Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-10 / 29. szám

4

1955 április 10. vasárnap

NÉPÚJSÁG

SSBH3

Március 30-án tíz tagú üzérkedő kupec-banda állt a hevesi járásbíróság előtt. A spekulánsok Tarnabodról kerültek ki, s kereskedelemszerűen foglalkoztak állatvásárlással, eladással. A kupec-társaság Kalicz István és Sike Ferenc vezetésével két év alatt több mint 230 darab állatot vásárolt fel, illetve adott tovább magas haszonnal. Sertések, lovak, szarvas- marhák tucatját adták-vették, nem egyszer vagontételben szállították haza a vásárokról az összevásárolt jószágokat.

A nagyarányú kupec-társasá- got ez év február elején leplezte le a rendőrség és kettőt közülük őrizetbe is vett. A szabadlábon hagyott kupecek, hogy menthessék magukat a büntetés alól, tszcs szervezéssel próbálkoztak, de a párt ébersége folytán ez a tervük meghiúsult. Március 10-én valamennyien a bíróság előttv álltak, ahol megkapták jól megérdemelt büntetésüket. Kalicz Istvánt négy évi börtönre, 7000 forint vagyonelkobzásra. 3000 forint pénzbüntetésre és 3 évi jogvesztésre, Sike Ferencet három évi börtönre. 5000 forint vagyonelkobzásra. 2000 forint pénzbüntetésre és 3 évi jogvesztésre. Mester Jánost és Gazsó Gézát két és félévi börtönre és 5000 forint vagyonelkobzásra, valamint 2000 forint pénzbüntetésre. 3 évi jogvesztésre, míg a többi vádlottat egy évtől két évig terjedő börtönbüntetésre és bizonyos összegű vagyonelkobzásra, illetőleg pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

A Ruházati Bolt nagy forgalomnak örvend

Az elmúlt év folyamán nyílt meg Egerben a Ruházati Bolt, mely azóta is nagy forgalomnak örvend. Husvét előtt falusi nénik, munkába vagy a munkahelyről siető asszonyok keresték fel százával naponta. A bő választék, a figyelmes kiszolgálás eredményeként 70— 75 ezer forinttal Zárja napi forgalmát. Vásárlóinak 70—30

százaléka a délelőtti órákban keresi fel az üzletet, ezek nagyrésze a környező községek lakóiból tevődik össze. A héten a nyári anyagoknak: a mintás kartonoknak, a kockás, csíkos zefireknek az egyszínű divat- vászonoknak volt nagy keletük;

Gerő: Eger című könyvének ismertetése

Mintegy másfél éve jelent meg a „Magyar Műemlékek,“ sorozat első kötete. Azóta már további kötetek hagyták el a nyomdát, s mindegyik hazánk történelmi emlékeinek egy-egy gyöngyszemét mutatja be: Bercsényi—Gerő: Sárospatak, Zádor: Magyar Nemzeti Múzeum, Csatkay: Sopron, s most utoljára, Gerő: Eger című munkája. Magas színvonaluk, s a nem szakemberek számára is érthető és élvezhető előadásmódjuk és nem utolsósorban szép kivitelük a legnagyobb elismerést érdemlik.

Mivel az utolsó kötet városunkkal foglalkozik, ismerkedjünk meg vele közelebbről. A könyv művészettörténeti munka. A művészeti élet fejlődését azonban a szerző a gazdasági és társadalmi élet fejlődésébe illesztve tárgyalja. A marxista módszer érvényesítésére irányuló törekvése nagyjából sikeres volt.Bevezetésként a település kialakulását mutatja be. majd a vár történetét és röviden a műemlékeit írja le. Ezek után igen helyesen a vár és város történeti: építészeti, művészettörténeti és régészeti emlékeit időrendbe állítva tárgyalja. Munkájának nagy eredménye, hogy a művészeti fejlődésen keresztül szépen érzékelteti a vár és Város egész fejlődését.

A középkori vár történetének bemutatásánál a szerző Pataki Viktor munkájára támaszkodik. Pataki Viktor 1925 és 1934 között végzett ásatást a vár területén hozzáértéssel és nagy gonddal, eredményei ma is legnagyobb részt helytállóak. Ezeket az eredményeket Gerő László igen helyesen felhasználja. Az újabb eredményeket, melyeket azóta a kutatások, különösen a székesegyházra vonatkozóan hoztak, mind megtaláljuk a könyvben.

Gerő munkájának nagyobb része a XVIII. századi műemlékek leírása. Itt különösen ki kell emelni a tudományos és mégis mindenki számára érthető stílust. Nagyobb jelentőségű épületeknél pl. a Lyce- umnál. a Megyeházánál az egész építkezésre, minden körülményre kitér. Fontos, hogy több esetben megcáfolja azt a nézetet, hogy a barokk művészet import, pusztán másolás, s mint ilyen, értéktelen. Pl. a Megyei Tanács épülete mutatja a magyar építtető kívánságának. a magyar ízlés érvényesülését. Ezzel kapcsolatban említem meg azt is, hogy Gerő rámutat arra is, hogy az osztrák barokk művészettől az egri barokk művészet egyébként is eltér. Ennek oka. hogy a város barokk építtetői, különösen Esterházy Károly, tanulóéveiket Rómában töltötték és itt tanulmányozhatták a római barokk művészetet, amely az osztráknál egyszerűbb és monumentálisabb. Ennek hatása egyesült a magyar sajátságokkal.

A könyv a XVIII. századi

művészet fejlődésének vizsgálatánál igen sok új eredményt hoz, így pl. a század második felében megfigyelhető un. copf stílus elemzése.

Felhívja a szerző figyelmét több olyan problémára, amelynek kutatása a jövő feladata lesz, pl. Fellner Jakab építész tevékenysége.

Gerő összegezi az eddigi városképi vizsgálatok eredményét. A város ma is jellegzetes arculata a XVIII. században alakult ki: a főúri és főpapi építkezések, a polgári lakóházak és a városperemi földműves-házak együtteséből. A középkor természetesen nem tűnt el nyomtalanul: a Belváros utcahálózata a régi maradt. A város képe országos viszonylatban is igen jelentős, harmonikus, s nem utolsósorban tökéletesen beilleszkedik a környező tájba.

A XVIII. században kialakult városképen a későbbi korok nem sokat változtattak. A XIX. században általában az építtetők a polgárok. Egerben az egyház szerepe annyira döntő, hogy a polgári építkezésnek nem sok emléke maradt.

Nemcsak az építészet- és művészettörténeti, hanem a

hadtörténeti szempontokat is szem előtt tartotta a szerző. Bemutatja a várnak, mint erődítménynek a fejlődését is. Felhasználja az egykorú leltárakat és számadáskönyveket.

Egy-két pontatlanság is akad a könyvben. Pl. a Szentély- bástyát, nem a vasút építésekor vágtak át, mint a szerző írja, hanem előbb, Ottavio Baldigara építkezései során. Ezek a pontatlanságok azonban a munka értékén nem változtatnak, aim y ira jelentéktelenek.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a szerző befejezésül arra hívja fel a figyelmet, hogy a további építkezéseknél is óvni kell a város értékes műemlékeit.

A szövegrészt so.k fénykép egészíti ki. Ezek legnagyobb része új felvétel, hozzáértő kezek munkája. Kár. hogy néhány esetben régi, nem nagyon sikerült felvételt használt fel a szerző, ezek helyett is jobb lett volna új felvételt készíteni.

Mindent egybevetve, azt hiszem, mindazok nevében, akik olvasták a könyvet, elmondhatom: igen örültünk, hogy ez, a könyv megjelent. A szerző olyan komoly munkát fektetett bele, amilyent a város szépsége és értékei megérdemeltek.

Galván Károlyné

régész-művészettörténész

KÖZLEMÉNY

A megyei kórház rendelőintézete április 6-án új 25-ös automata telefonkészüléket kapott, melyre az SZTK Alközpont eddigi városi vonalait is rákapcsolták és így a hívószámok megváltoztak. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy ezután a megyei rendelőintézetet és az SZTK Alközpontot a 14 — 20, 14— 21, 14 — 22, 14 — 23 számokon

hívják.

Ibolya-bál Egerben

Április 10-én este 8 órakor Egerben, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrottho- nában a városi MNDSZ titkárság „ibolya-bált’1 rendez. Az est bevételével is hozzájárulnak az anyák konferenciájának megrendezéséhez.

könyvespolc Fehér Lajos: Harcunk Budapestért

A könyv a tíz év előtti Budapestet idézi, történelmünknek azt a gyászos korszakát, amikor a fasiszta német megszállók és nyilas csatlósaik rémtetteitől szinte megdermedt a főváros lakossága.

Ekkor azonban a bátor hazafiak — budapesti partizánok a kommunista párt vezetésével — megmutatták, hogy van olyan erő, amely szembe mer szállni a fasiszta garázdálkodással. Röpcédulák, plakátok jelentek meg egyre sűrűbben Budapest utcáin. Fegyveres akciók híre gyújtott reményt a csüggedő lelkekbe. és töltötte el páni félelemmel a fasiszta hazaárulókat.

A könyv írója ebben az időben a kommunista párt megbízásából a demokratikus nemzeti ellenállás katonai vonalán szervezte és irányította a partizáncsapatok egy részét: a

Marót—Szír és Laci-csoporto- kat.

A Gömbös-szobor felrobbantása. a Metropol szállónak — a német SS-ek szállásának — kézigránáttal való felrobbantása. a Városi Színházban rendezett nyilas nagygyűlés szét- ugrasztása, a Kossuth Lajos utcai nyilas könyvesbolt tönkretétele. német katonai autók, valamint vasúti sínek és villanyvezetékek elpusztítása, nyilas szék házak megrongálása — ezek voltak a három bátor partizáncsoport főbb fegyvertényei.

Ezeknek az akcióknak a megszervezését, lefolyását, s egy sor kivitelre nem került terv történetét mondja el a könyvben a szerző a részvevő egyszerű közvetlen, de hiteles szavával.

Elénk tárja azt is, hogy ezekhez a tettekhez nemcsak hősi elszántság, ifjúi lelkesedés kellet, hanem higgadt megfontolás, szigorú fegyelmezettség, az utasítások pontos betartása is — hiszen egy meggondolatlan lépés már lebukást jelenthetett. S bizony, a lebukás, a fogház, a megkínzás, sőt hősi halál is osztályrésze lett nem egynek a bátor harcosok közül, akik a súlyos időkben tanúsított áldozatos hazafi ságukkal méltán követendő példaképei mai ifjúságunknak.

A Harcunk Budapestért második kiadását némileg átdolgozva és kibővítve teszi a Szikra Könyvkiadó minden hazáját szerető dolgozó magyar asztalára.

Napi 6-7 eier forint bevétel aí egri játékboltban

Az egri 75. -zárná Sport- és Játékboltban szemkápráztató kép fogadja a belépőt. Van itt mindenféle játék. Linoleum állatfigurák, labdák, versenyautók, rollerek, kétkerekű gyermekkerékpárok várják kis gazdáikat. Az asztalon kerekeken gördülő nyuszimama integet tapsi füleivel. A polcokon babák mosolyognak. A színes, ötletes játékok tarkasága még a felnőtteket is megkapja, hát még az apró emberkéket! így aztán nem csoda, ha a papák, mamák engedve a csöppségek akaratának, játékokkal meg- rakottan lépnek ki az üzlet ajtaján.

A bő választék, a szépen kivitelezett áruk, az olcsó árak következtében a bolt negyedévi tervét 115 százalékra teljesítette. A felszabadulási dekád alatt a játékrészleg 135 százalékot ért el. A bolt napi forgalma átlagosan hat-hétezer forint.

Kitüntetés

Tóth József, a „Népújság“ Kiadóhivatalának vezetője április 4-e alkalmából eddigi jó munkája elismerését a „Munka Érdemérem“ kitüntetést kapta.

Egri Vörös Csillag Filmszínház:

április 10-én: Budapesti ta*

vasz (magyar)

11 —12-ig: örökség a ketrecben (német)

13- án; Déryné (magyar) április 10-én, vasárnap de, matiné: Harmadik csapás.

Egri Dózsa Filmszínház:

április 10—12-ig: Köpenick

ki kapitány (német)

14— 17-ig: Szitakötő (szovjet) április 10-én, vasárnap ■ de, matiné: Aranyalmafácska.

Egri Béke Mozgó:

április 10-én: Rokonok (ma* gyár)

Gyöngyös Szabadság:

április 10—13-ig: Az első

sző (angol)

április 10-én vasárnap de. matiné: Tengerészék lánya. Gyöngyösi Puskin:

április lö-én: Anna a férjé nyakán (szovjet)

1 í — 12-ig: Színes mesevilág (szovjet)

13-án: Bátrak arénája (szovjet)

április 10-én vasárnap de. matiné: Szevasztopol hősei Hatvan:

április 10—13-ig: Riadó a

cirkuszban (cseh) április 10-én vasárnap de. matiné; Grant kapitány gyermekei.

Ml L.1SAG AZ ORSZÁGBAN?

Séta a Körúton

Tavasz Budapesten. Lüktet, forr, zajong az élet a Körúton. A Nemzeti előtt már virágot árulnak, nagy illatos, sötétlila ibolyákat, karcsú, hosszúszárú sárga nárciszokat. Lép- ten-nyomon beléjük botiasz. nem állód meg, hogy a kabátodra ne tűzz egy illatozó csokrot. A színészbejárónál a kispadra egy szippantásra kiültek az ismert színészek is. Ideges fiatal fiú álldogál az óra alatt, az évtizedek óta megszokott találkahelyen, hol a karórájára pillant, hol fel, a na'-"- órára. S most befut „Ö“, szőke haja fiúsán hull szemébe, kacér kis kosztümjén látszik a tavasz, a fiú tiszteletére vette fel. Eltűnnek az emberforgatagban, csak a lány kis piros sapkája villan. Villamosok csengetnek, fürtökben lógnak az emberek a 6-oson, nagy Pobe- dák siklanak, köztük fütyürésző kerékpárosok, száguldó motorosok. Most zöldet jelez a lámpa, menjünk át mi is a siető tömeggel és sétáljunk végig a Nagykörúton.

Térjünk be először Pest legszebb és legforgalmasabb üzletébe, az „Éjjel nappal Kö- ZÉRT-be”. Torkunk hirtelen összeszorul, nagyot nyelünk, éhesek leszünk, de nem tudjuk, mit is vegyünk. Csábítólag mosolyog ránk a hideg konyha minden remeke, kocsonyában nagy, fehérhúsú halak, pirosra sült, ropogós csirke, rózsaszínű sonkák, karajok, vitaminos saláták a szivárvány minden színében csillogtatják, kelletik magukat. Arrább likőrös, borosüvegek halmaza, itt finom cigaretták köztük az újdonság „Budavár“. Ott cukrásztészták tömkelegé, habosak, krémesek. Kövessünk egy vidéki bácsit, aki most érkezhetett a Keletiről, két nagy kofferjét szuszogva rakja lába elé. Látjuk, a sültcsirke csábítja, jó ropogós fehér kenyeret vesz hozzá. Vagy menjünk csak a pesti háziasszonnyal a kedvelt ..Mire- lit“-hez, zöldborsót vásárol, majd szilvásgombócot. így nem nehéz kitalálni, mi lesz ma náluk az ebéd. Van. aki a forró kakaó híve de egyre jobban kiszorítja a kakaót a fagylalt. amely már a Közért boltban is megjc lent. Ellesünk egy beszélgetést, az üzlet ve zetője meséli: Sajtból, téliszalámiból 10 m* zsával. karajból, sonkából 30 mázsával többet kaptak húsvétra. mint tavaly. Szinte szédülünk a számoktól. Tizenöt hektóval — igen, 'ól hallottuk — hektóval több likőrt kaptak is 10 r- < ukrásztésztával emelték a menynyi; v.;el. lég egy darabig nézelődünk.

majd bekapunk két finom szendvicset, s indulunk tovább.

Már az első lépéseknél meg kell állnunk. A Háziipari bolt köti le figyelmünket. Szívünk egy kicsit büszkébben dobog hiszen itt látjuk a hevesi szőttest, a boldogi madeirást és a szűcsi fafaragó díszes dobozait. Nem vagyunk elfogultak, de ezeknél szebb hímzést, fafaragást nem találunk. Talán a kalocsai, vagy a túrái?

Nehezen haladunk tovább, s mivel mint minden nőt, minket is érdekel a tavaszi divat, hosszasan időzünk a tavaszi szövetek előtt. Hát itt sem könnyű a választás ... Puha drapp teveszőr, szilvakék kamgárn, zöld háziszőttes. borvörös düftin, kicsit mohón mindegyikből elképzelünk valamit magunknak. A másik kirakatban már nyári anyagok hirdetik — rövidesen belőlünk is vásárolsz. Pety- tyes. pettyes, pettyes, minden színben és anyagban. Piké és vászon, selyem és flokon s mellette szerényen húzódnak meg a csíkos puplinok és a selymes shantungok. Pedig kár úgy szerénykedni, eláruljuk, mind a három nagy divat lesz a nyáron. Puplinból hcsz- szított derekú blúz, rakott aljjal, pettyesből széles, harangszabású, nagykivágá- sú ruha. shantungból csinos kis kosztűm. Sötétkék ruhán öt forint nagyságú fehér gyöngyházgombokat hordanak majd és a lebarnult nyakra nyersszínű fagyöngyöket. Hogy mindezt honnan tudjuk? Két nő állt mögöttünk s mi jó erősen füleltünk, hogy tovább mesélhessük, amit ők beszéltek. Tőlük tudtuk meg azt is, hogy most tavaszra a legnagyobb divat a háziszőttes, kosztűmnek is, kabátnak is. Innen egy cipőüzlethez fura- kodtunk, hogy megnézzük, mi lesz a cipődivat.'A nagy tömeg az üzlet előtt elárulja, hogy a pesti cipőgyárak még nem készültek fel jól a tavaszra, kevés a szandál, s ha van, csak magassarkú, nincs közöttük újdonság, node még nem késő. És nem hittünk két rosszmájú pesti nőnek, akik azt állították, hogy „ja, szandált azt csak télen lehet venni“. Egyszerre kedves ismerősöket látunk. A pirossapkás kislány és a türelmetlen fiú. A bútorüzletbe térnek be. Üzlet? — Nem! Valóságos kiállítás. Itt lehet tervezgetni, vásárolni kényelmes, puha foteleket, széles rekamiékat, nagy kombinált szekrényeket, s újra divat a „régimódi“ hálószoba is. Magyaros előszoba, barokk ebédlő, csehszlovák gyermekszoba, vázák, kerámiák, porcelánok szőttes szőnyegek és kovácsoltvas csillárok, s mennyién vásárolnák. Egy nőt megszólítok, újpesti, nemrég házasodtak, s most újonnan épült házban, új lakást kaptak. Ebbe pedig csak új bútor illik. Ezért válogat, egy kicsit ugyan tanácstalanul, de nem is csoda, a sok szép közű! nagyon nehéz választani.

Tovább megyünk, látjuk, most jön csak a java. A bolt neve: Állami gazdaságok mintaboltja. Itt a háziasszony vásárolhat már új karalábét, jó házi füstölt szalonnát, húsvéti sonkát, friss tojást, s nini egy pulton a do- moszlói állami gazdaság bora. Jó munkájuk nyomán így lettek országos, talán világhírűek is. Karcsún magaslanak ki a tömzsi kisüsti üvegek közül a domoszlói palackok. »

Melegen süt a nap. ránkmelegszik a kabát, átmegyünk a másik oldalra, ott jó hűvös van. S mennyi új üzlet, itt készruhákat látunk, gyorsan lerajzolunk egy párat. Nekünk ’eg- jobban a kétrészes sötétkék ballonruha, fefcér- kékpettyes selyemsállal, hánszőttes kiskosztüm. újszerűén rakott szoknyával tetszik. Nem csúnya a börberi sportkösztüm sem. a ruhák között tarka selyemsálak, újszerű kézitáskák (csak egy fogójuk van. az egri Állami Áruházbant már meg is jelentek).

Másik üzlet: ose«

csemőkelengyeboltj Nemrég nyílt. Benyitunk, s ámulunkj Nem is olyan, mint egy üzlet, hanem mint egy kedves, barátságos otthon. I ó- lyázó asztal is van; ha netalán a babával szokásos baleset lenne, meleg zuhany, hogy le lehessen mosni. Megtalálhatunk itt egynapostól kezdve tíz éveseknek valóig mindent. Puha gyapjútipegőt, fehér cipőt, négyötéves kislánynak való fehér pikékötényt, piros cseresznyével. Kisfiúknak való sötétkék matrózruhák. Meglepetésnek hófehér kötött rakott szoknyát viszünk haza, s míg becsomagolják, azon. tanakodunk, hogy a kis piros kardigánt is ne vegyük-e meg mellé. Újból gyerekeknek való: óriási játékbolt, babák ezer variációban, rég nem látott gumilabdák, pirosak, fehér pettyel, kékek ezüst csillaggal, csupa gyönyörűség, — s mennyi felnőtt áll a kirakat előtt. Már a Lenin körút 33 alatt járunk, itt is gyerekeknek való üzlet nyílt, gyerekkocsikat, s bútorokat árulnak, hófehér ágyakat, kicsi székeket, akárcsak a mesében.

Elfáradt a szemünk a nézegetéstől, a lábunk a sétától, a karunk a csomagcipeléstől, már csak futólag pillantunk a kötöttáru divatra, a ragyogó illatszerüzletre, a virágüzlet még leköti figyelmünket hófehér orgonáival, hosszúszárú tearózsáival. Az Emke-sarkon még elböngészünk a külföldi lapok között, a hirdetőoszlopon megnézzük a színházak műsorát.

A lámpa zöldre fordul, felszállunk a villamosra, hogy a sok látnivalótól szédülten hazatérjünk kedves városunkba.

Talán olvasóim sem haragudtak meg. hogy megszokott megyei sétánk helyett most messzebbre mentünk. Legközelebb talán (ha úgy akarják) más városokba is ellátogatunk, s így megismerkedünk majd épülő, sok-sok kincset rejtő édes hazánkkal.

Törös Károlyné