Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-07 / 28. szám
1955 április 1. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 (a 2. oldal folytatása) nek pontos végrehajtásáról. Mindezek a követelmények elválaszthatatlanok a nép anyagi jólétének emelkedésétől, békénk megvédésétől. Be kell vinni egész dolgozó népünk tudatába, hogy mindezek a tényezők. elsősorban a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése, együttesen biztosíthatják zavartalan továbbfejlődésünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosítani. A termelés terén nagy feladat vár szakszervezeteinkre, melyeknek majdnem kétmilliós tagsága szocialista építésünk derékhada. Ezt a hatalmas erőt most úgy kell mozgósítani, hogy minden tagja egymással versenyezve, lelkesen küzdjön a szocialista célkitűzések megvalósításáért. A szocialista ipar fejlesztése mellett szakadatlanul szem Tegyük megbonthatatlanná pártunk, kormányunk és népünk egységét Ezek a feladatok megkövetelik az éberség fokozását, a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezését és ártalmatlanná tételét. Az elmúlt tíz év tapasztalatai mutatják, hogy valahányszor dolgozó népünk új. nagy feladatok megoldásához fog, az ellenség is összeszedi megmaradt erejét. és igyekszik gátolni, 'hátráltatni célkitűzéseink megvalósítását. Ebben teljes erővel, a legkülönbözőbb formában támogatják a nyugati imK. J. Vorosilov elvtárs beszéde : H béke és a szocializmus tábora még soha nem voit olyan erős, egységes és összeforrott, mint jelenleg Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és kormánya, és az egész szovjet nép nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök személyén keresztül az egesz magyar népnek, nemzeti ünnepük, Magyarországnak a hitleri megszállás alól való fel- szabadulása és a népi hatalom, nak országukban való megalakulása tízéves évfordulója alkalmából. Tíz évvel ezelőtt a hős szovjet hadsereg a fasiszta hordák üldözése során a szolgaságba döntött Magyarország területére lépett és 1945. április 4-én befejezte a hitleri hadseregek szétzúzását, és Magyarországnak a német fasiszta megszállók uralma alól való felsza. badítását. Ez az esemény fordulópont volt a magyar nép életében. Sok évszázad folyamán a szabadságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bátorsággal harcolt nemzeti függetlenségéért és szabadságáért a török, osztrák—német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tőkések bűnös politikája következtében — akik nem egyszer elárulták az ország nemzeti érdekeit — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az első világháború után is, amikor Magyarország formailag önálló állammá vált, a valóságban megmaradt hűbéri Elvtársak! Több mint tíz évvel ezelőtt, 1944. december 21-én, Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése az éppen akkor felszabadított Debrecenben tartott első ülésén a magyar néphez szóló szózatában kimondotta: „Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljövendő erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni. Független Magyarországot aka- runkr A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kívánságai megvalósultak! Az azóta eltelt tíz esztendő az ország valódi felemelkedésének és újjászületésének, mély gazdasági, politikai és kulturális átalakulá- loknak, Magyarország igazi felvirágzásának tíz éve volt. Magyarország életében e történelmi évtized legfontosabb eredménye, hogy a politikai előtt kell tartanunk a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Az egyénileg dolgozó parasztság támogatása mellett most a termelőszövetkezetek megerősú tése és számszerű növelése, a falu szocialista átépítése fokozott fontosságot nyer. Folytatnunk kell mindazokat a rendszabályokat, melyekkel az egyénileg dolgozó parasztok termelését és jövedelmét emelni tudjuk, de egyidejűleg az önkéntesség elvének szigorú betartásával újra erősítenünk kell a termelőszövetkezeteket Az idei népgazdasági tervnek különös jelentőséget kölcsönöz az, hogy kiindulópontja az új, a második ötéves tervnek. A munkások, mérnökök, technikusok, alkalmazottak. egyéni és szövetkezeti parasztok ez évi odaadó, jó munkája jelentékeny részben elősegíti népjólétünk további fokozását, békénk jövendő védelmét. perialisták, a háborús gyújtogatok. Az elmúlt másfél esztendő alatt megnőtt az ellenséges, a jobboldali elemek bátorsága és aktivitása. Ez is parancsolóan megköveteli tőlünk a fokozottabb éberséget, a bátor kommunista kiállást, és minden ellenséges megnyilvánulás azonnali, határozott elutasítását és visszaverését A megerősödött jobboldali elhajlás elleni harc fokozását pártunk Központi Vezetőségének plénuma éppen függőségben a nagy imperialista hatalmaktól. A magyar nép egész történelme során először csak akkor kapott tényleges lehetőséget valóban független, önálló államának megalakítására, a- mikor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta megszállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg lépett Magyarország területére, a magyar népnek teljes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be életét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagybirtokosok politikai és gazdasági uralmával, saját kezébe vette az államhatalmat, és népi demokratikus rendszert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzelmes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korszakának, a népi demokrácia és a szocializmus alapjai építése korszakának kezdetét is jelentette. A szovjet emberek, mint a világ valamennyi szabadságsze- rető népe, őszinte örömmel és mély megelégedéssel üdvözölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. hatalmat a munkásosztály által vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi függetlensége és szuverénitása, megerősödött a népi demokratikus rendszer, nagy sikerek születtek a szocializmus alapjainak építésében. A magyar nép felszabadulása első napjától kezdve a munkásosztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, harcot indított a népgazdaság helyreállításáért és az ország demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fontos cselekedete volt a földreform, amely valóra váltotta a földnélküli és kisparasztok százezreinek évszázados álmát. A földreform, amelynek megvalósítása során felszámolták a feudalizmus maradványait és a nagybirtokos osztályt, óriási történelmi jelentőségű esemény volt. A földreformért vívott küzdelemben megerősödött a ezekben a hetekben tűzte napirendre. Egész dolgozó népünk lelkes helyesléssel fogadta. hogy ezen a téren is határozottan, keményen lépünk fel. A szocialista építés sikeres folytatásának, békénk megvédésének, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának döntő feltétele és záloga pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága. Példamutatással, áldozatkészséggel, vasié gyelemmel és a dolgozó nép ügyének odaadó szolgálatával pártunk köré az eddiginél szorosabban kell felsői akoztatni hazánk vezető erejét, szocialista államunk derékhadát, a harcedzett, kipróbált, fegyelmezett munkásosztályt, és még szilárdabbra, szorosabbra kell fűznünk népi demokratikus államunk alapját: a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető, demokratikus, haladó erők legszélesebb összefogását. A párt és a nép összeforrottsága a párt erejének és legyőzhetetlenségének alapja! A béke megvédése, a szocializmus további építése, népjólétünk emelése annál sikeresebb lesz, minél egységesebben tömörül az egész dolgozó nép pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük megbonthatatlanná pártunk, kormányunk és népünk egységét! További sikereink és győzelmeink alapja a jövőben csakúgy, mint a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt, hogy még jobban elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatainkat hazánk felszabadítójával, a kilencszázmilliós, szocializmust építő tábor vezetőjével, a világbéke-harc zászlóvivőjével, a kommunizmust építő Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal, s mindazokkal, akik világszerte küzdenek az imperialista háborús gyújtogatók ellen függetlenségükért, szabadságukért, jobb jövőjükért, a békéért! Éljen és erősödjék dolgozó népünk harcedzett, kipróbált vezetője: a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen és viruljon dolgozó népünk szilárd állama, a Magyar Népköztársaság! Éljen, virágozzék és erősödjék felszabadítónk és támogatónk: a hatalmas Szovjetunió! Éljen az örök. megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Sokszor szakította meg hosz- szantartó taps a beszédet, amelynek végén az operaházi ünnepség részvevői perceken át ünnepelték felszabadulásunk napját, a felszabadító, dicső Szovjetuniót, a győzelemről győzelemre vezető nagy pártunkat. Ezután a hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára Budapestre érkezett kormányküldöttségek vezetői, elsőnek K. J. Vorosilov elvtárs mondott üdvözlő beszédet. hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem növekvő szellemi szükségleteik kielégítése felé is — a közös munkán keresztül vezet. A közös gazdálkodás eszméje azóta mély gyökereket eresztett a magyar falun. A közös gazdálkodás előnyeinek láttán ma már a magyar parasztok százezrei egyesültek termelő- szövetkezetekben, amelyek az állami gazdaságokkal együtt az ország egész szántóterületének egy harmadát foglalják el. Saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, hogy a társas gazdálkodás az egyéni gazdálkodással szemben a mezőgazdaságban a növénytermesztés terén lényegesen magasabb terméseredmények, az állattenyésztés terén magasabb hozamok elérését biztosítja. Amikor a Magyar Dolgozók Pártja és a népi kormány elsőElvtársak! Az elmúlt évtizedet a magyar dolgozók anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedése jellemzi. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány fáradhatatlanul gondoskodik a nép jólétének emeléséről, és ennek eredményeképpen az országban megszűnt a munkanélküliség, a régi Magyarország igazi átka, eltörölték a háborús évek örökségét, a jegyrendszert, rendszeresen csökkentik az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árait, nő a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok jövedelme. Egyre szélesebb méreteket ölt a lakásépítkezés. A város és a falu dolgozói jólétének emelése, növékvő anyagi és kulturális szükségleteik kielégítése a népi hatalom igen fontos feladata. Teljes határozottsággal ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újratermelés és a munkatermelékenység minden módon való emelése alapján, a további szocialista iparosítás alapján oldható meg sikeresen. A dolgozók életszínvonalának emelése, a mezÖgazck.ság fellendítése és a közszüks : ; c t i cikkeket gyártó iparágak további fejlesztése elképzelhetetlen a nehézipar szüntelen fejlesztése nélkül. A nagy Lenin, mint ismeretes, arra tanított, hogy „a szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képesMinden eltérés a nehézipar elsődleges fejlesztésének lenini— sztálini elvétől elkerülhetetlenül az egész népgazdaság alá- ásásához vezet. Meggyengíti az ország gazdasági erejét és védelmi képességét. A magyar munkásosztály legkomolyabb feladatát a munka termelékenységének minden módon való emelésében látja. „A munka termelékenysége — mint nagy tanítónk, Lenin mondotta —, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.“ A munka termelékenységének fokozatos emelkedése nélkül a szocializmus végső győzelme elképzelhetetlen, A Magyar Népköztársaság nagy sikereket ért el .az új, tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra fejlesztése terén. Magyarország történelmében először vált a kultúra és művészet a széles néptömegek kincsévé. A Horthy-rendszer és a monarchia uralmának idején a főiskolák kapui lényegében zárva voltak a dolgozók előtt. Ma az egyetemeken és az ország többi főiskoláin a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség gyermekei tanulnak. A magyar főiskolai hallgatók száma 1938-hoz képest megnégyszereződött. Növekszik az új, a népből jött és vele elválaszthatatlanul összeforrott értelmiség. A szocializmus építéKedves elvtársak! A Magyarország felszabadulása óta eltelt évtized a magyar és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok megszilárdításának és fejlesztésének évtizede volt. Az 1948. február 18-án aláirt szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a rendű jelentőséget tulajdonít a termelőszövetkezetek fejlesztésének és minden szükséges intézkedést megtesz azok gyarapítására, ugyanakkor segíti a szövetkezetbe valamely okból még be nem lépett, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztdkat abban, hogy emeljék mezőgazdasági termelésük színvonalát az egész nép érdekében. A mezőgazdaság felemelkedése és szocialista átszervezése feladatainak megoldásában egyre nagyobb szerepet játszanak a gépállomások, amelyek száma évről évre növekszik. Az ország mezőgazdasága sok- ezer traktorral, kombájnnal és más korszerű mezőgazdasági géppel rendelkezik. A szovjet nép forrón kívánja a magyar dolgozóknak, hogy sikeresen oldják meg a mező- gazdaság sokoldalú és gyors fellendítésének nem könnyű, de nemes feladatát. sének közös munkájában elfoglalták méltó helyüket a régi értelmiség képviselői is, akik minden erejüket népük szolgálatába állítják; örvendetesek a magyar tudósok, írók, színészek, festők, szobrászok, zeneszerzők sikerei. A magyar kultúra kimagasló képviselőinek művei széles körben ismereteseik országunkban, és méltán örvendenek a szovjet nép körében tiszteletnek és szeretetnék. Elvtársak! A népi hatalom dicső évtizedének eredményeit összegezve, megelégedéssel kell megállapítani, hogy a szocializmus győzelméért vívott harcban egyre erősödik a párt és a nép egysége. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizalmát és forró szeretetét élvezi. A magyar nép erkölcsi és politikai egységének és összefor- rottságának megszilárdítása, a munkásosztálynak pártja köré való tömörülése záloga a népi demokratikus rend megingat- hatatlanságának és a szocisl z- mus győzelméért folytatott harc további sikereinek. Ismeretes, hogy a szocialista építés számos nehézseggei, cj akadállyal járt és jár. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdésével, a hibák és hiányosságok bátor feltárásával, határozottan elejét véve a marxizmus—le- ninizmustól való bármilyen elhajlásnak, a Magyar Dolgozók Pártja biztosan vezeti az országot további győzelmek felé. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nemrég megtartott ülése, mint ismeretes, megvitatta a politikai helyzetet és a párt feladatait Az ülés határozatai mélyrehatóan elemezték az ország gazdasági helyzetét, nemcsak megjelölték az eredményeket, hanem feltárták a szocialista építésben mutatkozó hibákat és hiányosságokat, és helyesen határozták meg a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket és a népi demokratikus rendszer további erősítésének és fejlesztésének feladatait. Az ülés határozatai nemcsak a párt, hanem az egész nép egyhangú támogatásával találkoztak, ami arról tanúskodik, hogy ezek a határozatok megfelelnek az egész ország alapvető érdekeinek. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésének határozataira úgy tekint, mint a testvérpárt harci programjára a jelenlegi szakaszban. Nem lehet kételkedni abban, hogy a magyar nép, pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának és a párt Központi Vezetőségének irányításával új sikereket fog elérni az ország gazdasági életének felvirágoztatásában és a dolgozók jólétének emelésében, a szocializmus magyarországi építésének nagy ügyében. többi szerződés, amelyet a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok között kötöttek, a népek szoros együttműködésének ügyét szolgálja, függetlenségük és szuverénitá- suk kölcsönös tiszteletben tartásának alapján. (folytatása a 4. oldalon) munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szövetsége, amely a népi demokratikus rendszer szilárdságának és megingalhatatlanságának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dolgozók önfeláldozó munkáját. amelyet népgazdaságuk helyreállítása érdekében végeztek. A hitleri hordák kifosztották az országot, számos várost és falut romhalmazzá változtattak. Csak a szovjet hadsereg gyors előnyomulása akadályozta meg a hitleristákat abban, hogy Magyarországot pusztasággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embereket hajlékuktól és kenyerüktől, hogy teljesen rombadönt- sék az önök gyönyörű fővárosát, Budapestet. Magyarország népgazdaságának helyreállítása és további fejlődése a népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgazdaság helyreállításához sok évtizedre lesz szükség és csak abban az esetben valósítható meg, ha Magyarország segítséget kap az amerikai milliomosoktól. Ezek a jóslatok azonban nem igazolódtak be. A magyar dolgozók sikeresen legyőzték az összes nehézségeket és nemcsak újjáépítették népgazdaságukat, hanem szocialista alapon át is szervezték iparukat és közlekedésüket. A régi Magyarország, jnint ismeretes, elmaradt agrárország volt, gyengén fejlett iparral, melynek jelentős részét a külföldi tőke tartotta kezében. A mezőgazdaság fellendítéséről Kétségtelen, hogy a Magyar Népköztársaság a népi hatalom éveiben bizonyos sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusa helyesen mutatott rá a mezőgazdaság további felemelkedésének szükségességére, és azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország növekvő szükségletei kielégítéséhez szükséges termékek termelését. Ennek az igen fontos népgazdasági feladatnak a sikeres megoldása Magyar- ország egész lakosságának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mező- gazdasági termelés növelésére az egyéni parasztgazdaság lehetőségei igen korlátozottak. A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésnek, amely A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elmaradottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút megelőző húsz év alatt a régi Magyarország egész gyáripari termelése csak 20 százalékkal növekedett, a népi demokratikus rendszer első évtizede alatt viszont az ipari termelés a háború előtti színvonal háromszorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 százalék volt, mint a régi Magyarországon, hanem teljes 30 százalék. Magyarország iparilag elmaradt agrárországból fejlett, szocialista iparral rendelkező országgá vált. Sikeresen fejlődik a szocialista népgazdaság alapja, a nehézipar és annak szive, a gépn ipar. A szén- olaj- és villamos- energia-termelés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hengerelt vas, az alumínium és más igen fontos anyagok termelése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyáltalán nem léteztek. Elsajátították az ország népgazdasága szempont jából igen fontos új gépek és bonyolult gépi berendezések gyártását. A magyar nép hősi munkája nyomén új ipari központok keletkeztek, tucatjával épültek új ipari üzemek. Az ország iparának sikeres fejlődése megteremtette a mezőgazdaság új, haladó, szocialista alapton való gyors fel- emelkedésének összes előfeltételeit. lehetővé teszi a modern gépi technika és a mezőgazdasági tudomány vívmányainak teljes mértékű kihasználását, ' vitathatatlan előnyei vannak az egyéni parasztgazdasággal szemben. Ezt igazolták nemcsak a szocialista építés történelmi tapasztalatai a Szovjetunióban, hanem maguknak a magyarországi élenjáró mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya helyesen azt tartja, hogy a mezőgazdasági termelés igazi fellendülése és felvirágzása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése alapján érhető el. Élenjáró magyar parasztok már nem sokkal a földreform után megalakították az első mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, mert úgy látták, Magyarország igazi felvirágzásának évtizede Á jólét emelésének feladata a termelékenység emelése, a szocialista iparosítás alapján oldható meg A béketábor országainak együttműködése fontos eszköze a biztonság megszilárdításának
