Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-03 / 27. szám
2 NÉPÚJSÁG 1055 április 3. vasárnap. Értékes ércet termel a Recski Ércbánya. Nagy összegeket fordított államunk a bánya korszerűsítésére. A Bélapátfalvi Cementgyár üzeni... » Március vége örömünnep a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozóinak. Régen értek el ilyen szép eredményt a termelésben, mint ebben a negyedévben. Háromhónapos klinkertermelési tervüket a vállalt 1641 tonna helyett 2400 tonnára teljesítették. Cementtermelésükben 13,1 százalékos túlteljesítés mutatkozik. Jó munkát végeztek a mészégetők is, ennek bizonyítéka a 122,2 százalék, A „magyar betegség” — a tbc. ma már nem magyar betegség. Hogy legyűrtük ezt a rettenetes népbetegséget abban segített a hevesi tbc-kórház is, ★ ÇJiz szabad tizteadd Az új mészműben Egész megyénkben, de a szomszédos megyékben is jól emlékeznek még a nádfonatos, fedett, meszes szekerekre. A bélapátfalvi és környéki emberek válogatták ki a mészköveket a hegyből, s hordták faluról falura. 1951 óta megszűnt ez a vándorló élet. Mészművet építettek a Cementgyár szomszédságában. A mészmű közel 100 dolgozót foglalkoztatott, főleg olyanokat, akik azelőtt mint meszesek járták a megyéket. Az egykori „meszesek“ most szakmát tanultak, s az új gyárban átlag 1200—1300 forintot keresnek havonként. Jól jártak a házépíttetők is, mert sokkal több mészhez juthatnak azóta, mióta üzemileg állítják elő a meszel. A mészmű új létesítmény, de az ott dolgozók minden lehetőséget kihasználnak, hogy ennek az új alkotásnak a híre a jó teljesítmény ismeretében is széleskörű legyen. ★ A szénoszlály- zóból a kötélpálya fürge csilléin siet Pc- tőfibánya lignitje az Erőmű kazánjaiba, hogy több fény, több energia jusson az országnak. ★ Hatvanezer téglát, tizenkétezer cserepet gyárt naponta az öt éve épült Mátraderecskei Téglagyár 1955 első negyedében 290 ezer nyerstéglát, 30 ezer cserepet és 16 ezer kúpcserepet termeltek terven felül az öt éve épült mátraderecskei, korszerű téglagyárban. 1950-ben a volt Bell-féle rozoga téglagyár helyén épült megyénk legkorszerűbben berendezett tégla- és cserépgyára, ahol naponta 60 ezer téglát és 12 ezer cserepet gyártanak. Az új, nagyteljesítményű gvár közel 200 dolgozónak ad munkalehetőséget a környék fal- vaiból, akik 1200—1400 forintos havi fizetést kapnak, de a leggyengébben teljesítő is több mint 800 forintot visz haza hónap végén. Sokan itt tanultak szakmát. Kapás Sándor a felszabadulás előtt a gazdák kénye-kedvének volt kitéve. Ma Kapás Sándor kazánfűtő munkáját jól ellátja, s rendszeres havi keresete 1300 forint. Sok Kapás Sándorhoz hasonló dolgozik a téglagyárban. s mindnek biztos a keresete, megélhetése. Kislőrik Sándor április 4-én oklevelet és pénzjutalmat kap jó munkájáért, mert égető társait is jó munkára serkenti, s ennek a jó munkának eredménye, hogy bár égetési tervük az első negyedévre nem volt, mégis 170 ezer darab téglát, 80 ezer darab cserepet és 16 ezer kúpcserepet égetett ki. s adtak át az építtetőknek. ftlincs igazolatlan mulasztó a Hatvani Pektinüzemfaen Jobb lisztet A felszabadulási verseny megindulásakor az apci Hengermalom megyénk összes malomját versenyre hívta. Az apci hengermalom dolgozói jó munkát végeztek ebben a versenyben. Első negyedévi termelési tervüket őrlésben 152 százalékra teljesítették. A verseny tovább tart, a Hengermalom munkásai a jövőben is így akarnak dolgozni. A hatvani Műmalom dolgozóinál sem maradt eredménytelen a felszabadulási verseny. Negyedéves tervüket 125 százalékra teljesítették. Kiváló munkát végzett Szécsi Kálmán főmolnár. Kovács János műszakvezető. almolnár, Komondi László rakodási brigádvezető és társai, valamint Vizner István gépész. (Tóvári J.) ; Jogosan büszkék a füzesabonyiak új kultúrházukra, ahol olyan sok kellemes estét töltettek a téli hónapok alatt. A regényes Toka-patak völgyében 1 ÍOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOÚOOOOOCO és rövidé* en megkezdi munkáját a Gyöngyösi lökései tő-mű. §Üj üzemek! XXMMOOOCOOOOOCXXKXXXXOOCXlCXXXXXJCiGCIOOiXXXXXXXWOUUCOUU j üzemek! kerültek. Az új munkásoknak izak épültek. Földalatti gyár — ez Petőfibánya. A gumiszalag mellett villanyvonat siet, — itt bizony már csak régi-régi emlék a ló, meg a csille. ★ A német fasiszták felrobbantották — népi demokráciánk újjáépítette a hatvani Zagyva-hidat. Hat évvel ezelőtt egy lelkes magyar mérnök, Geren- cséri Béla, Kutz Vaszilij szovjet mérnök segítségével, jelentős kísérletet folytatott, hogy ipari célokra pektint vonjanak ki. A kísérlet nagyszerűen sikerült, s 1950-ben Hatvaniban megkezdték az ipari szükséglethez mérten a gyártást. Ez az üzem Európa egyetlen pektin üzeme volt. Dolgozói nagyobbrészt faluról kerültek be, s itt sajátították el a gyártáshoz szükséges szaktudást. Molnár István, a jelenlegi csoportvezető, a hatvani bárók uradalmában volt cseléd. Ma már 1200 forintot keres havonta, s közel félszáz dolgozó munkáját irányítja. Legnagyobb büszkesége, hogy az üzemben egyetlen egy igazolatlan mulasztó, vagy fegyelmezetlen dolgozó sincs. Ezt a jó kollektív munkának köszönhetik. A volt gönczi mező- gazdasági munkás, Kiss La- josné is segít a jó munka elvégzésében. Ennek eredménye, hogy felajánlásukat 130 százalékra teljesítették, holott februárban a gépeik állása miatt még lemaradásuk volt. A dolgozók tudják, hogy jó munkájukkal népgazdaságunk részére jelentős megtakarítást érhetnek el, hiszen a magyar pektin a drága külföldi importanyagokat helyettesíti, kiválóan alkalmas a nehéziparban öntödei kötőanyagnak, de nagyszerűen felhasználják a könnyűiparban a drága keményítő helyett. A második ötéves tervben már a Hatvani Pektingyár is exportál külföldre.
