Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-20 / 15. szám

7 NÉPÚJSÁG Î955 február 20. vasárnap. A jó tavaszi munkára mozgósít a boconádi pártszervezet Közeleg a tavasz. Még né­hány hét és teljes erővel meg­indulhat a munka a földeken. Az, hogy milyen lendületes lesz a tavaszi munka, hogy a mezőgazdaság fejlesztése má­sodik esztendejének tavaszán hogyan alapozzuk meg az idei bőséges termést — s ez­zel az életszínvonal emelésé­nek egyik fontos feltételét — nagymértékben falusi párt- szervezeteink, falusi kommu­nistáink jó munkájától függ. S attól, hogy a falusi párt- szervezetek hogyan tudják mozgósítani a dolgozó pa­rasztokat a gyorsan végzett jó munkára, attól, hogy a falusi kommunisták példamutatásuk­kal hogyan tudják magukkal ragadni a pártonkívüliek tö­megét. — A jó felkészülés félsiker — tartja a boconádi községi pártszervezet vezetősége. S mert a tét nagy — az egész évi termés előkészítéséről, az új szakasz politikája megvaló­sításának elősegítéséről van szó — az előkészítés is na­gyobb felelősséget, nagyobb gondot igényel a pártszervezet vezetőségétől. Ezért a pártszer­vezet vezetősége időben mun­kához látott. Eddig két vezető­ségi ülésen foglalkoztak a ta­vaszra való felkészüléssel és a januári taggyűlésen is sok szó esett erről. A 27 népneve­lővel — amelynek zöme dol­gozó paraszt — szintén meg­beszélték, hogy mit kell ten- niök a tavaszi munka sike­réért. A tavaszi munka politikai előkészítésével a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló hatá­rozat szellemében foglalkozik a pártszervezet. Így elsősor­ban a kenyérgabona termelés hozamának fokozására mozgó­sítanak. Ez évben a boconá­di dolgozó parasztok is több ke­nyérgabonát akarnak termelni, mint az elmúlt évben. Az őszi vetésben azonban több helyen kár esett, s ezt rávetéssel, egyeseknek újravetéssel kell pótolniok. A községi tanács a pártszervezet segítségével fel­mérte a kárt, beszéltek a dol­gozó parasztokkal, s az őszi vetések pótlására 200 mázsa tavaszi búza cserevetőmagot rendeltek. Több helyen gyengén telelt, nem erősödött megfelelően az őszi vetés. A pártszervezet a népnevelőkön keresztül felhív­ja a dolgozó parasztok figyel­mét. hogy fejtrágyázással erő­sítsék a vetéseket. Elmondják a népnevelők, hogy az elmúlt évben is jól jártak azok, akik műtrágvát használtak. A köz­ség holdankénti átlagtermése az elmúlt évben 9 mázsa volt. Kiss Sándor dolgozó paraszt két hold búzavetésre másfél mázsa pétisót szórt és 21 má­zsa búzát takarított be róla. Idén újból két hold búzaveté­se van, azt is fejtrágyázza. Nem sokat ér az olyan szó, amelynek helyességét, igazsá­gát tettek nem igazolják. Ezért igen fontos a kommunis­ták példamutatása. Az elmúlt évben a pártvezetőség hat tagja közül öten használtak műtrágyát — a hatodiknak nincs földje — és a párttagok nagy része is példát mutatott ebben. A januári taggyűlésen ismét szó volt arról, hogy elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatniok, a gyors munkában az agrotechnika alkalmazásában, az új terme­lési módszerek terjesztésében és meghonosításában. Az elmúlt évben Boconád dolgozó parasztjait Tárnámé­ra dolgozó parasztjai hívták versenyre. Most a boconádiak hívják ki vetélkedésre a mé- raiakat. Az elmúlt évi ver­seny értékelését elmulasztot­ták, így a versenyszellem nem volt megfelelő. A pártszerve­zet vezetősége azt akarja, hogy az idén élénk, igazi ver­seny alakuljon ki a két köz­ség dolgozó parasztjai között. Ezért azon fáradoznak, hogy a község dolgozó parasztjai egymással is versenyezzenek. Kommunisták a kommunis­tákkal, pártonkívüliek a kom­munistákkal, pártonkívüliek a pártonkívüliekkel versenyben harcolnak majd a nagyobb terméshozamért. Igen fontos, hogy semmi ne akadályozza, hátráltassa a dol­gozó parasztok munkáját. A pártvezetőség a helyi földmű­vesszövetkezettel állandóan tartja a kapcsolatot, hogy ele­gendő műtrágya, mezőgazda- sági kisgép, mezőgazdasági eszköz álljon a dolgozó pa­rasztok rendelkezésére. Jelen­leg 150 mázsa pétisó van a szövetkezet raktárában — Holló János, 10 holdas dolgozó paraszt már meg is vásárolta a szükséges mennyi­séget. Érdeklődnek a dolgozó parasztok a kisgépek iránt is. Simon István középparaszt vetőgépet akar vásárolni. A népnevelők elmondják a dol­gozó parasztoknak: akkor lesz elegendő kisgép, műtrágya, ha időben és jól végzik a munkát, mert akkor több lesz a ter­més, könnyebben tudják tel­jesíteni az állam iránti köte­lezettségüket is. A boconádi községi pártszer­vezet vezetősége tehát — mint ahogy erről Kiss Sándor elv­társ, a párttitkár beszámolt — mindent elkövet a tavaszi munka sikeréért. Ebben a hó­napban még vezetőségi ülésen, taggyűlésen és népnevelő-ér­tekezleten foglalkoznak a ta­vaszra való felkészüléssel. A pártvezetőség érveket dolgoz ki a népnevelők számára, hogy megmutathassák a dolgozó pa­rasztoknak, miért kell időben jó munkát végezni, mit jelent ez a maguk és az ország szá­mára. A hátralévő időben a politikai iskolákon, ahol a III. pártkongresszus anyagát ta­nulmányozzák, megmutatják azt is, hogy a jó tavaszi mun­ka hogyan segíti elő a III. pártkongresszus, az októberi határozat megvalósulását. Boconád határában lassan megkezdődik a munka. A sze­kerek hordják a trágyát, a homokosabb részen már pró­bálgatják a talajt —• Babus János pártvezetőségi tag négy hold földet már felszántott. A mezőgazdasági gépek, szer­számok kijavítva várják, hogy sor kerüljön rájuk ... S a pártszervezet kommu­nistái is — akiknek háromne­gyed része dolgozó paraszt — elvetették már és ápolják a jó munka magját. Papp János I ** 99 Tilt(skasunk as atomháború ollen' — Ülést tartott a Heves megyéi katholikus papok békebizottságának bővített választmánya — Csütörtökön, február 17-én a megyei tanács kistanácstermé­ben tartották meg a katolikus papok Heves megyei békebi­zottságának bővített választmá­nyi ülését. A nagy számban megjelentek az aktuális nem­zetközi helyzetről tárgyaltak. Megbeszélték a katolikus pa­pok tennivalóit a békeharcban. Beszámolót a német kérdés­ről Rozsáli Menyhért verpeléti plébános, a békebizottság má­sodtitkára mondott. Beszédé­ben hangsúlyozta: „A német kérdés nem új, csak újra je­lentkezik történelmünkben, mely az elmúlt háború óta megoldásra vár, s megoldható. Erre a Szovjetunió javaslatai alkalmasak és minden nép megnyugvására megfelelők.“ A továbbiakban arról beszélt, hogy vannak erők Németor­szágban, melyek újra háborúba akarják taszítani a világot. „Mi vallásos lélekkel tiltakozunk az atomháború ellen, Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen, mert erre késztetnek a tények, az elmúlt világháború tényei, Amit a német hordák Heves megyében is műveltek az el­múlt háború alatt, az szörnyű vádirat ellenük — mondotta — Kivetkőzött vallási mivol­tából, aki ezek után vágyako zik, esztelen ember, ciki ezeket visszavárja. A német fasiszták felrobbantották a csányi, horti, a kerecsendi, a makiári a nagytályai, a novaji, és a tó­Q/^fyxúxyyiryyvánccáánooiciQOQPoQódooocoóooooQócooQobóooQooooQQOQOOOQOoooooco BETŰRE JTVENY. Néhány nappal ezelőtt vizs­gálatot tartottam az Abasár és Vidéke Körzeti FMSZ köz­ponti irodájában. A vizsgálat során kezembe került a vi- sontai II. sz. vegyesbolt leltá­ra is, melyből néhány adatot kellett kivenni a vizsgálathoz. Meglepődve tapasztaltam, hogy a feladatom nem lesz könnyű, mert az áruk nevei helyett az ÁBC összekevert betűi sorakoztak egymásután, titokzatosan és megfejthetet­lenül. Ezek közül kívánok néhányat felsorolni. Pl.: 7 db p. sz. p. 27 L. c. h. d. .46 db m. g. b. n. Hála az emberi lángelmé­nek és rejtvényfejtőknek, si­került mégis a fenti 11 áru neve köz it 1 ötöt megfejteni hat embernek. így pl.: 1. s. f. m. m. s. sz. p. sz. p. 1. c. h. d. K. n. zs. — lisoform — mosószappan — pipereszappan — Lánchíd — Kinizsi Sajnos a többit nem lehetett megfejteni a legmesszebbme­nő találgatás ellenére sem, így azok az örök homály sötét­jébe burkolóztak. Van azon­ban egy javaslatom azokhoz, akik a II. sz. visontai vegyes­boltba vásárolnak. Kérjenek a 7 ü. 1. s f. m. boltvezetőtől 19 csg. p V. t. 1 db P. b.-t 3 db m. s. sz. 1 cs. P. v. t.-t 3 db h. sz. b. b. 1 ü. CS. 1. g.-t 30 db K. rt. zs. 1 db h. sz. b. b.-t 2 db V. sz. h. r. c. p. 1 db m. g. b. n.-t 31 db p. 1. 1 db V. sz. h. r. c. p.-t 79 ü. cs. 1. g és ha azt a boltvezető ad is, kérem, írják meg, melyek azok az áruk, mert míg nem tudom, addig mindig azon tö­röm a fejem, mi lehet az. Majoros Bernáth Hm. A. K F. falusi templomot. Makiáron három estén át orgonaszó mel­lett végezték a templom rob­bantásának előkészítését, hogy ne lehessen hallani a kopácso- lást.“ Rozsáli plébános elmondotta azt is, hogy felszabadulás után milyen emberséges magatar­tást tanúsítottak a szovjet ka­tonák. Eger felszabadulása után a szovjet csapatok pa­rancsnoka, Konyev, a Szovjet­unió marsallja felkereste Cza- pik Gyula egri érseket és a vá­ros szenvedései és veszteségei láttán együttérzését fejezte ki és segítségét, támogatását aján­lotta fel. „Ilyen nemes csele­kedetet nem szabad sohasem elfelejtenünk nekünk, katho- likus papoknak” — mondotta. A nemzetközi beszámoló után dr. Kulhoy István egri plébános Telekesi István — Rákóczi püspöke címmel tartott ismertetést, majd ezt követően Vak Bottyán sírjánál címmel Varga Sándor gyöngyösi plé­bános tartott előadást. Az ülésen megválasztották a békebizottság új elnökét, Ra- kolczay Gábor egri prépost ka­nonok személyében. Anyák békegyűlése Boconádon Kedden este több mint 200 édesanya gyűlt össze a bo­conádi kultúrott- honban, és egysé­gesen követelték: békében akarnak élni, békére akar­ják szülni gyerme­keiket, életre, be­csületre akarják nevelni őket. Azt akarják, hogy mo­solyogjanak a gyer­mekék, boldog, bé­kés legyen az élet. Azt akarják, hogy ne legyenek árvák, ne legyenek köny- nyező özvegyek, hogy az élet, és ne pusztulás uralkod­jon a világon. „Til­takozunk.' — írják az anyák világ- kongresszusát elő­készítő bizottság­hoz küldött távira­tukban. — Az anyák szavaival tiltakozunk a há­ború ellen, tiltako­zunk a német mi- litarizmus feltá­masztása ellen, az élet nevében tilta­kozunk a pusztu­lás, a halál ellen!" Több mint 200 asszony. Meny­nyire különbözők és mégis mennyi­re egyek, öreg és fiatal, tsz-tag, egyénileg dolgozó parasztasszony, pe­dagógus és hiva­talban dolgozó asszony ül egy­más melleit. Egyik berliner-kendős, a másik bekecset hord, a harmadi­kon jól szabott ka­bát. Van köztük olyan, akinék már az unokája is éle­tet adott, itt ülnék azok is, akik még az elsőt nevelik. Egyiknek a gyer­meke még csak az elsőket lépi, a má­siké meglett férfi, katonatiszt, vagy agronámus, a har­madiké anya. Kétszáz anya -r* kétszáz család. Egyik homlokára redöket húzott az élet, a másiké még sima, egyiket több­ször próbára tette az élet, a másikat kevésbé. Kétszáz anya — kétszáz ra­gyogó szempár. S mennyi mindent elárulnak ezek a szemek. Boldog büszke­ség ragyog a sze­mekben, mikor Árvainé elvtársnő, a megyei MNDSZ elnöke a 10 éves szabadságról, a 10 évi eredményekről beszél. ,.A mi ered­ményeink, a mi munkánk gyümöl­csei ezek“ — mond­ják a szemek. A gyűlölet lángja lobban fel, ami­kor a fasizmus által elpusztított gyermekekről szól a beszámoló, sok anyának kicsordul a könnye, mikor az Auschwitzban elpusztított kis ál­dozatok félretapo­sott szandáljait, lyukas hócipőit hívják tanulságul az embertelen pusztítókkal szem­ben. Az ő gyer­mekük jut eszük­be, a szöszke cop- fos kislánykák, a barnaszemű fiúcs­kák, az első szava­kat próbálgató apróságok. Senki nem szenved úgy az életért, mint ők, senkinek nem fáj úgy a pusztulás, mint annak, aki az életet hordozza, ápolja. Az erő, a biza­lom fénye árad a tekintetekből, mi­kor a Szovjetunió és a népek béke- harcáról folyik a szó. „Nem enged­jük ... bízunk a béke erőinek fölé­nyében ... Van erős hazánk, van jövőnk, erősek va-> gyünk.., Helyt­állunk a béke mel­lett a munkában, a családban, a ha* za, a nép, a béke iránti szeretetre neveljük gyerme­keinket... Erősek vagyunk, meri anyák vagyunk, erősék vagyunk, mert békét alka­runk. Eddig is bebi­zonyítottuk béke- akaratunkat, ezer- ötszázan írtuk áld a községben a til- tákozó-ívet, aláírta valamennyi édes­anya" — mondják a szemek. Vala­mennyiük gondo­latát önti szavak­ba Somodi Gyulá- né. „Együtt dobog a szívünk, a békével éppúgy, mint gyermekünk­kel.“ Kerék Kál­mánná mindany- nyiuk nevében be­szél. „Nincs olyan köztünk, aki ne békét akarna. Mindannyian érez­tük az elmúlt há­ború borzalmait. Tiltakozunk a há­ború ellen." Idős, vékony asszony ált fel talán most be­szél először ilyen tömeg előtt. Ká­rom unokája ma­radt árván a má­sodik világháború után. Maga és unokái nevében követeli a békét. S a békéről be­szélnek az apró út­törők, a népfront­bizottság elnökét az anyák. S a békegyűlés után a boconádi anyákban megerő­södött a bizalomr az elhatározás: ha. az anyák összefog­nák a világon, nem lesz háború! Mindennapi tet­tükkel azért fára­doznak, hogy bé­kében nevelhessék gyermekeiket, ösz- szefognak — és a gyermekek béké­ben nőnek fel Népi ül nökeink a társadalmi tulajdon védelméért A NÉPKÖZTÁRSASÁG ne­vében kihirdetem a bíróság ítéletét — hangzanak a súlyos szavak egy-egy bírósági tár­gyalás befejezésével. Az elítélt ilyenkor érzi leginkább bűne súlyosságát, melyet a társada lom ellen elkövetett, de érzi az ítéletből azt is, hogy népi bíró­ságunk nevelő célzattal szabta ki rá a jogos büntetést. Minden ítélet, melyet népi bíróságunk kiszab, nevelő cél­zatú a bűnössel szemben, s fel­hívja a társadalom figyelmét arra is, milyen büntetést von maga után a jogsértés, a tár­sadalom elleni bűntett. Bíró­ságaink — nem úgy, mint a múltban — jogosan bün­tetnek. A mi bíróságunk népi bíróság. Népi, melyet misem bizonyít jobban, mint alkotmányunk 37. paragra­fusa, mely kimondja: „a bí­róságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított ta­nácsokban ítélkeznek". Joggal mondhatjuk tehát, hogy az íté­leteket a nép nevében mondják ki a bűnözők felett. Nem mindig volt ez így ... Horthyék Magyarországán a bíróság feladata az volt, hogy elvegye a munkások, parasztok kedvét a sorsuk megváltozta­tásáért indított harctól. Kímé­letlenek voltak a bérükért, megélhetésükért harcolókkal szemben. Abban az időben az az elv vezette a bírókat, „az ember a mérnöknél ikezdődik“. Ezt az elgondolást tükrözte törvényük is. mely kimondta; a munkabér nagysága és il múltra történt kifizetés tekin­tetében a bírónak mindig a gaz­da eskü alatti vallomását kell elfogadni“. így például a bizo­nyítékok tömkelegét hozhatta fel a mezőgazdasági dolgozó, mégis a gazda — a földesúr — hamis esküje volt a döntő. De ennél még szégyenteljesebb az akkori bíróságra jellemző, a királyi kúria 1942-ben tett megállapítása: „az a 400 holdas gazda, aki egy napszámost 18 éves korától 30 éves koráig dolgoztat, annak munkabérét az élvezett lakás, ellátás és ru- házás költségeivel, valamint a borravaló pénzzel teljesen ki­egyenlítette’’. LEHETETT VOLNA-E más véleményük azoknak, akik ak­kor ítélkeztek? Hisz a bírósá gokban esküdtként csak azok dolgozhattak, akiknek nagy va­gyonuk volt, s az után adót fizettek. Horthy később az es­küdtszéknek ezt à rendszerét is túl „demokratikusnak“ ta­lálta, s helyébe az egyes bírás­kodást vezette be. A forma nem számított, csak a céljukat meg tudják valósítani, melyet 1925-ben Töreky, Horthy vész- bírája így jellemzett: „A törvé­nyeket akként 'kell alkalmazni, hogy a vezetésre jogosult réte­gek védve legyenefk a feltörek­vő osztályokkal szemben.“ MA MÁR A BIRÖSÄG nem állam az államban, hanem a nép államának, a törvényes- bégnek, az állampolgárok jo­gainak az őre. A mi bíróságaink a pereket nem egyszerű ügyeknek tekin­tik, melyeket el kell intézni, hanem az okmányok mögött meglátják az embert. A hiva­tásos bírák mellett működő népi ülnökök különösen e te­kintetben dolgoznak eredmé­nyesen. Aktívan résztvesznek a tárgyalásokon, s hatékonyan közreműködnek a helyes, igaz­ságos ítéletek meghozatalában. Azokat úgy szabják ki, hogy a bűnös nevelését, megjavítását szolgálja, s alkalmas legyen ar­ra, hogy másokat is vissza­tartson a bűnözéstől. Bíróságainknak igen nagy feladatuk van a társadalmi tu­lajdon, vagyon védelmé­ben. A társadalmi tulajdon gazdasági rendünk olyan alap­ja, melynek csorbíthatatlansá- gától függ az életszínvonal ál­landó emelése. Éppen ezért a szocialista állam bírósága fi­gyelmének központjában a tár­sadalmi tulajdon védelme és megszilárdítása áll. „Ha a kapitalisták szentnek és sérthetetlennek nyilvánítot­ták a magántulajdont, s ezzel annakidején elérték a kapita­lista rendszer megszilárdítását, akkor nekünk Ikommunisták­nak: annál inkább szentnek és sérthetetlennek kell nyilvání­tanunk a társadalmi tulajdont, hogy ezzel a aazdaság úi. szo­cialista formáit megszilárdít­suk. Megtűrni a társadalmi tu­lajdon lopását és fosztogatását, ügyet nem vetni e felháborító ellenforradalmi jelenségre, any- nyit jelent, mint aláásni a szov­jet rendszert“ — mondotta Sztálin. Éppen ezért bíróságaink, né­pi ülnökeink ne legyenek elné­zőek a társadalmi tulajdon fosztogatóival szemben. Ne csak a „nagy ügyekben“ hozzanak szigorú ítéletet, hanem erős kézzel nyúljanak a kis ügyek­hez is. A kisebb összegű kár is nagymérvűvé válhat, hisz 50 forintonként egy országot is el lehet lopni. Nincs tehát kis és nagy ügy, csak bűn van, me­lyet minden esetben szigo­rúan kell büntetni. Népi ülnö­keink segítsék az olyan ítéletek meghozatalát, melyekből ki­tűnik, hogy a bíróság követ­kezetesen és erélyesen küzd a társadalmi vagyon megkáro­sítóival szemben. ÜLNÖKEINK AZONBAN necsak a bírósági tanácsokban foglalkozzanak az emberekkel. Azontúl is sokat -ehetnek a társadalmi tulajdon védelmé­ért, a bűnözések számának csökkentéséért. Választóik előtt falujukban, üzemükben mond­ják el az egyes eseteket, ügye­ket, ismertessék a működésük alatt hozott ítéleteket, hogy ez­által is segítsenek kialakítani a munkások és parasztok kö­zött olyan erkölcsi légkört, amely kizárja a tolvajlás lehe­tőségét. Hozzák létre a társa­dalmi tulajdon fosztogatói kö­rül az általános erkölcsi bojkot­tot és gyűlölet légkörét. Nem könnyű, de szép feladat bíró­nak, ülnöknek lenni, igazságot tenni. Ezt tartsák szem előtt ülnökeink a jövőben is. Hozza­nak olyan igazságos, szigorú ítéletet, mely hozzájárul ah­hoz, hogy kevesebb lesz a bű­nöző, s biztonságosabb a tár­sadalmi tulajdon védelme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom