Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-06 / 19. szám

JftíU PROLETÁRJA/ EG$e§ÙLJETEK? NEPUJSA G AZ MDP i IX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM. ’EYES PARTBÎZDTTSAGANAK LAPJA Ára 50 fillér 1955 MÁRCIUS 6. VASARNAP. Éljen március 8, a békéért küzdő nők ünnepi seregszemléje Alig múlt el egy hete, hogy a budapesti Sportcsarnokban ■összegyűltek az ország békeharcosai, hogy rendíiűietetlem hi­tet tegyenek a béke mellett, s felemeljék tiltakozó szavukat az atomfegyver használata, a német újrafelfegyverzés — egy újabb háború pusztításai ellen. A kongresszus után az asz- szonyok ezrei indultak el, hogy házról házra járva, minden­hová eljuttassák a békekomgresszus határozatait és aláíráso­kat gyűjtsenek — mintegy szent fogadalomként aláírva — nem éngedjük, hogy a német katonacsizmák újból végig­tiporják hazánk földjét. Ezekben a történelmi jelentőségű napokban ünnepeljük március 8-át, a nemzetközi nőnapot. Azt a napot, melyet örök figyelmeztetésül avattak ünneppé a háború erői ellen, a béke mellett. Talán soha sem volt ilyen nagy jelentőségű ez a nap, mint most, mikor Európa ege felett újból viharfelhők gyülekeznek, mikor a békés tavaszi mezőket harctérré akar­ják változtatni, szétdúlni a gyárakat rombadönteni az édes, meghitt otthonokat. Maroknyi volt az a csapat, amely kezdet­ben a háború ellen küzdött és óriási, feltartóztathatatlan ára­dattá vált napjainkban, öt világrész asszonyai harcolnak a közös célért, a békéért és egybekovácsolja őket ebben a harc­ban a szent kötelesség, megmenteni gyermekeiket, akiknek annyi örömteli várakozás után adtak életet. Békét — ez a nők harci jelszava ma világszerte. Angliában Atombomba Elleni Harci Bizottság alakult, s eddig 5000 aláírást gyűjtöttek azokra az ívekre, amelyek kö­vetelik, tiltsák el az atomfegyvert. A japán nők megrázó erejű kiáltványban ítélték el azokat, akik a hirosimal atom- támadások rémségeit akarják az emberiségre zúdítani. A francia nőszövetség felhívta a városok, falvak asszonyait, tegyenek esküt a hősök szobra előtt, hogy szembeszállnak Nyugat-Németország felfegyverzésével. Tiltakozó vihar zúg át a világon. Indiából és Kanadából, Csendes Óceán i szigetek­ről, s svéd városokból — ahol sohasem dűlt még háború jönnek a tiltakozások ezrei. Tiltakoznak az esztelen újrafelfegyverzés ellen, tiltakoz­nak: ne kerülhessen a barbár gyilkosok kezébe atomfegyver. Tiltakoznak az eddig mindent felülmúló rombolás borzalmai ellen. Tiltakoznak, mert nem felejtették el és sohasem felejt­hetik el a második világháború 52 millió halottját — köztük talán szeretteiket. Ebben a hatalmas, békéért vívott harcban a szovjet asz- szonyok állnak élen. IIós asszonyok, akiknek férjeik vére áz­tatta a harcmezőket, hogy megszabadíthassák Európát a fa­sizmus igája alól. Hős anyák, akiknek fiai tették szabaddá országunkat is ezelőtt 10 esztendővel, hogy jólétet, s a nők számára Is annyi lehetőséget — egyenjogúságot biztosítsanak. Az ő állhatatos küzdelmük példaképe minden egyes békéért harcoló nő számára. A magyar asszonyok és magyar anyák forró üdvözletét és köszönetét tolmácsolják azoknak a szov­jet asszonyoknak, anyáknak, akik a második világháború ször­nyű megpróbáltatásai közepette férjüket, gyerekeiket áldozták azért, hogy szabadság és béke legyen a világon. Szabadságunk 10. esztendeje alatt bebizonyították a mi asszonyaink is, hogy helyt tudnak állni a munkapadnál és a családi otthonban egyaránt. Ki hitte volna például ezelőtt tiz évvel, hogy miniszter- helyettesek, tanácselnökök, vállalati igazgatók kerülnek ki or­szágunk asszonyai közül, azok közül, akiknek sorsa, a Szov­jetunió felszabadító harca nélkül, nem adott volna mást. mint a régi cselédek, gyári munkásnők, nehéz robotos életét. Ki hitte volna azt. hogy a cselédsorban sínylődő Baráz Jánosné- bói a Gyöngyösi Váltógyár sztahanovistája, majd csoport- vezetője lesz, aki 106 dolgozó nővel együtt kapcsolódott be a „nők a tervért“-mozgalomba. Ki hitte volna, hogy Papp Sán- dorné. egri tanítónőből. Heves megye tanácselnök-helyettesé lesz. Vagy a Máíravidéki Fémművek dolgozójából, Inklovits Máriából országgyűlési képviselő. A magyar asszonyok beváltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Megállták helyüket ott. ahová a szocializmus építésé­nek ügye szólította őket. Ezt bizonyítja az is. hogy megyénk­ben az elmúlt héten több asszony kapott magas kormány­kitüntetést. így Sütő Sándomé, Tamás Andrásné, a 13 gyere­kes bányászfeleség, Dorner Lajosné, Tolmá.ier Ferencné a gyöngyösi járási tanács tsz-könyvelője, Sipos Erzsébet, a kis­körei Dózsa TSZ tagja. Több kiváló pedagógus nőnk van, így a gyöngyösi I. sz. iskola igazgatónője, Ferencíalvy Kálmán­ná és az egri Kozma Györgyné. Az egri Dohánygyár asszo­nyai „védjük meg az üzem jó hírnevét “-mozgalmiét indítoHaT" és ezen a mozga’mon be'ül Szilvás! Andrásié 189 százalékot teljesített. A Gvön«rv8*i Szerszám- és Kéngülékr,r*ebem Vöriis Károlvné MNDSZ-elnök hat hónap óta 166 száza1 éket teljesít. Megyénkben több mint 500 nő vesz részt a felszabad!»1*.»! ver­senyben. Mindnyájan tudták. Ihmgv az ő szorgalmuktól, mun­kájuktól Is függ everrn?k":k é’etének szépsége, az é’etszín- vona1 emelése. Erőt ad nekik ehhez a munkához az a meg­becsülés. amelyben 10 év óta kormányunk s pártinak ré""- S'tette a, nőket. *>őt ad a» a tudat, hogy mindennapos munká­juk • Tv~-„,ioo1nar.: hare a hókéért, s ez a. n*z­szefonódik a világ minden asszonyának, lányának békehar­cával. Az anyák, asszonyok még nem felejtették el a háború borzal­mait, a bombázások gyötrelmeit, s a tízéves évforduló, mint Intelem eleveníti fel a múltat. Még élénken él emlékezetükben Oradour asszonyainak kínszenvedése, Lidice borzalmas pusz,- tulása. Auschwitz gázkamráinak messzire világító füstje. S ez az emlékezés, mint óriási gát áll az újabb háború elé. Anyák milliói, akik meg akarlak őrizni ottbona-'k bo’dogsácát. akik most talán meghatott örömmel új életet vámok, akik bölcső­jükben fekvő kicsinyeik álmát őrzik, együtt kiáltanak — megvédjiik az életet a halál ellen. A magyar anyáknak, nőknek a világ népeivel együtt van erejük ahhoz, hogy megvédiék a ma szépségét, a holnap bol­dogságát, mert drága előttük az a szó: Magyarország. Szí­vük, értelmük, becsületük felfogla és átérzi. mát jelent a csa­ládért, a hazáért, a békés jövőért harcolni. Tud iák. hoRV az élet és az életre törő erők világában csak az élet győzhet. Legyen ez a március 8-a a békéért összefogó és harcoló nők ünnepi seregszemléje, az asszonyok törhetetlen békeaka tatának szószólója. A családi otthon boldogsá­gáért, a gyerekek nyugodt életéért — küzdenek az asz- szonyok világszerte. DOLGOZÓ NŐK, AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK ceo«­PBOKAI FERENCNÉ, az SZILÁGYI MARIA gép- BÓTA VERA ugyancsak a RÁKÓCZI ANDRÁSNÉ Egri Bútorgyár kiváló szta- . , nK7.t„_ f„t5 Lakatosárugyár gépmunká- gyöngyösi egyénileg dolgo­hanovistája, a felszabadulási ’ 8 sa, sztahanovista, a DISZ- zó parasztasszony. Egyfor­munkaversenyben is meg- Lakatosárugyárban mutat szervezet egyik legaktívabb mán kiveszi részét a mun­állja a helyét. példát társainak. tagja. kából, a békeharcból. ,/t magyar népnek ma már van testvére9 a smavjet nép, amely séfjét ha&dng életét építeni a hatalmas béketáhar egyetértő esalátljúban*' Ünnepélyesen nyílt meg megyénkben a magyar—szovjet barátsági hónap ”1 A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt állandóan erősödő magyar—szovjet barátság már egész népünk történelmi ha­gyománya. nemzeti ügye. Min­den évben ünnepként tisztel­jük e barátság hónapját, de kü­lönösen ünnepélyes érzésekkel köszöntjük most szabadságunk születésének tizedik évforduló­ján a megbonthatatlan ma­gyar-szovjet barátságot. Me­gyénk egész területén ünne­pélyes körülmények között zajlottak le a megnyitók. Egerben a Hazafias Népfront, a Ma­gyar—Szovjet Társaság és me­gyei tanács rendezésében már­cius 4-én este 6 órai kezdettel a Dózsa Színházban rendezték meg a magyar—szovjet barát­sági hónap megnyitó ünnepsé­gét. Az elnökségben helyet foglaltak a párt és tömegszer­vezetek vezetői. Á magyar és szovjet himnusz elhangzása után Papp Sándorné, a megyéi tanács VB elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. „Vannak helyzetek, midőn egy nemzetnél semmi sem fonto­sabb, mint az emlékezés“ — kezdte. beszédét egy Kossuth- idézettel. Országunk mai hely­zetét joggal tekinthetjük olyannak, amikor a jelen nagy feladatain munkálkodva emlé­keznünk is kell. Több mint tíz éve, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg első felszabadító ka­tonái országunk földjére lép­tek, s egy hónap múlva, ápri­lis 4-én lesz 10 esztendeje, hogy országunk szabaddá vált. Azóta minden eredményünk, minden előrehaladásunk — fel­szabadult népünk saját erőfe­szítései és tudata mellett első­sorban a Szovjetunió baráti segítsége nyomán jött létre. Ezért iktatta a magyar nép nemzeti ünnepei sorába április 4-ét, november 7-ét, ezért szent és örök minden magyar hazafi számára a magyar—szovjet ba­rátság. Most hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójára emlékez­ve, mélyen át kell gondolnunk, milyen gyümölcsöket terem a nagy barátság, hiszen a mun­ka is könnyebben, s vidámab­ban megy, ha tudjuk, hogy min­dig segíteni kész barát áll mel­lettünk. A barátsági hónap al­kalmával itt járt szovjet kül­döttségek nagy segítséget nyújtottak megyénknek is. Az elmúlt évben Heves megyében járt Guzanov kolhozelnök a felnémeti Petőfi termelőszö­vetkezetnek, az Egerben járt Nyeprincev Sztálin-díjas festő­művész az egri képzőművé­szeknek, a Gyöngyösön járt Lesztjuk elvtárs a kultúrházak munkájához, Oszipova és Gon- csarov elvtársak a Pedagógiai Főiskolának adtak segítséget. A szovjet—magyar barátság erősödését jelzi, s egyben a két nép baráti kapcsolatainak állandóan megújuló erőforrása e baráti viszony kölcsönössége. A magyar nép számtalan jelét láthatja annak, hogy a szovjet emberek nagyra becsülik a magyar kultúrát, együttérzés­sel figyelik a magyar dolgozók erőfeszítéseit. Nem egy ma­gyar írónk, költőnk olyan nép­szerű a Szovjetunióban, hogy az emberek szinte magukénak érzik. Petőfi műveit húsz ki­adásban, 560 000 példányban, hét szovjet nép nyelvén adták ki. Még elgondolni is jólesik, hogy a kis területű Magyar- ország művészeinek tehetségét és tudását ismerik és értéke­lik a föld egyhatodán. Mind­ezek átéreztetik velünk, amit egy szovjet vendég mondott: a magyar népnek ma már van testvére, a szovjet nép, amely segít boldog életet építeni a hatalmas béketábor egyetértő családjában. Örömmel tölt el bennünket az az érzés, hogy a szovjet tu­dósok, művészek, munkások és kolhozparasztok soha sem mennek el tőlünk olyan érzés­sel, hogy nálunk csak taníthat­tak, hanem tanulhattak is. Bol­dogan beszéltek erről, és mi jóleső büszkeséggel vettük tu­domásul. hogy mi is hozzájá­rulunk az emberiség közös kincstárának gyarapításához. Mindössze hét éve ünnepeljük a magyar—szovjet barátságot, de ez a barátság olyan erős és mély, mintha hét évszázad ereje fűtené és valóban a test­véri szövetség mögött ott áll­nak s.z évszázadok. A magyar alföldön és az orosz síkságo­kon egyaránt a népek évszá­zados közös vágyai, ábrándjai keltek és kelnek életre. Erős és termékeny a magyar—szov­jet barátság, mert hajszálgyö­kerei az emberi lélekből fa­kadnak, az emberek szabad­ságvágyából táplálkoznak. A magyar—szovjet barátsághoz talán a legegyszerűbb jelszó illik a legjobban: igaz barát­ság. Igaz, mert őszinte, kölcsö­nös és eredményes, fénye él­tető. benne a szabadság, a testvériség, az egyenlőség és jólét virul. Épp ezért egész né­pünk meggyőződése szólal meg tiszta szívből és öntudatból fakadó köszöntésünkkel: Él­jen örökké, erősödjék és virá­gozzék a magyar—szovjet ba­rátság — fejezte be ünnepi beszédét Papp Sándorné elv­társnő. Az ünnepi beszéd befejezése után a megjelenteknek a Ma­gyar Rádió énekkara és szó­listái adtak műsort, köszöntve műsorukkal megyénk élenjáró üzemeit. ' Gyöngyösön március 3-án este nyitották meg ünnepélyes külsőségek kö­zött a magyar—szovjet barát­sági hónapot. A megjelenteket a Hazafias Népfront elnöke üdvözölte, majd Bénák István, az MSZT városi titkárságának elnökségi tagja tartott ünnepi beszédet. Beszédében ismertet­te Gyöngyös város tízéves fej­lődését, s meleg szavakkal be­szélt a Gyöngyösön járt szov­jet küldöttek segítségéről. Az ünnepi beszéd után a gyöngyösi járási Kultúrház Munkás Mintaszmjátszó cso­portja Sólyom László: Holnap­ra kiderül című háromíelvoná- sos víg játékával szórakoztatta a megjelent vendégeket. Hálván város üzemeiben is már 3-án reg­gel és a délutáni órákban meg­kezdték alapszervezetenként a barátsági hónap megnyitó­ját. Az üzemekben rövid ün­nepségeket tartottak ebből az alkalomból. A barátsági hónap megnyitásakor a város ünnepi díszbe öltözött, az épületeken zászlók, az üzemek falain, vit­rinekben és az üzletek kiraka­taiban ünnepi feliratok és a magyar—szovjet barátságot jelképező emblémák hirdették, hogy ünnepel Hatvan városa is; Megyénk többi járási szék­helyén és a községekben i: ünnepélyesen nyitották meg « magyar—szovjet barátság hó­napját. A magyar-szovjet barátsági hónap hírei — MÁRCIUS 4-től 16-ig Pé- tervásárán nagy megyei kép­kiállítás lesz „10 év a Szovjet­unióval” címmel. — HATVANBAN március 12-én élménybeszámoló lesz a gazdalkörben a moszkvai mező- gazdasági kiállításról. mia ugyanajkkor a kultúrházban a békekongresszusi küldött tart beszámolót. — FELSOTARKANYBAI március 13-án délután, ugyan aznap este pedig Egerben mu tatja be a hatvani MSZT szín játszó csoportja Kornejcsuk „Ukrajna mezőin” című három felvonásos vígjátékát. — MÁRCIUS 13-án Gyón gyösön tartják meg a moszkva mezőgazdasági kiállításról a: élménybeszámolót, melyei filmvetítés követ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom