Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-14 / 30. szám

1955 április 14. csütörtök

NÉPÚJSÁG

3

Körzeti bemutató Gyöngyöspatán

Április 3-án tartották meg Gyöngyöspatán a gyöngyösi járás egyik körzeti bemutatóját. Ezen a bemutatón a csoportok komoly felkészülésről és lelkesedésről tettek tanúságot Gyöngyösoroszi iskolai énekkarával és tánccsoportjával, Gyöngyöstarján felnőtt színjátszó csoportjával, mely Móricz Zsigmond „Tej“ című művét mutatta be. Gyöngyöspata színjátszócsoportja Molière „Dandin György“ című színdarabjával, Szűcsi hat-hat tagú felnőtt énekkarával, ezenkívül iskolai énekkarral és tánccsoporttal képviseltette

Az „Ukrajna mezőin“ című előadás Egerben

À Magyar—Szovjet Társaság hatvani színjátszó csoportja április 17-én, vasárnap este fél nyolc órakor, a szakszervezeti székház Rákosi-termében. bemutatja Kornyejcsuk: Ukrajna me zőin című haromfelvonásos vígjátékát. A kísérőzenét a Hatvani Cukorqyár zenekara adja. He(y- árak: 8, 6, 4 forint. Jegyei kaphatók az ikernek, hivatalok kul- túrfele'ő^fnél, M?ZT-titk.*r-iná! és az MSZT egri titkárságánál.

Az egri járási Wíúrház József Attila szavalóversenyt rendez

József Attila születésének 50. évfordulója tiszteletére az egri járási kultúrház május 7-én, a járási kultúrház dísztermében szavalóversenyt rendez. A versenyen kötelező egy József Attila forradalniK és egy lírai vers elmagát a felszabadulási kulturális seregszemlén. Szerepelt a bemutatón a híres nagyré- dei népi együttes is átdolgozott „Lakodalmas“ és „Szüret“ című táncával. A bíráló bizottságnak nehéz dolga volt a sok jól felkészült csoportból kiválasztani a legjobbat. Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a gyöngyösi járási bemutatón a szüdsi énekkar, a nagyrédei népi együttes, a gyöngyöspatai iskolai énekkar és Gyöngyöspata színjátszócsoportja a „Dandin György“-gyel szerepel.

szavalása, és egy szabadon választott vers. A versenyre való oenevezés díjtalan. Határidő: április 25.

A verseny szereplőit a bíráló bizottság értékeli, s a legjobb azavalók jutalomban részesülnek.

A szavaló versennyel egyidöben a megyei könyvtár József Attila könyvkiállftást rendez.

IT MIIÉI

Április 14-én, csütörtökön este hat órakor az egri Pedagógiai Főiskola fizikai előadójában Sodó Zoltán tart előadást ,,A kristály detektoros rádiótól a szúperkészülékiq” címmel.

— Egerben, április 16-án. szombaton este 8 órai kezdettel kerül sor a társulat egri klub jának avatására.

— Április 17-én. vasárnap délután három órakor a TTiT látogatást rendez a Szervestrágya Vállalat Szemcséző üzemében. A látogatásra meghívunk minden dolgozó parasztot.

Az egri járás begyűjtési versenyében Mónosbél vezet

Május elsejére, a munkás- osztály nagy ünnepére, az egri járás községei között meggyorsult a begyűjtési verseny. Termelőszövetkezeteink között ebben a járásban az egerszaló- ki Vörös Csillag TSZ mutat példát, amelynek tagjai még április 4. előtt rendezték egész évi állat- és állati termék beadásukat. Ugyancsak teljesítette évi beadását a felnémeti Petőfi TSZ is. Községek között az évi begyűjtési tervteljesítéséhez viszonyítva, legjobb Mónosbél község 43, majd Felnémet 39 százalékkal. Lassan halad a begyűjtési munka Balaton községben és az egri járásban leglassabban Verpeléten. Utóbbi község az évi összes beadásából még csak 9,1 százalékot teljesített.

Az egyénileg dolgozók közül Bartók János ostorosi hét holdas gazda válik ki, aki mindig az elmúlt években is, elsők között teljesítette a beadását, s aki eddig már egész évi ba- romfibeadását és háromnegyedévi tojásbeadását teljesítette. A legjobb beadók közé tartozik még Bartha István szarvaskői lakos iá, aki tojás, baromfi és sertésbeadását teljesítette.

Április végén kiültetik a dohánypalántákat a komlói Kossuth Termelőszövetkezetben- Május 1-re még jobb tavaszi munkát!

Az egri Balázs-Ismáo Termelőszövetkezet a téli napokat arra használta fel, hogy rendbehozta a szerszámokat, gépeket, s kijavította raktárait. Elkészítették a melegágyat és a kertészethez szükséges palántákat is beszerezték. Azután elvégezték a gyümölcsfák téli permetezését is, a földékre 13 vagon szervestrágyát hordtak, őszi kalászosaikat simítózták és fejtrágyázták. A közelmúltban befejezték a szőlő metszését, a tavaszi árpa és a zab vetését is.

A csoport tagjai a felszabadulási ünnepre elvégezték a 12 holdas konyhakertészetihez szükséges melegágyi palánták ültetését. Befejezték egy száz férőhelyes anyakoca-kutrica építését. Mindezek azt bizonyítják, hogy a csoport szépen fejlődik és az ezévi nagyobb jövedelemért idejében végzi a munkákat. Sokat foglalkoznak a 11 új belépővel is.

Az egri egyénileg dolgozó parasztok nagyrésze is befejezte a tavasziak vetését. Sokan megkezdték a tavaszi mélykapálást, Horváth Sándor, Bóta Bemáth pedig már be is fejezte. Ahol öreg és hiányos a szőlő, ott a gazdák nem feledkeznek meg a pótlásról. Kormos Ferenc 1000 öl szőlőjében 860, Bóta András egy kataszt- rális hold szőlőjében 900 pótlást végzett. Ezek a gazdák tudják, bogy a 20 százalékon felüli szőlőpótlásért négy évig a pótlási százalék arányában borbeadási kedvezmény jár,

A jó munka mellett azonban a hibákat is meg kell látnunk, észre kell vennünk a kulákok aknamunkáját. A cukorrépa vetésterv teljesítése ellen olyan ellenséges hangulatot igyekeztek terjeszteni, hogy „az egri határban nem terem meg a cukorrépa, mert az egri föld erre nem alkalmas.“ Pedig Cseh Imre dolgozó paraszt tavaly 300 négyszögöl területén 47 mázsa cukorrépát termelt és ezért 982 forintot és közel egy mázsa cukrot- kapott. Tóth József 400 öl területén 83 mázsa répa után 2075 forintot és 168 kiló cukrot kapott. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy az egri határ földje alkalmas a cukorrépa-termelésre és jó terméseredményt hoz. *

Busák Imre egri kulák nyíltan igyekszik gátolni mező- gazdaságunk fejlődését, mert 1953-ban visszakérte a felajánlott gyümölcsösét és ígéretét, bogy ezután becsületesen meg- Inűveli, nem teljesítette. 1954- bcn kezeletlenül hagyta a gyümölcsöst és még most sem tegezte el a gyümölcsfa tisztítását, csak a permetezést, de azt is csak részben. Felesége, az agronómus figyelmeztetésére azt mondta, hogy ha az állam segítséget ad pénzben, akkor majd megcsinálják. Pedig Busák kulák nem azért kapta vissza a gyümölcsöst, hogy tönkretegye, hanem azért, hogy a jó gafeda gondosságával termeljen. 'Ezt várják tőle.

Nagy Béla,

Eger. megyei tanács.

Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai ez évben közel 1660 (holdon termelik az országszerte híres hevesi dohányt. Az idejében elültetett palánták már zöldéinél? a közel 15 ezer négyzetméteres melegágy! dohánykertészetben. A komlói Kossuth TSZ 90 négyzetméteres melegágyába március közepén vetették el a magot és a dohánypalánták már csaknem két centisek. A szövetkezet tagjai az idén már 9 holdon termelik a legjobb dohánypalántákat. Látva, hogy a dohánytermelés jövedelmező, csatlakozlak a 10 mázsás mozgalomhoz. A tsz tagjai mesterei a dohánytermelésnek, szakszerű kezeléssel, jó munkával biztosítják a bő termés feltételeit, Bevezették a vetésforgót és az idén már az egyéves pillangós takarmánynövény után kerülnek a földbe a palánták. Biztosították a megfelelő talajtáperőt is. Kora őszszel holdanként 150—200 mázsa istállótrágyát hordtak a dohányíöldekre, tavasszal pedig nitrogén műtrágyát dolgoztak a talajba. A csoport tagjai úgy tervezik, hogy amint a talaj hőmérséklete 12—14 Celsius fokot elér, április végén, május elején megkezdik a palánták kiültetését.

A kömlői Kossuth TSZ példáján közel 20 termelőszövetkezet és több száz egyéni gazda határozta el, hogy részt- vesz a 10 mázsás dohánytermelési mozgalomból.

Darabarus eufójárafok a megyében

A megyei tanács VB igazgatási osztály felhívja a megye lakosságának figyelmét, hogy a megye Összes városait és községeit érintő menetrend szerint közlekedő darabárus járatokat helyezett forgalomba az egri és a gyöngyösi Autó- j közlekedési Vállalat. E járatok • menetrendszerinti. elsosorba: * a vasút által nem érintett, vagy attól távol fekvő közsék országos versenyben harmadik leit

Április 4-én, felszabadulásunk 10 éves fordulóján vették át a hatvani Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói az oklevelet és a 3000 forintot országos harmadik helyezésük alapján, amelyet jó munkájukért jutalomképpen kaptak.

Az ünnepségen a hatvani Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói megfogadták, hogy a jövőben még jobb munkával, a munka minőségének további javításával, a termelékenység emelésével járulnak hozzá a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez.

gek darabáruszállítási igényeit elégítik ki. Ugyanakkor a megfelelő helyeken a vasútállomásokhoz csatlakoznak és ilymódon az említett községeket is bekapcsolják az ország vérkeringésébe. A fenti járatokat nemcsak a vállalatok, közülelek stb., hanem a lakosság is igénybeveheti darabáru küldeményeinek elszállítására. A lakosság vegye igénybe a kormányunk által részére biztosított lehetőségeket. Szállításokra nézve felvilágosításokat adnak a községekben a postahivatalok, földművesszövetkezeti árudák, népboltok, MÁV állomások, az egri 32. és gyöngyösi 34. sz. Autóközlekedési Vállalat,

Megyei Tanács

igazgatási osztály

„A TOR“

„A tőr” című szovjet filmalkotást az Egri Vörös Csillag Filmszínház április 14-től 18-ig tűzi műsorára. A film törté-1 nete az I. világháború és a polgárháború idején játszódik le. Érdekes, gyorsan pergő események váltják egymást a történet során, így a film méltán tarthat számot a közönség tetszésére.

Gyöngyösi Szabadság:

április 14—20-ig: Budapesti tavasz (magyar) április I7-én vasárnap de. matiné: Twist Olivér Gyöngyösi Puskin:

április 15—20-ig: Modern

kalózok (szovjet) április 17-én vasárnap de. matiné: Tizenötéves kapitány Hatvan:

április 14—17-ig: Bátorság

iskolája (szovjet) április 17-én vasárnap matiné: Kis partizánok Füzesabony!

április 14-én: Arlberg

press (osztrák)

16—19-ig: Zűrzavar a

kuszban (csehszlovák)

tőr

Egri Vörös Csillag Filmszínház:

április 14—18-ig: A

(szovjet)

április 17-én vasárnap de. matiné: Gyarmat a föld

alatt.

Egri Dózsa Filmszínház:

április 14—17-ig; Szitakötő (szovjet)

április 17-én vasárnap de. matiné: Szovjet bálnavadáEgri "Béke” mozi:

április 16—17-ig: A kis

Muck története (német)

de.

exclr»4«

„CUKORRÉPA TERMELÉSBEN WEH HÍVOM 0'

HEWS M!ïE TERMEIT“

A klsíéri dolgozóit közöli már az első tavaszi napokban szorgalmasan haladt a tavaszbúza, árpa, napraforgó stb. vetése. En, mint a járási népfront-bizottság tagja, mindig az elsők között szeretek lenni a munkában. A kalászosok után elvetettem 1000 négyszögöl cukorrépát és úgy dolgozom, hogy katasztrális holdankint számítva 300 mázsás átlagtermésem legyen. A jó terméshozamért jó munkát is akarok végezni. Körülbelül 100 mázsa istállótrágyát hordtam szét a földön; még a tarlószántásnál — szeptember végén — a

LÁTOGATÁS a^KISS DEZSŐ LUDASI KÖZÉPPARASZTNÁL

(Tudósítónktól.)

m Száll a harangszó a falu felett, reggel öt óra. Benépesednek az udvarok, megkezdődik a napi munka. Ló- és ökörfogatok, gyalogosok és kerékpárosok igyekeznek a földekre, hogy jó korán munkához láthassanak.

— Messzire-e kenyér nélkül, szomszéd? — kiáltja tréfás kedvvel egy lógóbajszú ember, a mellette elkocsizó, erősen öregedő ludas! magyarnak:

— A varjúlaposra — kiáltja vissza emez még hangosabban — és maga?

— A zsellérdiilőbe!

Engedje meg az olvasó, hogy

egy pillanatra elidőzzünk itt, mert ennek a zsellérdülőnek története van. A jobbágyfelszabadítás után a ludasi zsellérek lejenként 1200 négyszögöl földet kaptak itt. A felszabadított jobbágyok földjeit egy évtizeddel később a helyi földesúri család, a Bökönyiek kezdték visszavásárol i. így a zsellérek újra a földes úr cselédei lettek, mintha mi sem tört ént volna, s azét - zsellér- dűlőnek hívja ezt a részt az itteni nép. Ez persze régen volt, de felejteni nem lehet,

nagyapáról unokára száll Ludason a zsellérdülő története. Most pedig mintha bosszút akarnának állni a ludasiak a régmúlt időkért, nemcsak ebben a dűlőben, de minden határrészben derekas munkát végeznek.

Bányai Gábor tanácselnök, meg jómagam csak úgy toronyirányt baktatunk Kiss Dezső 18 holdas középparaszt háza felé. Otthon találjuk, hordja a trágyát, mert a kukorica kivételével már befejezte a tavaszi vetést. Az alacsony, mosolygó természetű ember derűs kedvvel fogad bennünket. S amikor a termésered- ményei után érdeklődünk, szerényen legyint, s csak eny- nyit mond:

— Szeretni kell a földet, akár az asszonyt, nem elég csak a termést várni. Ha a gazda megadja a jó munkát a földnek, sosem lesz az hálátlan. Legalább is én hozzám még eddig nem volt az, mert az ősszel még az egerek eszén is túljártam.

— Mit csinált velük?

— Kiöntöttem őket, mint az ürgéket. Emlékszem, az egyik utamnál megszámoltam: 260 egeret pusztítottam el. De megérte, mert olyan az én búzavetésem, hogy kettő, ha van ilyen a ludasi határban.

— Mennyit szokott termelni?

— A múlt évben kilenc mázsás átlagom volt, de 1953-ban megvolt a 16 mázsa. Persze nem tarlóba vetem a búzát, hanem rendszerint a szerződéses növények után. így aztán, amellett, hogy az állam jó áron átveszi tőlem a szerződött terményt, búzám is van bőven.

— A kukoricatermelésben milyen eredményeket szokott elérni?

— Pontosan nem mértem, de a múlt évben mintegy 35— 40 mázsát termelhettem holdankint. Jól trágyázott földbe, őszi szántásba szoktam vetni a kukoricát, persze jó vetőmaggal, s nem feledkezem meg soha a kellő kapálásról.

A továbbiakban elmondja,

hógy sokra tartja a műtrágyát is. Most kapott egy mázsa pétisót, hogy kísérleti úton is megmutassa gazdatársainak, hogy nincs rossz föld, csak meg kell adni a módját. Arról is büszkén számol be, hogy a beadásban, adófizetésben sem jár hátul. Erről tanúskodik egyébként az a hét oklevél is, amelyet a jó beadásért kapott. Ebben az évben is már teljesítette sertés-, vágómarha-, toiö- 's baromfibeadását is. Gono.os iodott már a jövő éti

sertésbeadásról is, mert öt szép süldő röfög az óljában.

Kiss Dezső ludasi középparaszt a sok munka mellett arra is talál időt, hogy a közügyekkel törődjön. Beválasztották a mezőgazdasági állandó bizottságba, elnökhelyettese a gazdakörnek. Megbízatásának pontosan eleget tesz, s a gyűléseken az elsők között szólal fel a magasabb terméshozamok eléréséért. Szabad idejében szeret olvasgatni, meg a rádiót hallgatja. Nem fiatalember már, de mint mondja, szereti a jó mulatságot is, s amikor csak tehette, elment mindenhová, mert hiszen az ember nemcsak dologgal él, hanem vígsággal is.

A nap már magasan jár, a szántó-vető ember ilyenkor nem érzi jól magát otthon, így voltunk Kiss Dezsővel is, beszélgettünk, beszélgettünk, de már láttuk tekintetéből, hogy szeretne a lovak közé csördíteni, s elindulni a nagy szekér trágyával, mert az idő is pénz, különösen most, amikor olyan késő tavaszodott. Azzal búcsúztunk Kiss Dezsőtől, Ludas község egyik legkiválóbb egyéni gazdájától, hogy munkálkodjon tovább is jó erőben, egészségben, példát mutatva gazda*ácsainak.

Erki János

második lűú mázsát is elszo - tam és 25—30 centi mélye szántottam. A cukorrépát rendszerint őszibúza után vetei. tapasztalat szerint ez a legjobb talaj ennek a növénynek; Amikor kikel és a szárát látni lehet, mindjárt kapálom és ha négy levele van, máris egyelem. Ha az egyelést elmulasztom, néhány hét alatt a sok felesleges répalevél kiéli a talajt és a terméshozam 25—• 30 százaléka már odavan.

Cukorrépa termelésben, a répa terméshozamának növelésében versenyre hívom Heves megye valamennyi dolgozó parasztságát.

Csatlakozzanak minél többen!

Kapás János Kistér

Új gyümölcstermelő szakkörök alakultak megyénkben

Városi és falusi földműves»» szövetkezeteink az utóbbi időben egyre több és jobb árut biztosítanak dolgozó parasztságunknak. Emellett a mező- gazdasági terméseredmények növelésében is nagy segítséget nyújtanak. Földművesszövetkezeteink a KV márciusi határozatának szellemében az eddiginél még jobban támogatják az egyénileg dolgozó parasztokat. Szakköröket tartanak és itt beszélik meg a dolgozó parasztokkal, hogy miért előnyös a közös gazdálkodás, miért jelenti a termelőszövetkezet a felemelkedés útját.

Az elmúlt hetekben máris számos helyen alakultak újabb gyümölcs- és szőlőtermelő szakkörök. Nagyrédén llOhol- don 92 taggal. Karácsondon 53 holdon 100 taggal szőlőtermelő szakkör alakult. Bernjén és Tódebrő községekben 225 holdon 270 taggal szerveztek gyümölcstermelő szakkört. Az újonnan alakult szakcsoportokon kívül több községben a meglévő csoportok taglétszámát bővítették. Verpeléten a gyümölcstermelő szakkör földje az eddigi 200 holdról 300 holdra, a szőlőtermelő szakkör 700 holdról 1040 holdra emelkedett.

I

i