Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-27 / 25. szám

1955 március 27. vasárnap.

NÉPÚJSÁG

5

A FELSZABADULÁSI MŰSZAKRÓL JELENTJÜK...

Máiravidéki Erőmű :

Üzemünk dolgozói a felszabadulási műszakban kiváló eredményeket értek el. Március 14-től 23-án reggelig any- nyi energiát termeltünk terven felül, amely Hatvan város lakóinak másfél évig elegendő lenne. Ugyanezen idő alatt közel 150 család évi szénszükségletét biztosító szenet takarítottunk meg. Valóra váltottuk azt a fogadalmunkat is, hogy gépkezelési hibából kifolyólag nem lesz hosszabb üzemzavar. Az időközben egyszer előfordult kisebb géphibát tíz perc alatt javítottuk ki.

Röpgyűlésre gyűltek össze 23-án reggel a kazánfűtők és a salaktéri dolgozók még a munka megkezdése előtt. Ezen a röpgyűlésen újból elhatározták, hogy a gazdaságosabb tüzeléssel és a szén tökéletesebb elégetésével a jövőben fokozzák széntakarékosságunkat. Erőművünk dolgozói elhatározták, hogy a versenyben megszerzik az első helyet.

Gyöngyösi Xil es akna :

Március 14-én reggel újult erővel kezdtünk a felszabadulási műszak terveinek való- raváltásához, méltón arra, ahogy tőlünk, a kihívó féltől elvárják. Ügy határoztunk, hogy a hónap végére a negyedéves terv befejezése után még 2 000 tonna szenet adunk. De a tervteljesítés nem halad úgy, ahogyan kellene. Dolgozóink egy része a bányászkötelességek teljesítése helyett a mezőgazdasági munkákat választja. A hiányzás, sajnos, párttagjainknál is gyakori. A műszaki vezetőség az elővájások leállításával, a meggyőző agitációval és pótműszakokkal igyekszik ezen segíteni. A becsületes

dolgozók pedig a gyorsabb szénfejtéssel és a szerelési idők lerövidítésével pótolják társaik mulasztását.

Kiváló eredményt elért dolgozóink: a szénelő váj ásón

dolgozó Huliczka csapat, a meddő elővájásnál pedig a Horváth csapat. Munkájukért dicséretet érdemel az V-ös frontfejtés kollektívája is.

Az április 4-ig hátralévő időben feladatunknak a vállalás teljesítését, illetve túlteljesítését, az eddig 85 százalékra csökkentett önköltség további csökkentését és a „Nevelj új bányászt’-mozgalom kiszélesítését tekintjük.

Petőfi-altáró:

Örömmel jelentjük, hogy al- tárónk tervteljesítése az utóbbi napokban újból meghaladja a száz százalékot. A felszabadulási műszak alatt átlagosan 101 százalékra teljesítettük tervünket. Ezt az eredményt a dolgozók becsületes munkája mellett a munkafeltételek biztosításának is köszönhetjük. S az is elősegítette hogy az új bérezés bevezetése óta megjavult a gépkarbantartás. Fejlődés mutatkozik az önköltség, a meddő százalékának csökkentésénél is. Napjainkban a hiányzások megszüntetésénél tapasztalható javulás.

A felszabadulási műszakban számos kimagasló teljesítmény született. Forgó Jánost, a párttagsági könyv is arra kötelezi, hogy az elsők között legyen. A legutóbbi értékelésnél 118 százalékot ért el. Jól dolgozik a XIII-as fronton Banus József és Szabalics Árpád, és Bata János, a XVI-os frontmester. Dolgozóink nagy része jó munkája mellett a jövőben a honvédségtől érkezett fiatal dolgozók betanítását is fontos feladatuknak tekinti.

Diszisták hősies példája a Bélapátfalvi Cementgyárban

Csütörtökön délután a Bélapátfalvi Cementgyár IV-es számú kemencéjénél példamutató hőstettet hajtott végre Sas Sándor kemencejavító DISZ-brigádja. A IV-es kemence ugyanis, amelynek 5,5 fokos lejtése van, megcsúszott és összetörte az oldalgörgő agyát. A többezertonnás hatalmas forgókemence ezáltal 50 milliméterrel elhagyta eredeti helyét, s így nyomban le kellett állni vele. Ez bizony máskor kétnapos kiesést jelentett a termelésből.

De most, a felszabadulási műszakban, amikor a vállalások, az első negyedévi terv teljesítéséről, az üzem becsületéről van szó, még egy perc kiesés is sokat jelent. Ha megvárják a kemence kihűlését, amely körül 150—200 fok meleg van, a kemence csak pénteken este kezdheti meg újra a termelést. A kemencejavító DISZ-brigád azonban gyorsan

Pisztrángot és pontyot telepítenek az Eger patakba

— Védjük a víz tisztaságát —

Akik figyelemmel kísérik városunk szépülését, tisztaságát, a napokban meglepetéssel tapasztalhatták, hogy az, Eger patak rozsdabarna, olajos-kát- rányos vize kitisztult és négy év után újra a régi lett. A Bélapátfalvi Cement- és Mészművek nagy anyagi áldozatokat hoztak akkor, amikor a derítőberendezéseik megépítéséig a klinkerégető kemencékbe vezették, s onnan elpárologtatták a termelt fenolos szennyvizüket. Ezáltal lehetővé teszik, hogy az Eger patak vize továbbra is megfeleljen természetadta rendeltetéseinek. Újra lehet vizéből mosni, itatni, az egészséges és tiszta vizet rétek, legelők, konyhakertészetek és öntözéses gazdaságok javítására fordítani. De a ház- és a telektulajdonosoknak is sürgősen el kell tüntetniük minden szemetet és szenn-'"»’"^*

A köiségfejlesités/ alapról tárgyalnak a pétervásári járás községi tanácsülésein

mert ez a vízbejutva éppen olyan ártalmas, mint az ipari szenny. Bomlásuk alkalmával felhasználják a víz oxigénjét, így történhet meg tehát az is, hogy a vízben élő hal megfullad. A vizek szennyezését a törvény is tiltja, aki ez ellen vét, a törvénnyel kerül szembe.

A Magyar Országos Horgász- szövetség — amelynek küldötte az elmúlt hetekben járt Egerben — pisztráng- és ponty - ivadékot telepít patakurik vizébe, ahol (hajdan olyan híres és Ihalbő pisztrángokat tenyésztettünk. Ez a halasítás sok pénzbe kerül, hiszen többtízezer ivadékkal kell benépesíteni nemcsak az Eger patak vizét, hanem megyénk vízrendszerét is, amelyben óriási károkat okoztak az ipari víz- szennyezések. A tiszta víz majd

egyre több halat csalogat fel j ívásra a Tiszából, így tehát j minden reményünk meg van arra, hogy az évek óta szinte üres Tárná, Zagyva és Eger vize rövidesen újra benépesül.

Természetes erre az értékre vigyáznunk kell, s meg kell azt becsülnünk, védenünk, óvnunk. Érvényt kell szereznünk azoknak a törvényeknek és rendelkezéseknek, amelyek a vizek tisztaságát védik. Rendet kell teremtenünk a jogtalan vízhasználatok, a szabálytalan kenderáztatás, az orvhalászok és orvhorgászok között. Szívós és következetes munkával meg tudjuk teremteni azokat a feltételeket, amelyek megyénk halászatának és haltenyésztésének fejlesztéséhez szükségesek.

Vary Viktor

megyei halászati felügyelő.

üj tagokkal megerősödve eredményesebb a tavaszi munka a boconádi Petőfi TSZ-fcen

(Tudósítónktól.)

A bocoonádi Petőfi Termelő- szövetkezet március 13-án „Petőfi“ névadó ünnepséget rendezett, amelyen nyolc egyénileg dolgozó paraszt is részt- vetí. Az ünnepségen a tsz megalakulása óta eltelt időről és terveikről beszélgettek. Az egyénileg dolgozók nagy figyelemmel hallgatták a tagok szavait, majd ők is belekapcsolódtak. Arról vitatkoztak, hogy kinek könnyebb a megélhetése. A tsz-tagok így számoltak: amíg 12—14 holdas egyéni gazdának az évi jövedelme 12—14 ezer forintot tesz ki, addig nálunk egy- egy család 1954-ben 20—28

ezer forintot kapott.

Az ünnepség még be sem fejeződött, amikor az egyéniek közül többen elmondották, hogy szívesen választanák a közös gazdálkodás útját. Kovács Ernő, Vajda Tibor, Juhász János és ifjú Kovács Ernő másnap felkeresték a csoport irodáját, aláírták a belépési nyilatkozatot és kérték, hogy döntsön a közgyűlés felvételükről. így a csoport létszáma az új belépőkkel együtt tíz családdal növekedett.

Talán ez az egyik oka annak, hogy a csoportban gyorsabban megy a tavaszi munka. A l?'1 hold őszi kalászost holdankint 50 kiló pétisóval fejtrágyázták már, elvetettek tíz hold tavaszi árpát és befelezték a 12 hold cukorrépa vetését is. A tagok minden időt kihasználnak a vetésekre. Tavasszal tíz hold szőlő telepítését is elvégzik. A gépállomás által előkészített telepítési területet már elegyengették, hogy amikor alkalom adódik, nyomban kezdhessék a telepítést. Nyolc holdas szőlőjükben a metszést még a fagyok idején elvégezték, befejezték 37 holdas gyümölcsösükben a fák tisztogatását és arra is gondoltak, hogy a gyümölcsösök permetezését még a rügyfakadás előtt elvégzik. Az elmúlt évben hét holdon termeltek cukorrépát és a jó termésért csupán prémiumnak 40 ezer forintot kaptak. Ezért most 12 holdon termelnek cukorrépát és úgy tervezik, hogy „200 mázsás átlaggal“. Dohánytermő területüket is növelik hét holddal. A palánták már zöldéinek is és Tari Sándor dohánykertész a paprika- és paradicscmpalán ta -magból is bevetett négy ágyat.

A mezőgazdasági munkák végzése mellett most készült egy gazdasági felszerelések

Halászcsárda a piactéren

Megkérdeztük Móczár Mártont a vendéglátó vállalat igazgatóját, hogyan készül fel a vállalat a tavaszra. Szép terveket mondott el. Egerben két sörkertet nyitnak, hamarosan megkezdi működését a népkerti söröző és a Vadászkürt kerthelyisége is. Április közepén nyitja meg kapuját a Csillag-kerthelyiség, május 1-re pedig a Werner Apát utcai Italbolt melletti kert is rendelkezésre áll már a szórakozni vágyóknak. Legérdekesebb talán, hogy a piactéren halászcsárda nyílik, ahol Ínyenc halféleségeket fogyaszthatnak. Hozzáfognak a Népbüfé berendezéséhez is, és a készülő Utasellátó is gondot okoz már a vendéglátónak. De gondoltak a vidékre is. Szilvásváradon büfé nyílik, mely a kirándulóknak nyújt majd felüdülést, Egercsehi cukrászdát kap.

Az egész ország készül az éprilis 4-i ünnepségekre. A vendéglátóipar is méltóképpen felkészül e napra. A Népkertben sátrakat állítanak fel, s ezekben mintegy 40 hektóliter bor, nagymennyiségű virsli, debreceni kerül árusításra. Két vagon sört rendeltek erre a napra és akik a szeszesitalt nem szeretik, azoknak málnaszörp, fagylalt áll majd rendelkezésükre. Úgy látjuk, hogy a Vendéglátóipari Vállalatnál iól felkészültek a tavaszra.

Nyolcszázezer forintos beruházás

— a víz kedvelőinek

Az egri Strandfürdőn is serényen folyik a munka, Hatalmas

raktára, amelyet szintén a tagság készít. Vásároltak saját beruházásukból egy szalagfűrészt, amelyet már tető alá helyeztek. Az elmúlt napokban pedig egy körfűrészt állítottak munkába.

„Így még soha nem haladt a munka szövetkezetünkben“ mondta Fehér elvtárs a tsz elnöke a tagság szorgalmas munkáját látva.

Kovács Ferenc agropropagandista

Párád, Istenmezeje, Fedé- mes, Bükkszék községek tanácsának VB-elnökei örömmel jelentették a járási tanácsnak, hogy a tanácstagok komoly aktivitást tanúsítanak a most folyó tanácsüléseken, ahol a községfejlesztési alap létesítéséről tárgyalnak.

Párádon, a március 12-én megtartott tanácsülésre alapos felkészüléssel — választókerületük véleményével — mentek el a tanácstagok, ahol felszólalásaikban elmondották: egyetértenek a községfejlesztési alap létesítésével. Csak így valósulhat meg a község égető problémája: az Újtelepi út

rendbehozataja — mondották.

Kivés István, tanácstag vállalta, hogy a községfejlesztési hozzájáruláson kívül 15 méter hosszú útszakaszon végez társadalmi munkát.

Asztalos Joachim párttitkár a helyi KTSZ kőművesei nevében megígérte, hogy a félbemaradt híd karzatát készítik el társadalmi úton.

Nagy János tanácstag szintén a saját körzetének problémáját tolmácsolta. Szeretnék, ha a Téglaház utcát bekapcsolnák a közvilágításba, s legalább egy égőt szerelnének fel, amely az utcát végig megvilágítaná. De nemcsak kért, hanem vállalt is. Vállalta, hogy az Újtelepi úton létesítendő vízáteresztő készítésénél végez társadalmi munkát.

Vitai Mihály VB-elnökhe- lyettes, a megvalósítandó úthoz szükséges kő és homok fuvarozásban ad társadalmi segítséget.

Tóth Pál községi kovács az útszakaszon dolgozók kéziszerszámait élezi meg térítés nélkül. Ez csak kis része azoknak a felajánlásoknak, amelyek a parédi tanácsülésen elhangzottak. De már ezekből is megállapítható, hogy a község lakosságának többsége helyes úton jár. Tudják, hogy az általuk felajánlott községfejlesztési alap létesítése, s a nagy összeget kitevő társadalmi munkák a község arculatát fogják megváltoztatni, a lakosság életét teszik könnyebbé.

Ezért hozták meg egyhangúlag az alábbi határozatot: „A

tanácsülés a községfejlesztési alap létesítését helyesnek találja; azt elfogadja azzal, hogy akinek jövedelmi adója nincs; 500 forint havi keresetig 50 forintot, 700 forinton felüli kereset esetén háztartásonként 100 forintot köteles fizetni. Azok a dolgozók, akiknek az általános jövedelmi adójuk 10 százaléka nem haladja meg az 50 forintot, szintén 50 forintot kötelesek befizetni, akiknek pedig az általános jövedelmi adó 10 százaléka meghaladja az 50 forintot, azok kötelesek az általános jövedelmi adójuk 10 százalékát községfejlesztési hozzájárulás címén befizetni.“

Nagy Dezső instruktor

TAVASZI SÉTA EGERBEN

Megjött a tavasz: igaz kicsit késve érkezett, régóta vártuk. Langyos esőt hozott, hogy az árnyékos udvarok utolsó hófoltjait is elmossa, azután szélesen, jókedvűen kisütött a nap. Előcsalogatta az embereket, kitárultak az ablakok, hogy jó friss tavaszi ü- ! latot szívhassanak a szobák lakói is. Megteltek a zsengén zöldülő parkok hancurozó gyerekekkel, babakocsit tologató fiatal

anyákkal, napfényre váró öregekkel. Megjelentek az utcasarkokon a novaji hóvirágos nénikék, megpezsdül a munka is. A Mártírok terén utat javító munkások kezében nagyobbat lendül a csákány, a kertészet emberei a földet ássák. A Széchenyi úton hatalmas szurokfőző-gépek sustorognak: csinosítják a várost. Nézzünk csak körül, hogy készültek fel a tavaszra.

fúrótornyok vájnak a homokba. melegforrás után kutatva. Több helyen már feltört a jó egri gyógyvíz, maga körül cuppogó, agyagos sarat hagyva, utat törve az épülő nagy medencéhez. A medence már a betonozásra vár, 25x50 méter méretű, sok betegnek nyújt majd gyógyulást. Körülötte már készülnek az új meleg- vizű zuhanyozók és 40 új kabin várja a jó meleg időt, s a vendégeket.

Nemcsak a betegekre, a szórakozni vágyókra is gondolnak. A hidegvízű medence szélére új ugródeszka kerül (ha a TÜZÉP is úgy akarja). Újból füvesítik a pázsitos részeket, hogy dúsabb, puhább, üdébb legyen a pihenők lába alatt. Asszonyok festik a székeket, asztalokat, padokat pirosra, sárgára. A szökőkút mellé karcsú női alakot faragott a nagy művész, Kisfaludy Stróbl Zsig- mond: a „Születő Vénuszt“.

A Vízművek igazgatója, Szabó József örömmel vezet végig bennünket az épülő és igazén szépülő strandon. Megkérdezzük tőle. mikorra tervezik a kapunyitást. — „Sajnos

nem egészen tőlünk függ — válaszolja — ha így marad az idő, akkor már április 4-én gyönyörködhet a közönség a megváltozott strand szépségeiben. Ha nem, akkor május l-re egész biztosan „telt medence“ lesz.

Még „átnézünk" a versenyuszodába is, ahol az első gyönyörű tavaszi napon már „nagyüzem“ van. Bakó Jenő edző elmaradhatatlan stopperórájával a kezében, az úszókat figyeli. Válent, Gyergyák Magda, Mezei Ilona, Nagy Éva pillangózva, delfin tempóval szelik a vizet. A tél folyamán nagyot változott a versenyuszoda, új, világos öltözőket kapott és „új ruhába“ öltöztették a medencét is a valamikor békanyálas, iszapos medence tisztább a legszebb hegyi forrásnál is. Az úszók is jó formában vannak, bár a hosszú tél akadályozta tervszerű edzéseiket. Bizony elkelt volna már a fedett medence, de reméljük, ami késik nem múlik és jövőre már a 9 éves Rimgelhann Patyinaik sem csípi meg a fagy az orrát téli edzés közben.

A kabát ránkmelegszik, az úszók szívesen invitálnak bennünket a kristálytiszta vízbe, de mi még egyelőre csak a tavasznál tartunk, s tovább indulunk, hogy körülnézzünk,

mi újság a divatban?

határozott. A perzselő hőségben, ebéd nélkül azonnal munkához láttak. Rögtön hozták a hidraulikus emelőket, a szerszámokat és a pokoli hőségben, közvetlen a kemence mellett, szinte tízpercenként váltották egymást a brigád tagjai, de a munka egy pillanatra sem szünetelt. így dolgoztak hősies kitartásfal, megfeszített erővel ebéd nélkül este hét óráig, amikor boldogan jelentették: „a kemence

indulásra kész, be lehet gyújtani”. A kétnapos munkát öt és fél óra alatt végezték el. Ezzel biztosították, hogy az üzem, mely szerdán reggelig 1500 tonna künkért és közel 3000 tonna cementet termelt esedékes havi tervén felül, határidő előtt teljesítse első negyedévi tervét.

A példamutató hőstett végrehajtása után még mindig nem tért pihenőre a DISZ- brigád. A munkaruha levetése után nyomban a kultúrházba mentek, ahol a „Noszty fiú esete Tóth Marival” című színdarabot próbálták, mely* ben ők is szerepelnek. A kemencejavító DISZ-brigád nemcsak a munkában, hanem g kultúréletben is példát mutat,

Levé! a kápolnai Május 1 TSZ-ből

Ezelőtt Tfgrfiéttel a többnyire hóborította vetéseket szemléltük. Azon gondolkoztunk, hogy mikor kezdhetjük a fejtrágyázást, a vetést, s a soron- levő többi munkákat.

És most örömmel közölhetem újra, hogy az őszi búzát, őszi árpát és rozsot 100 százalékig műtrágyáztuk. ^ A búzára katasztralis holdanként 60, az árpára és a rozsra 50 kiló pétisót szórtunk. Fél mázsa pétisóval javítottuk a lucernát és a herevetés holdjait is, majd uána meg is boronáltuk.

Még boldogabban írom azt, hogy a tavaszi búza, a mák és a tavaszi árpa alá egy mázsa szuperfoszfátot és fél mazsa pétisót szórtunk holdanként. A föld műtrágyázása után középnehéz fogassal leboronál- tuk a területet és már a búzát, az árpát és a mákot is elvetettük. Tagságunk a soron- következő többi növényt, a cukorrépa és a napraforgó vetést is hamarosan megkezdi. A lucernát is elvetnénk már. de még a vetőmag nem érkezett meg. Szeretnénk, hogyha az igényelt lucernamagot és a borsó vetőmagot mielőbb leszállítanák hozzánk és ezeket is elvethetnénk.

Vitai Mátyás agronómus

Hogy gondjukon könnyít- sünk, ellátogatunk a Női Szabók Széchenyi utcai szövetkezetébe. Tizennyolc szorgalmas varrónő ül itt a gépe mellett, s készíti a megrendelt ruhákat, kosztümöket Elárulják nekünk, milyen lesz a tavaszi, nyári divat és mi továbbadjuk, hogy az olvasóink is megtudhassák. A szövetruhák egyenesvonalúak, szűk szoknyájúak. de kedvelt a körülrakott, vagy plisszírozott szoknya is. A nyári selyem, vászon- és kartonruháknál azonban az egészen bő aljú ruha a divat, mely alá (nagymamáink örömére) még alsószoknyát is tervezett a divattervező.

Tavaszról beszélnek a Ruházati Bolt, az Állami Áruház, a Kisker. Vállalat kirakatai is. Üdeszínű szövetek, kordbársonyok, düftinek, szebbnél szebb tarka nagyvirágos selymek, piros, fehér, kék, fehér nagy pettyes, virágos kartonok — s milyen olcsók! Kora reggeltől késő estig az emberek százai, nők és férfiak, öregek és fiatalok, csodálják az árukat és készítenek gyors tavaszi számvetést: milyen

ruhát, cipőt vásároljanak. Közülük nem egynek fejtörést okoz, különösen a nők körében, hol és hogyan varrassák meg a vásárolt anyagot, milyen lesz a divat?

A Fűszer, és Csemege

üzletekbe is beköltözött a tavasz. Megérkeztek a barna csokoládényuszik, a színespapírba csomagolt tyúkanyók, tojások, báránykák. Pöttöm emberkék állják körül a kirakatokat. s a mamáik csak nehéz könyörgéssel tudják őket elcsalogatni a sok gyönyörűségtől. De megjelent az üzletekben a tavasz igazi hírnöke, az apró piros retek és a finom friss zöldhagyma is. Es ha tovább sétálunk, a piacon már láthatunk korai salátát, friss spenótot is.

Sétánk végére érve, azt látjuk, hogy Eger városa jól felkészült a tavasz fogadására.

Törösné—S zabóné