Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-20 / 15. szám
7 NÉPÚJSÁG Î955 február 20. vasárnap. A jó tavaszi munkára mozgósít a boconádi pártszervezet Közeleg a tavasz. Még néhány hét és teljes erővel megindulhat a munka a földeken. Az, hogy milyen lendületes lesz a tavaszi munka, hogy a mezőgazdaság fejlesztése második esztendejének tavaszán hogyan alapozzuk meg az idei bőséges termést — s ezzel az életszínvonal emelésének egyik fontos feltételét — nagymértékben falusi párt- szervezeteink, falusi kommunistáink jó munkájától függ. S attól, hogy a falusi párt- szervezetek hogyan tudják mozgósítani a dolgozó parasztokat a gyorsan végzett jó munkára, attól, hogy a falusi kommunisták példamutatásukkal hogyan tudják magukkal ragadni a pártonkívüliek tömegét. — A jó felkészülés félsiker — tartja a boconádi községi pártszervezet vezetősége. S mert a tét nagy — az egész évi termés előkészítéséről, az új szakasz politikája megvalósításának elősegítéséről van szó — az előkészítés is nagyobb felelősséget, nagyobb gondot igényel a pártszervezet vezetőségétől. Ezért a pártszervezet vezetősége időben munkához látott. Eddig két vezetőségi ülésen foglalkoztak a tavaszra való felkészüléssel és a januári taggyűlésen is sok szó esett erről. A 27 népnevelővel — amelynek zöme dolgozó paraszt — szintén megbeszélték, hogy mit kell ten- niök a tavaszi munka sikeréért. A tavaszi munka politikai előkészítésével a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat szellemében foglalkozik a pártszervezet. Így elsősorban a kenyérgabona termelés hozamának fokozására mozgósítanak. Ez évben a boconádi dolgozó parasztok is több kenyérgabonát akarnak termelni, mint az elmúlt évben. Az őszi vetésben azonban több helyen kár esett, s ezt rávetéssel, egyeseknek újravetéssel kell pótolniok. A községi tanács a pártszervezet segítségével felmérte a kárt, beszéltek a dolgozó parasztokkal, s az őszi vetések pótlására 200 mázsa tavaszi búza cserevetőmagot rendeltek. Több helyen gyengén telelt, nem erősödött megfelelően az őszi vetés. A pártszervezet a népnevelőkön keresztül felhívja a dolgozó parasztok figyelmét. hogy fejtrágyázással erősítsék a vetéseket. Elmondják a népnevelők, hogy az elmúlt évben is jól jártak azok, akik műtrágvát használtak. A község holdankénti átlagtermése az elmúlt évben 9 mázsa volt. Kiss Sándor dolgozó paraszt két hold búzavetésre másfél mázsa pétisót szórt és 21 mázsa búzát takarított be róla. Idén újból két hold búzavetése van, azt is fejtrágyázza. Nem sokat ér az olyan szó, amelynek helyességét, igazságát tettek nem igazolják. Ezért igen fontos a kommunisták példamutatása. Az elmúlt évben a pártvezetőség hat tagja közül öten használtak műtrágyát — a hatodiknak nincs földje — és a párttagok nagy része is példát mutatott ebben. A januári taggyűlésen ismét szó volt arról, hogy elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatniok, a gyors munkában az agrotechnika alkalmazásában, az új termelési módszerek terjesztésében és meghonosításában. Az elmúlt évben Boconád dolgozó parasztjait Tárnáméra dolgozó parasztjai hívták versenyre. Most a boconádiak hívják ki vetélkedésre a mé- raiakat. Az elmúlt évi verseny értékelését elmulasztották, így a versenyszellem nem volt megfelelő. A pártszervezet vezetősége azt akarja, hogy az idén élénk, igazi verseny alakuljon ki a két község dolgozó parasztjai között. Ezért azon fáradoznak, hogy a község dolgozó parasztjai egymással is versenyezzenek. Kommunisták a kommunistákkal, pártonkívüliek a kommunistákkal, pártonkívüliek a pártonkívüliekkel versenyben harcolnak majd a nagyobb terméshozamért. Igen fontos, hogy semmi ne akadályozza, hátráltassa a dolgozó parasztok munkáját. A pártvezetőség a helyi földművesszövetkezettel állandóan tartja a kapcsolatot, hogy elegendő műtrágya, mezőgazda- sági kisgép, mezőgazdasági eszköz álljon a dolgozó parasztok rendelkezésére. Jelenleg 150 mázsa pétisó van a szövetkezet raktárában — Holló János, 10 holdas dolgozó paraszt már meg is vásárolta a szükséges mennyiséget. Érdeklődnek a dolgozó parasztok a kisgépek iránt is. Simon István középparaszt vetőgépet akar vásárolni. A népnevelők elmondják a dolgozó parasztoknak: akkor lesz elegendő kisgép, műtrágya, ha időben és jól végzik a munkát, mert akkor több lesz a termés, könnyebben tudják teljesíteni az állam iránti kötelezettségüket is. A boconádi községi pártszervezet vezetősége tehát — mint ahogy erről Kiss Sándor elvtárs, a párttitkár beszámolt — mindent elkövet a tavaszi munka sikeréért. Ebben a hónapban még vezetőségi ülésen, taggyűlésen és népnevelő-értekezleten foglalkoznak a tavaszra való felkészüléssel. A pártvezetőség érveket dolgoz ki a népnevelők számára, hogy megmutathassák a dolgozó parasztoknak, miért kell időben jó munkát végezni, mit jelent ez a maguk és az ország számára. A hátralévő időben a politikai iskolákon, ahol a III. pártkongresszus anyagát tanulmányozzák, megmutatják azt is, hogy a jó tavaszi munka hogyan segíti elő a III. pártkongresszus, az októberi határozat megvalósulását. Boconád határában lassan megkezdődik a munka. A szekerek hordják a trágyát, a homokosabb részen már próbálgatják a talajt —• Babus János pártvezetőségi tag négy hold földet már felszántott. A mezőgazdasági gépek, szerszámok kijavítva várják, hogy sor kerüljön rájuk ... S a pártszervezet kommunistái is — akiknek háromnegyed része dolgozó paraszt — elvetették már és ápolják a jó munka magját. Papp János I ** 99 Tilt(skasunk as atomháború ollen' — Ülést tartott a Heves megyéi katholikus papok békebizottságának bővített választmánya — Csütörtökön, február 17-én a megyei tanács kistanácstermében tartották meg a katolikus papok Heves megyei békebizottságának bővített választmányi ülését. A nagy számban megjelentek az aktuális nemzetközi helyzetről tárgyaltak. Megbeszélték a katolikus papok tennivalóit a békeharcban. Beszámolót a német kérdésről Rozsáli Menyhért verpeléti plébános, a békebizottság másodtitkára mondott. Beszédében hangsúlyozta: „A német kérdés nem új, csak újra jelentkezik történelmünkben, mely az elmúlt háború óta megoldásra vár, s megoldható. Erre a Szovjetunió javaslatai alkalmasak és minden nép megnyugvására megfelelők.“ A továbbiakban arról beszélt, hogy vannak erők Németországban, melyek újra háborúba akarják taszítani a világot. „Mi vallásos lélekkel tiltakozunk az atomháború ellen, Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen, mert erre késztetnek a tények, az elmúlt világháború tényei, Amit a német hordák Heves megyében is műveltek az elmúlt háború alatt, az szörnyű vádirat ellenük — mondotta — Kivetkőzött vallási mivoltából, aki ezek után vágyako zik, esztelen ember, ciki ezeket visszavárja. A német fasiszták felrobbantották a csányi, horti, a kerecsendi, a makiári a nagytályai, a novaji, és a tóQ/^fyxúxyyiryyvánccáánooiciQOQPoQódooocoóooooQócooQobóooQooooQQOQOOOQOoooooco BETŰRE JTVENY. Néhány nappal ezelőtt vizsgálatot tartottam az Abasár és Vidéke Körzeti FMSZ központi irodájában. A vizsgálat során kezembe került a vi- sontai II. sz. vegyesbolt leltára is, melyből néhány adatot kellett kivenni a vizsgálathoz. Meglepődve tapasztaltam, hogy a feladatom nem lesz könnyű, mert az áruk nevei helyett az ÁBC összekevert betűi sorakoztak egymásután, titokzatosan és megfejthetetlenül. Ezek közül kívánok néhányat felsorolni. Pl.: 7 db p. sz. p. 27 L. c. h. d. .46 db m. g. b. n. Hála az emberi lángelmének és rejtvényfejtőknek, sikerült mégis a fenti 11 áru neve köz it 1 ötöt megfejteni hat embernek. így pl.: 1. s. f. m. m. s. sz. p. sz. p. 1. c. h. d. K. n. zs. — lisoform — mosószappan — pipereszappan — Lánchíd — Kinizsi Sajnos a többit nem lehetett megfejteni a legmesszebbmenő találgatás ellenére sem, így azok az örök homály sötétjébe burkolóztak. Van azonban egy javaslatom azokhoz, akik a II. sz. visontai vegyesboltba vásárolnak. Kérjenek a 7 ü. 1. s f. m. boltvezetőtől 19 csg. p V. t. 1 db P. b.-t 3 db m. s. sz. 1 cs. P. v. t.-t 3 db h. sz. b. b. 1 ü. CS. 1. g.-t 30 db K. rt. zs. 1 db h. sz. b. b.-t 2 db V. sz. h. r. c. p. 1 db m. g. b. n.-t 31 db p. 1. 1 db V. sz. h. r. c. p.-t 79 ü. cs. 1. g és ha azt a boltvezető ad is, kérem, írják meg, melyek azok az áruk, mert míg nem tudom, addig mindig azon töröm a fejem, mi lehet az. Majoros Bernáth Hm. A. K F. falusi templomot. Makiáron három estén át orgonaszó mellett végezték a templom robbantásának előkészítését, hogy ne lehessen hallani a kopácso- lást.“ Rozsáli plébános elmondotta azt is, hogy felszabadulás után milyen emberséges magatartást tanúsítottak a szovjet katonák. Eger felszabadulása után a szovjet csapatok parancsnoka, Konyev, a Szovjetunió marsallja felkereste Cza- pik Gyula egri érseket és a város szenvedései és veszteségei láttán együttérzését fejezte ki és segítségét, támogatását ajánlotta fel. „Ilyen nemes cselekedetet nem szabad sohasem elfelejtenünk nekünk, katho- likus papoknak” — mondotta. A nemzetközi beszámoló után dr. Kulhoy István egri plébános Telekesi István — Rákóczi püspöke címmel tartott ismertetést, majd ezt követően Vak Bottyán sírjánál címmel Varga Sándor gyöngyösi plébános tartott előadást. Az ülésen megválasztották a békebizottság új elnökét, Ra- kolczay Gábor egri prépost kanonok személyében. Anyák békegyűlése Boconádon Kedden este több mint 200 édesanya gyűlt össze a boconádi kultúrott- honban, és egységesen követelték: békében akarnak élni, békére akarják szülni gyermekeiket, életre, becsületre akarják nevelni őket. Azt akarják, hogy mosolyogjanak a gyermekék, boldog, békés legyen az élet. Azt akarják, hogy ne legyenek árvák, ne legyenek köny- nyező özvegyek, hogy az élet, és ne pusztulás uralkodjon a világon. „Tiltakozunk.' — írják az anyák világ- kongresszusát előkészítő bizottsághoz küldött táviratukban. — Az anyák szavaival tiltakozunk a háború ellen, tiltakozunk a német mi- litarizmus feltámasztása ellen, az élet nevében tiltakozunk a pusztulás, a halál ellen!" Több mint 200 asszony. Menynyire különbözők és mégis mennyire egyek, öreg és fiatal, tsz-tag, egyénileg dolgozó parasztasszony, pedagógus és hivatalban dolgozó asszony ül egymás melleit. Egyik berliner-kendős, a másik bekecset hord, a harmadikon jól szabott kabát. Van köztük olyan, akinék már az unokája is életet adott, itt ülnék azok is, akik még az elsőt nevelik. Egyiknek a gyermeke még csak az elsőket lépi, a másiké meglett férfi, katonatiszt, vagy agronámus, a harmadiké anya. Kétszáz anya -r* kétszáz család. Egyik homlokára redöket húzott az élet, a másiké még sima, egyiket többször próbára tette az élet, a másikat kevésbé. Kétszáz anya — kétszáz ragyogó szempár. S mennyi mindent elárulnak ezek a szemek. Boldog büszkeség ragyog a szemekben, mikor Árvainé elvtársnő, a megyei MNDSZ elnöke a 10 éves szabadságról, a 10 évi eredményekről beszél. ,.A mi eredményeink, a mi munkánk gyümölcsei ezek“ — mondják a szemek. A gyűlölet lángja lobban fel, amikor a fasizmus által elpusztított gyermekekről szól a beszámoló, sok anyának kicsordul a könnye, mikor az Auschwitzban elpusztított kis áldozatok félretaposott szandáljait, lyukas hócipőit hívják tanulságul az embertelen pusztítókkal szemben. Az ő gyermekük jut eszükbe, a szöszke cop- fos kislánykák, a barnaszemű fiúcskák, az első szavakat próbálgató apróságok. Senki nem szenved úgy az életért, mint ők, senkinek nem fáj úgy a pusztulás, mint annak, aki az életet hordozza, ápolja. Az erő, a bizalom fénye árad a tekintetekből, mikor a Szovjetunió és a népek béke- harcáról folyik a szó. „Nem engedjük ... bízunk a béke erőinek fölényében ... Van erős hazánk, van jövőnk, erősek va-> gyünk.., Helytállunk a béke mellett a munkában, a családban, a ha* za, a nép, a béke iránti szeretetre neveljük gyermekeinket... Erősek vagyunk, meri anyák vagyunk, erősék vagyunk, mert békét alkarunk. Eddig is bebizonyítottuk béke- akaratunkat, ezer- ötszázan írtuk áld a községben a til- tákozó-ívet, aláírta valamennyi édesanya" — mondják a szemek. Valamennyiük gondolatát önti szavakba Somodi Gyulá- né. „Együtt dobog a szívünk, a békével éppúgy, mint gyermekünkkel.“ Kerék Kálmánná mindany- nyiuk nevében beszél. „Nincs olyan köztünk, aki ne békét akarna. Mindannyian éreztük az elmúlt háború borzalmait. Tiltakozunk a háború ellen." Idős, vékony asszony ált fel talán most beszél először ilyen tömeg előtt. Károm unokája maradt árván a második világháború után. Maga és unokái nevében követeli a békét. S a békéről beszélnek az apró úttörők, a népfrontbizottság elnökét az anyák. S a békegyűlés után a boconádi anyákban megerősödött a bizalomr az elhatározás: ha. az anyák összefognák a világon, nem lesz háború! Mindennapi tettükkel azért fáradoznak, hogy békében nevelhessék gyermekeiket, ösz- szefognak — és a gyermekek békében nőnek fel Népi ül nökeink a társadalmi tulajdon védelméért A NÉPKÖZTÁRSASÁG nevében kihirdetem a bíróság ítéletét — hangzanak a súlyos szavak egy-egy bírósági tárgyalás befejezésével. Az elítélt ilyenkor érzi leginkább bűne súlyosságát, melyet a társada lom ellen elkövetett, de érzi az ítéletből azt is, hogy népi bíróságunk nevelő célzattal szabta ki rá a jogos büntetést. Minden ítélet, melyet népi bíróságunk kiszab, nevelő célzatú a bűnössel szemben, s felhívja a társadalom figyelmét arra is, milyen büntetést von maga után a jogsértés, a társadalom elleni bűntett. Bíróságaink — nem úgy, mint a múltban — jogosan büntetnek. A mi bíróságunk népi bíróság. Népi, melyet misem bizonyít jobban, mint alkotmányunk 37. paragrafusa, mely kimondja: „a bíróságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek". Joggal mondhatjuk tehát, hogy az ítéleteket a nép nevében mondják ki a bűnözők felett. Nem mindig volt ez így ... Horthyék Magyarországán a bíróság feladata az volt, hogy elvegye a munkások, parasztok kedvét a sorsuk megváltoztatásáért indított harctól. Kíméletlenek voltak a bérükért, megélhetésükért harcolókkal szemben. Abban az időben az az elv vezette a bírókat, „az ember a mérnöknél ikezdődik“. Ezt az elgondolást tükrözte törvényük is. mely kimondta; a munkabér nagysága és il múltra történt kifizetés tekintetében a bírónak mindig a gazda eskü alatti vallomását kell elfogadni“. így például a bizonyítékok tömkelegét hozhatta fel a mezőgazdasági dolgozó, mégis a gazda — a földesúr — hamis esküje volt a döntő. De ennél még szégyenteljesebb az akkori bíróságra jellemző, a királyi kúria 1942-ben tett megállapítása: „az a 400 holdas gazda, aki egy napszámost 18 éves korától 30 éves koráig dolgoztat, annak munkabérét az élvezett lakás, ellátás és ru- házás költségeivel, valamint a borravaló pénzzel teljesen kiegyenlítette’’. LEHETETT VOLNA-E más véleményük azoknak, akik akkor ítélkeztek? Hisz a bírósá gokban esküdtként csak azok dolgozhattak, akiknek nagy vagyonuk volt, s az után adót fizettek. Horthy később az esküdtszéknek ezt à rendszerét is túl „demokratikusnak“ találta, s helyébe az egyes bíráskodást vezette be. A forma nem számított, csak a céljukat meg tudják valósítani, melyet 1925-ben Töreky, Horthy vész- bírája így jellemzett: „A törvényeket akként 'kell alkalmazni, hogy a vezetésre jogosult rétegek védve legyenefk a feltörekvő osztályokkal szemben.“ MA MÁR A BIRÖSÄG nem állam az államban, hanem a nép államának, a törvényes- bégnek, az állampolgárok jogainak az őre. A mi bíróságaink a pereket nem egyszerű ügyeknek tekintik, melyeket el kell intézni, hanem az okmányok mögött meglátják az embert. A hivatásos bírák mellett működő népi ülnökök különösen e tekintetben dolgoznak eredményesen. Aktívan résztvesznek a tárgyalásokon, s hatékonyan közreműködnek a helyes, igazságos ítéletek meghozatalában. Azokat úgy szabják ki, hogy a bűnös nevelését, megjavítását szolgálja, s alkalmas legyen arra, hogy másokat is visszatartson a bűnözéstől. Bíróságainknak igen nagy feladatuk van a társadalmi tulajdon, vagyon védelmében. A társadalmi tulajdon gazdasági rendünk olyan alapja, melynek csorbíthatatlansá- gától függ az életszínvonal állandó emelése. Éppen ezért a szocialista állam bírósága figyelmének központjában a társadalmi tulajdon védelme és megszilárdítása áll. „Ha a kapitalisták szentnek és sérthetetlennek nyilvánították a magántulajdont, s ezzel annakidején elérték a kapitalista rendszer megszilárdítását, akkor nekünk Ikommunistáknak: annál inkább szentnek és sérthetetlennek kell nyilvánítanunk a társadalmi tulajdont, hogy ezzel a aazdaság úi. szocialista formáit megszilárdítsuk. Megtűrni a társadalmi tulajdon lopását és fosztogatását, ügyet nem vetni e felháborító ellenforradalmi jelenségre, any- nyit jelent, mint aláásni a szovjet rendszert“ — mondotta Sztálin. Éppen ezért bíróságaink, népi ülnökeink ne legyenek elnézőek a társadalmi tulajdon fosztogatóival szemben. Ne csak a „nagy ügyekben“ hozzanak szigorú ítéletet, hanem erős kézzel nyúljanak a kis ügyekhez is. A kisebb összegű kár is nagymérvűvé válhat, hisz 50 forintonként egy országot is el lehet lopni. Nincs tehát kis és nagy ügy, csak bűn van, melyet minden esetben szigorúan kell büntetni. Népi ülnökeink segítsék az olyan ítéletek meghozatalát, melyekből kitűnik, hogy a bíróság következetesen és erélyesen küzd a társadalmi vagyon megkárosítóival szemben. ÜLNÖKEINK AZONBAN necsak a bírósági tanácsokban foglalkozzanak az emberekkel. Azontúl is sokat -ehetnek a társadalmi tulajdon védelméért, a bűnözések számának csökkentéséért. Választóik előtt falujukban, üzemükben mondják el az egyes eseteket, ügyeket, ismertessék a működésük alatt hozott ítéleteket, hogy ezáltal is segítsenek kialakítani a munkások és parasztok között olyan erkölcsi légkört, amely kizárja a tolvajlás lehetőségét. Hozzák létre a társadalmi tulajdon fosztogatói körül az általános erkölcsi bojkottot és gyűlölet légkörét. Nem könnyű, de szép feladat bírónak, ülnöknek lenni, igazságot tenni. Ezt tartsák szem előtt ülnökeink a jövőben is. Hozzanak olyan igazságos, szigorú ítéletet, mely hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb lesz a bűnöző, s biztonságosabb a társadalmi tulajdon védelme.
