Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-17 / 14. szám
Í955 február 17. csütörtök. n'épujsXg 3 Jó módszerek segítik a rózsái IX-es akna termelését A MÁTRAVIDÉKI Szénbányászati Tröszt üzemei közül mostanában mindig a rózsái IX-es akna jó munkáját illeti a legtöbb elismerés, a legtöbb dicséret. Az elmúlt év folyamán számtalan nehézséggel és lemaradással küzdöttek a rózsái bányászok. Most nap, mint nap aratják a sikereket. Az üzem 109—110 százalékos tervteljesítéséről a Szabad Nép és lapunk is sokszor emlékezik meg dicsérettel. Személyes látogatás és tapasztalatok alapján győződtünk meg arról, mi a sikerek titka és hogyan jutottak el a rózsaiak szép eredményeikhez. Nemrég zajlott le Budapesten a szénbányászat legjobb dolgozóinak tanácskozása, ahol Rákosi és Czottner elvtársak útmutatásai alapján megszabták bányaüzemeink legfőbb feladataikat. A rózsaiak megfogadták ezeket a hasznos útmutatásokat. Az üzem műszaki és politikai vezetői a tanácskozás tapasztalatait felhasználva, sokat javítottak irányító munkájukon, jobban a talpukra álltak. Azóta egyre több és több csille értékes szén gördül a kötélpályán a Mátra vidéki Erőmű kazánjai felé. REND A LELKE mindennek! Ezzel a jelszóval láttak hozzá a munkához. A szállítóvágatokat kitisztították, rendbehozták a gépeket, összeszedték az elszórt, pusztulásra ítélt alkatrészeket, bányafákat. Tudták jól, hogy a rend megszünteti a pazarlást. „Most már akár a túróscsuszát is meg lehet enni a földről, olyan tiszta minden“ — mondják tréfálkozva a bányászok. Később meggyőződtünk róla, hogy valóban rend van mindenütt. Vegyük sorra, melyek azok a tényezők, amelyek a rendteremtés után serkentőleg hatottak az üzem termelésére. A X-es front dolgozóit látogattuk meg. A munka éppen szünetelt, mert leégett a szállítószalag motorja, azt javították. Volt hát idő beszélgetni Sándor József frontaknásszal és a front derék bányászaival. Beszélgetés közben sok szó esett a régi és jól bevált hasznos módszerekről, mozgalmakról. — Itt van például a háromhetes mozgalom — magyarázza a lapát nyelére támaszkodó Kiss József. Ügy tudjuk, hogy februárban és márciusban 10 ezer forintot osztanak szét azokon a frontokon, melyek három hét alatt teljesítik a havi tervet. Igyekszünk ám mi is, mert eddig úgy látszik, hogy nekünk is jut belőle valami. — Es vajon, ki mennyit kap? — Nálunk mindenki egyformán részesül, mert a bérrendezés óta kollektív bérezés van. SOKAT LEHETNE beszélni a kollektív bérezés előnyeiről. E helyett --széljenek röviden maguk a tények. A front három harmadának teljesítményét együtt számolják el és minden dolgozóját egyformán fizetik. Azóta nőtt az egy főre eső teljesítmény, kölcsönösen segítik, támogatják egymást, nevelik a fiatalokat, egyszóval javult a kollektív szellem. Műszakváltáskor már nincs veszekedés, jó állapotban adják át egymásnak a fülkéket, megbecsülik a gépeket, hiszen mindez közös érdek. A X-es front példája fényesen bizonyítja a kollektív bérezés előnyeit. Előreláthatólag műszakonként mindenki 80 forintot tud keresni és mindenki megkapja a 300—400 forintos prémiumot. Az új bérezési rendszer segítette elő az egyéb mozgalmak „újjászületését“ is. Szabó János, az utolsó fülke vájára elmondja, hogy most már nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is él a melegcsákány- váltás. Ezelőtt gyakran előfordult, hogy az egymást váltó csapatok odakünn a külszínen találkoztak, de most addig senki sem mozdul a frontról, amíg a váltás meg nem érkezik. Régóta bevált és most is hasznos szovjet módszer a ciklus alkalmazása. A X-es front dolgozói büszkék arra, hogy ők most is mindig betartják a ciklust. Mindennap egyidőben szeneinek és egy időszakban szerelik át a kaparószalagot. Most is nagyon kell sietniük, nehogy a motorhiba miatt kizökkenjenek a megszokott menetből. NEM IS KELL sokáig várakozni. A kijavított motor újra dolgozik, megindul a gumiszalag. Szorgalmasan munkához látnak. Biztatást, lelkesedést, erőt öntenek mindenkibe Sándor József frontaknász bátorító szavai: „Gyerekek, most aztán rajta, ne csüggedjetek a kiesés miatt, ha minden jól megy, nemsokára behozhatjuk azt a kis lemaradást.“ S az izmok megfeszülnek, a kaparószalag megtelik, szinte egymást túrják rajta a hatalmas lignit darabok. Szorgalmasan dolgozik Szabó János, Kovács János és Kocka Károly, akik egy műszak alatt egyenként 100—140 mázsa szenet is kitermelnek. Nem lehet panasz a többiekre sem, mint ahogyan ezt a 7—8 köbméteres átlagteljesítmény is bizonyítja. így könnyen túlteljesíthetik az ezertonnás fel- szabadulási verseny vállalásukat Az összetartásból, a jó kollektív szellemből magától adódik, hogy itt sem idegen a „Nevelj új bányászt“-mozgalom. Többen vannak itt új dolgozók. Nemrég került ide Vajda István, aki patronálójától, Juhász Istvántól kap sok segítséget. Hagymást Sándor szintén új dolgozó. Mint katona került az üzemhez, ezelőtt két hónappal. Azóta Ács András mellett dolgozik, hallgat a szavára, sokat tanult tőle. Hagymási elvtárs ma már 6—7 köbméter szenet is kitermel egy műszak alatt. HA MÁR Rózsában járunk, feltétlenül szólnunk kell a mill- szekundumos robbantás alkalmazásáról. A Xl-es front dolgozói Garamhegyi József mérnök vezetésével még az elmúlt év. őszén kezdték a robbantási kísérleteket. Decemberben már jó és alkalmazható módszernek tartották, elismerték előnyeit, hiszen 10 százalékkal növelte a dolgozók teljesítményét. Most azonban különböző műszaki és szervezési nehézségekre hivatkozva mégsem alkalmazzák. Mi hát az igazság? A gyakorlat bebizonyította, hogy a millsze- kundumos robbantás a lignitbányáikban is alkalmazható. Az is igaz, hogy a tröszt bányáinak fejtési és talajviszonyai között sók akadály, nehézség és gátló körülmény akad. Ez azonban mégsem jelentheti azt, hogy most már ne alkalmazzák ezt a módszert, lemondjanak róla. Az állandó kísérletezés, törekvés és tökéletesítés, a gyakorlati tapasztalat előbb- utóbb eredményre fog vezetni. Az új módszer szakértői Sándor József, Hordós Ferenc, Hegyi András és Kajó Antal továbbra is csak kísérletezzenek szorgalmasan. Az üzem műszaki vezetői ne adják fel az újért, az eredményesebb módszerekért folyó harcot. Segítsen a párt- és szakszervezet is, mint ahogyan ezt eddig tette a többi jó módszer életrehívásá- ban. Ne nézzék tétlenül, hogy az új robbantási eljárás ügye ma már nem talál kellő támogatásra az üzemben. A FELSZABADULÁSI munkaversenyben a IX-es akna vezet. Jó munkájával, szép eredményeivel példaképül áll megyénk bányaüzemei előtt. Mindannyian azt várjuk és azt kérjük az üzem bányászaitól, hogy a verseny hátralevő időszakában is legyenek méltók jelenlegi hírnevükhöz. Császár István A Népújság szerkesztőbizottságának közleménye „Egy kis dolog — s ami mögötte van“ címmel cikk jelent meg a Népújság 1854. október 14-i számában Gyurkó Géza aláírással. A cikk a MOKÉP megyei vállalatvezetőjét, Szállási Gyulánét bírálta. Az illetékes felsőbb pártszervek s a szerkesztőbizottság vizsgálatot folytatott a cikkben felvetettek, s a cikk ellen benyújtott tiltakozások alapján — sa következőket állapította meg. A cikk írója hibát követett el abban, hogy Gáspár Rudolfot, aki meglopta a nép államát, nem ítélte el teljes határozottsággal, s ezzel akaratlanul is szerecsenmosdatást végzett. Több adatbeli tévedése is — például Gáspár-segély — Mészáros Andrásné filmszállító ügye — eltorzítja a cikket, t amelynek a hangja több helyütt túlzó, nem egyszer sértő. Túlzás az a megállapítás, hogy „Szőllősi Gyuláné kiskirállyá nőtte ki magát“. Megállapítást nyert azonban az is, hogy a cikk alapvető tétele helyesnek bizonyult. A vállalaton belül ott volt, s mint a későbbiek is igazolták, lazította a fegyelmet az osztályellenség, amelynek csak egy része került el a vállalattól. Helytálló az is, hogy Szőllősi Gyuláné igazgatói magatartása határozottan kifogásolható, merev, rideg a dolgozókkal szemben, több emberségre van szükség, hogy maradéktalanulmegfeleljen vezető beosztásában. Szőllősi Gyuláné ezzel a magatartásával természetszerűleg válaszfalat húz a vezetés és a beosztottak közé, ugyanakkor ezzel nyújtott lehetőséget az osztályellenség munkájához. A Népújság szerkesztőbizottsága megtárgyalta a cikket, s hibáiért elmarasztalta íróját, annál is inkább, mert ezek elködösítették a cikk alapvetően helyes mondanivalóját, ugyanakkor nem tették lehetővé, hogy a vállalat igazgatója, Szőllősi Gyuláné rádöbbenjen komoly magatartásbeli hibáira. Vidám ismerkedési estet rendeztek az egri Szvorényi úti gazdakörben Hosszú, lelkes előkészítő munka után jól sikerült ismerkedési estet tartottak 13-án az egri Szvorényi úti gazdakör helyiségében, a három egri gazdakör tagjai. A 9. sz. általános iskola növendékei a Hófehérke c. mesejáték egyik jelenetét adták elő, majd utána Nagy Lajos, a gazdakör elnöke számolt be az eddigi eredményekről és a további feladatokról. Később az állami áruház kamarakórusa népdalfeldolgozásokat adott elő, majd befejezésül családias hangulatú mulatság kezdődött. HAZÁNK EGYIK legöregebb üveggyára a Mátra egyik festői völgyében, Parádsasvá- ron van. Közel egy év óta sok örömet szerez azoknak, akik szeretik az üvegből készült díszeket, színes, festett készleteket. Alig 9 hónapja az újjáépített gyárban megindult a termelés. Először csak egy kemence készítette az üvegpoha- rakat, de csakhamar kijavították a másik két égetőkemencét is és 1954. október óta már ezek is termelik a szebbnél szebb üvegdíszek, vázák, boros, vizes, és likőrös készletek anyagát. Amikor belépünk az üzembe, érdekes látvány tárul szemünk elé. A kemencék előtt 25—30 ingujjra vetkőzött munkás — kezében hosszú üvegfúvóval — sürög-forog. A fúvók végén lévő tüzes kis ÜVEGFÚVÓK — Látogatás a parádsasvári üveggyárban — gömb nem más. mint a folyékony üveg, melybe levegőt fújnak, s csakhamar akkorára nő, amilyenre épp formálni akarják a készítendő tárgyakat. Hogy a kívánt alakot, a készítendő üveg felvegye, formákba teszik, s úgy fújják bele a megfelelő mennyiségű levegőt. Mindez pillanatok alatt történik, mert az üvegmassza hamar kihűl, s bizony ha ügyetlen a vele dolgozó, sok selejtet gyárthat. DE HALADJUNK tovább. Az üzem igazgatójától megtudjuk, hogy a felszabadulási versenyben eddig 400 likőrös, 200 vizes és 100 boros készletei készítettek terven felül. Ebben az évben már 800 színes, gyönyörűen festett virágvázát, s asztali dísztárgyat készítettek. Legszebbek közülük a hattyút ábrázoló eredeti színű hamutartók, melyekből eddig terven felül 2000 készült el. A festőkhöz érve színpompás kép fogad. Akik ebben az üzemrészben dolgoznak, valóságos festőművészek. A virágvázákra csipkéket, virágokat és ízléses figurákat festenek. De szépítik a boros üvegeket, poharakat és díszeket is. A mintákat Stadler Rudolf, a műhely vezetője tervezi. Mesterségét még nagyapjától tanulta, s örömmel mondja, hogy azok a fiatal lányok, akik mellette dolgoznak, mind tőle tanulták a festést. A befestett üvegtárgyak innen a kemencébe kerülnek, ahol a mintákat ráégetik. Utoljára néztünk el a karácsonyfadísz készítőkhöz. Ragyog, csillog itt minden. Múlt év karácsonyára közel 100 ezer díszt készítettek. Valamennyit értékesítették, azonban az ünnepek után folyamatosan készítik azokat tovább, hogy az idei karácsonyra még bővebben jusson minden városba, faluba a csülogó, arany, ezüstszínű gömbökből, • diókból, gombákból, csúcsokból. Ebből havonta közel 80 ezer darabot készítenek, s a nagyobb gömbökre — a kék szí- nűekre — a Mátra legszebb tájait festik. MIKOR MUNKÁJUKAT végzik, nem feledkeznek meg arról sem. hogy vannak olyanok, akik tönkre akarják tenni munkájuk gyümölcsét, el akarják rabolni a gyermekek boldogságát. Az atombomba eltiltását követelő ívek üzemrésztől üzemrészig, dolgozótól dolgozóig járnak, s ma már egyetlen dolgozója sincs a gyárnak, kinek neve hiányozna onnan. A IV, magyar békekongresszusra üvegből szép nagy földgömböt készítenek, melyre ezt a feliratot írják: „A parádsasvári üveggyár dolgozói azért harcolnak, hogy béke és boldogság legyen az egész világon“. Áru — számla nélkül A Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat látja el vasáruval megyénk minden árudáját. Az üzletek vezetői kíváncsian bontják fel az érkező csomagokat, vajon küldenek-e vele számlát? Az egercsehi bányatelep, a felnémeti, mátrade- recskei, szilvásváradi és péter- vásári boltoknál ugyanis az a tapasztalat, hogy bár az áru hiánytalanul megérkezik, azonban a leszállított áruféleségekhez a számlát csak két-három heti késéssel küldik el. Ez késlelteti az áru forgalomba hozatalát. Nem volna egyszerűbb, ha nagyobb gonddal végeznék a csomagolok feladatukat s csatolnák az áruhoz a számlát is? Nem így kell takarékoskodni ! (Tudósítónktól.) A vámosgyörki Haladás TSZ több tagja február 4-én Gyöngyösre ment. A tagok úgy gondolták, hogy a csoport részére néhány dolgot megvásárolnak. A kocsikenőcsük éppen fogyatékán volt, elmentek a Gyöngyös és környéke Kiskereskedelmi Vállalat 22-es számú festéküzletébe kenőcsöt vásárolni. A kiszolgáló nem adott kenőcsöt, mivel nem hozták magukkal vödröt, lavórt, bö- dönt, fazekat, vagy ha úgy tetszik, dézsát. A szabály megtiltja, hogy edény nélkül kenőcsöt adjanak ki. A csoport tagjai hiába hivatkoztak arra, hogy nem áll módjukban naponta a városba szaladni, a kiszolgáló hajthatatlan maradt: sajnálom Kérem, a szabály az szabály. A kenőcsöt papírba is lehetett volna mérni, hiszen hideg van, s nem olvad el. Ezek után feltételezhető; ha a 22-es számú áruda ennyire takarékoskodik a papírral, akkor az országos versenyben ti- ső lesz — de nem az udvariasságból. Erki János Egyéves eredményeink megyénk szarvasmarha tenyésztésében (Tudósítónktól) Decemberben múlt egy éve, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározat megjelent. Egy esztendő távlatából vizsgálva, megyénk állattenyésztése sokat fejlődött. Szarvas- marha tenyésztésünk — különösen a minőségi szarvas- marha tenyésztés — jelentős eredményt ért el. Amíg 1953- ban 503 tehén volt törzskönyvi ellenőrzés alatt, (egyéni termelőknél még nem volt), 1954-ben már 1365 tehén került törzskönyvi ellenőrzés alá. A tejtermelés növekedése szinte napról napra érezhetővé vált. A tejcsárdák, tejcsarnokok, s egyéb árusító helyek majdnem korlátlan mennyiségben látták el a dolgozókat friss tejjel. Amíg 1953-ban a törzskönyvezett tehenek átlagos évi tejhozama megyei viszonylatban 2325 kiló volt, addig az elmúlt évben ez 2841-re emelkedett. Az állatokkal való bánásmód, a takarmányozás, az elhelyezés nemcsak az egyénileg dolgozóknál, hanem a szocialista szektorokban is megjavult. Az állami tan- és célgazdaságok tejtermelésében legjobb eredményt a Hatvani Cukorgyári Célgazdaság nagyteleki részlege ért. el: 108 tehénnél 4101 kiló átlagot. Narancs nevű tehenük évi tejhozama 7365 kiló volt. A termelőszövetkezetek közül a mezőtárkányi Győzelem szerezte meg magának az első helyet. A szövetkezet Füge nevű tehene 4827 kiló tejet adott a múlt évben. A községek között Nagyfüged került az élre, az egyéniek közül pedig Horváth Károly, zagyva- szántói dolgozó paraszt Bözsi nevű tehenével. A tejtermelés növekedése mellett nagy gondot fordítottak tenyésztőink a tej minőségére is. Törzskönyvbe csak azok az egyedek kerülhettek, amelyek 3000 kiló tejet termeltek, s a tej zsírszázaléka elérte a 3,6 százalékot. Tenyésztőink túlhaladták a követelményeket: az állami gazdaságok 3,8, tsz-ek 3,9, egyéni tehenészek szintén 3,9 zsírszázalékot értek el. Szarvasmarha tenyésztésünk egyik alapfeltétele a jó egyedek kiválogatása, s ezek borjainak felnevelése. Tenyésztőinknek ilyen irányban is megnövekedett a kedvük. Az üszőborjak nevelése mellett sokan bikaborjak nevelésével is foglalkoznak. 1954-ben 208 tenyészbikára kötöttek nevelési szerződést, ebből 163 az egyéni parasztok szerződése. Apaállatok utánpótlásáról helyesen gondoskodnak a nagy- fügedi dolgozók, a tarnabodi és a zaránki parasztok. Amint látjuk, szarvasmarha tenyésztésünknél szép eredményeket értünk el. Szükséges, hogy a jövőben továbbra is biztosítsuk a jó egyedek kiválogatását, a minőségi takarmányozást, a helyes növendéknevelést. így válik szarvas- marha tenyésztésünk egyre jövedelmezőbbé. Kovács Ferenc Értekezleten beszélték meg feladataikat az egri járás népi ülnökei Február 12-én délelőtt a megyei bíróság tanácstermében gyűltek össze az egri járásbíró. Ságnál működő népi ülnökök, hogy megvitassák munkájuk tapasztalatait, megbeszéljék feladataikat. A közel 60 népi ülnök előtt Egri Károly elvtárs, a járásbíróság vezetője mondott beszédet. Beszédében ismertette azt az utat, melyet bíróságunk a felszabadulás óta eltelt 10 év alatt megtett, majd a népi ülnökök feladataival, s eddigi munkájuk tapasztalataival foglalkozott. Az ülnökök a megbeszélésen beszámoltak egyhónapos működésük tapasztalatairól, s hasznos javaslatokat tettek a hivatásos bírák, s a bírósági tanácsok munkájának megjavítására. A tanácskozáson felszólalt Csirmaz Árpád elvtárs, a járási tanács elnöke is. A népi ülnökök munkájával és feladataival lapunk későbbi számában részletesen is foglalkozunk. KÖZLEMÉNY Az egri tanítóképző volt diákjai közül azok, akik 1954- ben képesítőztek és akik a negyedik osztályba 1934—44-ben jártak, 1955 júniusában találkozót rendeznek. Kérem a volt osztálytársakat, hogy jöjjenek el a találkozóra minél nagyobb számban, s ha lehet, családtagjaikat is hozzák magukkal. Az elhelyezésről gondoskodunk. Saját lakcímükön kívül kérem mindazoknak a címét is közölni. akikről tudomásuk van. Kajcsa József gondnok Eger, Tanítóképző Az újjáépült üveggyár
