Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-13 / 13. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955 február 13. vasárnap. A termelőszövetkezetek elmúlt évi eredményei s ez évi feladatai — ezekről folyt a vita a tsz-elnökök egyhetes tanfolyamán AZ ELMÜLT NAPOKBAN ritka vendégek érkeztek az Egertől mintegy nyolc kilométerre eső, a Bükk-hegység két túristaházába: Síkfőkútra és a Várhegyre. Nem kevesebben, mint százan voltak, s valamennyien tsz elnökök Heves megye különböző részeiből. Ahogy Síkfőkútra érkeztek, két csoportra váltak és az egyik fele a várhegyi turistaszálló felé vette útját. A két túristaház csakhamar hangos viták és szócsaták színhelye lett. Nem útitervet készítettek, mint a túristák, hanem arról folyt a szó, melyik tsz mit csinált jól, vagy rosszul az elmúlt évben és mit kell csinálni most, hogy ebben a gazdasági évben legalább két-három mázsával emeljék a holdan- kénti terméshozamot. Közben előkészítették a szálláshelyeket, az éttermeket pedig tanteremnek rendezték be, ahol egy hétig mezőgazdasági szakelőadásokat hallgattak : külön az állattenyésztésről, a terv- készítésről, a kertészetről, a terméshozam emelésének módszeréről. Az előadás után megkezdődtek a tsz-elnökök hozzászólásai. A viták hosszúak- és szenvedélyesek voltak, mert bizony a különböző vélemények és tapasztalatok néha ellent- mondtak egymásnak. Különösen akkor, amikor a baromfi és az állattenyésztés hasznosságáról volt előadás. Nagyon sok tsz-elnök azt a helytelen nézetet vallotta, hogy nem les baromfitenyésztéssel kozni, mert az nem kifi- >. Nagyon nehezen lehe- •eggyőzni őket arról, hogy jó baromfitelep, melyet kis költséggel fenn lehet tartani, húsból is, tojásból is milyen hasznos jövedelmet hoz évente a tsz-nek. AZ ELŐADOK elmondották azt is, hogy a megyében háttérbe szorul a takarmánytermesztés, amely nehezíti az állatállomány fejlesztését. A tsz-ek a szálastakarmány, de még az árpa helyett is szívesebben vetnek kukoricát. Jobban a sertéstenyésztésre rendezkednek be, a tehenészet pedig sok járásban és községben egyhelyben topog. Rossz példája a állatállomány fejlesztésének a füzesabonyi járás, ahol 50 holdra jut egy tehén, 45 katasztrális holdra egy anyakoca. De még ennél is rosszabb a füzesabonyi járásban a mezőszemerei „Új Világ” TSZ helyzete, ahol 811 holdon mindössze nyolc tehenet tartanak. Ebben a járásban jó példának a füzesabonyi Petőfi TSZ dolgozóit állították, mert ők már ott tartanak a helyes gazdálkodás mellett, hogy 1,8 katasztrális holdra egy számos állatjuk van. Az eredmény titkait és az ebből származó hasznot nem rejtik véka alá, bárki megtekintheti a tsz gazdaságát, tanulhat belőle. ROSSZUL ÄLL megyénkben az ipari növények termesztése is, A tsz-ek e jól jövedelmező növényeket nem szívesen, vagy egyáltalán nem termelik. A múlt évben például a megye területének 2,2 százalékán kellett volna ipari növényeket termelni. Ehelyett csupán 8 tized százalékán vetették el a hasznos, jövedelmező növényeket. Nem tartották be a szálastakarmány vetésterveket sem, 18 százalék helyett 11 százalékát vetették be. Pedig a vetéstervek nem teljesítése fékezi az állatállomány szaporodását és lassítja a tsz-ek fejlődését, gazdagodását. Persze hiba volt az is, hogy a tanácsok nem vették figyelembe a helyi adottságokat és olyan növényeket termesztettek a tsz-ekkel, melyek vidékükön nem kifizetőek. Sok szó esett a tanfolyamán a helyes tervről is, melyet most már nem hivatalból kapnak a tsz-ek, hanem saját maguk készítik el azt. A tanfolyamon részvevő elnökök jogosan bírálták a járások és a megye mezőgazdasági szerveit, s a gépállomásokat, mert nagyon kevés segítséget adtak a tervek elkészítésében. „Ha valami hiba van, tucatszámra járnak az instruktorok — mondották —. de amikor segítségről van szó. nevezetesen a helyes tervek elkészítéséről, akkor felénk sem néznek.“ Amikor már elkészítették a terveket egyedül, beküldték azokat az illetékes járási mezőgazda- sági osztályra, kiderült, hogy sok a hiba bennük. Ezekre a hibákra, még a tervek elkészítése előtt kellett volna felhívni a tsz-ek figyelmét. Sokan azért emeltek panaszt, hogy az illetékes szervek hónapokig ülnek a terveken, nem hagyták még jóvá és nem küldték vissza azokat. Hiba az is, hogy a gépállomások agronó- musai szintén kihúzták magukat a tervek elkészítéséből. A kerekharaszti Uj Élet Termelő- szövetkezet elnöke elmondottá, hogy ő sem kapott segítséget a gépállomástól. A segítség helyett inkább ijesztgetik őket. Rosszul szántottak az ősszel, nagy sávokat hagytak szántat- lanul a földeken. De ha nem akarták aláírni az elvégzett munkát, azzal fenyegetőztek, nem kapnak ezután gépi segítséget. A megyei igazgatóságok vonják felelősségre azokat a gépállomásokat, ahol így kezelik a tsz-ek munkáit. De nem ártana megvizsgálni azt sem, hogy a gépállomások agronó- musai miért nem segítettek a tsz-tervek elkészítésében éa miért nem írták alá azokat? ÖSSZEGEZVE: nagyon hasznos volt a tsz-elnökök tanfolyama, melyen sok jó tapasztalat, de sok olyan hiba is a felszínre jött, melyek megszüntetése nemcsak a tsz-ek, s az illetékes szervek érdeke, hanem nemzetgazdasági érdek is. Egyes tsz-elnökök részéről olyan felszólalások is elhangzottak, hogy a járási és a megyei szervek nem a gyengéket, hanem a már saját lábukon megálló, erős tsz-eket segítik, támogatják, a gyengébbeket pe dig magukra hagyják. Helytelen ez is és remélhető, hogy ezen is változtatnak. Szívleljék meg a járási és megyei mezőgazdasági irányító szervek a tsz elnökök jogos panaszait, a tanfolyamon feljegyzetteket és az ígéreteket ne felejtsék az asztal fiókjában, hanem a mezőgazdaság fellendítése érdekében sürgősen fogjanak hozzá a jelenleg fennálló hibák megszüntetéséhez. Ezt nemcsak a tsz-ek követelik tőlük, hanem a párt és a kormány, mely a legmesszebbmenőkig támogatja a termelőszövetkezetek egészséges fejlődését. Készéi István Megjelent a Propagandista legújabb szánta Propagandista februári i különösen „Az állam- atás és a tanácsok felada- iímű téma első részének gozásához nyújt segítsé- ;.i opagandistáknak. lap első helyen hozza Jenő: „A propagandaa megjavítása — a párt- a fellendítésének fontos ele“ című cikkét. ,z MDP III. kongresszusa gainak tanulmányozásá- közli a folyóirat Luca Ferenc cikkét: „A termelőszövetkezetek további erősítésével a szövetkezeti mozgalom fellendítéséért“ címmel. A cikk részletesen elemzi azokat a feladatokat, amelyek -e termelőszövetkezetek megerősítése terén 1955-ben előttünk állanak. Tóth József: „A szocialista munkaverseny tervteljesítésének fontos eszköze“ című cikkében azokat a hiányosságokat vizsgálja, amelyek az elmúlt időszakban fékezték a munkaverseny lendületét s rámutat arra, hogy a jövőben milyen fő kérdésekre irányuljon a versenyagitáció és -propaganda. Markója Imre: „Államunk demokratizmusáról“ című cikkében a proletárállam maga- sabbrendűségét, s az államrendünk demokratizmusának továbbfejlesztése érdekében megoldandó feladatokat elemzi. Beér János cikke: „TanáDOCOOCOOOOOOO A resszusi Dlkor minden elcsen- elalusznak a gyerme- ítehajú asszonyi fej konyhaasztalnál egy ilt fénykép fölé. A n — mely fiatal férői — látszik, gyakran m, s nem ritkán hull my. Vincze Tamásné férjére emlékezik, boldogan éltek tizen- együtt. Lacika, a na- gyoDDiK fiú, hat éves, Tamáska pedig, a kisebbik — épp hathónapos volt, mikor megkapták a szűkszavú honvédségi írást: „Vincze Tamás a harcok során eltűnt”. Hang nélkül roskadt össze* s mikor feleszmélt, érezte azt a nagy űrt, hiányt, mely a lelkében támadt. Tamás nincs többé, hasított szívébe a fájdalom, s gyermekeit — kettőjük édes gyermekeit — ölelve kétségbeesetten sírva bíztatta magát, nem halt meg, hisz az íráson is ez áll: „eltűnt“. Tíz éve ennek, de Vincze Tamásné azóta is biztatja magát, s a gyöngyösi Batsányi út 1. szám alatti lakásban, na is hűséggel várja vissza 'ut férjét. Tíz, munkával itt tíz év múlt el azóta, •olt könnyű a két kis- cel magára maradt znak. Nem adta fel a az életért. Az bíztat- ,el kell nevelnem két .mekemet, hogyha apjijk zatér, büszke lehessen rám s, rájuk is. S ezért nem sajnálta, ha éjjel kellett is leülni a kis varrógéphez, tudta, érezte, minden öltéssel gyermekeiről gondoskodik. Teltek az évek, vinczéna együttérző asszonytársai mind gyakrabban keresték fel, s egyszer azt tanácsolták neki, lépjen be a szabó ktsz-be, ahol jobban is keres, de nagyobb lehetősége is lesz, hogy a közösségben fájó emlékeit némileg feledje, öt éve már ennek. Most is ott találjuk — ahogy a fiatalok hívják — Irénke nénit a nagy ablaknál Singer gépe mellett. Lábával szaporán hajtja a gépet. Olyan gonddal, figyelemmel készíti a férfiingeket, mintha eltűnt férjére varrná. Munká. jával meg vannak elégedve, hisz a versenytáblán is ott van a neve, s mellette teljesítménye: 138 százalék. De elégedett ő maga is. Becsületes keresete van, nagyobbik fia III. osztályos a hatvani Vegyipari Technikumban, a kisebbikről pedig iskola után a napközi otthonban gondoskodnak szeretettel. Férje emléke, az emberek iránti szeretete nem engedi, hogy csak munkájának éljen. Gyöngyös úgynevezett püspöki részén jól ismerik a kedves népnevelőt, a lelkes békeharcost. Gyakran látogatja a családokat, beszélget velük, elmondja, milyen veszély fenyegeti újra az asszonyok férjét, a gyermekek apját, s az egész emberiséget. Biztatja, lelkesíti őket, a békeharcra. Nem eredménytelenül, hisz a bécsi békefelhívás aláírás- gyűjtő ívén sok-sok név bizonyítja, nincs egyedül Vincze Tamásné, mint ahogy nem volt egyedül annak a díszpárnának elkészítésében sem, melyet gondos hímzéssel készítettek a békekongresszusra, a ktsz dolgozói. Február 6-án nagy esemény volt a gyöngyösi járási kul- túrházban. A járás és a város területéről egybegyűltek a békeharcosok legjobbjai. Megbeszélték eddigi munkájuk eredményeit, az elkövetkező idők feladatait. Ott volt a tanácskozáson Vincze Tamásné is. Mint küldött jött a békeharcosok gyűlésére, de csakhamar itt is talált elfoglaltságot. Készítette a küldöttek tízóraiját, s eközben hallotta elmosódottan, hogy valaki a nevét említi a nagyteremben, s neve után tapsolnak az emberek. Akkor is dolgozott, amikor küldöttnek választották. Igen, Vincze Tamásnét küldöttnek választották a gyöngyösiek a békekongresszusra. Biztos jól választottak. Irénke néni a sokszázmillióval együtt, szívből kívánja a békét, gyermekeit a békének neveli, munkájában ezért fáradozik. Méltó hát erre a nagy megtiszteltetésre. Bődi János csaink államhatalmi és állam- igazgatási feladatai“, a tanács- törvény alapján tömören ösz- szefoglalja a tanácsok ezirá- nyú feladatait. "Cseh Ferenc„A tanácsok szerepe a helyiipar irányításában“ című cikke foglalkozik a helyiiparnak a népgazdaság egészében elfoglalt helyével s a tanácsoknak a helyiipar irányító és ellenőrző szerepével. „Válasz a propagandista kérdéseire“ című rovatban közli a folyóirat Kálmán Endre Írását: „Az illegális és legális módszerek alkalmazása pártunk tevékenységében a két világháború között“ címmel. A cikk különösen a magyar párttörténet önálló tanulóinak nyújt nagy segítséget. Megismerteti az olvasót, hogyan dolgoztak a kommunisták az illegalitás sötét éveiben, s a pártmunka milyen különböző formái léteztek. A „Nemzetközi kérdések“ című rovatban „Az olaszországi helyzetről“ címmel Róbert László ismerteti az olasz belpolitika alakulását az 1953. júniusi választásoktól napjainkig. „A propagandamunka tapasztalataiból“ című rovatban jelenik meg Illés Lajos cikke: „Harcoljunk a frázisok ellen a pártoktatásban“. Részletesen foglalkozik a frázis különböző megnyilvánulási formáival, s az ellene való harc fontosságával. E rovatban közli még a folyóirat Baráth Györgyné: „Helyesen mutassuk meg a párt szerepét a foglalkozásokon“ és Tóth László: „A DISZ Petőfi- iskolák a marxizmus—leniniz- mus iskolái“ című cikkét. „Mit olvasson a propagandista“ című rovatban Hegedűs Géza: „Olvassuk a világirodalom klasszikusait“ című írásában ad rövid tájékoztatót a „Világ- irodalom klasszikusai“ sorozatban eddig megjelent művekről. JKöstemény Az • Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) közli taeriaival és a me- eye dolgozóival, hoev meevei titkársága f. hó 17-én a városi kultúrházba (Eger. Knézich Károly utca 8. sz. alá) költözik, ugyanott nyílik meg március folyamán a társulat klubia is. 4/rLLÁM A keskeny egri Széchenyi- utcán igen nagy forgalom bonyolódik le. Ez meg is látszik az úttesten, mert tele van gödörrel, huppanóval. Ennek kellemetlen következményeit autósok, motorosok, kerékpárosok, de még a gyalogjárók is egyaránt érzik. A motoros járművek, de különösen a megrakott teherautók a sok bukkanótói nagyot rándulnak, ami igen sokszor tengelytörésnek lesz okozója. A gödörbe összegyűlt sarat a rohanó autók felfröcskölik a járdán haladókra. a házak falára, ami tarthatatlan állapot. Legutóbb a telefonkábelek lefektetésével az utat több helyen felásták, átvágták és a helyét ideiglenesen apró kaviccsal tömték be, amit már az arra haladó járművek ki is forgattak. Ezeken a helyeken áthaladó nehéz teherautók és autóbuszok úgy megrázzák a házak falát, mintha földrengés lenne. A percenként ismétlődő rázkódások pedig rongálják a házakat, nem szólva arról, hogy az ott lakók éjjeli nyugalmát is állandóan zavarják; A rossz karban lévő út közvetlen okozója a gyakori csőrepedéseknek is. Most, amikor az időjárás megenyhült, helyes lenne, ha az Útfenntartó Vállalat sürgősen megkezdené a Széchenyi utca javítását és fontossági sorrendben rendbehozná a város egyéb útvonalait is. Fehér Aladár, Eger A Mátravidéki Erőmű dolgozói a lakótelepen és az Erőműben hatvan békegyűlést tartottak. A béktgyülésetuíil egyhangúan elfogadták annak a levélnek szövegét, melyet a nyugat-németországi Lübecki Erőmű dolgozóihoz intéztek. A levél- a többi között ezeket tartalmazza„Kedves erőművi dolgozó barátaink! Szeretettel köszöntünk Benneteket üzemünk minden dolgozója nevébífi. Engedjétek meg. hogy Erőművünk békebizottsága útján mindannyiunk békeóhaiát kifejezve, biztosítsunk Benneteket szolidaritásunkról. Szeretnénk elmondani, hogy a Ti harcotok a mi ügyünk is. A párizsi szerződés ratifikálása. az új fasiszta német hadsereg megteremtése nemcsak a Ti országotok békés egyesülését, hanem a mi békés jelenünket és jövőnket is veszélyezteli. Hisszük, hogy Ti — ugyanúgy, mint mi azt ma tesszük — szabad hazában, szabad emberként, az emberiség békés építőmunkájának szolgálatába akarjátok adni a fejlesztett villamosenergiát, A mi üzemünk dolgozói a béke igaz óhajától áthatva végzik munkájukat, teljesítik túl tervüket, védik a békét. Rátok, gyermekeitekre, az egységes, új Németországra gondoltunk akkor, amikor a párizsi szerződés ellen emeltük fel tiltakozó szavunkat. Arra a sok millió németre tehát, akik nem akarnak mégegyszer 'kaié 1 áldozatai lenni egy fasiszta őrületnek. Azokra a becsületes és békére vágyó, a II. vi~ : lághábórúban annyit szenvedett német népre gondoltunk, mely nem hisz többé holmi csodafegyverek egyeduralmában, győzelmében, melynek az egységes és demokratikus Németország megteremtése nemcsak óhaj, hanem elérhető cél is. Azért harcolunk, hogy atomágyúk, háborús felszerelések helyett közszükségleti cikket gyártsanak a gyárak, hogy a világon minden gyermek arca vidám, boldog legyen, hogy minden nép boldog életet éljen. Értessétek meg mindenkivel, hogy egyetlen német dolgozó, becsületes német hazafi számára sem lehet közömbös a világbéke ügye. Kérünk Benneteket, írjátok meg, hogyan segítik üzemetek dolgozói a béke védelmét, miként állhatnánk még jobban segítségtekre békeharcotok során.” Mátravidéki Erőmű dolgozói ★ Besenyőtelken békegyűléseket tartottak a dolgozó parasztok s innen indultak el az aláírásgyűjtők. A békeaktívák nagy szorgalommal végzik megbízatásukat, Csutak István eddig 122 aláírást gyűjtött. ★ A hatvani Vegyes KTSZ dolgozói már valamennyien aláírták az atomháború eltiltását követelő, s Nyugat- Németország felfegyverzése ellen tiltakozó íveket. TTIT nBIBÉI — SZINYEI MERSE PÁL művészetéről vetített képes előadást tart Biró Lajos, a főiskola rajz tanszékének adjunktusa Egerben. február 14-én este 7 órakor a főiskola rajztermében. (II. emelet 65. szám.) — FEBRUÁR 15-ÊN este 6 órakor a nagy magyar természettudós és néprajzkutató Herman Oító születésének 120 éves évfordulója alkalmából a TTIT egészségügyi és biológiai szakosztálya és a főiskolai kulturális bizottsága előadást rendez Egerben, a főiskola zenetermében. Herman Ottó természettudományi munkásságát dr. Lukács Dezső főiskolai docens, nyelvészeti és néprajzi munkásságát dr. Bakos József főiskolai tanár ismerteti. — GAUSS EMLÉKÜNNEPÉLYT rendez halálának 100. évfordulója alkalmából a TTIT matematikai és fizikai szakosztálya. Az előadást 16-án este 6 órakor az egri főiskola fizikai előadótermében (II. em. 71.) Obláth Ri- chárd. a budapesti Eötvös Lóránt! Tudomány Egyetem matematika tanára tartja.
