Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-03 / 18. szám

VnÁs PROLETÁRJA! EGYESOtfETBE*

NÉP UJ SA G

IX. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM.

1955 MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK

Éljen a soha el nem múló magyar-szovjet barátság

jÍrta: MS it in er János, 3ÉSZT megyei titkár

\7" annak az életben, a történelemben

’ olyan élmények és események, amelyeket semmiféle más élmény nem homá- lyosíthat el. Vannak napok, amelyekre boldog örömmel emlékezünk és amelyeket sohasem felejtünk el. Ilyenek a Magyar— Szovjet Barátsági Hónap napjai is. A Magyar—Szovjet Barátsági Hónapok a Szovjetunió népei és a magyar nép barátságának egyre erősebb gyökereit fakasztják. Az idei Barátsági Hónapnak az eddigieknél is nagyobb jelentősége lesz, nemcsak azért, mert az idei Barátsági Hónap egybeesik hazánk felszabadulásának 10. éves évfordulójával, hanem azért is, mert hazánkban az elmúlt hónapokban a párt által vezetett Hazafias Népfront zászlaja alá sorakozott fel szinte egy emberként az egész magyar nemzet. Tudtára adva ezzel az egész világnak, hogy egyetért és támogatja a párt helyes politikáját, hogy egy emberként sorakozik fel a Szovjetunió által vezetett béketáborhoz és el van szánva arra, hogy a Szovjetunió oldalán megvédje és továbbfejlessze az eddig elért eredményeket.

Ezért az idei Barátsági Hónap messze túlnő a termelési, tudományos és kulturális tapasztalatok átadásán. Az idei Barátsági Hónap fontos politikai esemény lesz; egységes állásfoglalás a párt politikája mellett, felszabadítónk, a Szovjetunió mellett, amely megnyitotta a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség előtt a politikai, gazdasági és kulturális felemelkedés útját. Egy nap választ el bennünket március 4-től, a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap kezdetétől, amelyet népünk a szovjet népekkel együtt minden évhon megünnepel. amely minder évben tovább gazdagítja népünket, a szocialista termelést, a szovjet tudomány, irodalom és művészet vívmányaival. Tovább szilárdítja és bensőségesebbé teszi a magyar nép forró szeretetét az idősebb testvér, a szovjet nép iránt és fordítva.

A magyar és a szovjet nép barátsága évtizedes múltra tekinthet vissza. Nem 1945-ben kezdődött, á felszabadítással, a felszabadulásunk csak tovább szélesítette az Októberi Szocialista Forradalomban már kialakult testvéri barátság alapjait, amely a Horthy-fasizmus sötét éveiben is mélyen élt a magyar dolgozók szívében.

Az elmúlt 10 év alatt a Szovjetunió baráti támogatásával mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális átalakuláson ment át hazánk. A valamikor kis, lebecsült országból a magyar nép tekintélyes hazája lett és ugyanúgy, mint 1848-ban, ott halad az élenjáró nemzetek, a szabadság zászlaját magasra tarló népek sorában. Gyökeresen szakított mindazzal, ami nemzetünk múltjában rossz, gyűlöletes volt és megteremtette a dolgozó nép tekintélyes államát. Magyarország a Szovjetunió barátsága révén a világ haladó népeink első soraiba került és a párt vezetésével, a Szovjetunió népének önzetlen politikai, anyagi és kulturális támogatásával, dolgozó népünk alkotó erejére támaszkodva sikeresen építi a még szebb, a még boldogabb jövőt, a szocializmust.

Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatunk, népeink közötti barátság kimeríthetetlen forrás, amely országunk gazdasági és kulturális fejlődését rohamosan viszi előre. A Szovjetunió mérhetetlen, önzetlen segítsége, kimeríthetetlen tapasztalatainak alkotó felhasználása és dolgozóink munka-lelkesedése az elmúlt 10 esztendő során megváltoztatta egész népgazdaságunk arculatát. Az egykor elmaradt agráripari országból fejlett iparral rendelkező ipari agrár ország lettünk.

Megváltozott Heves megye gazdasági arculata is. Az egykori földesúri és egyházi birtokokon modern ipari üzemek és modern technikai felszereléssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek létesültek. Az elmúlt Barátsági Hónapok során a szovjet ipari dolgozóktól, Sztálin-díjas tudósoktól és sztahanovistáktól kaptak felbecsülhetetlen értékű segítséget dolgozóink. Bargyin akadémikus, Zsuravljev öntő, Amaszov olvasztár tapasztalatai nyomán lolcsóbbá és termékenyebbé tették a vasacéliparunkat, Valhovszkája, Dubjága a

szövőiparban nyújtott támogatást. Felmérhetetlen az a segítség, amit a mezőgazda- sági és kulturális szerveink kaptak. Tavaly Heves megyében járt Guzanov kolhoz- elnök elvtárs ellátogatott a felnémeti termelőszövetkezetbe. Hasznos tanácsokat adott a gazdaság fejlesztésére, különös tekintettel az állatállomány fejlesztéséhez, az állatok helyes takarmányozásához, a tejhozam növeléséhez. Ugyanakkor nagyra értékelte a felnémeti Petőfi TSZ dolgozó parasztjainak eredményeit. Úgy nyilatkozott: hogy a szövetkezetben sok olyat látott, amiből tanulni lehet és hazatnenve hasznosítani is fogja az itt tanultakat. E mellett természetesen elmondotta, hogy a szövetkezetben viszont sok olyan van, amin feltétlenül változtatni kell, ha azt akarják, hogy a szövetkezet gazdasága tovább fejlődjön. Egerben járt Nyeprincev Sztálin-díjas festőművész, dicséretével, az adott tanácsokkal és bírálatával segítette az egri képzőművészek munkáját,

í ^ yöngyösön Lesztjuk elvtárs adott hasznos tanácsokat a kultúrházak munkájához. Oszipova, Goncsarov elvtársak a Pedagógiai Főiskolát látogatták meg. Régen sok keserűséggel teli szó hangzott el, hogy egyedül vagyunk, hogy a magyar nép testvériden nép, hogy kultúránk nagyszerű értékei alig jutnak el határainkon kívüL Az elmúlt 19 év alatt ez alapvetően megváltozott. A régi és új irodalmunkat, művészetünket, a szovjet emberek nagyra becsülik. Petőfi verseit a 200 milliós Szovjetunió népe ismeri, mert a Szovjetunióban élő, szinte minden nemzet nyelvére lefordították. Sokra becsülik képzőművészetünk klasszikusait és az új műveket, a filmművészetünk alkotása«. A szovjet és a magyar emberek közötti viszony kölcsönös, kétoldalú viszony. A szovjet emberek nemcsak tanítani jönnek hozzánk, hanem tanulnak is a magyar néptől. Nagyraértékelik a magyar tudomány nagy és kiemelkedő alkotásait. Ezért, ha visz- szatekintünk az évenként megrendezett Barátsági Hónapokra, látjuk és tapasztaljuk, hogy a szovjet és a magyar nép közötti tapasztalatcserék anyagi erővé válnak mind hazánkban, mind a Szovjetunióban. Olyan kapcsolatok ezek, amelyek csak a szocialista államok között állhatnak fenn, ahol az a törvény uralkodik, hogy az erősebb ország tanítja, segíti, védelmezi a kisebbet, kevésbé fejlett országot, ugyanakkor éberen őrzi és legmesszebbmenően tiszteletben tartja, megszilárdítja a kisebb ország önállóságát, nemzeti függetlenségét. J j éteznek ma még a nemzetek között ezzel merőben ellentétes kapcsolatok, kapitalista országok, a gyarmatok között. Az amerikai imperializmus most nem csak a népek nemzetközi kizsákmányolója és leigázója, hanem olyan erő, amely bomlasztja a többi kapitalista államok gazdaságát, szétrombolja a kapitalista országok között, a történelem folyamán kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatokat. S ezekkel az országokkal egyoldalú kapcsolatot teremt, olyan kapcsolatot, amely feltétlenül biztosítja az amerikai bankároknak a legmagasabb profitot. Amerika tönkreteszi csatlósainak iparát, megfosztja nyersanyagaitól és ugyanakkor háborús gazdálkodásra kényszeríti. A magyar nép ismeri ezeket a kapcsolatokat, hiszen tíz évvel ezelőtt drága árat fizetett a német milita- rizmusnak az ilyen kapcsolatokért. Éppen ezért soha többé nem akarja ezeket a nemzetközi kapcsolatokat. Bennünket, magyar dolgozókat örökre összefűz a világbéke legnagyobb védelmezőjével, a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság, amely népünk boldog, békés életének és további felemelkedésének legfőbb záloga. ^ mai nemzetközi helyzetben, amikor a béke erőinek sikereitől felbőszült amerikai imperialisták a német militariz- mus újjáélesztésén, a harmadik világháború kirobbantásán fáradoznak, még szorosabbra kell fűzni a magyar és szovjet ncp barátságát. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén a párt és a szovjet kormány vezetőinek elhangzott beszédei, nyilatkozatai és az Amerikai Egyesült Államok újságíróinak adott válaszai, Molotov elvtársnak a nemzetközi helyzetről tartott beszámolója felvértezik a dolgozó tömegeA megyeszékhely dolgozó népe állította ezt a szobrot a város legszebb parkjában hálája jeléül a szovjet hősöknek, a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság gondolata jegyében

Nyeprincev Sztálin-díjas festőművészt mélyen szívükbe zárták az egriek az elelmúlt évi látogatásakor. Meglátogatta a helybeli képzőművészeket is, sokat segített tanácsaival, érthető tehát, hogy forró szívvel, s hálás köszönettel búcsúztatták az ősi város falai között a távoli szovjet honba visszautazó híres szovjet művészt.

Gluscsenko Sztálin-díjas akadémikus, amikor az elmúlt évben itt járt hazánkban, ellátogatott a mátra- szentlászlói fagykísérleti állomásra, hogy a kompolti kísérleti gazdaság telepén behatóan tanulmányozza mezőgazdasági kutató munkánk eredményeit Értékes szaktanácsaival felbecsülhetetlen segítséget nyújtott.

két a világpolitikai helyzet fontos ismereteivel. Megszilárdítja bennünk a hitet, hogy a béke erői ma már Iegyőzhetetle- nek. Ugyanekkor megnöveli éberségüket és elszántságukat, új harci kedvet önt a szocializmusért és a békéért küzdő magvar népbe is, világossá teszi az összefüggést az építő munkában való helytállás és a béke védelme között. Megmutatja, hogy a Szovjetunió, a béketábor vezetője hatalmas és erős, hogy teljes erejével az emberiség békéjéért és felemelkedéséért harcoL

Goncsarov elvtárs, az elmúlt évben nálunk járt szovjet delegáció tagja, a parádi úttörő táborban a fiatalok között.

JT orró szeretettel üdvözöljük a h zánkba érkező szovjet delegáció tai jait, szeretett barátainkat. Meggyőződi sünk, hogy dolgozó népünk a terme munkában való fokozottabb helytálláss; kifejezésre juttatja a szovjet embert iránti háláját és szeretetét. Ez a Barátság Hónap, mely március 4-én kezdődik « április 4-vel, hazánk felszabadításána 10 éves évfordulójával ér véget, koví csolja még szilárdabbá a magyar és a szo^ jet nép közötti elszakíthatatlan barátságoi