Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-24 / 16. szám

6 NÉPÚJSÁG 1955 február 24. csütörtök Külpolitikai jegyzetek I < I A Szovjetunió kormá­™'J nyának legutóbbi ja­vaslata a fegyverzetek és fegy­veres erők csökkentéséről, va­lamint az atom- és hidrogén- fegyverek betiltásáról igen kel­lemetlen helyzetbe hozta a fegyverkezési hajsza fenntar­tásában, sőt fokozásában ér­dekelt nyugati vezető köröket. Világszerte egyre erősödik a követelés a tömegpusztító fegy­verek eltiltásának és a tila­lom szigorú nemzetközi ellen­őrzésének megvalósításáért. E tekintetben különösen nagy felelősség hárul az ENSZ le­szerelési bizottságára, amely­nek albizottsága február 25-én Londonban kezdi meg munká­ját. A nyugati vezető köröket mindenekelőtt zavarja az, hogy a szovjet javaslat a tárgyalás alapjául elfogadta a múlt év­ben előterjesztett angol—fran­cia javaslatot. A szovjet Indít­vány egyszerű visszautasítása tehát egyértelmű saját javas­lataik megtagadásával is. A másik zavaró körülmény a szovjet javaslatokban emlí­tett időpontban rejlik. A nyu­gati külügyminisztériumok és a nézeteiket tükröző lapok amiatt panaszkodnak, hogy a fegyverzetek színvonalának rögzítése az 1955. január el­sejei helyzetnek megfelelően, lehetetlenné teszi Nyugat-Né- metország felfegyverzését. Ezt írja a New York Times, az Associated Press és a Reuter tudósítója. Máris felfedezhe­tők azok az „érvek“, amelyek­re támaszkodva a londoni ér­tekezleten a nyugati küldöt­tek igyekeznek majd elutasí­tani vagy megkerülni a szov­jet javaslatokat. Az United Press tudósítója például azt hiányolja a szovjet javaslat­ban, hogy az nem mondja ki a hathatós ellenőrzési rendszer megteremtését. Az igazság ez­zel szemben éppen az, hogy a szovjet javaslatok kifejezetten követelik a szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítását. A szovjet kormány már többször hangsúlyozta, hogy az atom­fegyver teljes betiltása felé ve­zető úton fontos lépés lenne egy olyan nemzetközi megál­lapodás, amelyben az államok ünnepélyesen lemondanak a tömegpusztító fegyverek alkal­mazásáról. A nyugati hatal­mak álláspontját tükrözve vi­szont a Yorkshire Fost rámutat arra, hogy „Nyugat nem mu­tat hajlandóságot az atomfegy­ver megsemmisítésének elfo­gadására“. Már ezekből a nyugati vissz­hangokból is világosan kitű­nik, hogy a világközvélemény követelése ellenére — amit egyébként a nyugati polgári lapok is elismernek — Lon­donban a nyugati vezető kö­rök a szovjet javaslatok vissza­utasítására, vagy legalábbis megmásítására fognak töre­kedni. I _ I Mendes-France kor- _ " 1 mányának bukása óta a negyedik kijelölt miniszter­elnök próbálkozik meg a kor­mányalakítás könnyűnek egy­általán nem nevezhető fel­adatával. Edgar Faure vasár­nap és hétfőn folytatta tárgya­lásait. A kiszemelt miniszter- elnök nagyjából Mendes- France kormányát szeretné feltámasztani, de az ftíRP be­vonásával. A nehézséget itt az jelenti, hogy az MRP — leg­alábbis jelenleg — csak az esetben hajlandó részt venni a kormányban, hogy ugyan­ilyen álláspontot foglalnak el a szocialisták is. A jobboldali lapok, abból kiindulva, hogy a burzsoá pártok a kormány- válság miatt kezdenek ki­fáradni, azt a véleményüket hangoztatják, hogy Faure esé­lyei komolyak. „Elérkezett az ügyeskedések órája... Elérke­zett Edgar Faure órája“ — foglalja össze véleményét a helyzetről és a kijelölt minisz­terelnökről a Combat. Faure „ügyességét“ a Libération is elismeri, mert — mint írja — „ezt már bebizonyította azok­kal a módszerekkel, amelyek­kel egymásután megtorpedóz­ta Pinay, Pflimlin és Pineau kísérletét“. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL FEBRUÁR 25—27-IG PÉNTEK. Kossuth-rádió: 8.30: Cigányda­lok. 9.00: Indulók és tömegdalok. 9.20: Ifjúsági rádiójáték. 10.10: Tóth Miklós énekel. 10.30: Óvo­dások műsora. 11.00: Nők ne­gyedórája. 11.15: Népszerű szov­jet filmdalok. 11.30: Operarász­letek. 12.15: A belügyminiszté­rium népi zenekarának műsora. 13.00: Tánczene. 14.25: Úttörő híradó. 15.10: Irodalmi séták. 15.40: Operarészletek. 16.00: Fia­talok sporthíradójd. 16.20: A rá­dió gyermekkórusa énekéi. 16.40: Kovács Barna gitározik. 17.10: Az emlősállatok kialakulása. 17.30: Æzlv küldi. 18.00: Bá­nyászműsor. 18.30: Az Egri Népi Zenekar játszik. 19.00: Külpoli­tikai kérdésekre válaszolunk. 19.15: Jó munkáért szép muzsi­kát. 20.20: A rádió szimfónikus zenekara játszik. 21.30: Sport­híradó. 22.10: Tíz perc 'külpoliti­ka. 22.20: Tánczene. 22.45: Relie Pál írása Krúdy Gyuláról. 23 00: Hanglemezek. 23.40 Verses, zenés összeállítás. 0.10: Dobozi népda­lok. Petőfi-rádió: 14.00: Operarész­letek. 14.50: Népek dalai. 15.30: Purcell műveiből. 16.00: A Rádió népi zenekara játszik 16.40: Ze­nekari muzsika. 17.30: A szovjet irodalom története. 18.00: Kama­razene. 18.30: Az épülő kommu­nizmus nagy országában. 19.25: Nép és nemzet. Előadás. 20.00: Tánczene. 21.30: Csajkovszkij müveiből. 22.10: Magyar operák­ból. SZOMBAT Kossuth-rádió: 8.30: Zenekari hangverseny. 9.20: Úttörő híradó. 10.10: Tatárvágás. Szabó Pál Kos. suth-díjas író színműve. 11.52: Dalol az ifjúság Kórusok. 12.15: Könnyű zene nagyzenekarra. 12.50: Pap Károly emlékezete. 13.20: Magyar népdalok 14.25: Muzsikáló városok. 15.40: Szív küldi. 16.10: Szövetkezeti híradó. 17.10: Magyar népi muzsika. 17.40: Válaszolunk hallgatóink­nak. 18.00: Tánczene. 18.30: Az épülő kommunizmus nagv or­szágában. 19.00: Hacsaturján ..Álarcosbál1’ c. táncszvitje. 19.22: Szombatesti muzsika 20.20: Mű­vészet. 22.20: Tánc éjfélig. 0.10: Tánccsárdások. Petőfi-rádió: 6.50: Amit a mo­ziban hallottunk... 14.00: Kiasz- szikus operettrészletek. 15.00: \ tizennyolcadik paragrafus. 15.20: Az opera mindenkié. 16.40: Tánc. zene. 17.05: Ifjúsági műsor. 17.30: Kamarazene. 18.00: Műsor Alexei Tolsztoj halálának 10. év­fordulójára. 18.30: Szív küldi. 19.00: Külpolitikai kalauz 19.10: Az inarl tanulók központi néni együttesének műsorából. 19.40: Híres előad álművészek műsorá­ból. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Operettrészletek. 21.20: Népdal­hangverseny. 22.00: A Leningrá- dl Filharmónia zenekara látszik VASÁRNAP Kossuth-rádió: 4.30 — 7.59: Reg­geli zene. 8.10: Egy falu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: Csilicsala csodái. 11.00: Tegnaptól — hol­napig. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta 13.00: Jó munkáért szép muzsikát. 13.30: Rádiólexikon. 14.15: A Rádió szimfónikus ze­nekarának hangversenye. 15.30: Egy hét a külpolitikában. 15.45: Szív küldi. 16.51: Négy világtáj meséi 17.00: Zenés vasárnap délután. 17.40: Kincses Kalendá­rium. 18.40: Tánczene. 19.30: Az épülő kommunizmus nagv orszá­gában. 20.20: A kaméliás hölgy és a Traviata. 21.20: Lehár: Cigány- szerelem — nyitány. 21.30: A va­sárnap sportja. 22.10: Részletek Kókai daljátékéból, 23.00: Buda­pest hangversenytermeiből. 0.10: Cimbalom műsor. Petőfi-rádió: 8.00: Szív küldi. 9.00: SzéD Juhászné. Rádióope­rett. 11.15: Miska bácsi lemezes­ládája. 11.50: Szórakoztató zene. 12.30: A világirodalom humora. 13.00: Bniazzók. Opera 2 felvo­násban. 14.25: Strauss keringök 15.00: Hol tart a mai technika? 15,20: Jő mulatság — jó nóta. 16.00: Táncok az operettben. 17.00: A Gyermekszínház műso-a. 17.40: Zenekari muzsika. 19.10: Társszerzők 19.35: Magyar népi táncok. 20.35: Tánczere. 21.30: Fúvószenekari hangversenyt 22.00: Zenekari hangverseny. HIRDETÉS Az Egri Építőipari KTSZ Felső- márkányi Mészégető telepén I. o. fával égetett mész kapható. A vásárlókat kérjük, hogy a be­szerzést megelőzően igényeiket s Szövetkezet Központi Irodájá­ban, Eger, Irgalmas út 6. szám alatt jelentsék be. Vezetőség. NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszeri csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti 9 szerkesztőb’znttsáp Komócsin Mihály Szerkesztve kiadóhivatal Eger Mártirok-tere \. Post * fiók* 7* Telefon: 24—43, 24—44, 24—45. Sukrs l.annvomrla R idanrst VH! Rökk SziMrd-ntca f Felelős nyomdavezető; Kulcsár Mihály BESZÁMOLÓ A HEVES MEGYEI SPORT AKTIVAÉRTEKEZ LÉTRŐL A február 20-án Egerben meg­tartott sportaktíva-értekezleten megjelentek: Schuck János, a me­gye pártbizottság titkára. Lehócz- kl Alfréd, DISZ MB titkára. Varró Tibor, a megyei pártbizottság osz- ‘ályvezetője, Papp Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese. Kálmánchey Zoltán, a Pedagógiai Főiskola testnevelési tanszékveze­tője, az OTSB részéről kiküldött Antal József, a Testnevelési Főis­kola igazgatója és sokan a me­gyei sportélet vezetői közül. Kálmánchey Zoltán, az Egri Pedagógiai Főiskola testnevelési tanszékének vezetője nyitotta meg az értekezletet, maid Miklós István, MTSB-elnök tartott beszá­molót. Beszámolójában végig te­kintett a megye múltbeli és fel- szabadulás utáni sportéletén, pár­huzamot vonva a kettő között. He­ves megyében a felszabadulás előtt csak az úszósport jelentett értéket, más sportágak nem tud­tak kibontakozni, fejlődni. Kevés volt a sportlétesítmények, a sport­körök és a sportolók száma. Csak a megye három városában lehetett sportról beszélni, ezek között is csak Egerben volt sport­élet. főleg az Iskolákban. A me­gye ipari vidékein és a falvak­ban nem jutottak hozzá a dolgo­zók a sporthoz, a testkultúrához. A felszabadulás utáni években fellendült a sportélet Heves me­gyében. Száztizennyolc sportkör­ben több mint tízezer aktív spor­toló működik, akik közül 3047 női sportoló. A minősített sportolók száma 2008, akikből 489 ifjúsági versenyző. 1954. év­ben harminckét, megyék közötti, válogatott találkozón vettek részt a megye sportolói! A megve fal­vaiban is erőteljesen fejlődik a sport. Az elmúlt évben 90 száza­lékban megrendezték a falvak­ban a szpartakiádokat. s azokon háromszor annvi induló volt, mint az előző évben! Nagv sikert arattak a ..Tavaszi vasárnao”-ok számos községben (Kömlő, Verpe- lét. Párád. Besenyőtelek stb.) és a megrendezett sportversenyeken ez alkalmakkor igen sok rész­vevő és néző volt. Besenyőtel­ken pl. 400 indulója és 2000 né­zője volt a „Tavaszi vasárnap" sportversenyének. A sport nép­szerűsítésének céljából az MTSB sportcsoportot szervezett kézilab­da. torna, ökölvívó. labdarúgó, vívó. térbírkózókból és rendsze­resen eljártak sportbemutatókat tartani a falvakba. 1954-ben 104 000 Ft. pénzbeli és jelentős felszerelésbeli támogatást nyúj­tott az MTSB a falusi sport szá­mára. A pártszervezetek és a helyi ta­nácsok sokat seaítették a falu sportját az elmúlt évben, amelv megnyilvánult a rendezvények erkölcsi és anyagi támogatásá­ban. a sportlétesítmények rend- behozatalánál. az adóprémium­ból való juttatásokban. A társa­dalmi szövetségek legtöbbje igen jó munkát végez, s ez jelentős segítség a megyei sportélet fej­lesztéséhez. Tizennyolc szövetség működik ma már. amelyek közül a kosárlabda, kézilabda szövet­ségek a legszervezettebbek, de jó munka folyik a birkózó, sakk. asztalitenisz, úszó és általában a legtöbb szövetségben. A sportágak közül fejlődés ta­pasztalható az atlétika. kézi­labda, birkózás, ökölvívás, úszás, tenisz, kosárlabda, asztalitenisz, vívás és lovassportban. Tornában csak Eger jelent értéket, a me­gve többi részében nincs torna­sport! A röplabda, nehéz körülmé­nyeit. a támogatás hiánvát tekint­ve. némi fejlődést mutat. Az MTSB kapcsolatai jók a megyei tanáccsal és a DISZ-szel s min­denkor megkapja a szükséges támogatást a megyei pártbizott­ságtól. Az eredmények mellett azonban bőven vannak hiányos­ságok is. Az MTSB apparátusa gyakori változásokon esett keresztül, ami akadályozta a folyamatos, pon­tos munkát. Az MTSB-n súlvos pénzügyi fegyelmi esetek fordul­tak elő. amelyeket csak az év végén számoltak fel. Az Egri VTSB elnöke egyedül intézi a megye súlypontját képező egri snort vezetését, maga végezve el minden adminisztrációs és ogvéb feladatot. S ehhez a mun­káiéhoz az MTSB eddig kevés segítséget nyújtott, holott az ot­tani létszám ezt lehetővé tette volna. A társadalmi aktívák leg­jobbjai az MTSB társadalmi szö­vetségeiben tömörülnek, fgv a megye minőségi soortiát képező egri sport zavarokkal, akti víz­hiánnyal küzd. Az MTSR elhanya­golta a sportkörök ellenőrzését sportbeli. nevelési és pénzügyi téren egyaránt. Heves megyében is bai volt az elmúlt évben a lab­darúgók fegyelmével, ebben a megvében is megmutatkozott a nrofe^ziomsta sportszellem. Az Egri Fáklya vezetői 4—5000 fo­rintot fizetlek ki egy-egv játé­kosért. s külön prémiumokkal fo­kozták egyes mérkőzések előtt a játékosok ..Ípikesedését" . . . Pe- '■őfibányán ..díszvacsorákat" ren- dez*ek a labdarúgók tiszteletére amelyekre jelentős összegeket költöttek el. A labdarúgásán* lelkesedő snertköri vezetők má* szakosztályok rovására vontak a’ nénzeket. s juttattak a labda­rúgásnak. A labdarúgó utánnót­’áq nevelése p’Ti rrrxif- p m~ gyében. A minőségi labdarúgás I Visszanőtt, egyes vezető spor* I körök hibájából, amelyekben a • „vándormadarak”, az idegenből hozott játékosok szerzésére for­dítottak minden pénzt és figyel­met. A fővárosból a megyébe ke­rült labdarúgó edzők nem fordí­tottak gondot az ifiúság nevelé­sére. munkáiuk csupán az első csapatra szorítkozott, de arra sem kielégítően és főként nem eléggé szakszerűen I A sportkörök nem fordítottak elég gondot a tömegsportra. Má­sod*. sok esetben harmadrangú dologként kezelték a tömegsport ügyét úgv szervezésben, mint anyagiakban. Az általános szak­osztályok csak papíron működ­tek. az MHK lélektelen, száraz, élmények nélküli kampánymunka volt. Nem megfelelő a kollektív ve­zetés a sportkörökben. Elhanya­golják a bevételek (tagdfi. ren­dezvények) fokozását, rendezését. A megye iskolai testnevelése el­hanyagolt. Száznyolcvan általá­nos iskolában mindössze har­minckét testnevelő működik . .. Kevés a tornaszer, nagv a terem­hiány, s mindössze tizenöt álta­lános iskolai sportkör működik a megyében! Az általános iskolai versenyek még nem tervszernek, s a felkészülés is kampányszerű. A megye középiskoláiban iobb a helyzet. Kiváló testnevelő taná­rok vannak, s a legtöbb iskolai tanuló valamelyik sportkör tagja. Azért még sok a tennivaló a kö­zépiskolai sportnál is. A tömegsportot elhanyagoltuk a megyében. Az üzemek, sport­köri vezetők is elhanyagolták a tömegsport fejlesztését! A falusi sport jelentős fejlődése ellenére sem lehetünk megelégedve a fal­vak sportéletével. A falusi fiatal­ságnak még csak kis része spor­tol. Sok falusi sportpálya ál­lapota igen siralmas. Még al­kalomszerű a sportolás a megve legtöbb községében, nem rend­szeres. nem szervezett. Kevés még a helyi kezdeményezés, a társadalmi munka. Az érdeklő­dés kétségen kívül fokozódott fa­lun a sport iránt, s a jövő nagv feladata, hogv ezeket az igénye­ket kielégítsük. A iárási és a falusi kupában összesen száznégy csapat vett részt, ami nagy tömegsiker, de a fegyelemmel, a sport mélvebb értelmezésével még bai van. Egyes sportágak nem tudtak ki­elégítően fejlődni. A természet- járás és a sí nincs még tömege- sftve. Nem épül az üzemekre, is­kolákra. amelv helyekről a leg­nagyobb az utánpótlási lehetősé». A kosárlabda fejlődése megvolt minőségi vonalon, de igen sok csapat azért nem alakulhatott meg. azért nem feilődött a kosár­labda tomegjellegü sportággá, mert gátolták az anyagiak, s egyes sportkörök közömbössége. Fennáll a pályahiány is! A röp­labda sportba kevés üzemi dol­gozót vontak be. Hiányzott a jó szervező munka, de a sport­körök idegenkedtek e sportág- támogatásától. Az edzők nevelőmunkája nem volt kielégítő, főként nem a lab­darúgásban. Nem voltak elég szigorúak a fegyelmezésben, s az eredmények elérésének érde­kében gyakran elnéztek súlyos sportszerűtlenségeket. Hibás az MTSB is. mert nem ellenőrizte az edzők szakmai, nevelési munkáját. Nagy hiányosság volt, hogy nem működött az edző tanács, néhány kezdeti összejöveteltőr el. tekintveI Az edzők politikai kép­zése nem történt meg. ebből adó­dott a legtöbb hibájuk. Agitációs területen értünk el eredménye­ket, mint pl. az egri és a hat­vani sportkiállítás, a megyék lapjaiból a sportrovat ismerte­tése, utcai sportfaliujságok rend­szeresítése, a megyei lap sport­rovatának felhasználása, falu­járó sportcsoportok stb., de még sok hiányosság is akadt. Az agit, prop, bizottságban csak egy-két ember működik, s munkájuk nem tervszerű, hanem eseményekhez kötött, gyakran ötlet-, alkalom- szerű. Nem rendezett az agit, prop bizottság szakvitákat, szúr kológyűléseket, filmvetítéssel egybekötött előadásokat. főleg falun. A beszámoló végén Mik­lós István felvázolta a jövő tennivalóit. 1. A testnevelést és a sportot 1 fokozottabban kell a béke építé­sének ügyévé tenni. 2. Fejleszteni kell a tömeg­sportot, a testnevelést. 3. Elsőrendű feladat az után­pótlás, az ifjúság nevelése, kü­lönös tekintettel az iskolai sport­ra, testnevelésre! 4. Különösen fontos feladat az általános iskolák testnevelésének, sportjának fejlesztése, amely te­rületen történik az -alapozás. 5. Szaporítani kell az iskolai sportköröket, ahol főhivatású testnevelők vannak. 6. Nagyobb számban kell ren­dezni iskolai versenyeket, s ezek keretében vándordíjas versenye­ket kell kiírni, főként középisko­lai vonalon. 7. Az Egri Pedagógiai Főiskola testnevelési tanszékéről kikerü­lők Heves megye Iskoláiban nyerjenek nagyreszt elhelyezést, hogy megerősödjön a megye ál­talános iskoláinak testnevelése, sportja. 8. Az üzemek sportjának fej­lesztése alapfokú versenyekkel, bajnokságokkal. 9. A meglévő ötvenhárom fa­lusi sportkör mellé újabb tíz sportkört kelj létrehozni ez év­ben. 10. A tizenhárom természet­járó szakosztályhoz további tíz szakosztályt kell szervezni. 11. Előtérbe kell helyezni a honvédelmi jelentőségű sport­ágak fejlesztését, tömegesítését (torna, atlétika, kerékpár, úszás). 12. Fel kell számolni a szak­osztályok megszüntetésére irá­nyuló törekvéseket. 13. A városi sportkörök patro­nálják a falusi sportot (bemutató, versenyek, előadások, szakmai segítségnyújtás, felszerelésbeli támogatás). 14. Az SZMT ellenőrizze a szakszervezeti sportkörök anyagi gazdálkodását. 15. A fiatalokat be kell vonni a sportvezetésbe. 16. A DISZ legyen falun a sportkörök gazdája. 17. Elsőrendű feiadat a falu sportjának fejlesztése: újabb sportkörök alakítása, atlétika, torna, kerékpár és ahol lehet, ez úszósport fejlesztése, a nők sportba való bekapcsolása, ver­senyek, szpartakiádok, kupák rendezése. 18. A megyei lap fokozottab­ban törődjön a falusi sporttal, legyen segítségükre szakmai és egyéb sportismereti cikkekkel. 19. A falusi sport fejlesztésé­hez fel kell használni a helyi for­rásokat anyagilag. Szorgalmazni kell a társadalmi munkát a léte­sítmények építéseinél. Előtérbe kell helyezni a tagdíjfizetésben való öntudatosságot, a sport­körök fenntartásához való hozzá­járulásokat. 20. Nagy fontosságot kell tu­lajdonítani az ifjúság erkölcsi és politikai nevelésének a sportban, mely főként az edzők feladata. Miklós István befejező szavai­ban utalt arra, hogy fel kell számolni a megyénk sportjában megmutatkozó burzsoá szellemet, amely az anyagias gondolkodás­ban, de sok más egyéb dolgok­ban is megnyilvánul egyes spor­tolók részéről A vezetők, edzők felelősek az ifjúságért! Ez arra kötelezi őket, hogy szakmailag, s főként politikailag képezzék magukat. A politikailag képzet­len edzők nem alkalmasak az if­júság nevelésére, mert nem tud­ják megérteni a szocializmus célkitűzéseit, s helytelen irány­ban nevelik az ifjúságot. A kö­zel lövőben az edzők minősítéseit felülvizsgáljuk és a nevelésre nem alkalmas edzőktől megvon­juk a működési engedélyt. Végül örömét fejezte ki afelett, hogy a járási és a megyei tanács egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a sport, a testnevelés iránt, ami nagy mértékben segíti az MT33 munkáját a megye sportjának építésében Ugyanilyen nagy segítséget, támogatást kan az MTFB minded­kor a megyei pártbizottságtól és a DISZ-től. Ezért szilárdan bízik abban, hogy ez az év még na­gyobb eredményeket hoz. s nem fordulnak elő azok a hibák, ame­lyek a múlt évben még akadó lyozták az MTSB munkáját. A sportaktívaértekezlet elnöksége Az MTSB elnökének beszá­molójához igen szép számmal (tizenkilencen) szóltak hozzá a megjelent sportaktívák részéről. Valamennyi felszólalót a megye sportjáért való szeretet hatotta át, s ennek jegyében tették meg észrevételeiket, javaslataikat. Az elnő feU-mV.vó Tő ös Károlv fő­iskolai tanár felhívta a figyelmet az edző kérdésre. Megállapította, hogy sürgős a megyei edző tanács létrehozása. Felemelte szavát a vidékre párhónapos működésre jövő „vándoredzők" ellen, akik nem foglalkoznak az ifjúság nevelésével. Nézete szerint az az edző, aki nem nevel, nem edző! Olyan ed­zők kellenek, akik letelepszenek Egerben. Szüntesse meg az OTSB az edzők vándorlását! Hangsú­lyozta a társadalmi munka fon­tosságát a soortlétesítmények építésénél. Hivatkozott a Szovjet­unióra, ahol húszezres stadiono­kat hoznak létre társadalmi mun­kával. Nekünk is ezt a példát kell követnünk. „Ha nekem egy téglám, egy kapavágásom van egy sportlétesítményben, jobban magaménak érzem azt . . Meg­állapította, hogy a természet­járást komolyan akadályozza a fejlődésben a turistaházak jelen­legi rendszere, amely kapitalista vonásokat visel magán (családo­kat, maszekokat fogadnak el nyaralásra, üdülésre, s a termé­szetjáróknak gyakran nem jut hely a házakban), kevés a tu­ristaház is. Javasolja: átmenő házak, síállomások építését. A Heves megyei turisták külön pa­nasza az, hogy számukra nem nyílik lehetőség a Mátra bejárá­sára, mert nincs turistaház, léte­sítmény a megpihenésre, há­lásra! Beszélt a .TTSB-k nehéz hetvze- téről, megállapítva azt, hogy a JTSB elnökök egyedül dolgoznak harminc községes járásokban. Ezen úgy lehet segíteni, ha meg­felelő társadalmi szövetségeket hoznak létre a járásokban is. A sportot csak megfelelő vezető- * gárdával lehet tömegesben!. Ja­vasolta, hogy a DISZ KV valósítsa meg a falusi DISZ-vezetők alap­fokon való kiképzését, akik így érteni fogják a sportot, ismerik a legfontosabb kérdéseket, s így jobban tudják segíteni a sportot falun. Kérte, hogy a főiskoláról ki­kerülő testnevelési szakosokat helyezzék el a megyében, mert az elmúlt évben csak négy ma­radt itt . . . Kérte, hogy az OTSB adjon le­hetőséget arra. hogy a megyé­ben, annak jellege alapján, meg. alapozhassuk a sí sportot, mert a falvakban nagy az érdeklődés a síelés iránt. Végül a sportkörök pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatosan megállapította, hogy a sport vámszedői is megjelennek a sportéletben még, s a vezetők nem elég öntudatosak, nem elég éberek ezekkel szemben. Érvényt keli szerezni a pénzügyi fegye­lemnek! Lehór.zki Alfréd megvei titkár hozzászólásában foglalko. zott a sporttal és igen értékes megállapításokat tett. „A sportnak rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk, s a jö­vőben még az eddiginél is na­gyobb segítséget kíván adni a DISZ. A DISZ és a sportkörök köpött az együttműködés szük­ségszerű. éppen ezért alkotó, építő kapcsolatnak kell kialakul­ni. A kapcsolatok még nem jók, ez nekünk is hibánk. A sport­körök még idegenkednek attól, hogv a DISZ segítsen a sport- munkában. Nn feleh-cv5V <ú ay.nn-X ban, hogv a DISZ felelős minden magyar fiatalért, tehát a sportoló fiatalokért is!” Kérte, hogy a sportkörök segítsék a DISZ részé­ről jelentkező vezetők szakmai képzését a sportban. A sport annyira fontos része az ifjúság életének, hogy nem lehet jó DISZ-vezető az,’ akinek hiányosak fogalmai a sportról. Minél több lesz a DISZ-vezetők között a sporthoz értő, annál jobb lesz ez a .sportra nézve. Megállapította, hogy a DISZ megyebizottságának nincs kapcsolata a sportkörök­kel, szakosztályokkal, társadalmi szövetségekkel csak az MTSB-n keresztül, s ez azokhoz leérve el. halványul. Ezen változtatnak a lövőben. Helytelennek tartóba, hogy ezen az értekezleten nem jelentek meg a megye élspor­tolói, pl az úszók. A DISZ-nek és az MTSB-nek jobban igénybe kell venni az élsportolókat elő­adások, tapasztalatátadás, a sport népszerűsítése céljából. A tömegek sportolásával kapcsola­tosan kijelentette, hogy a sportba bele kelj vinni az élménvszerű- sé»et, s nem kényszerből kell pl. MHK-zni. hanem a sport szere­tőiétől áthatva, amelynek előfel­tételeit meg kell teremteni a tö­megek számára (sportünnepé­lyek. kirándulások, majálisok al­kalmával MHK-zni). Nem osztja azt a véleménvt. hogy pl. a ke- rékoársport fejlődését a ver-’ senvkerékoárok hiánya akadá. lyozza, mert megyénkben, sok­ezer kerékpár van, , amelyekkel tömegversenyeket lehet rendezni. Az igényeket mindig a lehetősé­gekhez szabjuk, ez a sportra is á’i — állapította meg Lehóczki Alfréd. Schuck János, a megyei párt­bizottság titkára: a testnevelés és a sport semmivel sem marad el más kultúrágak. szocialista életünk egvéb dolgából. Törvény, szerűség, hogv a testnevelés és a sport is fejlődjön. A dolgozók igényeinek kielégítése szempont­jából is törvényszerű a testneve­lés és a snort fejlesztése. A párt- szervezetekkel jobban tartsák a kapcsolatot a çnortvezetok, s a Pártszervezetek is jobban tartsák a kapcsolatot a sporttal, mélyeb­ben foglalkozzanak annak kérdé­seivel, ha hozzájuk fordulnak. Lovesányi Jenő (A hozzászólásokat a követ­kező számunkban közöljük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom