Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-06 / 19. szám

4 NÉPÚJSÁG W5S. március 6. vasira*#. „Holnapra kiderül" Egerben és Gyöngyösön Egy napon mutatta be a megye két legnagyobb szín­játszó csoportja Sólyom László „Holnapra kiderül" című víg­játékát. Mindkét csoport he­lyes úton halad, amikor az új magyar vígjátékok egyik leg­jobbját tűzte műsorára. Nem szerencsés azonban és a köz­ponti irányítás szervezetlensé­gét bizonyítja az a tény, hogy a megye két nagy csoportja egyszerre egy műsort tanult be, mert ezzel jelentősen kor­látozzák szereplési lehetősé­güket. Ennek ellenére örven­detes, mert végre két komoly tekintélyű csoport lelépett ar­ról a helytelen útról, amely, sajnos, jellemző megyénk leg­több csoportjaira, hogy csak operettet, vagy klasszikus da­rabot akarnak játszani még akkor is, ha erre kis létszá­muk, művészi felkészültsé­gük, vagy hanganyaguk kép­telenné teszi őket. Színjátszó mozgalmunk ak­kor tölti be hivatását, ha mai tárgyú, a mi problémáinkat megelevenítő darabokat is műsorára tűz. Sólyom László „Holnapra kiderül” vígjátéka szellemesen mutatja be mai életünk embereit, akikhez ha­sonlókkal mindennap talál­kozhatunk. Gyöngyösön ’ a Munkás Minta Színjátszó Csoport a „Leányvásár" című operett állandó játszása, és a „Csár­dáskirálynő” próbái közben készült fel a bemutatójára. Az a tény, hogy a komoly felké­szülés és teljes elmélyülést igénylő prózai darab próbái közben két másik feladattal is megterhelték a csoport színjátszóit, sokat rontott az egyébkent tehetséges színját­szók munkáján. A szereplők bizonytalanul mondták szere­püket, ami nagyon zavaróan hatott a közönségre, nem be­szélve arról, hogy a jó szín­játszás alapfeltétele a tökéle­tes szövegtudás. A gyöngyösiek előadásában nem érvényesültek jól a da­rab szellemes vígjátéki ele­mei, sok helyen elkomolykod- ták a darabot. Lontayné tájé­kozatlansága, férjéért való naiv harca, sok felharsanó ne­vetést válthatott volna ki a nézőkből, azonban a szereplők bizonytalansága miatt sok csattanó elsikkadt. Lontay Gáspár, idős főmérnököt ala­kító Budai Ferenc túi darabo­san, színtelenül játszotta ezt a sokoldalú szerepet. Egy régi, úgynevezett haladó értelmisé­gi ember Lontay Gáspár, aki nagyon tehetséges, aki mellet­tünk áll, és akit „megbecsül a kormány és a párt”. Lontay mindenben jót akar, de még nem találta meg a megfelelő hangot, s vele szemben sem al­kalmazták azt. Budai elv­társ által alakított Lontayból pedig nem a megsértett, de végeredményben a párthoz ve­zető utat kereső ember beszél, hanem egy dühös, rosszakara­tú. állandóan kiabáló, köteke­dő bürokrata. Egy ilyen figu­ránál hihetetlen a darab végén beálló hirtelen fordulat. Molnár István, a fiatal mun­káskáder szerepét alakító Sü- meghi Béla sem fogta fel he­lyesen szerepét. Neki sokkal darabosabbnak, udvariatla­nabbnak, sőt sokszor gorom­bábbnak kellett volna lenni, amivel indokolható volna Lontay Gáspár sértődöttsége. Magyar Lászlóné, Baby szere­pében jól megállta a helyét, talán öltözködésének eltúlzása volt a hiba, ami nem jellemző az alakított figurára. A darab legjobb alakítása feltétlenül Mayer Magda, Ton- csi nénije Volt, akinek min­den szavát, s mozdulatát a közönség tapssal és nevetéssel kísért. Dicséretre méltó még Magyar László Dusnoky ala­kítása, aki szellemesen ját­szotta szerepét. Gyengébb volt a Sinkó bácsit játszó színját­szó, akinek fiatal kora, gyere­kes hangja és mozgása képte­lenné tette egy ilyen öreg sze­rep eljátszására. A darab töb­bi szereplői megfelelő alakítá­sukkal járultak hozzá, hogy a „Holnapra kiderül” Gyöngyö­sön méltó sikert arasson. Kár, hogy a gyöngyösi járá­si kultúrház nem segítette munkájukat és a rossz szer­vezés következtében a bemu­tató csaknem üres nézőtér előtt zajlott le. A vígjáték gyönyörű díszletei pedig a színpad gyér világítása miatt egyáltalán nem érvényesültek. Az egriek előadása szintén magán viselte a sietség, és a kapkodás nyomait. Sok sze­replőnél itt is gyenge volt a szövegmondás. Különösen a Lontay Gáspárt alakító Varga Dénesnél, akinek a szöveg nem tudásából adódott mellé­fogásai zavarba hozták sok esetben a többi szereplőt is. Alakítása és maszkja egyéb­ként megfelelő. A darab erőssége Forgács Kálmán volt, aki Mol­nár szerepében a legjobb ala­kítást nyújtotta. Biztos szö­vegtudásával, esetenkénti jó rögtönzésével ügyesen javítot­ta ki a szöveg nem tudásából keletkezett hibákat. A csoport tagjai tanulhatnának Forgács elvtárstól, aki művészi kész­sége mellett lelkiismeretesen, jól felkészült szerepére. Sokat nevettünk Árva Sán­dor Dusnokyján, aki nagyon jól ábrázolta az író által meg­rajzolt jellemtelen figurát. Hiba volt, hogy indokolatla­nul sokat mozgott és topogott. Ezt a hibát, kijavítva, a darab egyik legjobb alakítása lehet. Kiemelkedő volt Vári Piroska Lontayné alakítása is. Dicsé­retet érdemel Szabó Kata­lin Boriska alakításáért, ízes beszéde, hebehurgya kislá­nyossága sok sikert aratott. Jó volt Balogh Jolán Baby ja, kivéve a második felvonás kettős jelenetét, ahol már lát­szani kellett volna a kezdődő szerelemnek. A Toncsi nénit alakító Káncsor Emma, sajnos nem volt elég öreges, s így nem tudta kihasználni • a szö­vegében lévő rendkívül sok komikus elemet. A darab si­keréhez hozzájárultak a jó díszletek, különösen a máso­dik felvonás kivilágított buda­pesti háttere. Mindkét csoport tőle telhe- tőleg jól oldotta meg felada­tát. Reméljük, megyénk több városában és községében a hi­bákat kijavítva, kellemes, ta­nulságos színházi estével aján­dékozzák meg dolgozóinkat. Herbst Ferenc — A MEGYEI TANÁCS népművelési osztálya hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója alkalmából meghirde­tett megyei képzőművészeti pályázatra az alkotások be­adásának határidejét március 15-ről április 1-ig meghosszab­bította. A pályamunkákat te­hát április 1-ig a megyei ta­nács népművelési osztályának kell beadni. A beérkezett al­kotásokat a népművelési osz­tály az MSZT kiállítási ter­mében 1955. április 3-tól ki­állítja. — MÁRCIUS 28-RA a Zene­iskola tanárai Bartók hang­versenyt terveznek. — VASAS FAUST a kiskö­rei általános iskola igazgatója 9 tagú tánczenekart alakított. A zenekar hangszereit 12 ezer forintos beruházással, a kul­túrotthon bevételéből vették meg. Az újonnan alakult ze­nekar április 4-én mutatkozik be a község dolgozóinak. — A TISZANÄNAI FÖLD­MŰVESKOR 40 tagból álló énekkart szervezett, amely már bemutatkozott a község dolgozóinak. Műsorával nagy sikert aratott. Az énekkar tagjai és a vezetőség elhatá­rozta, hogy a környékbeli köz­ségekbe is ellátogat műsorá­val. — A FÜZESABONYI járási kultúrház fotószakköre felsza­badulásunk tizedik évforduló­jára díszes fényképalbumot készít, Füzesabony felszabadu­lás utáni létesítményeiről. Az album egyik példányát egy szovjet község kultúrházának küldik el. A Társadalom és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat egri szervezetének irodalmi szakosztálya március 2-án, szerdán emlékestet ren­dezett Katona József, a nagy magyar drámaíró halálának 125. évfordulója alkalmából. A Pedagógiai Főiskola. dísz­termében megtartott ünnepsé­get dr. Némedi Lajosné, az irodalmi osztály elnöke nyi­totta meg. Az örökbecsű ma­gyar dráma, a Bánk bán szer­zőjének életét és munkásságát Abkarovits Endre, a tanító­képző intézet tanára méltatta. Az emlékesten a főiskola hall­gatói részleteket adták elő Katona József műveiből. I Hatvani MSZT színjátszói a barátsági hónap tiszteletére bemutatják Kornyejcsuk: Ukrajna mezőin című darabját. — A HEVES MEGYEI Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat Petőfi néven A TTIT HÍREI gazdakör alakult Verpeléten 5-én avatta új kultúrottho- nát. A kultúrotthon avatáson nívós kultúrműsort adtak. — SÍROK KÖZSÉG kultúr- csoportja most tanulja Sós György: Pettyes című vígjáté­kát. A községben zenekart is szerveztek. — A GYÖNGYÖSI Vak Bottyán általános gimnázium február 26-án jelmezes karne­vált rendezett. A közel száz jelmez között a legsikerültebb a négerlány, a hindupár, és a rokokópár volt. Megnőtt a forgalom az egri Ady könyvesboltban Az egri Ady könyvesboltban megnőtt az elmúlt héten — az árleszállítás következtében — a forgalom. Különösen nagy az érdeklődés a különböző szótá­rak. filozófiai, politikai művek, mezőgazdasági és természettu­dományi szakkönyvek iránt. A könyvesbolt naoi bevételeinek felét az áruszállítótt könyvek eladásából nyeri. Nagy à sürgés-forgás az es­tébe fordult verpeléti utcákon, tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok igyekeznek a község emeletes kultúrotthonába, hogy megalakítsák a község gazdakörét. Hat óra után né­hány perccel dr. Szemerkényi Bernât, községi orvos, a Haza­fias Népfront elnöke megnyi­totta a gazdagyűlést, s a to­vábbiakban vázolta a gazdakör jelentőségét és feladatát a köz­ség életében. Hegyi János pedagógus arról beszélt, hogy a kör létesítsen faiskolát, a hiányzó gyömölcs- fák pótlására, valamint szőlő- oltvány-iskolát. Azt is javasol­ta, hogy a már korábban mű­ködő szőlészeti és gyümölcster­mesztési szakkör ezentúl a gazdakörön belül végezze munkáját. A gyűlés egyhangú­lag elfogadta a javaslatot, s 500 taggal, valamint 1100 hold szőlővel megalakult a szőlésze­ti, 400 gazdával és 15 ezer fa­egységgel a gyümölcstermesz­tési szakkör. Felszólalt a gazdagyűlésen Sipeki Mátyás középparaszt, Kalyinka János tsz agronómus, Semperger elvtárs, a község párttitkára, és még sokan má­sok. A hozzászólások alapján az új gazdakör Petőfi nevét vette fel, s megválasztotta ve­zetőségét. Besenyei Béla VB-titkár. EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Csibri János, Mészá­ros Anna, Nagy Teréz, Varga Csaba, Csongrádi József. Lukai Mária, Kovács Éva, Puporka Ilo­na, Takács Róbert. Pintér Kata­lin. Molnár Anna. Visontai Gábor, Szabó Sándor. Meqhaltak: Marton Bálint. Vent József, Hanus László. Maczkó Jó- zsefné, Jászkuti Zoltán. — MÁRCIUS 7-ËN este 7 órai kezdettel „Heves megye népe az 1848—49-es szabad­ságharcban’1 cím alatt, Balogh György főiskolai tanársegéd előadást tart Egerben, a főis­kola földszint 11/a számú.ter­mében, r EGERBEN 7-én este a főis­kola 22. sz. termében Az embe­ri szervezet működése címmel lesz előadás. A táplálék felvé­tele és feldolgozása: előadó Séra László gimnáziumi tanár. A kiválasztó szervek szerepé­ről dr. Lengyel Endre belgyó­gyász főorvos ad elő. — MÁRCIUS 10-én órai kezdettel Egerben a főis­kola 70. sz. termében Dobrá- nyi Géza, a M. Filmlaborató­rium vezetője vetítettképes előadást tart a „Színes fényké- pezés“-ről. />-, — AZ EMBER SZÁRMA­ZÁSÁRÓL március 11-én dél­után fel ötkor Séra László gimnáziumi tanár beszél az egri tűzoltóknál. BÁTORSÁG ISKOLÁJA Az Egri Vörös Csillag Filmszínház március 10—14-ig mu­tatja be a szovjet filmgyártás legújabb alkotását a Gajdar: „Iskola“ című elbeszélése alapján készült kalandos, magyarul beszélő szovjet filmet, a „Bátorság iskolájá“-t. Ennek a színes filmnek a főszereplője nem a történelemnek egy kiemelkedő alakja. Egy fiatal fiú útját rajzolja meg a film, amíg sok té­velygésen, kalandon keresztül férfivé érve egy kis partizán­osztag megbecsült tagja lesz. SZOVJET FILM ÜNNEPE Március 10-től 23-ig tartjuk meg a szovjet filmek nyolca­dik magyarországi seregszem­léjét. Tíz évvel ezelőtt még ma­gyar és szovjet katonák vére öntözte a hazai földet, amikor az ország különböző helyein megindult a szovjet filmek ve­títése. Akik látták a „Tova- ris P"-t, a „217-es deportált“-at, feledhetetlen élményeket sze­reztek ezeken a vetítéseken. Amit láttak, az merőben új volt számukra, úgy érezték, hogy a szovjet kultúra — a messzi hómezők, sztyeppék, keleti városok irodalma és mű­vészete — régi ismerősük. A magyar közönség megszerette, szívébe zárta a szovjet filme­ket, hisz azok a szocializmus eszméit, az emberiség jobb életét, a szabadságot, igazsá­got és a békét hirdették. A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt a szovjet film di­csőséges utat tett meg. Ennek bizonyítására szolgáljon né­hány számadat. Tíz év alatt közel 300 egész estét betöltő játékfilmet mutattak be, nem beszélve az útirajz-, dokumen­tum-, híradó-, rajz- és mese­filmek százairól. A Berlin el­este című filmet több mint 2.5 millió, az Örs a hegyekben, a Bátor emberek, Expressz szerelem és Találkozás az El­bán című filmeket több mint 1.5 millió néző tekintette meg. 1950-től 1954-ig az egy szov­jet filmre eső látogatottság 33 százalékkal emelkedett. Közönségünk megszerette a szovjet filmalkotásokat, mert hőseik és problémáik közel állnak hozzájuk, mert feldol­gozásuk vonzó, szórakoztató és érdekes. Az évente hagyomá­nyosan megrendezésre kerülő szovjet film ünnepén a szov­jet filmművészet legkiemelke­dőbb alkotásai kerülnek be­mutatásra. Ez évben hat új szovjet film várja a moziláto­gatókat a szovjet film ünne­pén. A műsorra kerülő alkotá­sok közül négy színes és négy magyarul beszél. A 13-as szá­mú ügynök című film ukrán nacionalista összeesküvés le­leplezését meséli el egy fiatal házaspár életén keresztül. A főhős ezúttal kedves ismerős, Szergej Bondarcsuk. Az őserdő foglyai című fiim napjainkban egy mocsaras erdőben játszódó ifjúsági történet, míg a Bátor­ság iSKolája és A tőr a polgár- háború éveibe vezeti a nézőt; Gajdar Iskola című elbeszélé­sét vitték filmre, a Bátorság iskolája alkotói. Főszereplője egy 16 éves kisdiák, aki az intervenciós seregek elleni küzdelemben érik felnőtt em­berré. A tőr című filmet fiatal művészek készítették Ribakov elbeszéléséből. A kalandos filmben gyorsan pergő, érde­kes események váltják egy­mást, de a rendező az esemény bonyolult szálai mellett is hi­telesen érzékelteti a kor szel­lemét és az úttörő-mozgalom kibontakozását. A Modern ka­lózok cimű film kalandos fel­dolgozásban mutatja be egy szovjet kereskedelmi hajó út­ját a nyílt tengeren. A Szita­kötő című színes, zenés szov­jet filmvígjáték egy szelebur- di leányról szól, akit gyakran összetévesztenek egy hozzá ha­sonló fiatal leánnyal. Ebből a félreértésből azután számta­lan bonyodalom adódik, míg végül is tisztázódik a sok fél­reértés. A film kedves, bohó- kás jelenetei igen szórakozta- tóak és dalai fülbemászóak. Az idei szovjet film ünnepén bemutatott filmek igazolják, hogy a szovjet filmművészet nagyarányú fellendülés előtt áll. Ez a fellendülés biztosítja nemcsak a népi demokratikus országok filmművészetének fej­lődését, hanem a haladó nyu­gati filmek fejlődését is, pél­dául Olaszországban, Japán­ban és olyan államokban, ahol a szovjet filmművészet őszinte megbecsülésnek örvend. Győzelmekben és sikerekben dús alkotó éveket kívánunk a szovjet film mestereinek, hogy munkájukkal tovább gazdagít­sák hazájuk és az egész világ becsületes embereinek kultú­ráját. Fink Kálmán propagandista. Egri Vörös Csillag Filmszínház: március 6—9-ig: Az első szó (angol) 10—14-ig: Bátorság iskolája (szovjet) Egri Dózsa Filmszínház: március 6-án: Luxustutajon (szovjet) 7—8-ig: (angol) Kegyetlen tenger Gyöngyösi Szabadság: március (magyar) 10—í 3-ig: 6—9-ig: Gyár vár Liliomfi (cseh) Gyöngyösi Puskin: március (magyar) 11 —14-ig: (szovjet) 6—9-ig: 13-as Liliomfi ügynök Hatvan: március 6—9-ig: Simon Menyhért születése (magyar) 10—12-ig: Leszámolás (szov­jet) Füzesabony: március 6—8-ig: Egy nyáron át táncolt (svéd) 9—10-ig: Rákóczi hadnagya (magyar) JjNÉPUJSAG/M, Erdélyi József gyöngyösi la­kos panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz, hogy a kis­ipari termelőszövetkezet, ahol dolgozott, vonakodik megadni neki munkaideje után járó szabadságot. Közbenjárásunk­ra a kérdéses szabadságot Er­délyi elvtárs megkapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom