Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-20 / 23. szám

2 NÉPÚJSÁG 1955 március 20. vasárnap. Szilárd egységben követik a pártot a megye kommunistái, ezt bizonyítja a megyei pártaktíva értekezlet Több száz kommunista gyűlt össze néhány nappal ezelőtt Egerben, hogy megvi­tassa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek március 2—4-i határoza­tát, felmérje az elmúlt más­fél esztendő során végzett munka eredményeit, s hibáit, s megjelölje azokat a tenni­valókat, amelyek a megye kommunistái előtt állnak a határozat sikeres végrehajtá­sában. Az aktívaülés lelkese­déséből, egységéből, a felszó­lalók szavaiból világosan ki­csendült, hogy megyénk kom­munistái helyesléssel fogad­ták a Központi Vezetőség ha­tározatait, s nemcsak egyet­értenek e határozattal, ha­nem dolgozni is készek meg­valósításáért. Megjelentek az aktívaülésen Andics Erzsébet és Tausz elvtársak, a Központi Vezetőség képviselében. Az aktívaülés beszámolója — melyet Komócsin Mihály, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság első titkára mondott el — és a felszólalók szavai azt bizonyították, hogy pártunk politikájának jobboldali eltor­zítása, az opportunizmus, szá­mos olyan jelenségében jutott kifejezésre, amelyek méltán aggasztották a megye kom­munistáit, becsületes dolgo­zóit. A példák egész sora iga­zolta, hogy az utóbbi másfél év kétségkívül nagy és szép eredményei mellett egész sor kérdésben meg­alkuvás, antimarxista ál­láspont jutott érvényre a megye politikai és gaz­dasági életében. Az effajta nézetek uralomra- jutása, a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozatának jobboldali eltorzítása azt ered­ményezte, hogy a megye ipari termelése 1954-ben lényegében egyhelyben topogott, a nehéz­ipar termelése pedig 3,1 szá­zalékkal visszaesett 1953-hoz képest. Különösen a miniszté­riumi ipar lemaradása járuit hozzá a megye egész ipara gyenge tervteljesítéséhez. Nem megfelelő, sőt helyen- kint elég súlyos a visszaesés a megye ipari üzemeiben, a termelékenység és az ön­költség alakulásában. Külö­nösen a Mátravidéki Szénbá­nyászati Trösztnél Egercsehi- ben, az egri Dohánygyárban van számottevő visszaesés ezen a téren. Mindezeknek és más hason­ló, súlyos hibáknak az volt az oka, mint a beszámoló, s a felszólalások is megállapí­tották, hogy Heves megyében is lebecsülték a termelé­kenység fokozásának, az önköltség csökkentésének jelentőségét. Lebecsülték, mert nem tulaj­donítottak nagyobb fontossá­got a szocialista iparosításnak, a nehézipar fejlesztésének. Nem értették meg, vagy nem akarták megérteni, hogy a növekvő jólétet a több, az ol­csóbb termelés teheti, csak le­hetővé, a nehézipar fejlesz­tése nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdaság támogatása, a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek kapacitásának fokozása, a béke védelme. Elmondották az aktívaülés résztvevői, hogy a szocialista iparosítás, a nehézipar fejlesz­tése a dolgozó parasztság ügye is, hisz fejlett nehézipar nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdaság gépekkel való megfelelő ellátása, a külön­böző növényvédelmi szerek előállítása — általában a há­roméves mezőgazdasági fej­lesztési terv sikeres végrehaj­tása. Sok szó esett a pazarlásról is, amely szinte minden üze­münkben, vállalatunknál ta­pasztalható. Jámbor Miklós elvtáns, a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt főmérnöke elmondotta, hogy sok száz­ezer forint értékű bányafát lopnak el minden évben Pe- tőfibányán. A pazarlás, a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn­tettek főoka, a gazdasági ve­zetők helytelen, megalkuvó liberalizmusában, a pártszer­vek ébertelenségében. kere­sendő. Az aktívaülés azt is megállapította, hogy a nép bizalmából választott bírósá­gi ülnökök is, több helyen, mint például a gyöngyösi já­rásban, felületesen kezelik a társadalmi tulajdon védel­mét. Bőven akad példa megyénk­ben az olyan, különösen nagy kárt okozó, a marxizmus— leninizmustól idegen jobbol­dali nézetekre is, amelyek pártunk parasztpolitikájának fő kérdéseiben jelentkeztek. Magmutatkoztak ezek a né­zetek elsősorban a munkás­paraszt szövetség helytelen értelmezésében: valamiféle szűk, csak piaci kapcsolato­kon nyugvó szövetségről be­széltek igen sokan a megyé­ben, megfeledkeztek e szövet­ség politikai tartalmáról, a munkásosztály vezető szere­pének kidomborításáról. Különösen súlyos hiba volt — erről beszélt Rabecz elv­társ, a gyöngyösi járási párt­végrehajtóbizottság első tit­kára —, hogy osztálybékés hangulat ural­kodott el a megyében. A kulákok fittyet hánytak az állampolgári kötelezettségek teljesítésének, egyre szemtele­nebb módszerekkel dolgoztak a mezőgazdaság fejlesztése, a szövetkezeti mozgalom, ál­talában a párt politikája el­len. A párt- és állami szervek egy része nem vette fel a har­cot az osztályellenséggel, sőt Egerbocson, Egerszalckon szociális kedvezményt adtak a kuláknak, másutt indokolatlan adótörlést hajtottak végre a dolgozó parasztok mellett az osztályellenségnek is. A funkcionáriusok jelentős ré­sze általában csak a kedvez­ményekről beszélt, nem szor­galmazta a kötelezettségek teljesítését. A munkás-paraszt szövet­ség osztályharcos tartal­mának szem elöl tévesz­tése, a kulákság elleni harc lanyhulását, azok politikai befolyásának nö­vekedését eredményezte. Ez vezetett ahhoz, hogy a megye messze elmaradt be­gyűjtési előirányzata teljesí­tésétől, hogy a 16. helyre csúszott vissza, de ez veze­tett ahhoz is, hogy a kulákok beépülhettek a népfrontba, gazdakörökbe, s más falusi társadalmi szervbe. A Központi Vezetőség ha­tározata megállapítja, hogy az utóbbi időben nem foglal­koztak kielégítően a termelő- szövetkezetek további erősíté­sével, a szövetkezeti mozga­lom fejlesztésével. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei a- nács VB-elnöke s többen má­sok nyíltan feltárták, hogy a mi megyénkben sem tör­tént fejlődés a szövetkezeti mozgalomban, a párt és a tanácsszervek elhanyagolták a szövetkezetek belső életét. Rá­világított a beszámoló s a fel­szólalások arra: hogyan je­lentkezett a jobboldali elhaj­lás a termelőszövetkezetekkel való foglalkozásban. A szö­vetkezetek a mi megyénkben is, nem egyszer jelentősen ki­sebb állami támogatást kap­tak, mint az egyéni gazdák — például drágábban vehették igénybe a gépállomást, nem kaptak nagyobb mennyiség­ben építőanyagot stb. — a járási pártbizottságok, illetve a megyei pártbizottság illeté­kes osztályai több esetben kiálltak a szocialista szektor rovására az egyénileg gazdál­kodók mellett. Ugyanakkor megállapította azt is az aktívaülés, hogy to­vábbra is megfelelő formában kell foglalkozni az egyénileg dolgozó parasztokkal, támo­gatni kell őket munkájuk­ban. terméshozamaik növelé­sében. állatállományuk szapo­rításában. A párt politikájá­ban változatlanul figyelembe­veszi és számít az egyénileg dolgozó parasztok nagy tábo­rára is. Igen sokan beszéltek az ak­tívaülésen a párt vezető sze­repéről, elsősorban a Haza­fias Népfront mozgalommal kapcsolatban. Az aktívaülés megállapítot­ta, hogy a népfronttal kap­csolatos jobboldali nézetek, melyek szerint a népfront va­lamiféle, ellenzéki s ellenőr­ző szerv a párt, az állami, s tömegszervezetek felett nem jelentenek mást. mint lényegében a proletárdik­tatúráról szóló marxista- leninista tanítás revízió alá vételét, e tanítás elle­ni támadást. Az aktívaülés a legmélyebben elítélte az olyan törekvéseket, amelyek a párt szerepét igye­keznek háttérbe szorítani, korlátozni a pártvezetést, a politikai és gazdasági élet bármely területén. Beszéltek az aktívaülés fel­szólalói, maga a beszámoló is a párt belső életében meg­mutatkozó lazaságokról és arról, hogy a jobboldali ‘né­zetek hirdetői támadást in­dítottak a párt belső élete, így a pártvezetőség legfőbb elve, a demokratikus centra­lizmus ellen is. Nem ritkán vitatják az alsóbb pártszer­vek a megyei párt-végrehaj­tóbizottság határozatainak helyességét, a párt-végrehajtó­bizottság tudta nélkül állíta­nak be, vagy váltanak le a gyöngyösi, hatvani, s péter- vásári járásban a megyei ha­táskörökbe tartozó kádereket. Szó esett a továbbiakban a kommunista bírálat és önbí­rálat jelentőségéről, a meg­nyugvás veszélyéről, vala­mint a nacionalista, sovi­niszta megnyilvánulások el­leni harcról, s arról, hogy a párt további munkájában mi­lyen felbecsülhetetlen segít­séget ad a megye történelmi, osztályharcos hagyományai­nak helyes felhasználása. Ko­moly helyett kapott a beszá­molóban, s a felszólalásokban, különösen Lehőczki Alfréd elvtárs felszólalásában az if­júság nevelése, az aktív:ülés egyöntetűen foglalt állást: a fiatalság nevelése nem­csak a DISZ, hanem az egész nép, minden párt-, állami és társadalmi szerv ügye. A Heves megyei kommu­nisták tanácskozása, harcos, eredményes tanácskozás volt. Azt lehetne csak hibájául fel­róni, hogy a beszámolóban, de a hozzászólásokban is ke­vés szó esett a marxizmus— leninizmus tanulmányozásá­nak jelentőségéről. Pedig nem utolsósorban az ideológiai té­ren tapasztalható fogyatékos­ságok voltak okai a jobbol­dali nézetek ilyen arányú el- harapódzásának. Egészben véve azonban az aktívaülés előbbre vitte a párt politi­kájának ügyét Heves megyé­ben, feltárta az itt tapasztal­ható hibákat, hű képet adott: mennyire megnyugtató érzést váltott ki a pártszervezetek­ben, a kommunistákban a Központi Vezetőség március 2—4-i határozata. A lelkes aktívaülés e bizalom érzésé­ben, szilárd egységben emel­te határozattá azt a felhívást, amely a megye gazdasági, politikai, kulturális munká­jának legfontosabb feladatait szabja meg. Megköszönjük az áldozatos munkát A megyei tanács végrehajtó bizottsága a nemzetközi nő­nap alkalmából meleg szere­tettel üdvözölte Heves megye dolgozó nőit és sok sikert kí­vánt további munkájukhoz. Heves megye MNDSZ-elnöksé- ge ezúton tolmácsolja a megyei tanács VB üdvözletét. Egyben köszönetét mond azoknak, a párt, állami és tömegszervezeti vezetőknek, aktíváknak, MNDSZ-asszonyoknak, peda­gógusoknak, akik munkájuk­kal elősegítették, hogy a nem­zetközi nőnapot széppé, ünne­pélyessé és hosszú időre felejt­hetetlenné tegyük. Felhívjuk MNDSZ-szerve- zeteinket, hogy azt a lendüle­tet, mely március 8 előkészí­tésében megmutatkozott, fo­kozzák tovább — falun a tej, tojás, baromfibeadás teljesíté­séért — üzemekben a felsza­badulási hét sikeréért. Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megyei elnöksége. A DISZ pártvezetésének néhány tapasztalata a füzesabonyi járásban KÉT HÉT múlva ün­nepeljük hazánk felszabadulá­sának 10. évfordulóját. A tíz év alatt népünk hatalmas eredményeket ért pl, mind po­litikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. A tíz év küzdelmes, de felemelő mun­kájában a párt járt az élen, s mellette ott volt ifjúságunk, mely segítette győzelemre vin­ni a párt által kitűzött fel­adatokat. Az ifjúsági szövetség a szo­cializmus építése, az új nem­zedék nevelése szempontjából különösen nagyjelentőségű. Az ifjúság a dolgozóknak nagy ré­szét magába foglalja, s ezek nevelése, formálása nem lehet közömbös a jelen és a jövő szempontjából. Az élet nagy kérdései — a szakma-válasz­tás, a jellem kialakulása, a szerelem, a családalapítás — a fiatal korban merülnek fel. Ebben a korban dől el, hogy az élet hátralévő éveiben mennyire tudnak helytállni fiataljaink, milyen emberek­ké fejlődnek. Nyilvánvaló, hogy a párt számára nem lehet közömbös az, hogy ezek az embert formáló tulajdonságok merre, hogyan fejlődnek. Az ifjú­ság megnyeréséért folyó harc nem mai keletű. Már a Horthy-fasizmus éveiben is kemény harcokat vívott a kommunista párt a szociálde­mokraták áruló vezetőivel szemben azért, hogy a fiata­loknak önálló, osztályharcos ifjúsági szövetsége legyen — a kommunisták pártja az első olyan párt hazánk történeté­ben, amely a dolgozó nép, benne a fiatal nemzedék ér­dekében folytatja politikáját. AZ IFJÜSÁG egységéért vívott harc jelentős állomása volt a MINSZ, majd ezt kö­vetően 1950. júniusában a DISZ megteremtése. Az egy­séges ifjúsági szövetség meg­teremtésével — melynek böl­csőjénél ott volt a párt — megszüntettük a fiatalok szét- forgácsoltságát, hatalmas lépé­seket tettünk az ifjúsági szövetség pártvezetésében. A DISZ megteremtése óta elért eredmények bizonyítják, hogy csak ilyen egységes ifjúsági szövetség, — melyet a párt közvetlenül irányít — képes megoldani feladatát. Dolgozó népünk ellenségei nem nyugodtak bele, hogy megteremtettük a párt veze­tése alatt álló ifjúsági szövet­séget. Ezt igazolják azok a napjainkban lezajló támadá­sok is, melyek a DISZ-t, a pártvezetést támadják, rágal­mazzák. Voltak — és még ma is találhatók olyan néze­tek, hogy a DISZ nem tölti be hivatását, nem képes el­látni feladatát. Sőt nem egy olyan hang is hallatszott, hogy a DISZ-t ki kell vonni a párt- irányítás alól és rábízni a népfrontra. Ezekre a támadá­sokra és rágalmazásokra vá­laszolt Rákosi elvtárs a DISZ egyik értekezletén, amikor ki­jelentette, hogy a párt továbbra is teljes mellel kiáll a DISZ mellett és megteremti munkájának feltételeit, a párt és az állami élet minden te­rületén. Rákosi elvtárs meg­állapításából következik, hogy egy jottányit sem engedünk a DISZ pártvezetéséből. Mit értünk a DISZ pártve­zetésén, mi a DISZ pártveze­tésének lényege? A DISZ pártvezetése azt je­lenti — mutat rá a párt Köz­ponti Vezetősége 1952. júniusi határozata — hogy a DISZ egész munkáját a pártpoliti­kának a szelleme hatja át. Azt értjük, hogy a DISZ vezetői­ben és tagjaiban elevenen és kiolbhatatlanul él az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes úton, csak akkor tudja helyesen szolgálni a szo­cializmus, a béke megvédésé­nek ügyét, ha tűzön-vízen át követi nagy pártunkat. Mit jelent az ifjúságnak a pártot követni napjainkban? Mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ifjúsági szövetség va­lamennyi tagja harcolt a párt célkitűzéseinek megvalósításá­ért, az életszínvonal emelésé­ért. Azt jelenti a pártot kö­vetni napjainkban, hogy fia­taljaink jobb termelőmunká­val — mind az üzemben, mind a mezőgazdaságban — hozzájárulnak hazánk gazda­sági erősítéséhez, országunk védelméhez. Hogyan valósul meg járá­sunkban a párt vezetése a DISZ-ben? A párt és a Miniszterta­nács 1953. december 19-i ha­tározatát a DISZ-bizottság és az alapszervezetek annak ide­jén megtárgyalták. Ennek nyomán járásunk DlSZ-szer- vezetei fásítási versenyre hív­ták ki az ország DlSZ-szer- vezeteit, s 1954-ben több mint 300 ezer facsemetét ültettek el. Különösen jó munkát vé­geztek a sarudi Kossuth, a besenyőtelki Szabad Föld és Honfoglalás TSZ fiataljai. Mintegy 20 fiatal ezen a há­rom helyen — közel 100 ezer facsemetét ültetett el. Jól dol­gozott az egerfarmosi, a szi- halmi és a káli óvónőképző DISZ-szervezete is. Diszistáinknak köszönhető az is, hogy az elmúlt év tava­szán több mint 300, ősszel pe­dig 100 százalékon felül telje­sítettük fémgyűjtési tervün­ket. A TAVASZI és a nyári munka dandárjában is ott voltak diszistáink az első so­rokban. A 20 ifjúsági nö­vényápoló brigád és a hat cséplő munkacsapat —, mely az országos versenyhez is csat­lakozott — sok segítséget adott a munkák időbeni el­végzéséhez. Olyan fiatalok nevelkedtek e munkában, mint Rajtok Mária, a sarudi Kossuth TSZ tagja, akit a DISZ KV dicsérő oklelvéllel tüntetett ki, mint Ferenc Bé­la, a pusztaszikszói gépállo­más fiatal traktorosa, aki szta­hanovista oklevelet kapott, s a DISZ-bizottság tagjelöltnek javasolta. Jó munkát végez­tek és végeznek az újszentlő- rincfalvi diszisták is, Rajna József titkár, dolgozó paraszt­fiatal vezetésével. Segítettek a község útjainak rendbehozá­sában, most pedig vállalták, hogy 370 hold legelőt tisztíta­nak meg a gyomoktól, rend­behozzák a határban az uta­kat és a kutakat, és a község tartalék földjéből három hol­don kísérleti parcellát létesí­tenek. Ifjúságunk lelkes mun­káját bizonyítja az is, hogy a múlt hónapban mintegy 80 fiatal traktoros csatlakozott járásunkban az országos ver­senyfelhíváshoz. A gazdasági eredmények mellett a kulturális és sport­életben is jelentős eredmé­nyeket értek el DlSZ-szerve- zeteink. Az elmúlt évben já­rásunk fiataljai vívták ki az első helyet a megyei szpártá- kiádon. Majdnem minden DISZ alapszervezetnek önálló kultúrcsoportja van, mely nagyban segíti a falu kulturá­lis igényeinek kielégítését. AZ EREDMÉNYEK elérésé­hez hozzájárult a járási párt­végrehajtóbizottság, s a párt- alapszervezetek segítő mun­kája. A párt-végrehajtóbizott­ság az elmúlt évben kétha- vonként — volt eset, hogy gyakrabban is — beszámoltat­ta a DISZ-bizottságot munká­járól és meghatározta a járás DISZ-szervezeteinek felada­tait. Felhívtuk a DlSZ-bizott- ság figyelmét, hogy egyes he­lyeken, mint Poroszlón is, nem megfelelőek az alapszer­vezeti titkárok. Ügy segítet­tünk ezen a problémán, hogy a pártvezetőség egyik tagját. Csirke László elvtársat, küld­tük a DISZ segítségére. A másik hiba az volt, hogy a DISZ-bizottság csak a füg­getlenített apparátussal akar­ta megoldani a feladatokat. Ennek megszüntetéséhez is a pártbizottság adott segítséget. Alapszervezeteinknél is van javulás, a DISZ munkája se­gítésében, irányításában. Több olyan alapszervezetünk van, mint a sarudi, vagy a porosz­lói, ahol havonként beszámol­tatják a DISZ vezetőit és megszabják munkájukat. A pártbizottság és az alapszer­vezetek vezetői is egyre gyak­rabban és rendszeresebben vesznek részt a DISZ egyes rendezvényein (bizottsági ülé­sen, taggyűlésen, vezetőségi ülésen) ahol javaslatukkal, észrevételükkel segítik a DISZ munkáját. JÁRÁSUNKBAN azonban van még néhány olyan fele­lős, párt-, állami vagy gazda­sági vezető is, aki nem kom­munista módon foglalkozik az ifjúsági szövetség munkájá­val, sőt nem egy esetben — különösen a községi tanácsok elnökei — a segítés helyett parancsolnak, utasítgatnák. felelősségre vonják a DISZ vezetőit, a DlSZ-titkárokat. mint például Besenyőtelken. Ezekre a pártbizottság felfi­gyel és igyekszik megmagya­rázni az ilyen elvtársaknak â DISZ jelentőségét és szerepét. De a DISZ munkájában is vannak nyugtalanító jelensé­gek. Ilyen például, hogy já­rásunk fiataljainak mindösz- sze 20 százalékát foglalkoz­tatja a DISZ, sok a fegyel­mezetlenség a fiatalok kö­zött, a cinizmus, a tisztelet­lenség az idősekkel szemben, nem utolsó sorban a pártha­tározatok megvalósításáért fo­lyó munkában is van még ja­vítani való. Vannak olyan jelenségek is, hogy fiataljaink eltúlozzák a hibákat, keve­set beszélnek az eredmények­ről, s ez rossz hatással van munkájukra, csökkenti akti­vitásukat. Ezt igazoltak a küldöttválasztó taggyűlések és a járási küldöttválasztó érte­kezlet is. Nem kielégítő a kommunista nevelés, ezen belül a politikai oktatás tar­talmi színvonala sem. Kevés az ifjúságot közvetlenül érin­tő előadás, például szerelem­ről, a hazafiságról, a párt sze- retetéről, a fegyelmezetlen­ségről tartott beszélgetés. MINDEZEK ALAPJÁN leg­fontosabb feladatunknak tart­juk, hogy úgy neveljük az ifjúsági szövetség tagjait, hogy munkájukat áthassa a párt szeretete, hogy minden erővel harcoljanak a párt határozatainak végrehajtásá­ért. E cél eléréséért a jövő­ben még fokozottabban segít­jük a DISZ-szervezetek mun­káját a fiatal párttagok át­adásával és a végrehajtó bi­zottság, s az alapszervezetek is hathatósabb támogatást ad­nak. El akarjuk érni — egy­részt fiatal párttagok átadá­sával, másrészt tag- és tagje­löltfelvétellel — hogy rövid idő alatt a DISZ-titkárok zö­me párttag vagy tagjelölt le­gyen. Célul tűzzük ki azt is, hogy lelkesítő, nagy feladatok­kal bízzuk meg járásunk ifjú­ságát. Mindenekelőtt olyan feladatokkal, mely a Közpon­ti Vezetőség márciusi és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának megvaló­sítását segíti. A közeljövőben a DISZ-bizottsággal közösen összehívjuk a fiatal traktoro­sokat, megbeszéljük velük a legfontosabb feladatokat, me­lyek a terméshozam emelésé­ben előttünk állnak. Ezenkí­vül paraszt ifjúsági találkozót szervezünk, ahol a fiatalok kicserélik gondolataikat, ös­szemérik tudásukat a sport és kultúrmunkában. Segítjük a DISZ-t abban, hogy kiter­jessze szervező- és nevelő­munkáját a járás egész ifjú­ságára, hogy harcosságra, helytállásra, fegyelmezettség­re nevelje a járás fiataljait, hogy fokozhassa az ifjúság szocialista nevelését. így ér­hetjük el, hogy a fiatalok -vi­haros és napsütéses időben egyaránt ott álljanak a párt mellett és lelkes, odaadó munkájukkal segítsék a pört politikájának végrehajtását és a haza megvédését. Stork Károly JB első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom