Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-06 / 11. szám

2

NÉPÚJSÁG

1955 február 6. vasárnap.

Egy küldöttválasztó taggyűlés tapasztalatai

A bélapátfalvi kultúrház olvasóterme most a szokottnál jóval hangosabb. Ide gyűltek össze az üzem és a község fiataljai, hogy közösen válaszszák meg soraik közül a legjobbakat, akik képviselik majd őket a DISZ járási küldött-értekezleten. A gyűlés még nem kezdődött meg, s így alkalma van Oláh Bélának is, hogy hegedűjével szórakoztassa a jelenlévőket. így hát a kedv, az az áldott jó kedv, amely annyira jellemzi a mi szabad fiataljainkat, itt sem hiányzik.

Miícó elvtárs a községi DISZ- titkár felkéri őket, hogy énekellek el a DÍVSZ-indulót, ezután Bocsi elvtársé — az üzem DISZ-titkáráé — a szó. ö ismerteti az üzemi, valamint a községi DISZ-szervezet eddig végzett munkáját.

Igaz, a beszámoló nem a legjobban sikerült (ezt Te is elismered, úgy-e Bocsi elvtárs), de úgy látszik, ma ez nem mérvadó, szegény Mikó elvtárs azt se tudja, kinek adjon szót, annyian jelentkeznek egyszerre. Azért a sorrend mégis csak kialakul, igaz ugyan, hogy nem mindig parlamentárisán, Sokszor előfordul, hogy egyik fiatal belevág a másik szavába, de a lényeg azért megmarad.

Én Sas Alajost javaslom küldöttnek — áll fel az egyik fiatal —, mert a DISZ-ben aktívan dolgozik, amellett a termelésben is élen jár, sztahanovista, s a Népújság a múltkor is közölte a fényképét. — Hát én meg nem javaslom, mert neki dolgozni kell és kell a pénz is. Amellett szerintem nem is érdemli meg — vágott

rá rögtön egy másik. (No ebben már egy kis baráti huncutság is lehetett.) Mindjárt parázs vita keletkezik s végül a többség dönt: Sas Alajost

elfogadjuk. Így vitatkoznak Horváth Rózsika, Sarkadi Endre és a többi küldött megválasztásáról is, amíg végül „megszületik“ a hét járási küldött, demokratikus alapon.

Ügy hiszem, ennek a hét elvtársnak a járási küldött- értekezletre lesz mit a tarsolyukba vinni, mert útravalót azt ezen a taggyűlésen is sokat kaptak. De nézzünk meg egy párat ezekből: egyesülni kellene az üzemi és községi szervezetnek, hogy megszűnjenek végre az ellentétek — hangzik egy javaslat. Igen ám. de nincs megfelelő helyiségünk. Mj ugyan már kértük az ÜB-t. hogy ezt a helyiséget (a kultúrház könyvtártermét) adja át, nekünk, de nem adja — mondja Bocsi elvtárs.

Amikor úgy 9 óra felé vége lett ennek az igen lelkes és jól sikerült taggyűlésnek, úgy éreztem, hogy két probléma nem tisztázódott: az egyesülés és a helyiség kérdése. Mivel ebben a munkában már a küldötteknek is fokozottabb segítséget kell adni a DISZ- szervezetnek, szeretném elmondani az ezzel kapcsolatos véleményemet.

Az a javaslat, hogy a két DISZ-szervezet egyesüljön — feltétlenül helyes, bár a termelés területén más a feladata az üzemi DISZ-nek és más a községinek. De ha a vezetőséget az egyesülésnek megfelelően bővítjük ki — és hozzá tehetem, hogy ebben a felsőbb

szerveknek már van kialakult módszerbeni tapasztalata és segítséget adnak ennél a munkánál a bélapátfalvi fiataloknak is — úgy ez a probléma megoldódik. S az egyesüléssel a két DISZ-szervezet közti viszály is megszűnik, ami igen jelentős, főleg kultúrvonalon. Ha a két DISZ-szervezet egyesül, természetesen komoly helyiség is kell. Igen ám, de hol? — amikor a kultúrház- ban nem kapnak helyet.

De nézzük csak, miért nem adnak? Az ÜB. a fiatalok kérelmét azzal az indokolással utasította el, hogy a fiatalok tönkreteszik a helyiséget, az különben is olvasóterem. Hát ez nem egészen így van. A fiatalok, ha magukénak tudnák e helyiséget, megfelelő ellenőrzés mellett meg is kímélnék azt. Tehát ez nem lenne akadály. De ennek a teremnek csak a neve olvasóterem, egyébként a kultúrház vezetősége zárva tartja, s csak akkor nyitják ki 1—2 órára, ha könyvekért jönnek, de olvasni nem olvas itt senki. Hát ez akadály? Ha az, akkor legyen egy kis jóindulat az ÜB-ben s ezt az akadályt gördítse el a fiatalok fejlődésének útjából. Ehhez adjon segítséget a párt- szervezet, az üzem és a község vezetősége is.

Ha ez meglesz, biztos vagyok benne, és biztos lehet mindenki, a fiatalok százszoros hálával fizetik vissza jóindulatukat s a megválasztott küldöttek már ilyen eredményekről is számot adhatnak majd a DISZ II. kongresszusának.

Trezsenyik Sándor

DISZ Megyebizottság

DISZHIREK

— A DISZ KÖZPONTI

VEZETŐSÉGÉNEK felhívására megyénk gépállomásainak fiataljai valamennyien bekapcsolódnak a traktoristák országos versenyébe. A felhívást DISZ- és röpgyűlésen beszélték meg. Elsőnek a pusztaszikszói gépállomás traktorosai, majd Detk, Atkár gépállomásának fiataljai csatlakoztak a versenyhez.

★

— FEDÉMESRÖL Szabó Hermina tudósított bennünket arról, hogy a fiatalok ott is megválasztották küldötteiket a járási DISZ-értekezletre. heveiében elmondja: farsangra páros- és csoportos táncokkal, valamint egyfelvonásosokkal készülnek a fiatalok, míg április 4-re a „Piros alma“ c. háromfelvonásos darabot adják elő. A lelkes fiatalok most 700 méteres makadám út építését végzik, s elhatá rozták azt is, hogy a falutól két kilométer távolságra cseresznyefasort ültetnek társadalmi munkával.

★

— FEBRUÁR 3-ÁN Verpe- lét község vezetői — a tanácselnök, a népfront-bizottság elnöke, a sportkör vezetősége —, dolgozó parasztok és fiatalok közösen beszélték meg, hogyan lehetne szebbé tenni a község fiataljainak szervezeti életét. A Lakásépítő KTSZ vállalta, hogy a rossz állapotban lévő D I S Z - h e ly is c g e t két hét alatt rendbehoz- z á k és ünnepélyesen átadják. Megbeszélték, hogy a sportkör és a Szabadságharcos Szövetség helyi szervezete felszereléssel segíti a fiatalokat.

Miért nincs mozi Kisnánán ?

Jogos a kérdés, hiszen alig van már hely Heves megyében, ahol ne volna mozielőadás. Talán a kisnánai dolgozók nem szeretnék látni a Kiskrajcárt, a Bűvös széket, vagy Simon Menyhért születését? Ők nem áhítják a kitűnő szovjet filmalkotásokat és haladó nyugati filmeket látni? Még rosszindulattal sem tételezhetjük ezt fel a kisnánaiakról, már csak azért 6em, mert Kisnánán azelőtt is volt mozielőadás.

Más oka van ennek! A do- moszlói mozit fixmozivá fejlesztették az elmúlt évben s így Kisnána filmműsorral való ellátása a halmajugrai kiskörzeti mozikra hárult. Ez a fixesítés tette lehetővé Vi- sontán is mozielőadások rendszeresítését, aminek a vison- tai dolgozók legalább úgy örültek, mint a kisnánaiak a sajátjuknak. Dávid Lajos szaktárs becsülettel és pontosan ellátta feladatát mind a három községben. Szeretettel is fogadták, különösen Hal- majugrán, ahol elődje inkább a borospoharakat váltogatta a filmtekercsek helyett. Vi- sontán is megelégedést keltett a munkája, egyedül Kisnánán nem fogadták szeretettel. Ott felületesebb munkát végzett talán? Vagy tarsolyában unalmas műsort tartogatott, külön a kisnánaiak számára? Dehogy is! Kisnánán a régi üzemvezető egy szűkebb baráti csoportja elhatározta, hogy pokollá teszi Dávid szaktárs életét, ha még olyan jókedvvel és bizalommal is érkezett Kisnánára. Elhatározásukat hamarosan tettekkel bizonyították be. Először csak szögeket vertek motorjának gumijába, hogy a falu nézőinek szórakoztatása után minél később vergődhessen haza Gyöngyösre. Ez elég „vendégmarasztaló“ ötlet volt. Később a láncot szedték le a motorról, csavarokat, apróbb szerelési anyagot. Végül is megtetézték az eltulajdonítá- si sorozatot az egész lámpafej leszerelésével. Ekkor niár megtelt a pohár és Dávid szaktárs bármennyire örömmel indult valamikor Kisnánára vetíteni, kijelentette: elvtársak, nem megyek többé Kisnánára. Egy szép napon még a vetítőgépet is ellopjak a kezem alól s én nem akarok börtönbe kerülni. Sikerült tehát az eredeti terv s egy kis rosszindulatú baráti tör bűnös — mert az! —

mesterkélései miatt mozi nélkül maradt a község.

Az eddig személyes ügy most már közüggyé nőtt. Mert a merényletet nem Dávid szalítárs ellen követték el, hanem a dolgozók ellen, akiknek demokratikus államrendünk törvényének értelmében joguk van a művelődéshez, szórakozáshoz. Ezt hiúsították meg és ezt támadták hátba azok a bűnös kezek, amelyek szöget vertek a gépész motorjának gumijába. A demokratikus jogrend ellen támadnak és a kormányprogram ellen uszítanak a lámpafej eltüntetői. Ezen jó lesz, ha egy kicsit gondolkoznak a tettesek. A kisnánai dolgozók pedig a tanács segítségével teremtsenek rendet ebben az ügyben. Sürgősen, hogy minél előbb megindulhassanak a mozielőadások Kisnánán.

Fink Kálmán

MOKÉP

A szerződéses állatnevelés jól jövedelmez — így látja ezt Sinka Pál h

Megyénkben már régebben megkezdődött a hízottbika- és sertéshizlalási szerződés kötése, melyeket a megyei Állat- forgalmi Vállalat .bonyolít le.

A napokban beszélgettünk erről Sinka Pál tiszanánási tszcs taggal, aki elmondotta, hogy háztáji gazdaságában az elmúlt évben is 6 sertést hizlalt, ezekre le is szerződött. A sertéseket sikerült jó súlyban átadni a vállalatnak és az értük kapott tekintélyes összegből kis pótlással házat vásárolt Tiszanánán. Az 1955. évi hí- zottbika-akcióban két állatot szerződtetett. Hármat szeretett volna, de kicsi az istállója és erre csak akkor kerülhet sor, ha az egyik kész hízott bikát már átadta, ügy tervezi, hogy az ez évi szerződés jövedelméből bebútorozza lakását. Gondosan neveli, hizlalja állatait, mert jó vételárakat szeretne értük kapni.

— ÁLLAMUNK az elmúlt esztendőben jelentős segítséget nyújtott a termelőszövetkezeti tagoknak háztáji állatok vásárlására.

— AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Heves megyében 1000 termelőszövetkezeti tagnak 1400 000 forintot folyósított állatvásárlásra.

— A TTIT fizikai és kémiai szakosztálya február 10-én a Pedagógiai Főiskola fizikai előadótermében (II. em. 70.) „Hogyan születik a kép“ címmel előadást rendez. Előadó: Török Lajos főiskolai tanár.

— Kompolthoz nem messze van a kistéri tanyacsoport. Tizenkilenc család él itt békességben. Tíz évvel ezelőtt a visszavonuló német csapatok mindenükből kifosztották őket. Az eltelt tíz év alat szépen gyarapodak, s megvásárolták azt, amit a németek elraboltak. Néhány nappal ezelőtt gyűlést tartottak a kistériek, s elmondották, hogy újra azok kezébe akarnak fegyvert adni, akik elrabolták tőlük mindenüket. Szenvedélyes határozat született, melyben követelték: tiltsák el az atombombát és egyesítsék Németországot. Azonban nemcsak szóval küzdenek a békéért, hanem tettekkel is. A 19 család közül 17-en már eleget tettek sertésbeadási kötelezettségüknek.

— A hatvani 1. sz. posta- hivatal dolgozói január 28-án megválasztották küldötteiket a városi békeértekezletre. Ezen a békegyűlésen határozták el a dolgozók azt is, hogy békenyilatkozatokat írnak alá, s azt eljuttatják az Országos Békekongresszusra.

— Zagyvaszántó községben január 30-án békenagygyűlést tartottak, melyen a község dolgozó parasztjainak nagy többsége részt vett. Itt indították el a békealáírás gyűjtést, megválasztották a hattagú békeküldöttséget a járási küldöttgyűlésre is.

— A Selypi Cementgyár kultúrtermében 250 dolgozó gyűlt össze január 31-én, hogy részt- vegyen a békenagygyűlésen. Ezen a gyűlésen Kovács Pál, a gyár egyik lakatosa az egyik

ipari tanulót, Tóth Józsefet vonta magához, s így kérdezte a részvevőktől: „Ugy e, senki nem akarja, hogy így árván nevelődjenek gyermekeink, hogy ne tudják mondani, édes. apám? Tóth József ugyanis a második világháborúban elvesztette édesapját. Ezek után egyöntetűen született a hatá- rozat, harc a békéért, munkán val, tettekkel.

— A gyöngyöshalászi béke* gyűlésen, ahol megválasztották a járás békeküldötteit, felszólalt a községi plébános is, aki elmondotta, hogy a keresztényeknek most csak egy céljuk lehet, megvédeni a békét.

— A Mátravidéki Erőműnél 1678. Visznek községben 1329 dolgozó írta eddig alá a békeíveket. Megyénk területén eddig mintegy 40 ezer ember fejezte ki tiltakozását aláírásával Nyugat.-Németország felfegyverzése, valamint az atom háborús célokra való felhasználása ellen.

— Február 3-án este az egri Lakatosárugyár a környék lakóinak bevonásával békegyűlést tartott. A békegyűlésen az „Emberek ne engedjétek“ című filmet vetítették a megjelenteknek.

— Kerecsenden 27-én a moziteremben tartották meg tiltakozó gyűlésüket a békeharcosok. Ezen a gyűlésen megválasztották tíztagú küldöttségüket is a járási küldött- gyűlésre.

Magyar és szovjet tanulók barátsága

Nagy öröm érte a közelmúltban iskolánk tanulóit. Megérkezett a Szovjetunió egyik középiskolájából, — a kupjánszki Mezőgazdasági Technikumból érdeklődő, tanácsokat, tapasztalatok átadását kérő — levelünkre a baráti válasz.

A tanulók lefordították a meleghangú, szíves útmutatásokat, eredményes tanulmányi és komszomo[szervezési módszereket tartalmazó, értékes sorokat és faliújság segítségével minden tanuló közkincsévé válhatott a levél.

Napokon keresztül az órák utáni szünetben csoportba verődve olvasták, nézegették tanulóink a távolról érkezett levelet, amely kedvesen egyszerű, de igen-igen tartalmas soraival közel hozta hozzánk a szovjet fiatalokat. Mindenki látni akarta a szépen megírt

Elkészült a recskiek községpolitikai terve

nek. Ennek elkészítéséhez minden férfi 18—60 éves korig egynapi társadalmi munkával járul hozzá.

A dolgozók kenyérrel való ellátása igen sokszor nem megfelelő, mert a kenyér Párádról Recskre szállítása nincs mindenkor biztosítva. Tervbevették, hogy az évek óta nem működő sütődét helyreállítják és üzembehelyezésá- vel biztosítják állandóan a friss kenyeret. Vas- és Műszaki szaküzlet létesítése is szerepel a tervben. Ugyanis a kiskereskedelmi boltokban nem találják meg a földműveléssel foglalkozó emberek az ekét, boronát, patkót, kapát és egyéb vasárut. E szaküzletet a földművesszövetkezeten belül hozzák létre, melyhez a szükséges üzlethelyiséget már biztosították is.

A község szépítésére is gondoltak. így került tervbe, hogy 1000 lucfenyőt osztanak ki a háztulajdonosoknak. Árok udvarukon, s a házak elő;ti virágoskertjükben ültetik el. A Tarna-patak mentét t;s a tereket is fásítják. A Bem utcában rendezik a sövér ykeritést, hogy a község szépítését elősegítse. Az év során kétszer tisztasági versenyt indítanak az udvarok és utak tisztántartására.

lapítja meg a terv bevezető része.

Ebből ered egyik legdöntőbb elgondolásuk : szülőotthont létesítenek a volt földbirtokosok kastélyában. Eddig ugyanis Egerbe, vagy Gyöngyösre kellett menniök a szülőanyáknak, bizony nem ritkán bajt is okozott a távolság.

Nagy munkák idején, aratáskor és csépléskor a tisztálkodás sok nehézségbe ütközött Ezért érzik nagy szükségét annak, hogy a községben népfürdő épüljön. Úgy tervezik hogy két káddal, s két zuhanyozóval látják el a fürdőt.

Az államosított malom napról napra igen nagy forgalmat bonyolít le. Szekerek éí teherautók százai járják a malomhoz vezető utat, szállítjál a gabonát, a lisztet. A nagy forgalomban a burkolatlan kövezetlen út bizony tönkre ment, egy helyen szakadékoí és életveszélyes. Az út lekö- vezése, a szakadék fölötti védőkorlát megépítése is a tervbe került, melynek megvalósítására a lakosság sokezer forint értékű társadalmi munkára tett Ígéretet. A közlekedés zavartalanságát biztosítj£ a községpolitikai tervnek az a pontja is, mely előírja, hogy a főutcán mintegy két kilométeres szakaszon járdát építeFalvainkban, városainkban már a tanácsválasztás jelölőgyűlésein sok hasznos javaslatot, elgondolást, tervet hoztak felszínre a dolgozók. Ezek közül az elgondolások közül igen sok szerepel a Hazafias Népfront helyi akció- programjaiban.

A Minisztertanács határozata a község-politikai tervek elkészítéséről még inkább megmozgatta a lakosságot. A tanácstagok és a népfront-aktivisták lelkes szószólói voltak e határozatnak, s a terv elkészítéséhez a lakosság véleményét kérték. Célja a tervnek, hogy a helyi erőforrásokat a lakosság szolgálatába állítsa, az igények jobb kielégítéséért.

Azóta minden községben és városban elkészültek a község-politikai tervek. Elhatározták a recskiek is, mit kívánnak közös erővel tenni egy év alatt. Sok hasznos, értékes javaslat került napvilágra az előkészítő munka során, s a nyilvános tanácsülés — melyen nagy számban vettek részt a lakósok — döntött végérvényesen afelől, mik kerülnek a tervbe.

„Községünk elmúlt öt év alatt rohamosan fejlődött. Korszerűsítették az ércbányát, új kőbánya épült, vállalatok létesültek, s emiatt megduplázódott a lakosság száma — álSzerepel a község-politikai tervben az is, hogy 1955-ben egy mázsával növelik a dolgozó parasztok gabonatenmés-át- lagukat a multévihez viszonyítva. Ezért 50 mázsa istállótrágyát hordanak holdankint a földre, a műtrágya felhasználását pedig 17 százalékkal növelik.

Az állattenyésztés fejlesztéséről szakelőadásokat tartanak, a községi állatorvos bevonásával, s az előadott anyaghoz szakfilmet vetítenek. El akarják érni, hogy az állatbetegségeket, különösen a brucellózist és a májmétely kórt csírájában elfojtsák, illetve az ellenük való védekezésre felkészítsék a gazdákat.

Ezek a tervek hűen tükrözik a község lakóinak vágyát, elgondolását. Reálisak, mert a lakosság bevonásával készültek, megvalósításuk biztos, mert közös érdeke a község dolgozóinak, hogy megvalósuljon. De a megvalósításban segít az állam is, hisz a Minisztertanács nemrég megjelent határozata a községfejlesztési alap létesítéséről, a községpolitikai terv célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. Van hát mire tervezni — most már a végrehajtáson a sor.

levelet és mindenki — ha csak egy pillanatra Is — megtapintotta a- borítékot olyan érzéssel, mintha írójával szorított volna kezet.

Megtudtuk a levélből, hogy hogy az iskola tanulóinak többsége jó és kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Huszonöt kitűnő rendű tanulója van a technikummák. Megtudtuk azt is, hogy a nagyszerű eredmény eléréséhez a szovjet állam milyen messzemenően biztosította a feltételeket, korszerű és kényelmes tanulószobái, jól felszerelt tanműhelyei, hatalmas gépparkja, könyvtára van a technikumnak.

A tanulás mellett marad idő hasznos, léleknemesítő szórakozásra is. Hetenként vannak kultúr-rendezvények, ahol művészi öntevékenységgel a kórus a táncsoportok és a drámai-kör tagjai szórakoztatják a tanulókat.

Sok adattal gazdagodott ismeretünk a szovjet fiatalok életéről, de mi még többet akarunk tudni. Ezért továbbra is fenntartjuk, sőt elmélyítjük a kapcsolatot barátainkkal. Növény-, mag-, fakéreg és kő- zetgyüjteményt küldünk, vidékünk jellegzetességeiből és a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságának gazdag növényvilágából az élenjáró agrotechnikai és agrobiológiai módszerekkel előállított nemesített magvakból kérünk gyűjteményt cserébe. Legközelebbi levelünkben pedig megírjuk, hogy a felszabadulás óta eltelt tiz esztendő milyen változásokat hozott életünkben, hogyan használtuk fel a nagyszerű lehetőségeket, mennyire jutottunk a szocializmus építésének útján és milyen mérföldkövek jelzik ennek az előrehaladásnak nagy eredményeit. Megírjuk, hogy Gyöngyös városa hogyan ünnepelte felszabadulásának évfordulóját és képeket is küldünk az ünnepségről.

Mindnyájan abban a reményben tervezgetjük a soksok mondanivaló szavakba formálását: hogy a két iskola tanulóinak barátsága még szorosabbra fűzi a két ország népének kapcsolatát.

Nyári Erzsébet Gyöngyös, Mezőgazdasági Technikum