Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-24 / 16. szám
i világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX, ÉVFOLYAM, 16. S/ÄM. Ara 50 fillér 1955 február 24. csütörtök. A kollektív szerződés akkor jő, ha közös erőből születik A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége 1951-ben határozatot hozott az üzemi kollektív szerződések megkötéseié. Ezekben a szerződésekben is érvényre jut, hogy a vállalatok dolgozói valóban az üzemek gazdáivá váltak, s közvetlenül is résztvesznek a vezetésben. Egy évre előre látják az üzem előtt álló legfontosabb feladatokat és lehetőségük van arra, hogy javaslataikkal segítsék e feladatok megvalósítását. A kollektív szerződés megszabja a dolgozók kötelességét, növeli a kollektíva egységét és felelősségét a tervek végrehajtásáért és növekszik az üzemhez való ragaszkodás is. A kollektiv szerződés elősegíti a szocialista munkafegyelem megszilárdítását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását. Kétoldalú szerződés ez. amely megmutatja a tervek teljesítése és a dolgozók szociális, kulturális színvonalának emelése közötti szoros összefüggést. Mozgósít a tervek teljesítésére, s megmutatja, hogy a népgazdaság alapvető célja a dolgozó nép jólétének növelése. Megyénk fiataljai már most készülnek a magyarszovjet barátsági hónapra- Az Egri Közgazdasági Technikum diákjai a Szovjetunió egyik iskolájával leveleznek. Zobolyák Erzsébet, Breznai Magdolna és Sándor Magdolna szeretettel olvassák, fordítják a szovjet barátok levelét. [lőre az április 4-i fogadalmak valéraváltásáért A kapitalista országokban is találkozunk helyenként kollektív szerződésekkel, melyek rendszerint a béreket tartalmazzák, de ezeknek végrehajtása a munkásmozgalom erejétől, annak harcosságától függ. Nálunk a szerződéskötés a dolgozók életének valamennyi területét magában foglalja. Foglalkozik a dolgozók szociális, kulturális felemelkedésével, bevonja őket a vezetésbe, a közügyek intézésébe, ellenőrzésébe. A vállalat igazgatója és az üzemi bizottság elnöke negyedévenként köteles beszámolni a kollektív szerződés végrehajtásáról. A dolgozóknak így lehetőségük van megbírálni a vezetés munkáját, vagy javaslatokat tenni a kollektív szerződésben vállaltak megvalósítására. Megyénkben évről-évre szaporodik azoknak az üzemeknek a száma, ahol a dolgozók kollektív szerződést kötnek. Ez azt bizonyítja, hogy a vállalatok igazgatói, az üzemi bizottságok, és maguk a dolgozók is a szerződést valóban az üzem alkotmányénak tekintik, s éppen ezért fontosnak tartják a szerződések végrehajtását is. A Hatvani Cukorgyárban, a Mátravidéki Erőműnél, vagy az Egri Lakatosárugyár- ban az elmúlt évi kollektív szerződést maradéktalanul végrehajtották. S ennek eredményei a tervek teljesítésében, az önköltségcsökkentésben, és a termelékenység növelésében mutatkoztak meg. Ezeknél az üzemeknél a most kötendő kollektív szerződésekben is nagyobb a dolgozók részvétele, mint ott, ahol a szerződést csak papírformának tekintették. A Hatvani Cukorgyárban mintegy 120, az Egri Lakatosárugyárban több mint 20 ember szolt hozza és lett igén" értékes javaslatot. Ezeknél az üzemeknél a kollektív szerződés betölti feladatát. De vannak üzemek, például a Gyöngyösi Vasöntöde, ahol az igazgató, bár megkötötte a kollektív szerződést, de annak végrehajtására már nem fordított nagyobb gondot. A kollektív szerződés végrehajtását, sajnos, mezőgazdaságunkban is gyakran elhanyagolják. A Nagygombosi Állami Gazdaság kivételével mezőgazdasági szektoraink legtöbbje még csak a múlt évben kötött ilyen szerződést. S hogy nem tartották be a szerződésekben rögzítetteket, annak bizonyítéka több gazdaság gyenge terméseredménye. Az új kollektív szerződéseknek magukban kell foglalni a kormányprogram legfontosabb célkitűzéseit, melyek előtérbe helyezik a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. Éppen ezért üzemi bizottságaink, gazdasági vezetőink fordítsanak nagyobb gondot a szerződés- kötések előkészítésére. Helyes lenne, ha sok dolgozó már az előkészületi munkába bekapcsolódna, s javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítenének a kollektív szerződés megteremtésénél. Több helyen a dolgozókkal már előre tudatták a szerződéskötés idejét és javaslatok könyvét, javaslattevő ládákat helyeztek el, a munkások pedig kívánságaikat ezekben elhelyezték. A szakszervezeti bizalmiak egyes üzemeknél felhívták figyelmüket arra, hogy az üzemben milyen nehézségek mutatkoznak a tervek teljesítésénél, baleseteknél, stb. és ezek megszüntetéséhez kérték véleményeiket. Vannak azonban üzemek, ahol a kollektív szerződéskötést csak úgy tekintik, hogy a minisztérium előírta, ezért végre kell hajtani. A kollektív szerződéseknek a helyi erőforrások felhasználását is tartalmazniuk kell. Petőfibányán a gépműhelyben az előírásnak megfelelően kidolgozták a szerződés nyers tervezetét. Azonban, ez csak abból állt, hogy egyes részeket a munkakönyvből kimásoltak, a helyi lehetőségeket pedig kihagyták a tervezetből. Pedig a dolgozók ezeken keresztül látták volna leginkább, hogy munkájukban milyen területeket vizsgáljanak meg, amelyeket a kollektív szerződésben felhasználhatnak. A hátralévő időben igen fontos feladat az eddig elkövetett hibák kijavítása. Ebben a munkában nagy feladat hárul a szakszervezetre. Biztosítaniok kell, hogy a kollektív szerződés tervezetének kidolgozásában résztvegyenek a dolgozók. A nyers tervezet összeállítása ne az igazgató és az ÜB elnök feladata legyen, hanem segítsenek ebben a reszortbizottságok is. A tervezet összeállítása után pedig a dolgozókkal kell megbeszélni, figyelembevéve kezdeményezéseiket, észrevételeiket. Nem elégséges a kollektív szerződések megkötése. A továbbiakban a dolgozók feladata, hogy a kollektív szerződés végrehajtását ellenőrizzék. Ezért fontos a szerződéseket a legrövidebb időn belül sokszorosítani és a dolgozókhoz eljuttatni. A területi bizottságoknak is nagyobb támogatást kell adni a szerződéskötéseknél, s ügyelniük kell arra, hogy a megadott határidőket betartsák. A szakszervezetek éljenek a Munka Törvénykönyve adta lehetőségekkel. Mindenkor jogos a gazdasági vezetők felelősségre- vonása, ha azok megsértik a dolgozók törvényes jogait. Az 1955-ös kollektív szerződések, azoknak jó elkészítése biztosítja a pártunk által elénk tűzött feladatok megvalósítását. Segíti a tervek teljesítését, túlteljesítését, a dolgozók ellátásának megjavítását, szociális, kulturális és munkavédelmi téren. Ez minden dolgozónak érdeke, ezért fontos, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a kollektív szerződéskötésekhez. MUDRICZKI JÁNOS Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Kovács József né tarnazsa- dányi és Karóczkai István verpeléti kézbesítő példamutatóan teljesítik lapterjesztési tervüket, Megérkezett a bú Megyénk termelőszövetkezeti tagjai és dolgozó parasztjai készülnek a tavaszi mpnkák- A veiesigf'iïàtraléVo ríapo * kát arra használják fel, hogy a vetőmagvakat megszerzik és kitisztítják. A tervek szerint tavasszal 36 ezer hold kalászost vetnek. Az elmúlt napokban megyénkbe is megérGyöngyöshalászon 38 taggal gazdakör alakult, amely megalakulása után hattagú vezetőséget választott. A gazdakör vezető elnökének Hegede Istvánt választották, aki igen tapasztalt ember, példamutató munkát végez a termelésiben éppen úgy, mint az állampolgári kötelezettség teljesítésében. A kör Petőfi nevét vette fel, s máris munkához látott. A halásziak 60 hold paradiílüzem lett az Egri Nyomda Vállalat Az Egri Nyomda dolgozói az elmúlt negyedévben végzett jó munkájuk alapján ismét elnyerték a kitüntető élüzem címet. Az avató ünnepséget az egri Csillag Szálló fehértermé- ben tartották, melyen részt- vett a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének kiküldötte is. Az ünnepségen megjutalmazták a vállalat legjobb dolgozóit. za, árpa vetőmag kezeit a tavaszi búza és árpa vetőmag. A tsz-ek és egyéni gazdák 30 vagon tavaszi búza és 60 vagon minőségileg ellenőrzött tavaszi árpa vetőmagot kapnak részben kölcsön, részben cserébe. A csere-akcióba máris többezer dolgozó kapcsolódott be. csőm termelésére kötöttek szerződést, s hogy minél eredményesebb munkát végez-* zenek, megkérték Mocsári Lászlót, a MÍlZÖKER főagro- nómusát, tartson előadást a melegágykészítésről, a helyes palántanevelésről, a paradicsomnevelés munkájáról. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki. Kiss László szőlészeti agronómus Munkában a termelési bizottságok Megyénkben a termelési bizottságok is készülnek a tavaszi munkákra. Már talán csak néhány nap és a traktorok újra a földekre mennek, emberektől lesz népes a határ. Termelési bizottságainknak az előkészületekben ezért nem szabad egy napot sem késlekedni. Azokban a falvakban, községekben, ahol a bizottságok jó munkát végeztek, a tanács már tudja, mennyi vetőmag szükséges búzából, árpából. Tarnamérán a termelési bizottságok tagjai addig nem nyugodtak, amíg szelektort nem kaptak és a vetőmagot ki nem tisztíthatták a gazdák. Az is sokban nekik köszönhető, hogy a trágyakihordás jól halad és egyre több dolgozó érti meg, milyen nagy jövedelmet biztosít a szerződéskötés. Mátrade- recskén, Párádon, vagy Vá- mosgyörkön idejében szóltak a tanácsnak: sok helyen pusztított az egér, vagy ritkán kelt a gabonaféle, jó lenne több vetőmagot és műtrágyát rendelni. A különféle vetőmagokról sem feledkeztek meg, például a burgonyáról. A hatvani járásban a herédi és a rózsa- I szentmártoni termelési bizottság tagjai több mint 200 holdon kitisztították a vízlevezető csatornát, nehogy a tavaszi ár hirtelen meglepje őket. Apcon az ár megelőzésére szintén rendbehozták a patak medrét. Nem mondhatjuk azonban, hogy megyénk minden termelési bizottsága így dolgozik. Mátraballán, Recsken és még sok helyen elhanyagolják a határszemlét. így aztán, ha rosszul kelt az őszi kalászos, nem tudnak idejében utánarendelni vetőmagot, műtrágyát. Megfeledkeznek arról is, hogy sokkal több exportnövényt kellene termelni és termelne is a falu népe, ha tudná, milyen nagy jelentősége van ennek és a jó munkáért milyen hasznot biztosít. Termelési bizottságaink egy része arra sem gondol, hogy a legelőjavítás a jószágállomány szempontjából milyen fontos. Legfontosabb feladatuk termelési bizottságainknak, hogy a tavaszi munkák előkészületeiben, majd végrehajtásában segítséget nyújtsanak a tanácsnak, dolgozóknak és ismertessék a legjobb agrotechnikai módszereket Az első tavaszi gépszemle Állami gazdaságunkban február 16-án tartották a tavaszi gépszemlét. Korán reggel minden dolgozó: traktoros, kocsis, főagronómus, gépállomási vezető megérkezett. Nagy volt az izgalom, vajon sikerül-e a szemle. A kijavított, lefestett erőgépek már ott sorakoztak az udvarol}, mellettük a többi gép, a kultivátorok, fűkasza, vetőgép stb. A javítás sok munkát követelt. A szerelők szaktudásuk legjavát adták a gyors és jó gépjavításért. A tavalyi év arra tanított bennünket, hogy ha egész nyáron zavartalanul akarunk dolgozni, akkor a téli hónapokban is becsületes munkát végezzünk. Nehéz munkájuk volt a traktoristáknak, a szerelőknek, mert a ' szerelőműhely kicsi, sokan a szabad ég alatt javítottak. Kiváló munkát végzett Kovács István, Major István, Kovács János és Hart Ferenc Szabó főgépész vezetésével. A kocsis-brigád is kitett magáért. A bizottság meg is dicsérte őket. Különösen szép volt Agócs János, Lassú Pál, Ferenc István, Bodnár István kocsisoknak a fogata, lovaik. A szemle jól sikerült. Gazdaságunk a Borsod—Heves megyei Igazgatóságnál első volt a tavaszi gépszemle megtartásában. Traktoristáinkat, állami gazdaságunk minden dolgozóját jó munkájáért dicséret illeti. Major Istvánná Pusztaszikszó Élüzem-ünnepség Bélapátfalván A Bélapátfalvi Cementgyár először 1949-ben nyerte el az Élüzem címet. Hoszú, küzdelmes munka után 1954. utolsó negyedében ismét élüzem lett. Az élüzem-ünnepséget február 19-én, szombaton este ünnepelték az üzem dolgozói Ezen az ünnepségen több mint 600 dolgozó vett részt, ahol az Építésügyi Minisztérium részéről Holesz Balázs elvtárs is megjelent és ünnepi beszámolót tartott, majd a miniszter nevében átadta az üzem dolgozóinak a díszoklevelet. A beszámoló után Végh József, a vállalat igazgatója röviden értékelte eddigi munkájuk eredményeit, majd az előttünk álló feladatokról beszélt. A megyei pártbizottság nevében Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte az üzem dolgozóit és P is felhívta figyelmünket az előttünk álló nagy feladatokra. Hozzászóltak még: Zakkar Zoltán, a Heves megyei Szakszervezeti Tanácstól, és Csanádi József elvtársnak átadta a „Mészégetők országos versenyében“ immár hatodszor elnyert vándorzászlót. A vállalat igazgatója több mint 18 ezer forintot osztott ki a kiváló dolgozók, sztahanovisták és a legjobb műszak: dolgozók között. Célul tűzte ki, hogy az 1955 első negyedébe SZOT vándorzászlót és a Minisztertanács pénzjutalmát is elnyerik. Többen fogadalmat tettek, hogy ebben az évben még jobb eredményeket érnek el. Szabó elvtárs a mészüzero vezetője, aki munkájáért a „Kiváló dolgozó“ jelvényt kapta, fogadalmat tett, hogy ebben az évben 500 tonna metszet adnak terven felül, amely 170 családi ház felépítéséhez elegendő. Barta Károly párttitkár „Borközpont" lesz . ^ az egri Arnyékszala-utca Néhány nappal ezelőtt Eger város szőlészeti és borászati szakemberei a Borforgalmi Vállalat helyiségében közös megbeszélést tartottak a város szőlőtelepítésének helyzetéről. Megállapították, hogy a mezőgazdaságfejlesztési program óta eltűntek a műveletlen területek, megnőtt a gazdák termelési kedve, szakszerűbben kezelik a szőlőket. A termelők munkáját eredményesen segíti az új szőlőfeldolgozó telep, amely most is többezer hektoliter egri bikavért állított elő. A jövő legfontosabb feladatát az anyatelepek létesítésében határozták meg a részvevők. Főleg a hires vörös bikavér fajták szaporító anyagához szükséges ez az anyatelep, amely 15 katasztrális hold terjedelmű lesz. A szakemberek elmondották, hogy sokat segítene, ha a gazdák a szőlőjükben lévő vadvesszőket összegyűjtenék és az oltásokat közösen végeznék. így mindenki olcsón kaphatna szaporító anyagot, s ezze körülbelül 30 hold telepítési hez elegendő nemes oltvány1 nyernének. A gazdakörökbe szakelőadásokkal kell tovább is fokozni a termelők szz'-- mai képzettségét. A pusztul ' félben lévő gyümölcsfák palására négyholdas faiskolát lé tesítenek, A szőlő- és borkultúra 1 éves fejlesztési tervéről is volt. Az a cél, hogy mincir szőlőterület hiánymentes le - gyen, s a jelenlegi 50 százalékos termőerővel rendelkező területek elérjék a 100 százalékos termőerőt. Űj telepítéseket végeznek 500 holdon és szintén 500 holdon pótolják a hiányzó tőkéket is. Az Árnyékszala utcát hatalmas borközponttá alakítják át, a feldolgozó üzem kapacitását pedig annyira fokozzák, hogy kielégíthesse a város és környéke termelőinek igényeik I Gazdakör alakult Gyöngyöshalászon
