákban, lenini elvek szerint folytatja pártunk és kormányunk a kultúrfor- radalom feladatainak megvalósítását. Ennek alapján hoztuk létre a nyolc osztályos iskolákat, növeltük a középiskolák és egyetemen tanulók létszámát. Ma olyan harcban, olyan nemzetközi helyzetben élünk — fejezte be beszédét Jóború elvtársnő —, mikor a szocializmust építő országok népeinek és a kapitalizmus jármában sínylődő népeknek is a legfőbb célja a béke megőrzése. Lenin hirdette a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lehetőségét. És mint az első proletárállam vezetője, megvetette a szovjethatalom békepolitikájának alapjait. Ezek az eszmék, ezek a gondolatok élnek ma továbbra is a Szovjetunió külpolitikájában. Ez az alapja a népi demokráciánk és az egész világot átfogó nemzetközi békemozgalomnak, Elvtársak! Lenin eszméi, Lenin műve élő, ma is ható erő, mely az egész világon erősíti és győzelemre vezeti a kommunistákat, s velük együtt a pártonkívüli dolgozók Százmillióit! Jóború Magda elvtársnő nagy tapssal fogadott beszéde után szép kultúrműsor következett, amelyben Leninről szóló versek. Lenin legkedvesebb dalai és az orosz és szovjet művészek legszebb, zeneszámait hallhatta a termet zsúfolásig megtöltő közönség^ Ünnepi ülés Moszkvában Moszkva, április 22. ( TASZSZ) A moszkvai dolgozók és a Szovjetunió népei ünnepélyes keretek között emlékeztek meg születésének 85. évfordulóján V. I. Leninről, a kommunista párt zseniális alapítójáról, a világ első szocialista államának megalapítójáról. Ünnepi díszt öltött a Moszkvai Nagyszínház. A színpad mélyén a Szovjetunió zászlajából készült háttérből a szövetséges köztársaságok címereitől és élővirágoktól koszorúzva Lenin hatalmas arcképe emelkedett ki. A kép két oldalán ezek a számok: 1870—1955. A villanykörték sugara erre a feliratra hullott: „Éljen a leninizmus mindent legyőző zászlaja!“ A színpad fölött vörös bársony alapon e szavak olvashatók: „Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagy, lelkesítő és vezető ereje a kommunizmus felépítéséért vívott harcában!“ A színház nézőterén a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség képviselői, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, a szovjet kormány tagjai, párt- és állami funkcionáriusok, tisztek és tábornokok gyűltek össze. Az elnökségben N. A. Bul- g any in, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Sza- buroví P. N. Poszpjelov, M. A. Szuszlov, továbbá a Lengyel Népköztársaság kormány- küldöttségének tagjai J. Cy- rankiewicznek, a lengyel minisztertanács elnökének vezetésével, a moszkvai és a maszkvakörnyéki párt-, szovjet- és társadalmi szervezetek vezetői, a szovjet hadsereg és flotta képviselői. A moszkvai párt-, szovjet- és társadalmi szervezetek ünnepi ülését K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke nyitotta meg. Lenin eszméi ragyogják be a kommunizmus felé vezető utat címmel D. T. Sepilov, a Pravda főszerkesztője mondotta el ünnepi beszédét. filmszinházat gyönyörűen feldíszítették. Lenin hatalmas képe mellett vörös selyemlobogók és piros-fehér-zöld zászlók lengtek. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglaltak, Jóború Magda, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ferenc és Such János, a megyei pártbizottság titkárai, Lendvai Vilmos, a megyei tanács elnöke, Lehóczki Alfréd, a DISZ megyebizottságának első titkára, Árvái Dezsőné, az MNDSZ megyei elnöke, Sallós Gyula és Fehér István, a megyei pártbizottság osztályvezetői, Suha Andor, a Népújság szerkesztőbizottSándorné, a megyei tanács elnökhelyettese, Balázs Sándor 1919-es kommunista, Bittner János, az MSZT megyei titkára, Tamás László, a megyei pártbizottság funkcionáriusa, Vincze- pap Ferenc, a városi pártbizottság funkcionáriusa, Fazekas József a Lakatosárugyár sztahanovistája, Körmöczi Lajos rendőralezredes, Kocsmár János, a városi tanács elnöke. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Jóború Magda elvtársnő az oktatásügyi miniszter első helyettese mondotta el ünnepi beszédét.
