Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-31 / 26. szám

4 1955 március SÍ. csütörtök. A nap minden órájában lát­juk, sőt nem egyszer riadozva halljuk —? mégsem veszünk tudomást róluk: a mo­torosokról. Nem veszünk tudo­mást róluk, legalább nem úgy, ahogyan ez az új szekta betört a mi életünkbe. Természetes­nek veszi mindenki, hogy amerre a megyében jár, reg­geltől estig, mindenütt és min­denhol ott pöfékel a Csepeltől a BMW-ig, a legkisebb köb­centitől a legnagyobbig, ez a kétkerekű, motorizált bicikli, rajta a vállalati ellenőr, a ki­rándulásra induló házaspár, vagy még nem házaspár, avagy éppen a szőlőt kapálni induló paraszt. Természetesnek vesz- szük, majdnem, hogy termé­szetesebbnek, mint a kerék­párt. Pedig a motorosok, száguldó életünk zajosan robogó hírnö­kei az elmúlt tíz esztendő, megtett utunk eredményeit példázzák. Régi, gázkaros Cse­pelen tanultam meg a moto­rozás alapelemeit. Emlékeznek biztosan sokan még arra a kis, ezüstös tankú, pedálos, kormá­nyán kis karral ellátott gépe­zetre, amely alig különbözött a kerékpártól, s amelyet egy jó kerékpáros még utol is ér­hetett. Milyen nagy szó volt a háború előtt, de még alig né­hány esztendővel ezelőtt is t,Jól megy neki, motorkerék­párja van“ — mondogatták az effajta gazdagra, aki ráadásul ■ I ■■'■■■p« ................................. . B ARÁTSÁGI HÓNAP HÍREI NÉPÚJSÁG — HAZÁNK felszabadulá­sának 10. évfordulója alkal­mából a Magyar-Szovjet Tár­saság jubileumi előadássoro­zatot indít az egri Szakszer­vezeti Székház Rákosi-termé- ben. A sorozat a következő előadásokból áll: Március 31-én este 6 órai kezdettel „Az októberi forradalom“ cím­mel előadást tart Csirmaz De­zső elvtárs, Utána a Puskás­ember című filmet vetítik. Ápr. 7-én Sütő Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztály vezetője „Ma­gyar-szovjet barátság a két világháború között“ címmel tart előadást, mely után be­mutatják a „Talpalatnyi föld“ című filmet. Április 16-án a „Szovjetunió és a felszaba­dult magyar nép“ címmel tart előadást Kelen Béla, a Ma­gyar-Szovjet Társaság orszá­gos főtitkára, mely után a „Felszabadult föld“ című fil­met vetítik. — A SZOVJET FILM ünne­pén két hét alatt 148 ezer em­ber gyönyörködött a szovjet filmekben megyénk területén — 30 ezerrel több, mint az el­múlt évben. ßfe — AZ EGRI V. sz. EGRI MSZT-körzet március 26-án kultúrműsorral egybekötött ünnepi összejövetelt tartott. Abkarovits Endre tanár a felszabadulás utáni magyar irodalmi és művészeti élet feilendü1A~érői beszélt, majd a Kossuth-díjas Illés Béláról emlékezett meg. A beszámolót a tanítóképző kultúrgárdájá- nak műsora, majd jól sikerült bál követte. — MÁRCIUS 31-én az egri Pedagógiai Főiskola rajz tanszékén az MSZT képző- művészeti szakosztálya tart ülést, melyen Nagy Ernő rajztanár a szovjet festészet­ről tart előadást. Sikert aratott az egri kisker. divatbemutatója Az egri Kiskereskedelmi Vállalat március 27-én ren­dezte meg tavaszi divatbemu­tatóját. A divatbemutatón iparunk legújabb készítmé­nyeiből 48 modellt mutattak be, melyeket a közönség nagy tetszéssel fogadott. A divat- bemutató alatt közvélemény­kutatást rendeztek, megkér­dezték a közönség vélemé­nyét egyes modellekről; Ezt a véleményt: a gyártó ipar felé továbbítják. A legnagyobb si­kere a férfiszövetből készült 400 forintos pepita női ruhá­nak volt. EGY KÖRZETI BEMUTATÓ TANULSÁGAI VASÁRNAP tartották meg az egri járási kultúrházban a kulturális seregszemle egyik körzeti bemutatóját. Akik ezen a bemutatón részt vettek, azzal az érzéssel távoztak, hogy nem lehet igaz az, hogy a színpa­don az egri járás kultúréletét látták. A versenyen a felső- tárkányi, novaji népi együtte­seken és a makiári csoporton kívül csak úttörőegyüttesek szerepeltek, és sajnos, a leg­több esetben nem nekik való, vagy rosszul betanított músor- számókkál. Nem célunk most az egyes műsorokban előfor­duló rendezési, maszkírozási, vagy egyéb dramaturgiai hibá­kat megemlíteni, mert ezekre a bíráló bizottság felhívta a he­lyi népművelési szervek figyel­mét és minden remény meg­van arra, hogy ezeket kijavít­va a csoportok legközelebb él­vezhető és szép műsort mu­tatnak be. A ROSSZUL szervezett kör­zeti bemutatónak azonban van egy sokkal intőbb tanulsága, amelyre fel kell hívnunk a pedagógusok és népművelési szervek figyelnjét. Ez pedig a nacionalizmus és sovinizmus megnyilvánulása és elterjedése a kultúrmunkában. Sokan a hazafias nevelést összetévesz­tik a rossz ízű magyarkodással, amelynek példáit ezen a kul- túrversenyen, különösen a demjéniek és felsőtárkányiak gyermektáncában láthattuk. Mindkét csoportban 6—10 éves gyermekekkel olyan párostán­cokat adattak elő, melyek nem voltak hozzájuk illők. A gyer­mekekre erőszakolt tánc olyan színben tűnt fel — bocsánat a hasonlatért —, mint valami idomított cirkuszi szám. Nincs szükség arra, hogy kis gyer­mekek pártába, pruszlikba, és nemzetiszín szalagos kalapba öltöztetve, felnőtteknek való szerelmes dalokat énekeljenek. Súlyosbítja a hibát, hogy a fel­sőtárkányiak és demjéniek is beöltöztették gyermekeiket ezekbe az árvalányhajas álnép­viseletbe, annak ellenére, hogy nekik gazdag és szép helyi nép­viseletük van. A demjéni út­törők „népi táncában“ a kis­lányok táncközben szabáljros tánciskolái pukedliket csinál­tak és a népi tánc úgy ért véget, hogy a kisfiúk térdre ereszkedtek a lányok előtt. Akik a gyermekekre ezeket a táncokat ráerőszakolják, hely­telenül azt hiszik, hogy ennek a gyermek leikéhez valami kö­ze van. Vagy talán erre a nem­zetiszín szalagos, árvalányha­jas „nincs szebb lány a ma­gyar lánynál“ frázisokkal hem­zsegő, álhazafiasságra akarják nevelni a gyermekeket? Ilyen korban a gyermek nem csár­dást táncol, hanem játszik. Ezért sikerült szépen a felső- tárkányiak második száma, a kislányok kedves játéka, ezért szép, művészi és követendő példa a gyöngyösiek gyermek- játéka. Ez közel áll a gyermek leikéhez, szívesen csinálja, érti és szereti is. A gyermekkóru­sok már jobban, jól kiválasz­tott számokkal szerepeltek. Kü­lönösen az ostorosi és demjéni úttörő énekkarok, ahol az utób­binál a jó és tiszta énekléshez az a helyes pedagógiai fogás is járult, hogy az egyes számokat egy-egy gyermek vezényelte — hozzátehetjük — nagyon jól. A VERSENY másik hibája — ezért már a szervező DISZ- bizottság és a járási népműve­lési csoport is felelős — az volt, hogy a már említett fel­nőtt csoportokon kívül más DISZ-, vagy felnőtt csoport nem indult a versenyen. Hiá­nyoztak a községi kultúrottho- nok, az üzemek, köztük a Fi- nomszerelvénygyár csoportja. Pedig a felszabadulási kultúr- verseny nemcsak az általános iskolák megmozdulása, hanem az üzemek, községek, tsz-ek kultúrcsoportjainak versenye is. A hibák oka abban rejlik, hogy a népművelés és a DISZ még nem találták meg a jó eredményt szülő helyes kap­csolatot, sőt sok helyen ellen­tét van köztük. A seregszem­le egyik feladata, hogy ezek a kapcsolatok létrejöjjenek, s a nyári „vidám falusi vasárna­pok“ ifjúsági találkozói közös megszervezésében még erőseb­bekké váljanak. A DISZ-csoportok műsorpo­litikájában is éppúgy, mint az úttörőknél, lábra kapott egy elvtelen irányzat. Ezek a cso­portok ugyan még nem szere­peltek a felszabadulási kultúr- versenyen, de ahelyett, hogy a rendelkezésükre álló jó ma­gyar, szovjet és egyéb haladó darabokat játszanék, nem tud­ni honnan, előkotorták a régi, rossz ízű népszínműveket. Kis­körén már játsszák az irreden­taízű Rákóczi indulót, Eger- szalókon az osztálybéke han­gulatát terjesztő Falurosszát. A járási népművelési csoport ezekre a helytelen ideológiát terjesztő darabokra az enge­délyt kiadta. Mikor a népmű­velési csoport vezetőjét meg­kérdeztük, miért engedélyezte ezt az előadást, azt válaszolta: a megyei DISZ-bizottság ál­láspontja szerint kár volna a fiatalok kedvét szegni azzal, hogy ne engedélyezzék a már betanult darabot. Azóta a járás községeiben legutóbb már Fel- sőtárkányban mutatták be a Falurosszát, s közben tanulják a Penészvirág és az Ára van a boldogságnak című régi rossz „férc-színműveket“ is. ame­lyekkel április 4-ét akarják „ünnepelni“. A NÉPMŰVELÉSI csoport és a DISZ-bizottság egymásra hárítja a felelősséget, pedig mindkét szerv egyformán fe­lelős azért, hogy a járás terü­letén ilyen helytelen szellemű darabokat játszanak. A DISZ- bizottságnak, miután DISZ- csoportról van szó, meg kellett volna győzni a fiatalokat ar­ról, hogy amit tesznek, hely­telen. A megyei tanács népmű­velési osztálya és a Népművé­szeti Intézet kiadott egy mű­sor-tanácsadót, melyet minden falusi kultúrotthon megkapott. A népművelési csoportnak anyagot kellett volna küldeni, segíteni a csoportot á műsor­választás, sőt a darab betanu­lásának munkájában. Reméljük, az illetékes szer­vek felfigyelnek kultúréletünk helytelen kinövéseire, s a „vadhajtások“ lenyesegetésé- vel elérik, hogy a járási bemu­tatón sok művészi teljesít­ményt nyújtó, tiszta elvű mű­sorral szerepeljenek az egyéb­ként lelkes és tehetséges cso­portok. Herbst Ferenc + Orvosnap Egerben Március 27-én az Eger vá­rosi MSZT orvosi szakosztá­lya orvosnapot tartott, vidéki orvosok részvételével. Az or­vosnap előadója dr. Tarján Norbert, az élelmezés meg­javításáról és annak már lát­ható eredményeiről tartott előadást, Ezután dr. Zoltán László, a budapesti Idegsebé­szeti Intézet igazgatója ideg­sebészetünk 10 éves fejlődésé­ről tartott beszámolót. Az elő­adások befejezése utón az MSZT klubhelyiségében klub­délutánt tartottak, ahol az or­vosok este 10 óráig meleg baráti hangulatban töltötték el estjüket. Csehszlovák ólomkristály, herendi porcelán, svájci karóra és a magyar díszmúipar remekei az egri ajándékboltban Az Óra- és Ékszerválla­lat ajándékboltjába szebbnél szebb húsvéti meglepetésnek való érkezett. A Német De­mokratikus Köztársaság, Cseh­szlovákia könnyűipara kedves kis ajándéktárgyait, a magyar bőr- és díszműipar remekeit, herendi porcelánt, ólomkris­tályt, ezüst szovjet és svájci karórákat egyaránt megtalál­hatjuk a jól felszerelt kis üz­letben. Ajándékozhatunk piros hús­véti tojásokat galenitböl, me­lyet ha szétnyitunk, két kis nyuszi ül benne. Ugyanilyen kis pirostojást zöld zsalugá- teres ablakkal, melyen kis nyuszi kukkant ki. Mindkettő igen olcsó: 4,80—7 forintig kapható. Kedvesek a filcből készült nyuszik, 19 forintos áron. Csehszlovák ólomkris­tályból készült kis illatszeres üvegeket is látunk, melyeket ízléses ötvösmunkával díszí­tettek. Ára 28 forinit. A tava­szi női ruhákra igen divato­sak az ékszereit. Ebből is so­kat láthatunk az ajándék­boltban, 6 forinttól 40 forin­tig minden nagyságban és formában. Nagyon kedvesek az emailírozott kiskacsák és a teklagyöngyből készült tenge­részek. Komoly, szép ajándé­kokat is vásárolhatunk itt. Svájci karórákat 840 forint­tól, vagy a kitűnő szovjet Pobeda órákat 880 forinttól kezdve. Férfiak részére szép öngyújtókat látunk 24,60 fo­rinttól 133,80 forintig. Köztük az igen keresett Gamma ön­gyújtókat is. Nők részére új­fajta manikür-, s fésűkészle­teket. púdertartókat vásárol­hatnak majd húsvéti megle­petésnek. ássam — A füzesabonyi járásbíró­ság március 21-én tíz feldeb- rői lakos ügyében hozott íté­letet, akik igen sok szarvas- marhát vásároltak fel és igen magas haszonnal adták to­vább. Ilymódon Kiss László 35, Kelemen József 40, Kiss Mátyás 36. ifj. Paróczai József 44, Kása Mátyás 27, Gáspár József 22, Szabó József, 20, Gáspár István 17, Paróczai Csonka József 26 marhát vett és adott tovább haszonnal. A bíróság Kiss Lászlót 3 év 10 hónapi börtönre, 2000 fo­rint pénzbüntetésre, s 3000 forint vagyonelkobzásra, Ke­lemen Józsefet 4 évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint vagyonelkobzásra. Kiss Mátyás kulákot 3 év 10 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint vagyonelkobzásra ítélte, míg a többi vádlottnál egy évtől 2 évig terjedő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet nem jogerős, SZITAKÖTŐ A Szitakötő című film története egy grúziai kolhozfaluban játszódik le. Az esemény bonyodalma abból szövődik, hogy a kolhozban két Marine Peradze nevű lány él — az egyik a „Szi­takötő“, a kolhozelnök elkényeztetett, szeleburdi lánya, a má­sik a kolhoz egyik legjobb dolgozója. Mulatságos helyzetek, gyönyörű dalok teszik szórakoztatóvá ezt a színes szovjet film- vígjátékot. A filmet április 2—3-ig játssza a recski filmszínház. Egri Vörös Csillag Filmszínház: március 31 — április 4-ig: Ős­erdő foglyai (szovjet) április 3-án vasárnap de. matiné: Talpalatnyi föld Egri Dózsa Filmszínház: március 31—április 3-ig: 13-as számú ügynök (szovjet) április 3-án vasárnap de. matiné: Kiskrajcár (magyar) Gyöngyösi Szabadság: március 31-től április 4-ig: Bátorság iskolája (szovjet) április 3-án vasárnap de. matiné: Tengerészbecsület Gyöngyösi Puskin: április 1—4-is: Titokzatos, hajóroncs (szovjet) április 3-án vasárnap de. matiné: Vidám vásár. Pénzbírságok — A Fa- és Építőipari Dolgo­zók Szakszervezetének Mun­kavédelmi Osztálya március 4-én ellenőrzést tartott az Egri Vasöntödében. Az ellen­őrzés során több olyan hiá­nyosságot állapított meg, amelyekről már a Cement­ipari Gépjavító Vállalat igaz­gatója, Csapiár elvtárs és Tóth Zoltán főmérnök Is tu­dott, mégsem tettek eleget a hibák kijavításáért. A Munkavédelmi Osztály kiküldöttje megállapította, hogy az épület teteje besza­kadt. a dolgozók öltözője és ebédlőhelyiségük rendetlen, az épületben melegedésre kokszkosarat alkalmaznak, pe­dig ez tiltva van. A berende­zés oldalt mozgató kereke annyira elkopott, hogy a lánc bármely pillanatban könnyen kicsúszhat, ez által felborul az üst és összeégetheti az ott tartózkodó dolgozókat. A hiányosságokért az igaz­gatót 200, a főmérnököt pe­dig 100 forint pénzbírság­gal sújtotta központunk Mun­kavédelmi Főosztálya. Hatvan: március 31-én: Mágnás Mis­ka (magyar) április 1—3-ig: Halálraítélt hajó (német) április 3-án de. matiné; Aranykulcsocska. Füzesabony: március 31-én: Az ézred lá­nya (osztrák) április 2—6-ig: Liliomfi (ma. gyár). M állami rnurni MŰSORA Az Állami Faluszínházi me­gyénkben a következő községek, ben mutatja be Jókai: „Az aranyember” című színművét. Március 31 csütörtök Pétervá- ■sara Április 1 péntek Sírok Április 2 Szombat Kai hanyagság miatt Felelősségre vonták a 23-as számú Állami' Építőipari Vál­lalat hatvani, négyes számú építésvezetőségét, s vezetőjét, Mozsári Nándort, aki szin­tén munkavédelmi vonalon követett el szabálytalan­ságot: az Egészségügyi Óvó­rendszabály III. rész, első fe­jezet 429. pontja előírja, hogy minden építkezést a megkez­déskor jelenteni kell a terü­letileg illetékes szakszerve­zetnek. Ezt a bejelentést Mo­zsári Nándor elmulasztotta. Továbbá az építkezésen ja­nuár 13-án baleset történt, amelyet csak február 7-én jelentettek szakszervezetünk­höz. Tekintettel arra, hogy a súlyos sérülést 24 órán belül, a könnyebb sérülést pedig három nap múlva jelenteni kell a területi bizottságnál—« így mulasztást követtek el; Mozsári Nándor építésvezetőt 100 forint bírság megfizetésé­re kötelezték. Zsilákó János m. elnök ■ ——— „Házi jutalmazás" Petőfíbányán Értékes juta­lomban része­sítik a felsza- ver­,%eny legjobb­at Petőfibá- Jhyáh. A Ver­senyben a zelső front dolgozói például 5 ezer forint; pénzju­talmat kapnak, a második he­lyezettek pedig 3 ezer forintot: Az elővájáson, a fenntartá­son, a vontatáson dolgozók leg­jobbjai ruhaneműt, inget, tás­kát, villanyvasalót, konyhai mérleget kapnak. A „házi ju­talmazás“ nagy érdeklődést váltott ki a dolgozók köré­ben. EGER VAROS ANYAKONYVEBOL Születtek: Nagy László. Nyári Attila. Hargita] Rozália. Eged Sándor. Kovács Gábor. Szabó Eleonóra. Barkó László. Kovács Sándor. Kocsis Mária, Pái Joa­chim. Bódi Mária, Jebelóczki Sándor. Házasságot kötöttek: Nagy Jál nos—Stummer Ilona, Horváth Toldi István—Gesztes Sarolta. Meghaltak: Recskő Károlyné, Papp Lajos, Kasza József. Ke- ranyicz Jánosné. Györgyén) Mar. git, Cucu Rozália. gazdagsága tudatában úgy ült a kis allcalmatosságon. mint király a trónusán. Évék óta már nem is lát­tam a mai Csepel ősét. A mi­nap aztán találkoztam vele — de gazdája már módosított rajta, két-sebességessé, moder­nebbé alakította át. Hiába lé­pést kell tartani a fejlődéssel! Ez volt az egyetlen hírmondó motorjaink múltjából. Az új, piros nagy Csepel-Pannónia azonban mindenütt ott virít a városban, az országúton, a falun, mindenhová eljut, pedig ' alig néhány hónapja indult csak 1meg a sorozatgyártása. Tizennégy ezerszáz forint az ára. Nem kis pénz ez! Hiába, ilyenkor látja csak az ember, hogy azok a száraz formulák — termelékenység, önköltség, munkafegyelem — mennyire nem szárazok, mennyire gya­korlati tényezők —, ott vannak még a motorok árcéduláin is. Egyszóval nem fillérekbe ke­rül az új nagymotor, nem kevésbe, mégis az elmúlt év­ben, meg az elmúlt két hónap alatt kereken 600 Csepel mo­torkerékpár talált gazdára me­gyénkben. Ezelőtt talán egész Eszak- Magyarországon nem volt eny- nyi motor — pedig ez .csak a Csepel; hát még a többi! Lovas nemzet voltunk, mo­toros, legalábbis motorkerék­páros nemzet lettünk. Jó ezt észrevenni!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom