Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-17 / 14. szám

6 NÉPÚJSÁG 1955 február 17. csütörtök. ISÜLPQLtTlK A À háború és a béke kérdése.. Február 3-től 9-ig a világ köz­véleménye Moszkva felé for­dult. Ezekben a napokban tar­totta ülésszakát a Kreml­ben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. A tárgysorozatban te­kintélyes helyet foglalt el a szovjet kormány által folytatott külpolitika megvitatása. Ért­hető, hogy már ez a tény is ha­talmas érdeklődést keltett az egész földkerekségen. A világ- politika kérdése ma: a háború és a béke kérdése. A józan em­berek százmilliói világosan lát­ják, hogy a béketábor erejétől függ a világbéke fenntartása, a nemzetközi feszültség enyhí­tése. Ezért tekintettek rendkí­vüli figyelemmel arra, miről tanácskoznak a béketábor bás­tyájának, a szovjet-országnak legjobbjai. A józan emberek körében mindenütt nagy visszatetszést keltettek azok az — enyhén Szólva — hangoskodó beszédek, melyek az előző hónapok során hangzottak el egyes nyugati Politikusok és hadvezérek szá­jából. E szónoklatok az „erő- politikára“ és atomfegyverrel való fenyegetőzésre épültek, s mint Molotov elvtárs megálla­pította, azt célozták, hogy „az erő helyzetén“ alakuló politika segítségével, vagyis a nyomás és a durva fenyegetőzések se­gítségével igyekezzenek zavar­ba hozni valakit. A fenyegető­zéseket természetesen a béke­tábor országainak címére küld­ték Molotov elvtárs méltó vá­laszt adott ezeknek a hangos- kodóknak. A Szovjetunió kül­ügyminisztere nagyjelentőségű beszámolójában, a világhely­zetet mély részletességgel elem­ző beszédében méltóképpen megfelelt azoknak, akik a tő­késtábor „erőfölényéről“ sza­valnak. A tények alapján tette fel a kérdést: „Vajon lehet-e tagadni, hogy a háború előtti időkhöz képest komolyan meg­gyengültek a kapitalizmus, a tőkésnrszágok állásai? Nem, nem lehet. Hasonlóképpen vi­lágos az is. hogy ezek a válto­zások a szocializmus javára mentek végbe.“ A háború nagydobosai sze­retnék mindezt figyelmen kí­vül hagyni, s demagóg mód­szerekkel próbálnak gáncsot vetni mindenfajta békés kez­deményezésnek. Erre hívta fel a figyelmet Molotov elvtárs, amikor félreérthetetlenül le­szögezte: „... a mostani körül­mények között a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló lépések a legagresszívabb kö­rök mindenféle ellenállásába ütköznek. E köröknek nem a feszültség csökkentése az érde­kük, hanem annak növekedése. Ez azt jelenti, hogy a nemzet­közi feszültség csökkentését csak a legagresszívabb erők elleni harccal lehet elérni, kö­vetkezésképpen ennek a harc­nak nem hogy nem szabad gyengülnie, hanem azt még na­gyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még következete­sebben kell folytatni“. Az agrcsszorral szembeni határozott fellépésnek ma sok­kal szélesebb bázisa van, mint bármikor eddig. Hiszen a har­cias szónoklatok szerzői fellépé­sükkel nem híveik, hanem el­lenségeik számát növelik. Mo­lotov elvtárs a béke erőinek nagyságát jellemezve rámuta­tott: „A Szovjetunió külpoliti­kájának békeszerető irányzata mind hatalmasabb támogatásra talál a demokratikus tábor s valamennyi ország lakosságá­nak demokratikus rétegei kö­zött“. A háborús próbálkozások el­leni fellépés feladata természe­tesen a béketábor országaira hárul. Ezt világosan tisztázta a múlt esztendő végén tartott moszkvai értekezlet. A párizsi egyezmények a béketábor or­szágai ellen irányulnak és új helyzetet teremtenek Európá­ban. A béketábor országainak biztonságuk további megszilár­dítása és az európai béke biz­tosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell majd ten­niük — mondotta Molotov elv­társ. Az országok közötti kapcso­latokat nem az „erőpolitikára“, hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdeké­ben elsősorban normális keres­kedelmi kapcsolatokat kell ki­fejleszteni kölcsönösen előnyös feltételek alapján. Itt arra van szükség, hogy ne fenyegessenek más országokat. Rendre kell utasítani azokat az esztelene­ket, akik atombombával hado­násznak. Ez megnyugvást vin­ne a népek körébe. A Szovjet­unió a maga részéről arra tö­rekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatok erősödjenek, s baráti kapcsola­tokká fejlődjenek. A Szovjet­uniónak nincsenek vitás kérdé­sei az Egyesült Államokkal. A szovjet emberek baráti ér­zelmeket táplálnak az ameri­kai nép iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar vala­mit a Szovjetuniótól, akkor biztos lehet abban, hogy zsaro­lással és fenyegetőzéssel sem­mit sem ér cl. Hruscsov elv­társ, az amerikai újságírók előtt mindezt összegezve hatá­rozottan kijelentette: „Bízom abban, hogy akadnak erők, meg lesz józan ész ahhoz, hogy kivívják országaink kapcsola­tainak megjavulását“. Mint ismeretes a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kor­mányának vezetőivel a Szov­jetunióban tartózkodó ameri­kai újságírók hosszabb beszél­getéseket folytattak, s ezekből a beszélgetésekből szintén a szovjet-kormány békepolitiká­ja csendül ki. Zsukov, a Szov­jetunió marcalija a beszélgetés során rámutatott arra, hogy a Szovjetunió körüli amerikai tá­maszpontok elhelyezése nem az Egyesült Államok védelmi szándékairól, hanem támadó szándékairól tanúskodik. Hoz­zátette: „Hogyan lehet szó vé­delemről, ha a támaszpontok annyira távol fekszenek a vé­delem tárgyától, azaz az Egye­sült Államoktól? Az ilyen ka­tonai támaszpontok létesítésé­nek célja a támadás, nem pe­dig a védelem.“ A hétfői lapokban Bulga- nyinnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének beszélge­tése jelent meg, melyet szintén az amerikai újságírókkal foly­tatott. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a Szovjetunió résztvenne-e a nyugati hatal­makkal kötendő olyan egyez­ményben, mely korlátozná a kísérleti atomrobbantások szá­mát, Bulganyin erre így vála­szolt: „Ebben a kérdésben ra­dikálisabb úton, olyan úton kell haladni, melyet a szovjet kormány javasol. A szovjet kormány az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyver teljes eltiltását, e fegyverfajták gyártásának megszüntetését, valamint a már előállított ilyen fegyvereknek az ál­lamok fegyverzetéből való kivonását javasolja. Bul- ganvin elvtárs az amerikai új­ságírók kérdéseire válaszolva ismételten és világosan leszö­gezte: „Teljesen őszinték a Szovjetunió képviselőinek azok a kijelentései, hogy jó, normális viszonyt akarnak teremteni az Egyesült Államok kormányá­val. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ülésén elhangzott be­számolók, valamint a szovjet kormány vezető személyiségei­nek beszélgetései az amerikai újságírókkal világosan tisztáz­ták a Szovjetunió béketörek­véseit: a kapitalista hatalmak­kal való békés együttélés kül­politikáját. E beszámolók és be­szélgetések figyelmeztetésül szolgálnak az agresszoroknak. s ugyanakkor a biztonság tu­datával töltik el a békére vágyó, a békéért küzdő száz­milliós tömegeket. NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökén és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felöl,"a kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere t. Postafiók: 23. Felelőn: 284. 246 és 123. Szikra Lapnyomda BndaaesL VIII.. RSkk Szilárd-utca 6 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihál» HOZZÁSZÓLÁS A „NÉPÚJSÁG SPORTAKADÉMIÁJÁHOZ" A SPORTKÖRI VEZETŐSÉGEK FELADATAIRÓL Sok szó esett már a sportolók­ról, edzőkről, játékvezetőkről. Időszerű pár szót szólni a sport­köri vezetőségekről is. amelyek­nek jó vagy rossz munkáján sokszor múlik legalább annyi, mint a versenyzők, edzők, játék­vezetők tevékenységén. A sportköri vezetőség feladata: a sportkör sokrétű életének ve­zetése. Talán furcsán hangzik ennek az önmagától érthető ténynek a lerögzítése, mégis számtalanszor kell ezt hangsú­lyozni. A gyakorlati életben ugyanis igen kevés sportköri ve­zetőség tölti be ezt a szerepét. Legtöbb sportköri vezetőség előtt a sportnaptár, költségvetés készí­tése, tervfegyelem, a szakosztá­lyok munkájának irányítása és ellenőrzése, a sportolók és közön­ség nevelése és a sportpropagan­da szinte ismeretlen fogalmak. Legtöbb sportköri vezetőség te­vékenysége arra korlátozódik, hogy Összetákol egy labdarúgó- csapatot, erre áldozza a sportkör anyagi bázisának legnagyobb ré­szét és egy-k.ét, önmagától mű­ködő szakosztálynak megadia a létminimumot. Időnként elké­szít, eev enyhén szólva, kétes ér­tékű adatokat tartalmazó sta­tisztikai kimutatást, s mint aki jól végezte dolgát, másra nincsen gondja. Legtöbbször ezekben a sportkörökben a tehetséges hely­beli labdarúgóknak nincs fejlő­dési lehetőségük, miután nincse­nek kellőképpen foglalkoztatva. — s az idegenből vásárolt lab­darúgók nem a mérkőzéseknek, hanem az éjszakának a „hősei”, egyes edzők csupán „átszállót“ váltanak a sportkörbe való belé­péskor, s az utánpótlással mit sem törődnek, egyes életképes szakosztályok lassan tönkre mennek, miután a költségvetés­ben részükre biztosított anyagia­kat nem kapják meg, — az éj­szaka „hősei - igényesek, s mind­ezt valamiből fedezni kell. Egyes pályákat betiltanak a közönség „túlbuzgó” viselkedése miatt, legtöbb sportágban nincs megfe­lelő utánpótlási Minderről ki te­het? A versenyzőt, ha szabály­talankodik. kiállítják, a Iátékve- zetőt, ha gyengébben működik, pihentetik, vagy legközelebb ke­vésbé jelentős mérkőzés vezeté­sére jelölik ki. az edzőt, ha rosszul működik, leváltják. De a sportköri vezetőség — sajnos még ha rosszul működik is — többnyire szent és sérthetetlen. Mindenütt keresik a bajokat, csak a vezetésben nem. Amie a versenyzők, edzők és játékveze­tők állandóan szem előtt vanak. addig a sportköri vezetés — több­nyire egyszemélyi vezetés — a ★ ★ kulisszák mögött történik. Sok helyen pedig a sportköri vezető­ség a „mindenes“' elnökből áil, aki saját maga végzi a pálya- meszeléstől kezdve az elnöki megnyitó beszéd elmondásáig a sportköri élet változatos tenni­valóit. Amint államunk intézmé­nyei előre elkészített költségve­tés és munkaterv alapján dolgoz­nak és szigorú tervfegyelem ér­vényesül életükben, éppúgy sportköreinknek előre elkészített költségvetés és sportnaptár alap­ján kell működniük, s életükben érvényesülnie" keli a sportfejiesz- tési tervek maradéktalan végre­hajtásának. A sportköri vezetőség elsőren­dű feladata megállapítani, milyen sportágakban rendelkezik a sport­kör megfelelő szakemberekkel és sportlétesítményekkel. Ez a döntő, nem pedig a meglévő Já­tékos-állomány! Ifjúság mindenütt szép számmal van. Ha sportléte­sítmény és Jő edző van, az ifjú­ság szívesen megy sportolni. Ez­után fel kell mérni a sportkör anyagi lehetőségeit. Ehhez mérten keil megállapítani az egyes sport­ágakra eső költségvetési tétele­ket. A költségvetés felosztásánál figyelembe kell venni, milyen já­tékerőt képviselnek és milyen múltra tekintenek vissza az egyes szakosztályok, továbbá mi­★ lyen jövő áll előttük. A költség- vetés felosztásánál szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy, ha mőd nyílik sportlétesítmény építésére, azt még áldozatok árán is meg kell tenni. Ezután el­készítendő az évi sportnaptár, amelyet már a költségvetésben biztosított anyagiakkal támaszta­nak alá. Sportnaptárt a költség- veréstől függetlenül elkészíteni nem lehet. Bár elvben a költség- vetés a sportnaptár függvénye kell legyen, gyakorlatban mégis inkább a sportnaptár a költség- vetés függvénye, s az ésszerű­ség a kettő összehangolását kí­vánja meg. Az így elkészített sportnaptár alapján indul meg a szakosztályok élete. Ennek elvi irányítása és ellenőrzése — az egyes szakosztályok edzéseinek megszemlélése, — edzők, szak­osztályvezetők beszámoltatása ré­vén — a sportköri vezetőség fo­lyamatos feladata. Nagyobb sportkörökben ésszerű egy edző- tanács felállítása, mely mint szak. tanácsadó szerv, segítségére le­het a vezetőségnek. A vezetőség­nek kötelessége: éberen őrköd­ni afelett is, hogy az anyagiak szétosztása az egyes szakosztá­lyok között a tervek szerint tör­ténjen és semmilyen nemű ga­rázdálkodásra ne legyen lehető­ség. Folyamatos feladata a sportköri vezetőségnek — sportköri tag­gyűléseken, edzőkön és szakosz­tályvezetőkön keresztül — a sportolók és közönség nevelése, megfelelő sportpropagandával — sajtó, sporthfradó, plakátok — a sport népszerűsítése. Végül is, de nem utolsósorban az MHK testnevelési rendszer feladatai­nak teljesítése. Az utánpótlás biztosítása, a sport és munka területén egy­aránt helytálló szocialista tíDusú sportemberek nevelése, csak a fentiek szerint, jó sportköri ve­zetéssel történhet. Ruttkay Vilmos Eger SPORT ÉS MUNKAFEGYELEM Felelősség a magyar sport jő- vőjéértl — ez a gondolat jelle­mezte az országos sportértekez­letet. Ez a gondolat kell, hogy irányt szabjon megyénk vala­mennyi sportkörének munkájá­ban, s azok sportköri vezetői­ben is. Amint a magyar testne­velési és sportmunka az MDP Központi Vezetőségének határo­zata szellemében látott hozzá a legközelebbi feladatok megoldá­sához, ugyanúgy kell megyénk valamennyi sportkörében is a burzsoá sporterkölcs még min­dig meglévő maradványait kiöl­ni. Kiirtva azokat a megnyilvá­nulásokat. amelyek igen káro­sak szocialista sportunk fejlődé­sében. A sportköri vezetőkre vár az a feladat, hogy olyan légkört teremtsenek meg, mely a klub­szeretettől, sport- és munkafe­gyelemtől átitatott. A sportköri vezetők és nevelők feladata az is, hogy a sportolót elért ered­ményeinek. szorgalmának és fegyelmezettségének megfelelő megbecsülésben részesítsék, s ez az elismerés ne a megbecsü­lésen túlmenő, s ne „sztárokat” nevelő legyen. Ezek nehéz feladatok, de Igen magasztosak a helyes sportköri élet és légkör kialakításában. Meg kell értetni minden aktív sportolóval, hogy eredményeit mindig sporttársai segítségével éri el. s ha azok további segít­ségétől elszakad — eredményei nem lesznek maradandók. Csak a közös munka, a kölcsönös mag- becsülés, egymás tiszteletbentar- tása hozhat átlagon felüli telje­sítményeket. A sportoló szeresse igazán egyesülete színeit. Ne egyéni ér­dekek vezessék eredményeinek elérésére, hanem a sportkör iránti szeretet és ragaszkodás, s akkor a sportkör, a sportegyc­★ A női hátúszók eredményül nem kielégftőek. A legjobb hátúszó, M. Nagy Eva 1954-ben nem ver­senyzett és az átlagok összeha­sonlításánál ez észre is vehető. Bácskái tehetséges versenyző, 1.27.3 mp Bácskái Jolán 1.30.9 mp. Csuhány Mária 1.34.9 mp. Huszthy Ilona l 36-2 mp. Kiss Judit 1.38.4 mp. Bóta Éva 1 41.8 mp. Stecz Judit 1.44.6 mp. Marselek Ildikó 1.48.2 mp. Krupa Magda ötös átlag: 1954: 1.33,5 mp. sülét valamennyi tagja igaz sporttársaként fogja szeretni és megbecsülni öt. Ha a sport­körön belül kiépül az önzetlen és őszinte, egymás iránti megbe­csülés, az egyesület Iránti szere­tet. akkor mint egy család él a sportkör valamennyi tagja. Az liven sportegvesületből. sport­körből nem egykönnyen enged­nek a csábításoknak a sportkör tagjai, s nem fogják változtatni egyesületeiket. Hogy ez Így le­gyen, ki kell alakítani az olyan légkört, mely hiányérzetet kelt a sportolóban, ha távol marad attól. Ez a hiányérzet kell le­gyen az összefogó erő. Ez bizo­nyos határon túl már kiubsovi- nizmusnak lenne nevezhető, ha a nevelés folyamán e csúnya csökevényre nem világítunk rá megfelelőén, s nem óvjuk meg neveltjeinket ettől. Ezek a feladatok mind a sport­köri vezetőkre és nevelőkre vár­nak. s akik ilyen irányban fej­tik ki nevelő tevékenységüket — áldozatos és kitartó munkát vállaltak — munkájukat bizto­san siker és eredmény koronáz­za. Hogy munkájukat sikeresen végrehajtsák a sportfegyelmet kell megszilárdítaniuk. A dolgozó, vagy diák spor­tolónak. amikor a sportkörbe lép. tudomásul kell vennie, hogy éppen olyan kötelezettséget vál­lal a sportkörrel szemben, a sportfegyélemben, mint a mun­kafegyelem, vagy éppen az is­kolai fegyelemben. A belépő fel­áldozza magát a sportszórako­zásnak. mely áldozatkész válla­lása másokat szórakoztat, s őt ez a szórakozás — lehet az bár­mely sportág — testileg, szelle­mileg felüdlti, megerősíti, sőt ezen túlmenően elért jó eredményei után — a megérdemelt megbe­csülésben részesülhet, s a sport­ig azonban a jövőben nagyobb szor­galmat kell tanúsítania, ha jobb eredményt szeretne elérni. Kiss J„ mint hátúszó Is megállja a helyét. A fiatalok közül Bóta és Stecz J. a legtehetségesebb. Egri Haladás Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya 1953: 1.29,2 mp. Megyei Tássd.-.lmi Úszó- szövetség. törvényeknek megfelelően elért eredményei után minősíthető. A sportkörbe, illetve sportegve- sületbe való lépésével logot szerez arra, hogy a sportkör taggyűlésein részt vehet szava­zati joggal, választási ioaa van és megválasztható a sportegyesüle­ten belül bármilyen tisztség vi­selésére. Jogot szerez arra, hogy az egyesület sportlétesítményeit, sportszereit és sportfelszerelé­seit díjmentesen használhatja. Viselheti az egyesület jelvényét és sportegyenruháját, s azokban sportegyesülete nevében részt vehet sportversenyeken, szpar- tákiádokon és sportünnepsége­ken. Részt vehet továbbá az egyesület által rendezett tanfo­lyamokon és szemináriumokon, s ezzel logot és lehetőséget élvez továbbképzésre. Népköztársaságunk minden állampolgárának ezek a jogai biztosítva vannak, hogy munka­helyétől függetlenül, bármely sportegvesület tagja lehet. Aki tehát ezzel a joggal élni kíván, megvan rá minden lehetősége. De aki jogot élvez, kötelességet is kell vállalni, s nincs szebb fel­adat, mint a kötelezettségvál.a lást teljesíteni. (Folytatása következik) Horváth Gyula Egercsehi Bányász SK. PÉNTEK Kossuth-rádió: 8.30: A rádió népi zenekara játszik. 9.00: Tö­megdalok. 9.20: Ifjúsági rádió­játék. 10.30: óvodások műsora. 11.00: Nők negvedóráia. 11.30: Mai operákból. 12.15: Suki An­tal és zenekara látszik. 13.00: Tánczene. 14.25: Úttörő híradó. 14.50: Csokonai versek. 15.10; Képeslap Helsinkiből. 15.40: Rész­letek a Boci-boci tarka c. ope­rettből. 16.20: Fiatalok sporthír­adója. 17.10: Előadás. 17.30: Szív küldi, 18.30: Angol népda­lok. 19.00: Külpolitikai kérdések­re válaszolunk. 19.15: Jó mun­káért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: A Rádió szimfó- nikus zenekara látszik. 21.30: Sporthíradó. 22.10: Tíz perc kül­politika. 22.20: Tánczene. 22.44: Csokonai: A reményhez. 23.00: A román rádió esztrádzenekara látszik. 23.33; Lassan leszáll az éj., összeállítás. 0.10; Régi ma­gvar muzsika. Petcfi-rádió; 14.00: Bemutatiuk külföldről érkezett operaf elvéte­leinket. 14.50: A textilszakszerve- zet központi együttesének mű­sora. 16.00: A rádió népi zene­kara látszik. 16.40: Zenekari hangverseny. 17.30: Szabó Pál regényének ismertetése. 18.00: Kamarazene. 18.30; Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.25: Előadás az 1955. évi üze­mi kollektív szerződésről. 19.40: Csillag. Rádiódráma. 20.40: Könv- nvfl zene 21.30; Bach műveiből. 22.10: VIgoperarészletek. SZOMBAT Kossuth-rádió: 8.30: Fúvósze­ne. 9.20; Úttörő híradó. 10.10: Zenekari hangverseny. 11.00: Bökay Csaba hegedül. 11.30: Lá­togatás a meteorológiai intézet­ben. 11.40: Gyermekkarok éne­kelnek. 12.15: Könnvü zene. 13.00: Versek. 13.20: A fővárosi népi zenekar látszik. 13.40: Magvar fúvósegvüttesek műsorából. 14.25: Ui Zenei Újság, 15.20: Előadás. 15.40: Szív küldi. 16.10: Szövet­kezeti híradó. 17.10: Magvar nép­dalok. 17.40: Válaszolunk hall­gatóinknak. 18.00: Tánczene 18.30: Az épülő kommunizmus nagv országában. 19.00; Közkí­vánatra. . . 20.00; Esti híradó. 20.20: Jót nevettünk. 22.20: Tánc Sport-nagyaktíva értekezlet Megyénk sportéletében nagy* jelentőségű esemény lesz a va­sárnap tartandó sport naqyaktíva értekezlet. A megyei TSB két száz meghívót küldött szét a me­gye legjobb társadalmi aktívái­nak. edzőinek, sportvezetőinek, sportolóinak, így elmondható, hogy sportéletünk méltó módon lesz képviselve a mealelentekkel. A sportaktíva értekezlet Jelentő­ségére való tekintettel, s hoay azon részt tudjanak venni a nagyszámban meghívottak, va­sárnap nem lesznek rendezvé­nyek megyénkben! A sportaktíva értekezlet napi­rendié igen tartalmasnak ígér­kezik, méltó ez a napirend az értekezlet jelentőségéhez. Megnyitó beszéd d. e. fél 11- kor: Kólmánchey Zoltán főisko­lai testnevelési tanszékvezető. Meqyei TSB beszámolója: Mik­lós István MTSB elnök. 13 —15 óra: Ebédszünet. 15 óra: Hozzászólások. 17 óra: Válaszadás, Jutalmak átadása, majd. kultúrműsor. Este 7 órakor pediq Ismerke­dési estet rendez az MTSB a meqbívottak és hozzátartozóik részére. Úgy a sportaktíva érte­kezlet, m'f’t az ismerkedési es tély az SZMT Székház Rákosi-ter- mében lesz megrendezve. éjfélig. 0.10: Csárdások és nép­dalok. Petőfi-rádió: 14.00: Részletek Lehár és Oscar Strauss müveiből. 15.20; Borodin: Igor herceg. Ooe- raismertetés. 16.20: Előadás. 16.40: Tánczene. 17.05: Odvsseus II. 18.00: Nyekraszov poémája. 18.30: Szív küldi. 19.00: Külpoli­tikai kalauz. 19.45: A kritikus a mikrofon előtt. 20.05: Romanti­kus szerzők kórusművei. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Részietek Er­kel Hunyadi László és Bánk bán c. operáiból. 21.20: Magyar népi muzsika. 22.00: Zenekari hang­verseny. VASÁRNAP Kossuth-rádió: 4.30: Reggeli zene. 8.10: Egy falu — egv nó*a. 9.00: Zenés feltörő. 10.00: Va­sárnapi levél. 10.10: Kíváncsiak Klubia. 11.00: Vidám vasárnap délelőtt. 12.15: Jó ebédhez szó! a nóta. 13.00: Jó munkáért szép muzsikát. 13.30: Hangos Naptár. 14.15; A Rádió s^ímfónikus zene­kara iátszik. 15..30: Egv hét a külpolitikában. 15.45: Szív küldi. 16.15* Szabadság. szerelem. A rádió irodalmi folyóirata. 17.15; Kellemes szórakozást. 17.40; Kincses Kalendárium. 18.40: Tánczene. 19.30; Az épülő kom­munizmus narv országában. 20 00: Esti híradó. 20.20: Színes népi muzsika. 21.30: A vasárnap sportia. 22.10- Klasszikus operet­tek. 23.00: Közvetítés a Bartók- teremből. 0.10: Csárdások. Petőfi-rádió: 8.00: A néphad­sereg művészegyüttesének népi zenekara iátszik. 8.30* Evangéli­kus vallásos félóra. 9.00: Német népzene. 9.30: Miska bácsi le. mezesládáia. 10.10: Szív küldi 11.00* Népek dalai és táncai. 11.50* Balettismertetés. 12.30: Köl­tészetünk a felszabadulás ufón. 13.10: Művészlemezek. 14.00: Részletek Jacobi Leánvvásár c. operettléből. 15.00* Képek Kína ősi kultúráiéból. 15.20: Jai de szépen muzsikálnak.. 16.00: összeállítás Shakespeare megze­nésített művelőt. 17.00: A kis- kondás. Mesejáték. 17.50* Könv- nvű szimfonikus zene. 19.10: kertész Mqtrda sza'irái. 19.30; Népzene. 20.35- Túr.czene. 21.30: Füvószene. 22.00: Zenekari hang­verseny. \ megye legjobb úszóinak 1954. évi eredményei VI. Hátúszók. A vegyesváltó 1954. évi középiskolai bajnokcsapata. Tagjai: Csuhány, Kiss, Rüll, Huszty A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL FEBRUÁR 18—20-1G

Next

/
Oldalképek
Tartalom