Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-03 / 27. szám
4 nIpujsXg 1955 április 5. vasárnap. Az egri járványügyi állomás feladatairól Talán kevesen tudják, hisz tábla se hirdeti, hogy az egri Il-es számú Megyei Kórház mellett működik a „Közegészségügyi járványügyi állomás“. Az állomás létesítéséről, feladatairól és terveiről az „Érdemes orvos“ címmel kitüntetett Körffy Lóránd így beszél: — Ez a munka a magyar egészségügyben a múltban csaknem ismeretlen terület volt és ilyen intézmény még ma sincs egyetlen nyugati országban sem. A felszabadulás után a magyar egészségügy is hatalmasat fejlődött. A gyógyító vonal előtérbe került s ennek tudható be. hogy a megelőző közegészségügyi szervek a fejlődésben lemaradtak. Erre a hibára az Egerben járt szovjet orvosok, köztülk Pet- rovszkij professzor hívta fel a figyelmet, de látták a kifejlett közegészségügyi gondoskodást a Szovjetunióban járt orvosdelegációk is. A szovjet példa nyomán Magyarországon is kiépítették a közegészségügyi hálózatot, melynek egy új, alig négy hónapos intézménye az egri „Közegészségügyi járványügyi állomás“. Az állomás ellenőrzi és irányítja a település, ipari, iskolai egészségügyet, a járványmegelőzés céljából elvégzi a különböző védőoltásokat. Az állomás feladata még a városok és községek tisztításának állandó ellenőrzése. Az állomás harmadik és igen fontos feladata az egészségügyi felvilágosító munka, melyet a TTIT-vel és a Vöröskereszttel közösen végzünk. Állandó egészségügyi felügyelet alatt tartjuk az élelmiszeriparban dolgozókat, őket egészségügyi minimumvizsgára kötelezzük, melyen megtanulják a legalapvetőbb tisztasági és egészségügyi feladatokat. A járványok megelőzésében igen fontos a légy elleni harc. Most folytatunk kísérleteket egyes állami gazdaságok és bölcsődék légytelenítésére. ebből a célból az idén három tonna DDT-port szórnak szét. Amennyiben a kísérletek eredményesek lesznek, a jövőben a légyirtást kiterjesztjük a községekre és városokra is. Az állomás pontos nyilvántartást vezet a megyében történő fertőző megbetegedésekről és ahol ilyenek gyakran előfordulnak, ott a lakosságot beoltják. Tavaly a gyöngyösi járásban több tifuszmegbete- gedés történt, ezért a járás lakóit most beoltják tífusz ellen. Igyekszünk minden munkánkkal azt a célt szolgálni, hogy a megbetegedéseket megelőzzük. Ezért vigyázunk fokozottan városaink. fal- vaink, üzemeink és iskoláink tisztaságára, ezért kísérjük figylemmel az üzemélelmezési vállalatok munkáját, hogy idejében megakadályozhassuk a fertőző betegségek elterjedését — mondja Körffy Lóránd doktor, az állomás igazgatója. Ezután megnéztük az állomás munkahelyeit és jól felszerelt laboratóriumát. Mindenütt látszik államunk gondoskodása, az. hogy a nép- egészségügy nálunk komoly, elmélyült, jól támogatott tudományos munka, melynek eredményeit majd az egészségesebb, tiszta falvakban és városokban lakó emberek bizonyítják. A tanácstagok elintézték — Bolla Ferenc megyei tanácstag Zagyvaszántó községben tartott fogadóóráján Ra- becz Imréné elmondotta, hogy vagyonához mérten háromszoros adót vetettek ki rá. A tanácstag megvizsgálta a panaszt, s mivel az jogos volt, Rabeczné adóügyét rendezték. Pólyák Mihály apaállatgondozó közölte a tanácstaggal, hogy a múlt évi szabadság ideje alatt a felesége nyolc napon keresztül helyettesítette, s ezért díjazást nem kapott. Bolla elvtárs intézkedésére a járási tanács pénzügyi osztálya a nyolcnapi munkadíjat kiutalta. — Batki Lajos fogadóóráján Tari Jánosné erdőtelki lakos panaszkodott, hogy kétszeres biztosítási díjat vetettek ki rá, melyet be is fizetett. A tanácstag elvtárs az ügyet megvizsgáltatta és a túlfizetést Tari Jánosné adószámlájára Íratta. Az ,,Aranyember“ előadása Egerben Zsúfolt nézőtér előtt mutatta be az Állami Faluszínház március 27-én a Dózsa Filmszínházban Jókai: Aranyember című drámáját. A tehetséges, jól összeszokott társulat művészi nyelven tolmácsolta a magyar író egyik legmélyebb társadalomrajzát. A nem becsületes úton meggazdagodott Tímár Mihály tragédiáján keresztül jó képet kapunk a kor társadalmáról. Tímár Mihály sorsán keresztül bebizonyosodik, hogy semmit sem ér a munka nélkül, csalás útján szerzett vagyon. Az élet igazi értelme a munka, a tiszta szeretet és a család. Tímár Mihály a kis, lakatlan szigeten találja meg ezt a nyugodt boldogságot, de előbb meg kell szenvednie elkövetett bűneiért, el kell dobni régi életét és csak megtisztulva teheti be lábát a békét, családot, nyugalmat jelentő kis dunai szigetre. Nehéz volna ilyen jó társulatból bárkit is kiemelni alakításáért. Valamennyi szereplő művészi teljesítményt nyújtott, talán a Tímeát alakító Feleki Sári kapta a legtöbb megérdemelt tapsot. Az Állami Faluszínháznak köszönet jár ezért a szép, művészi előadásért, s azt hisszük, ez a köszönet megnyilvánul estéről estére a közönség lelkes tapsában. KULTÚRÉLETÜNK HÍREI — AZ EGRI JÁRÁSI KUL TÜRHAZBAN akvarisztikai szakkör alakult A résztvevők megismerkednek az akvárium készítésével és gondozásával. Szakkörvezető: Kovács István TTIT megyei szaktitkár. Jelentkezni a járási kultúrház irodájában lehet. — A GYÖNGYÖSI Il-ES SZ. Rákóczi Ferenc általános iskola kiállítást rendez az iskolában, melyen bemutatják Gyöngyös város 10 éves fejlő— az Állami faluszinHAZ április 4-én a Dózsa Filmszínházban megismétli Jókai nagy sikerrel bemutatott „Aranyember” című drámáját. — A GYÖNGYÖSI MNDSZ városi szervezete március 26-án nagyszabású teaestet rendezett. Az ünnepségen mintegy 300------------------------o M ozik a asszony vett részt. A teaest bevételét az „anyák világkongresszusa’“ előkészületeire fordítják. (Szabó Béláné.) \(r5P' „heves megye a FELSZABADULÁS UTÁN” címmel Egerben, a főiskola 11a. számú termében Nagy József főiskolai tanársegéd tart előadást április 4-én, este 7 órakor.^ 'X-^'A HATVANI BAJZA JÓZSEF általános gimnázium március 27-én és 28-án az egykori Grassalkovich-kastély- ban nagyszabású hangversenyt rendezett. A hangversenyen bemutatták Kodály Zoltán, Kállai kettős című müvét, ezenkívül magyar népdalokét, klasszikus hangszerszólókat és énekszámokat. (Dr. Peer István.) viharban A kerecsendi DlSZ-szerve- zet március 27-én tea-délutánt rendezett. Célja a DlSZ-szer- vezet megerősítése, a barátság fejlesztése volt. Az estéhez szükséges süteményeket és teát a fiatalok közösen készítették el. Igen lelkesen dolgoztak az új DISZ-tagok. Az esten Román Antal helyi népizenekara játszott. Megyénk úttörő csapataiból néhánytagú küldöttség április 2-án vitte a hálazászlókat Budapestre. A pajtások külön- vonattal indultak és a küldötteket a XVIII. kerület úttörői várták a vonatnál és látják vendégül. Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára a népművelés terén kifejtett kiváló munkájuk elismeréséért „A Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvényt kapták: Csiszár József, a nősz va ji kultúrotthon igazgatója, Csombók Józsefné viszneki népkönyvtáros, Galambos László a me- zőszemerei kultúrotthon igazgatója, Holló Béla a Heves megyei Moziüzemi Vállalat dolgozója, Fink Kálmán az. egri járási kultúrház színjátszó csoportjának vezetője, Kádár Géza erdőtelki községi kultúrotthon igazgatója. Lakatos Sándor az egri Vörös Csillag mozigépésze, Perge János a füzesabonyi járási kultúrház művészeti előadója, Okály Artur a füzesabonyi járási kultúrház színjátszó szakkörének vezetője, Végh H. Jánosa kisfüzesi kultúrotthon igazga- tója. Kiváló munkájukért dicsérő oklevelet kaptak: Az Állami Faluszínház műsora : Az Állami Faluszínház megyénkben a következő helyekre látogat el, s mutatja be Jókai: Aranyember című színművét: Április 3, vasárnap: Gyöngyös (tiszti klub). Április 4, hétfőn: Boconád. Április 5, kedden: Hatvan (honvédség). Suha B. Pál az egri népi zenekar vezetője, Boros Lajos a tiszanánai moziüzem vezető gépésze, Hevesi János erdőtelki mozipénztáros, Győrffi Gyula, az egerbaktai moziüzem vezető gépésze, özv. Pongrácz Jakabné gyöngyösi mozi jegy kezelő, Takács Jánosné apci moziüzem -vezető László Ferenc karácsondi moziüzem vezető gépésze. : :. 1944. november. Eger városában az áramszolgáltatás megszűnt, a mozik nézőterére sötétség borult. Kint a főutcán szétvert, agyongyötört magyar csapatok, a nyilas és német pribékek mentik az irhájukat, természetesen mindenütt magukkal vive azt, ami még mozdítható. vagy megehető. Végeláthatatlan csordákat terelnek, gépeket visznek, műszaki felszereléseket rabolnak és „mén tik“ magukkal, hogy a fasiszta fenevad óráit hosszabbra nyújtsák és milliók szenvedéseit megkétszerezzék... Az Uránia (ma Vörös Csillag) és Palota (ma Dózsa) mozi gépházában enyhe mécsvilágításnál izgatott alakok sürgölődnek. Az elsőben Lakatos Sándor. a másodikban Nagy Imre vezetik a „tervszerű leszerelés“ munkálatait. A gépalkatrészek rongyokba és papírosba rejtőznek, bőven leöntve olajjal, majd utána a pincébe és a páholyok padlói alá ke"•MME RENDŐR! — Bűnvádi eljárás indult Veréb Sándor és Pádár Sándor csányi. Monostori Ferenc mak- lártályai, Vigh Béla tamamé- rai, Kivés m. József parádi, valamint özvegy Barna Józsefné, s idősebb Berecz Ferenc gyön- gyössolymosi kulákok ellen, mert előzetes figyelmeztetés és felszólítás ellenére sem voltak hajlandók megkötni a részükre kötelezően előírt cukorrépa termelési szerződést. — Vóczi Ernő káli lakos 1954. év folyamán az ország különböző részeiről, összesen 77 választási malacot vásárolt ösz- sze, s azokat ismeretlen haszonnal a megye területén értékesítette. A helyi községi tanácsnál a járatlevelek, kiváltásakor valótlan adatokat mondott be, s mint saját tenyésztésű sertésekre kért járatlevelet. A füzesabonyi járásbíróság ezért a vádlottat háromévi börtönbüntetésre, és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. — Nagy Bálint ÁG munkacsapat-vezető és Boza János AG dolgozó, detki lakosok a bérjegyzéket meghamisították, abba olyan neveket írtak be, akik nem is dolgoztak és így Nagy Bálint 1034 forintot vett fel jogtalanul az állami gazdaságtól. A gyöngyösi járásbíróság nyolchónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre, Boza Jánost 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Kiss András 44 éves földműves. kisparaszt, gyöngyös- solymosi lakos 1955. február 7- én egy 220 kilogrammos sertést engedély nélkül levágott. Ezért a gyöngyösi járásbíróság 1000 forint pénzbüntetésre, s a vágási termékek elkobzására ítélte, rülnek. hogy alkalomadtán újra egységes géppé varázsolod va folytathassák működésüket... Az Uránia gépei teljes egészében. az utolsó csavarig másfél vagon koksz alatt pihennek. A gépház üres, csak a beton- alapzat maradt a helyén... A Palota gépházából minden értékes alkatrész leszerelve. (Objektív, hanglámpa, unformer, erősítőcsövek stb.) Csak a puszta géptest árváskodik a talapzaton. Az „éjjeli műszak“ mindkét moziban derekas munkát végzett. A német és magyar „kiürítő“ (értsd: rabló) osztagok üres kézzel távoztak pár nap múlva a gépházakból ... November 28. A várállomásról kigördült az utolsó vonat Putnok felé. Vitte azokat, akik szennyes kis életüket mentették. November 30-án megjelent Felnéme*- lelől a Rákóczi út elején az első szovjet katona. December 1-én pedig egy szovjet frontszínház már esztrád- műsort adott a felszabadítóknak a színházban. „Nyikoláj alezredes“ városparancsnok — így emlékeznek rá — hamarosan agregáttal látja el a Palotát és öt nap múlva megindul a filmelőadás, először csak a szovjet katonák, majd nemsokára a “civil“ nézők számára is. Nem véletlen, hogy a városparancsnok minden segítséget megadott a filmszínház üzembeállításához. Szovjet ember, Rosztovban tanár, beszél anyanyelvén kívül németül és magyarul, szereti a zenét — ő maga is zongorázik — és tudja, hogy a rémületes napok után úgy kell a kultúra is, mint a kenyér és a víz... A Palotában 1945. áprilisától staggione színtársulat működik, viszont az Uránia áprilisban nyitja meg kapuit, hogy nemsokára Vörös Csillag néven folytassa működését a megmentett és újra fölszerelt gépekkel. Az ötéves terv keretében mindkét mozi a legmodernebb típusú Ernemann-gépeket kapta. Fink Kálmán Eger BUDAPESTI TAVASZ 1944 karácsonya. A bécsi országúton két katonaszökevény fiatalember, Pintér Zoltán és Gazsó Bertalan, próbál bejutni Budapestre. Egy vöröskeresztes autóra kéredzkednek fel, — s amikor az autó elfut Budapest határjelző táblája mellett, szovjet tankok dübörögnek fel, vágják el az utat: az ostromgyűrű bezárult a város körül. A város még nem tud semmit, éli az életét, egy pusztulásra ítélt világ látszat életét, utolsó néhány napját. Másnap felbődül a sziréna, — a város leköltözik a pincékbe, a haláltánc megkezdődött. Vérben, romokban születik meg az új Budapest, az új Magyarország. Es 1945 januárjában a két katonaszökevény ott áll a romók felett és tudja, amit szökésekor nem tudott — az ostrom tanította meg őket rá, hogy a szovjet katonák új életet hoztak, igaz és emberhez méltó életet. Körülöttük a romok, szívükben öröm és fájdalom, de látják a jövőt, amit ezer esztendő szenvedése hordott magában, hogy ezen a napfényes hamvas januári reggelen megszülessék. A filmet április 4—10-ig játssza az egri Vörös Csillag és 4—5-ig az egri Dózsa Filmszínház. Egri Vörös Csillag Filmszínház: Április 4—10-ig: Budapesti tavasz (magyar). Április 3-án de. matihé: Talpalatnyi föld. Április 4-én de. matiné: Felszabadult föld. Egri Dózsa Filmszínház: Április 4—5-ig: Budapesti tavasz (magyar). Április 7—12-ig: Köpeniczki kapitány. Április 3-án de. matiné: Kiskrajcár, április 4-én de. matiné: Sztálingrádi csata I— II. rész. Egri Béke Filmszínház: Április 3-án: Mágnás Miska (magyar). Április 4-én: Anna a férje nyakán (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Április 3—4-ig: Titokzatos hajóroncs (német). Április 5—6-ig: Kémek a vonaton (cseh). Április 8—10-ig: Anna a férje nyakán (szovjet). Április 3-án, vasárnap de* matiné: Vidám vásár. Április 4-én matiné: Találkozás az Elbán. Gyöngyösi Szabadság: Április 3—4-ig: Bátorság iskolája (szovjet). Április 5—6-ig: örökség a ketrecben (német). Április 7—13-ig: Az első szó (angol). Április 3-án, vasárnap de, matiné: Tengerészbecsület. Április 4-én, vasárnap dej matiné: Feltámadott a tenger* Hatvan: Április 3-án: Halálraítélt hajó (német). Április 4—6-ig: 13-as számú ügynök (szovjet). Április 7—9-ig: örökség a ketrecben (német). Füzesabony: Április 3—6-ig: Liliomfi (magyar). Április 7—8-ig: Maximka (szovjet). A facsemeték védelmében c Most kezdődött a fák és madarak hete. Ügy érzem, többen is észrevették már, akik szemlélik városunkat, azt a pusztítást, amit a felelőtlen gyerekek, s sokszor a felnőttek is a facsemetékkel művelnek. A Vorosilov téren és a Györgyéni utcában még a háborús időkben kipusztult fákat, alig egy hónappal ezelőtt facsemetékkel pótolta a Városgondozási Vállalat. Még a gödröket ásták, s mégis úgy örültünk, szinte magunk előtt látva a fákat, amelyek szebbé, egészségesebbé teszik utcáinkat, városunkat. Mint mondani szokás: a fa az ember barátja, hiszen a természet hozta a városba. Az említett városrész felé gyakran visz az utam és az ültetés után már néhány nappal láttam az egyik facsemetét erőszakkal derékba törve, alig két hét múlva többet is. Ma már úgy néz ki, hogy minden negyedik pusztulásra van ítélve. Ha így folytatódik, a jelentős összeggel kitermelt, ideszállított és elültetett facsemetékből csak itt-ott marad égy darab. Nem kivétel ez alól a Mártírok tere sem, ahol valakinek éppen egy díszfenyő állt az útjában. Ezúton kérem fel azokat a felnőtteket, akik meggondolatlanul tördelik az ágakat, hogy gondoljanak a jövőre és ne csonkítsák meg városunk díszeit. Helyes lenne, ha az általános iskolák nevelői figyelmeztetnék a gyermekeket, hogy mennyire helytelenül cselekednek, amikor csínytevésből rongálják a fiatal fákat. A Városgondozási Vállalat figyelmét felhívom arra, amit Gyöngyösön láttam: az újonnan kiültetett facsemeték mellé három-négy szál szúrós, tüskés vesszőt tűznek dróttal körülcsavarva. A többletmunka kifizetődő, mert olcsóbb, mint ha az elpusztított fákat újabb csemetékkel kell pótolni. Különösen ott ügyeljenek a fákra, ahol közel vannak a gyalogjáróhoz. Csathó Ernő Eger, megyei tanács Ülést tartott a Hazafias Képfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága 1955. április 1-én kibővített ülést tartott. Az ülésen Jenei Artur, a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának titkára tartott beszámolót. Ennek nyomán megvitatták a népfront-mozgalom eredményeit, hiányosságait megyénkben, s határozatot hoztak a járási bizottsáa: ülések megtartásáról. Az ülésen felszólalt Erdélyi Ferenc elvtárs, az MDP Heves megyei pártbizottságának másodtitkára és Koltai elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Iroda népfront osztályának helyettes vezetőjét
